Keresés - 1.oldal - Ezer év törvényei

155 találat

1608. évi (k. u.) XXV. törvénycikk

közbenjárás Joó János mellett

az ország karai és rendei a királyi felségnek, az ő atyai és kegyes gondoskodásáért és töprengéseért, a melylyel őket a kölcsönös barátság és egyetértés fenntartására figyelmezteti, valamint a nádorválasztásért, legnagyobb hálás köszönetet mondanak

1609. évi II. törvénycikk

az ezen zavarok között itt-amott elvett fekvőjószágoknak a visszaadásáról, meg a néhai nagyságos Bocskay István adományainak és ideiglenes jogon való átruházásainak a megvizsgálásáról és megvitatásáról

1609. évi III. törvénycikk

hogy Bocskaynak az örökös adománylevelei, szintugy a föl nem mutatott ideiglenes jogu átruházási levelei és a hü szolgálatok fejében tett adományai is, egyszerüen és teljesen semmisek legyenek

1609. évi IV. törvénycikk

a lefolyt zavarok között elfoglalt ilyen fekvőjószágok kézentartói és birtokosai ellen való eljárás módjáról

1609. évi V. törvénycikk

büntetés megállapitása azokra nézve, a kik az ilyen visszabocsátandó fekvőjószágok alattvalóival rosszul bánnának és őket szokatlan adózásokkal és büntetésekkel terhelik és sujtják

1609. évi VI. törvénycikk

a mindkét szülőjüktől megfosztott kiskoruaknak, mi módon kell a követelésüket bizonyitaniok?

1609. évi VII. törvénycikk

a király Ő felsége részéről, azoknak a hitelezőknek a kielégitéséről, a kik a Bocskay urtól ideiglenes joggal átruházott némely fekvőjószágokra tetemesebb összeget adtak

1609. évi VIII. törvénycikk

Bocskaytól a Tiszán innen és tul, különböző egyének részére tett fekvőjószágadományozások (a fiscus és az egyházak jogainak sérelme nélkül) a mostani erejüket megtartsák

1609. évi IX. törvénycikk

mi történjék a hajduknak nemesekké tételére és a Bocskay adománya utján nyert fekvőjószágokra nézve?

1609. évi X. törvénycikk

az egri káptalan ellátásáról és a dézsmáknak a véghelyekre való forditásáról

1609. évi XI. törvénycikk

az országlakók mentegetődzése az irányban, hogy Magyarországból az idegen nemzetbelieket végképen ki nem zárták

1609. évi XII. törvénycikk

a katonák zsoldjának a régi rendre való visszaviteléről

1609. évi XIII. törvénycikk

azoknak a büntetéséről, a kik nyereségvágytól indittatva, zsoldért idegen nemzetbeliekhez szegődnek

1609. évi XIV. törvénycikk

hogy a tiszttartók és kapitányok, meg a zsoldos katonák a királyi felség iránt hüségi esküvel kötelezettek legyenek

1609. évi XV. törvénycikk

az elromlott ágyuk szállitásának a teljesitéséről és arról, hogy ez leginkább kiket illessen?

1609. évi XVI. törvénycikk

a harminczadok és dézsmák beszedéséről, a hidak és utak javitásáról, meg a királyi jövedelmek háborgatóinak a büntetéséről

1609. évi XVII. törvénycikk

a harminczadok megröviditőit és a harminczadosokat, kik a kereskedőket jogtalanul háborgatják, meg a dézsmák erőszakos elvevőit miképen kell büntetni?

1609. évi XVIII. törvénycikk

a dézsmák haszonbérletéről, a dézsmálók tisztéről és a hidak, meg az utak javitásáról

1609. évi XIX. törvénycikk

a portyázások és a szabad hajduk ellenében micsoda büntetéssel kell eljárni?

1609. évi XX. törvénycikk

a Bocskay-féle behozott koronával mi történjék és miképen kelljen azt a birtokosaitól visszakövetelni?

1609. évi XXI. törvénycikk

az ország kincstárnokának, a tanácsnak és a magyar cancelláriának a hatalmáról

1609. évi XXII. törvénycikk

a nemes tanácsosok választásáról

1609. évi XXIII. törvénycikk

hogy a püspök ispánok kiváltságaikat a jövő országgyülésen fölmutassák

1609. évi XXIV. törvénycikk

a harminczadi tisztségek, tiszttartóságok és kapitányságok osztogatásánál mely törvénycikkelyeket kell megtartani?

