A korábbi jogszabályokban a királyi családi alapítványi vagyonnak nevezett vagyontömeg a Habsburg-Lotharingiai családnak alapítványszerűen lekötött közös vagyona volt, amelynek jövedelme felett a mindenkori uralkodó, úgyis mint a család feje rendelkezett. Ő adott a vagyon jövedelméből a családtagoknak az őket illető eltartási összegekhez pótlást és a körülményekhez képest segélyeket. Ez a családi vagyon ki volt véve az általános magánjogi szabályok alól és a Habsburg-Lotharingiai ház családi törvényeinek volt alávetve.
A Habsburg-Lotharingiai ház uralkodói jogainak tényleges megszűnése után a magyar népköztársaság kormányának 6.165/1918. M. E. sz. rendelete az alapítványi vagyon zár alá vételét és zárgondnoki kezelését rendelte el. Zárlati bíróságként az 1909:XVI. törvénycikkel szervezett Magyar Főudvarnagyi Bíróságot bízta meg. A zárlat azóta mostanáig fennmaradt, mert azt a 2245/1920. M. E. sz. rendelet, majd utóbb az 1925. évi VIII. tc. 48. §-ának rendelkezése fenntartotta.
A Magyar Főudvarnagyi Bíróság hatáskörének megszüntetéséről szóló 1946. évi IV. törvénycikk a szóbanlevő alapítványi vagyon kezelésével kapcsolatos zárlati-bírósági hatáskört a budapesti törvényszék elnökére ruházta át, aki azt mostanáig gyakorolja.
Az 1946. évi I. törvénycikk a királyság intézményét megszüntette és a köztársasági államformát alkotta meg. Ennek folytán az alapítványi vagyonnak az a célja, hogy a volt királyi család fényének emeléséhez szolgáltasson megfelelő anyagi eszközöket, a változott viszonyok között elenyészett. Ezért a köz célját ez a vagyon legeredményesebben úgy szolgálhatja, ha az állam tulajdonába megy át.
A volt királyi család alapítványi vagyonához jelenleg az alábbi ingatlanok tartoznak: a Budapest, IV., Apponyi-tér 1., Kúria-u. 2., Ferenciek-tere 2 és Veres Pálné-u. 2. által határolt négyemeletes sarokbérpalota, továbbá a Múzeum-körút 11. sz. alatti bérház, valamint a budapesti Dunajobbparti rész 5129. sz. tkvi betétbe felvett 8923 négyszögöl területű, a Szabadság-hegyen elterülő, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan telek.
A törvényjavaslat 1. §-ában a volt királyi család alapítványi vagyonának állami tulajdonba vétele és az ennek következtében feleslegessé váló zárlat megszüntetése iránt kell rendelkezni.
A 2. § a törvény hatálybalépése napját, úgyszintén az államra szálló vagyon átvétele és kezelése tekintetében szükséges szabályokat - ideértve az állam tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is - végrehajtási rendelettel kívánja szabályoztatni. A rendeletet az igazságügyminiszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter, mint az állami vagyon kezelője fogja kiadni.
