1. § (1) Egyszeri hadkötelezettségi adó alá esik az a hadköteles,
1. aki végleges osztályozása folytán a tényleges katonai szolgálat alól mentesül;
2. akit póttartalékba helyeztek;
3. akit rendes tényleges szolgálata első két évének kitöltése előtt elháríthatatlan szolgálatképtelenség miatt a honvédség kötelékéből elbocsátottak, kivéve, ha hadirokkantnak, illetőleg honvédelmi rokkantnak nyilvánították.
(2) Az (1) bekezdés 1. pontja alapján adó alá esnek mindazok, akik az 1901. évben, vagy későbben születtek, a 2. és 3. pont alapján azonban csak azok esnek adó alá, akik az 1941. évben, vagy azt követően tettek eleget állítási kötelezettségüknek.
(3) Nem esik egyszeri hadkötelezettségi adó alá az a hadköteles, aki valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezet papja vagy papjelöltje, illetőleg valamely intézet papi jellegű tanára.
2. § (1) Mentes az egyszeri hadkötelezettségi adó alól, aki
1. olyan földbirtok telekkönyvi tulajdonosa, vagy haszonélvezője, amelynek összes kataszteri tiszta jövedelme a 100 koronát nem haladja meg;
2. a telekkönyvi tulajdonában, vagy haszonélvezetében levő épületet - amelyben legfeljebb két lakószoba és egy üzlet- vagy műhelyhelyiség van - egyedül, vagy a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt használja;
3. üzlete, vagy hasznothajtó foglalkozása után legfeljebb 600 P évi jövedelem alapul vételével van általános kereseti adóval megadóztatva;
4. szolgálati viszonyban áll és illetményei az alkalmazottak kereseti adója alól mentesek;
5. valamely gazdaságban, mint gazdasági cseléd van alkalmazva és a terményekben, illetőleg készpénzben kifizetett évi járandósága nem esik az alkalmazottak kereseti adója alá;
6. kizárólag, vagy túlnyomó részben közönséges napszámkeresetből tartja fenn magát;
7. állandóan külföldön tartózkodik és a magyar állam területéről származó adóköteles jövedelme nincs.
(2) A mentesség nem illeti meg azt, akinek az (1) bekezdés 1-7. pontjaiban meghatározottakon felül más jövedelemforrása is van. Akinek pedig az (1) bekezdés 1-6. pontjaiban említett több jövedelemforrásból van jövedelme, az egyszeri hadkötelezettségi adó alól csak akkor mentesül, ha a mentesség előfeltételei mindegyik jövedelemforrás tekintetében külön-külön fennállanak.
3. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adót annak a hadkötelesnek a terhére kell kivetni, aki a honvédelemről szóló 1939:II. tc. Harmadik részének II. Fejezete, vagy a 75., illetőleg 78. §-a alapján állítási kötelezettség alá esik, vagy aki az említett törvény hatálybalépte előtt nyert a jelen törvény 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában megjelölt osztályozást. Abban az esetben azonban, ha a hadkötelesnek az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetéséhez való jog megnyiltának időpontjában adóköteles jövedelme nincsen, az egyszeri hadkötelezettségi adót annak a felmenőnek terhére kell kivetni, akinek a háztartásához a hadköteles, mint családtag tartozik, vagy aki a hadköteles eltartásáról másmódon gondoskodni köteles, kivéve, ha a 2. § (1) bekezdése 1-7. pontjában felsorolt jogcímeken a saját személyében is adómentességre van igénye.
(2) Ha a hadkötelesnek is és annak a felmenőnek is van adóköteles jövedelme, akinek háztartásához a hadköteles tartozik, vagy aki a kiskorú hadköteles eltartásáról - abban az esetben, ha önálló jövedelme nem volna - gondoskodni tartoznék, az egyszeri hadkötelezettségi adót a hadköteles terhére kell kivetni. Ebben az esetben a 6. és 7. §-ok szerint mindkettőjükre ki kell számítani az adó összegét és a két összeg közül a nagyobbat kell kivetni.
(3) A (2) bekezdés esetében az egyszeri hadkötelezettségi adóért a felmenő a hadkötelessel egyetemlegesen felelős.
4. § Az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetéséhez való jog azon a napon keletkezik, amelyen a hadkötelest az 1. § (1) bekezdésének 1-3. pontjához képest véglegesen osztályozták, póttartalékba helyezték, illetőleg a honvédség kötelékéből elbocsátották. Ha ez a nap a jelen törvény hatálybalépésének napját megelőzi, az adó kivetéséhez való jog a jelen törvény hatálybalépésének napján keletkezik.
5. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek utolsó napjától számított öt év elteltével, amely évben az adó kivetéséhez való jog keletkezett.
(2) Adócsalás, valamint a bevallás elmulasztása esetében az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetéséhez, illetőleg helyesbítéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó napjától számított tíz év elteltével évül el, amely évben az adó kivetéséhez való jog keletkezett.