1609. évi XXV. törvénycikk

a rácz nemzetbeliekről és arról, hogy a komáromiakat bántalommal ne illessék

1609. évi XXVI. törvénycikk

hogy a meghódolt jobbágyokra és nemesekre nézve, a törökökkel kötött egyesség megvalósitáshoz jusson

1609. évi XXVII. törvénycikk

a külföldi katonaság eltávolitásáról Szlavoniából és Horvátországból és a báni hatalom visszaállitásáról

1609. évi XXVIII. törvénycikk

hogy a bánt a báni méltóságába mielőbb beiktassák

1609. évi XXIX. törvénycikk

a mult országgyülés végzései közül, az erőszakosságokra és a jószágfoglalásokra nézve kelt 3. és 4. czikkelyeknek érvényben hagyása, helyes értelmezése és az azokban való eljárás módja

1609. évi XXX. törvénycikk

Dévény várának az ügyét miképen kell megvizsgálni

1609. évi XXXI. törvénycikk

az országbirói tiszt adományozásáról

1609. évi XXXII. törvénycikk

a véghelyek helyreállitásáról és a katonák fizetéséről

1609. évi XXXIII. törvénycikk

hogy a czimerek adományozásánál a jól érdemesültekre tekintet legyen

1609. évi XXXIV. törvénycikk

hogy a szabad- és a bányavárosokat szabadságaikban megtartsák

1609. évi XXXV. törvénycikk

hogy a Mágochy Ferencz ur és Korpona szabad városa közt fennforgó versengést a királyi felség biztosai utján megvizsgálják és elintézzék

1609. évi XXXVI. törvénycikk

azokat a fekvőjószágokat, a melyek bármi czimen a királyi felségre háramlottak, a titkárok és ügyvédek a király Ő felségétől adományul fölkérni ne merészeljék

1609. évi XXXVII. törvénycikk

Szatmár, Némethi és Nyir-Báthor mezővárosok kinek a birói hatósága alá tartozzanak?

1609. évi XXXVIII. törvénycikk

az Ausztriának elzálogositott fekvőjószágokra s a többiekre nézve a mult országgyülés czikkelyeinek a megtartásáról

1609. évi XXXIX. törvénycikk

Rédey Ferencznek a nyitrai káptalan keresete alól való fölmentése

1609. évi XL. törvénycikk

az országos határkiigazitó bizottság ujra szervezése

1609. évi XLI. törvénycikk

a száraz vámok eltörlése

1609. évi XLII. törvénycikk

a mindkét Ausztriával, meg Morvaországgal kötött békeegyezség szigoru megtartásáról

1609. évi XLIII. törvénycikk

az országból a bor kivitelének a megtiltása

1609. évi XLIV. törvénycikk

a birói és egyéb tiszteket a szabad városokban, bányavárosokban és a kiváltságolt mezővárosokban, a nemzetiségre különbség nélkül egyenlően kell osztogatni kétezer magyar forint büntetés alatt

1609. évi XLV. törvénycikk

az óvári fekvőjószágok iránt való intézkedésről

1609. évi XLVI. törvénycikk

hogy a királyi felség várőrségének a kapitányai és katonái a mások fekvőjószágait el ne foglalják, meg egyebekről

1609. évi XLVII. törvénycikk

a véghelyek körül hidakat épitő jobbágyok vámot ne fizessenek

1609. évi XLVIII. törvénycikk

az országból a pénzzé nem vert ércz, arany és ezüst kivitelének a tilalma

1609. évi XLIX. törvénycikk

a szepesi káptalanban és a leleszi conventben történt végrehajtások és bevallások érvényben hagyásáról

1609. évi L. törvénycikk

a jászói és a turóczi conventek helyreállitásáról

1609. évi LI. törvénycikk

hogy a magyarokká fogadott külföldiek, az országlakók között évenként bizonyos pénzösszeggel adózzanak

1609. évi LII. törvénycikk

a zalavári és kapornaki conventek leveleinek a vasvári káptalan részéről való kiadásáról

