1. § A családjogi határozatok és holtnaknyilvánítások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben, az 1942. évi október hó 2. napján aláírt magyar-német egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar- és németnyelvű szövege a következő:
(Eredeti magyar szöveg.)
Az egyik Szerződő Fél bíróságai által házassági ügyekben hozott határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni, ha a házasfelek abban az időben, amikor a határozat jogerőre emelkedett, annak a Szerződő Félnek voltak állampolgárai, amelynek bírósága a határozatot hozta.
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságának olyan jogerős határozatait, amellyel valamely házasságot felbontott, a másik Szerződő Fél területén az 1. Cikkben említett eseten felül akkor is el kell ismerni, ha abban az időben, amikor a határozat jogerőre emelkedett, a férj annak a Szerződő Félnek volt állampolgára, amelynek bírósága a határozatot hozta. Ha a férj korábban a másik Szerződő Félnek az állampolgára volt és a bontás olyan tényen alapul, amely akkor történt, amikor a férj ennek a Szerződő Félnek volt állampolgára, az elismerésnek további előfeltétele, hogy a tény ennek a Szerződő Félnek joga szerint is bontóok legyen.
(2) Ha a határozat jogerőre emelkedésekor vagy a házasság megkötéséig a feleség volt annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelynek bírósága a felbontást kimondotta, a férj pedig a határozat jogerőre emelkedésekor a másik Szerződő Félnek az állampolgára volt, ez a Szerződő Fél a bontást csak akkor ismeri el, ha a házasfeleknek vagy az utolsó közös tartózkodási helye a keresetindítás előtt vagy rendes tartózkodási helye egészen a kereset megindításáig legalább egy éven át azon a területen volt, ahol a bontást kimondották. Az elismerésnek további előfeltétele, hogy az a tény, amelyen a határozat alapul, a férj hazai joga szerint is bontóok legyen.
Ha az egyik Szerződő Fél területén valamely házassági ügy folyamatban van és később a másik Szerződő Fél valamelyik bírósága előtt ugyanabban az ügyben eljárás indul, ez a bíróság valamelyik fél vagy a királyi ügyész (államügyész) indítványára az érdemleges határozathozatalt megtagadja, ha az előbbi eljárásban olyan határozatot hozhatnak, amelyet annak a Szerződő Félnek területén, ahol a későbbi eljárást indították, el kellene ismerni.
Azt, hogy a házasságonkívüli gyermek a szülők utólagos házasságával törvényessé vált-e, annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint kell elbírálni, amelynek az atya a házasságkötéskor állampolgára volt. Azt, hogy a gyermek ezek szerint a jogszabályok szerint törvényessé vált, saját joghatóságuk szempontjából mindegyik Szerződő Fél hatóságai maguk állapíthatják meg.
(1) A házasságonkívüli gyermek törvényesítésére államhatalmi (államfői) elhatározással és - amennyiben helye van - annak hatályon kívül helyezésére kizárólag az a Szerződő Fél jogosult, amelynek az atya állampolgára.
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni. Ha a gyermek ennek a Szerződő Félnek állampolgára és ennek jogszabályai a törvényesítéshez a gyermeknek, vagy törvényes képviselőjének vagy a gyermekkel családjogi viszonyban álló személyeknek beleegyezését, avagy valamely hatóságnak a jóváhagyását kívánják meg, az elismerésnek további előfeltétele, hogy ezeket a követelményeket teljesítették.
(1) Az örökbefogadási szerződés megerősítésére kizárólag annak a Szerződő Félnek hatóságai jogosultak, amelynek az örökbefogadó állampolgára.
(2) Az örökbefogadási szerződésnek az (1) bekezdésnek megfelelő jogerős megerősítését a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni. Az 5. Cikk (2) bekezdésének második mondata megfelelően irányadó.
Az örökbefogadás hatályának hatósági és szerződéses megszüntetésére a 6. Cikk rendelkezései értelemszerűen irányadók.
Ha az egyik Szerződő Fél bírósága valamely eltűnt személyt jogerősen holtnak nyilvánított, ezt a határozatot a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni, ha az eltűnt az utolsó időben, amikor rendelkezésre álló hírek szerint még élt, annak a Szerződő Félnek volt az állampolgára, amelynek bírósága őt holtnak nyilvánította.
