A minisztertanács 1948. évi január hó 16. napján kelt határozata alapján a Román Népköztársasággal létesítendő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyujtási szerződésnek a Magyar Köztársaság részéről való aláírására a Magyar Köztársaság Elnöke Dinnyés Lajos miniszterelnöknek adott felhatalmazást. E felhatalmazás alapján a szerződést a Dinnyés Lajos miniszterelnök Budapesten, 1948. évi január hó 24. napján aláírta.
A szerződés lényeges rendelkezései a következők:
A bevezetés felsorolja a szerződő feleket és bizonyos általános elvek kinyilatkoztatását tartalmazza, amelyekből kiindulva a Magas Szerződő Felek a szerződés létesítését elhatározták. Ezekből a kinyilatkoztatásokból kitűnőleg a Magyar Köztársaság Elnöke egyrészről, a Román Népköztársaság ideiglenes Elnöksége másrészről a szerződést ama meggondolás alapján létesítette, hogy a baráti kapcsolatok kimélyítése és az együttműködés kiterjesztése a magyar és a román nép érdekeinek megvédése és e népek szabadságának, függetlenségének és fejlődésének biztosítása szempontjából elsőrendű jelentőséggel bír és egyben a Dunamedencében és a Balkánon a béke biztosítását jelenti.
A mult tapasztalataiból kiindulva és felismerve mindkét országnak a kölcsönös biztonsághoz fűződő létérdekét, a Magas Szerződő Felek elhatározták, hogy egyesült erővel állanak ellen a német imperializmus újjászületési kísérleteinek és mindazoknak, akik ezt támogatják és bármely támadás ellen közösen védik meg szabadságukat, függetlenségüket és területi épségüket. Elhatározták továbbá, hogy jövőbeni kapcsolataikat a barátsági és testvéri együttműködés szellemében rendezik.
A szerződés hét szakaszból áll.
Az 1. szakasz értelmében a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az együttműködés érdekében erőiket a tartós baráti politika jegyében egyesíteni fogják.
A 2. szakasz értelmében a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy országaik érdekeit, vagy a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit érintő ügyekben egymással tanácskozni fognak, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya szellemében biztonságuk, függetlenségük és területi épségük fenntartása érdekében minden szükséges intézkedést egyetértően foganatosítanak.
A 3. szakaszban a Szerződő Felek kötelezően kijelentik, hogy amennyiben az egyik Szerződő Felet Németország vagy bármely más állam megtámadná, úgy a másik Magas Szerződő Fél késedelem nélkül katonai és minden egyéb segítséget fog neki nyujtani minden rendelkezésre álló eszközzel.
A 4. szakasz értelmében a Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt a másik Magas Szerződő Fél ellen irányuló akcióban.
Az 5. szakaszban a Szerződő Felek kijelentik, hogy az országaik között fennálló gazdasági, kulturális és minden egyéb természetű kapcsolataik fejlesztése és megerősítése céljából a szükséges intézkedéseket foganatosítják, és e célból szerződéseket és megállapodásokat fognak kötni.
A 6. szakasz azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyekből kitűnően a szerződés nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Magas Szerződő Felek valamely harmadik állammal szemben már magukra vállaltak. Kijelentik továbbá a Magas Szerződő Felek, hogy a szerződésből folyó kötelezettségeiket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának szellemében fogják rendezni.
A 7. szakasz a szerződés megerősítésére, életbeléptetésére és érvényben maradásának idejére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Eszerint a szerződés 20 évig marad érvényben, a lejárat előtt egy évvel felmondható, ha azonban felmondó nyilatkozat nem történik, úgy a szerződés további 5 évre érvényben marad.
Az alkotmányos szokásoknak megfelelően a megerősítő okiratnak a Magyar Köztársaság Elnöke részéről való kiállítása előtt a szerződés becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek tisztelettel benyujtom.
