1. § (1) A Magyar Nemzeti Banknak az 1948:XXXII. törvénycikk kiegészítő részét alkotó alapszabályai a mellékletben foglaltaknak megfelelően módosíttatnak.
(2) A melléklet a jelen törvény kiegészítő részét alkotja.
2. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak módosításai.
V. FEJEZET
31. Cikk
Az alapszabályok V. fejezetének 31. Cikke helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„Az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalán nem, tehát sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetik igénybe anélkül, hogy ugyanakkor a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizában ne szolgáltatnák.
Az előbbi bekezdésben foglalt szabály alól kivételnek csak a következő esetekben van helye:
a) Az állam forgótőkeszükségletének fedezése céljára a bank folyószámlahitelt nyithat, amelyet az állam évenkint, március hó 1. napjától kezdve, 150 millió forint erejéig vehet igénybe; az ennek a hitelnek a keretében igénybevett összegeket az állam ugyanazon évben, legkésőbb november 30. napján a folyószámlára visszafizeti és a hitelkeret felett a következő év március havának 1. napjáig nem rendelkezhetik. A bank a hitel keretében igénybevett összegek után az igénybevétel tartamára a leszámítási kamatlábnál 1%-kal alacsonyabb évi kamatot számít fel.
b) A bank törvényhatóságnak, városnak vagy községnek a leszámítási-, vagy a kölcsönüzletágban rövidlejáratú hitelt nyujthat, az ilyen hitelek együttes összege azonban nem haladhatja meg a betétállomány terhére eszközölhető kihelyezések oly hányadát, amelyet időről-időre a főtanács állapít meg.”
VII. FEJEZET
46. Cikk
Az alapszabályok VII. fejezetének 46. Cikke helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„A bankjegyforgalomnak, hozzászámítva az azonnal lejáró tartozásoknak az államadósságot meghaladó részét, a következő aktívumokkal fedezve kell lennie:
1. az érckészlettel;
2. a váltópénzkészlettel;
3. leszámított váltókkal és más értékpapírokkal;
4. az érckészletbe be nem számítható devizákkal és valutákkal;
5. külföldi értékre szóló váltókkal;
6. rövidlejáratú kölcsönökkel;
7. a nyíltpiaci műveletek útján szerzett értékpapírokkal.
Más, mint a felsorolt aktívumok - így különösen hosszúlejáratú kölcsönök - a bankjegyforgalom fedezetéül nem szolgálhatnak.”