6. § Az egyszeri hadkötelezettségi adó alapja a 3. § értelmében fizetésre kötelezett személynek a 7. §-ban felsorolt jövedelemforrásokból eredő jövedelme, illetőleg házbirtoknál a kivetett házadó összege. Az adó kivetésénél a 7. §-ban felsorolt jövedelemforrásokat külön-külön kell számításba venni és az azok alapján külön-külön kiszámított részösszegeket együttesen kell adó fejében kivetni.
7. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adónak a fizetési kötelezettség egész tartamára szóló mértéke a fizetésre kötelezett jövedelemforrásához képest:
a) földbirtoknál az adókötelezettség keletkezésének évében a földadó kivetésénél alapul vett kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 25 fillér;
b) házbirtoknál az adókötelezettség keletkezésének évében kivetett házadónak, illetőleg ideiglenesen adómentes épületeknél az adómentesség hiányában kivethető (eszmei) házadónak 15% a;
c) általános kereseti adó alá tartozó hasznothajtó foglalkozásoknál az adókötelezettség keletkezésének évében kivetett általános kereseti adónál alapul vett tiszta jövedelem 8%-a;
d) az alkalmazottak kereseti adója alá tartozó szolgálati illetményeknél az adókötelezettség keletkezésének évét megelőző évben adó alá vont évi illetmény 6%-a;
e) tőke- és tantiemjövedelmeknél az adókötelezettség keletkezésének évét megelőző évben befolyt, vagy megállapított jövedelem 12%-a.
(2) Ha az egyszeri hadkötelezettségi adót magára a hadkötelesre vetik ki, az adót a háztartásában élő minden kiskorú leszármazója után 15-15%-kal mérsékelni kell; ha pedig az adót a hadköteles felmenőjére vetik ki, az adót a háztartásában élő minden kiskorú leszármazóján felül - a hadkötelest ide nem számítva - minden olyan leszármazója után is 15-15%-kal kell mérsékelni, akiért egyszeri hadkötelezettségi adóval már megrótták, vagy aki két évi rendes, tényleges katonai szolgálatot már teljesített.
(3) Abban az esetben, ha az adó kivetéséhez való jog az 1. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján keletkezik, az előbbi bekezdések alapján kiszámított adó összegét egynyolcad (1/8) részével mérsékelni kell.
(4) Ha az adó kivetéséhez való jog az 1. § (1) bekezdésének 3. pontja alapján keletkezik, az (1)-(2) bekezdések értelmében kiszámított adó összegét annyiszor egyhuszonnegyed (1/24) részével kell csökkenteni, ahány hónapot a hadköteles a honvédség kötelékében az elbocsátás napjáig tényleg eltöltött. Nem egész hónapok számbavételénél a 15 napot meghaladó időt teljes hónapnak kell venni, az ennél rövidebb időt figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Ha a hadköteles megelőzőleg valamelyik utódállam hadseregében már katonai szolgálatot teljesített, az (1)-(4) bekezdések értelmében kiszámított adó összegét annyiszor egyhuszonnegyed (1/24) részével kell csökkenteni, ahány hónapot az említett katonai szolgálatban eltöltött. A (4) bekezdés második mondata ebben az esetben is megfelelően iránytadó.
8. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adót a kivetéshez való jog keletkezését követő év január havának 1. napjától kezdve minden naptári évnegyed első napján esedékes tizenkét negyedévi részletben a naptári évnegyed második havának 1. napjáig kell megfizetni. Fizetési kedvezmények engedélyezésére nézve a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések iránytadók.
(2) Az a fizetésre kötelezett, aki az ország területének végleges elhagyása szándékával külföldre kíván távozni, kivándorlási engedélyt és útlevelet csak abban az esetben kaphat, ha igazolja, hogy az őt terhelő egyszeri hadkötelezettségi adó teljes összegét megfizette.
9. § Az a fizetésre kötelezett, aki az egyszeri hadkötelezettségi adó valamelyik részletét az esedékesség napja előtt fizeti meg, az illető részlet tekintetében évi 6% kamattérítésben részesül. Fizetési késedelem esetében évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni. A kamattérítés és a késedelmi kamat számításánál a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.
10. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adó még nem esedékes részleteit törölni kell, ha az adó esedékességi időtartamának (8. §) lejárta előtt
1. a hadköteles meghal, - tekintet nélkül arra, hogy az adót kire vetették ki;
2. a hadköteles felmenője meghal, feltéve, hogy az adó fizetésére a felmenő volt köteles;
3. a hadkötelest mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén, vagy háború idején katonai szolgálatra igénybe vették.
(2) Az (1) bekezdés 2. pontja esetében a felmenőre kivetett adó még nem esedékes részleteinek törlésével egyidejűleg az egyszeri hadkötelezettségi adó megfelelő részét a hadkötelesre kell kivetni annak az állapotnak alapulvételével, amely a hadköteles kereseti és jövedelmi viszonyaiban a felmenő elhalálozásnak napját követő napon fennállott.
