1. § (1) Nyilt árusítási üzletet kis- és nagyközségekben köznapon reggel hat óra előtt kinyitni és este hét órán túl, szombaton este nyolc órán túl nyitvatartani nem szabad. Törvényhatósági jogú és megyei városokban olyan nyilt árusítási üzletet, amelyben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert vagy tüzelőanyagot árusítanak, köznapon reggel hat óra előtt kinyitni és este hét órán túl, szombaton este nyolc órán túl nyitvatartani, egyéb nyilt árusítási üzletet köznapon reggel hét óra előtt kinyitni és este hat órán túl, szombaton este hét órán túl nyitvatartani nem szabad.
(2) A jelen törvény rendelkezései szempontjából nyilt árusítási üzletnek kell tekinteni azt az üzletet is, amelyben kizáróan továbbárusítók részére szolgáltatnak ki árut, de az ilyen üzletet reggel hét óra előtt kinyitni és este hat órán, szombaton délután két órán túl nyitvatartani nem szabad. A gyárak telepei és raktárai, amelyekből a árukat továbbárusítóknak szétküldik, nem minősíthetők nyilt árusítási üzletnek.
(3) Gergely-naptár szerinti ünnepnapon, ha az nem munkaszüneti nap és nagypénteken a nyilt árusítási üzleteket déli tizenkét órán túl nyitvatartani nem szabad.
(4) A zárórán túl az üzlethelyiségbe új vevőt beengedni nem szabad, olyan vevőt azonban, aki a záróra előtt érkezett az üzlethelyiségbe, a zárórán túl legfeljebb 15 percig ki szabad szolgálni.
(5) Olyan nyilt árusítási üzletben, amelyben túlnyomóan élelmiszert árusítanak, abban az időben, amikor csak élelmiszert árusító üzletet szabad nyitvatartani, kizáróan élelmiszert szabad árusítani.
(6) A nyilt árusítási üzletre vonatkozó rendelkezések hatálya az ilyen üzlethez tartozó raktárhelyiségre, valamint az irodai helyiségre is kiterjed, ha az irodai helyiség az üzlethelyiségtől nincsen olyképpen elkülönítve, hogy az átjárás az egyik helyiségből a másikba lehetetlen.
2. § (1) Nyilt árusítási üzlet nyitásának és zárásának időpontját Budapest székesfőváros területére és a vele szomszédos városok és községek közül azoknak területére, amelyeket a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel megjelöl, a nevezett miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértően, a törvényhatósági jogú és megyei városok területére a polgármester, a kis- és nagyközségek területére a másodfokú iparhatóság a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően, a keret szűkítésével vagy tágításával állapíthatja meg, de az üzletek nyitásának időpontját reggel öt óránál korábbra, zárásának időpontját pedig este nyolc óránál, szombaton este kilenc óránál későbbre megállapítani nem szabad. Egy-egy vármegyén belül a hozzátartozó kis- és nagyközségek területére az üzletek nyitásának és zárásának időpontját azonosan kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok az 1. § (1) bekezdésében megállapítottnál korábbi üzletnyitási és későbbi üzletzárásai időpontot csak abban az esetben állapíthatnak meg, ha egyidejűleg az üzletnek a déli órákban legalább olyan hosszú időn át zárvatartását rendelik el, amelynek tartama megfelel az 1. § (1) bekezdésében megállapított árusítási idő előtt és után lehetővé tett árusítás időtartamának. Az üzleteknek a déli órákban három óránál hosszabb időn át zárvatartását nem szabad elrendelni. A zárvatartás idejének a déli tizenkét óra és délután négy óra közötti napszakba kell esnie.