1609. évi LIII. törvénycikk

hogy a bécsi czikkelyekben a megvizsgálásra kijelölt ügyeket a nádor ur mielőbb megvizsgálja és elintézze

1609. évi LIV. törvénycikk

az ország bányatermékeinek és bányáinak a mostani birtokosok kezéből való kiszabaditásáról és a királyi jövedelmekhez csatolásáról

1609. évi LV. törvénycikk

hogy a véghelyeken zsoldban nem álló nemeseket és tisztviselőket, az ország korábbi végzéseihez képest, szabadságaikban megtartsák

1609. évi LVI. törvénycikk

hogy a véghelyek kapitányai, alkapitányai, a zsoldos katonák és a többi tisztviselők az országlakók fekvőjavait és vagyonát a maguk javára ne birtokolják, föl ne oszszák vagy más hasonlókat ne cselekedjenek

1609. évi LVII. törvénycikk

hogy Kálló mezővárost tartozékaival együtt, de azon véghely kára és veszedelme nélkül a Kállay családnak vissza adják

1609. évi LVIII. törvénycikk

az ország karai és rendei Joó János érdekében közbenjárnak

1609. évi LIX. törvénycikk

gondoskodás arról, hogy Zrinyi Miklós gróf és a többiek, a szökevény oláhoktól különböző károkat továbbra is ne szenvedjenek és hogy a fenséges Ferdinánd főherczeg vámosa a gróf urat ne háborgassa

1609. évi LX. törvénycikk

az ország karai és rendei a fogoly Zokoly Péter érdekében közbenjárnak

1609. évi LXI. törvénycikk

a Tokaj vára ujra épitésénél, meg a többi véghelyek kijavitásánál megtartandó módról és rendről; valamint az a végett teljesitendő ingyen munkák, meg egyéb idetartozó dolgok szabályozásáról

1609. évi LXII. törvénycikk

a kapuk uj számbavételének az intézéséről és arról, hogy adókivetőkké kiket kell választani? A kapuk összeszámlálásánál mikép kell eljárni? A megajánlott négy magyar forint adót mi módon és minő szükségletre kell forditani? és hogy az adózásnak kik vannak alávetve, meg, hogy az emlitett két évre terjedő adót minő határidőkben kell fölszedni?

1609. évi LXIII. törvénycikk

a mult évi adóhátralékok felhajtása módjának meghatározásáról az egyes vármegyékben

1609. évi LXIV. törvénycikk

Somogy mezővárosnak Pethe László ur és Szabó György kassai polgár közt bizonyos okokból való megosztásáról és egyenlő birtoklásáról

1609. évi LXV. törvénycikk

az ország valamely szükségében a gyors fölkelésre nézve hogyan kell eljárni? és minden négy kapu után egy jól fegyverzett lovast miképen kell tartani?

1609. évi LXVI. törvénycikk

a királyi felség a nádor urnak jogot ád arra, hogy harminczkét jobbágyig, de nem tovább, a fiscusra háramlott fekvőjószágokat bármely czimen eladományozhassa

1609. évi LXVII. törvénycikk

hogy a királyi felség, a nádor ur fizetésére és lakhelyére, valamint a szlavonországi bán ur fizetésének teljesitésére nézve azokkal kegyelmesen egyezségre jutni és végezni méltóztassék

1609. évi LXVIII. törvénycikk

különböző követek küldéséről, ugy a császári szent felséghez és a római szent birodalomba, mint a többi országokba és tartományokba; és hogy azok kik legyenek?

1609. évi LXIX. törvénycikk

hogy az országos decrétumoknak a kijavitásáról a nádor ur intézkedjék

1609. évi LXX. törvénycikk

az ország törvényszékeinek, mind a rövideknek, mind a nyolczadosoknak, a régi alapon ujból életbe léptetése és berendezési módja

1609. évi LXXI. törvénycikk

a főtisztelendő váradi püspök urnak, a számkivetés alól szabadnak nyilvánitása

1609. évi LXXII. törvénycikk

a levelek és kiváltságok taksájáról

1609. évi LXXIII. törvénycikk

a nagyobb kanczellária taksája vagyis, hogy a királyi kanczellárián a leveleket és kiváltságokat miképen váltsák ki?

