1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.
2. § (1) * A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A hagyatéki eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet alkalmazni.
(2) A hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
3. § (1) A hagyatéki eljárást – a (2) bekezdésben foglalt eljárási cselekmények kivételével – a közjegyző folytatja le.
(2) Ha e törvény úgy rendelkezik, az adott eljárási cselekményre a jegyzőnek van hatásköre.
4. § (1) * Az eljárás lefolytatására
a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,
d) az a)–c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye,
e) az a)–d) pontokban foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése
szerinti közjegyző illetékes.
(2) Az illetékesség megállapításakor az (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti adatokat tartalmazó rendelkezésre álló közokiratokat, vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének adatait tartalmazó nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.
(3) Ha a közjegyző illetékességének hiányát megállapítja, az iratoknak az illetékes közjegyzőhöz való áttétele iránt haladéktalanul intézkedik.
(4) Ha az illetékességet a vagyon fekvése határozza meg, és több közjegyzői székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) működő közjegyző is eljárhatna, közülük az jár el, akit – az örökösként érdekeltek lakóhelyét és a vagyontárgyak fekvését figyelembe véve – a jegyző választ.
(5) A hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kizárólagos illetékességgel rendelkezik ugyanannak az örökhagyónak a hagyatékára vonatkozó újabb eljárásra (póthagyatéki eljárás, megismételt eljárás).
(6) Az illetékes közjegyző kizárására, valamint az eljáró közjegyző kijelölésére a Kjnp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. § (1) * A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy kizárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.
6. § * (1) E törvény alkalmazásában:
a) hagyaték átadása: annak a – közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel;
b) hagyatékátadási teher: az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) hagyaték leltározása: az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;
d) hagyatéki eljárásban érdekelt: aki
da) az öröklésben érdekelt,
db) a hagyatéki eljárás lefolytatását azon az alapon kérte, hogy a birtokában van az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog,
dc) az örökhagyó hagyatékához tartozó, a halállal az örökösként érdekeltre átszálló jognak vagy követelésnek a hagyatéki eljárásban fellépő kötelezettje, és
dd) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostárs;
e) hagyatéki hitelező: aki
ea) a hagyatékátadási teher, valamint az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban előterjesztő személy,
eb) a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra – az örökhagyónak a vagyontárgy reá történő átruházására vonatkozó kötelezettségét állítva – a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt;
f) hagyatéki per: az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képező igénye érvényesítése iránt indított per;
g) igénylő: aki a leltározott vagyontárgyra (dologra, jogra, követelésre) a hagyatéki eljárásban olyan jogcímen terjeszt elő igényt, amely szerint az nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, hanem (tulajdonosként, engedményesként stb.) magát az igénylőt illeti meg;
h) kieséses örökös: aki a hagyaték megnyíltával az örökhagyónak – sem a törvényes, sem a végrendeleti öröklés rendje szerint – nem örököse, de ha valamelyik örökös az öröklésből kiesett volna, akkor az örökhagyó törvényes vagy végrendeleti örökösévé lenne;
i) lajstromozott vagyontárgy: olyan ingó dolog vagy jog, amelyre vonatkozóan a tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés igazolja;
j) * másodlagos öröklési vita:
ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,
jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita.
k) osztályos egyezség: a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség;
l) * öröklésben érdekelt: az örökösként érdekelt, továbbá az, aki az eljárásban hagyatéki hitelezőként, igénylőként vagy kötelesrészre jogosultként lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint a biztosítási intézkedés, illetve a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztése körében a gyámhatóság, valamint az a harmadik személy, akinek a részére az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant, vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban az örökhagyó hagyatékát képező tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint közösen öröklő törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján hagyatéki eljárás keretében egyben kívánják értékesíteni, és e harmadik személy a közjegyzőnek bejelentette, hogy az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget a hagyatéki eljárás keretében hajlandó megvásárolni, valamint aki elővásárlóként a mezőgazdasági igazgatási szerv döntése alapján e személy helyett az ingatlant vagy tulajdoni illetőséget megszerezni jogosult;
m) öröklési jogi vita: az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt kötelesrész tárgyában felmerült vita;
n) örökösként érdekelt: aki az eljárásban örökösként lép fel, ideértve azt is, akit az örökhagyó dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített, valamint az utóörököst és a dologi utóhagyományost is;
o) utóörökös: aki az örökhagyó végrendeleti intézkedése alapján az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst váltja fel.
(2) A meghagyás és a kötelmi hagyomány jogosultjára a hagyatéki eljárásban a hagyatéki hitelezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A kirendelt, illetve kijelölt zárgondnok, a biztosítási intézkedést végrehajtó személy vagy szervezet, az ügygondnok és a hatósági tanú közreműködőként (a továbbiakban: közreműködő) vesz részt a hagyatéki eljárásban.
(4) Ha az örökhagyó végakaratának egésze vagy része végrehajtására végrendeletében cselekvőképes nagykorú vagy jogi személyt nevez meg, e személy (végrendeleti végrehajtó) öröklésben érdekeltnek tekintendő.
(5) Ha végintézkedésében az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, azt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.
(6) * Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni.
7. § A hagyatéki eljárás nyelve a magyar.
8. § A hagyatéki eljárásban szünetelésnek nincs helye.
9. § A hagyatéki eljárásban a képviselőként fellépő személy képviseleti jogosultságát hivatalból kell vizsgálni.
(2) * Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.
10. § * Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni.
10/A. § * (1) Az eljárásban
a) ideiglenes intézkedés elrendelésének,
b) a hagyatéki eljárásban érdekelt halála vagy megszűnése miatti félbeszakadásnak, valamint
c) beavatkozásnak nincs helye.
(2) Az eljárásban a Pp. 148. §-a nem alkalmazható.
(3) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti és a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye.
(4) Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az eljárást befejező végzés meghozataláig lehet megtenni.
11. § * (1) * A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait a bíróság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett bíróság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre.
(2) * A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre. E rendelkezést az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatosan nem kell alkalmazni.
(3) * A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.
(4) * Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus úton kell kézbesíteni.
(5) * Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a részére az iratoknak elektronikus úton való kézbesítését kérte, utóbb a beadvány papíralapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a közjegyzőtől a papíralapú eljárásra történő áttérés engedélyezését a Pp. szabályainak alkalmazásával. Az elektronikus úton való kézbesítés alóli kivételekre a Pp. és a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.
11/A. § * A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó.
12. § (1) A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
(2) Ha az egyezség érvényességéhez hatóság vagy egyéb harmadik személy jóváhagyása vagy hozzájárulása szükséges, annak megszerzésére a közjegyző megfelelő határidőt szab; ha a határidő eredménytelenül telt el, vagy a hatóság, illetőleg a harmadik személy azt nem adta meg, az egyezség jóváhagyását megtagadja.
13. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hagyatéki eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bizonyítás felvételének nincs helye, azonban a hagyatéki eljárásban érdekelt és az eljárásban részt vevő más személy álláspontja alátámasztására okiratot csatolhat be.
(2) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki eljárásban a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben a Kjnp. szerinti előzetes bizonyítás felvételét vagy igazságügyi szakértő kirendelését indítványozza, az ezen eljárás lefolytatására a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kizárólagosan illetékes. A közjegyző nem köteles a hagyatéki eljárás befejezését ezen eljárás befejezésétől függővé tenni, de a hagyaték átadásakor – ha ezen eljárás addigra már befejeződött és abban a kérdésben, amelyben az előzetes bizonyítás felvételére vagy igazságügyi szakértő kirendelésére került sor, a hagyatéki eljárásban bizonyításnak van helye – azt figyelembe véve dönt.
14. § A közjegyző a jegyző és a hagyatéki eljárásban közreműködő személy eljárása során köteles gondoskodni az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek személyes adatainak védelméről.
15. § (1) A közjegyzőre vonatkozó, a közjegyzőkről szóló törvényben foglalt titoktartás szabályai a jegyzőre és az eljárásban közreműködő személyre is irányadóak. A titoktartási kötelezettség a jegyzőre az eljárás megindulása, a közreműködőre az erre történő figyelmeztetésről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a jegyzőkönyvben, illetve a közreműködő kirendeléséről, kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni.
(2) A titoktartás alóli felmentés megadására a jogorvoslatot elbíráló bíróság, a hagyatéki ügyben eljárt közjegyző, szolgálatának megszűnése után a területi közjegyzői kamara elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak alapján megkapta.
16. § (1) Ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel bíróság, hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy az adatot kezelő egyéb szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: megkeresett) rendelkezik, azt a jegyző vagy a közjegyző megkeresi az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából.
(2) * A megkeresésben foglaltak teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más jogosult, a megkeresett a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül a megkeresés teljesítésére jogosulthoz továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkeresőt.
(3) * A megkeresést térítésmentesen, az abban foglalt határidőn belül kell teljesíteni. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll rendelkezésre, a megkeresést öt napon belül kell teljesíteni.
(4) Ha az adatot kezelő, megkeresett személy hivatásos magyar konzuli tisztviselő, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott határidőkbe a diplomáciai vagy konzuli futárposta igénybevételének időtartama nem számít bele. A (3) bekezdés alkalmazásában a megkeresett konzuli tisztviselő számára a megkeresés teljesítésére előírt határidőt a külpolitikáért felelős miniszter hosszabbíthatja meg.
17. § (1) Ha az adatok átadása, okirat bemutatása vagy nyilatkozattétel céljából kiadott megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
(2) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot haladéktalanul törölni kell.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott személyes adat az irat eredeti példányában található, a megkeresés céljával összefüggő személyes adatról kivonatot kell készíteni, és ezzel egyidejűleg az eredeti iratot a megkeresettnek vissza kell küldeni.
(4) A közjegyző a Pp.-ben a perbeli nyilatkozatok indokolatlanul késedelmes megtétele esetében a bíróság által kiszabható pénzbírságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazva pénzbírsággal sújthatja az általa megkeresett személyt vagy szervet, ha a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja; erre vonatkozóan a megkeresés figyelmeztetést tartalmaz.
(5) * Az örökség visszautasításának jogáról való kifejezett lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.
18. § * (1) Ha a közjegyző végzése több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a végzésben foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a végzés rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek vagy egyéb, az intézkedésben érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó kivonatát küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
(2) Ha a közjegyzőnek hatósági megkeresésre vagy az érdekelt kérelmére kell a hagyatékban, vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet igazolnia, a közjegyző a végzésnek csak az adott személyre és vagyontárgyra vonatkozó olyan kivonatát küldi meg, amely a megkeresés vagy a kérelem teljesítéséhez szükséges.
(3) * Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról – a határozat jogerőre emelkedése után – értesíti a közjegyzőt is.
18/A. § * (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó tartalmát.
(2) A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.
(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el.
(5) A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan.
(6) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is – közölni kell.
(7) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó rendelkezéseit.
19. § (1) * Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző
a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,
b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján,
c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy
d) az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján
az örökhagyó haláláról értesül.
(2) * Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben elő kell adni azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat, amelyek a hagyatéki eljárás lefolytatására való joghatóság (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye) és illetékesség megállapításához szükségesek. A bejelentéshez csatolni kell a joghatóság és az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó, valamint a bejelentés szerinti örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat, vagy elő kell adni és valószínűsíteni kell azokat a körülményeket, amelyek miatt ezeknek az okiratoknak a csatolása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) * Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. Ha a bejelentés nem tartalmazza a (2) bekezdésben írottakat, a jegyző a bejelentőt 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. A jegyző az eljárást végzéssel megszünteti, ha a bejelentő a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő eltelte előtt a határidő meghosszabbítását sem kérte. A jegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a bejelentő a hiányokat a meghosszabbított határidő alatt sem pótolta. A jegyző döntése elleni jogorvoslatra a 115. §-t kell alkalmazni.
(3a) * Ha a bejelentő a joghatóság megállapításához nem szolgáltat elegendő adatot, úgy a szükséges adatok beszerzéséről a jegyzőnek hivatalból kell gondoskodnia. Az eljárás megszüntetésének ebből az okból nincs helye.
(4) * A jegyző az eljárás megindulását követő 8 napon belül megkezdi a leltározást. A belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a jegyző a leltározást a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésétől számított 5 napon belül kezdi meg.
