1. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Alkotmánya, amelyet a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet létesítése céljából Londonban tartott nemzetközi értekezleten 1945. évi november 16. napján írtak alá, a Magyar Köztársaság törvényei közé iktattatik.
2. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának (1. §) hivatalos magyar fordítása a következő:
(Hivatalos magyar fordítás.)
A jelen Alkotmányban részes Államok Kormányai népeik nevében kijelentik a következőket:
mivel a háborúk az emberi lelkekben keletkeznek, az emberi lelkekben kell a békének védelmet emelni;
a történelem folyamán a népek kölcsönös meg nem értése volt mindig a nemzetek közötti gyanakvás és bizalmatlanság szülőoka, miáltal nézeteltéréseik igen gyakran vezettek háború kitörésére;
a most véget ért nagy és borzalmas háború azáltal vált lehetővé, hogy az emberi személyiség méltóságának, egyenlőségének és tiszteletének demokratikus eszményét megtagadták, s ennek helyére - a tudatlanságot és elfogultságot kihasználva - a fajok és emberek közötti egyenlőtlenségnek a dogmáját akarták állítani;
mivel az emberi méltóság megköveteli a kultúra terjesztését és azt, hogy az emberiség igazságosságra, szabadságra és békére neveltessék, e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés szellemében teljesítendő szent kötelességek hárulnak;
az olyan béke, amely kizárólag a Kormányoknak gazdasági és politikai jellegű megállapodásain alapulna, nem hozhatná meg a népek egyértelmű, tartós és őszinte összefogását, tehát a békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésének alapjára kell felépíteni.
Ezekből az okokból a jelen Alkotmányban részes államok, eltökélten arra, hogy mindenki számára biztosítják a neveléshez való teljes és egyenlő hozzájutást, a tárgyi igazság szabad kutatását, az eszmék és ismeretek szabad kicserélését, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy a népeik közötti kölcsönös érintkezés eszközeit továbbfejlesztik és ezeket az eszközöket felhasználják arra, hogy egymást kölcsönösen megértsék és egymás szokásait alaposabban és igazabban megismerjék.
Ennek folytán a jelen határozmányokkal megteremtik az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét, hogy a világ nemzeteinek a nevelés, a tudomány és a kultúra terén való együttműködése által fokozatosan elérjék a nemzetközi béke és az emberiség közös felvirágzásának ama céljait, melyeknek érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult és amelyeket ennek Alapokmánya hirdet.
1. - A Szervezet céljául tűzi ki, hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést acélból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletbentartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer.
2. - E célból a Szervezet:
a) a tömegtájékoztatási szervekkel való együttműködése révén előmozdítja a nemzetek kölcsönös megismerését és megértését, s ezért olyan nemzetközi megállapodásokat ajánl, melyeket alkalmasaknak talál arra, hogy az eszméknek szó és kép útján való szabad terjesztését megkönnyítsék.
b) a népnevelésnek és a kultúra terjesztésének erőteljes lendületet ad, nevezetesen,
- együttműködik ama Tagállamokkal, melyek nevelési tevékenységük kifejlesztése érdekében segítségét kívánják,
- a nemzetek között olyan együttműködést hoz létre, amely lehetővé teszi annak az eszménynek megvalósítását, hogy a nevelés - faji, nemi vagy gazdasági és szociális megkülönböztetéstől függetlenül - mindenki számára egyenlően elérhető legyen;
- olyan nevelési módszereket sugalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekeket az egész világon előkészítsék a szabad ember felelősségének tudatára;
c) a tudás megőrzésének, előbbrevitelének és terjesztésének érdekében:
- gondoskodik a könyvek, mesterművek és történeti vagy tudományos érdekű műalkotások egyetemes örökségének megőrzéséről és védelméről, s az érdekelt nemzeteknek erre vonatkozó nemzetközi megállapodásokat ajánl;
- a szellemi tevékenység minden ágazatában ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést, továbbá a nevelés, a tudomány és a kultúra területein működő személyeknek, valamint közleményeknek, műalkotásoknak, tudományos értékkel bíró anyagoknak és egyéb tájékoztató adatoknak nemzetközi cseréjét;
- a nemzetközi együttműködés bevált módszerei által megkönnyíti, hogy az összes népek hozzájussanak egymás kiadványaihoz.
3. - A Szervezet ügyelvén arra, hogy a Tagállamok kultúrájának, nevelési rendszerének függetlenségét, sértetlenségét és termékeny különbözőségét megóvja, tartózkodik a beavatkozástól az olyan kérdésekben, amelyek lényegében azok belső igazgatásának körébe tartoznak.
