1. § Az 1926:XXII. törvénycikk 9. §-ának első bekezdése akként módosíttatik, hogy az 1926:XXII. törvénycikk 6. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott választói csoport, valamint a törvényhatóságok és az említett § 3. pontjában, illetőleg más törvényben meghatározott szervezetek és intézmények mindenike minden választás alkalmával annyi póttagot választ, mint amennyi tag az említett csoport, törvényhatóság, illetőleg szervezet vagy intézmény választása alapján a felsőházban helyet foglalni jogosult.
2. § (1) Ha valamely törvényhatóság vagy az 1926:XXII. törvénycikk 6. §-a első bekezdésének 3. pontjában, illetőleg más törvényben meghatározott valamely szervezet vagy intézmény olyan időben nyert felsőházi tagválasztási jogot, hogy a megválasztott tagok megbizatása lejártának ideje nem esik össze azzal az idővel, amelyben a választott tagok felerészének megbizatása általában megszűnik, az első ízben megválasztott tagok felerésze az 1926. évi XXII. törvénycikk 9. §-a értelmében öt évenkint tartandó legközelebbi választásokkal egyidejűleg - kisorsolás alapján - új választás alá esik; a ki nem sorsolt tagok megbizatása pedig az előbb említett új választást követő ötödik év végéig tart.
(2) Az (1) bekezdésben említett esettől függetlenül is kisorsolással kell biztosítani a tagok felerészének öt évenkint való újraválasztását minden olyan esetben, amikor az 1926:XXII. törvénycikk 9. §-a értelmében öt évenkint tartott választásoknál a választott tagok valamely csoportjában a tagok felerészben való újraválasztása a tagok számának törvény rendelkezése folytán előállott változása következtében nem történhetnék meg.
3. § (1) Az 1926:XXII. törvénycikk 13. §-ának első bekezdése akként módosíttatik, hogy az 1926:XXII. törvénycikk 6. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott választói csoport - a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok által választott felsőházi tagok számától függetlenül - negyvennégy felsőházi tag választására jogosult.
(2) Az 1926:XXII. törvénycikk 13. §-ának második bekezdése azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy az adó összegének megállapítása során megfelelő értékben számításba kell venni az országtól elszakított vagy az országhoz visszacsatolt területen fekvő azt az ingatlant is, amelyet tulajdonosa az idegen uralom alatt hatósági intézkedés folytán vesztett el vagy hatósági intézkedést pótló jogügylettel idegenített el. Ha az, aki tulajdonát így elvesztette, időközben meghalt, az ingatlant - a jelen törvény hatálybalépésétől számított tíz év alatt - törvényes leszármazója - több leszármazó esetében törvényes örökrészük arányában leszármazói - javára kell számításba venni.
4. § Magyarország Kormányzója az 1926:XXII. törvénycikk 23. §-a, valamint az 1938:XXXIV. törvénycikk 3. §-a, az 1939:VI. törvénycikk 3. §-a, az 1940:XXVI. törvénycikk 2. §-a és az 1941:XX. törvénycikk 2. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a minisztérium felterjesztésére további huszonöt felsőházi tagot nevezhet ki.
5. § (1) A Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken újra megalakult, úgyszintén a területvisszacsatolásokból folyó rendelkezésekkel területükben érintett törvényhatóságok mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottságaik által választandó felsőházi tagok száma tekintetében az 1926:XXII. törvénycikk 18. §-ában foglalt rendelkezés nem érvényesülhet, a (2) bekezdésben megállapított számú felsőházi tagot választanak.