20. § * (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő
a) belföldön fekvő ingatlant,
b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint
d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
(2) A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
(3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)–dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
(4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa) méhmagzat,
ab) kiskorú,
ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
ad) ismeretlen helyen lévő személy,
ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b) * csak az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat).
(5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.
(6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett részéből, hányadából) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti vagyontárgyakat meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni, ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök, nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni.
21. § * (1) A leltározást – a (2)–(3) bekezdés kivételével – a jegyző végzi.
(2) A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
(3) A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.
22. § (1) A hagyatéki leltárt – a (2) bekezdés kivételével – az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.
(2) Ha a hagyatéki leltárt a közjegyző maga készíti el, azt a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
(3) A jegyző eljárására az Ákr.-ből *
a) * a jegyzőkönyvre és feljegyzésre,
b) a tényállás tisztázására,
c) * a megkeresésre, az Ákr.. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére,
d) az idézésre, valamint
e) a hatósági tanú igénybevételére
vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(4) A tanú meghallgatására vonatkozó szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a vallomás megtagadása kizárólag akkor lehetséges, ha a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
23. § (1) * A leltárt 30 napon belül – a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 60 napon belül – el kell készíteni. E határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indult eljárásban a leltárt legkésőbb a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig kell elkészíteni. A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a leltár elkészítésére meghatározott határidő meghosszabbítása, valamint a leltár elkészítésének felfüggesztése vagy szünetelése nem lehetséges.
(2) * A leltár mellékletét képező papíralapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papíralapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges, különösen akkor, ha a papíralapú okirat valódisága vitás. A papíralapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti.
(3) Ha a leltár nem teljes, abban jelezni kell, hogy a jegyző mely hiányok pótlására milyen határidőn belül képes.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott teljesítési határidőbe nem számít bele a konzuli védelemről szóló törvény szerint, ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének időtartama vagy a posta továbbításához szükséges idő.
24. § (1) * A leltár egy példányát – az ok megjelölésével – az illetékes gyámhatóságnak is meg kell küldeni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, akinek nincs törvényes képviselője, vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el és
a) méhmagzat,
b) * kiskorú,
c) * cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
d) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy.
(2) * A gyámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben haladéktalanul gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot rendel ki, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesíti.
25. § (1) Ha a hagyatékhoz olyan vagyontárgyak tartoznak, amelyeknek az örökhagyó csak meghatározott hányadban volt tulajdonosa, ezeket a vagyontárgyakat fel kell venni a hagyatéki leltárba, egyúttal meg kell jelölni az örökhagyót megillető hányadot és csak ennek a hányadnak az értékét kell feltüntetni.
(2) Ha az örökhagyó tulajdonjoga a rendelkezésre álló adatok szerint nyilvántartáson kívüli, e tényt fel kell tüntetni a leltárban.
(3) Ha az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy a rendelkezésre álló adatok szerint a hagyaték megnyíltakor már nem állt az örökhagyó tulajdonában, a vagyontárgyat a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.
(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekeltek között vita van arra vonatkozóan, hogy valamely leltározás alá eső ingóság a hagyaték megnyíltakor az örökhagyó tulajdonát képezte-e, a vitás ingóságot a leltárba fel kell venni annak feltüntetésével, hogy azt ki és milyen jogcímen igényli.
26. § (1) A leltárba felvett ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.
(1a) * Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.
(1b) * Ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és adó- és értékbizonyítványban foglaltakat vitatja, az (1a) bekezdés rendelkezései akként alkalmazandók, hogy
a) a közjegyző az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt részére az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés előterjesztésére és a fellebbezés előterjesztésének igazolására határidőt szab, ennek eredménytelen eltelte esetén a hagyatéki eljárást folytatja, ha a fellebbezés előterjesztését az öröklésben érdekelt a megszabott határidő alatt a közjegyzőnél igazolta, a közjegyző a hagyatéki eljárást az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti, továbbá
b) az adó- és értékbizonyítványt vitató öröklésben érdekelt fellebbezését a közjegyző jegyzőkönyvbe veheti, és az öröklésben érdekelt kérelmére azt megküldi az adó- és értékbizonyítványt kiállító hatóságnak, a hagyatéki eljárást pedig az adó- és értékbizonyítványban foglaltak elleni fellebbezés elbírálásáig (az erre vonatkozó közigazgatási döntésnek az iratokhoz csatolásáig) felfüggesztheti.
(2) * A leltárba felvett ingóság értékének feltüntetése előtt az öröklésben érdekeltek arra – az érték meghatározását megkönnyítő adatok közlésével, a tárgy általuk becsült értékének megjelölésével – nyilatkozatot tehetnek. Erről a helyszíni leltározásról és a meghallgatásról szóló értesítés tájékoztatást tartalmaz.
27. § * (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt melyik közjegyzőnek küldte meg.
(2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni.
28. § * (1) * Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő, továbbá gazdasági társaság egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni.
(1a) * Ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv felvétele helyett a hagyatéki leltárban ennek tényét kell feltüntetni, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján kijelölt irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát, ha azt az irodagondnok a hagyatéki leltár elkészültéig közölte.
(2) A jegyző vagy a közjegyző, ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó a halálakor *
a) közjegyző volt, akkor az országos kamarát,
b) ügyvéd volt, akkor a Magyar Ügyvédi Kamarát,
c) * önálló bírósági végrehajtó volt, akkor a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart,
d) * igazságügyi szakértő volt, akkor a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,
e) * gyám vagy gondnok volt, akkor a gyámhatóságot,
f) * szerzői jogi védelem alatt álló alkotás vagy kapcsolódó jogi teljesítmény jogosultja volt, az örökhagyó alkotásaival vagy teljesítményeivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet vagy – ha ilyen szervezet nem azonosítható – az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet
a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti az örökhagyó haláláról.
(3) * A jegyző vagy a közjegyző a (2) bekezdés a), c)–e) pontjában meghatározott szervezet részére az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet megküldi. A jegyzőkönyvet akkor is meg kell küldeni, ha leltározásra nem került sor.
(4) A jegyző vagy a közjegyző a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul értesíti a halálesetről – ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a halál pillanatában ilyen személy volt – az örökhagyó gondnokát, illetve gyámját.
(5) Ha a leltározás során az örökhagyó életbiztosítási vagy halálesetre szóló balesetbiztosítási szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, akkor a szerződésben szereplő biztosítót az örökhagyó haláláról értesíti.
(6) * Ha a leltározás során az örökhagyó bizalmi vagyonkezelési szerződése a jegyző vagy a közjegyző birtokába kerül, vagy egyébként adat merül fel ilyen szerződés létrejöttére, vagy arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó bizalmi vagyonkezelő volt, a jegyző vagy a közjegyző haladéktalanul értesíti a halálesetről a szerződésben szereplő vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint – ha az ismert, akkor – a további vagy új vagyonkezelőt és a kedvezményezettet.
29. § (1) A leltározást a belföldi vagyon fekvésének helyén a szemlére vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni, ha *
a) * az öröklésben érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van,
b) * örökösként csak az állam vagy települési önkormányzat érdekelt, vagy
c) a jegyző vagy a közjegyző – az eset arra okot adó körülményeire figyelemmel és azokat a leltárban feltüntetve – indokoltnak tartja, vagy
d) helyszíni leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri.
(2) * A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket, valamint a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett irodagondnokot.
30. § (1) A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása érdekében meghallgatás tartható. A meghallgatás idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekeltet.
(2) Az értesítés tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a meghallgatásról való távolmaradás a hagyatéki leltár felvételét nem akadályozza.
(3) * Ha az öröklésben méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy látszik érdekeltnek, a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során e személy törvényes képviselőjét, gyámját, ügygondnokát és a nevében eljáró eseti gyámot vagy eseti gondnokot, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyben más okból eljárni nem tudó, törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező személy részére kirendelt ügygondnokot, eseti gyámot vagy eseti gondnokot meghallgatja.
(4) Az érdekelteknek a meghallgatáson és a jelenlévőknek a szemlén tett nyilatkozatait kérelmükre a hagyatéki leltárban, valamint a szemléről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) * A jegyzőt, valamint a közjegyzőt a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben a leltár felvétele során köti az irodagondnok nyilatkozata abban, hogy
a) az okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt,
b) az okirat, pénz, illetve vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi.
31. § A leltár részletes tartalmát és mellékleteit az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.
31/A. § * (1) A jegyző tájékoztatja a feleket az eljárás során az általa beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerinti biztosítási intézkedések kérelmezésének lehetőségéről, valamint iratbetekintési jogukról, az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről, az eljárás várható költségeiről.
(2) A jegyző felhívja a feleket, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül jelentsék be, ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.
(3) A jegyző kötelesrész iránti igény bejelentése esetén felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy 8 napon belül történő bejelentésére a 83. § és 85. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetéssel.
(4) A jegyző az eljárása során a jogkövetkezményekre is kiterjedően tájékoztatja az örökösként érdekelteket arról, hogy az eljárás leltározási szakaszában lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni. A jegyző tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről is. Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatukat, a megállapodást kötő felek közös kérelmére mint egyezségi tervezetet a feleknek az egyezségtervezet egyezségkénti jóváhagyása iránti kérelmével együtt a jegyző a hagyatéki leltár mellékleteként a közjegyzőhöz továbbítja jóváhagyás céljából. A jegyző tájékoztatja a feleket arról is, hogy egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban is lehetőségük van.
(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a feleknek adott 8 napos határidőt is figyelembe véve a leltár a 23. § (1) bekezdés szerinti időben elkészülhessen.
(6) * A jegyző tájékoztatja az örökösként érdekelteket a Foktftv. 18/A. §-ában, illetve 18/B. §-ában foglaltakról, ha a hagyaték tárgyát képező ingatlan vagy tulajdoni illetőség a Foktftv. 18/A. §-a, illetve 18/B. §-a hatálya alá tartozhat.
31/B. § * Ha leltár felvételére nem kerül sor, mivel az örökhagyó hagyatéka tekintetében nem állnak fenn a 20. § (1)–(6) bekezdése szerinti feltételek, az eljárást a jegyző megszünteti.
32. § * (1) Ha a hagyaték átadására még nem került sor, az öröklésben érdekelt azonban valószínűsítette, hogy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére – amíg a leltárt meg nem küldte a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző végzésben biztosítási intézkedésként elrendelheti a leltárba felvett belföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak *
a) bírósági letétbe helyezését,
b) hatósági vagy közjegyzői letétbe vételét (az elrendelő személyének megfelelően),
c) * birtokba adását (birtokban hagyását),
d) a zárlatát, szükség esetén zár alá vétellel – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő zárlat szabályainak és a zárgondnokra vonatkozó szabályoknak a megfelelő alkalmazásával,
e) a zárolását (ha az pénzforgalmi szolgáltatónál elhelyezett vagy kezelt vagyon),
f) értékesítését, és a vételárnak az a) vagy b) pont szerinti megőrzését, ha azok
fa) gyors romlásnak vannak kitéve,
fb) huzamos tárolásra alkalmatlanok,
fc) kezelésük, tárolásuk, illetve őrzésük – különösen a vagyontárgyak értékére vagy tárolási, kezelési költségeire tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, vagy
fd) értékük az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentősen csökkenne.
(2) * Ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, – amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően – a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki, ha az intézkedés nyilvánvalóan a társasági (szövetkezeti) vagyon megóvása vagy a társaság (szövetkezet) működésének biztosítása érdekében szükséges. Az ügygondnok vagyoncsökkenést eredményező határozat hozatalát a szavazatával nem támogathatja és a hagyaték terhére vagyoni kötelezettségeket nem vállalhat, kivéve, ha ezzel az érintett társaságot (szövetkezetet) és az örökösként érdekeltet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(3) Ha a leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki.
(4) Ha arra hivatalból nem került sor, az ügygondnokot bármelyik örökösként érdekelt kérelmére a közjegyző (a leltár megküldéséig a jegyző) végzésben kirendeli, és feladatáról a végzés megküldésével egyidejűleg – ha az a végrendelet későbbi előkerülése miatt változik, akkor ismételten – tájékoztatja. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy ügygondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni; e kérelemben az öröklésben érdekelteknek nyilatkozniuk kell arról, hogy más öröklésben érdekeltről nincs tudomásuk.
