1945. évi november hó 1-én 44 nemzet képviselői gyűltek össze Londonban, hogy létrehozzák az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét.
Ez a konferencia készítette el az új Szervezet (U. N. E. S. C. O.) Alkotmányát, s ugyanezen a konferencián született meg az UNESCO Előkészítő Bizottságának életrehívásáról szóló egyezmény is.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének célkitűzéseit az Alkotmány bevezető részének 7. és 8. bekezdései a következőképpen ismertetik: „Ezekből az okokból a jelen Alkotmányban részes államok, eltökélten arra, hogy mindenki számára biztosítják a neveléshez való teljes és egyenlő hozzájutást, a tárgyi igazság szabad kutatását, az eszmék és ismeretek szabad kicserélését, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy a népeik közötti kölcsönös érintkezés eszközeit tovább fejlesztik és ezeket az eszközöket felhasználják arra, hogy egymást kölcsönösen megértsék és egymás szokásait alaposabban és igazabban megismerjék.
Ennek folytán a jelen határozmányokkal megteremtik az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét, hogy a világ nemzeteinek a nevelés, a tudomány és a kultúra terén való együttműködése által fokozatosan elérjék a nemzetközi béke és az emberiség közös felvirágzásának ama céljait, melyeknek érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult és melyeket ennek Alapokmánya hirdet.”
Az új Szervezet a háború sujtotta államoknak a nevelésügy, a tudomány és a művészetek terén nyujtott támogatásával, nemzetközi nevelő-, tudós- és művészkongresszusok rendezésével, ösztöndíjak alapításával, a nemzetközi könyv- és kiadványcsere, továbbá a tudományos dokumentáció nemzetközi cseréjének megszervezésével, új nevelésügyi módszerek kikísérletezésével, az analfabétizmus elleni harccal stb. igyekszik a világ népei közötti kulturális különbségeket kiegyenlíteni s az egyes nemzetek és népek sajátságos kultúráinak kölcsönös megismertetése által a népek egymásközötti megértését és megbecsülését elősegíteni. Gondosan őrködik azonban a Szervezet, - mint erről Alkotmányának I. Cikke szól -, hogy a Tagállamok kultúrájának, nevelési rendszerének függetlenségét, sértetlenségét és termékeny különbözőségét megóvja s ezért tartózkodik a beavatkozástól az olyan kérdésekben, amelyek lényegükben a Tagállamok belső igazgatásának körébe tartoznak.
Magyarországot az 1947. évi november hó 7-én az UNESCO Mexikóban tartott konferenciáján vették fel a Szervezet tagjai sorába. Az Alkotmányt 1947. évi december hó 15-én írta alá Londonban Magyarország képviselője. Teljesjogú taggá - minek jelentőségét a következő bekezdések ismertetik - csak az Alkotmány törvénybeiktatása és a ratifikációs okirat letétbehelyezése után válik az ország.
Magyarországnak különösen fontos érdeke, hogy a Szervezet munkájába - melynek jelentőségére az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 9. szakaszának 55. és 57. fejezete is utal - bekapcsolódjék s a tagsággal járó kétségtelen erkölcsi, szellemi és anyagi előnyök gyümölcsöztetésével maga részéről is elősegítse a Szervezet munkáját.
Az ország tagsága az Alkotmány értelmében bizonyos megterhelést is fog jelenteni - a tagsági díj a Szervezet költségvetésének százalékos hányadában kerül megállapításra - ez azonban nem áll arányban azokkal az erkölcsi, szellemi és nem utolsósorban anyagi előnyökkel, melyek a tagsága következtében Magyarország részére származnak.
Különösen fontos szerep hárul majd Magyarországra azon a téren, hogy eme igen nagy jelentőségű és az egész emberiség szempontjából üdvös célkitűzésekkel megindult Szervezet munkája során - a népi demokráciákkal együttműködve - éberen őrködjék afelett, hogy a Szervezet tevékenysége a továbbiakban is, minden változástól és befolyástól mentesen, elsősorban és kizárólag ama célkitűzések elérése érdekében haladjon, melyeket a londoni konferencia a Szervezet Alkotmányának megalkotásakor kijelölt.
A törvényjavaslat 1. §-a szokásos módon kijelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Alkotmánya a magyar állam törvényei közé iktattatik.
A törvényjavaslat 2. §-a az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának (1. §) eredeti angol és eredeti francia szövegét, valamint ennek hivatalos magyar fordítását tartalmazza.
Az Alkotmány I. Cikke a Szervezet feladatáról szól s célkitűzésül a nemzetek közötti nevelésügyi, tudományos és kulturális együttműködésen keresztül, a népek kölcsönös megismertetését, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a béke biztosítását tűzi ki.
A Szervezet tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamaiból kerülnek ki, azonban a Végrehajtó Tanács javaslatára a közgyűlés kétharmados szavazati többségével az Egyesült Nemzetek Szervezetében tagsággal nem rendelkező államok is felvehetők a Szervezetbe. A Szervezet Közgyűlésből, Végrehajtó Tanácsból és Titkárságból áll. A Közgyűlés határozza meg a Szervezet működésének irányát és általános magatartását. Ez választja meg a Végrehajtó Tanács tagjait és nevezi ki a Főigazgatót. Közgyűlésbe minden tagállam legfeljebb öt képviselőt küld, kiket a Nemzeti Bizottság választ ki. A Közgyűlésben minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlés évente egyszer rendes ülésszakra jön össze, de a Végrehajtó Tanács összehívása alapján rendkívüli ülésre bármikor összeülhet. A rendes ülések székhelye minden évben változik.
A Végrehajtó Tanács 18 választott tagból és a Közgyűlés elnökéből áll, ki hivatalánál fogva tanácskozási joggal vesz részt az üléseken. Ez a Szervezet kormányzati testülete.
A Titkárság a Szervezet igazgatását ellátó személyzetet jelenti, melynek élén a főigazgató áll.
A Tagállamok a Szervezet munkájának gyümölcsözőbbé tétele céljából, valamint azért, hogy az egyes államok nevelésüggyel, tudományos kutatással és kulturális kérdésekkel foglalkozó nemzeti testületeit is beiktassák a Szervezet munkájába, e testületek képviselőiből és egyéb, hasonló problémákkal foglalkozó személyekből, Nemzeti Bizottságokat alakítanak.
A tagállamok időközönként jelentést tesznek a Szervezetnek nevelésügyük, tudományos, kulturális életük helyzetéről, ilyen vonatkozású törvényeikről, rendeleteikről és statisztikájukról.
A Szervezet költségvetését a Közgyűlés hagyja jóvá, s ez állapítja meg az egyes tagállamok pénzügyi hozzájárulásának mértékét.
A Szervezet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. Cikke értelmében és a 63. Cikk alapján megállapodást létesít az Egyesült Nemzetek Szervezetével.
A továbbiakban az Alkotmány módosítására vonatkozó eljárást, majd az Alkotmány szövegének, értelmezésének tárgyalása után a hatálybalépés körülményeit ismerteti a szöveg.
