1. § A Budapesten, az 1941. évi március hó 20. napján kelt magyar-német társadalombiztosítási szerződés és a hozzátartozó zárójegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi szerződésnek és zárójegyzőkönyvnek eredeti magyar és eredeti német szövege a következő:
A Magyar Királyság és a Német Birodalom attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös kapcsolatokat a társadalombiztosítás terén szabályozzák, megállapodtak, hogy szerződést kötnek és ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója:
Dr. Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, a magyar királyi külügyminiszter állandó helyettesét és
Dr. Kádár László Levente magyar királyi belügyminisztériumi államtitkárt.
A Német Birodalom Kancellárja:
Dr. Otto von Erdmannsdorff rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert és
Dr. Hans Engel birodalmi munkaügyi minisztériumi miniszteri igazgatót,
akik jó és kellő alakú meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk. A jelen szerződés hatálya kiterjed a Magyar Királyságban és a Német Birodalomban, beleértve a Cseh és Morva Protektorátust
a) a betegség esetére,
b) a baleset és foglalkozási betegségek esetére,
c) a rokkantság, foglalkozási képtelenség, öregség esetére és a hátrahagyottak javára szóló törvényes biztosításokra.
2. Cikk. A két Szerződő Fél társadalombiztosításából (kötelező és önkéntes biztosításából) eredő jogok és kötelezettségek szempontjából mindkét Szerződő Fél honosai egyenjogúak.
3. Cikk. (1) Mindkét Szerződő Fél honosai, valamint azok hozzátartozói mindaddig, amíg a két Szerződő Fél egyikének területén laknak, mindegyik Szerződő Fél szabályai alapján minden korlátozás nélkül élvezik a jelen szerződés figyelembevételével járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat, ideértve a közpénzekből fedezett hozzájárulásokat is.
(2) A másik Szerződő Fél honosai, valamint azok hozzátartozói részére, akik egy harmadik államban tartózkodnak, az egyik Szerződő Fél társadalombiztosításának szolgáltatásai, ideértve a közpénzekből fedezett hozzájárulásokat is, ugyanolyan előfeltételek mellett és ugyanolyan mértékben fognak nyujtatni, mint a harmadik államban tartózkodó saját honosai részére.
4. Cikk. A Szerződő Felek bármelyikének az igények végkielégítésére, vagy az egyéb, egyszeri szolgáltatások nyujtására vonatkozó jogszabályai alkalmazásánál azoknak az igényjogosultaknak a másik Szerződő Fél területén való tartózkodása, akik bármelyik Szerződő Fél honosai, nem minősül külföldi tartózkodásnak.
5. Cikk. Az első cikkben megjelölt társadalombiztosítás végrehajtásánál elvben annak a Szerződő Félnek szabályait kell alkalmazni, amelynek területén a biztosításra irányadó foglalkozást folytatják.
6. Cikk. (1) Az 5. Cikkben foglalt alapelv alól a következő kivételeknek van helye:
a) Ha valamely olyan üzem, amelynek székhelye a két Szerződő Fél valamelyikének területén van, foglalkoztatottjait korlátozott időtartamra a másik Fél területére küldi ki, ezeknek a biztosítására annak a Szerződő Félnek szabályai maradnak irányadók, amelynek területén az üzem székhelye van, feltéve, hogy a másik Fél területén való tartózkodásuk egy évet nem halad meg. Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha a két Szerződő Fél egyikének területén székhellyel rendelkező valamely üzem foglalkoztatottjai munkájuk különleges volta miatt ismételten tartózkodnak a másik Fél területén és egy-egy tartózkodás egy évet nem halad meg.
b) Ha a határvidéken működő ipari vagy mezőgazdasági üzemek az egyik Szerződő Fél területéről a másik Fél területére átterjednek, foglalkoztatottjaik biztosítására kizárólag annak a Szerződő Félnek a szabályait kell alkalmazni, amelynek területén az üzem székhelye van.
c) Ha a közforgalom céljait szolgáló valamely üzem (ide nem értve a dunai hajózási vállalatokat), amelynek székhelye a két Szerződő Fél egyikének területén van, a másik Fél területén átmenetileg vagy a csatlakozó vonalakon vagy a határállomásokon alkalmazottakat állandóan foglalkoztat, ezeknek biztosítására kizárólag annak a Szerződő Félnek jogszabályai érvényesek, amelynek területén a vállalat székhelye van.