(5) * A (2)–(4) bekezdésben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező – a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül – megelőlegezi és viseli. Ha más törvényes örökös hiányában a magyar állam öröklése valószínűsíthető, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ügygondnokként – díj és költségek megelőlegezése nélkül – az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlót kell kirendelni, ha a tulajdonosi joggyakorló ezt maga kezdeményezi, vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendelésével egyetért.
(6) * Végrendeleti öröklés esetében az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tevékenységet nem végrendeleti végrehajtó vagy a Ptk. rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személy látja el.
33. § * Ha a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyaknak vagy azok egy részének a 32. § (1) bekezdés szerinti veszélyeztetése megállapítható, biztosítási intézkedés elrendelésének a gyámhatóság értesítéséig hivatalból is helye van, ha az öröklésben olyan személy látszik érdekeltnek, aki:
a) * méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy és nincs törvényes képviselője vagy törvényes képviselője akár a törvény kizáró rendelkezése folytán, akár tényleges akadály miatt az ügyben nem járhat el, vagy
b) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező olyan személy, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügyben más okból eljárni nem tud.
34. § * (1) A jegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a jegyző maga foganatosítja. A közjegyző által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző maga is foganatosíthatja, vagy annak foganatosítása végett a vagyontárgy fekvése szerint illetékes jegyzőt keresi meg. A megkeresett jegyző a megkeresést haladéktalanul köteles teljesíteni.
(2) A végrendeleti végrehajtó és a kirendelt ügygondnok az általa foganatosított biztosítási intézkedéséről a jegyző vagy a közjegyző utasítása szerint beszámol.
35. § (1) Biztosítási intézkedés elrendelése előtt a biztosítási intézkedéssel közvetlenül érintettet szükség szerint meg kell hallgatni.
(2) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy birtokosa a veszélyeztetett értéknek megfelelő, – a jegyző által elrendelt biztosítási intézkedés esetén hatósági letétbe – közjegyzői letétbe vehető biztosítékot ad, a biztosítási intézkedés elrendelése mellőzhető. A felajánlott biztosítékot hatósági, illetve közjegyzői letétbe kell venni. Biztosítékként készpénzt vagy korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt lehet elfogadni.
36. § (1) A biztosítási intézkedés költségeit az köteles előlegezni, aki a biztosítási intézkedést kérte.
(2) * A jegyző vagy a közjegyző felhívja a biztosítási intézkedést kérelmezőt, hogy a biztosítási intézkedés foganatosításával várhatóan felmerülő költségeket a Kjnp. megfelelő alkalmazásával előlegezze meg. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a kérelmet vissza kell utasítani.
37. § (1) Az elrendelt biztosítási intézkedést a leltárban fel kell tüntetni.
(2) A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzést a hagyatéki eljárásban érdekelteknek is kézbesíteni kell.
(3) A biztosítási intézkedés foganatosításáról jegyzőkönyv készül.
38. § (1) * Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja.
(2) A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési, birtok-, vagy használati jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. Arra, hogy a közhiteles nyilvántartásba vett biztosítási intézkedést nem ismeri, senki sem hivatkozhat.
39. § (1) * Aki a biztosítási intézkedéssel a vagyon, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a birtokosává vált, ideértve az e törvény szerinti közreműködőt is, az
a) e tekintetben a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései és az intézkedést elrendelő utasításai szerint jár el,
b) annak hasznairól a közjegyzőhöz számadást terjeszt elő; e számadás helyességét az öröklésben érdekeltek bírósági úton vitathatják.
(2) * Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségről a biztosítási intézkedést elrendelő végzés tájékoztatást tartalmaz.
40. § (1) A biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy értékesítéséből befolyt ellenérték a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgy helyébe lép.
(2) * Ha más törvényes örökös hiányában az állam vagy települési önkormányzat öröklése valószínűsíthető, és a temetési költségek fedezése céljából feltétlenül szükséges, a jegyző, illetőleg a közjegyző a biztosítási intézkedés elrendelésére és foganatosítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Magyar Állam vagy települési önkormányzat kérelmére hozzájárulhat a hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok értékesítéséhez. Az értékesítés során befolyt összeget a temetési költségek fedezésére kell fordítani, a fennmaradó összeget pedig bírósági letétbe vagy közjegyzői letétbe kell helyezni.
41. § (1) A biztosítási intézkedést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
(2) A hagyatéki eljárás megszüntetéséről szóló végzésben, a teljes hatályú hagyatékátadó végzésben vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésben rendelkezni kell a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt és még meg nem szüntetett biztosítási intézkedés megszüntetéséről.
42. § A biztosítási intézkedés foganatosításával felmerült költséget az intézkedést megszüntető vagy az eljárást befejező végzésében – ha az intézkedést vagy az eljárást a jegyző szünteti meg, a jegyző végzésében – kell megállapítani. Ugyanebben a végzésben – az elrendelés indokoltságával kapcsolatos összes körülmény figyelembevételével – kell dönteni a költség viseléséről.
43. § (1) A közjegyző – ha a (2) bekezdésben foglaltaknak nincs helyük – az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében szükség szerint intézkedéseket tehet a tárgyalás előkészítésére, és ha az ügy alkalmas a tárgyalásra, haladéktalanul kitűzi a hagyatéki tárgyalást.
(2) A közjegyző a hagyatéki leltárt az érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja és – ha az indokolt –
a) bejelenti, hogy kizárási ok miatt nem járhat el,
b) intézkedik az iratok illetékességi okból történő áttételéről,
c) saját hatáskörben, illetve a jegyző megkeresésével intézkedik a hiányos leltár kiegészítése érdekében, vagy
d) megszünteti a hagyatéki eljárást.
(3) * A közjegyző az örökhagyó esetleges végrendelete iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.
(4) * A közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartását, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.
43/A. § * (1) A külföldi hagyatéki vagyon leltározására a 20. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy a külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták.
(2) *
(3) * A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt.
43/B. § * (1) A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére.
(2) Több öröklésben érdekeltnek ugyanabban az okiratban foglalt közös kérelmére a közjegyző a kérelmet előterjesztő öröklésben érdekelteket együttesen is feljogosíthatja az (1) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére. Ebben az esetben a feljogosított érdekeltek együttesen jogosultak eljárni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok, iratok, okiratok beszerzésére és adatoknak a közjegyzővel történő közlésére, valamint az iratoknak, okiratoknak a közjegyzőhöz történő benyújtására a közjegyző az (1) és (2) bekezdés szerinti végzésben a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére feljogosított öröklésben érdekeltnek határidőt szab.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő lejárta után bejelentett adatokat, valamint benyújtott iratokat, okiratokat a közjegyző figyelmen kívül hagyja.
43/C. § * (1) A közjegyző a hagyatékot – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tárgyalás nélkül adja át a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül, feltéve, ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség.
(2) Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szereplő teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezségi tervezetben foglaltak – kizárólag a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az egyezségi tervezet szövege alapján vizsgálva – a jogszabályoknak megfelelnek, a közjegyző
a) a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy
b) a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is,
feltéve, hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre.
(3) Tárgyalást kell tartani, ha
a) az örökhagyó után végintézkedés maradt,
b) több örökösként érdekelt közül valamelyik örökösként érdekelt öröklési érdeke a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatóan veszélyeztetve van és ez a személy
ba) méhmagzat,
bb) kiskorú,
bc) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,
bd) törvényes képviselővel vagy meghatalmazottal nem rendelkező, ismeretlen helyen tartózkodó vagy az ügyeinek vitelében más okból akadályozott természetes személy,
c) a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,
d) * az örökösként érdekeltek egyezségükbe – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is be akarnak vonni, vagy a törvényes örökösök – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni,
e) a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja,
f) – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri vagy
g) az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki eljárásban terjesztik elő.
(4) Nem kérheti az öröklésben érdekelt a tárgyalás tartását:
a) ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel,
b) ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható,
c) a póthagyatéki eljárásban, ha a póthagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteken kívül más öröklésben érdekelt nem lépett fel,
d) ha az örökhagyó után csak olyan (vagy csak olyan értékű) ingóság maradt, amelynek átadása az öröklési illeték alól mentes vagy
e) ha az örökhagyó után kizárólag ingóság maradt és az örökös teljes személyes illetékmentességben részesül.
(5) * A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, igénylővel kíván egyezséget kötni, vagy az örökségét, illetve annak egy részét a 94. § (3) bekezdése szerint a magyar államnak fel kívánja ajánlani, vagy a törvényes örökös bejelenti, hogy a törvényes örökösök a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező ingatlant vagy tulajdoni illetőséget hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben kívánják értékesíteni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell.
(6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra.
(7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
44. § (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A tárgyalási időközt a közjegyző sürgős esetben lerövidítheti.
(2) A tárgyalást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalási nap a hagyatéki leltárnak a közjegyzőhöz érkezését – ha azt igényelte, a kiegészítést – követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen.
(3) A közjegyző a (2) bekezdésben meghatározott határidőt meghosszabbíthatja
a) a kézbesítés idejének figyelembevételével, ha a tárgyalás előkészítése érdekében a megkeresést vagy az idézést külföldre kézbesíti,
b) az intézkedés teljesítéséhez szükséges időre figyelemmel, ha a tárgyalás előkészítése során tudomására jutott adatok alapján a tárgyalás megtartásához további előkészítő intézkedés szükséges.
45. § A tárgyalást rendszerint a közjegyző hivatalos helyiségébe kell kitűzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitűzhető.
46. § (1) * Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak (vagy törvény rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt.
(2) Aki az örökhagyó haláláról hitelt érdemlően értesül, vagy akit a közjegyző a végintézkedés átadására felhív, – ha annak birtokában van, vagy helyéről, illetve birtokosáról információval rendelkezik – köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó adatokat a közjegyzőnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni.
(3) A végintézkedést tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek is átadható. A jegyző és a közjegyző az átvett végintézkedést, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére, ellenszolgáltatás nélkül, tértivevényes küldeményként haladéktalanul továbbítja.
(4) Ha a végintézkedést külföldön a konzuli tisztviselőnek adták át, azt a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszternek terjeszti fel. A végintézkedésnek a (3) bekezdés szerinti megküldéséről a továbbiakban a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A megkeresés teljesítésére igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.
47. § (1) Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról tudomása van; a felhívott a nyilatkozattételre való felhívásnak köteles eleget tenni.
(2) A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról – ha a közjegyző felhívása másként nem rendelkezik – nyilatkozni lehet
a) * teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak kézbesítésével, vagy belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek továbbításra való átadásával, vagy
b) * közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatban.
(3) A szóbeli végintézkedés tanújának (2) bekezdésben foglalt nyilatkozatából ki kell tűnnie, hogy a tanú a nyilatkozatot a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a szóbeli végintézkedés tanúját az (1) bekezdésben foglalt felhívásban, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.
(4) * A szóbeli végintézkedésről szóló iratot átvevő vagy nyilatkozatot okiratba foglaló jegyző vagy közjegyző az átvett iratot vagy a nyilatkozatról szóló tanúsítványt ellenszolgáltatás nélkül haladéktalanul kézbesíti a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére.
(5) * A szóbeli végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról szóló iratot átvevő konzuli tisztviselő az átvett iratot a külpolitikáért felelős miniszternek terjeszti fel, aki azt a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző részére ellenszolgáltatás nélkül kézbesíti. A továbbításra igénybe vett diplomáciai vagy konzuli futárposta a teljesítés határidejébe nem számít bele.
(6) Ha a szóbeli végintézkedés tanúja elhunyt, vagy egyéb okból nem képes nyilatkozni, a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról az általa azokról korábban tett, teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt, illetve olyan személy nyilatkozata alapján is meg lehet győződni, aki az elhunyt tanú által hallottakról tudomással bír.
48. § (1) A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a tárgyalás előkészítése végett az örökhagyó által zárt borítékban letétbe helyezett végrendeletet felbonthatja.
(2) Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, arról az érintetteket legkésőbb a végintézkedés kihirdetése során tájékoztatja.
49. § * (1) * A közjegyző ügygondnokot rendel ki vagy – ha az a leltározás során nem történt meg – a gyámhatóságot keresi meg eseti gyám vagy eseti gondnok kirendelése végett, ha
a) * az öröklésben érdekeltnek nincs törvényes képviselője és méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője az ismeretlen helyen tartózkodó, vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésében gátolt öröklésben érdekeltnek, vagy
c) az öröklésben érdekelt törvényes képviselője jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.