(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok naptári évenkint legfeljebb harminc napon a (2) bekezdés alapján megállapított déli üzletzárás alól felmentést adhatnak.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján egy-két város vagy község területére kiadott rendelkezéseknek község területén az összes üzletekre nézve, város területén egyfelől azokra az üzletekre nézve, amelyekben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert árusítanak, másfelől az egyéb üzletekre nézve azonosaknak kell lenniök. Ha azonban az egy vagy több üzletághoz tartozó kereskedők vagy iparosok többsége valamely városban vagy községben, esetleg annak egy részében, az egész éven át vagy az évnek csak meghatározott szakában, esetleg a hétnek meghatározott napján (pl. a hétvégi pihenő érdekében szombaton) az általános hatállyal megállapítottnál későbbi üzletnyitási vagy korábbi üzletzárási időpont megállapítását kéri, avagy ha az 1. § (1) vagy (2) bekezdésében megállapított üzletnyitási, illetőleg üzletzárási időpont érintése nélkül az üzletek déli zárvatartásának elrendelését kéri és a kérelem figyelembevételének a helyi viszonyok vagy a közérdek szempontjából akadálya nincsen, az (1) bekezdésben említett hatóságok a kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával a kérelemnek megfelelően rendelkeznek.
3. § A pályaudvarok, gyógyhelyek és üdülőhelyek területén lévő nyilt árusítási üzletek nyitásának és zárásának időpontjára vonatkozó rendelkezéseket a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatásával a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.
4. § (1) A nyilt árusítási üzletekben kötelező zárvatartásuk ideje alatt a zárórát követő tizenöt percen túl (1. § (4) bekezdés) az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni nem szabad.
(2) Kivételesen, az elkerülhetetlenül szükséges mértékben, az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is szabad foglalkoztatni az üzleti alkalmazottakat olyan munkával,
1. amelyet az áruknak romlástól megvédése, avagy erőhatalom vagy elemi csapás elhárítása és következményeinek megszüntetése céljából azonnal kell végezni;
2. amelyet az üzlet átköltözése vagy új üzlet berendezése tesz szükségessé;
3. amely a leltár elkészítéséhez szükséges;
4. amely hatósági rendelkezés folytán vált szükségessé és nem volt előre látható.
(3) Az alkalmazottaknak a (2) bekezdés alapján az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatását és annak indokait köteles a munkaadó huszonnégy óra alatt az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. A bejelentésnek ajánlott levélben postára adását a bejelentés megtörténtének kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdés 3. pontja alapján egy-egy naptári évben összesen legfeljebb tizennégy napon át szabad az alkalmazottakat az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatni.
5. § A kizárólagos pálinkamérések és bortermelői kimérések nyitására, déli zárvatartására és esti zárórájára azok a rendelkezések érvényesek, amelyek a kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert árusító üzletekre vonatkoznak.
6. § (1) A nyitás és zárás időpontját, valamint a záróra kivételes meghosszabbításának feltételeit és kereteit vendéglőkre, korcsmákra és kávéházakra nézve a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a földmívelésügyi miniszterekkel egyetértően a belügyminiszter, kifőzésekre, kávémérésekre, tejivócsarnokokra és a nyilvános étkezőhelyiségek, valamint a nyilt árusítási üzletek sorába tartozó nyilt üzletekre fodrászüzletek, stb.) nézve a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, cukrászdákra, mészárosok, hentesek és sütőiparosok üzleteire nézve az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A vendéglőkre megállapított zárórán túl a társadalmi egyesületek, kaszinók, klubok, körök, stb. céljaira szolgáló helyiségekben sem szabad ételt vagy italt kiszolgáltatni.
(2) Kis- és nagyközségekben az (1) bekezdésben felsorolt nyilvános étkezőhelyiségek rendszerinti záróráját éjféli tizenkét óránál kisebb időpontban megállapítani nem szabad.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt nyilvános étkezőhelyiségekben az élelmiszerüzletek zárvatartására nézve megállapított idő alatt az utcán át csak olyan ételeket szabad árusítani, amelyeket az illető üzem körében állítanak elő és ezenkívül a korlátlan italmérési engedéllyel ellátott vendéglőkben és korcsmákban szeszesitalokat utcán át is ki szabad mérni.