(3) Ha az a hadköteles, aki az 1. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján esik egyszeri hadkötelezettségi adó alá, az adó esedékességi időtartamának leteltéig a póttartaléki kiképzés idején felül is teljesít tényleges katonai szolgálatot, az adónak annyi egyhuszonegyed (1/24) részét, ahány hónapon ezt a szolgálatot tényleg teljesítette, törölni kell. A hónapok számítására a 7. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha a törlésre okot adó szolgálat teljesítése nem egyhuzamban történt, az egyes szolgálati időtartamokat külön-külön kell számításba venni.
11. § (1) Az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetésére az a m. kir. adóhivatal illetékes, amelynek területén az adó kivetéséhez való jog keletkezésének időpontjában a hadköteles lakóhelye van.
(2) Az egyszeri hadkötelezettségi adó alá eső személyeket a hadkiegészítő hatóságok, illetőleg a katonai parancsnokságok által közölt adatok alapján a m. kir. adóhivatal írja össze. A közlés módjára, valamint a közölt adatok helyességének ellenőrzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.
(3) A m. kir. adóhivatal az összeírt hadköteleseket születési évfolyamonként külön-külön lajstromba foglalja, ennek megtörténte után az általános adóösszeírási ívekből és az egyéb adókra vonatkozó kivetési iratokból megállapítja, hogy az adót előreláthatólag kire kell a 3. § rendelkezéseihez képest kivetni s ezt a személyt végzéssel bevallásának nyolc napon belüli benyujtására hívja fel. Ha a bevallás adatai szerint az látszik megállapíthatónak, hogy az adókötelezettség mást terhei, attól ugyancsak nyolc napon belül benyujtandó bevallást kell kívánni. A bevallások alapján az adó kivetéséhez szükséges adatokat a községi elöljáróságtól (városi adóhivataltól) kell beszerezni.
(4) A bevallásban foglalt, valamint a beszerzett adatok felhasználásával a m. kir. adóhivatal kiszámítja a fizetési kötelezettség egész tartamára szóló hadkötelezettségi adó összegét és azt a lajstromban egyidejűleg kiveti.
(5) A kivetésről a fizetésre kötelezettet fizetési meghagyással kell értesíteni.
(6) A 10. § értelmében az adó törlésére alapul szolgáló körülményeket szóval vagy írásban az illetékes m. kir. adóhivatalnál be kell jelenteni.
(7) Egyebekben a részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
12. § Ha a kivételes hatalom idején (1939:II. tc. 141. §) a haderő létszámának felemelése céljából jelentős mértékben kerül sor tartalékosoknak és póttartalékosoknak tényleges katonai szolgálatra való behívására, vagy honvédelmi munka igénybevételére, a minisztérium ennek az állapotnak a tartamára naptárilag meghatározott időponttól kezdve az alábbi §-okban szabályozott rendkívüli hadiadó fizetését rendelheti el. Ha a behívottaknak, illetőleg igénybevetteknek általános elbocsátására kerül sor, vagy azoknak száma nem jelentős mértékre száll alá, a minisztérium naptárilag meghatározott időpont megállapításával a rendkívüli hadiadó fizetésének megszüntetését rendeli el.
13. § Rendkívüli hadiadó fizetésére köteles a Magyarországon lakó minden férfi, aki huszonnegyedik életévét betöltötte, de hetvenedik életévét nem haladta túl.
14. § Mentesek a rendkívüli hadiadó alól:
1. a m. kir. honvédség és a m. kir. csendőrség hivatásos állományának tényleges szolgálatban álló, vagy várakozási illetményekkel szabadságolt tisztjei, tiszthelyettesei és legénysége;
2. a m. kir. rendőrség fogalmazási és felügyelői szakán tényleges szolgálatban álló tisztviselők, a m. kir. rendőrség és a m. kir. pénzügyőrség altisztjei és legénysége;
3. az I., II. és III. járadékosztályba sorozott hadirokkantak és a katonai ellátási törvény hatálya alá tartozó azok a személyek - ideértve a m. kir. csendőrségnek és a volt m. kir. határőrségnek (vámőrségnek) a polgári ellátási törvény alapján 1934. január hó 1. előtt nyugállományba helyezett tagjait is, - akik sérülési pótdíj vagy felemelt nyugdíj élvezetében állanak;
4. azok, akik Budapest székesfővárosban havi 30 pengőnél, egyéb helyeken havi 20 pengőnél nagyobb lakbért nem fizetnek, vagy pedig saját házukban laknak és házuk legfeljebb egy lakószobából, a megszabott méretű konyhából s a szükséges mellékhelyiségekből áll;
5. a napszámosok és ezekkel egy tekintet alá eső személyek, ha lakóházuk után állandó házadómentességben részesülnek;
6. azok, akik egyszeri hadkötelezettségi adó alá esnek (1. §), az adó kivetéséhez való jog keletkezését követő január havának 1. napjától számított három év elteltéig;
7. a külföldi állampolgárok.
