1. § A Pozsonyban az 1942. évi július hó 22. napján kelt magyar-szlovák társadalombiztosítási szerződés és a hozzátartozó jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződésnek és zárójegyzőkönyvnek eredeti magyar és eredeti szlovák szövege a következő:
(Eredeti magyar szöveg:)
A MAGYAR KIRÁLYSÁG
és
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a társadalombiztosítást kölcsönösen szabályozzák, szerződés kötését határozták el és ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság kormányzója:
Dr. Kádár Levente urat, magyar királyi belügyminisztériumi államtitkárt;
a Szlovák Köztársaság Elnöke:
Dr. Polyák Stefan urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert.
A meghatalmazottak meghatalmazásaikat egymással közölték és azokat rendben találták.
A következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A jelen szerződés kiterjed a Magyar Királyságban és a Szlovák Köztársaságban hatályos társadalombiztosításnak következő ágaira:
a) a betegség esetére,
b) a baleset (foglalkozási betegség) esetére,
c) az öregség, rokkantság és halál esetére szóló törvényes járadék- (nyugdíj-, nyugbér-) biztosításokra.
A Szerződő Felek állampolgárai mindkét Szerződő Fél társadalombiztosításában (kötelező és önkéntes biztosításában) a biztosításból eredő jogok és kötelezettségek szempontjából egyenlő elbánásban részesülnek.
(1) A Szerződő Felek állampolgárai mindaddig, amíg valamelyik Szerződő Fél területén laknak, minden korlátozás nélkül élvezik a Szerződő Felek mindenkori jogszabályait, valamint a jelen szerződés alapján járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat, ideértve a közpénzekből fedezett hozzájárulásokat is.
(2) A társadalombiztosításból folyói igények végkielégítése vagy egyéb egyszeri szolgáltatások nyujtása szempontjából az egyik Szerződő Fél állampolgárainak a másik Szerződő Fél területén tartózkodását külföldi tartózkodásnak nem lehet tekinteni.
(3) Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosítási teherviselői a másik Szerződő Félnek olyan állampolgárai részére, akik egy harmadik államban tartózkodnak, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, ideértve a közpénzekből fedezett hozzájárulásokat is, ugyanolyan feltételekkel és mértékben nyujtják, mint a harmadik államban tartózkodó saját állampolgáraiknak.
(1) A társadalombiztosítás végrehajtásánál annak a Szerződő Félnek jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a biztosításra irányadó foglalkozást folytatják, illetőleg folytatták.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály alól a következő kivételek vannak:
a) Ha valamely olyan üzem, amelynek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, munkavállalóját korlátozott időtartamra a másik Szerződő Fél területére küldi ki, a kiküldött munkavállaló annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint marad biztosítva, amelynek területén a kiküldő üzem székhelye van. Ha azonban a másik Szerződő Fél területén foglalkoztatás időtartama egy évet meghalad, az egy évi időtartam elteltével az ennek a Szerződő Félnek szabályai szerinti biztosítás lép hatályba. E szempontból a Szerződő Fél területéről eltávozást az egy évi időtartam megszakításának csak akkor lehet tekinteni, ha a távollét időtartama a Szerződő Fél területén történt előző foglalkoztatás időtartamánál hosszabb. Azt a körülményt, hogy a kiküldött munkavállaló a kiküldő üzem székhelyére illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerint biztosítva maradt, a foglalkoztatás helyére illetékes társadalombiztosítási szervnél a biztosítást teljesítő szerv részéről kiállított okirattal igazolni kell.
b) Ha a határvidéken működő valamely üzem területe az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére átterjed, a másik Szerződő Fél területére munkavégzés végett átküldött munkavállaló biztosítására annak a Szerződő Félnek jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a munkavállaló lakóhelye van.
c) Ha a közforgalom céljait szolgáló valamely üzem, amelynek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, a másik Szerződő Fél területén átmenetileg vagy a csatlakozó vonalakon vagy a határállomásokon állandóan munkavállalókat foglalkoztat, biztosításukra annak a Szerződő Félnek jogszabályai érvényesek, amelyeknek területén az üzem székhelye van.
d) Ha hivatalos szervek (pl. vám-, postahivatalok, útlevélhatóságok) alkalmazottaikat a másik Szerződő Fél területére kiküldik, biztosításukra a kiküldő Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni.
e) Ha bármelyik Szerződő Fél állampolgárai az illető Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseleténél vagy vezetőiknél, tagjaiknál vagy egyéb alkalmazottaiknál állanak munkaviszonyban, biztosításukra hazájuk szabályait kell alkalmazni.
