1. § Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki az ország közellátásának érdekét súlyosan veszélyezteti azzal, hogy
1. a rendelkezésre álló termelési tényezőkkel és eszközökkel nem olyan terményt (élőállatot, állati vagy növényi termelvényt), avagy terméket (nyersanyagot, félgyártmányt, készárut) vagy nem olyan terjedelemben termel, avagy nem olyan eljárással állít elő, mint ahogy azt törvény vagy minisztériumi rendelet rendeli;
2. terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály rendelkezése ellenére a forgalombahozataltól visszatartja, avagy nem olyan módon, nem olyan mennyiségben, vagy nem olyan célra hozza forgalomba, mint ahogy azt jogszabály rendeli;
3. terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét a rendes gazdálkodás szabályainak meg nem felelő módon használja fel vagy annak használható állapotban tartásáról nem gondoskodik;
4. terménynek vagy terméknek készletét a hatóság által elrendelt bejelentés elmulasztásával, hamis vagy hiányos bejelentéssel eltitkolja;
5. közellátás céljára zár alá vett készletet jogszabály rendelkezése ellenére elidegenít, felhasznál, elfogyaszt, megsemmisít, egyéb módon az igénybevétel elől elvon, avagy az igénybe vett készlet átadására vagy elszállítására vonatkozó hatósági felhívásnak eleget nem tesz.
A kísérlet büntetendő.
Az 1. pont alapján bűnvádi eljárást csak akkor lehet indítani, ha ezt az illető termelési ágra nézve illetékes miniszter - külön szakbizottság meghallgatása után - közérdekből szükségesnek tartja.
2. § Az 1. §-ban meghatározott cselekmény bűntett és büntetése három évig terjedhető börtön, ha
1. a tettest a jelen törvényben, az árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XV. törvénycikkben vagy a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940:XVIII. törvénycikk 5-8. §-aiban meghatározott bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésbüntetéssel már megbüntették és büntetésének kiállása óta öt év még nem telt el; vagy
2. húszezer pengőt meghalad annak a termény- vagy termékmennyiségnek, illetőleg annak a készletnek értéke,
amelynek termelését a tettes az 1. § 1. pontja alá eső módon elmulasztotta, vagy
amelynek tekintetében az 1. § 2-5. pontjaiban meghatározott cselekmények valamelyikét követte el.
3. § A jelen törvényben meghatározott bűntett miatt a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani.
Bűntett esetében a bíróság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű, az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz, valamint a közellátás veszélyeztetésének nagyságához mért vagyoni elégtételt állapíthat meg. A vagyoni elégtétel szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá.
4. § A jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt az eljárás az 1920:XV. törvénycikk 9. §-a alapján megszervezett uzsorabíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, - az idézett § második bekezdésének esetét kivéve.
5. § A jelen törvény rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek a közellátás érdekét veszélyeztető cselekményeket kihágássá nyilvánítanak, amennyiben ezek a cselekmények nem esnek a jelen törvény büntető rendelkezései alá.
A jelen törvény rendelkezései nem érintik az árdrágító visszaélésekről szóló 1920:XV. törvénycikknek, valamint a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940. évi XVIII. törvénycikk 5-9. §-ainak rendelkezéseit.
6. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a minisztérium rendelettel állapítja meg.
Az 1. § utolsó bekezdésében említett külön szakbizottság megalakításáról az illetékes miniszter a közellátási miniszterrel egyetértve rendelkezik.