15. § (1) A rendkívüli hadiadó kivetéséhez való jog azon a napon keletkezik, amelytől kezdve a minisztérium a 12. § értelmében a rendkívüli hadiadó fizetését elrendelte. A rendkívüli hadiadó kivetéséhez való jog annak terhére, aki a minisztérium rendeletében megszabott kezdő nap után tölti be huszonnegyedik életévét, a huszonnegyedik életév betöltését követő hónak 1. napján, annak terhére pedig, akinek mentessége (14. §) megszűnik, a mentesség megszűnését követő hónak 1. napján keletkezik.
(2) A rendkívüli hadiadó kivetéséhez való jog elévülésére nézve a jelen törvény 5. §-ában foglalt szabályok megfelelően iránytadók.
16. § (1) A rendkívüli hadiadó mértéke egy-egy évre a következő:
1. ha a fizetésre kötelezett a jövedelemadónak is alanya, a rendkívüli hadiadó kivetésének évében a jövedelemadó kivetésénél alapul vett jövedelem után
| 4.500 P jövedelemig | 0.6% | |||
| 4.500 P-n felül | 6.000 P jövedelemig | 1.0% | ||
| 6.000 P-n felül | 12.000 P jövedelemig | 1.2% | ||
| 12.000 P-n felül | 18.000 P jövedelemig | 1.4% | ||
| 18.000 P-n felül | 24.000 P jövedelemig | 1.6% | ||
| 24.000 P-n felül | 30.000 P jövedelemig | 1.8% | ||
| 30.000 P-n felül | 40.000 P jövedelemig | 2.0% | ||
| 40.000 P-n felül | 60.000 P jövedelemig | 2.4% | ||
| 60.000 P-n felül | 90.000 P jövedelemig | 2.8% | ||
| 90.000 P-n felül | 120.000 P jövedelemig | 3.4% | ||
| 120.000 P-n felül | 4.0% |
2. ha a fizetésre kötelezett a jövedelemadónak nem alanya, vagy ha alanya is, de az előző 1. pont alapján megállapítható összeg kevesebb, mint amennyi a jelen 2. pont alapján jár, az állandó lakása után tényleg fizetett lakásbér, illetőleg az arra megállapított haszonérték alapján
a) korlátozás alá eső lakásbér, illetőleg haszonérték alapulvétele esetében:
| az évi 900 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 2%-a | ||
| ennél magasabb, de | az évi 1200 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 4% a | |
| ennél magasabb, de | az évi 2400 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 6%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 3600 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 7%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 4800 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 8%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 6000 P-t meg nem haladó lakásbér (haszonérték) | 9%-a | |
| az évi 6000 P-t meghaladó lakásbér (haszonérték) | 10%-a |
b) első ízben történő bérbeadás alkalmával korlátozás alá nem eső lakásbér esetében:
| az évi 900 P-t meg nem haladó lakásbér | 1%-a | ||
| ennél magasabb, de | az évi 1200 P-t meg nem haladó lakásbér | 2% a | |
| ennél magasabb, de | az évi 2400 P-t meg nem haladó lakásbér | 3%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 3600 P-t meg nem haladó lakásbér | 5%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 4800 P-t meg nem haladó lakásbér | 6%-a | |
| ennél magasabb, de | az évi 6000 P-t meg nem haladó lakásbér | 7%-a | |
| az évi 6000 P-t meghaladó lakásbér | 8%-a |
(2) Ha a fizetésre kötelezettnek az (1) bekezdés 2. pontja esetében több állandó lakása van, a több lakbért (haszonértéket) össze kell vonni s az (1) bekezdés 2. pontjában megállapított kulcsot az így előálló összegre kell alkalmazni. Ha a fizetésre kötelezett lakásai részben az (1) bekezdés 2. pontjának a), részben b) alpontjai alá esnek, az összevonás után előállott összegre a 2. pont b) alpontjában megállapított kulcsot kell alkalmazni. A jelen bekezdés arra az esetre is iránytadó, ha a fizetésre kötelezett a saját házában levő lakást csak ideiglenes tartózkodásra használja.
(3) Lakásbér alatt a fizetésre kötelezett által akár főbérlet, akár albérlet címén fizetett bért kell érteni. Annak a fizetésre kötelezettnek a szempontjából, aki lakásának egy részét albérletbe adja, az általa fizetett lakásbérnek csupán az albérletért kapott összeg levonása után fennmaradó részére kell az (1) bekezdés 2. pontját alkalmazni. Abban az esetben azonban, ha az albérletbe adás keresetszerűen történik és annak folytán általános kereseti adó kivetésének van helye, a főbérlőre a teljes lakásbér alapulvételével kell a rendkívüli hadiadót kivetni.
