1. § A tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában Bécsben, 1941. évi november hó 28. napján aláírt magyar-német egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar és német nyelvű szövege a következő:
A Magyar Királyság és a Német Birodalom megállapodtak abban, hogy a tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerését és végrehajtását egyezménnyel szabályozni fogják. Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése].
A Meghatalmazottak meghatalmazásaikat egymással közölték és azokat rendben találták. A következő rendelkezésekben állapodtak meg:
Az egyik Szerződő Fél területén keletkezett azokat a jogerős bírósági vagy gyámhatósági határozatokat (ítéleteket vagy végzéseket), amelyekkel valamely személyt házastársának, korábbi házastársának, fel- vagy lemenő ágbeli rokonának, házasságonkívüli gyermekének, mostohagyermekének vagy menyének részére tartás szolgáltatására vagy házasságonkívüli gyermek anyja részére a szülési, valamint a szülés utáni tartás vagy a terhesség és szülés által okozott egyébb költségek megtérítésére köteleznek, a másik Fél területén el kell ismerni.
Ha a kötelezett annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, úgy az elismerésnek előfeltétele, hogy
a) a kötelezett lakóhelye vagy célja szerint huzamosabb tartalmú tartózkodási helye a keresetindítás vagy a gyámhatósági eljárás megindításának idejében annak a Szerződő Félnek területén volt, ahol a határozat keletkezett és hogy
b) a határozat hozatalánál a kötelezett hazai jogát alkalmazták vagy az igény e jog szerint is megállapítható volna.
(1) Az elismerést meg kell tagadni, ha az a jóerkölcsökbe vagy a közrendbe ütköznék.
(2) Az elismerést akkor is meg kell tagadni, ha a határozat ellentétben áll az ugyanazon igény tárgyában az elismerés felől határozó Szerződő Fél területén előbb keletkezett jogerős bírósági vagy gyámhatósági határozattal.
(3) Az elismerést továbbá akkor is meg kell tagadni, ha az elismerés felől határozó Szerződő Fél állampolgárára vonatkozó határozatban a cselekvőképesség vagy a törvényes képviselet elbírálása vagy az igény elbírálásánál irányadó személy-, család- vagy öröklési-jogi viszony, vagy valamely személy e részben irányadó holtnaknyilvánítása vagy halála időpontjának megállapítása tekintetében a kötelezett hátrányára más jogszabályokat vettek alapul, mint amelyeket ennek a Félnek joga szerint alkalmazni kellett volna. A határozatot azonban mégis el kell ismerni, ha az ezeknek a jogszabályoknak alkalmazása esetében is helytálló lenne.
(4) Amennyiben a kötelezett az eljárásba nem bocsátkozott bele, az elismerést meg kell tagadni, ha az eljárást megindító idéző végzést vagy hatósági rendelkezést a kötelezettnek vagy az annak elfogadására feljogosított megbizottjának nem kellő időben vagy csakis hirdetményi kézbesítés útján, avagy külföldön, de nem a kölcsönös jogsegélyforgalomban, vagy a polgári és kereskedelmi jogsegélyforgalomra vonatkozó, 1940. évi november hó 6. napján kelt magyar-német egyezmény 4. Cikkében megjelölt módon kézbesítették.
Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a határozatot el kell ismerni, a határozat elismerését megalapozó körülmények, valamint a megtagadási okok vizsgálatánál a határozat ténymegállapításaihoz nincsen kötve. Egyébként a határozat törvényszerűsége nem vizsgálható.
Az a magánfél, aki a határozatot érvényesíti, köteles bemutatni:
1. a bírósági vagy gyámhatósági határozat teljes kiadmányát; a határozat jogerejét, amennyiben az már a kiadmányból nem tűnik ki, közokiratokkal kell igazolni;
2. azoknak az okiratoknak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, amelyből kitűnik, hogy az eljárást megindító idézést vagy intézkedést olyan kötelezettnek, aki az eljárásba nem bocsátkozott bele, kellő időben és nem olyan módon kézbesítették, amely a 3. Cikk 4. bekezdése értelmében megokolttá tenné a határozat elismerésének megtagadását;
3. az előbb említett okiratoknak olyan fordítását, amelyet valamelyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselője, valamelyik minisztériuma, hites tolmácsa vagy a továbbító hatóság (7. Cikk) valamelyik illetékes tisztviselője hitelesített.