d) Ha hivatalos szervek, (vám-, postahivatalok, útlevélhatóságok stb.) alkalmazottaikat a másik Szerződő Fél területére kiküldik, ezek biztosítására a kiküldő Fél szabályait kell alkalmazni.
e) Ha a két Szerződő Fél bármelyikének honosai az illető Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, vagy azok vezetőinél, tagjainál, vagy egyéb tisztviselőnél állanak alkalmazásban, biztosításukra honossági államuk szabályait kell alkalmazni.
(2) A két Szerződő Fél valamelyikének lobogóját viselő tengeri hajó személyzetének biztosítására annak a Szerződő Félnek szabályait kell alkalmazni, amelynek lobogóját viseli. Azok a személyek azonban, akiket a két Szerződő Fél valamelyikének kikötőjében az ilyen hajónak be- és kirakodási vagy javítási munkáira vagy őrzése céljából fogadnak fel, annak a Szerződő Félnek szabályai hatálya alá esnek, amelyhez a kikötő tartozik.
(3) A két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai az 5. Cikk alapelve alól további kivételekben állapodhatnak meg. Megegyezhetnek továbbá abban is, hogy az (1) bekezdésben létesített kivételek bizonyos esetekben ne alkalmaztassanak.
(4) A két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai a dunai hajózás foglalkoztatottjainak társadalombiztosítását külön megegyezéssel fogják szabályozni.
7. Cikk. (1) Amennyiben a betegségi biztosításban előzetes biztosítási idők a biztosításba való belépésnek, illetőleg a szolgáltatások nyujtásának előfeltételeit képezik, azok az idők, amelyek alatt a betegségi biztosítás egyik teherviselőjének biztosítottja a másik Szerződő Fél betegségi biztosításában biztosítva volt, teljesen beszámíttatnak.
(2) Ha a biztosítottnak mind a két Szerződő Fél biztosítási teherviselőitől szolgáltatások járnak, akkor a biztosított az azonos szolgáltatásokat csak az egyik biztosítási teherviselőtől igényelheti. A szolgáltatásra az a biztosítási teherviselő köteles, amelynél a biztosítási esemény bekövetkeztekor biztosított volt.
8. Cikk. (1) Az a biztosított, aki a biztosítási esemény bekövetkezte után a másik Szerződő Fél területére költözik, személyére nézve megtartja a szolgáltatásokra való igényjogosultságot, ha az átköltözés előtt megkapta az illetékes biztosítási teherviselő hozzájárulását a lakóhely változtatásához. A szülészeti segélyszolgáltatásokra nézve a hozzájárulást már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt megadhatja.
(2) A biztosított saját személyére nézve azzal a biztosítási teherviselővel szemben, amelynél biztosítva van, a szolgáltatásokra való igényjogosultságot akkor is megtartja, ha a biztosítási esemény a másik Szerződő Fél területén következik be. A biztosított azonban elveszti ezt az igényjogosultságát, ha a munkaszerződését megszegte.
9. Cikk. (1) A 8. Cikk szerint szolgáltatásra kötelezett biztosítási teherviselő jogosult a biztosított tartózkodási helyére illetékes kerületi biztosítási teherviselőt a szolgáltatások nyújtása iránt megkeresni; a megkeresett biztosítási teherviselővel közölni köteles, hogy milyen szolgáltatásokra van a biztosítottnak igénye.
(2) A kötelezett biztosítási teherviselő megtéríti a megkeresett biztosítási teherviselőnek a szolgáltatások nyujtásából eredő kiadásokat. Ennek kapcsán a természetbeni szolgáltatások (orvosi kezelés, gyógyszer, kisebb gyógyászati eszközök, kórházi ápolás) nyujtásáért azokat a tételeket kell fizetni, amelyeket a megkeresett biztosítási teherviselő a rá nézve érvényes jogszabályok vagy a ránézve mértékadó szerződések szerint azokra fordítani tartozik.
