1. § A kulturális együttműködés tárgyában a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között létrejött és Belgrádban 1947. évi október hó 15-én aláírt Egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az Egyezmény eredeti magyar és szerb-horvát nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya egyrészről és a Jugoszláv Szövetésgi Népköztársaság Kormánya másrészről, attól az óhajtól indíttatva, hogy Magyarország népe és Jugoszláv népei között a baráti viszony a kölcsönös megismerés és kulturális javaiknak összhangba hozása által minél szorosabbá váljék és abban a nézetben, hogy ennek a célnak elérésére lehető legjobb eszköz a közvetlen kapcsolatok fejlesztése, megkönnyítése és kiterjesztése a két állam polgárai között az irodalom, a művészet és a kulturális élet minden egyéb megnyilvánulása terén, elhatározták, hogy ebből a célból egyezményt kötnek a kulturális együttműködésről és meghatalmazottaikul kijelölték:
a Magyar Köztársaság Kormánya dr. Molnár Erik külügyminiszter Urat,
a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya Stilinovic Marijan Urat, a Kulturális és Művészeti Bizottság elnökét,
akik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
A kölcsönös tudományos, irodalmi, művészeti és kulturális kapcsolatok keretében a Magyar Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy a másik Magas Szerződő Fél állampolgárai és intézményei iránt a lehető legnagyobb jóindulatot és előzékenységet fogja tanusítani.
Mindkét Magas Szerződő Fél a saját területén - mihelyt annak kedvező feltételei és a szükséges anyagi eszközök meglesznek - tudományos intézetet alapít, amely a másik Szerződő Fél népének életét és kultúráját minden szempontból tanulmányozza.
A jelen Egyezmény feladatainak megvalósítására a Magas Szerződő Felek magyar-jugoszláv Vegyesbizottságot alakítanak.
A Vegyesbizottság két tagozatra oszlik: az egyiknek székhelye Budapest, a másiké Belgrád.
A budapesti tagozatban a Külügyminisztérium két képviselője, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium két képviselője, tájékoztatásügyi szerveink egy képviselője, a Szakszervezeti Tanácsnak az értelmiségi szakszervezetekből kijelölt egy képviselője, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának egy képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Tanács és az Országos Köznevelési Tanács közös megegyezésével kijelölt két képviselő, valamint a magyarországi délszláv származású lakosság elismert kulturális-művelődési intézményének és szervezeteinek egy-egy képviselője foglalnak helyet.
A belgrádi tagozatban a külügyminisztérium egy képviselője, a Kulturális és Művészeti Bizottság, valamint az Iskola és Tudományügyi Bizottság két-két képviselője, a Tájékoztatásügyi Igazgatóság, a szakszervezetek, az elismert ifjúsági szervezet és a kultúrmunkások szervezetének egy-egy képviselője, valamint a jugoszláviai magar származású lakosság elismert kulturális-közművelődési intézményeinek és a magyar szervezetnek egy-egy képviselője foglalnak helyet.
A Vegyesbizottság egyes tagozatainak elnökét az illető kormány nevezi ki.
A budapesti tagozat tagjait az érdekelt minisztériumokkal egyetértőleg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, a belgrádi tagozat tagjait a Kulturális és Művészeti Bizottság jelöli ki.
A magyarországi jugoszláv származású lakosság kulturális-művelődési szervezeteinek és intézményeinek képviselőit és a jugoszláviai magyar származású lakosság képviselőit az illető elismert intézmények és szervezetek delegálják.
A Vegyesbizottság ülésein a budapesti tagozat és a belgrádi tagozat elnöke felváltva elnököl.
A Vegyesbizottság szükség szerint tartja üléseit, azonban legalább évenként kétszer és pedig váltakozva Magyarország és Jugoszlávia területén egy egyetértőleg kiválasztott városban.
A Vegyesbizottság munkarendjét a tagozatok állítják össze.
A Vegyesbizottság feladata a jelen Egyezmény bevezetésében körülírt célok gyakorlati megvalósítására vonatkozó egyes javaslatok előterjesztése az illetékes kormányokhoz. Az illetékes kormányok pedig gondoskodnak arról, hogy ezeknek a javaslatoknak megfelelő rendelkezések országukban a legrövidebb idő alatt megoldassanak és végrehajtassanak.
A tagozatok a két ország tudományos és művelődési intézményeinek és a Magyarország és Jugoszlávia kulturális együttműködésére alakult társaságok képviselőit, valamint más szakértőket, tanácsadói minőségben együttműködésre hívhatják fel.