(4) Annak a fizetésre kötelezettnek a terhére, aki másnak a lakásában bérfizetés nélkül családtagként lakik, az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából lakásbérként a lakás teljes bérének (haszonértékének) oly hányadát kell számbavenni, amely abból a lakásban lakók számához képest egy személyre esik; ha azonban ennél az összegnél a teljes lakásbérnek a lakószobák számához képest egy szobára eső hányada több, ezt az összeget kell alapul venni.
(5) Többek által közösen használt, vagy közösen bérelt lakás esetében egy-egy fizetésre kötelezett terhére az (1) bekezdés 2. pontja alapján oly összeget kell számbavenni, amely a lakásbérből (haszonértékből) a közösség megállapított részesedési aránya szerint, ilyennek hiányában pedig a részesek közötti egyenlő arány szerint reá esik.
(6) Ha a lakás főbérlője is és a lakásban lakó olyan családtagok is, akiket a jövedelemadóra nézve fennálló szabályok szerint a közös háztartáshoz kell vagy kellene számítani, rendkívüli hadiadó fizetésére kötelesek, az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazásában a rendkívüli hadiadót nem az egyes személyekre, hanem a teljes lakásbér alapulvételével a főbérlő családfőre kell kivetni és az így kivetett rendkívüli hadiadóért a közös háztartáshoz tartozó, rendkívüli hadiadó fizetésére kötelezett személyek egyetemlegesen felelnek. Ha azonban a lakában bérfizetés nélkül olyan családtag is lakik, akit nem lehet a közös háztartáshoz számítani, az ily személyre nézve a rendkívüli hadiadót a (4) bekezdés rendelkezései szerint külön kell kiszámítani és ezt az összeget a főbérlő családfőre kivetett rendkívüli hadiadó összegéből le kell vonni; az ilyen önállóan adózó családtag a főbérlő családfőre - mint a közös háztartás fejére - kivetett rendkívüli hadiadóért a saját jövedelmével, vagy vagyonával egyetemleges felelősséggel nem tartozik. Abban az esetben pedig, ha a lakásban olyan férfi családtag is lakik, aki a) hetvenedik életévét betöltötte, vagy b) huszonnegyedik életévét nem töltötte be és önálló keresete van, avagy c) a 14. § rendelkezései szerint a rendkívüli hadiadó alól mentességet élvez, a főbérlő családfő lakásbéréből oly összeget kell levonni, amily összeg a (4) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával erre a személyre esik.
(7) Az előző bekezdések szerint kiszámított lakásbért (haszonértéket) abban az esetben, ha a fizetésre kötelezettnek egynél több gyermeke van, annyiszor 10%-kal csökkentett összegben kell az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazása szempontjából számbavenni, ahány törvényes, törvényesített, mostoha, vagy örökbefogadott kiskorú gyermek tartozik a fizetésre kötelezett háztartásához, feltéve, hogy az ilyen gyermeknek önálló keresete még nincsen. Ha viszont a fizetésre kötelezett a harmincadik életévét betöltötte és háztartásához nem tartozik olyan családtag, akinek jövedelmét a jövedelemadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint az ő jövedelméhez kell, vagy kellene számítani, az előző bekezdések értelmében számított lakásbért (haszonértéket) kétszeres összegben kell az (1) bekezdés 2. pontjának alkalmazásában számításba venni.
(8) Annak terhére, aki vitézségi érem, Károly csapatkereszt, kardos és koszorús tűzkereszt, vagy sebesülési érem viselésére jogosult, a Mária Terézia Rendnek, vagy a saját érdemei alapján a Vitézi Rendnek tagja, avagy IV. járadékosztályba sorozott hadirokkant, a jelen § szerint kiszámított rendkívüli hadiadót 50%-kal csökkentett összegben kell kivetni.
(9) A rendkívüli hadiadót annak terhére, aki a hadiadó fizetésére a minisztérium rendeletével megállapított kezdeti időpont (12. §) szerint megállapított határidő után legalább három hónapon át teljesített katonai szolgálatot vagy honvédelmi munkát, - kivéve az 1939:II. tc. 90. §-a alapján való visszatartás esetét, - az elbocsátását követő időre 50%-kal csökkentett összegben kell megállapítani. Ebből a szempontból annak javára, aki a rendkívüli hadiadó fizetésére a minisztérium rendeletével megállapított kezdő időpontban (12. §) már teljesít katonai szolgálatot (munkát), az ezzel egyhuzamban megelőzően teljesített ilyen szolgálat (munka) időtartamát is számításba kell venni. A jelen törvény rendelkezéseinek a 28. § (2) bekezdésében elrendelt elsőízbeni alkalmazása során a kedvezmény alapjául szolgáló legalább három hónapi szolgálat (munka) megállapításánál számításba kell venni a jelen törvény hatálybalépése előtt, de az 1939. évi február hó 28. napja után teljesített katonai szolgálat (munka) időtartamát is.