(3) A Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai az (1) bekezdésben foglalt szabály alól további kivételekben állapodhatnak meg. Abban is megegyezhetnek, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kivételek bizonyos esetekben ne alkalmaztassanak, illetőleg az ezekre vonatkozó szabályok módosíttassanak.
(4) A Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai a dunai hajózásnál alkalmazottak biztosítása tárgyában külön megállapodást kötnek.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai a betegségi biztosításra vagy valamely betegségi biztosítási szolgáltatásra jogosultsághoz előzetes biztosítási időtartamot követelnek meg, azt az időtartamot, amelyet az egyik Szerződő Fél betegségi biztosítási teherviselőjének biztosítottja a másik Szerződő Fél valamely betegségi biztosítási teherviselőjénél töltött, teljesen be kell számítani.
(2) Ha a biztosítottat vagy hozzátartozóját mind a két Szerződő Fél biztosítási teherviselőitől szolgáltatások illetnék meg, azonos szolgáltatásokat csak az egyik biztosítási teherviselőtől igényelhet. A szolgáltatás nyujtására - saját államának jogszabályai szerint - az a biztosítási teherviselő köteles, amely a biztosítást a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy azt közvetlenül megelőzően utoljára ellátta.
(1) Az a biztosított, aki a biztosítási esemény bekövetkezése után a másik Szerződő Fél területére költözik, a szolgáltatásokra jogosultságát nem vesztette el, ha az illetékes biztosítási teherviselő a lakóhely változtatásához az átköltözés előtt hozzájárult. A szülészeti segélyek tekintetében a hozzájárulást a biztosítási esemény bekövetkezése előtt is meg lehet adni.
(2) A biztosított és hozzátartozói, ha a biztosítási esemény a másik Szerződő Fél területén tartózkodás alatt következett be, a biztosításukat ellátó teherviselőnél jogosultak szolgáltatásra.
(1) A 6. Cikk szerint szolgáltatásra köteles biztosítási teherviselő a biztosított tartózkodási helye szerint illetékes biztosítási teherviselőt a szolgáltatások nyujtása végett megkeresi. A megkeresett biztosítási teherviselővel részletesen és összegszerűen is közölni kell, hogy a biztosítottnak, illetőleg hozzátartozójának milyen szolgáltatásokra és milyen időre van igénye.
(2) A szolgáltatások nyujtására köteles biztosítási teherviselő a megkeresett biztosítási teherviselőnek a megkeresés alapján felmerült költségét megtéríti. Természetbeni szolgáltatások (pl. orvosi kezelés, gyógyszer, gyógyászati segédeszközök, kórházi ápolás) fejében a megkeresett biztosítási teherviselőre érvényes jogszabályokban vagy szerződésekben megállapított összegeket kell fizetni.
(1) Az egyik Szerződő Fél valamelyik biztosítási teherviselőjénél biztosítottnak a másik Szerződő Fél területén lakó hozzátartozói a szolgáltatásokat a biztosítást ellátó teherviselő számlájára a lakóhelyük szerint illetékes biztosítási teherviselőtől kapják meg. A szolgáltatásokra jogosultság és annak mértéke tekintetében azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a hozzátartozók lakóhelye szerint illetékes biztosítási teherviselőre irányadók. Ha e jogszabályok szerint a hozzátartozóknak szolgáltatásokra igénye azért nem lenne, mert a biztosítottnak a másik Szerződő Fél területén lévő lakóhelyén a biztosított foglalkozása betegségi biztosítási kötelezettséget nem von maga után, a biztosítottnak tartásra jogosult felesége, valamint a közös háztartásban élő és 16. életévét még be nem töltött gyermekei a biztosítást ellátó teherviselő számára legfeljebb 13 héten át tartó orvosi kezelésre és gyógyszerekkel, valamint kevésbé költséges gyógyászati segédeszközökkel ellátásra jogosultak.