Az egyik Szerződő Fél hatóságainak azokat a határozatait, amelyeket az előző rendelkezések szerint a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni, ott a jogosított kérelmére az illetékes bíróság költségmentesen végrehajthatónak nyilvánítja, feltéve hogy azok annak a Szerződő Félnek területén, ahol keletkeztek, szintén végrehajthatók és a jogosított lakóhelye vagy célja szerint huzamosabb tartalmú tartózkodásának helye valamelyik Szerződő Fél területén van.
(1) A Német Birodalom területén lakó jogosított kérelmét valamelyik Amtsgericht (a Cseh-Morva Védnökségben valamelyik Bezirksgericht is), a Magyar Királyság területén lakó jogosított kérelmét pedig valamelyik elsőfokon eljáró bíróság (járásbíróság, törvényszék) vagy elsőfokon eljáró gyámhatóság továbbítja. A kérelem átvételére német részről annak a Landgerichtnek elnöke, magyar részről pedig az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a végrehajtást foganatosítani kell.
(2) A kérelmet a jogosított az annak elintézésére hivatott bíróságnál közvetlenül is előterjesztheti.
(3) A kérelemhez, amennyiben az nem annak a Szerződő Félnek hivatalos nyelvén van szerkesztve, amelynek területén a határozatot érvényesítik, ezen a nyelven készült fordítást kell csatolni; a hitelesítésre az 5. Cikk 3. pontja megfelelően irányadó.
(1) A végrehajthatónak nyilvánítás iránti kérelemnek, amennyiben a végrehajtás az annak tárgyában eljáró Szerződő Fél joga szerint hivatalból foganatosítandó, még tartalmaznia kell:
a) azoknak a vagyontárgyaknak megnevezését, amelyekre a végrehajtás foganatosítandó, valamint annak a helynek megjelölését, ahol ezek vannak, ingatlanoknál vagy ingatlanra vonatkozó jogoknál a telekkönyvszerű megjelölést is és
b) ha a végrehajtást valamely követelésre kérik vezetni, a követelés kötelezettjének nevét és lakóhelyét.
(2) Ha az eljáró Szerződő Fél joga szerint a végrehajtást nem kell hivatalból foganatosítani, a végrehajthatóság kimondására irányuló kérelemben a végrehajtás foganatosítását is kérni lehet. A kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben felsorolt adatokat. A 7. Cikk értelemszerűen irányadó.
(3) Ha a végrehajtás foganatosítására irányuló kérelmet külön terjesztik elő, a (2) bekezdés 2. és 3. mondatát szintén alkalmazni kell.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdés esetében a végrehajtást ingóságokra kérik, - beleértve a követeléseket is, - úgy azt az előterjesztett kérelemnek megfelelő mértékben kell foganatosítani.
(1) Ha a bíróságnak aggályai vannak a végrehajthatóság kimondása ellen, úgy a kérelmezőnek előbb a nyilatkozásra, szükség esetén pedig a hiányok pótlására alkalmat kell adni. Ezenkívül a bíróság azt a hatóságot is megkeresheti felvilágosításért, amely a végrehajtandó határozatot hozta.
(2) A bíróság, - amennyiben azt kétségek eloszlatása céljából szükségesnek tartja, - a kérelem lényeges tartalmának közlése mellett a kötelezettet is meghallgathatja. Ilyen esetben a 8. Cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat nem szabad vele közölni.
Ha a határozat végrehajtása annak tartalma szerint valamely határidő lejártától vagy valamely más ténykörülmény beálltától függ, avagy a végrehajthatóság kimondását más javára kérik, mint aki a határozatban jogosítottként, vagy más ellen, mint aki ott kötelezettként van megjelölve, úgy az a kérdés, hogy a végrehajthatóság kimondása mennyiben függ különös előfeltételek igazolásától, vagy hogy a határozat más javára vagy más ellen végrehajtható-e, annak a Szerződő Félnek joga szerint döntendő el, amelynek hatósága a határozatot hozta. Az eszerint szükséges bizonyítást, amennyiben a bizonyítandó ténykörülmények annál a bíróságnál, amely a végrehajthatóság kimondására irányuló kérelem felett határozni hivatva van, nem köztudomásúak, közokiratokkal vagy hitelesített magánokiratokkal kell foganatosítani, amelyekhez az 5. Cikk 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően hitelesített fordításokat kell csatolni.
(1) A kötelezett olyan ellenvetéseket, amelyek a bírósági vagy gyámhatósági határozatban megállapított igény ellen annak a Szerződő Félnek joga szerint emelhetők, amelynek területén a határozatot hozták, valamint amelyek a végrehajtósági záradék (végrehajtás elrendelése) ellen érvényesíthetők, annak az eljárásnak során is előterjesztheti, amely a végrehajthatóság kimondására irányul.
