1. § A személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában Budapesten, 1941. évi szeptember hó 1. napján kelt magyar-német egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar és német nyelvű szövege a következő:
A Magyar Királyság és a Német Birodalom megállapodtak abban, hogy az állami és a felekezeti anyakönyvi kivonatok (másolatok) kölcsönös közlését és a személyállapotban bekövetkezett egyes változások anyakönyvi bejegyzését egyezménnyel szabályozzák.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
A Meghatalmazottak meghatalmazásaikat egymással közölték és azokat rendben találták. A következő rendelkezésekben állapodtak meg:
(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén olyan születést, házasságkötést vagy halálesetet anyakönyveznek, amely a másik fél állampolgárára vonatkozik, akkor ennek a Félnek az 5. Cikkben megjelölt hatósága részére meg kell küldeni az anyakönyvi bejegyzés szószerint és betűszerint egyező hiteles kivonatát (másolatát).
(2) Amennyiben ezek a kivonatok (másolatok) az alábbi adatokat nem tartalmazzák, akkor azokon tájékoztatásul fel kell tüntetni:
a) a születési anyakönyvi kivonaton (másolaton) a szülők születésének és házasságkötésének helyét és napját, házasságon kívüli születés esetében csak az anya születésének helyét és napját, továbbá a törvényes atyának, illetőleg a házasságon kívüli gyermek anyjának utolsó hazai lakóhelyét;
b) a házassági anyakönyvi kivonaton (másolaton) a házastársak születésének helyét és napját, valamint szüleik házasságkötésének helyét és napját, továbbá a férj utolsó hazai lakóhelyét;
c) a halotti anyakönyvi kivonaton (másolaton) az elhalt személy születésének helyét és napját, házas vagy özvegy személy halála esetében a házasságkötés helyét és napját is, végül az elhalt személy utolsó hazai lakóhelyét.
Mellőzhető annak az adatnak feltüntetése, amelyet nehézség nélkül nem lehet beszerezni; az érdekeltek által szolgáltatott adatok valóságát vizsgálni nem kell.
Ha az egyik Szerződő Fél hatóságai a születési, a házassági vagy a halotti anyakönyvbe valamely olyan utólagos bejegyzést vagy kiigazítást vezetnek be, amely a másik Fél állampolgárát érinti, akkor az anyakönyvnek az utólagos bejegyzést vagy a kiigazítást is magában foglaló hiteles kivonatát (másolatát) meg kell küldeni az 5. Cikkben megjelölt hatóságnak. Ehhez a kivonathoz (másolathoz) - hacsak nem a másik Fél hatósága kérte az utólagos bejegyzés vagy a kiigazítás bevezetését - csatolni kell azoknak az iratoknak hiteles másolatát, amelyeknek alapján az utólagos bejegyzés vagy a kiigazítás történt.
A Szerződő Felek hatóságai esetenként érkező megkeresésre megküldik egymásnak az állami és a felekezeti anyakönyvek bejegyzéseinek hiteles kivonatát (másolatát).
(1) Hivatalos megkeresésre be kell vezetni az állami és a felekezeti anyakönyvekben foglalt alapbejegyzésekre vonatkozó utólagos bejegyzést, kiigazítást vagy új bejegyzést, ha ennek a megkeresett hatóság joga szerint helye van. A megkereséshez csatolni kell azokat az iratokat, különösen hatósági határozatokat, amelyekből a bejegyzendő tények kitűnnek. A megkereső hatóság részére illeték- és díjmentesen meg kell küldeni az anyakönyvnek az utólagos bejegyzést, a kiigazítást vagy az új bejegyzést is tartalmazó hiteles kivonatát (másolatát).
(2) A megkeresésből vagy az ahhoz csatolt iratokból ki kell tűnnie az érdekelt személyek állampolgárságának. Kétség esetében a megkeresés elintézése előtt meg lehet kívánni az állampolgárság okiratszerű igazolását.
(1) Az 1. és 2. Cikkben említett kivonatokat (másolatokat) a Magyar Királyságban a német követséghez (konzuli osztály), a Német Birodalomban a magyar királyi kormány által megjelölendő konzuli hatóságokhoz kell negyedévenként megküldeni.
(2) A 3. Cikkben említett megkeresések közvetlen iratváltás útján intézhetők el; ezeket illeték- és díjmentesen kell teljesíteni. A megkereső levelek céljára a Szerződő Felek kétnyelvű nyomtatványt fognak használni.
(3) A 4. Cikkben említett megkereséseket diplomáciai úton kell elintézni; a mellékleteket fordítással ellátni nem kell.
(1) Magánszemély szószerint egyező anyakönyvi kivonat (másolat vagy tartalmilag egyező anyakönyvi kivonat kiállítása iránt közvetlenül fordulhat az állami vagy a felekezeti anyakönyvek vezetőihez; ha kérelmét ezek hivatalos nyelvén terjesztette elő, annak elintézését megtagadni nem lehet.
(2) A Szerződő Felek állampolgárai kérelmeik elintézése fejében nem fizetnek magasabb illetékeket és díjakat, mint a saját állampolgáraik. Ha a kérelmező lakóhelyének helyi hatósága által kiállított és annak hivatali pecsétjével vagy hivatalos bélyegzőjével ellátott vagyontalansági bizonyítványt mutat be, a kérelmeket illeték- és díjmentesen kell elintézni.
(1) Az egyik Szerződő Fél anyakönyvvezetői (felekezeti anyakönyveinek vezetői) a másik Fél állampolgárának családi nevét az állami (felekezeti) anyakönyvekbe csak abban az alakban jegyzik be, amely hazája jogának megfelel.
(2) Az anyakönyvvezetők (felekezeti anyakönyvek vezetői) a másik Fél állampolgárának utóneveit a születési anyakönyvbe szintén a saját hazája jogának megfelelő alakban jegyzik be, ha a gyermek utónevének meghatározására jogosult személy arra vonatkozó nyilatkozatában ezt az alakot használta. A többi anyakönyvbe az utóneveket ugyanabban az alakban kell bejegyezni, amelyben azt a születési anyakönyvbe bejegyezték.
(1) Az egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, Berlinben kell kicserélni.
(2) Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napját követő három hónap elteltével lép hatályba és hatályban marad attól a naptól számított hat hónap elteltéig, amikor az egyik Szerződő Fél felmondását a másik Féllel közölte.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott két eredeti példányban, magyar és német nyelven, Budapesten, az 1941. év szeptember hó 1. napján.
[Aláírások]
3. § A jelen törvény kihirdetésének napján, azonban az 1. §-ban említett egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
4. § A jelen törvény végrehajtásáról a m. kir. belügyminiszter a m. kir. igazságügyminiszterrel és a többi érdekelt miniszterrel egyetértve gondoskodik.
