1. § A jelen költségvetési év az 1946. évi augusztus hó 1. napjától az 1947. évi július hó 31. napjáig tart.
2. § (1) Az 1946/47. évre a magyar állam
rendes kiadásai:
Hárommilliárd háromszázkilencven-hárommillió nyolcszázötven-kilencezer hatszáznyolcvan forintban;
átmeneti kiadásai:
Hétszázhetven-hárommillió egyszázhatvannégyezer hatszázhúsz forintban;
beruházási kiadásai:
Kettőszázötvenhárommillió hatszázhatvanezer hétszáz forintban;
összes kiadásai tehát
Négymilliárd négyszázhúszmillió hatszáznyolcvanötezer forintban
állapíttatnak meg.
(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg: *
3. § (1) A 2. §-ban megállapított kiadások fedezésére a magyar államnak következő jövedelmei és bevételei jelöltetnek ki:
rendes bevételek:
Hárommilliárd kettőszázkilencven-hétmillió háromszázhuszon-kilencezer kettőszáz forint;
rendkívüli bevételek:
Hétszáznegyvennyolcmillió ötszáznegyvenhatezer nyolcszáz forint;
összes bevétel:
Négymilliárd negyvenötmillió nyolcszázhetvenhatezer forint.
(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg: *
4. § (1) Az 1946/47. költségvetési évre a 2. §-ban megállapított s
| összesen | 4.420,685.000 forintot | ||
| kitevő kiadások a 3. §-ban megjelölt s összesen | 4.045,876.000 forintot | ||
| tevő jövedelmeket és bevételeket | 374,809.000 forinttal | ||
| meghaladják. |
(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a 2. §-ban megállapított kiadásokból a 3. §-ban megjelölt jövedelmek és bevételek által nem fedezhető összeget hitelműveletek útján fedezhesse. Az ekként felveendő kölcsönök tőkéi és kamatai a Magyarországon érvényben lévő vagy ezután behozandó adó, bélyeg, illeték, váltság és egyéb bárminemű közteher levonása nélkül fizetendők ki.
5. § Hogy az államnak a 3. §-ban megjelölt jövedelmei és bevételei folyóvá tétessenek, az egyenes, fogyasztási és forgalmi adók, illetékek, díjak és jövedékek, az út-, híd- és révvám, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei az eddigi törvények és rendeletek, illetőleg az eddigi törvényeken és rendeleteken törvényesen netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett az 1946/47. költségvetési évre ezennel megajánltatnak.
6. § (1) A 3. §-ban megjelölt, valamint az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csupán a jelen törvényben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet.
(2) Kivételnek csak az V. fejezet 1. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 2. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 3. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6. rovatai, a 4. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6 rovatai, végül az 5. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-3. rovatai között lehet helye. E rovatok között a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával hitelátruházásokat engedélyezhet.
7. § Az 1946/47. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási időmegállapításának helye nincs.
8. § (1) Az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó évi pénzkezelési kimutatásokat és azok mellékleteit legkésőbb az 1947. évi november hó 30. napjáig kell a Legfőbb Számvevőszéknek megküldeni.
(2) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1948. évi április hó 1. napjáig köteles a minisztertanáccsal közölni.
9. § (1) Az államkincstár nevében Egyszázezer forintot elérő vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettséget csupán a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával szabad elvállalni.
(2) A pénzügyminiszter a hozzájárulást csak abban az esetben tagadhatja meg,
a) ha a kötelezettségvállalás alapján felmerülő kiadás teljesítésére a szükséges hitel nem áll rendelkezésre, vagy
b) ha a kötelezettségvállalásnál az egyébként irányadó szabályokat nem tartották meg, vagy
c) ha a kötelezettségvállalás az államkincstár gazdasági érdekeit veszélyezteti.
(3) Ha a pénzügyminiszter a hozzájárulást megtagadja, a hozzájárulás megadása iránt a minisztériumhoz lehet előterjesztést tenni.
(4) Ha a pénzügyminiszter a szándékolt vagyoni kötelezettségvállalásra vonatkozó írásbeli közlésnek hozzáérkezésétől számított négy nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A vasár- és ünnepnapok az említett határidőbe nem számítanak be.
(5) Minden olyan jogügylet, amely az államkincstár terhére Egyszázezer forintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettségvállalást tartalmaz, csak abban az esetben érvényes, ha az államkincstár képviseletében eljáró hatóság (hivatal, szerv stb.) a jogügyletről készült okiraton tanusítja, hogy a kötelezettségvállaláshoz a pénzügyminiszter, illetőleg a minisztérium a jelen rendelet értelmében szükséges hozzájárulást előzetesen megadta.
10. § A közszállításokat - ideértve az 1945: V. törvénycikkbe iktatott fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesített szállításokat, vagy szolgáltatásokat is - a megrendeléstől a teljes lebonyolításig a Legfőbb Állami Számvevőszék - elsősorban a már meglévő szervek útján - ellenőrizheti.
11. § Minden Egyszázezer forintot elérő vagy ezt meghaladó összegű közszállításra, illetőleg a 10. §-ban említett fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesített szállításokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó végszámlát kifizetés előtt, jóváhagyás végett az Anyag- és Árhivatalnak kell bemutatni.
12. § (1) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1870:XVIII., az 1880:LXVI. és az 1897: XX. törvénycikkek értelmében készítendő állami zárszámadások helyett az 1943. évről a rendelkezésre álló számadási anyaghoz mért kisebb terjedelmű zárszámadást, az 1944. és 1945. évekről, valamint az 1946. évi január hó 1. napjától július hó 31. napjáig terjedő időszakra pedig csak a kiadásokat és bevételeket felölelő zárszámadásokat tartozik a nemzetgyűlés elé terjeszteni. E zárszámadások tartalmát és szerkezetét a minisztérium a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökével egyetértve állapítja meg.
(2) Az 1897:XX. tc. 18. §-ának az 1915:XII. tc. 4. §-ával módosított az a rendelkezése, melynek értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék az előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról félévenkint jelentést tenni tartozik, az 1943. és az 1944. éveket illetően nem nyer alkalmazást.
13. § (1) A Margithíd újjáépítésével és a Lánchíd tervezésével kapcsolatos költségek fedezése céljából, a közlekedésügyi tárca költségvetésében erre a célra biztosított összegen felül, Székesfővárosi hídalapot kell létesíteni. Az alap a közlekedésügyi miniszter rendelkezése alatt áll.
(2) A Székesfővárosi hídalap bevételei:
1. a Budapest székesfőváros közönsége által fizetendő Tizenhatmillió forint hozzájárulás,
2. a Lánchíd újjáépítésére megindított gyűjtésből befolyó összegek.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek a Székesfővárosi hídalapot az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve mindaddig megilletik, amíg a Margithíd újjáépítési és a Lánchíd tervezési költségei teljesen kiegyenlítve nincsenek. A (2) bekezdés 2. pontjában megjelölt összegek a Margithíd újjáépítésére nem fordíthatók.
(4) Budapest székesfőváros közönsége a (2) bekezdésben megállapított hozzájárulásból az 1946/47. költségvetési év folyamán Tízmillió forintot tartozik az alapba befizetni.
(5) Az 1931: XIII. tc. 7. §-ával létesített Székesfővárosi Dunahídalap megszűnik s vagyona a jelen törvénynél fogva a Székesfővárosi hídalapra száll.
14. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
