1. § A jelen költségvetési év az 1947. évi augusztus hó 1. napjától az 1948. évi július hó 31. napjáig tart.
2. § (1) Az 1947/48. évre a magyar állam
rendes kiadásai:
Ötmilliárd nyolcszázhuszonhatmillió kettőszázkilencvenezer nyolcszázötven forintban;
átmeneti kiadásai:
Kilencszázhuszonhétmillió háromszázkilencvenkettőezer egyszázötven forintban;
beruházási kiadásai (a hároméves gazdasági terv beruházásai):
Nyolcszázmillió forintban;
összes kiadásai tehát
Hétmilliárd ötszázötvenhárommillió hatszáznyolcvanháromezer forintban állapíttatnak meg.
(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek, és rovatok szerint oszlanak meg:
3. § (1) A 2. §-ban megállapított kiadások fedezésére a magyar állam következő jövedelmei és bevételei jelöltetnek ki:
rendes bevételek:
Hétmilliárd kettőszhatvanmillió háromszáztizenhatezer forint;
rendkívüli bevételek:
Háromszáztizenötmillió nyolcszázhuszonhatezer forint;
összes bevétel:
Hétmilliárd ötszázhetvenhatmillió egyszáznegyvenkettőezer forint.
(2) Ezek az összegek a következő fejezetek, címek és rovatok szerint oszlanak meg.
A táblázat közlésétől eltekintünk.
4. § Az 1947/48. költségvetési évre a 2. §-ban megállapított s összesen 7.553,683.000 forintot kitevő kiadásokat a 3. §-ban megjelölt s összesen 7.576,142.000 forintot kitevő jövedelmek és bevételek 22,459.000 forinttal haladják meg, mely összeg a pénztári készletek gyarapítására fordítandó.
5. § Az egyenes, fogyasztási és forgalmi adók, illetékek, díjak és jövedékek, az állami vagyon jövedelmei és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennálló törvényes rendelkezések keretében az 1947/48. költségvetési évre ezennel megajánltatnak avégből, hogy az államnak a 3. §-ban megjelölt jövedelmei és egyéb bevételei felhasználhatók legyenek.
6. § (1) A 3. §-ban megjelölt, valamint az 5. §-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csak a jelen törvényben megállapított kiadásokra fordíthatók. Átruházni a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak fejezetei, címei vagy rovatai között általában nem lehet.
(2) Kivételnek csak az V. fejezet 1. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 2. cím, Rendes kiadások 1-3. rovatai, a 3. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-6. rovatai, a 4. cím, Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások 1-4. rovatai között lehet helye. E rovatok között a minisztertanács, a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után, hitelátruházásokat engedélyezhet.
(3) A Személyi járandóságok elnevezésű rovatok alrovatai között hitelátruházást - a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után - csak a minisztertanács engedélyezhet.
7. § Az 1947/48. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helye nincsen.
8. § (1) Az 1947/48. költségvetési évre vonatkozó pénzkezelési kimutatásokat és azok mellékleteit legkésőbb az 1948. évi november hó 30. napjáig kell a Legfőbb Állami Számvevőszéknek megküldeni.
(2) A Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1947/48. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1949. évi április hó 1. napjáig köteles a minisztertanáccsal közölni.
9. § Az állami költségvetés „Részletezés”-ében mellékletként felvett - állami, valamint az állam igazgatása és kezelése alatt álló - alapok kiadásokat csak költségvetési előirányzatuknak megfelelően teljesíthetnek. Az egyes rovatok előirányzatait meghaladó túlkiadások vagy előirányzat nélküli kiadások teljesítésének, az egyes rovatok között hitelátruházásnak, végül az esetleges többletbevétel felhasználásának csak a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után, a minisztertanács engedélye alapján, lehet helye.
10. § Az 1897:XX. törvénycikknek az 1915:XII. tc. 4. §-ával módosított 18. §-a, amelynek értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék a törvényhozás által engedélyezett hitelekkel szemben előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról az Országgyűlésnek félévenként jelentést köteles tenni, az 1947/48. költségvetési évtől kezdődően hatályát veszti.
11. § Az 1920:XXVIII. tc. 7. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(1) Ha azonban a kiadás jelentéktelen összegű vagy a kiadás elodázhatatlan, vagy az Országgyűlés együttnemléte miatt pót- vagy rendkívüli hitel nem eszközölhető ki és a késedelmes teljesítés jelentős államháztartási vagy más országos érdek veszélyeztetésével járna, a kiadást a pénzügyminiszter előzetes állásfoglalása után, a minisztertanács engedélyezheti. Ezekre a kiadásokra nézve a kormány a zárszámadás tárgyalása alkalmával nyerhet felmentést.
(2) A minisztertanács a kiadás engedélyezését attól teszi függővé, hogy az érdekelt tárca költségvetési hitelének keretében az (1) bekezdésében említett kiadás fedezetéül a költségvetési évben más címnél vagy rovatnál a költségvetésben megállapított hitellel szemben megtakarítást kell elérni.
(3) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az (1) bekezdésben megállapított kiadásoknak a 3. §-ban megjelölt jövedelmekből és bevételekből nem fedezhető összegét hitelműveletek útján fedezhesse. Az ekként felveendő kölcsönök tőkéi és kamatai a Magyarországon érvényben lévő vagy ezután behozandó bárminemű közadó levonása nélkül fizetendők ki.
12. § Az 1947:XIV. tc. 9. §-ában foglaltak azzal a rendelkezéssel egészíttetnek ki, hogy a költségvetésben a hároméves gazdasági terv beruházásaira megállapított hitelek terhére vonatkozó vagyoni kötelezettség vállaláshoz nem a pénzügyminiszter, hanem az Országos Tervhivatal előzetes hozzájárulása szükséges. Ezt a hozzájárulást csak Kettőszázezer forintot elérő, vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettségvállalás tekintetében kell megszerezni.
13. § Az 1947:XIV. tc. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. Ha a pénzügyminiszter a szándékolt vagyoni kötelezettségvállalásra, vonatkozó írásbeli közlésnek hozzáérkezésétől számított nyolc nap alatt nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Vasár- és ünnepnapok az említett határidőbe nem számítanak be.
14. § Az 1947:XIV. tc. 10. és 11. §-aiban foglalt rendelkezések az 1947:XVIII. törvénycikkel becikkelyezett békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos közszállítások és végszámlák tekintetében is alkalmazandók.
15. § Állami ingatlan tekintetében a jelen törvény hatályba lépése előtt létrejött mindazok az elidegenítések és a tulajdonjogot nem érintő hasznosítások, amelyeket a törvényhozás eddig nem hagyott jóvá, a jelen törvény erejénél fogva jóváhagyatnak.
16. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