(10) Ha a kivetéshez való jog évközben keletkezik (15. §), a folyó naptári évre a rendkívüli hadiadó egyévi összegének csak oly hányadát lehet kivetni, amely a kivetéshez való jog keletkezésekor még el nem telt hónapokra arányosan esik.
17. § (1) A rendkívüli hadiadót az a m. kir. adóhivatal veti ki, amelynek területén a fizetésre kötelezett lakik. Ha a fizetésre kötelezettnek több m. kir. adóhivatal területén van lakóhelye, a rendkívüli hadiadót az a m. kir. adóhivatal veti ki, amely a fizetésre kötelezett jövedelemadóját is kivetette. Abban az esetben pedig, ha a fizetésre kötelezett a jövedelemadónak nem alanya, a m. kir. adóhivatalok mindegyikéhez tett bejelentéssel a fizetésre kötelezett maga választhatja meg, hogy közülök melyik legyen reá nézve illetékes.
(2) A rendkívüli hadiadónak a 16. § rendelkezései szerint megállapított mértékét a fizetésre kötelezettre nézve mindaddig változatlanul fenn kell tartani, ameddig a jelen § (3) bekezdése szerint a fizetésre kötelezett a hadiadó új megállapítását nem kéri, vagy azt a m. kir. adóhivatal el nem rendeli.
(3) Ha a fizetésre kötelezett viszonyaiban valamely év november havának 1. napjáig oly tartós változás következett be, amelyre tekintettel a 16. § rendelkezéseihez képest a rendkívüli hadiadót az eddiginél kisebb vagy nagyobb összegben lehet megállapítani, a következő naptári év január havának 1. napjától kezdődő hatállyal a rendkívüli hadiadó mértékét újból meg kell állapítani.
(4) Ha a fizetésre kötelezett más m. kir. adóhivatal területére költözik, az elköltözését követő év január havának 1. napjától kezdődő hatállyal a rendkívüli hadiadót az új lakóhelyén kell előírni.
(5) Ha a fizetésre kötelezettre eső rendkívüli hadiadó egyévi összege a 6 pengőt nem haladná meg, a rendkívüli hadiadó kivetését mellőzni kell s a kivetésre csak attól az évtől kezdve kerül sor, amelyben 6 pengőt meghaladó rendkívüli hadiadó állapítható meg.
(6) Mellőzni kell a rendkívüli hadiadó kivetését - az összegre való tekintet nélkül - abban az esetben is, ha s fizetési kötelezettség tartama alatt a fizetésre kötelezett legalább hat hónapon át teljesített katonai szolgálatot vagy honvédelmi munkát, - kivéve az 1939:II. tc. 90. §-a alapján való visszatartás esetét. A 16. § (9) bekezdésének a szolgálat (munka) tartamának számítására vonatkozó rendelkezései itt is megfelelően iránytadók.
18. § (1) Törölni kell a rendkívüli hadiadót, ha a fizetésre kötelezett
1. meghal,
2. hetvenedik életévét betölti,
3. a hadiadó fizetése alól a 14. § értelmében mentessé válik,
4. egyeneságbeli elsőfokú lemenője vagy felmenője hősi halált halt,
5. bármilyen tényleges katonai szolgálatot, vagy honvédelmi munkát teljesít, kivéve az 1939:II. tc. 90. §-a alapján az üzemnél, ipartelepnél vagy egyéb vállalatnál való visszatartás esetét.
(2) Az (1) bekezdés 1-4. pontjai esetében a törlésnek az ok bekövetkezését követő hó 1. napjától kezdve, 5. pontja esetében pedig annak a hónak 1. napjától kezdve van helye, amelyben a fizetésre kötelezett a szolgálatra (munkára) bevonult.
(3) Az (1) bekezdés 5. pontja esetében a szolgálatból (munkából) való elbocsátást követő hó 1. napjától kezdve a rendkívüli hadiadót a 16. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével ismét elő kell írni, illetőleg a 17. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a rendkívüli hadiadó összegét újból meg kell állapítani.
19. § (1) A községi (kör) jegyző (városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáró), mint népmozgalmi nyilvántartó a rendkívüli hadiadó kivetésének elrendelése (12. §) után köteles a népmozgalmi nyilvántartás adatai alapján haladéktalanul jegyzéket küldeni a m. kir. adóhivatalnak az általa nyilvántartott azokról a férfiakról, akik huszonnegyedik életévüket betöltötték, de hetvenedik életévüket nem haladták túl. Minden következő évben csak azokról a férfiakról kell a m. kir. adóhivatal részére egy ízben jegyzéket küldeni, akik az előbbi jegyzék kiállítását követően töltötték be huszonnegyedik életévüket.
