Előbeszéd
az összes, bármiképen elidegenitett királyi jogok azonnal visszabocsátandók
a királyi jövedelmeket senkinek se zálogitsa el a király
a királyi koronára tartozó fekvő jószágok és jövedelmek felsorolása
a keresztesek okozta károk megtéritésének a módja
a nemes azokat a dolgokat, melyektől őt a parasztok megfosztották, esküvel szerzi vissza
ki előtt tegye le az esküt a nemes a tőle elrablott dolgokra nézve
a parasztokat, kik a kártéritést ellenzik, az ispánok és a királyi csapatok kényszeritsék reá
a parasztok a meggyilkolt nemesek dijainak a megfizetésére kényszeritendők
a nemesek dijainak megfizetésében és a károk megtéritésében a tettesek és a tetthez hozzájárulók marasztalandók el
ha a parasztok a nemesek kifosztása tárgyában nyilatkoznak, e részben a földesurnak vagy tisztjének kell igazságot szolgáltatni annak részére, a ki azt kéri
ha a földes ur a fosztogatás tárgyában az igazságszolgáltatást elmulasztaná, az a birtok, a melyen a bünös parasztok laknak, elvész
a földes ur köteles a kezéhez jött zsákmányt annak visszaszolgáltatni, a kit megillet
a gonosztevőket mindenütt meg kell büntetni; óvakodni kell, hogy az ártatlanokat el ne itéljék
a keresztesek kapitányainak, századosainak s a többieknek büntetése és a reájok rótt teher
a parasztokon megveendő adókról
a jobbágyok rendes szolgálata
a jobbágyok ajándékadása
a jobbágyok a föld minden termékéből kilenczedet és tizedet kötelesek fizetni
a jobbágyoktól járó libajövedelem
a parasztoktól szedett disznójövedelem
az özvegyekről és leányokról, a kik egy másik nemes jobbágyához mennek férjhez
a zsellérek bérfizetéséről, és hogy a maguk számára való házak épitésére szoritandók
a kunok és jászok hasonlóképen bérfizetésre és szolgálattételre kötelezvék
senkit sem kell püspökké tenni, a ki paraszt nemzetségből származott
milyen módon van a jobbágyok költözése eltiltva
a jobbágyok erőszakos elviteléről, és azok büntetéséről, a kik azokat nem akarják visszaadni
a tisztről, a ki a jobbágy elvezetésében erőszakot követ el
a szökevény jobbágyokról és azoknak a nemeseknek a büntetéséről, a kik azokat nem akarják visszaadni
a mások jobbágyait elvezető szabad városokról, kunokról vagy jászokról és azok büntetéséről
a falun kivül talált jobbágy szabadon elfogható és javaival előbbi urához visszavezethető
ha az ispán a jobbágyelvitelért járó birságot nem tudja behajtani, azt közös letartóztatás utján kell behajtani
az egymás ellen kölcsönösen vétő egyházi és világi személyeket egyenlően kell birságolni
a gonosztevőknek megyénkint való összeirásáról és azok büntetéséről
Marmaros vármegyének a nemesei, kikről azt hiszik, hogy a parasztokkal tartottak
a parasztokkal tartó nemesek fekvő jószágai kiknek adományozandók?
a királyi kegyelem ennek a parasztlázadásnak az esetében senkinek se használjon
mi történjék akkor, ha a gonosztevő parasztokat az ispánok megbüntetés végett ki nem adják?
a parasztok a megvert nemesek élődijait fizessék meg
a paraszt kapitányokat, századosokat, tizedeseket s ezekhez hasonlókat ebben az esetben fejvesztésre itélik
azt a parasztot, a ki kényszeritve vállal kapitányságot, nem kell halálra itélni
a ki a paraszt századost vagy tizedest nem hagyja megbüntetni, azt négyszáz forintban kell elmarasztalni
a ki azt állitja, hogy a paraszt megszökött, az egy bizonyos számu emberrel esküdjék meg
az ispánoknak szabad ebben az esetben köztörvényszéket tartaniok
azokat a parasztokat, kik ez időben uraiktól elmentek, az ispánok állitsák vissza
az ispánt, a ki ebben az esetben maga a vétkes, a nemesek közönsége helyettesitse
a vajdákról és rablóvezérek letételéről
azoknak a parasztoknak a büntetése, a kik a leányokon vagy asszonyokon erőszakot követtek el
a gonosztevő papokat a főpapok nyomozzák ki s vettessék börtönre
a zürzavarok idején bármilyen czimen nyert fekvő jószágokat azonnal vissza kell bocsátani
az ispánok és alispánok is bocsássák vissza az ez időben felkért fekvő jószágokat
a nemesek javai, (ha azok nem hadi zsákmányok) kisebb hatalmaskodás büntetése alatt és a javak árának megfizetése mellett uraiknak visszaadandók
a ki a parasztoktól kicsikart dolgot annak, a kit attól megfosztottak, visszaadni nem akarja, ezt nagyobb hatalmaskodás büntetésével kell sujtani
a birtokjogot uj adomány czimén adja vissza a királyi felség a nemeseknek
gondoskodjék a király az ország határainak kiigazitásáról
a királyi felség személyes jelenléte mindig Budán maradjon és a felebbezett pereket állandóan birálja el; és a személyes jelenlét világi személy legyen
a Heves vármegyei ispáni tisztség világi személynek adományozandó
hogy a nemeseknek szabad a király tudtával tornyokat, várakat, erősségeket épiteni
a polgároknak, a kiknek mások földén szőllőik és szántóik vannak, kilenczedet kell fizetniök
senki kezén se legyen több egyházi javadalom
a nem javadalmazott papok, a tanulók, a hajduk, a parasztok fegyvert és puskát ne viseljenek
marhapásztorokul jóhirü embereket s nem másokat kell tartani
a meggyilkolt nemesek birtokai azok leányainak és feleségeinek adományozandók
a decretumok összegyüjtendők és kiigazitandók és az egyes vármegyéknek megküldendők
a dézsmálók senkit se tartóztassanak le adósságért
miképen kell magokat a Rómába utazó javadalmasoknak a király részére lekötelezni, hogy Rómában bekövetkezett haláluk esetében javadalmaikat ne a pápa adományozza
külföldi pénzeket behozni, és marhákat az országból kivinni nem szabad
a végvárakról gondoskodni kell
a végvárakhoz tiszttartókat kell kirendelni; a kincstárnok pedig állandóan a király mellett maradjon
a parasztháboru tartama alatt történt hatalmaskodásokat és uj foglalásokat a rövid törvényszékeken más ügyek előtt kell megvitatni
a szomszédos országokba irni kell, hogy ebben az esetben a szökevény parasztokat senki se fogadja be
a leégett helységek, ebben az esetben, a rovás fizetése alól ki vannak véve
Befejezés
megirása annak, hogy a királyi javakat és jövedelmeket magánosoktól mikép kell visszaszerezni
a gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról
az 1895. évi államköltségvetésről
az 1896. évi államköltségvetésről
az 1932/33. évi költségvetésről
a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről
az 1885. évi budapesti országos átalános kiállitás pénzhiányának fedezéséről
közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
a bűnvádi perrendtartásról
Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról
a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról
Hármaskönyv (1514)
MAGYARORSZÁG MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYVE
Dekrétumok listája I.
Dekrétumok listája II.
Magyarország városai
