1941. évi XIX. törvénycikk

a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról * 

1. § (1) A törvényhatósági bizottsági, a kisgyűlési, valamint a képviselőtestületi tagoknak és póttagoknak a megbízatása a törvényhozás további intézkedéséig meghosszabbíttatik.

(2) Ugyancsak meghosszabbíttatik a törvényhozás további intézkedéséig Budapest székesfővárosban a kerületi választmányok választott tagjainak megbízatása is.

2. § (1) A zsidó törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok, valamint a póttagok, továbbá a székesfővárosi kerületi választmányi tagok megbízatása a jelen törvény hatálybalépése napján megszűnik akkor is, ha a választhatóságra az 1939:IV. törvénycikk 4. §-ában előírt feltételeknek megfelelnek. Ezt a rendelkezést az 1939:IV. törvénycikk 2. §-ának első és harmadik bekezdésében megjelölt személyekre is alkalmazni kell.

(2) Az izraelita hitfelekezet képviselete a törvényhatósági bizottságokban [1929:XXX. törvénycikk 4. § (2) bekezdés], valamint Budapest székesfőváros kerületi választmányaiban [1930:XVIII. törvénycikk 55. § (6) bekezdés] megszűnik.

3. § (1) A törvényhatósági bizottsági, illetőleg a kerületi választmányi tagságnak (póttagságnak) a 2. §-ban említett ok miatt bekövetkezett megszűnése kérdésében a törvényhatóság igazolóválasztmánya határoz. Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

(2) A képviselőtestületi tagságnak (póttagságnak) a 2. §-ban említett ok miatt bekövetkezett megszűnése kérdésében a községi igazolóválasztmány határoz. Határozata ellen fellebbezésnek van helye a kisgyűléshez és annak másodfokú határozata ellen panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz.

4. § A 2. § rendelkezése következtében szükséges eljárási szabályokat és átmeneti rendelkezéseket a belügyminiszter állapítja meg.

5. § (1) A jelen törvény hatálybalépése időpontjában már megüresedett vagy az említett időpont után megüresedő törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagsági helyeket abban az esetben, ha behívható póttag már nincs, nem kell betölteni. Ezt a rendelkezést a Budapest székesfővárosi kerületi választmányok tekintetében is alkalmazni kell.

(2) Az a körülmény, hogy a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a képviselőtestületnek - a törvényben megállapított - taglétszáma az előbbi bekezdés rendelkezése következtében csökken, nem érinti a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület határozatainak jogszerűségét.

6. § A törvényhatósági legtöbbadófizető választók névjegyzékét (1920. évi XXX. törvénycikk 9. §) a törvényhozás további intézkedéséig nem kell összeállítani.

7. § Budapest székesfőváros meghatározott időre választott tisztviselőinek [1934:XII. törvénycikk 13. § (11) bek.] megbízatása meghosszabbíttatik és a törvényhatósági bizottság legközelebbi újjáalakításáig tart.

8. § (1) Az 1946. évi december hó 31. napjáig az állami rendszerű IX. fizetési osztályba, Budapest székesfővárosnál az ennek megfelelő fizetési osztályba sorozott közigazgatási fogalmazási állásokra alkalmazni lehet azt is, akinek a fennálló jogszabályokban megszabott elméleti képesítése megvan, de a gyakorlati közigazgatási vizsgát még nem tette le. Az ilyen tisztviselő magasabb fizetési osztályba sorozott állásra csak abban az esetben alkalmazható, illetőleg magasabb fizetési osztályba csak abban az esetben léptethető elő, ha a gyakorlati közigazgatási vizsgát letette.

(2) Az 1933:XVI. törvénycikk 39. §-ának (10) bekezdése hatályát veszti.

9. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.