(2) Azt a körülményt, hogy a népmozgalmi nyilvántartásban szereplő személyt az (1) bekezdésben említett jegyzékbe elvették, a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. Ha a jegyzékbe felvett személy lakást változtat, ezt a m. kir. adóhivatallal közölni kell.
(3) A m. kir. adóhivatal a népmozgalmi nyilvántartók által megküldött jegyzékek alapján a rendkívüli hadiadó fizetésére kötelezettekről szabadon álló lapokon adatgyűjtő szelvényeket állít ki; az adóalanyok és adótárgyak összeírása alkalmával kiállított adóösszeírási ívek alapján megállapítja, hogy a rendkívüli hadiadót a 16. § (1) bekezdésének 1. vagy 2. pontja alapján kell-e kivetni és ehhez képest a házbérbevallási ívekből, illetőleg az adóösszeírási ívekből és az adókivetési iratokból a rendkívüli hadiadó kivetéséhez szükséges adatokat beszerzi. Ha a kivetéshez szükséges adatok a hivatalos iratok alapján meg nem állapíthatók, a m. kir. adóhivatal a fizetésre kötelezettet ezeknek közlésére a jelen törvény 22. §-ában meghatározott következmények terhével felhívja.
(4) A m. kir. adóhivatal az adatgyűjtő szelvények adatai alapján minden egyes fizetésre kötelezettre nézve a rendkívüli hadiadót a 16. § rendelkezései szerint kiszámítja, a fizetésre kötelezetteket lajstromba veszi és a rendkívüli hadiadó összegét a lajstromban kiveti. A rendkívüli hadiadó kivetéséről a fizetésre kötelezetteket fizetési meghagyással kell értesíteni.
(5) Ha a fizetésre kötelezett más m. kir. adóhivatal területére költözik, az eddig illetékes m. kir. adóhivatal a reá vonatkozó adatgyüjtő szelvényt az új lakóhely szerint illetékes m. kir. adóhivatalnak az adózó lajstromba foglalása és a rendkívüli hadiadó előírása, esetleg a rendkívüli hadiadó összegének újabb megállapítása (17. § (3) bek.) céljából soronkívül megküldeni köteles.
(6) Ha a 17. § (3) bekezdése alá tartozó esetben a rendkívüli hadiadó kivetésének az eddiginél nagyobb összegben van helye, a fizetésre kötelezett az erre okul szolgáló körülményeket - amennyiben azokat az összeírási ívben fel nem tüntette - a folyó naptári év végéig külön bejelenteni köteles. A fizetésre kötelezett azt, hogy az életkörülményeiben olyan változások állottak be, amelyek folytán a 14. §-ban megállapított mentesség már nem illeti meg, továbbá azt, hogy a rendkívüli hadiadó törlésének a 18. § (1) bekezdése 5. pontjában megjelölt oka megszűnt, az életviszonyai megváltozásától, illetőleg a katonai szolgálatból (honvédelmi munkából) való elbocsátásától számított harminc nap alatt bejelenteni köteles.
(7) Azokat a körülményeket, amelyek a rendkívüli hadiadó kisebb összegben való új kivetésének (17. § (3) bek.), vagy törlésének (18. §) alapjául szolgálnak, a fizetésre kötelezett az új kivetésre, illetőleg a törlésre irányuló kérelem előterjesztésekor köteles igazolni. Az igazolás módját a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(8) A rendkívüli hadiadót a közadók kezelésére vonatkozó szabályok szerint az állami egyenesadókkal együttesen kell könyvelni és kezelni. A rendkívüli hadiadó esedékességére és a behajtás elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó szabályok iránytadók.
(9) Egyebekben a részletes eljárási szabályokat - a népmozgalmi nyilvántartó tekintetében a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve - a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
20. § (1) A m. kir. adóhivatalnak az egyszeri hadkötelezettségi adó és a rendkívüli hadiadó tárgyában hozott határozatai ellen az érdekeltek a fizetési meghagyás, illetőleg a végzés kézbesítése napját követő tizenöt nap alatt a pénzügyigazgatósághoz élhetnek fellebbezéssel.
(2) Ha a fizetésre kötelezett a fizetési meghagyás, illetőleg a végzés ellen számítási hiba, vagy ténybeli tévedés miatt él fellebbezéssel, a fizetési meghagyást, illetőleg a végzést a m. kir. adóhivatal saját hatáskörében is helyesbítheti. A helyesbítő határozat ellen is fellebbezésnek van helye, ha a m. kir. adóhivatal a fizetési meghagyás, illetőleg végzés ellen beadott fellebbezésben előterjesztett kérelmet nem egész terjedelmében teljesítette.
(3) A fellebbezési határidő elmulasztása miatt a fizetésre kötelezett igazolási kérelemmel élhet, amelyet a fellebbezéssel együtt kell előterjeszteni. Az eljárásra nézve a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések iránytadók.
