1. § Az izraelita vallásról szóló 1895:XLII. törvénycikk hatályát veszti.
Az izraelita vallásfelekezet törvényesen elismert vallásfelekezetnek nyilváníttatik.
2. § Az izraelita vallásfelekezetet, továbbá az izraelita vallásfelekezet, annak szerve vagy tagjai által fenntartott iskolát vagy más intézetet az állami vagy községi háztartás terhére támogatásban vagy segélyezésben részesíteni és az ilyen célra e törvény hatálybalépése előtt már előirányzott kiadásokat teljesíteni nem lehet.
3. § Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az ebben a törvényben foglalt rendelkezések következtében szükséges átmeneti és végrehajtási szabályokat rendeletben állapítsa meg; ebben a körben különösen felhatalmaztatik arra, hogy az országos izraelita iskolai alap jogviszonyait, valamint az említett alap alkalmazottainak, továbbá a fizetéskiegészítő államsegélyben részesített izraelita vallásfelekezeti tanítóknak és tanároknak szolgálati jogviszonyát rendeletben szabályozza és rendeletben állapítsa meg azt is, hogy az izraelita vallásfelekezet szervezetére vonatkozó fennálló szabályokat e törvény hatálybalépése után mennyiben lehet hatályosaknak tekinteni.
Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve az izraelita hitközségeket az izraelita vallásfelekezet céljaira szolgáló országos járulék fizetésére kötelezhesse és mind az országos járuléknak, mind az izraelita hitközségi adónak behajtási szabályait rendeletben megállapítsa.
4. § Ha valamely izraelita hitközség akár közjogi, akár magánjogi kötelezettségen alapuló tartozását nem teljesíti, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a hitközséget, hogy tartozásának teljesítésére szükséges összeget költségvetésébe felvegye és annak fedezetéről hitközségi adó kivetése útján gondoskodjék. Ez a rendelkezés a hitközségnek e törvény hatálybalépése előtt keletkezett kötelezettségei tekintetében is irányadó.
5. § Bevett vagy elismert vallásfelekezetből az izraelita vallásfelekezetre áttérni, úgyszintén bevett vagy elismert vallásfelekezeten kívül állónak az izraelita vallásfelekezetbe belépni ennek a törvénynek hatálybalépése után nem lehet. Az ilyen áttérés vagy belépés végett a törvény hatálybalépése előtt folyamatba tett eljárást a törvény hatálybalépése után befejezni nem lehet.
Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki az olyan személyekre, akik az 1941:XV. törvénycikk 9. §-a értelmében zsidók.
Magyar állampolgárnak az ebben a §-ban foglalt rendelkezés ellenére az izraelita vallásfelekezetre áttérése vagy abba belépése akkor sem érvényes, ha az külföldön történt.
6. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