(2) A költség megtérítése tekintetében a 7. Cikk (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
Ha valamely Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely szolgáltatásra irányadó jogosultság abban az esetben is fennáll, ha a biztosítási esemény a biztosításból való kilépés után és a biztosítási jogszabályokban meghatározott időn belül következik be, a szolgáltatásokat akkor is nyujtani kell, ha a volt biztosított a másik Szerződő Fél területére távozik.
Ha olyan üzem, amelynek székhelye az egyik Szerződő Fél területén van, a másik Szerződő Fél területén olyan munkákat végeztet, amelyek ezen a területen baleseti biztosítási kötelezettséggel járnak, nem kötelezhető nagyobb baleseti biztosítási járulék fizetésére azért, mert az üzem székhelye nem annak a Szerződő Félnek a területén van, amelynek területén a munkákat végzik.
Ha az egyik Szerződő Fél területén szenvedett balesetből vagy foglalkozási betegségből folyóan szolgáltatásban részesülő személy a másik Szerződő Fél területén szenvedett új baleset vagy foglalkozási betegség következtében újabb baleseti biztosítási szolgáltatásra válik jogosulttá, az újabb szolgáltatás nyujtására köteles biztosítási teherviselő a korábban szenvedett balesetet vagy foglalkozási betegséget úgy veszi tekintetbe, mintha a korábbi szolgáltatás nyujtására is ő lenne köteles.
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén balesetet szenved vagy foglalkozási betegségbe esik a vizsgálat megkezdéséről és befejezéséről az illetékes biztosítási teherviselő a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli hatóságát haladéktalanul értesíteni köteles.
(2) A diplomáciai vagy a konzuli hatóság a balesettel (foglalkozási betegséggel) összefüggő tárgyalásokon részvételre és az iratokba betekintésre az érdekelt felekkel egyenlő mértékben jogosult.
A jelen szerződés szempontjából a baleseti biztosítással egy tekintet alá esik az a törvényen vagy egyéb jogszabályon alapuló ellátás is, amely a munkavállalók egyes csoportjaira kiterjedő hatállyal a baleseti biztosítást helyettesíti.
Azoknál a biztosítottaknál, akik a Szerződő Felek területén öregség, rokkantság és halál esetére biztosítva voltak, mindegyik Szerződő Félnek a várakozási idő betöltésére, a váromány épségére, az önkéntes továbbfizetéssel biztosításra, az önkéntes biztosításra és az elismerési díj fizetésére vonatkozó jogszabályai alkalmazása szempontjából mindkét Szerződő Fél biztosításában eltöltött biztosítási időket összeszámítva kell figyelembe venni. Biztosítási időknek kell tekinteni a járulék- (díj-) fizetési időket, valamint a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint ezekkel egy tekintet alá eső időket. Egyéb időket csak annak a Szerződő Félnek teherviselői veszik figyelembe, amelyek a reájuk irányadó jogszabályok szerint erre kötelesek. Egymást fedő időket csak egyszeresen kell beszámítani.
