Gyorskereső

75 találat

1687. évi törvénycikkek

Előbeszéd

1687. évi I. törvénycikk

fenséges József, fejedelem, ausztriai főherczeg urat, Magyarország királyává avatják, kiáltják és koronázzák

1687. évi II. törvénycikk

a mostani császári és királyi szent felség fenséges finemü örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánitják

1687. évi III. törvénycikk

fentisztelt Ő császári s királyi felsége fiágának magszakadása után következni fognak a fennirt uralkodásban: a mostani felséges spanyol király fiörökösei ugyancsak az első szülöttek; csak ezeknek kihalása után nyerjen helyet a karok és rendek ősi, régi, helybenhagyott szokása s előjoga a királyválasztásban

1687. évi IV. törvénycikk

Jeruzsálemi II. Endre király 1222. évi 31. törvénycikkelyét bizonyos részében megmagyarázzák

1687. évi V. törvénycikk

ugy a korábbi zavargások idejében, mint azután a jelen időig elkövetett kihágások miatt, mindenkinek összesen és egyenként, különbség nélkül, általános közbocsánatot adnak s azt az eperjesi bizottságra is kiterjesztik, kivévén ez alul a lázadás fejét s a vele megmaradókat

1687. évi VI. törvénycikk

az eperjesi bizottságnak vagy kiküldött biróságnak megszüntetéséről

1687. évi VII. törvénycikk

Ő legszentségesebb felsége jóságos figyelembe veendi a karok és rendek esedezését, az eperjesi bizottság alkalmából egy vagy más módon, vagy előbb is, a szülők vagy férjek közbejött halála következtében elfoglalt, valamint az 1681. évi 11-ik törvénycikk foganatositásától függő birtokok visszaadása ügyében

1687. évi VIII. törvénycikk

két magyar tanácsosnak Ő felsége udvaránál, az udvari magyar kanczelláriához kinevezéséről, kik ott lakni tartozzanak

1687. évi IX. törvénycikk

a mágnások idősb fiainak az atyai rendelkezés szerint intézendő örökösödéséről

1687. évi X. törvénycikk

a főrendek üléséről

1687. évi XI. törvénycikk

a gyermekek s végrendelet nélkül elhalt férj és feleség között, a zálogos javakban s ingóságokban egymás irányában való kölcsönös és viszonosan megtartandó örökösödést állapitanak meg

1687. évi XII. törvénycikk

a véghelyeken katonáskodó nemeseket a megyei közadók és taksák aránylagos fizetésének alávetik

1687. évi XIII. törvénycikk

hogy a kényszeritett bevallásokat a törvényszékeken semmiseknek tekintsék, megujitják Mátyás király harmadik decretumának 26-ik cikkét, magyarázattal

1687. évi XIV. törvénycikk

a gonosztevő nemeseknek, kiknek a lakásukon kivül alig van valamely fekvőjószáguk, az elfogásról alkotott 1655-ik évi 38-ik cikkelyt s letartóztatásuk további módját megmagyarázzák

1687. évi XV. törvénycikk

a határok kiigazitására, az 1681-ik évi 23-ik törvénycikk s abban idézett más törvények megujitása mellett, biztosokat neveznek

1687. évi XVI. törvénycikk

a Vág és a Duna folyók megvizsgálására biztosokat neveznek

1687. évi XVII. törvénycikk

hogy a szabad királyi városok számát ne szaporitsák

1687. évi XVIII. törvénycikk

az 1659-ik évi 70-ik törvénycikkelyt a nemes feleséget vevő parasztokat, s a részükről elkövetendő erőszakoskodásokat érintő részében, azoknak örököseire s utódaira is kiterjesztik

1687. évi XIX. törvénycikk

az egri káptalannak megengedik, hogy egyházi ékszerei széthordásának okozói s büntársaik ellen törvényes uton felléphessen

1687. évi XX. törvénycikk

a jezsuita-szerzetet Magyarországba s annak csatolt részeibe beveszik s állandósitják

