1. § Az 1914-1918. évi háborús magyar államadóssági címleteken (az alábbiakban hadikölcsönkötvények) a törvény szempontjából az itt felsorolt koronaértékre szóló államadóssági címleteket kell érteni:
| A címletek | |||||
| soro- zata | kibocsátásának időpontja | kama- tozása | megnevezése | szelvény esedékessége | |
| I. | 1914. november 1. | 6% | magyar járadékkölcsön | május-november | |
| II. | 1915. május 1. | 6% | magyar járadékkölcsön | május-november | |
| 1915. május 12. | 51/2% | magyar járadékkölcsön | június-december | ||
| III. | 1915. november 1. | 6% | magyar járadékkölcsön | május-november | |
| IV. | 1916. május 1. | 6% | magyar járadékkölcsön | május-november | |
| 1916. május 1. | 51/2% | 1926. évi június hó 1-én lejáró magyar állami pénztárjegy | június-december | ||
| V. | 1916. október 1. | 51/2% | magyar törlesztéses kölcsön | április-október | |
| 1916. november 1. | 6% | magyar járadékkölcsön | május-november | ||
| - | 1916. november 1. | 51/2% | felmondható magyar állami pénztárjegy | január-július | |
| - | 1917. március 1. | 51/2% | felmondható magyar állami pénztárjegy | március-szeptember | |
| VI. | 1917. május 12. | 6% | magyar járadékkölcsön | február-augusztus | |
| - | 1917. július 5. | 51/2% | felmondható magyar állami pénztárjegy | március-szeptember | |
| VII. | 1917. november 15. | 5% | magyar járadékkölcsön | február-augusztus | |
| 1917. november 15. | 51/2% | magyar járadékkölcsön | június-december | ||
| - | 1918. április 9. | 5% | 1923. évi június hó 1-én lejáró magyar állami pénztárjegy | június-december | |
| - | 1918. április 9. | 5% | 1925. évi június hó 1-én lejáró magyar állami pénztárjegyzék | június-december | |
| VIII. | 1918. június 12. | 51/2% | magyar járadékkölcsön | március-szeptember | |
2. § Hadikölcsönkötvényein alapuló követelésének átértékelésére igénye van:
a) annak a természetes személynek, valamint annak az egyházi, közművelődési vagy közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványnak és ilyen rendeltetésű más jogi személynek, akinek, illetőleg amelynek hadikölcsönkötvényeit a saját nevén és tulajdonaként látták el magyar nosztrifikálási megjelöléssel;
b) az a) pontban meghatározott nosztrifikálási előfeltétel nélkül is a Magyar Szent Korona területén lakó természetes személynek, valamint az itt székhellyel bíró egyházi, közművelődési vagy közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványnak és ilyen rendeltetésű más jogi személynek, feltéve, hogy hadikölcsönkötvényeit saját maga jegyezte vagy 1918. évi október hó 31. napja előtt szerezte, ha hadikölcsönkötvényeit cseh-szlovák, román vagy jugoszláv államadóssági címletekre ki nem cserélték és az említett államoktól a hadikölcsönkötvények alapján más anyagi előnyben sem részesült.
Hadikölcsönkötvényein alapuló követelésének átértékelését ily irányú kérelemre különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén meg lehet engedni:
a) annak a külföldön lakó magyar állampolgárnak, aki a Magyar Szent Korona területét munkavállalás vagy egyéb keresőfoglalkozás végett - bár huzamosabb ideje, de a visszatérés szándékával - hagyta el, ha az első bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb előfeltételek fennállanak;
b) az olyan jogi személyiséggel nem bíró alap javára, amelynek tekintetében az első bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott előfeltételek fennállanak;
c) biztosítási ügyletekkel foglalkozó egyesületnek, önsegélyző egyesületnek, nyugdíjpénztárnak, ideértve a szabályzattal bíró nyugdíjalapokat és más hasonló intézményeket, ha az első bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott egyéb előfeltételek fennállanak.
A jelen §-ban meghatározott előfeltételek fennállása esetében is csak az 500/1941. M. E. számú, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító rendeletek szerint letétbehelyezett vagy bejelentett hadikölcsönkötvények alapján van helye átértékelésnek. Annak azonban, aki igazolja, hogy a hadikölcsönkötvények birtokát a forradalmak, az ország területének ellenséges megszállása, megcsonkítása vagy más hasonló rendkívüli esemény következtében vesztette el és e miatt nem helyezhette azokat letétbe, a pénzügyminiszter különös méltánylást érdemlő esetben a hadikölcsönkötvényeken alapuló követelése átértékelését megengedheti feltéve, hogy az átértékelés törvényes előfeltételei egyébként megvannak.