(1) A Szerződő Felek biztosítási teherviselői külön-külön állapítják meg a részükre járó szolgáltatásokat. Mindegyik biztosítási teherviselő a rá irányadó jogszabályok szerint, de a jelen szerződésben (14. és 16-19. Cikkek) foglalt rendelkezések figyelembevételével határozza meg, hogy a biztosított a szolgáltatásra jogosultság feltételeit megszerezte-e. A szolgáltatások összegszerű megállapítása a biztosítási teherviselőre érvényes jogszabályok szerint történik, az alábbi eltérésekkel:
a) a járulékok (díjak) összegétől, illetőleg a biztosítás időtartamától független járadékrészeket (pl. járadéktörzs, alapösszeg, állami hozzájárulás) abban a hányadban kell nyujtani, amely az egyik Szerződő Fél területén eltöltött biztosítási időtartam és a mind a két Szerződő Fél területén együttesen eltöltött biztosítási idő tartam között fennálló aránynak megfelel;
b) a járulékok (díjak) összegétől, illetőleg a biztosítás időtartamától függő járadékrészeket (pl. fokozódó járadékrész, fokozódó járadékrész rendkívüli pótléka, emelkedési öszszeg, drágasági pótlék) mindkét Szerződő Fél biztosítási teherviselői a rájuk irányadó jogszabályok szerint betöltött biztosítási idők alapján csökkentés nélkül adják;
c) a részszolgáltatások megállapításánál az egyik vagy a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselője a járadék (nyugdíj-, nyugbér-) legkisebb összegére vonatkozó jogszabályait alkalmazni nem köteles;
d) a járulékok összegétől, illetőleg a biztosítás időtartamától független járadékrésznek minősül a szlovák rokkantsági- és aggkori biztosításban a korpótlék, valamint a szlovák nyugdíjbiztosítás körében a biztosításban nem töltött szolgálati idő alapján járó nyugdíjkiegészítés is, de ezeket a szolgáltatásokat legalább felerészükben nyujtani kell;
e) ugyancsak a járulékok összegétől, illetőleg a biztosítás időtartamától független járadékrésznek minősül a szlovák magánalkalmazotti biztosításban a nagyobb szolgáltatásokra biztosítás, a magyar elismert vállalati nyugdíjpénztáraknál, a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézeténél, valamint általában a kötelező biztosítást helyettesítő intézményeknél betöltött biztosítás alapján járó nyugdíjnak az a része, amely a szolgáltatási alap 20%-ának megfelel; a szerzett nyugdíjigénynek ezt meghaladó részét a járulékok összegétől, illetőleg a biztosítás időtartamától függő szolgáltatásnak kell tekinteni. Ha azonban a biztosított valamely Szerződő Fél területén a jelen bekezdésben említett biztosításokban megszabott várakozási időt a másik Szerződő Fél területén a jelen bekezdésben említett biztosításokban eltöltött idők hozzászámításával sem töltötte be, a szolgáltatást olyan feltételekkel és a 14. Cikkben, valamint a jelen bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kiszámítandó olyan összegekben kell nyujtani, amekkora a szlovák, illetőleg a magyar kötelező biztosítás intézeteitől járna, ha a biztosított a nagyobb szolgáltatásokra igényt adó biztosítás ideje alatt a mindenkori javadalmazása alapján ezeknél az intézeteknél lett volna kötelezően, de nem nagyobb szolgáltatásokra biztosítva.
(2) A szolgáltatások nyujtása szempontjából társadalombiztosítási teherviselőknek minősülnek azok a munkaadók és nyugdíjintézmények is, amelyek a társadalombiztosítási jogszabályokon alapuló ellátást, illetőleg biztosítást saját hatáskörükben látják el.
A 14. és 15. Cikkekben foglalt rendelkezések alkalmazásánál valamelyik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél töltött biztosítási időkkel egyenlő értékűek azok az idők is, amelyeket bár nem ilyen biztosítási teherviselőnél töltöttek el, az illető Szerződő Félnek a területében beállott változás következtében figyelembe kell vennie.
Ha valamely igény az egyik Szerződő Fél területén a 14. Cikk figyelembevétele nélkül is fennáll és az igény a másik Szerződő Fél területén a 14. Cikk figyelembevételével sem áll fenn, az egyik Szerződő Fél szolgáltatásra köteles biztosítási teherviselője a szolgáltatást a reá irányadó jogszabályok szerint a 15. Cikk alkalmazása nélkül állapítja meg. Ha később a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél a 14. Cikk figyelembevételével igény keletkezik, a 15. Cikk rendelkezéseit az igényjogosultság megnyílásának napjától kell alkalmazni.