21. § A pénzügyigazgatóságnak az egyszeri hadkötelezettségi adó és a rendkívüli hadiadó tárgyában hozott határozata ellen a fizetésre kötelezett a határozat kézbesítését követő tizenöt nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal (1896:XXVI. tc.) élhet. A panasznak halasztó hatálya nincsen.
22. § (1) Aki az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetése céljából megkívánt bevallást (11. § (3) bek.), illetőleg a rendkívüli hadiadó tekintetében megkívánt bejelentést (19. § (6) bek.) a megszabott határidőn túl elkésve adja be, a kivetett egyszeri hadkötelezettségi adónak, illetőleg a rendkívüli hadiadó egy évi összegének 50%-át köteles pénzbírság fejében megfizetni. Ezt a pénzbírságot a m. kir. adóhivatal az adó összegével egyidejűleg rója ki.
(2) Ha az egyszeri hadkötelezettségi adót, illetőleg a rendkívüli hadiadót a pénzügyigazgatóság vagy a közigazgatási bíróság határozata felemeli vagy leszállítja, ennek megfelelően a pénzbírság összegét is módosítani kell.
(3) Ha a pénzbírság fizetésére kötelezett igazolja, hogy a mulasztása vétlen volt, vagy hogy az adó alá nem esik, vagy az alól mentes, a pénzbírság kirovását mellőzni, illetőleg a már kirótt pénzbírságot törölni kell.
23. § Az, aki az egyszeri hadkötelezettségi adó, vagy a rendkívüli hadiadó, tekintetében szükséges adatok bejelentése céljából a m. kir. adóhivatal által írásban hozzá intézett felhívásnak eleget nem tesz, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített egyszeri hadkötelezettségi adónak, illetőleg a rendkívül hadiadó egyévi összegének egyszeres összegével, amennyiben pedig ez az összeg meg nem állapítható, két pengőtől tízezer pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.
24. § (1) Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy az egyszeri hadkötelezettségi adó, vagy a rendkívüli hadiadó fizetése alól mentesüljön, vagy hogy az egyszeri hadkötelezettségi adó, illetőleg a rendkívüli hadiadó kisebb összegben állapíttassék meg, mint amennyit a jelen törvény rendelkezései szerint fizetni kell:
1. bevallásában vagy az illetékes hatóságoktól hozzá intézett kérdésre adott írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában vagy jogorvoslatának indokolásában szándékosan olyan valótlan adatot szolgáltat, vagy olyan adatot elhallgat, amelynek szolgáltatása vagy elhallgatása az adó megrövidítésére alkalmas;
2. vagyonát, vagy annak egy részét színlegesen másra ruházza át;
3. több lakóhely esetében egy, vagy több állandó lakását elhallgatja.
(2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés büntetésen felül mellékbüntetésként minden esetben a megrövidített egyszeri hadkötelezettségi adónak, illetőleg a rendkívüli hadiadó egy évi összegének háromszorosától nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetést kell kiszabni.
25. § (1) Amennyiben a cselekmény, vagy a mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá - különösen a 24. § rendelkezése alá - nem esik és nem olyan, hogy a 22., vagy a 23. § alapján volna büntethető, szabálytalanság miatt az egyszeri hadkötelezettségi adónak, illetőleg a rendkívüli hadiadó egy évi összegének egyszereséig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a jelen törvényben, vagy az annak alapján kiadott miniszteri rendeletben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, hogy az az egyszeri hadkötelezettségi adó, vagy a rendkívüli hadiadó megrövidítésére, vagy az adó helyes kivetésének megakadályozására vezethet.
(2) A pénzbírságot elsőfokon a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés tárgyában - ha a pénzbírság az 1000 pengőt nem haladja meg - végérvényesen határoz. Ha azonban a pénzbírság az 1000 pengőt meghaladja, a pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
26. § (1) Az a hatósági személy, aki a jelen törvényben, vagy az ennek alapján kiadott miniszteri rendeletben az egyszeri hadkötelezettségi adó, vagy a rendkívüli hadiadó kivetése, biztosítása és a fizetésre kötelezettek bejelentése tekintetében megszabott kötelességét cselekvés, vagy mulasztás által megszegi, amennyiben cselekvése vagy mulasztása nem esik a 24., vagy 25. § rendelkezése alá, 100 pengőig terjedhető rendbírsággal büntetendő. A rendbírság legmagasabb összege 200 pengő, ha a cselekményt, vagy mulasztást több adózóval kapcsolatban követik el.
(2) A rendbírságot a pénzügyigazgatóság szabja ki. Határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezéssel élni, aki végérvényesen határoz.
27. § A jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések, pénzbírságok és rendbírságok az államkincstárt illetik.
28. § (1) A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A II. Fejezetben szabályozott rendkívüli hadiadót elsőízben a minisztériumnak a 12. §-ban említett külön rendelete nélkül is a jelen törvény erejénél fogva az 1944. évi január hó 1. napjától kezdődő időre a minisztérium további rendelkezéséig fizetni kell.