1687. évi XXI. törvénycikk

a vallás dolgában megujitják az 1681-ik évi 25-ik és 26-ik törvénycikkelyeket, magyarázat hozzáadásával

1687. évi XXII. törvénycikk

a báni hatalomról s Dalmát- Horvát és Szlavonországnak jogaikban és szabadságaikban megtartásáról

1687. évi XXIII. törvénycikk

hogy Dalmát-, Horvát- és Szlavonországban senki, a római katholikusokon kivül, jószágokat ne birtokolhasson

1687. évi XXIV. törvénycikk

Ő felsége jóságosan gondoskodni fog, hogy Beregmegyének a munkácsi és szentmiklósi uradalmak miatt katonai végrehajtással okozott károkért, a mennyire lehet, kártéritést adjanak

1687. évi XXV. törvénycikk

megengedik, hogy a kishonti járásban alispánt tegyenek, s ennek hatáskörét meghatározzák

1687. évi XXVI. törvénycikk

a külföldiek befogadásáról

1687. évi XXVII. törvénycikk

Salm Károly, Tivadar, Ottó, Lichtenstein János Ádám, Miksa, Antal Fülöp és Hartmann herczeg urakat: Kinszky Udalrik, Rosenbergi s Ursini Wolffgang András, Stratman Tivadar Althét Henrik és Sternberg Vratizláv gróf urakat magyarokká fogadják

1687. évi XXVIII. törvénycikk

Kaunitz András Domokos, Herberstein Nándor Ernő, Breyner Szigfrid Kristóf; Thaun Vilmos Antal, Dinevald Henrik János, Kolowrath-Leibstanszky Norbert, Herberstein János Kristóf, Heizenstein Ottó Felicián, Konzin János Vaichardt, Herberstein János Kristóf Nándor gróf, Salaburg Gotthard Henrik, Bucelleni Gyula Frigyes, Wopping Nándor báró, Majer Jakab Theobald, Schlick Ferencz József, Schlick Lipót, Herberstein János Frigyes Miksa, Gvadagni Sándor őrgróf, Heizenstein János Kristóf Nándor gróf, Heisler Donát, Dória Ker. János őrgróf, Belt Lipót, Hohenfeld Ottó Henrik és Nándor, Schalenberg Dittmár, Saleburg János Gottfrid, Grilli Mark Antal és Ferencz, Magni Károly Miksa római szent birodalmi gróf, Volkra György András s ugyszinte Ottó Nándor Teofil grófok, Schalenberg Kristóf Theodomár gróf, Budler János szabad báró, Rappach Károly Ernő gróf, Strasser Ferencz Joakhim, Wallis György szabad báró, Obizi Nándor őrgróf, Plenken János Adrián, Bockhorst Arnold, Hausperszky György, Saponara Fülöp szabad báró, Bertram Ferencz Vinand, Rottensan Frigyes, Hitter Péter és Werdenburg István András magyarokul bevétetnek

1687. évi XXIX. törvénycikk

Canon El. Er. szabad báró, Grudemann Ernő Konstantin, Aichpichl Károly Teofil szabad báró, Almerigo Ferencz, Schalvignoni Jeromos, Blumberg Sebestyén szabad báró, Mamucha Márk Antal, Houchin Pál Antal szabad báró, Scheffer János Richárd, Rechberger János Kristóf, Albrecht János Konrád, Albrecht János Ignácz, Kussinszki György Ignácz, Weissenegg János Benedek, Hohen János, Bischoffshausen János Ézsaiás, Blumberg Albert szabad báró, Valkerin Farkas Vilmos, Pallm Dávid, Hierneis Ágoston, Valkerin Hermann Gábor, Grejnicz Ker. János, Eillers János, Lumago János Antal, Mazkó Henrik, Guger Kálmán, Huppelin János Frigyes Lipót, Drohin Márton Antal, Sekl Ferencz, Fabriciis János Ádám, Terz Mihály Angyal, Rensing Ferencz Henrik, Hentaller Farkas Nándor, Melmek János Tivadar, Batzendorff János Jakab, Fülöp és Farkas Károly, Ferl György Kristóf, Bockhorst János Henrik és Viktor, Veleczky György János, Szluttzky György Vratizláv, Paluzollus Ferencz, Premer János Lajos, Popovich János Ferencz, Vernelling Gáspár Joakhim, nemkülömben Verlain János István, Vejner Bernát Felix és Forster Kristóf, May János Jakab, laxemburgi kapitány, magyarokká bevétele