1. - Az Egyesült Nemzetek Szervezete Tagállamainak joguk van arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének tagjai legyenek.
2. - A jelen Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete között megkötendő, s jelen Egyezmény X. Cikke értelmében jóváhagyandó megállapodás rendelkezéseitől függővé téve, az Egyesült Nemzetek Szervezetében tagsággal nem rendelkező államok a végrehajtó tanács javaslatára, a Közgyűlés kétharmados szavazati többségével a Szervezet tagjaiul felvehetők.
3. - A Szervezetnek azokat a Tagállamait, melyeknek az Egyesült Nemzetek Szervezetében bírt tagsággal járó jogai és kiváltságai gyakorlását felfüggesztették, ez utóbbi megkeresésére a jelen Szervezetbeli tagságukkal járó jogok és kiváltságok gyakorlásától is fel kell függeszteni.
4. - A Szervezet olyan Tagállamai, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetéből kizártak, minden külön rendelkezés nélkül elvesztik a jelen Szervezetbeli tagságukat.
A Szervezet Közgyűlésből, Végrehajtó Tanácsból és Titkárságból áll.
A. - Összetétel
1. A Közgyűlés a Szervezet Tagállamainak képviselőiből áll. Minden Tagállam legfeljebb öt képviselőt küld, akiknek a kiválasztása, amennyiben ilyen bizottság van, a Nemzeti Bizottság, különben pedig a nevelésügyi, tudományos és kulturális intézmények és szervezetek megkérdezésével történik.
B. - Tevékenység
2. A Közgyűlés meghatározza a Szervezet működésének irányzatát és általános magatartását. Állást foglal a Végrehajtó Tanács által megállapított munkaterveket illetően.
3. A Közgyűlés a szükséghez képest nemzetközi nevelésügyi, természettudományi, szellemtudományi és a tudás terjesztésével kapcsolatos konferenciákat hív össze.
4. Ha a Közgyűlés a Tagállamok elé terjesztendő tervek elfogadására nézve nyilatkozik, különbözőképpen kell eljárnia a Tagállamoknak szóló ajánlások és a Tagállamok által megerősítendő nemzetközi egyezmények tekintetében. Az előbbi esetben elegendő az egyszerű többség; az utóbbi esetben a kétharmad többség kívántatik meg. Az ajánlásokat vagy egyezményeket valamennyi Tagállam az azok elfogadását kimondó Közgyűlés vonatkozó ülésszakának berekesztésétől számított egy éven belül az illetékes hazai hatóságok elé terjeszteni köteles.
5. A Közgyűlés tanáccsal szolgál az Egyesült Nemzetek Szervezetének az azt érintő kérdések nevelésügyi, tudományos és kulturális vonatkozásaira nézve és pedig azoknak a rendelkezéseknek az értelmében és oly eljárás alkalmazásával, amelyeket a két Szervezet illetékes tényezői közös megegyezéssel megállapítanak.
6. A Közgyűlés kapja és vizsgálja meg a Tagállamok által részére a 8. Cikknek megfelelően időszakonként megküldött jelentéseket.
7. A Közgyűlés választja meg a Végrehajtó Tanács tagjait; s a Végrehajtó Tanács előterjesztésére kinevezi a Főigazgatót.
C. - Szavazás
8. A Közgyűlésben minden Tagállam egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat, azokat az eseteket kivéve, amelyekben jelen Egyezmény rendelkezései kétharmad többséget kívánnak, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Többség alatt a jelenlévő, s a szavazó tagok többségét kell érteni.
D. - Eljárásmód
9. A Közgyűlés rendes ülésszaka évente jön össze; a Végrehajtó Tanács összehívása alapján rendkívüli ülésszakra is összegyűlhet. Minden ülésszak során megállapítja a Közgyűlés a következő ülésszak székhelyét; a székhely minden évben változik.
10. A Közgyűlés minden ülésszakban megválasztja elnökét és tisztviselőit, s elfogadja ügyrendi szabályait.
11. A Közgyűlés megalakítja azokat a szakbizottságokat és technikai bizottságokat, valamint egyéb segédszerveket, melyek céljainak megvalósításához szükségesek lehetnek.
12. A Közgyűlés intézkedni tartozik az iránt, hogy a közönség - az ügyrendi szabályok által megállapítandó korlátokon belül - jelen lehessen a tárgyalások színhelyén.