(2) * Ha a közjegyző által ismert adatok arra utalnak, hogy az öröklésben érdekeltnek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése indokolt és annak elmaradása a hagyatéki eljárásban károsodását okozhatja, erről a közjegyző az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot, az öröklésben érdekeltnek az érdekeltségére vonatkozó és a rendelkezésre álló más adatok közlése mellett, a gondnokság alá helyezési eljárás esetleges megindítása végett értesíti.
(3) *
50. § A közjegyző ügygondnokot csak akkor rendelhet ki, ha az ügygondnok előreláthatólag felmerülő készkiadásának és várható díjának megelőlegezése megtörtént. Az ügygondnok előreláthatólag felmerülő készkiadásának és várható díjának előlegezéséről a közjegyző külön végzésben rendelkezik.
51. § Ügygondnokul a közjegyzőnek elsősorban ügyvédi irodát vagy egyéni ügyvédet kell kirendelnie. Sürgős esetben ügygondnokul az öröklésben érdekelt másik személy is kirendelhető, ha sem ő, sem az esetlegesen általa képviselt harmadik személy az érintettel nem ellentétesen érdekelt.
52. § Az ügygondnokra – ha törvény másként nem rendelkezik – a meghatalmazott jogállására vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok jogköre kiterjed a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a hagyatéki vagyon átvételét is; készpénzt, értékpapírt és értéktárgyat azonban csak a gyámhatóság engedélyével vehet át. Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le, jogokat (követeléseket) nem ismerhet el és kötelezettséget nem vállalhat, kivéve, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
53. § (1) * A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra az örökhagyó végintézkedésének hiányában megidézi
a) a törvényes örökösöket,
b) a hagyatéki hitelezőt,
c) a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt és
d) azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte.
(2) * Ha az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra a végintézkedés lényeges tartalmának közlésével megidézi:
a) a végintézkedésben megjelölt, örökösként érdekeltet,
b) a kötelesrészre jogosult törvényes örököst,
c) a végrendeleti végrehajtót,
d) a hagyatéki hitelezőt,
e) a hagyatéki eljárásban fellépett igénylőt, valamint
f) azt, aki mint az örökhagyó hagyatékához tartozó dolog birtokosa, vagy az örökhagyó hagyatékához tartozó, és a halállal az örökösre (hagyományosra) átszálló jog vagy követelés kötelezettje az idézést kérte,
g) tulajdonostársak közös öröklési szerződése esetén az örökhagyót túlélő tulajdonostársat.
(3) Ha a közjegyző az örökhagyó végintézkedésének esetleges érvénytelenségére vonatkozó körülményt észlel, vagy valamelyik törvényes örökös – az örökhagyó végintézkedése ellenére is – örökösként igényt jelentett be a hagyatékra, akkor a hagyatéki tárgyalásra valamennyi törvényes örököst is meg kell idézni.
54. § Ha az örökhagyó szóbeli végrendeletet tett, a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra a szóbeli végrendelet tanúit megidézheti, de ha előzetes nyilatkozatot nem tett, vagy az öröklésben érdekelt kéri, meg kell idéznie vallomásuk jegyzőkönyvbe foglalása végett. Ha a tanúk vallomása folytán újabb, olyan érdekeltek adatai válnak ismertté, akiknek a hagyatéki tárgyalásra történő idézése nem történt meg, a közjegyző a tárgyalást elhalasztja.
55. § (1) A közjegyző a szóbeli végrendeletet a tanúk előzetes írásbeli nyilatkozatainak, illetve tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásainak felolvasásával hirdeti ki.
(2) * A közjegyző a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor vagy a szóbeli végrendelet kihirdetésekor jelen nem levő – korábban ismert vagy a tanúk kihallgatásának következtében ismertté vált – örökösként érdekelteknek a tanúk előzetes nyilatkozatait, illetve a meghallgatásukról szóló tárgyalási jegyzőkönyvet megküldi. Ha ilyen érdekelt nem ismert, a közjegyző az örökhagyó szóbeli végrendeletét nyomban kihirdeti, ellenkező esetben a végrendelet kihirdetésére azt követően kerülhet sor, miután a végrendelet lényeges tartalma a tanúk meghallgatásakor jelen nem lévő érdekeltekkel is szabályszerűen közlésre került.
56. § (1) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel (e §-ban együtt: lakóhellyel) vagy székhellyel nem rendelkezik, és magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottja nincs, őt a közjegyző az idézés kézbesítésével egyidejűleg felhívja kézbesítési megbízott megjelölésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti érdekelt a kézbesítési megbízott nevét és címét legkésőbb az első hagyatéki tárgyaláson köteles bejelenteni, egyidejűleg benyújtani a kézbesítési megbízottal kötött és teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt megbízási szerződését. Cég esetében kézbesítési megbízottként külön megbízás nélkül a külföldi érdekeltnek a cégjegyzékben szereplő kézbesítési megbízottja jár el.
(3) Ha az érdekelt a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, továbbá a megbízás megszűnésének akár a megbízó, akár a megbízott általi bejelentését követően külön felhívás nélkül haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy az érdekelt külön felhívásának nincs helye, hanem a közjegyző az érdekelt részére hirdetményi úton kézbesít. E rendelkezés nem alkalmazható az első tárgyalásra szóló idézés kézbesítésére; ezen iratok kézbesítésére a Pp. külföldön történő kézbesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) E §-ban foglaltakra az (1) bekezdés szerinti érdekeltet külön is figyelmeztetni kell.
57. § (1) Az idézés figyelmeztetést tartalmaz az alábbiakra is:
a) ha szabályszerű idézése ellenére valaki a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a hagyatéki tárgyalás megtartását és a végzés meghozatalát nem akadályozza,
b) az egyezségkötés lehetőségére és
c) a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére,
d) * a megidézett személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha tudomása szerint az örökhagyó hagyatéka tekintetében külföldön eljárás volt vagy van folyamatban, egyúttal megadni a külföldi eljárás beazonosításához szükséges adatokat.
(2) * Ha a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján az örökhagyó házastársa az őt törvényes örökösként megillető haszonélvezeti jog (a továbbiakban: özvegyi jog) megváltására igényt terjeszthet elő, a közjegyző az özvegyi jog jogosultját és a törvényes állagörökösöket az özvegyi jog megváltásának lehetőségéről az idézésben tájékoztatja.
57/A. § * (1) * A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös írásbeli kérelmére az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el, és az adóhatóság tájékoztatásának tartalmáról tájékoztatja a tájékoztatást kérelmező örököst.
(2) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös tájékoztatás során írásban köteles az örökös figyelmét felhívni az adótitok megőrzésének kötelezettségére, az adózó halála miatti soron kívüli adómegállapítás szabályaira, és arra, hogy a tájékoztatás tartalma eltérhet a soron kívüli adómegállapítás eredményétől.
58. § (1) Ha a képviselővel nem rendelkező hagyatéki eljárásban érdekelt tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.
(2) A hirdetményt 15 napra kell közzétenni és a 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni.
59. § (1) A közjegyző a hirdetményt elektronikus úton megküldi az országos kamarának, amely gondoskodik a hirdetmény elektronikus közzétételéről.
(2) Az országos kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet. Az országos kamara a hirdetményt az érkezését követő munkanapon köteles a közzététele időpontjának megjelölésével együtt a nyilvántartásban közzétenni. A közzététel 15. napján e tényről az országos kamara a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.
(3) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel alapján állnak be.
60. § (1) * A hirdetmény útján kézbesítendő iratot 15 napra közzé kell tenni az érdekelt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal honlapján is.
(2) * A hirdetményt a közjegyző elektronikus úton küldi meg a polgármesteri hivatalnak, amely azt az érkezését követő munkanapon köteles a honlapján a közzététele időpontjának megjelölésével együtt közzétenni. A közzététel 15. napján e tényről a polgármesteri hivatal a közjegyzőt díjmentesen, elektronikus úton értesíti.
61. § * Bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére a hirdetményt közzé kell tenni a külön jogszabályban meghatározott kormányzati portálon vagy – ha annak költségeit előlegezi – más egyéb módon is (országos napilapban vagy más formában). Az ezzel felmerült költséget a kérelmező viseli.
62. § (1) A hirdetmény tartalmazza:
a) a közzététel napját,
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző nevét és székhelyét,
c) az ügy számát,
d) az örökhagyó nevét,
e) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában bejegyzett tartózkodási helyét,
f) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált,
g) az érdekelt tudomására hozandó adatokat és figyelmeztetéseket (a közlés tartalma).
(2) A hagyatéki eljárásban hozott végzés hirdetményi úton történő kézbesítése esetén a hirdetmény a végzés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy a közjegyző az ügyben végzést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az érdekelt vagy képviselője a végzést a közjegyzőnél átveheti.
(3) Az örökhagyó végintézkedésének hirdetményi úton történő közlése esetén a hirdetmény a végintézkedés tartalma helyett azt tartalmazza, hogy az örökhagyó végintézkedését az érdekelt vagy képviselője a közjegyzőnél megtekintheti.
63. § (1) Ha az öröklésben érdekeltet természetes személyazonosító adatainak – részben vagy egészben való – ismeretlensége miatt nem lehet azonosítani, hirdetményi úton kell megidézni a tárgyalásra azzal a felhívással, hogy igényét a hirdetményi kézbesítéstől számított 30 napon belül a közjegyzőnél jelentse be.
(2) Ha az ismeretlen öröklésben érdekelt igényét a hirdetményben megadott határidőn belül nem jelenti be, és a tárgyaláson sem jelenik meg, az eljárás további szakaszában őt mint öröklésben érdekeltet és igényét figyelmen kívül kell hagyni.
64. § (1) * Ha arra vonatkozó adat merül fel, hogy más törvényes örökös hiányában az állam vagy települési önkormányzat örököl, a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetményt bocsát ki, amelyben felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, hogy azt számára a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban jelentse be.
(2) * A közjegyző a hagyatéki eljárásról az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény egyidejű megküldésével tájékoztatja az államot vagy települési önkormányzat törvényes öröklése esetén az érintett települési önkormányzatot.
(3) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt a hagyatékra örökösként érdekelt nem jelentkezik, a közjegyző az állam vagy települési önkormányzat törvényes öröklését állapítja meg és a hagyatékot, az arra más jogcímeken bejelentett igényekre is tekintettel az általános szabályok szerint adja át.
65. § (1) Az ismeretlen hagyatéki tartozás jogosultját a közjegyző bármely, öröklésben érdekelt kérelmére a hirdetményi kézbesítés szabályait megfelelően alkalmazva hirdetmény útján hívja fel arra, hogy követelését a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közjegyzőnél írásban jelentse be.
(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be
a) a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja és
b) az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, ha a hagyatéki osztály már megtörtént.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható annak az örökösnek a javára, akinek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakra való figyelemfelhívást az (1) bekezdésben foglalt esetben a hirdetmény tartalmazza, és a közjegyző az érdekeltekkel is közli.
66. § (1) A hirdetményi kézbesítésről az országos kamara számítógépes nyilvántartást (e §-ban a továbbiakban: nyilvántartás) vezet, amelybe rögzíti az eljáró közjegyző nevét, az ügy számát, az utolsó belföldi lakóhelye (székhelye), ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyző székhelye megjelölésével a címzett nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját.
(2) A nyilvántartás közhiteles, a benne foglalt adatokról az országos kamara külön jogszabályban meghatározott módon kérelemre vagy megkeresésre felvilágosítást ad.
(3) * A hirdetménnyel kézbesített irat címzettjén kívül, más személy kérelmére, megkeresésre vagy adatkérésre felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, bírósági végrehajtó, az ügyészség, a nyomozó hatóság, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon.
(4) A hirdetmény nyilvántartásba való rögzítéséért és a közzétételéért költségtérítést kell fizetni, amely a közjegyző készkiadását képezi; az országos kamara a hirdetményi nyilvántartás létesítésének, működtetésének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésből fedezi.
67. § (1) A tárgyalás megnyitása után a közjegyző megállapítja, hogy a megidézettek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik idézett a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra e törvény szabályai szerinti idézése megtörtént-e. A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
(2) A hagyatéki tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha valamelyik meg nem jelent, a tárgyalásra egyébként megidézendő érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi végzést hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni és arra a tárgyalásra megidézendő, de szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A megjelent érdekelteket az újabb tárgyalásra csak szükség esetén kell megidézni.