10. Cikk. (1) Az egyik Szerződő Fél valamelyik teherviselőjénél biztosítottnak a másik Szerződő Fél területén lakó családtagjai a biztosítási szolgáltatásokat - a biztosítást ellátó teherviselő számlájára - a lakóhelyük szerint illetékes kerületi teherviselőtől kapják meg. A szolgáltatások előfeltételei és mértéke tekintetében azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a szolgáltatások nyujtására az első mondat értelmében illetékes teherviselőre irányadók. Amennyiben azonban a másik szerződő fél jogszabályai szerint a családtagoknak szolgáltatásukra igényük nem lenne, mert a jogszabályok értelmében a biztosított - foglalkozására tekintettel - biztosítva nem lenne, tartásra jogosult felesége, valamint a vele közös háztartásban élő 16 évesnél fiatalabb gyermekei, ha másnemű betegellátásra törvényes igények nincsen, legfeljebb 13 héten át tartó orvosi kezelésre és gyógyszerekkel, valamint kisebb gyógyászati segédeszközökkel ellátásra jogosultak.
(2) A teljesítésre vonatkozólag a 9. Cikk (2) bekezdése az irányadó.
11. Cikk. (1) Amennyiben a Szerződő Felek valamelyikének jogszabályai szerint valamely szolgáltatásra irányadó igény abban az esetben is fennáll, ha a biztosítási esemény a biztosításból való kilépést követő meghatározott időtartamon belül áll be, a szolgáltatásokat csak abban az esetben kell nyujtani, ha a biztosításból kilépő annak a Szerződő Félnek területén tartózkodik, amely területen biztosítva volt.
(2) Amennyiben a biztosított az egyik Szerződő Fél betegségi biztosításából kiválik és a kiválást követő 3 héten belül a másik Szerződő Fél területén biztosított lett, az első bekezdésben említett időtartam nem tekintetik elteltnek, ha a biztosított az első biztosításból való kiválástól számított 2 éven belül és az utolsó biztosítási viszonya befejezésétől számított 3 héten belül az egyik Szerződő Fél területére visszatér. Az időtartam ebben az esetben a határátlépés napjával újra kezdődik.
12. Cikk. A 7-11. Cikkek végrehajtásának közelebbi részletei tekintetében a két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatósági megállapodást köthetnek.
13. Cikk. Ha egy üzem vállalkozója, akinek székhelye a két Szerződő Fél egyikének területén van, a másik fél területén hajt végre olyan munkálatokat, amelyek ezen a területen balesetbiztosítás alá esnek, nem vonható magasabb járulékokkal ebbe a biztosításba azért, mert az üzem székhelye nem annak a Szerződő Félnek a területén van, amelyen a munkálatokat végrehajtják.
14. Cikk. Ha egy biztosítottnak a baleset és foglalkozási betegségek elleni biztosításból a két Szerződő Fél egyikének biztosítási teherviselője részéről szolgáltatás állapíttatott meg és a másik Szerződő Fél területén új baleset vagy foglalkozási betegség alapján további szolgáltatást kell megállapítani, akkor ennek a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője ugyanúgy veszi tekintetbe a korábbi szolgáltatást, mintha azt is neki kellene nyujtania.
15. Cikk. (1) A balesetvizsgálat befejezéséről a két Szerződő Fél egyikének ezzel foglalkozó szerve köteles a másik Fél illetékes diplomáciai vagy konzuli hatóságát haladéktalanul értesíteni, ha e Szerződő Fél egyik honosának balesetéről vagy foglalkozási betegségéről van szó.
(2) A diplomáciai vagy konzuli hatóság ugyanolyan mértékben tekinthet be a vizsgálati tárgyalásokba és a további tárgyalásokba, mint maguk az érdekeltek.
16. Cikk. E szerződés értelmében balesetbiztosításnak számít az a baleseti ellátás is, mely bizonyos személyek csoportjai számára a balesetbiztosítást helyettesíti.