E. - Megfigyelők
13. A Közgyűlésnek, vagy bizottságainak meghatározott ülésére kétharmad szavazattöbbséggel, a Végrehajtó Tanács ajánlására és az ügyrendi szabályokban foglalt korlátozások fenntartásával a Közgyűlés vagy bizottságai a nemzetközi szervezetek - nevezetesen a 11. Cikk 4. §-ában megjelöltek - képviselőit megfigyelői minőségben meghívhatja.
A. - Összetétel
1. A Végrehajtó Tanács a Tagállamok kijelölt képviselői közül a Közgyűlés által választott tizennyolc tagból, valamint a Közgyűlés elnökéből áll, ki az üléseken hivatalánál fogva tanácskozási joggal rendelkezik.
2. A Végrehajtó Tanács megválasztása során a Közgyűlésnek arra kell törekednie, hogy a Tanácsba olyan személyiségeket juttasson, kik járatosak a művészet, irodalom, a tudományok, a nevelésügy, valamint a gondolat terjesztésének területén, s kiknek megvan a kellő hozzáértésük és tapasztalatuk a Tanácsra háruló igazgatási és végrehajtási tevékenység elvégzésére. A Közgyűlésnek tekintettel kell lennie a kultúrák különbözőségére és a méltányos földrajzi megosztásra is. A Végrehajtó Tanácsban - a Közgyűlés elnökének számításon kívül hagyásával - ugyanazon tagállamnak egyidőben egynél több állampolgára nem foglalhat helyet.
3. A Végrehajtó Tanács megválasztott tagjai háromévi időszakra tartják meg hivatalukat; újra választhatók egy közvetlenül reá következő második időszakra is, de két egymást követő időszakon túl nem foglalhatnak helyet a Tanácsban. Az első választás alkalmával tizennyolc tagot választanak, kiknek egyharmada a megbízás első évének, egyharmada pedig a másodiknak elteltével vonul vissza, miután a kiválás rendjét közvetlenül a választást követően sorshúzással megállapítják. Ezután minden évben hat tagot választanak.
4. Valamely tag halála vagy lemondása esetén a Végrehajtó Tanács az érdekelt Tagállam képviselői közül póttagot jelöl, ki a következő ülésszakig betölti a helyet, míg a Közgyűlés a megbízás hátralévő időtartamára egy tényleges tagot nem választ.
B. - Tevékenység
5. A Végrehajtó Tanács a Közgyűlés felügyelete alatt működvén, az utóbbinak a Közgyűlés által elfogadott munkaterv végrehajtásáért felelősséggel tartozik. Előkészíti a Közgyűlés üléseinek napirendjét és az az elé terjesztendő munkatervet.
6. A Végrehajtó Tanács tesz ajánlatot a Közgyűlésnek az új tagok felvétele tekintetében.
7. A Végrehajtó Tanács - a Közgyűlés határozatától függővé téve - megállapítja saját ügyrendi szabályait és tagjai sorából választja saját tisztviselőit.
8. A Végrehajtó Tanács évente legalább kétszer ül össze rendes ülésszakra, de rendkívüli ülésszakra is összeülhet, ha az elnök saját kezdeményezésére, vagy a Tanács hat tagjának kérésére összehívja.
9. A Végrehajtó Tanács elnöke - megjegyzésekkel vagy azok nélkül - a Közgyűlés elé terjeszti a Tanácsnak megelőzőleg bemutatott főigazgatói jelentést, mely a Szervezet évi működéséről szól.
10. A Végrehajtó Tanács minden szükséges intézkedést megtesz olyan nemzetközi szervezetek képviselői, vagy olyan szakemberek tanácsának kikérésére, akik az illetékességi körébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak.
11. A Végrehajtó Tanács tagjai a Közgyűlés által rájuk ruházott hatalmat az egész Közgyűlés nevében és nem mint kormányaik képviselői gyakorolják.
1. - A Titkárság a Főigazgatóból és a szükséges személyzetből áll.
2. - A Főigazgatót - a Közgyűlés által jóváhagyandó feltételek mellett - a Végrehajtó Tanács javaslatára a Közgyűlés nevezi ki hat évi időtartamra. Kinevezése megújítható. A Főigazgató a Szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője.
3. - A Főigazgató vagy távollétében az általa kijelölt helyettes, szavazati jog nélkül vesz részt a Közgyűlés, a Végrehajtó Tanács és a Szervezet Bizottságainak minden ülésén. Megfogalmazza a Közgyűlés és a Tanács által foganatosítandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.
