Az első felelős magyar minisztérium pénzügyminisztere, Kossuth Lajos az 1848. évi december hó 31. végéig terjedő időre állította össze a magyar államháztartás első költségvetési előirányzatát. Naptári évre készült az 1849. évi állami költségvetés is. Az 1867. évi kiegyezés után ugyancsak naptári évre készültek az állami költségvetések. Az állami számvitelről szóló 1897:XX. tc. is ezt a gyakorlatot fogadta el, 1. §-a szerint ugyanis a költségvetési év megegyezik a naptári évvel.
Változást jelentett a költségvetési év kezdete tekintetében az 1913:XXVI. tc., melynek 1. §-a szerint az 1914. évi július hó 1. napjától fogva az állami költségvetési év minden év július havának 1. napjától a következő év június havának 30. napjáig tart.
Az 1939:VII. tc. 1. §-a 1940. évi január hó 1. napjától kezdődően ismét a naptári évvel tette azonossá a költségvetési évet.
Az 1946. évi augusztus hó 1. napjával megteremtett stabilizáció természetes következményeként a második világháború utáni költségvetések augusztus hó 1. napjával kezdődtek és a következő év július hó 31. napjával zárultak.
A költségvetési évnek a naptári évvel azonossá tételét az alábbi indokok teszik szükségessé:
Elsősorban a beruházások szempontjából nem közömbös a költségvetési év kezdetének megállapítása. Nálunk az éghajlati viszonyok a beruházási munkálatok végzését az április-október hónapokban teszik lehetővé. A beruházási munkálatok legnagyobb része június hó végéig nem végezhető el, ezért amennyiben a költségvetési év június hó 30-ával zárulna, átnyúlnának a következő költségvetési évbe; ennek következtében ugyanazon beruházások két év kezelésében is mutatkoznának, amit a hitelátvitelek korlátozott volta nem tesz kívánatossá, másrészt azonban helyesebb is, ha a beruházási munkálatok elvégzéséhez szükséges összeg egy év költségvetésében s nem pedig megosztva szerepel.
A hároméves gazdasági terv végrehajtásával kapcsolatban elvégzendő s az ország újjáépítését célzó jelentős beruházási munkálatok még inkább amellett szólnak, hogy a költségvetési év a naptári évvel azonosan állapíttassék meg.
A most ismertetett indokon felül az adózási évvel való összeegyeztetés szempontjából is helyesebb a naptári év, végül megemlíthető az is, hogy a magángazdálkodás is állandóan a naptári évet követte, még a költségvetési évnek a naptári évtől eltérő módon való megállapítása idejében is.
A költségvetési év kezdetének megváltoztatása következtében az 1948. évi augusztus hó 1. napjától az 1948. évi december hó 31. napjáig terjedő időre költségvetési előirányzatot kellene készíteni. Minthogy ezt a rendelkezésre álló idő rövidsége nem teszi lehetővé, legcélszerűbb megoldásnak látszik a költségvetési évnek a folyó naptári év végéig való meghosszabbítása. A fentemlített öthónapos időszakban az államháztartás vitelénél az 1947/48. évre megállapított költségvetés arányos hányada lenne irányadóul tekintendő, eltekintve az átmeneti kiadásoktól, minthogy azok egy része ebben az időszakban már nem fog felmerülni, illetőleg mert más természetű átmeneti kiadásokra kerülhet sor. Az átmeneti kiadások a minisztertanács által engedélyeztetnének s ezekre a kormány a zárszámadás tárgyalása során nyerhet majd felmentést.
A területi önkormányzatok költségvetésének összeállítása is az állami költségvetéssel kell összhangban legyen, ezért felhatalmazást biztosít a törvény a belügyminiszternek arra, hogy a területi önkormányzatok költségvetésének összeállítását a jelen törvényben foglalt szempontok figyelembevételével rendelettel szabályozza.
E szakasz a költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról rendelkezik, melynek következtében az állami költségvetési előirányzatok egybeállítására, az évi pénzkezelési kimutatásoknak a legfőbb állami számvevőszékhez megküldésére, valamint az állami zárszámadás elkészítésére vonatkozó határidők megváltoztatása is szükséges.
A költségvetési év kezdetének megváltoztatása következtében az általános indokolásban már említettek alapján szükség van az 1947/48. költségvetési év tartamának az 1948. évi december hó 31. napjáig való meghosszabbítására.
Az államháztartás vitelének folytonossága érdekében gondoskodni kell arról, hogy az állami bevételeknek beszedésére és az állami kiadásoknak teljesítésére a minisztérium az 1948. évi augusztus 1. napjától az 1948. évi december hó 31. napjáig terjedő időre, az 1947/48. évre megállapított költségvetés arányos hányada keretében, felhatalmazást kapjon.
Az 1947/48. költségvetési év meghosszabbítására tekintettel a pénzkezelési kimutatásoknak és a zárszámadás megküldésére vonatkozóan megállapított határidőket is módosítani kell.
Abból a célból, hogy az önkormányzatok költségvetésének összeállítása az állami költségvetés összeállításával összhangba kerüljön, a belügyminiszter részére felhatalmazást kell biztosítani a kérdés rendeleti úton szabályozására.