1609. évi LXXIV. törvénycikk

a levelek kiváltásáról a káptalanokban

1609. évi LXXV. törvénycikk

a végrehajtásban eljáró alispánok és szolgabirák fizetése

1609. évi LXXVI. törvénycikk

Magyarország karai és rendei a méltóságos és nagyságos Trautsohn Sixtus Pál báró és gróf urat, János Ferencz fiával együtt, jeles és ritka példaképpen, önkéntesen és jóindulattal, ünnepélyesen magyarokká teszik és fogadják

1609. évi LXXVII. törvénycikk

báró herbersteini Weichard Ádám és herbersteini János-Zsigmond urakat, Ő felségének a szives megkeresésére és ajánlatára, hasonlóképpen magyarokká fogadják

1609. évi törvénycikkek

Befejezés

1613. évi XIII. törvénycikk

a kirovás és adózás körül az 1609. évi 62-ik czikkely megtartása

1613. évi XIV. törvénycikk

a nyereségvágyból a külső nemzetekhez szegődő katonák büntetésére, valamint arra nézve, hogy a tiszttartókat, kapitányokat és a zsoldos katonákat Ő felsége iránt, hüségesküre szoritsák, a vonatkozó törvénycikkelyeket megujitják

1613. évi XVI. törvénycikk

az ingyen munkák pénztárnokai, az ország törvénycikkelyei értelmében, az 1609-ik évtől kezdve a nádor urnak elszámoljanak

1613. évi XIX. törvénycikk

a harminczadokra és a dézsmák beszedésére nézve az 1609. évi törvénycikkelyeknek a megujitásáról; a dézsmaügyeknek a vármegyéken való megvizsgálásáról, meg a Moson vármegyei dézsmák haszonbérletéről

1613. évi XXIII. törvénycikk

az erőszakosságokról és a jószágelfoglalásokról a korábbi országgyüléseken kelt törvénycikkelyeknek világosabb megmagyarázása

1618. évi XX. törvénycikk

a vezérlő kapitányok meg a többi hadi tisztviselők a vármegyei ispánok és alispánok joghatóságába semmi ürügy alatt be ne avatkozzanak

1618. évi XXIX. törvénycikk

a bányák visszaváltása czéljából a bizottság összeállitásának megsürgetéséről és biztosok kinevezéséről

1618. évi XXXIV. törvénycikk

az ország véghelyeinek erőditéséről és megerősitéséről; továbbá a zsoldok kifizetéséről

1618. évi XLI. törvénycikk

a kapuk uj számbavétele módjának a megtartásáról

1618. évi XLVI. törvénycikk

arról, hogy az aranyat és ezüstöt az országból ki ne vigyék

1618. évi LX. törvénycikk

hatalmaskodások esetében a rövid peres eljárásról szóló czikkelyeket megujitják és ugyanazokat a szabad városokra is kiterjesztik

1622. évi II. törvénycikk

a szentséges császári és királyi felségtől, az ország karai és rendei részéről, az ő szerencsés felavatása alkalmából kiadott hitlevélnek az ország közönséges végzései közé iktatása

1622. évi VI. törvénycikk

a korábbi évek mozgalmaiban, akármiképen elvett és elfoglalt fekvőjószágok visszaadása módjáról és az ellenkezően cselekvők megbüntetéséről

1622. évi XI. törvénycikk

büntetés azok ellen, a kik makacsságból a fekvőjószágokat visszabocsátani vonakodnak

1622. évi XVIII. törvénycikk

az udvari és a magyar kamara egymás mellé rendelt viszonyáról

1622. évi XIX. törvénycikk

a szomszéd országokkal és fejedelmekkel, meg a törökkel kötött béke megzavaróinak és megsértőinek a büntetéséről

1622. évi XXII. törvénycikk

a gyors és részleges fölkelésről

1622. évi XXXII. törvénycikk

a kapuk után fizetendő és két évre kivetett kiróvásnak vagy adónak a megajánlásáról

1622. évi XLVI. törvénycikk

az ország érczbányáinak a felszabaditásáról és a királyi fiscushoz kapcsolásáról; meg a pénzverési felügyelői tiszt visszaállitásáról

1622. évi LV. törvénycikk

az ország véghelyei megerősitéséről kelt korábbi évi törvénycikkelyeknek a megujitása

1625. évi XVI. törvénycikk

az alkalmatlankodásokat és erőszakosságokat elkövető némely katonai tisztviselők és csavargó katonák ellenében az országos végzések czikkelyeit megujitják

1625. évi XXX. törvénycikk

a harminczadok jövedelmeit megcsonkitókkal szemben, miképen kell eljárni?