3. § A 2. § első bekezdésének a) pontja alapján bárki legfeljebb oly névértékű hadikölcsönkötvényen alapuló követelés átértékelésére támaszthat igényt, mint amennyit saját nevén és tulajdonaként nosztrifikáltak.
A jelen törvény alkalmazásában közömbös az, hogy az 500/1941. M. E. számú, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító rendeletek alapján letétbehelyezett vagy bejelentett, nosztrifikálási megjelöléssel ellátott hadikölcsönkötvények netán nem azonosak az illető nevére nosztrifikált címletekkel.
4. § A jelen törvény alkalmazásában az eredeti jegyzővel, illetőleg a kötvényeknek 1918. évi október hó 31. napja előtt történt megszerzését igazoló hadikölcsönkötvénytulajdonossal egy tekintet alá esik annak házastársa vagy egyenesági rokona.
5. § Az átértékelés a következőképpen történik:
a) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke az 1000 koronát meg nem haladja, a kötvényeket 100 korona = 10 pengő értékarányban készpénzben kell beváltani. A beváltás idejét és módját a pénzügyminiszter állapítja meg.
b) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke 1000 koronánál nagyobb, de 2000 koronát meg nem halad, a kötvényekért 100 pengő névértékű, 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kal kamatozó államadóssági címletet kell kiszolgáltatni.
c) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke 2000 koronánál nagyobb, de 25,000 koronát meg nem halad, a kötvényeket 100 korona = 5 pengő értékarányban 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kal kamatozó államadóssági címletekre kell kicserélni. A kicserélésnél a 250 koronát el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni, a 250 koronás és ezt meghaladó töredékösszeget pedig 500 koronával kell számításba venni.
d) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke 25,000 koronánál nagyobb, a kötvényeket 100 korona = 5 pengő értékarányban 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kal kamatozó államadóssági címletekre kell kicserélni; a kicserélésnél az 500 koronát el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni.
Az egy-egy jogosult tulajdonában álló hadikölcsönkötvények névértékéből a 3200/1921. P. M. vagy a 2570/1941. P. M. számú rendelet alapján bejelentés alá eső kézizálogkölcsön-követelést le kell vonni. Az ilyen kölcsönügyletből kifolyólag a hitelező sem a zálogjog alapján, sem az esetleges személyes jogviszony alapján jogokat nem érvényesíthet. A pénzügyminiszter a levonástól külön s méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben eltekinthet olyan kézizálogkölcsön-követelés tekintetében, amely utóbb jogszabályánál fogva csehszlovák korona-, leu- vagy dinár-követeléssé alakult át, amennyiben az adós azt kiegyenlítette.
A kiszolgáltatásra kerülő új államadóssági címletek 25, 50, 100, 500 és 1000 pengős névértékben kerülnek kibocsátásra, kamatozásuk 1942. évi július hó 1-én kezdődik és kamataik évenkint utólag esedékesek.
6. § A beváltási összegre, illetőleg az új államadóssági címletek átvételére való jogosultság, valamint az átértékelés mértéke szempontjából is az 500/1941. M. E. számú, illetőleg az azt kiegészítő és módosító rendeletek alapján tett bejelentések irányadók. Ha ugyanazon a jegyzésen vagy szerzésen alapuló hadikölcsönkötvények tekintetében több igényjogosult tett bejelentést és a megosztásra vonatkozóan megegyezést nem jelentenek be, a beváltási összeget bármelyik bejelentőnek ki lehet fizetni, illetőleg a címleteket bármelyik bejelentőnek ki lehet szolgáltatni.
Az első bekezdés rendelkezései az érdekeltek egymásközötti viszonyában esetleg felmerülő magánjogi igényeknek a törvény rendes útján való érvényesítését nem zárják ki.