Ha valaki az egyik Szerződő Fél területén tizenhárom járulékfizetési hétnél (három járulékfizetési hónapnál) többet nem töltött, ennek a Szerződő Félnek biztosítási teherviselőjével szemben szolgáltatásra igényt nem támaszthat. Ebben az esetben a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselője a szolgáltatás összegét a 15. Cikk értelmében nem csökkentheti.
Ha a jelen szerződés szerint számított járadékok összege kisebb, mint az a járadék, amelyek az igényjogosultat az egyik Szerződő Fél területén kizárólag az ennél a Szerződő Félnél betöltött biztosítási idő alapján ennek jogszabályai szerint megilletné, ennek a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője a rá eső járadékot a különbözeti összeggel felemelni köteles. A másik Szerződő Fél pénznemében megállapított járadékösszeg átszámítására a mindenkor érvényben lévő államközi fizetési egyezmények határozmányai irányadók. Az átszámítást arra a napra vonatkozóan kell végrehajtani, amelyen a különbözeti összeggel felemelt járadékot megállapítják. Újabb megállapításnak csak akkor van helye, ha az államközi fizetési egyezményeken alapuló átszámítási kulcs több mint 5%-kal változik.
A Szerződő Felek valamely biztosítási teherviselője részéről a jelen szerződés alapján fizetendő olyan járadékokat, amelyeknek havi összege 7 pengőt, illetőleg 50 szlovák koronát nem halad meg, egy hónapnál hosszabb időre is ki lehet fizetni vagy tőkeértékükkel meg lehet váltani.
(1) Ha olyan körülmény merül fel, amelynek következménye az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely szolgáltatás szünetelése vagy csökkentése, arról, majd ennek a körülménynek megszűnéséről a másik Szerződő Fél szolgáltatásra köteles biztosítási teherviselőjét is értesíteni kell.
(2) Az egyik Szerződő Fél területéről folyósított olyan járandóságok, amelyek a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely szolgáltatás szünetelésére vagy csökkentésére adnak jogalapot, a másik Szerződő Fél területéről folyósított járandóságokkal egyenlő joghatályúak.
(3) A szüneteltetést vagy a csökkentést a szolgáltatás kiszámításánál alapul vett, a mindkét Szerződő Félnél töltött biztosítási időnek megfelelő hányad erejéig csak annak a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője hajthatja végre, amelyre érvényes jogszabályok azt megszabják.
(1) A biztosítottaknak és hozzátartozóiknak járó pénzbeli szolgáltatásokat, a jelen szerződés értelmében a kifizetésükre köteles biztosítási teherviselők saját pénznemükben nyujtják.
(2) A Szerződő Felek biztosítási teherviselői megegyezhetnek abban, hogy a jelen szerződés szerint járó szolgáltatásokat az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselője helyett - megtérítés ellenében - a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselője folyósítja.
(3) A Szerződő Felek biztosítási teherviselői megállapodnak abban, hogy az egymás helyett teljesített szolgáltatásokat miképpen számolják el.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett megállapodásokhoz a legfelső közigazgatási hatóságok jóváhagyása szükséges.
Ha a másik Szerződő Fél fizetési eszközeiben kifejezett pénzösszeg kiszámítása válik szükségessé, az átszámítás a 19. Cikkben foglaltak alkalmazásával a mindenkor érvényben levő államközi fizetési egyezmények rendelkezései szerint kell végrehajtani.
A Szerződő Felek teherviselői és hatóságai a jelen szerződés végrehajtásánál egymást kölcsönösen és ugyanabban a mértékben támogatják, mintha saját társadalombiztosításuk végrehajtásáról lenne szó.
A másik Szerződő Fél területén tartózkodó igénylőnek orvosi megvizsgálását a szolgáltatásra köteles biztosítási teherviselő megkeresésére és költségére annak a Szerződő Félnek biztosítási teherviselője foganatosítja, amelynek területén a jogosult tartózkodik. Ha azonban a jelen szerződés alapján mindkét Szerződő Fél biztosítási teherviselője szolgáltatás nyujtására köteles, az igénylő tartózkodási helye szerint illetékes biztosítási teherviselő a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjét az orvosi vizsgálat eredményéről költségfelszámítás nélkül értesíti.