(3) Ha valamelyik meg nem jelent érdekelt idézésének kézbesítési bizonyítványa a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, az érdemi végzés meghozatalát a kézbesítési bizonyítvány megérkezéséig el kell halasztani. Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalás megtartását követő 30 napon belül a közjegyzőhöz megérkezik, és abból megállapítható, hogy a meg nem jelent érdekelt tárgyalásra történő megidézése szabályszerű volt – ha újabb tárgyalás megtartása nem szükséges –, az érdemi végzés újabb tárgyalás kitűzése nélkül is meghozható; az ekként hozott végzést kézbesítés útján kell közölni.
(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselő a képviseleti jogát nem igazolja, a közjegyző az érdekelt nevében megjelent személyt megfelelő határidő kitűzésével felhívja a képviseleti jog megfelelő igazolására. Ha a képviselőként megjelent személy az érdekeltet nem képviselheti, az érdekeltet megfelelő határidő kitűzésével fel kell hívni, hogy személyesen vagy a törvénynek megfelelő képviselő útján járjon el.
(5) Ha a (4) bekezdésben említett hiány pótolható, a közjegyző a tárgyalást a hiány pótlása előtt is folytathatja, a megjelent érdekeltek egyező kérelmére pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitűzött határidő alatt nem pótolták, a közjegyző az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
68. § (1) Ha a megjelentek számbavétele után a közjegyző megállapítja, hogy helye van a tárgyalás elhalasztásának, akkor elhalasztja a tárgyalást, valamint – amennyiben ez lehetséges – a folytatólagos tárgyalás időpontját kitűzi, feltéve, hogy az érdemi határozathozatalt befolyásoló
a) fontos okból azt bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kéri,
b) egyezség megkötése érdekében érdemesnek látszik, vagy
c) tényállás további tisztázása miatt szükséges.
(2) * A tárgyalás elhalasztása esetén, ha az öröklésben érdekeltek – az elhalasztást megelőzően vagy azt követően – egyezően kérik, a közjegyző tárgyaláson kívül, a rendelkezésre álló adatok alapján dönthet a hagyaték átadásáról, és e döntést kézbesítés útján közli.
69. § (1) A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.
(2) Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki. A szóbeli végrendelet kihirdetése a tanúk tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának és – ha készült – az általuk a szóbeli végrendelet megtételének körülményeiről és tartalmáról készített nyilatkozatok felolvasásából és jegyzőkönyvhöz csatolásából áll.
(3) A tárgyaláson a jelen lévő hagyatéki eljárásban érdekeltnek módot kell adni arra, hogy észrevételét megtehesse.
70. § (1) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja
a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást,
b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint
c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben.
(2) A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot.
71. § (1) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha
a) az öröklésben érdekelt gondnokság alá helyezési eljárásának megindítása érdekében az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot értesítette, vagy
b) a hagyaték vagy egy részének átadása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában
ba) büntetőeljárás vagy közigazgatási hatósági eljárás, vagy
bb) polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás
van folyamatban.
(2) * A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben
a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása,
b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy
c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként
ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy
cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, vagy
d) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.
(2a) * A közjegyző a hagyatéki eljárást a 18/A. § (2) bekezdése szerinti közjegyzői felhívás kibocsátásával egyidejűleg, a 18/A. § (6) bekezdése szerinti, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét megállapító közjegyzői végzés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.
(3) * Ha az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a közjegyző a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint szükséges feltételek fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadása céljából megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet.
(4) * A hagyatéki eljárás felfüggesztése az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott eljárások jogerős, illetve végleges befejezéséig tarthat.
(5) A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.
(6) * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző
a) belföldi természetes személy és tagállami állampolgár örökös esetében a hagyaték átadásáról szóló végzésben megállapítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettséget,
b) az a) pontba nem tartozó esetben a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a halál esetére megajándékozottra, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a halál esetére megajándékozottnak, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át.
(7) * A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közjegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi az államot megillető vételi jog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését.
72. § (1) * A hagyatéki eljárás költsége:
a) a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás),
b) az ügygondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás),
c) a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége), valamint
d) a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költség.
(2) * A hagyatéki eljárásban – ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is – nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
73. § * (1) A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzői munkadíj kivételével – a hagyatéki eljárásban
a) annak kell előlegeznie,
aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte,
ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt), vagy
ac) akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált;
b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált;
c) ha a b) pont szerinti személy nem állapítható meg, akkor egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(2) Az (1) bekezdés szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl –, egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.
(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben
a) annak kell előlegeznie,
aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy
ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);
b) az viseli, aki örököl, aki a hagyatékból dologi hagyományosként, halál esetére megajándékozottként, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelőként, a végintézkedéssel létesített alapítványként részesül; ilyen személy hiányában az egyéb öröklésben érdekeltek, ha egyéb öröklésben érdekeltek sincsenek, akkor az, aki a hagyatéki eljárás megindulását kezdeményezte.
(5) Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.N
74. § * A költségek megelőlegezésére szolgáló pénzösszeget – a jegyző vagy a közjegyző felhívásának megfelelően – a Kjnp. megfelelő alkalmazásával a közjegyzőnél kell megfizetni.
75. § * (1) A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére megfelelő határidőt kell tűzni, amely az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi nem lehet.
(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás erejéig a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog illeti meg.
(3) A törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyző – a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló – végzéssel állapítja meg.
(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges.
(5) Arra alkalmas hagyatéki vagyontárgyon a törvényes zálogjog a közjegyző (3) bekezdés szerinti végzése és megkeresése alapján a zálogkötelezett hozzájárulása nélkül óvadékként is létrejöhet.
76. § A hagyatéki eljárás költsége a végrehajtandó követelések kielégítésének sorrendje vonatkozásában a munkavállalói munkabérrel egy tekintet alá eső követelésnek minősül.
77. § Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolat kiadását kérőnek a külön jogszabályban meghatározott másolati díjat kell fizetnie a közjegyző részére, a jegyző eljárásában készült irat másolata esetén a települési önkormányzatnak.
78. § * A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha
a) joghatósága hiányát állapítja meg, vagy
b) öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és
ba) nem áll fenn, illetve megszűnik a 20. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) vagy (3) bekezdésében foglalt körülmény és a hagyatékban nincs a 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt vagyontárgy,
bb) nem áll fenn, illetve megszűnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelező,
bc) a hagyatéki leltár felvétele kérelemre történt és a kérelmező – több kérelmező esetén valamennyi kérelmező – e kérelmét a hagyatékátadó végzés meghozataláig visszavonta.
79. § A hagyaték egy része is átadható ideiglenes, illetőleg teljes hatállyal, ha az átadásnak az előfeltételei a hagyatéknak erre a részére már fennállnak (rész-hagyatékátadó végzés).
80. § * (1) Ha az öröklés feltételhez kötött, ezt – ha még nem következett be – a hagyaték átadásáról szóló végzésben fel kell tüntetni.
(2) Az elsősorban örökösnek nevezett személyként (a továbbiakban: előörökös) történt öröklés esetén a hagyaték átadásáról szóló végzésben az utóörökléssel érintett vagyontárgyra, vagyonrészre vagy vagyoni hányadra vonatkozóan fel kell tüntetni
a) az utóöröklési jogot és
b) az előörökös rendelkezési jogának a Ptk.-ban meghatározott korlátját.
81. § (1) Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.
(2) Ha az ingó vagyontárgy hagyatékba tartozását, tulajdonjogát az örökösként érdekelteken kívül álló igénylő teszi vitássá, a vagyontárgyat csak akkor lehet kihagyni a hagyatékból, ha
a) ezt az igényt az adott vagyontárgy vonatkozásában örökösként érdekeltek elismerik,
b) az ingó vagyontárgyon lévő jelből vagy más körülményből valószínű, vagy
c) az igénylő okirattal valószínűsíti,
hogy az ingó vagyontárgy nem tartozik a hagyatékhoz, hanem az igénylőt illeti meg.
(3) Közhiteles nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett vagyontárgyat csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha
a) * jogerős bírósági vagy véglegessé vált közigazgatási határozat alapján megállapítható, hogy az nem tartozott az örökhagyó hagyatékához, vagy
b) * a vagyontárgy tulajdonjogára igényt tartó személy a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig közokirattal igazolja, hogy javára a tulajdonjogot a nyilvántartásba bejegyezték.
(4) * Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,
b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) és b) pontban foglalt eset kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat), illetve az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetve az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.
(5) Ha vagyontárgy közhiteles nyilvántartásában tulajdonosként feltüntetett személynek az örökhagyóval való azonossága kétséges, a vagyontárgy csak akkor vehető fel a hagyatékba, ha a közjegyző az azonosságot megállapítja. Ha az azonosság a hagyatéki iratokból vagy a hagyatéki eljárásban érdekeltek által felmutatott okiratból, vagy az érdekeltek nyilatkozataiból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása és ennek eredményeként a leltár kiegészítése érdekében a jegyzőt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a nyilvántartást vezető hatósággal közli. Ez a közlés a nyilvántartást vezető hatóságot köti.
81/A. § * A külföldi hagyatéki vagyonból az igazoltan meglévő és hagyatékhoz tartozó vagyon adható át.
82. § A hagyatékátadó végzésben a hagyatékot abban a részében teljes hatállyal kell átadni, amelyben a teljes hatályú átadás feltételei fennállnak, míg ideiglenes hatállyal kell átadni abban a részében, amelyben az ideiglenes hatályú átadás feltételei állnak fenn.
83. § (1) A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és
a) * a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a végintézkedéssel létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy
b) a hagyatéki eljárásban a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita vagy – figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat – másodlagos öröklési vita.
(2) * A közjegyző akkor is teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak másodlagos öröklési vita merült fel és e vitában az igény előterjesztője a teljes hatályú hagyatékátadáshoz hozzájárult, vagy az igénye összegének megfelelő pénzösszeget a többi örökösként érdekelt biztosítékként közjegyzői letétbe helyezte. A közjegyző a letétbe helyezett biztosíték összegét a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30. nap leteltét követően haladéktalanul a letevőnek fizeti ki, kivéve, ha az igény előterjesztője a 30. napig – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett. A közjegyzői letétbe helyezett biztosítékkal egy tekintet alá esik, ha az örökösként érdekelt beleegyezik, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be, és a bejegyzés költségeit megelőlegezi. A közjegyző a költségeknek az örökösként érdekelt általi megelőlegezése után a jelzálog bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. Ha az örökösként érdekelt a törlés díját megelőlegezi, és az, aki a vitatott igényt a hagyatéki eljárásban előterjesztette a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül – az érkeztetett keresetlevél egy példányával – nem igazolja, hogy igénye érvényesítése érdekében bírósági eljárást kezdeményezett, a közjegyző a jelzálog törlése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(3) Ha a másodlagos öröklési vitában támasztott igény előterjesztője a (2) bekezdés szerinti per megindítását igazolta,
a) * a biztosíték összegét a közjegyző a keresetlevél jogerős visszautasítása – feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be –, a per érdemi döntés nélküli jogerős megszüntetése vagy szünetelés folytán történő megszűnése esetén a letevőnek vagy a bíróság érdemi döntése alapján arra jogosultnak fizeti ki,
b) a jelzálogjogot kérelemre
ba) * törölni kell, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasította – feltéve, hogy a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be – vagy a pert érdemi döntés nélkül jogerősen megszüntette vagy
bb) a bíróság jogerős érdemi döntésének megfelelően módosítani kell.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt ingatlan-nyilvántartási eljárások költségét az viseli, akinek javára a jelzálogjog-törlési vagy -módosítási – felemelésre vagy leszállításra irányuló – eljárást megindítják.
(5) * A (2) bekezdésben meghatározott bírósági eljárást kezdeményező keresetlevélben – a jogszabályban meghatározottakon kívül – fel kell tüntetni a pénzösszeg letételének, illetve a jelzálogjog bejegyzésének tényét, és kérelmet kell előterjeszteni az azokról való döntés iránt. A bíróság jogerős ítéletét vagy a pert megszüntető vagy megszűnését megállapító végzését a közjegyzői letéttel kapcsolatos intézkedések megtétele céljából a közjegyzőnek, a jelzálogjoggal kapcsolatos intézkedések megtétele céljából az ingatlanügyi hatóságnak is megküldi; ugyanezen célból a keresetlevél jogerős visszautasításáról szóló végzést csak akkor küldi meg a közjegyzőnek, illetve az ingatlanügyi hatóságnak, ha a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása nem következett be.
