1948. évi LVII. törvénycikk

a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről * 

A későbbi fejlődés során a közgazdaságtudományi kart az 1934:X. törvénycikkel a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezetébe illesztették be, mint annak egyik karát. A közgazdasági tanulmányok egyetemi jellegét most már nem lehetett elvitatni, a közgazdasági tudományok egyetemi művelésének ily módon való elrendezése mégsem bizonyult megfelelőnek, mert a műszaki és közgazdasági tudományágak egymástól lényegesen eltérő jellegűek; az elsősorban műszaki jellegű egyetem keretében a közgazdaságtudományi kar szükségképpen alárendelt jelentőségű maradt és szűkre szabott keretei között nem tudott a modern közgazdaságtudományok művelése körében támasztott korszerű igényeknek megfelelni. Tudománypolitikailag helyesebbnek látszik tehát a közgazdaságtudományok korszerű műveléséről egy önálló egyetem keretében gondoskodni; különösképpen indokolttá teszi ezt gazdasági életünk gyökeres átalakulása, nem kevésbbé pedig az a nagy jelentőség, amelyet a népi demokrácia életében a közgazdasági kérdések és ehhez képest a korszerű közgazdasági szakismeretek nyertek.

A most kiemelt célt kivánja szolgálni az idemellékelt törvényjavaslat, amikor Budapesten külön önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítését rendeli el az eddigi közgazdaságtudományi kar egyidejű megszüntetése mellett. A törvényjavaslat újabb állomást jelent abban a gyökeres átalakulásban, amelyet a népi demokrácia az egyetemi oktatás minden területén megkövetel.

Különösen szükség van erre az átalakulásra a közgazdasági szakképzés terén, mert a tervgazdálkodás megkívánja a világnézeti, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt korszerűen képzett szakemberek részvételét. A törvénnyel létesített egyetem a tudósképzés mellett elsősorban az átalakult magyar gazdasági élet irányító szakértőinek képzését fogja megvalósítani, az eddigi ötletszerűen megállapított tanterv helyett átfogó és alapos elméleti és világnézeti képzést biztosító tanterv megállapításával és olyfokú gyakorlati képzés biztosításával, amely a hallgatókat az üzemgazdasági kérdések alapos ismeretén felül a magyar gazdasági élet összes lényegesebb problémáinak és egész gazdaságpolitikánknak megismeréséhez is elvezeti. Az új egyetem első három évfolyamán az összes hallgatók egyöntetű, általános képzésben részesülnek, míg a negyedik évfolyamon a gazdasági élet egyes irányainak (ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, szövetkezeti stb.) megfelelő szakirányú képzést kapnak.

1. § A közgazdasági tudományok eredményes művelése, a magasabb közgazdasági ismeretek tanítása, valamint a tervgazdálkodás követelményeinek megfelelő felsőfokú közgazdasági szakképzés biztosítása céljából Budapesten Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet kell létesíteni.

2. § A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) osztályokra és évfolyamokra tagozódik.

3. § (1) Az Egyetem élén a rektor áll, akit az egyetemi tanszékek tanárai saját kebelükből egy évi időtartamra választanak.

(2) A rektor helyettese a kurátor, akit az egyetemi tanszékek tanárai közül öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. A kurátor vezeti az Egyetem közigazgatását és irányítja a rektorral egyetértésben az Egyetem tanulmányi ügyeit. A kurátor e minőségében a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. A kurátor vezeti az Egyetem közigazgatását és irányítja a rektorral egyetértésben az Egyetem tanulmányi ügyeit. A kurátor e minőségében a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tartozik fegyelmi felelősséggel.

4. § Az Egyetem egyes osztályainak, valamint egyes évfolyamainak élén az igazgatók állnak, akiket az egyetemi tanszékek tanárai saját kebelükből egy évi időtartamra választanak.

5. § Az Egyetem szervezeti szabályzatát - ennek keretében különösen az osztályok és évfolyamok számát, az osztályok elnevezését és tudománykörét, valamint az Egyetem szerveinek hatáskörét és működési rendjét - továbbá az Egyetem tanulmányi, fegyelmi és vizsgálati rendjét, szigorlati és doktori szabályzatát a hazai egyetemek megfelelő szabályainak és a kialakult gyakorlatnak figyelembevételével, de a jelen törvényre tekintettel szükséges módosításokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

6. § Az Egyetem tanszékeinek, tanszemélyzetének, valamint egyéb alkalmazottainak létszámát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) Az Egyetem nyilvános rendes tanárainak kinevezése iránt az Egyetem létesítése alkalmával elsőízben a vallás- és közoktatásügyi miniszter önállóan tesz a köztársasági elnökhöz előterjesztést; a későbbi kinevezések során ezek tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az Egyetem javaslatot tesz.

(3) Az Egyetem egyéb alkalmazottainak kinevezése, illetőleg beosztása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennálló szabályok és a kialakult gyakorlat szerint intézkedik.

7. § (1) A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi kara, valamint az említett kar mellett létesített Keleti Intézet és egyéves mérnöki továbbképző tanfolyam megszűnik.

(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a volt közgazdaságtudományi kar, valamint az (1) bekezdésben említett intézet és tanfolyam tanárait és egyéb alkalmazottait az Egyetemhez, vagy más megfelelő közszolgálati állásra kinevezze (beossza), illetőleg kinevezésre előterjessze. Azt az alkalmazottat, akit ilyen módon nem lehet megfelelően elhelyezni, vagy aki beosztását nem fogadja el, szabályszerű elbánás alá kell vonni.

(3) Mindazok a jogok és kötelességek, amelyek eddig a közgazdaságtudományi kart törvény vagy más jogszabály értelmében megillették, illetőleg terhelték - ideértve a doktorrá avatás és egyetemi magántanárrá képesítés jogát is - a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve az 1. §-ban megjelölt célnak megfelelő keretek között a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet fogják megilletni, illetőleg terheli.

8. § Az Egyetemen szerzett oklevelek, illetőleg végbizonyítványok képesítő hatályát a magyar köztársaság kormánya rendelettel állapítja meg.

9. § A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve József Nádor Műszaki Egyetem néven folytatja működését.

10. § A jelen törvény végrehajtásával kapcsolatban szükséges átmeneti rendelkezéseket - ideértve a volt közgazdaságtudományi kar hallgatóinak további tanulmányait, valamint ezek során eddigi tanulmányaik beszámítását - a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

11. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.