17. Cikk. (1) Azoknál a biztosítottaknál, akik mind a két Szerződő Fél területén rokkantság, foglalkozási képtelenség, öregség esetére és a hátrahagyottak javára biztosítva voltak, mindegyik Szerződő Félnek a várakozási idő betöltésére, a váromány épségére és az önkéntes biztosításra vonatkozó szabályainak alkalmazásánál a biztosítási járulékokkal fedezett időket (járulékfizetési időket) össze kell adni. Ugyanez vonatkozik mind az egyik, mind a másik Szerződő Fél szabályai szerint a járulékfizetési időkkel egyenlő értékű időkre (pótidőkre) is. Más pótidőket csak annak a Szerződő Félnek biztosítási teherviselői kötelesek figyelembe venni, amelynek szabályai szerint ezek az idők a járulékfizetési időkkel egyenlő értékűek. A katonai szolgálati és munkaszolgálati időket csak annak a Szerződő Félnek biztosítási teherviselői veszik figyelembe, amelynél ezeket az időket megszerezték. Egymást fedő járulékfizetési időket vagy pótidőket csak egyszeresen kell beszámítani.
(2) Ha a két Szerződő Fél egyikének jogszabályai szerint valamely szolgáltatásra való jogosultság attól függ, hogy valamely foglalkozást bizonyos meghatározott időn át ennek a Szerződő Félnek területén kell folytatni, akkor a másik fél területén folytatott azonos foglalkozást is figyelembe kell venni.
(3) Ha valamely szolgáltatásra szóló jogosultság a két Szerződő Fél egyikének jogszabályai szerint attól függ, hogy az összes foglalkozási időket a bányászbiztosítás hatálya alá, eső foglalkozásban kellett eltölteni, akkor az (1) és (2) bekezdések értelmében történő összeadásnak csak a másik Szerződő Fél területén az annak megfelelő foglalkozásban töltött időkkel van helye.
18. Cikk. (1) A 17. Cikkben foglalt esetekben (a biztosítási idők összeszámítása) a két Szerződő Fél biztosítási teherviselői a részükről járó szolgáltatásokat az alábbi szabályok alkalmazásával állapítják meg.
(2) Mindegyik biztosítási teherviselő a reá irányadó jogszabályok szerint és az ebben a szerződésben (17. és 19-21. Cikkek) foglalt rendelkezések figyelembevételével állapítja meg azt, hogy a biztosított a biztosítás szolgáltatásaira való igényjogosultság előfeltételeit megszerezte-e. A szolgáltatások összegszerű megállapítása a biztosítási teherviselőre érvényes jogszabályok szerint történik, de a járadék összegének megállapításánál az alábbi eltérésekkel.
(3) A német biztosítási teherviselő - a (4) bekezdésben foglaltak érintetlenül hagyásával, - valamint a magyar biztosítási teherviselő járadékként adják:
a) a járulékok összegétől vagy a biztosítás időtartamától független járadékrészekből azt a részt, amely megfelel annak az aránynak, amely az egyik Szerződő Fél területén töltött biztosítási idő és a mind két Szerződő Fél területén együttesen eltöltött biztosítási idők között fennáll.
b) a járulék összegétől vagy a biztosítási idő tartamától függő járadékrészeket csökkentés nélkül abban az esetben, ha a két Szerződő Fél egyikének területén működő biztosítási teherviselőre irányadó jogszabályok szerint a várakozási idő a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél eltöltött biztosítási idő tekintetbevétele nélkül is be van töltve és a váromány ép; ez a szabály érvényes akkor is, ha ilyen módon a váromány nem ép ugyan, de egyedül annak a Szerződő Félnek biztosításában, amelynél a fent említett járadékrészeket megállapító biztosítási teherviselő székhelye van, legalább 620 heti járulék (140 havi járulék) befolyt. Ha ezek a feltételek nem állanak fent, akkor ezeknek a járadékrészeknek felét az a) pontban megállapított arány szerint, a másik felét azonban csökkentés nélkül kell nyujtani. Ezenkívül a következő szabályok szerint kell eljárni:
1. A német biztosítási teherviselő részéről nyujtandó fokozódó járadékrészek megállapításánál az azok kiegészítésére, valamint a legalacsonyabb összegére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
2. A járulékok összegétől vagy a biztosítási idő tartamától független járadékrészeknek (a) pont) kell tekinteni a német biztosítási teherviselő részéről nyujtandó azokat a fokozódó járadékrészeket is, amelyeknek magassága egy bizonyos kornak bizonyos időpontokban való betöltéséhez igazodik.
3. A magyar biztosítási teherviselő a részéről nyujtandó gyermekpótlékot a reá irányadó jogszabályok szerint adja, de csak az a) és b) pontok szerint járó járadéktörzs és a fokozódó járadékrész összegének alapulvételével.