Ha az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát feleségének kérelmére nyilvánította jogerősen holtnak, ezt a határozatot a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni, ha a feleség rendes tartózkodási helye a kérelem előterjesztésekor annak a Szerződő Félnek a területén volt, amelynek bírósága a holtnaknyilvánítást kimondotta, feltéve, hogy a feleség ennek a Szerződő Félnek az állampolgára, vagy az eltűnttel való házasságának megkötéséig ennek az állampolgára volt.
Ha az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát - a 9. Cikkben említett eseten kívül - jogerősen holtnak nyilvánította, ezt a határozatot ennek a Szerződő Félnek területén csak az ott található vagyonra és azokra a jogviszonyokra nézve kell elismerni, amelyekre az elismerő Szerződő Fél joga szerint a másik Szerződő Fél területén irányadó jogot kell alkalmazni.
(1) Ha a holtnaknyilvánítást annak a Szerződő Félnek bírósága, amelynek területén azt kimondották, hatályon kívül helyezi, mert a holtnaknyilvánított a holtnaknyilvánítást túlélte, a hatályonkívülhelyezést a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni.
(2) Ugyanez áll, ha a 9. és a 10. Cikkben említett esetekben a holtnaknyilvánítást annak a Szerződő Félnek a bírósága helyezi hatályon kívül, amelynek a holtnaknyilvánított állampolgára volt abban az utolsó időben, amikor a rendelkezésre álló hírek szerint még élt.
A 8. Cikk megfelelően irányadó az olyan jogerős bírói határozatokra is, amelyekkel valamely személy halálának tényét és idejét valamely különös eljárás alapján holtnaknyilvánítás nélkül állapították meg.
(1) Az olyan eltűnt, vagy meghalt személy is, aki korábban valamely már fenn nem álló államnak a polgára volt, azonban a holtnaknyilvánítás idejében vagy a halál idejének megállapításakor valamelyik Szerződő Fél állampolgára lenne, ha eddig az ideig élt volna, ennek a Szerződő Félnek az állampolgárával egy tekintet alá esik.
(2) Az olyan eltűnt vagy meghalt személy is, aki korábban egy harmadik, még most is fennálló államnak a polgára volt, azonban az elhalálozásnak a határozatban megállapított idejében valamelyik Szerződő Fél állampolgára lett volna, ha addig az ideig élt volna, ennek a Szerződő Félnek az állampolgárával egy tekintet alá esik.
(3) Az olyan nő, aki a kérelem előterjesztésének idejében valamelyik Szerződő Fél állampolgára lenne, ha az eltűnt vagy meghalt személlyel nem kötött volna házasságot, a 9. Cikk alkalmazásában egy tekintet alá esik az olyan nővel, aki a házasságának megkötéséig valamelyik Szerződő Félnek állampolgára volt.
(1) Ennek az Egyezménynek rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha legalább az egyik érdekelt valamelyik Szerződő Fél állampolgára vagy a 13. Cikk értelmében valamelyik Szerződő Félnek állampolgárával egy tekintet alá esik.
(2) Érdekeltnek számítanak:
az 1-3. Cikkek esetében a házasfelek,
a 4. és 5. Cikk esetében az atya és a gyermek,
a 6. és 7. Cikk esetében az örökbefogadó és az örökbefogadott,
a 8-13. Cikkek esetében az eltűnt vagy meghalt személy.
(1) Az elismerést meg lehet tagadni, ha az a jóerkölcsökbe vagy a közrendbe ütköznék.
(2) Az elismerést továbbá akkor is meg lehet tagadni, ha annak a Szerződő Félnek az állampolgárára vonatkozó határozatban, a melynek területén a határozatot el kellene ismerni a cselekvőképesség, vagy a törvényes képviselet, vagy az igény elbírálásánál irányadó családjogi viszony megítélésénél az ő hátrányára más jogszabályokat vettek alapul, mint amelyeket ennek a Szerződő Félnek joga szerint alkalmazni kellett volna. A határozatot azonban mégis el kell ismerni, ha az ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása esetében is helytálló lenne.
(3) Ha valamely házassági ügyben az alperes az eljárásba nem bocsátkozott bele, az elismerést meg kell tagadni ha az eljárást megindító idézővégzést vagy hatósági rendelkezést az alperesnek vagy az annak elfogadására feljogosított megbízottjának nem kellő időben vagy csakis hirdetményi kézbesítés útján, avagy külföldön, de más úton, mint a kölcsönös jogsegélyforgalomban, vagy nem a diplomáciai, illetve konzuli képviselő útján - kényszer nélkül - kézbesítették.
Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén valamely határozatot el kell ismerni, a határozat elismerését megalapozó körülmények, valamint a megtagadási okoknak a vizsgálatában a határozat ténymegállapításaihoz nincsen kötve. A határozat törvényességét - amennyiben ennek az Egyezménynek az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseit megtartották - további vizsgálat tárgyává tenni nem szabad.
(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, Budapesten kell kicserélni.
(2) Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított három hónap mulva lép hatályba. Hatályban marad attól a naptól számított hat hónapig, amikor az egyik Szerződő Fél felmondását a másik Szerződő Féllel közölték.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott két eredeti példányban, magyar és német nyelven, Berlinben, 1942. évi október hó 2. napján.
Ennek az Egyezménynek aláírása alkalmával a meghatalmazottak kormányaik nevében kijelentik, hogy egyetértés áll fenn köztük a következőkre nézve:
Házassági ügyek alatt érteni kell:
a) a Magyar Királyságban:
a házasság érvénytelenítésére, megtámadására vagy felbontására, az ágytól és asztaltól való elválásra, a házasság létezésének vagy nemlétezésének, valamint az annak megállapítására irányuló eljárást, hogy a házasság bizonyos semmiségi ok hiányában érvényes, továbbá a házassági életközösség helyreállítására irányuló eljárást;
b) a Német Birodalomban:
a házasság érvénytelenítésére, megszüntetésére, vagy felbontására, a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítására és a házassági életközösség helyreállítására irányuló eljárást, a Cseh-Morva Védnökségben a házasság felbontására és az asztaltól és ágytól való elválásra vonatkozó eljárást is.
Ha a korlátolt joghatállyal (10. Cikk) jogerősen holtnaknyilvánított eltűnt személyt annak a Szerződő Félnek bírósága, amelynek állampolgára volt, a 8. Cikknek megfelelően általános joghatállyal holtnaknyilvánította és a halál idejét a két holtnaknyilvánító határozatban eltérően állapították meg, az eltűnt hazájában kimondott holtnaknyilvánítást (8. Cikk) csak azokra a jogviszonyokra nézve kell elismerni, amelyekre a korlátolt joghatállyal kimondott holtnaknyilvánítás (10. Cikk) nem terjed ki. Ez a rendelkezés figyelmen kívül marad, ha a korlátolt joghatállyal kimondott holtnaknyilvánítást a 11. Cikk (2) bekezdésnek megfelelően hatályon kívül helyezték.
A holtnaknyilvánító határozatot a 11. Cikk (2) bekezdése értelmében csak akkor lehet hatályon kívül helyezni, ha bizonyítva van, hogy az eltűnt egyén a holtnaknyilvánítást túlélte.
Ha az egyik Szerződő Fél bíróságánál a másik Szerződő Fél állampolgárára vonatkozóan holtnaknyilvánítási eljárás indul, a bíróság az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről és a holtnaknyilvánító határozat esetleges jogerős hatályonkívülhelyezéséről értesítést küld.
Az értesítést a magyar bíróság a berlini Amtsgerichthez, a német bíróság pedig a budapesti királyi törvényszékhez intézi.
Ha a 9. vagy 10. Cikk esetében annak a Szerződő Félnek bírósága, amelynek a holtnaknyilvánított állampolgára volt, a holtnaknyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi, ez a bíróság értesíti azt a bíróságot, amelynek határozatát hatályon kívül helyezte. Ha a korlátolt joghatállyal holtnaknyilvánított hazájában (10. Cikk) a holtnaknyilvánítást a 8. Cikknek megfelelően általános joghatállyal jogerősen kimondották, erről azt a bíróságot, amelyik a korlátolt joghatályú holtnaknyilvánítást kimondotta, szintén értesíteni kell.
Ezekre az értesítésekre a polgári és kereskedelmi jogsegélyforgalom tekintetében irányadó, 1940. évi november hó 6-án kelt magyar-német egyezménynek a megkeresésekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jogerős határozatokról szóló értesítésekhez a határozatoknak jogerősségi záradékkal ellátott és bíróilag hitelesített másolatát, valamint a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén szerkesztett fordítást is csatolni kell.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a Zárójegyzőkönyvet, amely a mai napon aláírt Egyezmény lényeges alkotórésze, aláírták.
Kiállíttatott két eredeti példányban, magyar és német nyelven, Berlinben, 1942. évi október hó 2. napján.
3. § A jelen törvény végrehajtásáról - ügykörük szerint - az érdekelt miniszterek gondoskodnak.