(2) Ha a kötelezett annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani, úgy abban az eljárásban, amely a végrehajthatóság kimondására irányul, olyan ellenvetésekkel is élhet, amelyek csak az ő hazai joga szerint érvényesíthetők.
(3) Ha a kötelezett az (1) bekezdés értelmében ellenvetésekkel él, úgy részére megfelelő határidő állapítható meg, amelyen belül igazolnia kell, hogy az ellenvetéseket annak a Félnek bírósága előtt, amelynek területén a határozat keletkezett, előterjesztette és a végrehajtás felfüggesztését kieszközölte.
(4) A végrehajthatóvá nyilvánítás és a végrehajtás foganatosítása iránti eljárásra egyebekben annak a Szerződő Félnek joga irányadó, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
(1) A végrehajtással kapcsolatos illetékek és költségek fedezésére előleget szedni nem szabad.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárát az illetékes hatóság szegénységi jogban részesítette, úgy azt a másik Szerződő Fél területén az egész végrehajtási eljárás folyamán el kell ismerni, amely erre a határozatra vonatkozik. Ez nem áll abban az esetben, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy a szegénységi jog engedélyezésének előfeltételei már nincsenek meg.
(1) Végrehajtható egyességek és végrehajtható okiratok, amelyek az 1. Cikkben megjelölt kötelezettségekre vonatkoznak, éppen olyan elbírálás alá esnek, mint a bírósági és gyámhatósági határozatok, még abban az esetben is, ha a 2. Cikk előfeltételeinek nem felelnek meg.
(2) Az egyesség vagy okirat végrehajthatóságát annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága igazolja, amelynek területén az egyességet kötötték vagy az okiratot kiállították.
A zárlatokra és biztosítási intézkedésekre, valamint az 1. Cikkben megjelölt valamely kötelezettségre vonatkozóan a bűnvádi eljárás során hozott határozatokra ez az Egyezmény nem nyer alkalmazást.
(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, Budapesten kell kicserélni.
(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított három hónap mulva lép hatályba. Az Egyezmény hatályban marad attól a naptól számított hat hónapig, amikor az egyik Szerződő Fél felmondását a másik Szerződő Féllel közölték.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott két eredeti példányban, magyar és német nyelven, Wienben, 1941. évi november hó 28. napján.
[Aláírások]
Ennek az Egyezménynek aláírása alkalmával a Meghatalmazottak kormányaik nevében kijelentik, hogy egyetértés áll fenn köztük a következőkre nézve:
1. Az 1. Cikkhez:
Ennek a cikknek rendelkezéseit olyan határozatokra is alkalmazni kell, amelyek valamely örökbefogadás alapján állapítanak meg tartási kötelezettséget.
Az elismerés kiterjed a tartási igény mellett a jogosított javára megítélt kamatokra, költségekre és egyéb mellékszolgáltatásokra.
2. A 7. Cikkhez:
A birodalmi igazságügyminisztérium a magyar királyi igazságügyminisztériummal közölni fogja, mely esetekben lép a Landgericht elnöke helyébe valamely Amtsgericht elnöke.
3. A 15. Cikkhez:
Az Egyezmény nem alkalmazható a hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozatokra, valamint az olyan egyességekre és okiratokra, amelyeket emez időpont előtt kötöttek vagy állítottak ki.
4. A magyar királyi igazságügyminiszter és a birodalmi igazságügyminiszter közvetlen érintkezés útján meg fognak állapodni abban, hogy képviselőik összejöveteleket tartsanak abból a célból, hogy ennek az Egyezménynek egyöntetű végrehajtását biztosítsák és a végrehajtásnál esetleg felmerülő nehézségeket kiküszöböljék. Amennyiben a megbeszélendő kérdések más minisztériumok ügykörét is érintik, ezek a minisztériumok is meghívást fognak kapni, hogy az összejöveteleken vegyenek részt. Az összejöveteleket a szükséghez képest és lehetőleg felváltva a Magyar Királyságban és a Német Birodalomban fogják megtartani.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt a Zárójegyzőkönyvet, amely a mai napon aláírt Egyezmény lényeges alkotórésze, aláírták.
Kiállíttatott két eredeti példányban, magyar és német nyelven, Wienben, 1941. évi november hó 28. napján.
[Aláírások]
3. § A jelen törvény végrehajtásáról az igazságügyminiszter és a belügyminiszter gondoskodik.