4. A járulékok összegétől vagy a biztosítási idő tartamától függő járadékrésznek (b) pont) minősül a magyar biztosítási teherviselő részéről nyujtandó az az összjáradék is, amelynek nagysága a mindenkori biztosítási időtartamhoz igazodik.
(4) A német bányászbiztosítás teherviselője - eltérően a (3) bekezdés b) pontjától - a járulékok összegétől vagy a biztosítás időtartamától függő járadékrészeket csak abban a hányadban nyujtja, amely a német bányászbiztosításban eltöltött biztosítási idő és a két Szerződő Fél területén bányászbiztosítás hatálya alá eső valamely foglalkozásban eltöltött biztosítási idő arányának megfelel; ha azonban valaki a német bányászbiztosításban egy magyar biztosítási teherviselőnél eltöltött biztosítási idő tekintetbevétele nélkül is betöltötte a várakozási időt és a várománya ép, akkor ezt a rendelkezést csak az emelkedési összeg felére kell alkalmazni, míg a másik fele csökkentés nélkül jár.
19 Cikk. A 17. és 18. Cikkekben foglalt rendelkezések alkalmazásánál a két Szerződő Fél egyikének biztosítási teherviselőjénél betöltött járulékfizetési időkkel és pótidőkkel egyenlő értékűek azok az idők is, amelyeket nem ilyen biztosítási teherviselőnél töltöttek be ugyan, de a Szerződő Felek egyikének a területében beállott változás következtében figyelembe kell vennie.
20. Cikk. Ha valamely igény a két Szerződő Fél egyikének területén a 17. Cikk figyelembevétele nélkül is fennáll és az igény a másik Szerződő Fél területén a 17. Cikk figyelembevételével sem áll fenn, az egyik Szerződő Fél szolgáltatásra kötelezett biztosítási teherviselője a szolgáltatást a reá irányadó jogszabályok szerint a 18. Cikk alkalmazása nélkül állapítja meg. Ha később a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél a 17. Cikk figyelembevételével igény keletkezik, a 18. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. Cikk. Ha valaki a két Szerződő Fél egyikének területén tizenhárom járulékfizetési hétnél (három járulékfizetési hónapnál) többet nem töltött be, ennek a Félnek biztosítási teherviselőjével szemben szolgáltatásra igény nem támasztható. A másik Fél biztosítási teherviselője részéről a szolgáltatás összegének a 18. Cikk értelmében való csökkentésének nincs helye.
22. Cikk. Ha a jelen szerződés szerint számított járadékok összege kisebb, mint az a járadék, amely az igényjogosultat a két Szerződő Fél egyikének területén kizárólag az ennél a Szerződő Félnél betöltött biztosítási idő alapján ennek a Félnek jogszabályai szerint megilletné, ennek a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője a rá eső járadékot a különbözeti összeggel felemelni köteles. A másik Szerződő Fél pénznemében megállapított járadékösszeg átszámítására a mindenkor érvényben lévő államközi fizetési egyezmények határozmányai az irányadók. Az átszámítást arra a napra vonatkozóan kell végrehajtani, amelyen a különbözeti összeggel felemelt járadékot megállapítják. Újabb megállapításnak csak akkor van helye, ha az államközi fizetési egyezményeken alapuló átszámítási kulcs több mint 5%-kal változik.
23. Cikk. A két Szerződő Fél egyikének biztosítási teherviselője részéről, a jelen szerződés értelmében fizetendő azok a járadékok, amelyeknek a havi összege az 5 birodalmi márkát vagy a Cseh-Morva Protektorátus fizetési eszközei szerint az 50 koronát vagy a 7 pengőt nem haladják meg, a legfelsőbb közigazgatási hatóság közelebbi rendelkezésével egy hónapnál hosszabb időre is kifizethetők, vagy tőkeértékükkel végkielégíthetők.
24. Cikk. (1) Az egyik vagy mindkét Szerződő Fél területén érvényes szünetelési és csökkentési szabályok alkalmazásánál, az egyik Szerződő Fél területéről járó azok a járandóságok, amelyek következményeképpen valamely társadalombiztosításból származó szolgáltatás szünetelését vagy csökkentését vonják maguk után, a másik Szerződő Fél területéről járó járandóságokkal egyenlő joghatályúak.