1630. évi V. törvénycikk

a rovatalt és az adót egyedül erre az évre, és annak felszedése és beszolgáltatása módját elhatározzák

1630. évi XXV. törvénycikk

a báni hatalomnak előbbeni állapotba való visszahelyezéséről, meg a véghelyi kapitányok és katonák részéről elkövetett vétségek és okozott bántalmak megfenyitéséről

1630. évi XXXIX. törvénycikk

a borkivitelről szóló czikkelyek megujitásáról

1635. évi XXXIV. törvénycikk

a bán urnak a Varasd várában és szabad királyi városában elhelyezett német katonaságra vonatkozó panaszainak biztosok utján való kiegyenlitéséről

1638. évi I. törvénycikk

Ő felségének a szerencsés felavatása és megkoronázása alkalmából a karoknak és rendeknek a feltételekről kiadott hitlevelét, az országgyülési végzések közé beiktatják

1638. évi V. törvénycikk

ugy a gabona, mint a pénz, adóhátralékok beszedésének és a véghelyek szükségletére forditásának módja. A rovatalnak és adónak, a következő két évre való kivetése. A magyar katonaság szaporitása. A felső részek véghelyein négyszáz katonának a szétosztása. Büntetése azoknak, a kik ezeknek a tartására nem adóznak

1638. évi XXXI. törvénycikk

a külső pereket minő folyamodásu törvényszékek vagy biróságok elibe kell terelni?

1638. évi XXXII. törvénycikk

a nádori és báni hatalomra nézve az ország törvénycikkelyei megtartandók és foganatositandók

1638. évi XLVIII. törvénycikk

a szent korona fekvőjószágai és a fiscus jogai az ország és a vármegyék terhei viselésének alávetve legyenek; a tisztviselők az ország törvényei alatt állani tartozzanak; az ellenszegülőket büntetni kell

1647. évi XVI. törvénycikk

hogy a birtokjogok dolgát bármely nagyobb és kisebb hatalmaskodást nyelv és fejváltságot, széksértést: ugyszintén a hitbért, jegyajándékot, vagy leánynegyedet, tizedet valamint a Hármaskönyvben megjelölt eseteket tárgyazó pereket világi biróság előtt kell megvitatni

1647. évi XXIV. törvénycikk

hogy a generális kapitányok a régi végvidéki katonák hiányát pótolják és a kellő számra egészitsék ki

1647. évi XXXVI. törvénycikk

a kapuösszeirás módjának a meghatározása; azok büntetése, a kik az adókirovókat be nem bocsátják

1647. évi LI. törvénycikk

a horvát bán kinevezéséről, beiktatásáról, és annak, valamint banderiumának fizetéssel való ellátásáról

1647. évi LXII. törvénycikk

a végvidéki kapitányságokat a magyar tanácsból honfiaknak és érdemes személyeknek kell adományozni, a kik azokat pontosan ellássák és országgyülési követséget el ne fogadjanak vagy az őrhelyektől hosszabb időre távol ne maradjanak

1647. évi LXXVIII. törvénycikk

némely szabad város, nevezetesen pedig Kassa kihágásainak és ujabb visszaélések behozatalának az eltörléséről; a nemesek borainak a városokba adó nélkül való beviteléről; a házaiktól való adófizetés módja; a tanuvallatások és végrehajtások meg nem akadályozásáról és másokról; a többire nézve azoknak az ő mentességeikben és szabadságaikban való megtartásáról

1647. évi XCV. törvénycikk

a dézsmákra és azok bérbeadására nézve megujitják az előbbi évek cikkelyeit. A bordézsmák pedig Vizkereszt napjáig behajtandók

1647. évi CIII. törvénycikk

a nyolczados törvényszékeknek a megállapitott időkben és a szokott helyeken való megtartását elrendelő törvények megtartandók

1647. évi CXLIX. törvénycikk

miként kell visszaszerezni nemzetes Fánchy Pál ingó dolgait és okiratait, a melyeket nagyságos Joó Miklós eltartóztatott?