A jelen szerződés végrehajtásánál a Szerződő Felek biztosítási teherviselői és hatóságai egymással, valamint az érdekeltekkel közvetlenül érintkeznek; írásbeli érintkezésükben saját hivatalos nyelvüket használják.
A Szerződő Felek konzuli hatóságai a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselői, hatóságai és bíróságai előtt saját állampolgáraik képviseletére a jelen szerződés alapján meghatalmazás nélkül is jogosultak, ha más meghatalmazottat nem bíztak meg. A konzuli hatóságok tagjait e minőségükben végzett cselekményeikért annak a Szerződő Félnek területén, ahol működnek, perbe vonni nem lehet.
A Szerződő Felek biztosítási teherviselőihez, hatóságaihoz és bíróságaihoz a jelen szerződés alapján intézett beadványokat, valamint egyéb iratokat nem szabad visszautasítani azért, mert azokat a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén fogalmazták.
Az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél előterjesztett kérelmet a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjénél is egyidejűleg előterjesztett kérelemnek kell tekinteni.
Azokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyeket a megszabott határidőben az egyik Szerződő Félnek valamely, a társadalombiztosítási ügyekre vonatkozó jogorvoslati kérelemnek átvételére illetékes helyén kell benyujtani, akkor is kellő határidőben beadottaknak kell tekinteni, ha azokat az előírt határidőben a másik Szerződő Fél területén a megfelelő helyen nyujtották be. A jogorvoslati kérelmet az illetékes helyre haladéktalanul továbbítani kell.
(1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az ennek a Szerződő Félnek biztosítási teherviselőinél, hatóságainál és bíróságainál beterjesztett beadványokra, okiratokra és egyéb iratokra engedélyezett adó- és illetékmentesség azokra a beadványokra, okiratokra és egyéb iratokra is érvényes, amelyeket ennek a szerződésnek alkalmazásánál a másik Szerződő Fél teherviselőinél, hatóságainál vagy bíróságainál kell benyujtani. A 24. Cikkben említett támogatás - ide nem értve a 25. Cikk értelmében megtérítés alá eső orvosi vizsgálatot - költségmentes.
(2) A jelen szerződés végrehajtása körében használt beadványokat, okiratokat és egyéb iratokat külképviseleti hatósággal láttamoztatni vagy hitelesíttetni nem kell.
(1) A jelen szerződés rendelkezéseinek hatálya a szerződés alkalmazásának kezdő napjától (42. Cikk (2) bekezdése) azokra a biztosítási eseményekre is kiterjed, amelyek az említett nap előtt következnek be.
(2) A jelen szerződés alkalmazásánál az (1) bekezdésben említett nap előtt biztosításban töltött időt is figyelembe kell venni.
(3) Azokat a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, amelyek valamelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint az igényjogosultnak külföldi tartózkodása miatt szünetelnek, a jelen szerződés alkalmazásának kezdőnapjától (42. Cikk (2) bekezdése) fizetni kell. Legkorábban ettől az időponttól kell megállapítani és fizetni azokat a szolgáltatásokat is, amelyekre vonatkozó jogosultságot az illetékes biztosítási teherviselők még nem ismerték el. Azokat a szolgáltatásokat azonban, amelyekre vonatkozó fizetési kötelezettség a volt cseh-szlovák területeknek felosztása következtében felmerült társadalombiztosítási kérdések rendezése tárgyában kötött államközi szerződések alapján hárul a Szerződő Felek biztosítási teherviselőire, az igény keletkezésének napjától, de legkorábban az 1938. évi október hó 1. napjától kell a másik Szerződő Fél területén tartózkodó jogosultaknak kiszolgáltatni.
(4) A jelen szerződés hatályba lépése előtt megállapított szolgáltatásokat, amennyiben szükséges, a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelően át kell számítani. A szerződés alkalmazásának kezdő napja előtti időre - a (3) bekezdésben említett kivétellel - e szerződés alapján szolgáltatásokat nem kell nyujtani.
