1942. évi V. törvénycikk

a nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre és az egyházak nagyjaira, valamint az egyházak elnevezésére utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról * 

1. § A nemzet nagyjainak, úgyszintén a szenteknek és az egyházak nagyjainak nevét vagy reájuk utaló egyéb megjelölést, valamint az egyházak elnevezésére utaló megjelölést - ideértve a képes ábrázolatot is - az ipari és kereskedelmi tevékenység körében, így különösen cégszövegben, cégtáblán, üzleti jelzőben, védjegyen, szabadalom címében, árubélyegen, áruminta és áru jelzésében, iparjogosítvány szövegében használni csak az ügyköre szerint illetékes miniszterek a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve megadott engedélye alapján szabad.

A jelen törvény rendelkezései a hatálybalépésük előtt szerzett jogok alapján gyakorolt használatra nem terjednek ki. Ha azonban a használat a nemzeti vagy a vallásos érzést sérti, az illetékes miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a használat jogát - amennyiben a közérdekkel nem ellenkezik, méltányos határidő kitűzésével - megszüntetheti. A használati jog megszüntetéséért kártérítés nem jár.

2. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a nemzet nagyjára, szentre vagy az egyházak valamely nagyjára, úgyszintén az egyházak elnevezésére utaló megjelölést ipari vagy kereskedelmi tevékenység körében az 1. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően használ.

Az előbbi bekezdésben meghatározott cselekmény vétség és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, ha azt a nemzeti vagy a vallásos érzést sértő módon követik el.

3. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyi miniszter, a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és az igazságügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve gondoskodik.