(2) Ha tehát az egyik Szerződő Fél területén nyujtott járandóságoknak mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási szolgáltatásának szünetelése vagy csökkentése a következménye, ezeket a járandóságokat mindegyik Szerződő Fél csak abban a hányadban szüneteltetheti vagy csökkentheti, amely a szolgáltatások kiszámításánál alapul vett, mindkét Szerződő Félnél betöltött biztosítási időknek megfelel.
25. Cikk. (1) A biztosítottaknak és hozzátartozóiknak járó pénzbeli szolgáltatásokat a jelen szerződés alapján szolgáltatásra kötelezett biztosítási teherviselők mentesítő hatállyal saját pénznemükben nyujtják.
(2) A két Szerződő Fél biztosítási teherviselői vagy azok szövetségei megállapodnak abban, hogy a szerződés alapján egymással milyen módon számolnak el. E megállapodásokhoz a legfelsőbb közigazgatási hatóságok jóváhagyása szükséges.
26. Cikk. Ha a másik Szerződő Fél fizetési eszközeiben kifejezett pénzösszeg kiszámítása válik szükségessé, az átszámítást - a 22. Cikkben foglaltak fenntartásával - a mindenkor érvényben lévő államközi fizetési egyezmények határozmányai szerint kell végrehajtani.
27. Cikk. Mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselői, illetékes hatóságai és bíróságai a jelen szerződés végrehajtásánál egymást kölcsönösen ugyanolyan mértékben támogatják, mintha a saját társadalombiztosításuk végrehajtásáról lenne szó. Ha a másik területen bizonyítékok beszerzése válik szükségessé, a székhelyük szerint illetékes diplomáciai vagy konzuli hatóságoknak közvetítése is igénybe vehető.
28. Cikk. Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosításának végrehajtásánál szükségessé váló azokat az orvosi vizsgálatokat, amelyek a másik államban levő igényjogosultakra vonatkoznak, a szolgáltatásra kötelezett biztosítási teherviselő megkeresésére és annak költségére annak a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője foganatosítja, amelynek területén az igényjogosult tartózkodik.
29. Cikk. A jelen szerződés végrehajtásánál mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselői, illetékes hatóságai és bíróságai egymással, a biztosítottakkal és képviselőikkel közvetlenül érintkeznek. Megkereséseiket saját hivatalos nyelvükön fogalmazzák.
30. Cikk. Mindkét Szerződő Fél diplomáciai és konzuli hatóságai - külön felhatalmazás nélkül - a hozzájuk tartozó igényjogosultaknak a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselői, hatóságai és bíróságai előtti képviseletére jogosultak.
31. Cikk. Azokat a beadványokat, amelyeket a biztosítottak vagy azoknak hozzátartozói a jelen szerződés alapján a két Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselőihez, hatóságaihoz és bíróságaihoz intéznek, valamint a társadalombiztosítás végrehajtására vonatkozó egyéb írásbeli megkereséseket nem szabad visszautasítani azért, mert azokat a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén fogalmazták.
32. Cikk. Az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselőinél előterjesztett kérelmeket a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőinél is előterjesztett kérelmeknek kell tekinteni.
33. Cikk. Azokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyeket az arra megszabott határidő alatt a két Szerződő Fél egyikének valamely, a társadalombiztosítási ügyekre vonatkozó jogorvoslati kérelmek átvételére illetékes helyén kell benyujtani, akkor is kellő határidőben beadottaknak kell tekinteni, ha azokat kellő határidőben a másik Szerződő Félnél a megfelelő helyen nyujtották be. Ez a hely a jogorvoslati kérelmet az illetékes helyre haladéktalanul továbbítani köteles.
34. Cikk. (1) A két Szerződő Fél valamelyikének jogszabályai szerint az ennek a Szerződő Félnek hatóságainál vagy társadalombiztosítási teherviselőinél benyujtandó okmányokra engedélyezett adó- és illetékmentességek azokra az okmányokra is érvényesek, amelyeket ennek a szerződésnek alkalmazásánál a másik Szerződő Fél hatóságainál vagy társadalombiztosítási teherviselőinél kell benyujtani. A 27. Cikk értelmében végrehajtott bizonyíték beszerzések az orvosi vizsgálat következtében keletkező költségek kivételével költségmentesek.