(2) Az (1) bekezdés alapján választandó felsőházi tagok száma:
| Abaúj-Torna vármegyében | 2 | ||
| Bács-Bodrog vármegyében | 5 | ||
| Baranya vármegyében | 3 | ||
| Bars és Hont k. e. e. vármegyékben | 2 | ||
| Bereg vármegyében | 2 | ||
| Beszterce-Naszód vármegyében | 2 | ||
| Bihar vármegyében | 3 | ||
| Csík vármegyében | 2 | ||
| Csongrád vármegyében | 1 | ||
| Esztergom vármegyében | 1 | ||
| Gömör- és Kishont vármegyékben | 1 | ||
| Háromszék vármegyében | 2 | ||
| Kolozs vármegyében | 2 | ||
| Komárom vármegyében | 2 | ||
| Máramaros vármegyében | 2 | ||
| Maros-Torda vármegyében | 2 | ||
| Nógrád vármegyében | 2 | ||
| Nyitra- és Pozsony k. e. e. vármegyékben | 2 | ||
| Szatmár vármegyében | 3 | ||
| Szilágy vármegyében | 2 | ||
| Szolnok-Doboka vármegyében | 2 | ||
| Udvarhely vármegyében | 2 | ||
| Ugocsa vármegyében | 1 | ||
| Ung vármegyében | 1 | ||
| Vas vármegyében | 3 | ||
| Zala vármegyében | 4 | ||
| Zemplén vármegyében | 2 | ||
| Kassa thj. városban | 1 | ||
| Kolozsvár thj. városban | 1 | ||
| Komárom thj. városban | 1 | ||
| Marosvásárhely thj. városban | 1 | ||
| Nagyvárad thj. városban | 1 | ||
| Szabadka thj. városban | 1 | ||
| Szatmárnémeti thj. városban | 1 | ||
| Újvidék thj. városban | 1 | ||
| Ungvár thj. városban | 1 | ||
| Zombor thj. városban | 1 | ||
6. § (1) A Komárom és Esztergom, a Nógrád és Hont a Borsod, Gömör és Kishont, valamint a Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyesítve volt (1923:XXXV. törvénycikk) vármegyék részéről - az 1926:XXII. törvénycikk 41. §-ának első bekezdése alapján - megválasztott felsőházi tagok megbizatása - tekintet nélkül arra, hogy megbizatásuk időtartama egyébként meddig terjedne - az 1942. évi december hó 31-ével megszűnik.
(2) A Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesítve volt vármegyék által megválasztott felsőházi tagok olyan tekintet alá esnek, mintha kiküldésük Szabolcs vármegye részéről történt volna.
(3) A jelen törvény rendelkezései nem érintik az Abaúj-Torna, Bács- Bodrog, Baranya, Bihar, Csongrád, Vas, Zala és Zemplén vármegyék részéről kiküldött felsőházi tagok megbizatásának az 1926:XXII. törvénycikk 7. §-ának rendelkezései szerint fennálló tartalmát.
7. § Az 5. § (2) bekezdésében felsorolt törvényhatóságok, úgyszintén a Borsod vármegye részéről megválasztott felsőházi tagok felerésze az 1926:XXII. törvénycikk 9. §-a értelmében öt évenkint tartandó legközelebbi választásokkal egyidejűleg - kisorsolás alapján - új választás alá esik. A kisorsolás alá eső tagok számába a 6. § (e) bekezdésében foglalt rendelkezés következtében megüresedő tagsági helyeket be kell számítani.
8. § (1) A visszacsatolt kárpátaljai területről az országgyűlés - mindkét házának határozatával - 1943. évi január hó 1. napján kezdődő hatállyal három felsőházi tagot hív meg az említett terület lakosai sorából.
(2) A felsőházi tagok meghívásával egyidejűen a meghívott tagok számával egyenlő számú póttagot is meg kell hívni. A póttagok behívására az országgyűlés határozatában foglalt sorrend irányadó.
(3) A felsőházi tagok és póttagok meghívására az indítványt a miniszterelnök az országgyűlés felsőházában terjeszti elő.
(4) A jelen § alapján meghívott felsőházi tagok és póttagok megbizatása az (1) bekezdésben megállapított naptól számított ötödik év végén véget ér.
(5) A jelen § alapján meghívott tagokra egyebekben az 1926:XXII. törvénycikknek a felsőház választott tagjaira vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
9. § (1) Az 1926:XXII. törvénycikk 3. §-ának második és 13. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések szempontjából a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész, valamint a visszacsatolt délvidéki terület lakosai közül az országgyűlési képviselőválasztójogosultságot, illetőleg az országgyűlési képviselővé választhatóságot fennállónak kell tekinteni annál, aki megfelel az 1938:XIX. törvénycikkben az országgyűlési képviselővé választhatóságra megállapított feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazásánál a választójogosultsághoz az 1938:XIX. törvénycikkben megkívánt tíz éves magyar állampolgárság külön igazolását nem lehet megkívánni attól, aki igazolja azokat az előfeltételeket, amelyek a jogszabályok értelmében szükségesek ahhoz, hogy az, aki visszacsatolt területen lakik, az állami főhatalom megváltozása következtében hatósági intézkedés nélkül magyar állampolgárrá váljék.
10. § A jelen törvény hatálybalépése után első alkalommal a választások határidejét a belügyminiszter az 1926:XXII. törvénycikk 8. §-ában foglalt szabályozástól eltérően is megállapíthatja; a választások megtartására azonban legalább húsz napi időtartamnak kell maradnia.
11. § Az 1937:XXVII. törvénycikk 3. §-ának első bekezdése hatályát veszti.
12. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