4. - A Főigazgató - a jóváhagyás végett a Közgyűlés elé terjesztendő szolgálati szabályzat értelmében - kinevezi a Titkárság személyzetét. Feltétel, hogy a személyzetnek a feddhetetlenség, eredményesség és a technikai rátermettség legmagasabb fokát kell egyesítenie magában és tagjait a lehető legátfogóbb földrajzi alapon történő kiválasztás útján kell kinevezni.
5. - A Főigazgató és a személyzet felelőssége kizárólag nemzetközi jellegű. Kötelességeik teljesítése során, semmiféle kormánytól vagy a Szervezethez nem tartozó semmiféle hatóságtól semmiféle utasítást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el. Tartózkodni kötelesek minden olyan cselekedettől, mely alkalmas volna nemzetközi tisztviselői helyzetük veszélyeztetésére. A Szervezet valamennyi Tagállama kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a Főigazgató és a személyzet munkájának nemzetközi jellegét, s hogy feladatuk ellátásában nem igyekszik befolyásolni őket.
6. - E cikk egyetlen határozmánya sem akadályozza a Szervezetet abban, hogy - az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében - különleges megállapodásokat kössön közös szolgálati szervek létesítésére és közös személyzet felfogadására, valamint a személyzet kölcsönös kicserélésére.
1. - Minden Tagállam különleges helyzetének megfelelő intézkedéseket tesz, hogy bekapcsolja a Szervezet tevékenységébe azokat a főbb nemzeti testületeket, melyek a nevelésüggyel, a tudományos kutatással és a kultúrával kapcsolatos kérdésekben érdekelve vannak és pedig, amennyiben lehetséges, a Kormány és az ilyen testületek képviselőiből álló Nemzeti Bizottság alakításával.
2. - Ahol Nemzeti Bizottságok, vagy nemzeti együttműködési testületek vannak, minden, a Szervezettel kapcsolatos kérdésben ezek vannak hivatva arra, hogy a Közgyűlésbe kiküldött Nemzeti Küldöttség, s Kormányuk mellett tanácsadó szervként működjenek és minden, a Szervezetet érdeklő kérdésben az összekötőszerv szerepét betöltsék.
3. - Bármely Tagállam kérésére a Szervezet titkárságának egy tagját ennek az államnak Nemzeti Bizottsága mellé - időleges vagy állandó jelleggel - kiküldheti, hogy az a Bizottság munkájában közreműködjék.
Minden Tagállam - a Közgyűlés által meghatározandó alakban - időszaki jelentést tesz a Szervezetnek a nevelésügyre, a tudományos és kulturális életre és intézményekre vonatkozó saját törvényeiről, rendeleteiről és statisztikai adatairól, valamint a IV. Cikk 4. pontjában tárgyalt ajánlásokra és egyezményekre vonatkozó állásfoglalásáról.
1. - A Költségvetéssel kapcsolatos ügyeket a Szervezet intézi.
2. - A Közgyűlés - az erre vonatkozóan a jelen Egyezmény X. Cikke értelmében az Egyesült Nemzetek Szervezetével kötendő egyezményben foglalt rendelkezésektől függővé téve - jóváhagyja a költségvetést és megállapítja az összes Tagállamok pénzügyi hozzájárulását.
3. - A Főigazgató - a Végrehajtó Tanács jóváhagyásával - közvetlenül átvehet minden adományt, örökséget és támogatást, mely Kormányoktól, köz- vagy magánintézményektől, társaságoktól, avagy magánosoktól származik.
A Szervezet, amint lehetséges, kapcsolatba hozandó az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Ennek keretében egyike lesz azoknak a szakintézményeknek, melyekről az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. Cikke intézkedik. Ezt a kapcsolatot az Alapokmány 63. Cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezetével kötendő megállapodás útján kell létesíteni. Ezt a megállapodást jóváhagyás végett jelen Szervezet Közgyűlése elé kell terjeszteni. E megállapodásnak oly intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik, hogy a két szervezet között, közös célkitűzéseik követésében hatásos együttműködés létesüljön. A Megállapodásnak egyebek között rendelkezéseket kell magában foglalnia a Szervezet önkormányzatának annak különleges illetékességi területén való elismerése tárgyában, úgy amint az a jelen Alkotmányban meg van határozva. A Megállapodás nevezetesen magában foglalhat minden, a Szervezet költségvetésének az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által történő jóváhagyásával, valamint a Szervezet pénzügyi ellátásával kapcsolatos rendelkezést.