(2) A jelen szerződés alapján beszerzendő összes ügyiratok, okmányok és egyéb irományok a diplomáciai vagy konzuli hatóságok láttamozásának vagy hitelesítésének következményei alól mentesülnek.
35. Cikk. (1) A jelen szerződés rendelkezéseinek hatálya azokra a biztosítási eseményekre is kiterjed, amelyek annak hatálybalépése előtt következtek be.
(2) A jelen szerződés alkalmazásánál azokat a biztosítási időket is figyelembe kell venni, amelyeket ennek a szerződésnek hatálybalépése előtt töltöttek be.
(3) Azokat a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, amelyek a két Szerződő Fél egyikének jogszabályai szerint az igényjogosultnak külföldön tartózkodása miatt szünetelnek, a jelen szerződés hatálybalépése napjától fizetni kell. Ugyanettől az időponttól kezdődő hatállyal kell megállapítani és fizetni azokat a szolgáltatásokat is, amelyekre szóló igényjogosultságot ugyanezen az alapon még nem ismerték el.
(4) A jelen szerződés hatálybalépése előtt megállapított szolgáltatásokat, amennyiben szükséges, át kell számítani. A szerződés hatálybalépése előtti időre a szerződés alapján szolgáltatásokat nem kell kiszolgáltatni.
(5) Az (1), 3) és (4) bekezdések hatálya a betegségi biztosításra nem terjed ki.
36. Cikk. A két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai felhatalmazást kapnak, hogy a jelen szerződés határozmányait közös egyetértéssel kiegészíthessék és megváltoztathassák; a két legfelsőbb közigazgatási hatóság különösen abban az esetben, ha a két Szerződő Fél egyike egy harmadik állammal társadalombiztosítási egyezményt köt, vagy kötött, egymást értesíteni fogja az ebben az államban betöltött várakozási idők és a várományok miként történő figyelembevételéről és a szolgáltatások mértékének miként történő megállapításáról.
37. Cikk. A két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai közelebbi részletekben fognak megegyezni az alábbiak tekintetében:
a) az egyik Szerződő Fél társadalombiztosításának végrehajtásánál a másik Szerződő Fél polgáraihoz történő kikézbesítése,
b) az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére történő társadalombiztosítási fizetések módja,
c) az egyik Szerződő Fél területén levő biztosítási teherviselőknek a másik Fél területén lakó adósoknál fennálló járulékhátralék és egyéb biztosítási viszonyból keletkezett követelések behajtása.
38. Cikk. (1) A jelen szerződés rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében szükséges intézkedéseket a két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai vagy az általuk kijelölt szervek teszik meg.
(2) Az ezek szerint kiadott rendelkezéseket a másik Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságaival is közölni kell.
39. Cikk. A jelen szerződés értelmében a két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságának minősül német részről a Birodalmi Munkaügyi Miniszter, aki a Cseh-Morva Protektorátus társadalombiztosításának ügyeiben a cseh és morvaországi birodalmi Protektorral egyetértően jár el, magyar részről a Belügyminiszter, aki a mezőgazdasági társadalombiztosítás ügyeiben a Földmívelésügyi Miniszterrel egyetértően jár el.
40. Cikk. (1) A jelen szerződés végrehajtásánál felmerülő összes nehézségeket a két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai egymás között rendezik.
(2) Ha ilyen módon a felmerült kérdés nem oldható meg, a vitás kérdést döntőbíróság dönti el. A döntőbíróság a két Szerződő Fél egy-egy polgárából, valamint egy másik állam polgárából mint harmadik döntőbíróból alakul. A harmadik döntőbírót a két Szerződő Fél kormánya közösen választja meg.
(3) A döntőbíróság a jelen szerződés alapelvei figyelembevételével és ennek szellemében hozza meg határozatát.
(4) A döntőbíróság határozata végérvényes; ez ellen fellebbezésnek nincs helye.
41. Cikk. (1) Ha a két Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselői vagy hatóságai között az a kérdés válik vitássá, melyik jogszabályt kell alkalmazni, mindaddig, amíg a 40. Cikk értelmében a vitás kérdés eldöntve nincsen, az igényjogosultnak ideiglenes ellátást kell nyujtani.