(5) Az (1), (3) és (4) bekezdések hatálya a betegségi biztosításra nem terjed ki.
(1) A Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai a jelen szerződés rendelkezéseit közös egyetértéssel kiegészíthetik és megváltoztathatják.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél harmadik állammal társadalombiztosítási szerződést köt vagy kötött, annak legfelső közigazgatási hatósága a másik Szerződő Fél legfelső közigazgatási hatóságát a szerződés tartalmáról és különösen a várakozási idők beszámítására, a várományok épségére és a szolgáltatások számítására vonatkozó rendelkezéseiről értesíti.
A Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai a 24. Cikkben foglaltaktól függetlenül megállapodhatnak:
a) az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére történő, társadalombiztosítási vonatkozású, nem bírósági kézbesítések módjára és
b) az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére történő társadalombiztosítási fizetések és egyéb szolgáltatások nyujtásának módjára.
(1) Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjének megkeresésére a saját biztosítási teherviselője mint meghatalmazott útján eljár a megkereső Szerződő Fél területén végrehajtható olyan járulék (díj-) követelések behajtása végett, amelyek azt a megkeresett Szerződő Fél területén lakó adóstól megilletik.
(2) A csőd- és kényszeregyezségi, illetőleg egyezségi eljárásban az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselői a másik Szerződő Fél területén a belföldi biztosítási teherviselőkkel mint hitelezőkkel egyenlő elbánást élveznek. Az ilyen eljárásban az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselője mint meghatalmazott képviselheti a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjét.
(1) A társadalombiztosítási ügyekben eljáró bíróságok kölcsönös jogsegélyét illetően a Budapesten, 1941. évi november hó 11. napján kelt magyar-szlovák polgári jogsegély egyezmény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén tartózkodó magánfelek a másik Szerződő Fél területén indítandó társadalombiztosítási perekben a keresetlevelet tartózkodási helyük járásbíróságánál is beadhatják, illetőleg jegyzőkönyvbe mondhatják; ez a bíróság a keresetlevelet haladéktalanul a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához továbbítja. A keresetlevelet a másik Szerződő Fél illetékes bíróságánál egyidejűleg beadott keresetlevélnek kell tekinteni.
(1) A jelen szerződés végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai, vagy az általuk kijelölendő szervek teszik meg.
(2) Az (1) bekezdés értelmében kiadott rendelkezéseket a másik Szerződő Fél legfelső közigazgatási hatóságával közölni kell.
A jelen szerződés értelmében legfelső közigazgatási hatóságnak minősül mindkét részről a belügyminiszter, aki a szükséghez képest az érdekelt szakminiszterekkel egyetértve jár el; a magyar belügyminiszter a mezőgazdasági társadalombiztosítás ügyeiben a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve jár el.
A Szerződő Felek legfelső közigazgatási hatóságai közvetlen érintkezés útján meg fognak állapodni abban, hogy képviselőik a szerződés egyöntetű végrehajtásának biztosítása és a végrehajtásnál esetleg felmerülő nehézségek kiküszöbölése céljából időnként a Szerződő Felek területén felváltva összejöveteleket tartsanak.
(1) Ha a Szerződő Felek biztosítási teherviselői vagy hatóságai között az a kérdés válik vitássá, melyik jogszabályt kell alkalmazni, a vitás kérdésnek eldöntéséig a jogosultnak ideiglenes ellátást kell nyujtani.
(2) Az ideiglenes ellátást az a biztosítási teherviselő nyujtja, amely a biztosítást utoljára ellátta; kétség esetében az a teherviselő, amelynél az igényt először jelentették be.
(3) Ideiglenes ellátásként azokat a szolgáltatásokat kell adni, amelyekre a teherviselő saját jogszabályai szerint köteles.