1. - A Szervezet együttműködhet azon egyéb kormányközi szakvonatkozású szervezetekkel és intézményekkel, melyeknek törekvései és tevékenysége összhangban vannak az övéivel. E célból a Főigazgató a Végrehajtó Tanács főhatósága alatt tényleges kapcsolatokat létesíthet ezekkel a szervezetekkel és intézményekkel és az eredményes együttműködés biztosítása céljából szükséghez képest vegyesbizottságokat alakíthat. E szervezetekkel és szakintézményekkel létesített minden megállapodást jóváhagyás végett a Végrehajtó Tanács elé kell terjeszteni.
2. - Valahányszor a jelen Szervezet Közgyűlése és valamely más, kormányközi szakintézmény vagy szervezet, amelynek célkitűzései és működési köre a jelen Szervezet illetékessége alá tartozó ügykörbe tartozik, szükségesnek véli, hogy eme szervezet, vagy intézmény segélyforrásai és tevékenysége a Szervezetre ruháztassanak át, a Főigazgató - a Közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával - az e célból szükségesnek mutatkozó s mindkét felet kielégítő megállapodásokat létesíthet.
3. - A Szervezet a többi kormányközi szervezetekkel egyetértésben megteheti a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy összejöveteleiken a kölcsönös képviselet biztosíttassék.
4. - Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete minden célravezető intézkedést megtehet avégett, hogy a tevékenységi körébe tartozó kérdésekkel foglalkozó magánjellegű nemzetközi szervezetekkel a tanácskozásokat megkönnyítse és az együttműködést biztosítsa. Felkérheti azokat bizonyos meghatározott feladatok vállalására. Ez az együttműködés abban az alakban is megnyilvánulhat, hogy a szóbanforgó szervezetek képviselői alkalmas módon részt vállalnak a Közgyűlés által alkotott tanácsadó bizottságok munkájában.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 104. és 105. Cikkeiben foglalt s a Szervezet jogi helyzetére, kiváltságaira és mentességeire vonatkozó határozatokat a jelen Szervezetre ugyancsak alkalmazni kell.
1. - Jelen Egyezményre vonatkozó módosító tervezetek akkor lépnek hatályba, ha azokat a közgyűlés kétharmad többséggel elfogadja, mindamellett ama javaslatokat, melyek a Szervezet célkitűzéseinek alapvető módosításait vagy a Tagállamokkal szemben új kötelezettségek létesítését vonják maguk után, hatályba lépésük előtt a Tagállamok kétharmadának kell elfogadnia. A módosító javaslatok szövegét a Főigazgató, hat hónappal a Közgyűlésben történő megvizsgálásuk előtt köteles közölni a Tagállamokkal.
2. - A Közgyűlés kétharmad többséggel eljárási szabályzatot alkothat e cikk határozmányainak alkalmazását illetően.
1. - A jelen Egyezmény angol és francia szövege egyaránt hiteles.
2. - Jelen Egyezmény értelmezésével kapcsolatos minden kérdést vagy nézeteltérést döntés végett a Nemzetközi Bíróság vagy egy választott bíróság elé kell terjeszteni, aszerint, hogy a Közgyűlés - ügyrendi szabályainak megfelelően - miként határoz.
1. - Jelen Alkotmányt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat az Egyesült Királyság Kormányánál kell letétbe helyezni.
2. - Jelen Egyezményt az Egyesült Királyság Kormányának levéltárában helyezik letétbe, hol aláírásra nyitva marad. Az aláírásokat a megerősítő okmányok letétele előtt vagy után lehet foganatosítani. A megerősítés csak akkor érvényes, ha azt aláírás előzi meg vagy követi.
3. - Jelen Egyezmény akkor lép hatályba, ha az aláírók közül húsz megerősíti. Az ezt követő megerősítések azonnal hatályosak.
4. - Az Egyesült Nemzetek Kormánya közölni fogja az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagjával az összes megerősítő okmányok átvételét és az időpontot, amikor az Egyezmény az előző bekezdés értelmében hatálybalép.
Minek hiteléül alulírottak, e célból kellő meghatalmazásokkal ellátva, aláírták jelen Egyezmény angol és francia szövegét, melyek mindegyike egyaránt hiteles.
Készült Londonban, 1945 november 16-án egyetlen példányban angol és francia nyelven. A kellőképen hitelesített hű másolatokat az Egyesült Királyság Kormánya fogja eljuttatni az Egyesült Nemzetek minden Tagállamának Kormányához.
[Aláírások]
3. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
