A bíróságok demokratikus átszervezése érdekében az 1948:XXII. törvénycikk az ítélőbírák áthelyezhetetlenségét és elmozdíthatatlanságát átmeneti időre felfüggesztette. Minthogy azonban ez a törvény csupán az igazságügyminiszter főfelügyelete alatt álló bíróságok ítélőbíráira terjed ki, ugyanazok a követelmények pedig, amelyeket a demokratikus átalakítás szempontjai a rendes bíróságok ítélőbíráival szemben támasztottak, fennállanak a közigazgatási bíróság és a szabadalmi bíróság ítélőbíráival szemben is: a jelen törvényjavaslat 1. §-a az 1948:XXII. törvénycikknek a végelbánás alá vonásra vonatkozó rendelkezéseit kiterjeszti a közigazgatási bíróság és a szabadalmi bíróság ítélőbíráira is. Itélőbíró alatt kell érteni az 1896:XXVI. tc. 2. §-a és az 1920:XXXV. tc. 4. §-a értelmében az említett bíróságok elnökét, másodelnökét (alelnökét) és tanácselnökét is. A más bírósághoz való áthelyezés lehetővé tétele az említett különbíróságok tagjaival szemben nem jöhet szóba, mert az országban csupán egyetlen közigazgatási bíróság és illetőleg szabadalmi bíróság működik; a törvényjavaslat erre való tekintettel az 1948:XXII. törvénycikknek az áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseit nem veszi át. A végelbánás alá vonás elrendelésére a szabadalmi bíróság ítélőbíráival szemben az 1935:VII. törvénycikk rendelkezéséhez képest az 1927:XX. tc. 4. §-a értelmében főfelügyeletet gyakorló iparügyi miniszter, a közigazgatási bíróság bírái tekintetében pedig a régi közjogi gyakorlat értelmében a miniszterelnök hivatott. Ennek az elvnek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdése.
Az igazságszolgáltatás átszervezése azonban megnyugtató módon csak akkor hajtható végre, ha átmenetileg az igazságügyi tárca körébe tartozó bármely közszolgálati alkalmazott elbocsátására mód nyílik. A törvényjavaslat ehhez képest valamennyi igazságügyi alkalmazott tekintetében feljogosítja az igazságügyminisztert, hogy végelbánás alá vonásukat, illetőleg - amennyiben fizetéssel egybe nem kötött állást töltenek be, mint a közjegyzők és a bírósági végrehajtók - elmozdításukat rendelhesse el.
Az ítélőbírákkal illetmények szempontjából egy tekintet alá eső igazságügyi alkalmazottak végelbánás alá vonására nézve a törvényjavaslat 1. §-a ugyanazokat a szabályokat rendeli alkalmazni, mint aminőket az 1948:XXII. törvénycikk az ítélőbírákkal szemben alkalmazott. Ebbe a csoportba tartoznak az igazságügyminisztérium fogalmazó személyzetének bírói képesítésű tagjai, a kúriai elnöki tanácsos, az ítélőtáblai elnöki titkár, úgyszintén a kincstári jogügyi igazgató (aligazgató), a kincstári főügyész (főügyészi helyettes) és a kincstári ügyész. Az ezen a körön kívül álló és állami rendszerű fizetési osztályokba sorozott igazságügyi alkalmazottak tekintetében pedig a 2. § azt a szabályt állítja fel, hogy az igazságügyminiszter végelbánás alá vonásukat rendelheti el, az erre vonatkozó határozat hatálya azonban a VIII. fizetési osztály szerint járó illetménynél magasabb illetményt nem élvező alkalmazottal szemben a határozat közlésétől számított hat hónap elteltével, ilyen illetménynél magasabb illetményt élvező alkalmazottal szemben viszont a közléstől számított három hónap elteltével áll be. A kíméleti határidőre vonatkozó rendelkezést a szociális szempontok indokolják, tekintve, hogy itt a bírói státusban biztosított illetménynél jelentősen alacsonyabb illetményt élvező alkalmazottakról van szó. Ugyancsak három hónap elteltével áll be a törvényjavaslat rendelkezése szerint a közjegyző, illetőleg a bírósági végrehajtó elmozdításáról szóló határozat hatálya is, amely rendelkezés azzal áll összefüggésben, hogy a közjegyző és a bírósági végrehajtó az államkincstár terhére nyugellátást nem élvezhet.
A végelbánás alá vonás, illetőleg az elmozdítás elrendelését megelőzően a törvényjavaslat - hasonlóan az 1948:XXII. törvénycikk rendelkezéseihez - biztosítja az érintett alkalmazottaknak és felügyeleti hatóságaiknak - közjegyző esetében a közjegyzői kamarának is - a meghallgatását és ugyancsak az 1948:XXII. törvénycikkel összhangban a végelbánás alá vonás, illetőleg az elmozdítás elrendelésének határidejéül az 1949. évi december hó 31. napjáig terjedő időt állapítja meg.
Ugyancsak a demokratikus átszervezést célozza a törvényjavaslat 3. §-a, amely a Kúrián az 1927:XX. tc. 2. §-a alapján működő szabadalmi ülnökök megbízatását a folyó év végével megszünteti és ezzel új szabadalmi ülnökök kinevezésének a lehetőségét nyitja meg.