(4) A végérvényesen kötelezetté vált biztosítási teherviselő a helyette nyujtott szolgáltatásokat az előlegező biztosítási teherviselőnek megtéríti. Ha a jogosultnak ideiglenes ellátásként nyujtott összeg nagyobb, mint a végérvényesen megállapított szolgáltatás, a végérvényesen kötelezetté vált biztosítási teherviselő a különbözetet a jövőben esedékes szolgáltatásrészletekből folytatólagosan, értékük egyharmadáig terjedő mértékben levonhatja.
(1) Ez a szerződés egyelőre az 1947. évi december hó 31. napjáig marad hatályban, de további egy-egy naptári évre hallgatólagosan mindaddig meghosszabbítottnak kell tekinteni, amíg fel nem mondják. A felmondást a másik Szerződő Fél kormányával legalább hat hónappal a határidő lejárta előtt diplomáciai úton kell közölni.
(2) A jelen szerződés hatályának megszűnése a megszűnés előtt keletkezett biztosítási eseményekből származó jogokat nem érinti; ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a belső jogszabályokon alapuló korlátozásokra, amelyek a jogosultnak külföldi tartózkodása esetében hatályba lépnek.
(3) A jelen szerződés értelmében épeknek tekintendő várományok épségüket a szerződés hatályának megszűnése következtében nem vesztik el, de további épségben tartásukra a Szerződő Felek belső jogszabályai irányadók.
(1) Ezt a szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, Budapesten kell kicserélni.
(2) Ez a szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő hónap első napjával lép hatályba; ideiglenesen azonban már az aláírás napjától alkalmazni kell.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállítva két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, Bratislavában, 1942. évi július hó 22. napján.
[Aláírások]
A mai napon a Magyar Királyság és a Szlovák Köztársaság között a társadalombiztosítás tárgyában megszövegezett szerződés aláírásánál megállapítást nyert, hogy mindkét Szerződő Fél egyetért a következőkben:
1. Mindegyik Szerződő Fél a biztosításból eredő jogok és kötelezettségek szempontjából a másik Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbánásban részesíti harmadik államnak azokat a polgárait és azokat az állampolgárság nélküli egyéneket, akik a másik Szerződő Fél területén biztosításra kötelezettek voltak, ha a másik Szerződő Fél legfelső közigazgatási hatósága az ellen kifogást nem tesz.
2. A szerződés rendelkezései nem terjednek ki azokra a közalkalmazottakra, akik a társadalombiztosítási vagy az ezt helyettesítő ellátási kötelezettség alól azért mentesek, mert törvény vagy egyéb jogszabály alapján nyugellátásra jogosultak.
3. A szerződés szempontjából lakóhelynek az a hely számít, ahol a biztosított vagy a szolgáltatásra jogosult állandó tartózkodás szándékával letelepedett. Ha az illetőnek több lakóhelye van, azt a helyet kell lakóhelynek tekinteni, amelyet lakóhelyként megjelöl.
4. A Szerződő Felek legfelső kormányhatóságai a szerződés 4. Cikkének (4) bekezdésében és 34. Cikkében említett megállapodást lehetőleg az 1942. évi július hó 1. napjáig megkötik.
5. A Szerződő Felek biztosítási teherviselői a biztosítottnak a lakóhely változtatásához szükséges, a szerződés 6. Cikkében említett előzetes hozzájárulást méltánylást érdemlő esetekben nem tagadhatják meg.
6. A szerződés 15. Cikkének (2) bekezdésében említett ellátás kizárólag az az ellátás, amelyet a magyar munkaadók az 1928:XL. tc. 10. §-ában és az 1938:XII. tc. 36. §-ában foglaltakhoz képest kiadott rendeletek alapján kötelesek nyujtani.
7. A szerződésnek a 42. Cikk (2) bekezdésében említett ideiglenes alkalmazása a 35. Cikkben foglaltakra, valamint a bíróságok előtti eljárásra nem vonatkozik.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a zárójegyzőkönyvet, amely a mai napon aláírt szerződés lényeges alkotórésze, aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, Bratislavában, 1942. évi július hó 22. napján.
[Aláírások]
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról a m. kir. belügyminiszter, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.