(6) * A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a hagyaték teljes hatályú átadásának nem akadálya.
84. § * A közjegyző özvegyi joggal terhelten és teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha csak e jog vagy annak terjedelme vitás.
85. § (1) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni.
(2) * A hagyatékot ideiglenes hatállyal megszerző a neki ideiglenesen átadott hagyatékot – kivéve a biztosítási intézkedés alapján más személy birtokába kerülő, illetve abban maradó vagyontárgyat – birtokában tarthatja, a birtokában nem lévő vagyontárgyakat birtokba veheti és azokat jóhiszemű birtokosként használhatja, de el nem idegenítheti és meg nem terhelheti a hagyaték teljes hatályú átadásáig vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig.
(3) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés hozatala esetén az örökös a hagyatéki-átadási terheket és az öröklési illetéket a hagyatékból is kifizetheti; e célból a közjegyző azt engedélyező végzése alapján a hagyatéki vagyon- tárgyakat értékesítheti, a bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénzt és vagyontárgyat is birtokba veheti. Ha a birtokba vett készpénzből és vagyontárgyból vagy annak értékesítéséből befolyt összeget az örökös nem e célnak megfelelően használja fel, annak erejéig e terhek kielégítéséért saját vagyonával felel.
86. § (1) Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot – függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van – ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni.
(2) Ha annak az öröklési szerződésnek vagy végrendeletnek, amelyre az örökös igényét alapítja, nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, a vitás hagyatékot a törvényben megszabott kellékekkel rendelkező végrendeletben megnevezett örökösnek, illetőleg a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a végintézkedés tartalmi okból nyilvánvalóan érvénytelen.
(3) Minden más öröklési jogi vita esetén a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni a hagyaték ideiglenes hatályú átadásáról.
87. § A hagyaték ideiglenes átadásának hatályára vonatkozó rendelkezésekre a feleket a végzésben figyelmeztetni kell.
88. § (1) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha
a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja,
b) * a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen visszautasította,
c) a bíróság a keresetet jogerősen elutasította,
d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy
e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.
(2) A közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását az (1) bekezdés a) pontja esetén a határidő elteltével, illetve az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt irat átvételét követő 15 napon belül végzéssel állapítja meg.
89. § * Ha a hagyatéki perben döntést hozó bíróság jogerős határozata az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéstől részben vagy egészben eltér, a közjegyző az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést a bírósági határozattal érintett részében hatályon kívül helyezi és a bírósági határozatnak megfelelő teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, egyidejűleg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés bírósági határozattal nem érintett részére vonatkozóan megállapítja annak teljes hatályúvá válását. Ha a bíróság az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igényt elbírálja, a közjegyző – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett – a hagyatéki eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények vonatkozásában a bíróság határozata az irányadó.
90. § (1) A tárgyaláson hozott végzéseket a tárgyalás napján kell kihirdetni.
(2) Kézbesítés útján kell közölni:
a) – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést
aa) a hagyatéki eljárásban érdekeltekkel,
ab) * ha az érdekeltek között méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy van, akkor a gyámhatósággal;
b) a tárgyaláson hozott végzést azzal az eljárásban fellépett érdekelttel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve;
c) a tárgyaláson hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal az érdekelttel, aki a tárgyaláson – szabályszerű idézés ellenére – nem jelent meg;
d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekeltekkel.
(3) A közjegyző a hagyatékátadó végzést vagy az eljárást befejező egyéb végzést a tárgyaláson jelen levő érdekeltek részére nyomban kézbesítheti.
(4) A (2) bekezdés alá nem eső végzést a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni.
91. § (1) * A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket – kivéve a vagyontárgyat törvényes öröklés útján megszerző államot vagy települési önkormányzatot – külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.
(2) * Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi.
(2a) * Ha a teljes hatályú hagyatékátadó végzés utóöröklési jogot tartalmaz, akkor a közjegyző a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzi az előörökös nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint az utóöröklési jogot tartalmazó teljes hatályú hagyatékátadó végzés egyedi azonosításához szükséges adatokat.
(2b) * A közjegyző a (2) bekezdésben foglaltakon túl minden esetben értesíti a cégbíróságot, ha az állam – nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örökölt.
(3) A közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó végzés és az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.
(4) * A teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésének megállapítása után a végzés rendelkezéseinek megfelelően a közjegyző intézkedik a biztosítási intézkedés folytán hatósági, közjegyzői vagy bírósági letétben levő vagyontárgy kiutalása, valamint a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedéssel birtokba adott (birtokban hagyott) vagyontárgynak a jogosult részére való átadása és a zár alá vétel megszüntetése iránt.
(5) Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben a közjegyző rendelkezik a hagyatéki eljárás során korábban elrendelt biztosítási intézkedés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A közjegyző a biztosítási intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka megszűnt.
92. § (1) A közjegyző a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést és a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás végett megküldi az illetékes állami adóhatóságnak.
(2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést és a jogszabályban előírt egyéb iratokat a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedésének megállapításától számított 15 napon belül az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.
92/A. § * A közjegyző az ingatlant érintő hagyatéki eljárásban tájékoztatja a feleket a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.
93. § (1) Ha az öröklési jogi vita és a másodlagos öröklési vita rendezése érdekében a felek a bírósági eljárás megindításának igazolására nyitva álló határidő alatt – a per megindítása helyett – külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindítását igazolják, a közjegyző – az általa jóváhagyandó egyezség megkötése céljából – a bírósági eljárás megindítására nyitva álló határidőt az eredeti határidő elteltétől számított 30 nappal meghosszabbítja.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt meghosszabbított határidő alatt a közvetítői eljárás a felek által a közjegyzőhöz a meghosszabbított határidő alatt egyezségként jóváhagyás végett beterjesztett olyan megállapodással fejeződik be,
a) amelyet a vitatott érték – része vagy egésze – tekintetében a közjegyző részben vagy egészben jóváhagy, akkor a közjegyző a jóváhagyott egyezségnek megfelelően intézkedik; a jóvá nem hagyott rész tekintetében a b) pontban és a (4) bekezdésben foglaltak irányadók;
b) amelynek jóváhagyását a közjegyző megtagadja, vagy a közvetítői eljárás – a közvetítőnek az eljárás eredménytelen befejezéséről készített, a közjegyzőhöz beterjesztett igazolásával vagy feljegyzésével igazoltan – a megállapodás nélkül fejeződik be, akkor a közjegyző megállapítja a meghosszabbított határidő lejártát, és az erről szóló végzést a vitás felekkel közli.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben, vagy ha a meghosszabbított határidő a közvetítői eljárás befejeződése nélkül jár le, a per megindítását az arra jogosult a határidő lejártát megállapító végzés közlésétől vagy a meghosszabbított határidő lejártát követő 8 napon belül joghatályosan igazolhatja; erről a közjegyző a feleket a határidő lejártakor hivatalból értesíti.
(4) A felek a jóváhagyás céljából a közjegyzőhöz beterjesztett egyezségüket az annak jóváhagyásáról rendelkező végzés meghozataláig módosíthatják, és eddig az időpontig a módosított egyezséget jóváhagyás végett a közjegyzőhöz beterjeszthetik. Ebben az esetben a közjegyző a módosított egyezség jóváhagyása felől határoz, és e határozatának megfelelően intézkedik.
94. § * (1) A hagyatékot az osztályos egyezség alapján öröklés jogcímén kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.
(1a) * A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának. Az osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelőnek.
(2) * Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek – az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett – vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(3) * Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket, továbbá utat, árkot, halastavat, mocsarat, csatornát ajándék jogcímén a magyar államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a magyar államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének – öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés – megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.
(4) * A (3) bekezdésben foglaltak esetén az örökös illetékfizetési kötelezettségére az örököstársnak való ingyenes átengedés szabályait kell alkalmazni, a 73. § alkalmazása során örökösnek az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szervet kell tekinteni.
95. § * (1) Ha a Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget – ideértve azt is, ha az ingatlan kivett út, kivett árok, illetve kivett csatorna alrészletet is tartalmaz – az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is) a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, és az ingatlan vagy a hagyatékot képező tulajdoni illetőség teljes hatályú átadásának akadálya nincs, a közjegyző a tulajdonjog átruházására vonatkozó jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja. Az egyezség tartalmára a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közjegyző a szerző fél tulajdonszerzési képességét, valamint a tulajdonjog megszerzésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt feltételeinek fennállását nem vizsgálja.
(3) A közjegyző a felek egyezségét megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek, egyidejűleg a hagyatéki eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének közléséig felfüggeszti. A hagyatéki eljárás felfüggesztése alatt rész-hagyatékátadó végzés (79. §) hozható.
(4) Ha az ingatlan vagy tulajdoni illetőség teljes hatállyal történő átadásának akadálya nincs, a közjegyző a mezőgazdasági igazgatási szervnek az egyezséget jóváhagyó döntése alapján a felek egyezségét a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésében szereplő személlyel – aki az egyezségben a vevőként egyezséget kötő személy helyébe lép, ha ez a személy nem azonos az egyezségben vevőként szereplő személlyel – jóváhagyja és az ingatlant adásvétel jogcímén e harmadik személy részére adja át az örökösként érdekeltnek minősülő törvényes örököstársak – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – közössége tagjai öröklés jogcímén történt közbenső jogszerzése megállapításával az egyes törvényes örököstársakat – ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is – illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezség jóváhagyását megtagadta, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja és a hagyatéki eljárást folytatja.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy annak tulajdoni illetőségét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti tanyának minősülő ingatlant, vagy annak tulajdoni illetőségét az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban adásvétel jogcímén ruházza át az öröklésben érdekelt más személyre, vagy a kieséses örökösre.
96. § * (1) * Az özvegyi jog megváltása iránti igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, aki az örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására illetékes. Ha az özvegyi jog megváltása iránti igényt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig előterjesztik, az igényt a közjegyző a hagyatéki eljárásban bírálja el és a hagyatékot annak megfelelően adja át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpont után előterjesztett igénnyel kapcsolatos eljárás lefolytatására – a 97. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – az a közjegyző illetékes, aki a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes; az eljárás során a póthagyatéki eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazandóak. Ha az eljárás során a felek a megváltásra vonatkozóan nem kötnek egyezséget, a közjegyző az eljárást megszünteti; az igény ezt követően bírósági úton érvényesíthető.
(3) Az özvegyi jog megváltásának a póthagyatéki vagyonra nézve a póthagyatéki eljárásban is helye van.
97. § * (1) * Ha az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig igényt terjesztenek elő, arról a közjegyző dönt és a hagyatékot ennek megfelelően adja át; a 96. § (2) bekezdésében foglalt esetben a közjegyző a felek között létrejött egyezség jóváhagyásáról a 12. § szerint határoz.
(2) * Az özvegyi jog megváltása iránt a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig, illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig előterjesztett igény esetén, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs és a hagyaték teljes hatályú átadásának van helye, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ennek érdekében a Pp. bizonyításra vonatkozó szabályai szerint bizonyítást folytathat le. A közjegyző a hagyatékot a külön végzés végrehajthatóvá válása után – a külön végzésben foglaltakra is figyelemmel – teljes hatállyal adja át. Ha a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a megváltás kérdésében egyik érdekelt sem érvényesíti igényét a bíróság előtt, a közjegyző külön végzése végrehajthatóvá válik, az ezt követően előterjesztett megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása, illetve a közjegyző külön végzésének jogerőre emelkedése vagy megváltoztatása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás megindításának, illetve eredményének jogkövetkezményeit (93. §) megfelelően alkalmazni kell.
(3) Ha az örökösök között öröklési jogi vita van, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az érdekelt a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően perrel érvényesítheti. Ha azonban 30 nap alatt igényét nem érvényesíti, a megváltás iránti igényt figyelmen kívül kell hagyni. A 30 napos perindítási határidő számítása tekintetében a külön törvényben meghatározott közvetítői eljárás (93. §) megindításának jogkövetkezményeit megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a bíróság utóbb öröklési jogi vita felől dönt, és ez a megváltás alapjául szolgáló hagyaték megosztása tekintetében változást eredményezhet, az özvegyi jog megváltása iránti igény a bíróság előtt legkésőbb az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig előterjeszthető.