1687. évi törvénycikkek

Befejezés

1715. évi I. törvénycikk

Ő szent felségét VI. Károly római császárt, Magyarország s ennek kapcsolt részei királyává koronázzák

1715. évi II. törvénycikk

az Ő császári s királyi szent felsége részéről, szerencsés megkoronáztatása idején, a karoknak s rendeknek adott királyi hitlevet az ország köztörvényeibe iktatják

1715. évi IX. törvénycikk

az eddig elkobzott javak jelen állapotukban maradjanak, a panaszkodó károsultakat azonban meg kell hallgatni s felségsértés vagy árulás bünében a fiuk részei is elveszszenek

1715. évi XXIII. törvénycikk

a magyarokká befogadtottakról vagy honositottakról

1715. évi XXVI. törvénycikk

a kir. fiscus örökösödéséről

1715. évi XXX. törvénycikk

a vallás dolgában megujitják az 1681-ik évi 25-ik és 26-ik s 1687-ik évi 21-ik törvénycikkeket

1715. évi XXXIX. törvénycikk

a határoknak a szomszéd tartományokkal való kiigazitására biztosokat neveznek

1715. évi LIII. törvénycikk

az alább kijelölt felek között csalárdsággal, ravaszsággal, erőszakkal s megfélemlitéssel eszközlött szerződéseknek, kötelezéseknek, beváltásoknak s jószágátengedéseknek érvénytelenségéről s az 1687. évi 13., s Mátyás harmadik decretuma 26. törvénycikkének megujitásáról

1715. évi LXV. törvénycikk

Nyáry Zsigmond bárónak s érdektársainak Scsavnyk birtokot illető követeléséről

1715. évi LXIX. törvénycikk

az 1622:72-ik és 1625:59-ik törvénycikkek megujitásáról s kiterjesztéséről; s a közös épületek késedelmes kijavitói elleni eljárás módjáról

1715. évi LXXXIX. törvénycikk

Trencsén városa kérésére az 1687-ik évi 16-ik törvénycikkt megujitják s annak foganatositására biztosokat neveznek

1715. évi C. törvénycikk

néhai idősb Erdődy György gróf országbiró utódainak kellő elégtételt igérnek

1715. évi CV. törvénycikk

az anyai jogát követelő Lónyai Kata folyamodásáról

1715. évi CXXV. törvénycikk

az 1687-ik évi 23-ik törvénycikket a vallás ügyéről ezennel is megujitják

1715. évi CXXIX. törvénycikk

a Liechtenstein herczegének több mint egy évszázad előtt magyar honfiakká történt befogadásáról, s az 1687:27. t. tc. értelmezéséről

1715. évi CXXXI. törvénycikk

főméltóságu s méltóságos Heister Szigbert grófot, mint magyar honfiut, a törvénybe iktatják s az ezer arany fizetése alul felmentik

1715. évi CXXXVI. törvénycikk

Campmiller Zacharias Mariophilust András testvérével, Quarienti Kristóf Ignáczot, szintén testvérével Ottó Józseffel, Öttl Antal Józsefet, hasonlóképpen János és Miklós Antal testvéreivel, Románus Antalt, Schick Frigyes Györgyöt, Hack János Henriket, Dizenti Lörincz Mihály Bonifáczot, Vilderik József Zsigmondot és Károlyt meg ezek fivéreit, néhai Poncz János Zsigmond fiait és örököseit, továbbá Schmidlin János Joakim Sándort, Rakenfels Mátyás Lipótot, Nolten Jánost, Paumgarten Bálintot, Schilson János Mihályt, Zennegg György Kristófot, Neffzer János Jakabot, Enzing Jánost, Cheslern Leonárdot, Stegner Mátyást és Passardi János Péter urakat ugyancsak magyarokká beveszik