A Vegyesbizottság költségeit a Magas Szerződő Felek mindegyike felerészben viseli.
A Vegyesbizottság feladatai a következők:
a) Egyetemi tanszékek és lektorátusok létesítése nyelvi, irodalmi, történelmi és földrajzi, műszaki és gazdasági tudományi téren és egyéb oly tárgyak terén, amelyek a másik Állam megismerésére vonatkoznak; cserék szervezése, tudományos kutatók, magasabbfokú iskolák oktatói, a művelődés munkásai, a középfokú iskolák oktatói, tanulói, egyetemi hallgatók és egybé foglalkozások képviselői részére; mindennemű iskolában folytatandó tanulmány és szakképzés kölcsönös támogatása és elősegítése, ösztöndíjak nyújtása által tanulmányok és nevelés vagy kutatás céljaira; az előbb felsorolt célokra szükséges különleges alapok létesítése; az egyetemi ifjúság együttműködésének támogatása; az elismert ifjúsági szervezetek, a művelődés munkásainak szakmai szervezetei, valamint a két Ország egyéb tudományos, kulturális és nevelési szervezetei és egyesületei közötti együttműködés elősegítése.
b) A Magas Szerződő Felek mindegyike arra törekszik, hogy a másik Magas Szerződő Felek alattvalóinak a főiskolákon és a szakiskolákban folytatandó tanulmányokhoz minden könnyítést megadjon.
c) Olyan megállapodások létesítése, amelyek mindkét Fél törvényeivel összhangban szabályozni fogják a fő- és szakiskolák hallgatásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a már elvégzett és elvégzendős tanulmányok, közép- és felsőiskolai vizsgák és tudományos fokok kölcsönös elismerését.
d) Annak lehetővé tétele, hogy mindkét Fél tudományos munkásai a viszonosság alapján dolgozhassanak egymás tudományos intézményeiben.
e) Tudományos, irodalmi és művészeti kiadmányok állandó cseréjének megszervezése, tudományos intézetek, közkönyvtárak és közgyűjtemények, valamint mindkét fél egyéb nemzeti művelődési intézményei közötti kapcsolatok kimélyítése.
f) Tudományos, irodalmi és művészeti művek fordításának elősegítése, az ezek helyes kiválasztása és értékelése feletti felügyelet; a szerzői jog kölcsönös védelmének szabályozása.
g) Képzőművészeti, grafikai, fényképészeti és más kiállítások, valamint zenei és koreográfiai művek, színházi előadások cseréjének és megrendezésének, dokumentációs, tudományos és művészeti filmek, hanglemezek és rádióelőadások, valamint közvetítések cseréjének támogatása és megkönnyítése.
h) Előadások és tanfolyamok, valamint kulturális téren dolgozók látogatásainak szervezése.
i) Egymás vidékeinek megismerése céljából kirándulások szervezése, sportesemények rendezése, valamint a szakszervezetek, ifjúsági szervezetek, a tudomány és a kultúra művelői részére a gyógyhelyeken és fürdőkön pihenés és üdülés céljából való tartózkodás elősegítése.
j) Mindkét Fél sajtója és rádiója részére ügynökséget és képviseletek létesítése és újságírókirándulások szervezése.
k) Magyarországon a jugoszláv, Jugoszláviában a magyar nemzeti kisebbség kulturális és közművelődési tevékenységének elősegítése.
A jelen Egyezményt a lehetőséghez képest mielőbb meg kell erősíteni, a megerősítési okmányokat Budapesten kicserélni, majd az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkárságánál regisztrálás végett bejelenteni.
Az Egyezmény a megerősítési okmányok kicserélésének napján lép életbe és öt évig marad érvényben. Ha az ötéves időszak letelte előtt hat hónappal egyik Magas Szerződő Fél sem mondhja fel az Egyezményt, úgy tekintendő, hogy azt hallgatólagos megegyezéssel további öt évre meghosszabbították és így tovább, ötéves időszakonkint.
Minek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak aláírták és pecsétjükkel ellátták a jelen Egyezményt.
Kelt Belgrádban, egyezerkilencszáznegyvenhét évi október hó 15. napján, két-két példányban, magyar és szerb-horvát nyelven. Mindkét szöveg hitelesnek tekintendő.
(Aláírások)
3. § A jelen törvény kihirdetése napján - még pedig az Egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. Az Egyezmény végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter a külügyminiszter egyetértésben gondoskodik.