98. § * (1) A jegyző vagy a közjegyző amint arról tudomást szerez, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg, haladéktalanul értesíti őt, és a végrendelet rá vonatkozó tartalmát vele közli.
(2) A jegyző vagy a közjegyző amint a végrendeleti végrehajtó személyéről tudomást szerez, értesíti a végrendeleti végrehajtót jogairól és kötelezettségeiről, valamint felhívja őt, hogy nyilatkozzon megbízatása elfogadásáról. A megbízatás elfogadottnak minősül az erről szóló nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző előtt, a jegyző vagy a közjegyző által felvett jegyzőkönyvbe foglaltan történő megtételével, illetve az elfogadásról szóló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatnak a jegyző vagy a közjegyző általi dokumentált átvételével.
(3) Ha a végrendeleti végrehajtó az értesítés és tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül megbízatását a (2) bekezdés szerint nem fogadja el, a hagyatéki eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a végrendeleti végrehajtói megbízatás nem jött volna létre. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(4) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét vagy létre nem jöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel – ha a végzést a jegyző hozta meg, azt a közjegyzővel is – közölni kell.
(5) A végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét megállapító végzésben fel kell tüntetni a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet és a jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit. Egyes jogosultságainak gyakorlása vagy egyes kötelezettségeinek teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtó kérelmére a közjegyző a végzés egyes rendelkezéseiről kivonatot készít.
99. § * (1) A végrendeleti végrehajtó jogaira és kötelezettségeire a végintézkedés az irányadó; feladatát az örökhagyó utasításai és rendes gazdálkodás szabályai szerinti köteles ellátni. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása nem mentesíti, de ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.
(2) Ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy
a) az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse, és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza,
b) követelje a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az örököstől, a hagyományostól, és ennek érdekében, amíg az örökhagyó végintézkedésében részesített személy maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon,
c) a hagyatéki vagyon kezelésére irányuló jogkörében a hagyatékot birtokba vegye, és
ca) a hagyatéki hitelezőket – különösen a halaszthatatlan kifizetéseket – a saját nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse,
cb) a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse,
cc) az örökhagyó gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló és a hagyaték megnyíltával az örökösre átszállt tagsági jogait gyakorolja,
d) a hagyatékátadó végzés (ideértve a rész-hagyatékátadó végzést is) jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa annak rendelkezéseit.
(3) A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában
a) kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el, kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult,
b) a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet.
(4) * Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor – az ehhez szükséges mértékben – a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így
a) a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint
b) a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani.
(5) * A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.
(6) * A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben foglaltak teljesítésében akadályozza.
(7) * A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának, értékesítésének.
(8) * A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt ellenértéket) a vagyontárggyal – egyébként – rendelkezni jogosult öröklésben érdekeltnek kiadni.
(9) * A (4)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha – akár a hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül – a végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az örökösként érdekeltnek adja ki.
100. § * (1) * A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei között utasíthatják.
(2) A végrendeleti végrehajtó az e minőségében végzett tevékenységével az öröklésben érdekelteknek – a rájuk vonatkozó rész tekintetében – okozott károkért a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel.
(3) A végrendeleti végrehajtó indokolt kiadásait az örökösök kötelesek megtéríteni. Ha a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó a hagyatékban részesítette, a megbízatás teljesítéséért járó díjba a részesítés értéke – a végrendelet arra vonatkozó rendelkezésének hiányában – nem számít bele.
101. § * (1) A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:
a) * a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével (ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,
b) a végrendeleti végrehajtó halálával, megszűnésével,
c) lemondással,
d) a megbízatás megvonásával,
e) ha a megbízatás betöltéséhez szükséges, a törvényben előírt feltételek már a megbízatás elfogadásakor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(2) A végrendeleti végrehajtó megbízatásáról való lemondására a megbízatás elfogadásának alaki követelményei irányadóak; hatálya a közjegyzőhöz érkezéssel áll be.
(3) A végrendeleti végrehajtótól megbízatását az öröklésben érdekelt személyek egyhangúlag, ugyanazon okiratba foglalt közös nyilatkozatban megvonhatják. A nyilatkozatot a közjegyző részére el kell juttatni, aki azt a végrendeleti végrehajtóval haladéktalanul közli; a megvonás hatálya e közléssel áll be.
(4) * A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen kérik.
(5) * Amennyiben a végrendeleti végrehajtó megbízatása a hagyatéki eljárás során megszűnik, a megbízatás megszűnését – az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – a jegyző vagy a közjegyző bármely érdekelt kérelmére végzéssel megállapítja. A végrendeleti végrehajtó felmentését az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól – ezek pontos megjelölésével – a közjegyző végzéssel állapítja meg; a végzést az öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kell, közölni kell. A felmentés kérdésében a közjegyző a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzésben is dönthet. A megbízatás megszűnéséhez és a felmentés megállapításához szükséges tények, körülmények fennállását vagy bekövetkeztét teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal kell igazolni.
101/A. § * (1) Az örökhagyó hagyatéki eljárását e törvény szabályai szerint kell lefolytatni akkor is, ha hagyatékában olyan vagyontárgy van, amelynek ő előörököse volt. Az ilyen vagyontárgyat az előörökös hagyatéki eljárásában az utóörököst nevező örökhagyó hagyatékaként kell átadni.
(2) Az előörökös hagyatékát terhelő tartozások az utóörökséget is terhelik, kivéve azokat, amelyek annak következtében keletkeztek, hogy az előörökös túllépte az előörökösként reá háramlott vagyonra vonatkozó – Ptk. szerinti – rendelkezési jogának korlátait.
101/B. § * A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.
102. § (1) Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg.
(2) * Öröklési bizonyítvány kiállításának akkor van helye, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és
a) az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy hagyatéki vagyon kizárólag a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet területi hatálya alá nem tartozó államban (a továbbiakban e Fejezetben: harmadik állam) maradt, vagy
b) hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja
ba) az örökhagyó utáni öröklési rendet, valamint
bb) több örökösként érdekelt esetén – a ba) alpontban foglaltakon túlmenően – azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.
(3) A közjegyző a hagyatéki eljárásban érdekelt kérelmére vagy hivatalból a hagyatéki tárgyalásra vonatkozó általános szabályoknak megfelelően tárgyalást tűz ki, ha az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapításához az érdekeltek meghallgatása válik szükségessé. Egyebekben a közjegyző az öröklési bizonyítvány kiadásához szükséges tényállás megállapítása érdekében és az öröklési bizonyítvány kiadása tekintetében az általános szabályok szerint jár el.
(4) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a hagyaték megnyíltáig a feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.
(5) * A (2) bekezdés b) pontja alapján kiállított öröklési bizonyítványhoz a közjegyző annyiban van kötve, hogy attól eltérő határozatot osztályos egyezség alapján nem hozhat, valamint a hagyatékon (a hagyatéknak azon a részén, amelyre az öröklési bizonyítvány kiállítása vonatkozik) az özvegyi jog megváltásának is csak pénzben lehet helye.
(6) Az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásban e törvénynek a közjegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(7) * Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.
102/A. § * (1) Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzésének, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzésének, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igénynek a bíróság általi elbírálása folytán – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala helyett – hozott a hagyatéki eljárást befejező végzésének jogerőre emelkedésével az öröklési bizonyítvány hatályát veszti; erre – ha a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványról tudomása van – a végzésben utalni kell.
(2) Az öröklési bizonyítvány hatályvesztése nem érinti a közjegyzőnek az öröklési bizonyítványhoz a 102. § (5) bekezdése szerinti kötöttségét.
102/B. § * (1) * Európai öröklési bizonyítvány kiállítása – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés, valamint a 102. § szerinti öröklési bizonyítványról szóló végzés jogerőre emelkedését követően kérhető.
(2) * A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban ezen alcímben: Rendelet) szerinti végrendeleti végrehajtó, valamint hagyatéki gondnok – ideértve a 32. § (2) és (3) bekezdése szerinti ügygondnokot, valamint a 43/B. § alapján feljogosított öröklésben érdekeltet is – az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően is kérheti európai öröklési bizonyítvány kiállítását a Rendelet 63. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglaltak bizonyítása érdekében.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző illetékes.
(4) A kérelemhez a Rendelet 65. cikk (3) bekezdésében foglalt okiratok közül nem szükséges csatolni azokat, amelyek a hagyatéki eljárásban már becsatolásra kerültek, illetve amelyek egyébként a közjegyző rendelkezésére állnak.
102/C. § * (1) A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemről külön végzésben dönt.
(2) A közjegyző a kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul kiállítja az európai öröklési bizonyítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.
102/D. § * (1) A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére külön végzésbe foglalt öröklési tanúsítvánnyal megállapítja az örökhagyó utáni, a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő – a magyar jog szerinti – öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát), ha
a) magyar állampolgársággal rendelkező örökhagyó után kizárólag harmadik államban fellelhető hagyaték maradt, és
b) az öröklési ügyre a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Unió egyetlen tagállamának sincs joghatósága.
(2) Az öröklési tanúsítvány az öröklésben érdekeltnek kizárólag a harmadik államban történő hagyatéki igényérvényesítését szolgálja; a tanúsítványban erre utalni kell. Az ilyen tanúsítvány alapján európai öröklési bizonyítvány kiállításának nincs helye.
(3) Az öröklési tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban a 102. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha az örökhagyó hagyatéki ügyében Magyarországon a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás még nincs folyamatban, az öröklési tanúsítvány kiadása iránti eljárást a 19. § rendelkezései szerint a jegyzőnél kell megindítani.
103. § (1) Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki.
(3) A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.
104. § * A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolog tekintetében, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
104/A. § * (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított egy éven belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).
(2) A közjegyző a hagyatéki eljárásról az államot az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviselő szerven keresztül a hirdetmény megküldésével tájékoztatja, valamint a hirdetményt megküldi a hagyatéki leltárban szereplő ismert öröklésben érdekelteknek.
104/B. § * (1) A hirdetmény közzétételéhez fűződő jogkövetkezmények az országos kamara nyilvántartásában való közzététel napján állnak be.
(2) Az igénybejelentési határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(3) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés érkezik, az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.
(4) Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, és a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadja, a hagyatékátadó végzést a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint kézbesíti, annak egy kiadmányát pedig megküldi azoknak, akiknek a hirdetményt az 104/A. § (2) bekezdése szerint megküldte. A hagyatékátadó végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.
(5) Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igénybejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.
105. § (1) A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés (ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályú hagyatékátadó végzés, teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés és az öröklési bizonyítvány) ellen – a teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kivételével – a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
(2) A kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárás lefolytatásának a feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.
(4) Ha az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének és a hagyatéki eljárás megismétlésének feltételei egyaránt fennállnak, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésére vonatkozó kérelemről külön végzést nem kell hozni, azt a megismételt hagyatéki eljárás során kell elbírálni.
106. § A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a gyámhatóság is előterjesztheti az arra nyitva álló határidőben, ha az öröklésben érdekelt
a) * méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy, vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
107. § (1) A hagyatéki eljárás és az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlése iránti kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést, amely ellen a kérelem irányul, az annak megváltoztatására okot adó tényt, valamint annak bizonyítékait.
(2) A hagyatéki eljárás megismétlésének az előfeltételeit a közjegyző hivatalból megvizsgálja, és az eljárás megengedhetőségéről (a hagyatéki eljárás, az öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárás megismétlésének elrendeléséről vagy a kérelem elutasításáról) a kérelem beérkezését követő 30 napon belül külön végzéssel dönt. Hiányos kérelem esetén ezt a 30 napos határidőt a hiányok pótlásától, illetve a hiánypótlásra megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén a határidő lejártától kell számítani.
(3) A hagyatéki eljárás megismétlésének elrendeléséről szóló végzésben a közjegyző biztosítási intézkedés elrendeléséről is határozhat olyan vagyontárgy tekintetében, amelynek átadására a hagyatékátadó végzéssel sor került, és még annak a tulajdonában és birtokában van, akinek azt a hagyatékátadó végzéssel átadták; a megismételt eljárásra egyebekben a hagyatéki eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
108. § * (1) A megismételt hagyatéki eljárás eredménye alapján a közjegyző új végzése a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy (részben vagy egészben) hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hoz.