7. § Az 1100/1929. P. M. számú rendelet 38. §-ának rendelkezései szerint külön felosztási alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelése során készpénzben történő beváltást, illetőleg új államadóssági címleteket csak azok igényelhetnek, akik az „Élet- és járadékbiztosítások felosztási alapjá”-ból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényét a pénzügyminiszter által megállapított határidőben beszolgáltatják. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az említett alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelését és az alap felosztását - az 1928:XII. törvénycikk 24. §-ában foglalt rendelkezéstől eltérően is - rendeleti úton szabályozza; felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértően rendelettel szabályozza az említett felosztási alapból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényeinek bírói megsemmisítését.
8. § Hadikölcsönbiztosítás esetében, ha a biztosítási összeg az 1921. évi január hó 1. napja előtt vált esedékessé, az átértékelés szempontjából a hadikölcsönkötvényeknek a biztosítási szerződésben kikötött névértékét kell figyelembe venni. Ha pedig a biztosítási összeg az 1921. évi január hó 1. napja előtt nem vált esedékessé, az átértékelés szempontjából a hadikölcsönkötvények névértéke helyett az ezen határnap előtt biztosítási díj címén tényleg fizetett összeg 70%-át kell figyelembe venni még akkor is, ha a biztosítási díjat az említett határnap előtt az esedékesség bevárása nélkül előre fizették ki.
9. § Ha az átértékelés során olyan személynek, akit az 1939:IV. törvénycikk, vagy az 1941:XV. törvénycikk értelmében zsidónak kell tekinteni, hadikölcsönkötvényei ellenében 5000 pengőt meghaladó névértékű államadóssági címletet kellene kiadni, az érdekelt csak 5000 pengő névértékű címlet kiadását igényelheti; a többletet az 1939:IV. törvénycikk 22. §-ában meghatározott célra kell fordítani.
10. § Az 1928:XXXIII. törvénycikk 14. §-a, illetőleg az 1929:XXXV. törvénycikk alapján - a jogi személyek kizárásával - csak azt a természetes személyt lehet támogatásban részesíteni, aki a jelen törvény hatálybalépése előtti három évben legalább egyízben ilyen támogatásban már részesült.
Támogatásban lehet részesíteni azt a belföldön lakó természetes személyt is, aki az 1940. évi augusztus hó 30. napján a Román Királyság, illetőleg az 1941. évi április hó 1. napján az egykori Jugoszláv Királyság területén lakott és hadikölcsönkötvénye alapján támogatás iránt 1942. június hó 30. napja előtt - a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályoknak megfelelő - kérelmet terjesztett elő.
Támogatásban lehet részesíteni a hadikölcsönkötvény eredeti szerzőjének halála után annak házastársát, kiskorú gyermekét, szülőjét, ha a hadikölcsönkötvény eredeti szerzője az első vagy második bekezdésben foglaltak alapján a halálát megelőző három évben legalább egyízben ilyen támogatásban már részesült.
A támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.
11. § Aki hadikölcsönkötvényei alapján a gyámpénztárakban kezelt, a háborús magyar államadóssági címletek tulajdonosainak támogatásáról szóló 265,000/1928. B. M. számú rendelet értelmében kapott vagy kap támogatást, hadikölcsönkötvényein alapuló követelése átértékelését nem igényelheti.
12. § A magyar államnak a hadikölcsönkötvényeken alapuló kötelezettségei - amennyiben már korábban meg nem szűntek - a jelen törvény alapján támasztható igények kivételével teljesen megszűnnek. A hadikölcsönkötvények ezzel kapcsolatos bevonásáról és megsemmisítéséről a pénzügyminiszter rendelettel intézkedik.
13. § A pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy a csehszlovák, jugoszláv vagy román hatóságok vagy az általuk megbízott szervek által kiállított átvételi elismervényt mennyiben lehet elfogadni a hadikölcsönkötvények helyett a jelen törvényen alapuló igények érvényesítésére.
14. § Az új államadóssági címletek kiszolgáltatására irányuló követelés végrehajtás útján nem foglalható le.
15. § Az átértékeléshez való igény, az átértékelés mértéke, valamint a jelen törvény végrehajtását illető minden egyéb kérdés tárgyában - jogorvoslat és bírói út kizárásával - a pénzügyminiszter határoz.
16. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a külföldi tulajdonban lévő hadikölcsönkötvényeken alapuló követeléseknek a jelen törvényben meghatározott mértékét meg nem haladó átértékelése tárgyában a jelen törvény rendelkezéseitől eltérő nemzetközi megállapodásokat is köthessen.
17. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
