1. § Az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzóhelyettest választ.
A kormányzót ajánlási jog illeti meg. A kormányzó legfeljebb három jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó ajánlási jogával élt, kormányzóhelyettesnek csak olyan személyt lehet megválasztani, akit a kormányzó ajánlott. A miniszterelnök ellenjegyzésével ellátott ajánlást legkésőbb a kormányzóhelyettest választó együttes ülés megkezdéséig kell az országgyűléssel közölni.
2. § A kormányzóhelyettest az országgyűlés két háza együttes ülésben választja. Az együttes ülést akként kell összehívni, hogy az haladéktalanul, de legkésőbb a kormányzó kívánságának közlésétől számított nyolcadik napon összeüljön.
Ha a kormányzó kívánságának közlése idejében országgyűlés - akár az országgyűlés tartamának lejárta, akár feloszlatása következtében - nincs együtt, a kormányzóhelyettest választó együttes ülés összehívására az 1937: XIX. törvénycikk 4. §-a ötödik bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az együttes ülést csak akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor mind a felsőház, mind a képviselőház tagjainak legalább háromötöd része jelen van. Ha ennyi tag az együttes ülés megnyitásakor nincs jelen, az együttes ülést a következő napra kell elhalasztani. Elhalasztás esetében az együttes ülést akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor a felsőház és a képviselőház tagjai közül együttvéve legalább háromszázan jelen vannak.
Az együttes ülésen résztvevő országgyűlési tagok számát az elnök a jelenlévő országgyűlési tagok által aláírt jelenléti ív alapján állapítja meg.
Az együttes ülésre - amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik - a házszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
3. § Ha a kormányzó ajánlási jogával (1. § második bekezdése) élt, az együttes ülés elnöke a kormányzó ajánlási nyilatkozatát felolvastatja és a szavazást elrendeli. A szavazás titkos.
Ha a kormányzó egy személyt ajánl, mindegyik országgyűlési tag „igen” és „nem” szókkal ellátott egy szavazólapot kap s a szavazás úgy megy végbe, hogy a szavazó állásfoglalásának megfelelően vagy az „igen,” vagy a „nem” szót áthúzással törli és a szavazólapot az urnába dobja. Ha az „igen” szavazatok száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni.
Ha a kormányzó két vagy három személyt ajánl, mindegyik országgyűlési tag annyi szavazólapot kap, ahány jelölt van. A szavazólapok közül egy szól igenre, a többi nemre. Mindegyik ajánlott személy részére külön urnát kell felállítani és mindegyik ajánlott személyre egyidejűleg külön-külön kell szavazni az „igen” és a „nem” megjelölésű szavazólapoknak a megfelelő urnába bedobása által. A szavazás eredményéhez képest az elnök megválasztott kormányzóhelyettesnek azt a személyt jelenti ki, akire a szavazatok általános többsége esett, feltéve, hogy ezeknek a szavazatoknak a száma az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja.
Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot az első szavazás alkalmával egyik ajánlott személy sem kapta meg, két személy ajánlása esetében arra, aki több „igen” szavazatot kapott - ha pedig mind a két ajánlott személy egyenlő számú „igen” szavazatot kapott, arra, akit a sorshúzás kijelöl - a második bekezdésben szabályozott módon új szavazást kell tartani. Ha a második szavazás során az „igen” szavazatok száma az összes szavazatok felét és egyben az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja, az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni.
Ha a kormányzó három személyt ajánlott és a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot a harmadik bekezdés szerint megtartott első szavazás során egyik ajánlott személy sem kapta meg, arra a két személyre, aki a legtöbb „igen” szavazatot kapta, új szavazást kell elrendelni. Abban az esetben, ha mind a három ajánlott személy egyenlő számú „igen” szavazatot kapott, a szavazást a sorshúzás által kijelölt két személyre - ha pedig a legtöbb „igen” szavazatot kapott személy mellett a másik kettő egyenlő számú „igen” szavazatot kapott, az utóbbi kettő közül a sorshúzás által kijelölt személyre és a legtöbb szavazatot kapott személyre - kell elrendelni. Ebben a bekezdésben szabályozott szavazásra a harmadik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a megválasztáshoz szükséges szavazatszámot ennek a szavazásnak a során sem kapta meg egyik ajánlott személy sem, harmadik szavazást kell tartani. A szavazásra, a szavazás eredményének megállapítására és általában a további eljárásra a negyedik bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § Ha a kormányzó ajánlási jogával (1. § második bekezdés) nem élt, a szavazást jelölés előzi meg.
Jelöltnek csak azt lehet tekinteni, akit az országgyűlésnek az együttes ülésen jelenlévő legalább százötven tagja sajátkezű aláírásával ellátott s az elnöknek az együttes ülésben átadott jelölési íven jelöl. Mindenik tag csak egy személyt jelölhet. Mindegyik jelölési ívről törölni kell annak a névaláírását, aki több jelölési ívet írt alá. A jelölési ívek beadására az elnök hívja fel az együttes ülés tagjait; ugyancsak az elnök veszi át és vizsgálja meg a jelölési íveket. A jelölési ívek megvizsgálása végett az elnök az ülést a szükséghez képest felfüggesztheti. Az elnök az ülésben kihirdetett határozatával visszautasítja a jelölést, ha a jelölési íven - az esetleges törlések után - legalább százötven aláírás nincsen. Ha a jelölést nem kell visszautasítani, az elnök az aláírások valódiságának és az aláírók jelenlétének megállapítása végett az aláírókat nevük felolvasásával egyenkint felhívja. Ha a jelölés a törvényes előfeltételeknek megfelel, az elnök megállapítja, hogy a jelölés alapján a jelöltre szavazásnak van helye.