(2) A közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha az eljárást
a) megszüntette, vagy olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amely az ingatlannak ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapotához képest, az oda bejegyzett jogokban és jogilag jelentős tényekben változást nem eredményez,
b) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel fejezte be, és a hagyatéki per megindítását igazoló keresetlevél a perindítás tényének feljegyzése iránti kérelmet nem tartalmaz, vagy
c) olyan teljes hatályú vagy azzá vált hagyatékátadó végzéssel fejezte be, amelynek alapján az ingatlan-nyilvántartásba változást bejegyezni nem lehet, és a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogi per indítása érdekében benyújtott keresetlevél nem tartalmazza azt a kérelmet, hogy a bíróság a pernek a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének ranghelyén való feljegyzése érdekében az ingatlanügyi hatóságot keresse meg.
(3) A közjegyzőnél a (2) bekezdés c) pontjában foglalt törlési feltétel fenn nem állását a felperes az ott megjelölt határidő elteltét követő 8. napig a bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával igazolhatja. Ennek elmaradása esetén a közjegyző megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje.
(4) A közjegyző akkor is megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a megismételt hagyatéki eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését törölje, ha a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezésétől számított 45 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba – ideértve a megkeresés széljegyzését is – a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti per a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ténye feljegyzésének ranghelyén nem kerül feljegyzésre.
(5) A közjegyző a megismételt hagyatéki eljárás megindítása ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzésének lehetőségéről, a feljegyzés jogkövetkezményéről és törlési módjairól az eljárást megindítót tájékoztatja, ha feljegyzés iránti kérelmet nem terjesztett elő vagy jogi képviselővel nem rendelkezik.
109. § (1) * A hagyatéki eljárásban hozott
a) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés,
b) teljes hatályú hagyatékátadó végzés,
c) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés,
d) a 89. § szerinti végzés,
e) az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott végzés,
f) az eljárási költséget megállapító és annak viselésére kötelező, valamint
g) a pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(2) A közjegyző a biztosítási intézkedésről szóló végzést – a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben maga is megváltoztathatja.
(3) * A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzését kérelemre vagy saját hatáskörben megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.
(4) * A közjegyző a (3) bekezdésben meghatározott esetben az európai öröklési bizonyítvány hatályát – kérelemre – felfüggesztheti az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzést megváltoztató vagy hatályon kívül helyező végzés meghozataláig.
110. § (1) A közjegyző hagyatéki eljárás során hozott egyéb végzései ellen – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.
(2) * Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során
1. a hagyatéki eljárás megindítása iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
2. a helyszíni leltár felvétele iránti kérelmet visszautasító és elutasító,
3. a biztosítási intézkedés tárgyában hozott,
4. végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét, létre nem jöttét, megszűnését megállapító vagy a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
5. a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentő, vagy a felmentésre irányuló kérelmet visszautasító és elutasító,
6. a hagyatéki eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
7. az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott,
8. a hagyatéki eljárást megszüntető,
9. a hagyatéki eljárás megismétlése tárgyában hozott,
10. a tárgyalás tartása iránti kérelmet visszautasító,
11. az özvegyi jog megváltása tárgyában hozott,
12. a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,
13. a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,
14. a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott,
15. a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott,
16. * a 75. § szerinti törvényes zálogjog létrejötte tárgyában hozott,
17. * a fellebbezést visszautasító,
18. * az ügygondnok díjáról rendelkező,
19. * a kézbesítési kifogást elutasító és visszautasító,
20. * az igazolási kérelmet elutasító és visszautasító,
21. * az önálló fellebbezéssel támadható végzés rendelkező részét kijavító,
22. * a végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító és visszautasító,
23. * az önálló fellebbezéssel támadható végzés kiegészítése tárgyában hozott,
24. * a papíralapú kapcsolattartás iránti kérelmet elutasító és visszautasító,
25. * az áttételt elrendelő,
26. * a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító és visszautasító, valamint
27. * a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító és visszautasító
végzés ellen.
(2a) * Fellebbezésnek van helye
a) az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott,
b) az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzés megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában hozott,
c) az európai öröklési bizonyítvány hatályának felfüggesztése tárgyában hozott
végzés ellen.
(3) * A (2) bekezdésben és (2a) bekezdés c) pontjában foglalt fellebbezésnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs.
(4) Az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben kifogásolható a bizonyítási indítványt elutasító végzés.
111. § (1) Fellebbezéssel élhet az öröklésben érdekelt, és a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
(2) A közjegyző végzése ellen fellebbezéssel a gyámhatóság is élhet, ha az örökösként érdekelt
a) * méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy,
b) ismeretlen helyen levő személy vagy
c) ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy.
(3) * A kérelmet, illetve fellebbezést visszautasító, valamint a 110. § (2) bekezdés 19., 20. és 24. pontjában meghatározott végzéssel szemben kizárólag a kérelmet, illetve fellebbezést előterjesztő élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott végzéssel szemben az ügygondnok saját jogán is élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 21. és 23. pontjában meghatározott végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavított, illetve kiegészített végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg. A végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavítani kért végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg.
(4) * A 110. § (2a) bekezdésében meghatározott végzéssel szemben a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy élhet fellebbezéssel.
(5) * A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a gyámhatóság akkor élhet fellebbezéssel, ha az e bekezdések szerint fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti személy.
(6) * A fellebbezést észrevételezésre a fellebbezésre nem jogosultak részére nem kell megküldeni.
112. § * A fellebbezési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A végzés közlése után sem mondhat le képviseltje nevében a fellebbezési jogról a természetes személy törvényes képviselője, valamint a gyám, az eseti gyám, az eseti és az ügygondnok.
113. § (1) * A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú.
(2) * A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
(3) * A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
114. § * Hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A pert azzal szemben kell megindítani, akinek a hagyatékból való részesülése az öröklési jogi vagy másodlagos öröklési vita tárgya. Kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén a hagyatéki per megindítására a fizetési meghagyásos eljárás megindítására vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
115. § (1) A hagyaték leltározása során a nem a közjegyző által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni,
b) a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – részben vagy egészben – a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki – ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt – felterjeszti a bírósághoz.
(2) A fellebbezés elbírálása során a bíróság a közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálásának szabályai szerint jár el.
116. § (1) * A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója,
b) utolsó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye,
c) állampolgársága, neme,
d) halálesete bekövetkezésének helye, ideje,
e) családi állapota, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,
f) a 28. §-ban felsorolt foglalkozásokra vonatkozó adat,
g) gondnokság alatt állásának ténye.
(2) * A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt és a kieséses örökös természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:
a) természetes személyazonosító adatai, személyi azonosítója, az öröklésben érdekelt és a kieséses örökös esetén neme és családi állapota, továbbá az öröklésben érdekelt esetén állampolgársága is,
b) lakóhelye és tartózkodási helye,
c) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail),
d) az eljárásban való érdekeltségét megalapozó ok (végintézkedésen, hozzátartozói kapcsolaton vagy egyéb jogviszonyon alapul),
e) a törvényes képviselő a), b) és c) pontban meghatározott adatai, ha az öröklésben érdekelt vagy a kieséses örökös méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen levő, vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.
(3) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt jogalany képviselőjének (ha képviseleti jogosultságát igazolta) nevét, címét és az általa önként közölt sürgős elérhetőségét (telefon, fax, e-mail) kezelheti.
(4) * A hagyatéki eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelésnek minősül az is, ha a közjegyző a személyes adatokat a 91. § (2) bekezdésében foglaltak céljából kezeli.
117. § (1) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban közreműködő alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatai,
ab) lakóhelye és tartózkodási helye,
ac) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b) a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
(2) A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából az örökhagyó írásban tett végintézkedését őrzőjének vagy szóbeli végrendeletéről tudomással bíró személynek, illetve (ha gondnokság alatt állt) gondnokának alábbi személyes adatait kezelheti:
a) a természetes személy
aa) természetes személyazonosító adatai,
ab) lakóhelye és tartózkodási helye,
ac) az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail) vagy
b) a nem természetes személy képviselője (ha képviseleti jogosultságát igazolta) neve, címe és az általa önként közölt sürgős elérhetősége (telefon, fax, e-mail).
118. § (1) * A jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.
(2) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó gondnokság alatt állásának megállapítása és az erről rendelkezésére álló adat ellenőrzése céljából arra vonatkozóan igényelhet adatot a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy abban az örökhagyó szerepel-e és ki a gondnoka (név, cím, egyéb elérhetőség).
(3) * A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.
(4) * A jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.
(5) * A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt: szolgáltató) nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.
(6) * Ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy az örökhagyó haláleseti kedvezményezettet nevezett meg, a pénzügyi intézmény a közjegyző erre vonatkozó megkeresésében foglalt – a kötelesrész alapjának számításához szükséges – adatszolgáltatásra köteles.
118/A. § * (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: megkereső rendszer) használatával jár el.
(2) A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A megkereső rendszerben rögzített adatokat – a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében – a közjegyző kezeli. A megkereső rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére – a titkosítás feloldása nélkül – a megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.
(3) A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.
(4) A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt: felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(5) Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).
(6) A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.
(7) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a) a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;
b) a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.
(8) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.
118/B. § * (1) A megkereső rendszer – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.
(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a megkereső rendszer működését.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.
(5) A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozására képes eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.
119. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) hagyatéki ügyben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők közötti ügyelosztási rendet,
b) * a hagyatéki leltár nyomtatványának, valamint a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát és a nyomtatvány közzétételének módját, *
c) a hagyatéki eljárás során közjegyzői letétbe vehető vagyontárgyakat és a letétkezelés szabályait, *
d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés foganatosításával kapcsolatban felszámítható készkiadásokat, munkadíjakat, valamint költségeket, továbbá ezek megelőlegezésének és megfizetésének módját, *
e) * az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárásban kirendelt zár-, ügygondnok, eseti gyám és eseti gondnok díját, felszámítható költségeit, valamint ezek megfizetésének módját,
f) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hagyatéki eljárás iratainak nem hiteles másolatáért járó díj mértékét és megfizetésének módját, *
g) a hagyatéki eljárásban kibocsátott hirdetmények elektronikus nyilvántartásából történő felvilágosításadás részletes szabályait és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a hirdetményi nyilvántartásba való rögzítés és közzététel költségtérítésének összegét, valamint megfizetésének módját, *
h) * a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat.
119/A. § * E törvény 19. § (3a) bekezdése, 43/A. és 43/B. §-a, 57. § (1) bekezdés d) pontja, 78. §-a, 81/A. §-a, 101/B. §-a, 102/B. és 102/C. §-a, 109. § (3) és (4) bekezdése, valamint 110. § (2a) bekezdése az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
120. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 122. § és a 124. § 2010. június 2-án lép hatályba.
(3) * Az 1–10. §, a 11. § (1)–(3) és (5) bekezdései, a 12–119. § és a 121. § 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(4) A 125. § 2011. január 2-án lép hatályba.
(5) * A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 122–125. § 2011. január 3-án hatályát veszti.
121. § E törvény rendelkezéseit a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.
122. § *
123. § * A Magyar Ügyvédi Kamara a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában elhelyezett végintézkedések nyilvántartásba vett adatait 2017. december 31-i állapot szerint átadja a Végrendeletek Országos Nyilvántartását vezető országos kamara részére, amely gondoskodik az adatok bejegyzéséről.
124. § * Az országos kamara adategyeztetés céljából 2017. december 31-ig a Magyar Ügyvédi Kamara rendelkezésére bocsátja az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatait annak érdekében, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara intézkedjen e végintézkedéseknek a Magyar Ügyvédi Kamara Irattárában való elhelyezése iránt.
125. § *
126. § * E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
127. § * E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 104/A. § (2) bekezdését és 104/B. § (4) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akként kell alkalmazni, hogy a 104/A. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt és a hagyatékátadó végzés 104/B. § (4) bekezdése szerinti kiadmányát nem kell megküldeni az öröklésből a rendelkezésre álló adatok alapján kiesett személyeknek, ugyanakkor meg kell küldeni a hagyatéki leltárban nem szereplő ismert öröklésben érdekelteknek is.
