1. § Az olyan orvosi kamarában (kerületi kamarában), amelyben a tagok száma az ezret meghaladja, az elnökön felül két alelnököt, egy főtitkárt, egy titkárt, két ügyészt, egy pénztárost és egy ellenőrt lehet választani, akik - az ügyészek kivételével - a választmány tagjai; az ügyészek a közgyűlésen és a választmány ülésében megjelenhetnek és a tanácskozásban részt vehetnek.
Az 1936:I. törvénycikk 7. §-a (8) bekezdésének az előbbi bekezdés rendelkezésétől eltérő rendelkezése hatályát veszti.
2. § Az Országos Orvosi Kamara választmányának (országos választmánynak) tagjai:a kerületi kamarák közgyűlése által választott két-két rendes és ugyanannyi póttag, a kerületi kamarák elnöke és titkára, az Országos Orvosi Kamara elnöke, alelnöke, titkára, pénztárosa és ellenőre. Abban a kerületi kamarában, amelyben a tagok száma ezernél több, az ezren felül lévő minden kétszáz tag után még egy rendes és egy póttagot kell választani. A kétszázzal nem osztható maradék a választandó tagok számának meghatározása szempontjából nem jön figyelembe. Ha a kerületi kamara főtitkárt is választ (1. §), akkor a titkár helyett a főtitkár a tagja az országos választmánynak.
Az 1936:I. törvénycikk 11. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
3. § A kerületi kamara választmányi tagjának, tisztikarának, a képviseleti közgyűlési kiküldöttnek, az országos közgyűlésbe kiküldöttnek, a fegyelmi bíróság tagjának, valamint az Országos Orvosi Kamara tisztikarának és az országos választmány tagjának megbizatása választást követő naptári év első napjától számított öt évre szól.
Az előbbi bekezdés rendelkezését a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában működő kamarai szervek megbizatásának tartama tekintetében is alkalmazni kell.
Az 1936:I. törvénycikk 14. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
4. § Ha a kerületi kamara zsidó (1939:IV. törvénycikk 1. §) tagjainak száma a kamara összes tagjai számának hat százalékát meghaladja, kamarai választási joga csak a választásra jogosult tagok hat százalékának megfelelő számú zsidó tagnak van. A választásra jogosult zsidó tagokat a kamarának az önkormányzatban részvételre egyébként jogosult zsidó tagjai a kamarai választmány működésének tartamára maguk közül választják. Az átmeneti rendelkezéseket, valamint a választásra vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
5. § A kerületi kamarába felvétel iránt előterjesztett kérelmeket június és december hónap kivételével az év egész folyamán el lehet intézni; zsidónak felvételi kérelme tárgyában azonban csak január és július hónap folyamán lehet határozni.
A felvétel joghatálya a felvételt elrendelő határozat keltét követő hónap első napjával kezdődik.
Az első bekezdés rendelkezései az átjegyzésekre (1936:I. törvénycikk 29. §-a) is irányadók.
6. § Amennyiben a kamarai tagok sorába felvett orvosról a felvétel után derül ki, hogy a kamarába való felvételét meg kellett volna tagadni, a kamarai tagok sorából törlésnek fegyelmi eljárás alapján van helye.
Az 1936:I. törvénycikk 24. §-a hatályát veszti.
7. § A kerületi orvosi kamara az átjegyzési kérelem tekintetében az 1936:I. törvénycikk 21. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 23. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint határoz és határozatáról értesíti a megkereső kamarát is. Ez a kamara az átjegyzett orvost törli a kamarai tagok névjegyzékéből.
Az 1936:I. törvénycikk 29. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
8. § Az orvos csak abban a községben, illetőleg városban, a körorvos pedig csak abban a közegészségügyi körben (1936:IX. törvénycikk 10. §) folytathat magángyakorlatot, amelyet a kamarai tagok sorába felvétele, illetőleg más kamarába való átjegyzése iránt előterjesztett kérvényében megjelölt, vagy amelyet ugyanannak a kamarának területén más községbe (városba, közegészségügyi körbe) való átköltözése esetében a kamarának bejelentett.
Az 1936:I. törvénycikk 31. §-a (1) bekezdésének az előbbi bekezdés rendelkezésétől eltérő rendelkezése hatályát veszti.
9. § A orvosi kamara tagja a magángyakorlat szempontjából a kamara fegyelmi hatósága alá tartozik akkor is, ha reá szolgálati viszonyából kifolyóan más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed.
Ha a kamara fegyelmi bírósága a magángyakorlatból kifolyóan olyan orvos ellen indított fegyelmi eljárást, akire más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed, köteles jogerős határozatát a másik fegyelmi hatósággal haladéktalanul közölni. Az orvosi kamara előtt befejezett fegyelmi eljárás nem érinti az illető orvosnak szolgálati viszonyából kifolyó fegyelmi felelősségrevonását.
Közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő kamarai tag ellen a szolgálati viszonyból kifolyó fegyelmi felelősség alapján indított fegyelmi eljárást befejező határozatot csak abban az esetben kell a kerületi kamarával is közölni, ha a fegyelmi eljárás az 1936:I. törvénycikk 41. §-ának b) pontjába ütköző cselekmény vagy mulasztás miatt volt folyamatban.
A kamara fegyelmi hatósága közszolgálatban álló vagy törvény alapján létesült intézetnél működő kamarai tag ellen csak az előbbi bekezdésben említett fegyelmi eljárás befejezése után járhat el és csak az 1936:I. törvénycikk 42. §-a (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha enyhébb büntetés alkalmazása volna indokolt, a fegyelmi vétség megállapítása mellett büntetés kiszabását mellőzni kell.
A honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesítő honvédorvosok nem tartoznak a kamara fegyelmi hatósága alá.
Az 1936:I. törvénycikk 40. §-a hatályát veszti.
10. § A jelen törvény 4. §-ának, valamint az 1939:IV. törvénycikk 9. §-a negyedik bekezdésének rendelkezéseit az 1939:IV. törvénycikk 2. §-ának első bekezdése alá eső kamarai tagokra is alkalmazni kell.
11. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. A jelen törvény végrehajtásához esetleg szükséges, valamint az átmeneti rendelkezéseket a belügyminiszter állapítja meg.