(2) Az ellátás nyujtására az a biztosítási teherviselő hivatott, amelynél az igénylő utoljára biztosítva volt; kétség esetében az a teherviselő, amelynél az igényt először jelentették be.
(3) Ez a biztosítási teherviselő az igényjogosultnak ideiglenes ellátásként azokat a szolgáltatásokat köteles nyujtani, amelyekre a reá irányadó jogszabályok szerint kötelezett lenne.
(4) A végérvényesen kötelezetté vált biztosítási teherviselő annak a biztosítási teherviselőnek, aki az ideiglenes ellátást nyujtotta, a kifizetett összeget egy összegben megtéríteni köteles. Abban az esetben, ha az az összeg, amelyet az igényjogosult ideiglenes ellátásként kapott, magasabb, mint a megfelelő időre járó végérvényesen megállapított szolgáltatás, a különbözeti összeget a végérvényesen kötelezetté vált biztosítási teherviselő a jövőben esedékessé váló szolgáltatásokból folytatólagosan azok értékének egyharmadáig terjedő mértékben levonhatja.
42. Cikk. (1) Ez a szerződés egyelőre öt évi időtartamra köttetik. Hallgatólagosan évről-évre meghosszabbítottnak kell tekinteni mindaddig, amíg annak felmondása be nem következik, amit a másik kormánynak a határidő lejárta előtt hat hónappal tudomására kell hozni.
(2) A két Szerződő Fél egyike részéről történő felmondás nem érinti az azokból a biztosítási eseményekből származó jogokat, amelyek a jelen szerződés hatályának megszűnése előtt keletkeztek, ez azonban nem vonatkozik azokra a korlátozó szabályokra, amelyek valamely belső jogszabály értelmében az igényjogosultnak külföldön tartózkodása esetére rendelkeznek.
(3) A jelen szerződés értelmében keletkezett várományok, annak megszűnte következtében nem vesztik hatályukat. A jelen szerződés hatályának megszűnése utáni időre történő épségbentartása az érdekelt biztosítási teherviselőkre hatályos belső jogszabályok szerint történik.
43. Cikk. (1) Ezt a szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okmányok kicserélése lehetőleg mielőbb Berlinben történik.
(2) A jelen szerződés a megerősítő okmányok kicserélését követő hónap első napjával lép hatályba; egyelőre azonban már az 1941. évi június hó 1. napjától alkalmazni kell.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállítva két eredeti példányban, magyar és német nyelven, azzal, hogy mindkét szöveg azonos értelmű.
Budapest, 1941. évi március hó 20-án.
[Aláírások]
A mai napon a Magyar Királyság és a Német Birodalom között a társadalombiztosítás tárgyában létrejött szerződés aláírásánál megállapítást nyert, hogy mindkét Szerződő Fél egyetért a következőkben:
1. A jelen szerződés a Cseh-Morva Protektorátusra a társadalombiztosítás tekintetében ott hatályban levő különleges jogszabályokra tekintettel csak akkor alkalmaztassék, ha a két Szerződő Fél legfelsőbb közigazgatási hatóságai a szerződésnek a Protektorátusban történő végrehajtása részletei tekintetében megállapodást kötöttek. A két kormány között történő jegyzékváltásban megállapítják azt a napot, amelytől kezdődőleg a szerződést a Cseh-Morva Protektorátusban is alkalmazni kell.
2. A szerződés 36. Cikkét abban az esetben is alkalmazni kell, ha a két Szerződő Fél jogszabályalkotásában bekövetkező lényeges változás következtében a szerződés kiegészítése vagy megváltoztatása szükségesnek vagy célszerűnek látszik.
3. A jelen szerződés végrehajtásánál keletkező transferkérdéseket a két Szerződő Fél kormányának bizottságai szabályozzák.
Ezt a zárójegyzőkönyvet a mai napon a Magyar Királyság és a Német Birodalom között kötött társadalombiztosítási szerződéssel együtt kell megerősíteni. A szerződéssel egyidejűleg lép hatályba és egyelőre szintén 1941. évi június hó 1-től kell alkalmazni.
Budapest, 1941. március 20.
(Aláírások)
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról a m. kir. belügyminiszter, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.