1723. évi II. törvénycikk

Ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről

1723. évi V. törvénycikk

a nemesség különös kiváltságáról

1723. évi XLVIII. törvénycikk

a tékozlókra rendelendő zárlatról

1723. évi L. törvénycikk

az elsőszülöttségről és az 1687. évi 9. tc. magyarázatáról

1723. évi LXXXVI. törvénycikk

az 1687-iki 23-ik s 1715-ik évi 125-ik törvénycikkelyek megerősitéséről s megtartásáról és ugyanazok kiterjesztéséről

1723. évi CXXV. törvénycikk

nagyméltóságu és méltóságos merzi Klaudius Florimund, római szent birodalmi grófot s méltóságos Jörger János, József és Ferencz gróf urakat magyarokká fogadják

1723. évi CXXVI. törvénycikk

méltóságos Lövenburg János Jakab gróf urat, kit már előbb magyarrá fogadtak, beczikkelyezik

1723. évi CXXVII. törvénycikk

Petrasch Ernő báró urat szintén magyarrá fogadják

1723. évi CXXIX. törvénycikk

Haruckern János György és Brockhausen János Vilmos urakat hasonlóképpen magyarokká fogadják

1729. évi XLIX. törvénycikk

Veisz Hartvik Bertalan urat magyarrá fogadják

1741. évi XVII. törvénycikk

az egyházi javadalmakat az országban jelenleg biró külföldiekről

1741. évi XLI. törvénycikk

a honfiusitási dijról

1741. évi LXX. törvénycikk

méltóságos argentaui gróf Merzy Antal Ignácz Károly Ágost ur szintén honfiusittatik; továbbá méltóságos Lymburg-Styrum Sándor Zsigmond, Ferdinánd és Károly szent birodalmi grófok, kik már előbb atyjok s illetőleg nagyatyjok személyében az ország honfiai közé föl voltak véve, beczikkelyeztetnek

1764/65. évi XVII. törvénycikk

a Bereg vármegye, meg a munkácsi és szent-miklósi uradalmak közt fönforgó viták elintézéséről

1764/65. évi XLV. törvénycikk

Nagyméltóságu és méltóságos Daunn Lipót gróf ur az 1687. évben honfiuvá fogadott Daunn Vilmos Antal egyenes leszármazottjának elismertetik

1764/65. évi XLVII. törvénycikk

a nagyméltóságu és méltóságos Villana-Perlas Ferencz, Sauer Kajetán, Eltz-Kempenich Anzelm Kázmér, Lamberg Ferencz Antal, Castiglion Eudém, Sermage Troylus, Aspermonth János Gobert, Nény Kornél gróf urak; azonkivül Pachmann György Lajos, Wöber Ágost és Lopreszty Rochus bárók a honfiak közé fölvétetnek

1827. évi XXXVII. törvénycikk

a honfiakká fogadottakról

1886. évi VIII. törvénycikk

a főrendiház szervezetének módositásáról szóló 1885. évi VII. törvénycikk 23. szakaszának végrehajtásáról

1878. évi V. törvénycikk indokolása

a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről

1896. évi XXXIII. törvénycikk indokolása

a bűnvádi perrendtartásról

1929. évi VIII. törvénycikk indokolása

a Bodrogközi gazdasági vasútat a Nyiregyházvidéki kisvasutakkal összekötő Kenézlő-balsai vasútvonal engedélyezéséről

1936. évi XI. törvénycikk indokolása

a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

1791. évi erdélyi VI. törvénycikk

Erdélynek Magyarországgal való kapcsolatáról, és ennek a nagy fejedelemségnek saját, és semmi más országnak alá nem vetett alkotmányáról

1928. évi magánjogi törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYVE

Corpus Juris adattár

Dekrétumok listája I.

Corpus Juris adattár

Dekrétumok listája II.

Corpus Juris adattár

Udvarispánok, országbírók