Ha az elnök megállapítja, hogy csupán egy olyan jelölés van, amely az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelel s az ugyancsak az előbbi bekezdés rendelkezései értelmében figyelembe vehető aláírások száma egyszersmind meghaladja az együttes ülés megnyitásakor jelenlévő országgyűlési tagok számának kétharmadát, az elnök az egyetlen jelöltet szavazás elrendelése nélkül megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki.
Ha az egyetlen jelöltet jelölő országgyűlési tagok száma nem haladja meg az együttes ülés megnyitásakor jelenlévő országgyűlési tagok számának kétharmadát, vagy ha az elnök megállapítja, hogy két vagy több olyan jelölés van, amely a második bekezdés rendelkezéseinek megfelel, a szavazást elrendeli. A szavazásra, a szavazás eredményének megállapítására és általában a további eljárásra a 3. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
5. § Ha a kormányzóhelyettes megválasztása végett összehívott együttes ülés megnyitása, az ülés határozatképességének megállapítása - és ha a kormányzó ajánlási jogával élt, a kormányzói kézirat felolvasása - után az országgyűlés egyértelmű akarata közfelkiáltásban kétséget kizáró módon megnyilatkozik, az elnök mind a jelölés, mind a választás elrendelését mellőzi és megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki azt, aki iránt az országgyűlés bizalma a közfelkiáltásban megnyilatkozott.
Az elnök az országgyűlés akaratának a közfelkiáltásban megnyilatkozott egyértelműséget csak akkor állapíthatja meg, ha az általa feltett arra a kérdésre, hogy az együttes ülés tagjai kívánnak-e szavazást, szavazás elrendelése iránt nem terjeszt elő kérelmet annyi tag, amennyi az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának egyötödét meghaladja. A szavazás elrendelése iránt kérelmet csak az ülésen jelenlévő tag és csakis írásban terjeszthet elő.
6. § A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerősítése szükséges.
A kormányzói megerősítés után a kormányzóhelyettes az országgyűlés - lehetőleg a kormányzóhelyettest választó együttes ülés - színe előtt és, ha a kormányzó az eskütételre megjelenni kíván, az ő jelenlétében esküt tesz.
A kormányzóhelyettes esküjének szövege a következő: „Én, Magyarország megválasztott kormányzóhelyettese, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz s Magyarország kormányzójához hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzóhelyettesi tisztemet az alkotmány értelmében az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!”
Az eskü letétele után az országgyűlésnek ugyanabban az együttes ülésében a m. kir. miniszterelnök benyujtja és nyomban ismerteti azt a törvényjavaslatot, amelynek egyetlen tárgya a kormányzóhelyettes megválasztásának és eskütételének törvénybe iktatása. A törvényjavaslat elfogadása felől az együttes ülés bizottsági tárgyalás és vita nélkül határoz. Az elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett nyomban a kormányzó elé terjeszti.
7. § A kormányzóhelyettest az alatt az idő alatt, amíg a kormányzót tisztének személyes ellátásában távollét, betegség vagy más ok akadályozza, úgyszintén a kormányzói tiszt megüresedése esetében, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi, a kormányzói hatalomban foglalt jogoknak a kormányzó nevében való alkotmányos gyakorlása megilleti, kivéve az 1937:XIX. tc. 2. §-ában meghatározott utódajánlási jogot.
A m. kir. minisztérium a kormányzó intézkedései alapján - ha pedig a kormányzó az intézkedésben akadályozva van, enélkül is - közzéteszi, hogy a kormányzói hatalmat a kormányzó akadályoztatása vagy a kormányzói tiszt megüresedése következtében a kormányzóhelyettes mely naptól kezdve gyakorolja, s közzéteszi azt is, hogy a kormányzói hatalom személyes gyakorlását a kormányzó mely naptól kezdve veszi át újra. A m. kir. minisztérium mind az egyik, mind a másik intézkedését az országgyűlésnek haladéktalanul bejelenti.
A kormányzóhelyettes kormányzóhelyettesi tisztét a kormányzóhelyettes megválasztásáról és eskütételéről szóló törvény kihirdetése előtt nem gyakorolhatja.
8. § A kormányzó - a miniszterelnök ellenjegyzésével - a kormányzóhelyettest megbízhatja, hogy a kormányzói hatáskörbe tartozó egyes tennivalókat a kormányzó nevében elvégezzen. A megbizás bármikor visszavonható.
9. § A kormányzóhelyettest a „főméltóságú kormányzóhelyettes úr” cím használata illeti meg.
10. § A kormányzóhelyettest - tekintet nélkül arra, hogy a kormányzói hatalmat gyakorolja-e vagy nem - ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a kormányzót. Személye ellen a kormányzót helyettesítő működésének ideje alatt (7. §) csak az országgyűlés, egyébként pedig a kormányzó felhatalmazásával lehet bírói vagy más eljárást indítani.
11. § Új kormányzó megválasztásával - mihelyt az új kormányzó az esküt letette - a kormányzóhelyettes tiszte megszűnik.
12. § A kormányzóhelyettes tiszteletdíját, ennek és a kormányzóhelyettes működésével felmerülő egyéb költségnek a fedezetét a költségvetés keretében kell megállapítani.
13. § Ha a kormányzói tiszt megüresedésekor kormányzóhelyettes van, az országtanács hatásköre csupán a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések (1937:XIX. törvénycikk 4. §-ának negyedik és ötödik bekezdése) haladéktalan megtételére terjed ki.
14. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