7. § (1) Piacon, téren, úton, utcán, vagy kapu alatt felállított árusító helyek, vagy önműködő berendezések (automaták) útján, valamint a házalónak házról-házra járva csak a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának ideje alatt szabad árusítani. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az említett árusítás különleges jellegére tekintettel e rendelkezéstől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(2) Az (1) bekezdés első mondata nem vonatkozik a géperejű járóművek üzembentartásához szükséges anyagoknak piacon, téren, úton vagy utcán árusítására, továbbá a vásárokon és kiállításokon árusításra, amely árusításnak kezdő és befejező időpontját a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
8. § Az 1-7. §-okban foglalt rendelkezések a kizárólagos dohányárudákra nem terjednek ki. Ezeknek az üzleteknek zárórája tekintetében a pénzügyminiszter rendelkezik.
9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt pénzbüntetéssel kell büntetni:
a) a nyilt árusítási üzleteknek, valamint a 6. §-ban felsorolt üzleteknek azt a tulajdonosát, illetőleg felelős vezetőjét, aki az 1-7. §-oknak, valamint a törvény alapján kiadott rendeleteknek az üzlethelyiség nyitására, zárására vagy zárvatartására a vevőknek, a vendégeknek a zárórán túl az üzlethelyiségbe be nem bocsátására, illetőleg onnan eltávolítására, áruknak a megállapított időn túl ki nem szolgáltatására vagy a zárvatartás ideje alatt az üzleti alkalmazottak foglalkoztatásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseit meg nem tartja, úgyszintén, aki hatósági közégnek a helyiség bezárására vonatkozó meghagyását nem teljesíti, a hivatásában eljáró hatósági közeget be nem bocsátja vagy eljárását akadályozza, vagy pedig vevőit, vendégeit az elől elrejti;
b) azt a vevőt, vendéget, aki záróra után az a) pontban említett üzletek tulajdonosa, ennek megbízottja vagy a hatósági közeg felhívására az üzlethelyiségből el nem távozik vagy ott elrejtőzik;
c) azt az árust, aki piacon, téren, úton, utcán vagy kapu alatt felállított árusító helyen vagy önműködő (automata) útján avagy házról-házra járva az árusítást oly időben folytatja, amikor az árusításnak a 7. § (1) bekezdése, illetőleg az annak alapján kiadott rendelkezés, vagy a szakasz (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint szünetelnie kell.
(2) Az (1) bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás, ha azt olyan személy követte el, aki ilyen kihágás miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el.
(3) A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes alkalmazott tekintetében külön kihágás.
(5) A kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, vendéglő, korcsma, kávéház tulajdonosa vagy felelős vezetője ellen folyamatba tett rendőri büntető eljárás pedig a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929:XXX. törvénycikk 59. §-a első bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi, illetőleg iparügyi minisztert kell tekinteni. A vendéglői, korcsmai és kávéházi záróra megszegésével elkövetett kihágási ügyben harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik.
10. § Az 1913:XXXVI. törvénycikk, az 1921:XXXVII. törvénycikk, az 1879:XL. törvénycikk 74. §-a és az 1922:XII. törvénycikk 62. §-a harmadik bekezdésének harmadik mondata hatályát veszti.
11. § (1) A jelen törvény a kihirdetésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(2) A törvényt a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a vendéglők, a korcsmák és kávéházak tekintetében a belügyminiszter, az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.
(3) A törvény végrehajtásának ellenőrzése céljából az illetékes miniszter egy munkaadóból és egy alkalmazottból álló ellenőrző bizottságok alakítását rendelheti el és eljárásukat szabályozhatja.
(4) A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértésben a közérdek által indokolt esetben átmenetileg és ideiglenesen az üzleti záróra tekintetében a jelen törvénytől eltérő rendelkezéseket tehet.