1649. évi XXIII. törvénycikk

az esztergomi érsek ur a Körmöcz városában levő bizonyos háza iránt járhasson el a czikkelyek értelmében a mondott város ellen

1649. évi XXXVIII. törvénycikk

az egri káptalan részére Kassán rendelnek székhelyet, megengedvén neki házak vásárlását

1655. évi XVI. törvénycikk

a hadiszerek és faltörő ágyuk szállitására nézve az 1609. évi 15. Cikkelyt kell megtartani

1655. évi XXXII. törvénycikk

az 1647. évi 135. czikkelyt a királyi és az országos bizottságokra; hasonlóképen az 1609. évi 36. czikkelyt a káptalanok és conventek titkáraira és jegyzőire, meg az ügyvédekre is kiterjesztik

1655. évi XXXIV. törvénycikk

az ország honfiainak, a nemeseknek is, a polgári fekvőjószágok tekintetében az idegenek előtt elővásárlási joguk legyen

1655. évi LXXXIX. törvénycikk

ama kihágások megszüntetéséről, a melyeket az ország felsőrészeiben a dézsmavásárlók honositottak meg

1659. évi I. törvénycikk

a királyi hitlevelet, melyet Ő felsége az ő szerencsés felavatása s megkoronázása idején az ország karainak s rendeinek, az abban kijelentett feltételekről kiadott, az ország köztörvényei közé igtatják

1659. évi XXI. törvénycikk

a véghelyeken tartózkodó nemesekről szóló 1609:55-ik törvénycikk értelmezése és korlátozása

1659. évi XXX. törvénycikk

a nádori hatalom, mind a gyámságnak, mind pedig a fekvőjószágoknak, hütlenség czimén való adományozásában is az idézett törvénycikkek szerint, a maga állapotában maradjon

1659. évi LXVIII. törvénycikk

Rév-Komárom várost taksálják. Továbbá a megyei tisztviselők számadásainál a főispánok személyesen vagy embereikkel jelen lehessenek

1662. évi II. törvénycikk

az országlakók biztositást nyernek a hátramaradt német katonaság elvitele iránt, mely addiglan az erősségekben elhelyezve, zsoldjából fog élni, a nádornak és a helybeli kapitányoknak, a katonai törvények szerint alávetve lévén

1662. évi XXXII. törvénycikk

ingó dolgokban való örökösödés iránt, 1200 forintnyi összeg erejéig, a megyéknek biráskodási hatalmat engednek

1662. évi XXXIII. törvénycikk

a hatalmaskodásról alkotott törvények a bányavárosokra is kiterjesztendők (kivévén a bányaügyeket)

1681. évi I. törvénycikk

Galanthai gróf Eszterházy Pált, Fraknó örökös urát stb. az ország nádorává választják

1681. évi XIII. törvénycikk

hogy a magyar kamara az udvarival egyenrangu és hogy ettől nem függ; s a külföldi, sőt a felesleges benszülött tisztviselőknek is elmozditásáról

1681. évi XIX. törvénycikk

a véghelyeken tartózkodó nemeseket a véghelyek kapitányai s tisztjei nemesi jogaikban és szabadságaikban ne háborgassák

1681. évi XXVIII. törvénycikk

a nyolczados, ugy nagyobb, mint kisebb és rendkivüli törvényszékek s a felebbvitelek felülvizsgálatai mindenütt a megszabott időkben tartandók s felső Magyarország részére a királyi táblához főpapot és bárót neveznek

1681. évi XLIII. törvénycikk

a hadi szerek szállitásáról

1681. évi XLIV. törvénycikk

a harminczadosoknak, tizedelőknek s vámszedőknek a nemesi kiváltságolt s királyi vámjog ellenére, főképpen e mozgalmak alatt behozott visszaéléseit eltörlik s a száraz, meg más, ujjonnan felállitott szokatlan vámokat megszüntetik s a királyi vámjog az ország törvényeivel egyező előbbi állapotába visszahelyezik

Gyorskereső