1. § Az ügyvédi kamarába felvétel iránt előterjesztett kérelmek elintézésére az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk 47. §-a értelmében alakult bizottság június és december hónap kivételével az év egész folyamán működik; de zsidónak felvételi kérelme tárgyában csak január és július hónap folyamán hozhat határozatot.
A felvétel joghatálya a felvételt elrendelő határozat keltét követő hónap első napjával kezdődik.
A felvételre vonatkozó rendelkezések az átjegyzésre (1937:IV. törvénycikk 65. §) is irányadók.
Az 1937:IV. törvénycikk 47. §-a második bekezdésének a jelen §-ban meghatározott rendelkezésekből eltérő rendelkezése hatályát veszti.
2. § Ha az ügyvédek névjegyzékéből törlést elrendelő határozatot az ügyvédnek azért, mert tartózkodási helye ismeretlen vagy huzamosabb időn át fennálló egyéb akadály okából nem lehet kézbesíteni, a határozat közlése az ügyvéddel akként történik, hogy a határozatot az ügyvédi kamara választmánya által kirendelt ügygondnoknak kézbesítik. Az ügygondnok a határozat ellen fellebbezéssel élhet.
3. § Az ügyvédjelöltek munkaidejét, díjazásának legkisebb mértékét és fizetéses szabadságának tartamát az igazságügyminiszter a joggyakorlatban eltöltött idő és a helyi viszonyok figyelembevételével a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937:XXI. törvénycikk irányadó elvei szerint rendelettel szabályozhatja.
4. § Az 1937:IV. törvénycikk 129. §-ában említett kamarai felügyeleti vizsgálatot a kamara elnöke vagy a kamarának a kamara elnöke által kijelölt tagja (vizsgálóbiztos) teljesíti. Vizsgálóbiztosul a kamara elnöke csakis olyan kamarai tagot jelölhet ki, aki kamarai választásra (5. §) és az önkormányzatban egyébként való részvételre (1937:IV. törvénycikk 39. §) jogosult. A vizsgálóbiztos a bizonyítékok megszerzése végett a terheltet nyilatkozattételre hívhatja fel (1937:IV. törvénycikk 150. §) és tanúkat kihallgatásuk végett megidézhet.
Az 1937:IV. törvénycikk 129. §-a harmadik bekezdésének a jelen §-ban meghatározott rendelkezésektől eltérő rendelkezése hatályát veszti.
5. § Ha az ügyvédi kamara zsidó (1939:IV. törvénycikk 1. §) tagjainak száma a kamara összes tagjai számának hat százalékát meghaladja, kamarai választási joga csak a választásra jogosult tagok hat százalékának megfelelő számú zsidó tagnak van. A választásra jogosult zsidó tagokat a kamarának az önkormányzatban részvételre egyébként jogosult (1937:IV. törvénycikk 39. §) zsidó tagjai a kamarai választmány működésének tartamára maguk közül választják. Az átmeneti rendelkezéseket, valamint a választásra vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
6. § Az ügyvédi kamarának zsidó tagjait bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt folyó eljárás során közmegbizatásban (csődtömeggondnoki, vagyonfelügyelői, házasságvédői, közvédői, zárgondnoki, ügygondnoki megbizatásban) csak a megbizatások számának hat százaléka erejéig szabad részesíteni.
7. § Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tisztviselőjévé (1934:XXIII. törvénycikk 14. §), igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjává (1934:XXIII. törvénycikk 12., 13. §) zsidót nem lehet megválasztani.
8. § A jelen törvény 5. és 7. §-ainak, valamint az 1939:IV. törvénycikk 9. §-a negyedik bekezdésének rendelkezéseit az 1939:IV. törvénycikk 2. §-ának első bekezdése alá eső ügyvédi kamarai tagokra is alkalmazni kell.
9. § A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.
