Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdésének a végrehajtására a következő törvényt alkotja: *
1. § * (1) * E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, a miniszterelnök politikai igazgatójára, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójára, az államtitkárokra, valamint a biztosi jogviszonyban álló személyekre terjed ki.
(2) Központi államigazgatási szerv
a) a központi kormányzati igazgatási szerv,
b) az önálló szabályozó szerv,
c) az autonóm államigazgatási szerv, és
d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
(3) * Önálló szabályozó szerv
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) * a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
c) * a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és
d) * az Országos Atomenergia Hivatal.
(4) Autonóm államigazgatási szerv
a) a Közbeszerzési Hatóság,
b) * az Integritás Hatóság,
c) a Gazdasági Versenyhivatal,
d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és
e) a Nemzeti Választási Iroda,
f) * az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
g) * a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
(5) Rendvédelmi szerv
a) a rendőrség,
b) a büntetés-végrehajtási szervezet,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:
a) * az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,
b) * az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,
d) az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
e) * az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
f) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
g) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
h) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
i) * az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)–h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.
(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.
(3) *
3. § * Az államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítása alatt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti, az egyes tisztségviselők tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket kell érteni.
4. § * Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon
a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 2. § (1) bekezdés b) pontjában,
b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és
c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – a 2. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
5. § (1) A központi államigazgatási szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyszemélyi vezetés alatt állnak.
(2) Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.
(3) * A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot *
a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
c) a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre,
d) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre,
e) * a szervnél vezető beosztással rendelkező, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti szolgálati viszonyban álló személyre, illetve
f) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra,
g) * a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29. § (3) bekezdése szerinti személyre,
h) * a szervnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti vezetői munkakört betöltő személyre
átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
5/A. § * (1) A központi államigazgatási szerv, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló központi költségvetési szerv és – ha a miniszter gazdasági társaság felett tulajdonosi jogot, illetve alapítvány tekintetében alapítói jogot gyakorol – az ilyen gazdasági társaság, illetve az ilyen alapítvány a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon átadás-átvételi eljárást folytat le.
(2) Az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv az átadás-átvételi eljárást a minisztériumra vonatkozó szabályok szerinti folytatja le azzal, hogy miniszter alatt az autonóm államigazgatási szerv, illetve az önálló szabályozó szerv vezetőjét kell érteni.
(3) Ha az átadás-átvétel az átadás-átvételi eljárásban részt vevő valamely személy mulasztása folytán részben vagy egészben ellehetetlenül, annak eredményes megtörténtéig a mulasztó részére az átadás-átvételi eljárással összefüggő jogviszonyán alapuló juttatás nem teljesíthető.
5/B. § * A központi államigazgatási szerv ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.
6. § *
7. § (1)–(4) *
(5) *
(6) * A miniszteri biztosnak, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és annak helyettesének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi díjazása, illetve illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(7) *
(8) * A politikai felsővezető illetménye, jutalma és célprémiuma nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
7/A. § *
8–12/C. § *
13. § (1) * Ha a politikai felsővezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alaptörvény vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.
a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,
b) * a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén pedig háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult. *
(3) * A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár özvegyét – özvegy hiányában a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit – illeti meg.
(3a) * A miniszterelnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
(4) * Ha a politikai felsővezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból *
a) miniszterelnök esetében két évnél,
b) * miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, államtitkár esetén három évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.
(5) * Nem jogosult a politikai felsővezető a (2) és a (4) bekezdés szerinti juttatásra, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.
(6) * Az (5) bekezdés szerinti esetben a politikai felsővezető köteles a részére kifizetett (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.
(6a) * A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a politikai felsővezető a (6) bekezdés alapján már visszafizette a juttatást, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (9) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.
(7) * A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – egybe kell számítani.
(8) * A (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(9) * A politikai felsővezető köteles haladéktalanul tájékoztatni
a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,
b) az új jogviszonyban őt foglalkoztató szervet arról, hogy az (5) bekezdés hatálya alá tartozik,
c) a (6a) bekezdés szerinti feltételek teljesüléséről az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet.
(10) * Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a politikai felsővezető (2), illetve (4) bekezdés szerinti juttatásra jogosító idejét figyelembe kell venni.
14. § (1) * A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomban részesülhet. Az államtitkár jutalmára a tevékenységét irányító miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – tesz javaslatot. Az államtitkár számára célprémiumot a miniszterelnök állapíthat meg. A célprémiumra az államtitkár tevékenységét irányító miniszter tesz javaslatot.
(2)–(6) *
15. § *
16. § *
17. § *
18–19. § *
20–25. § *
25/A. § * A miniszterelnök havi illetményének összege megegyezik az Országgyűlés elnöke – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti – tiszteletdíjának összegével.
25/B. § * A miniszterelnök havi illetményének összegét a 25/A. § alapján minden év július 1-napjával meg kell állapítani, amire a miniszterelnök a következő év június 30. napjáig jogosult.
25/C–25/D. § *
26. § *
27. § *
28–30/A. § *
31. § * (1) Az egyidejűleg politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos ezen tevékenységére tekintettel a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló normatív utasításában a kormánybiztos, illetve a miniszterelnöki biztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
32. § *
33. § (1) * Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak vagy helyettes államtitkárnak is kinevezik, juttatásaira az e tisztségviselőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége e tisztségviselői feladatkörével nem függ össze.
(2) *
(3) * A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki.
33/A–33/F. § *
34–35. § *
36. § *
37. § *
(6) * A miniszteri biztos helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(7) *
(8) *
(9) * A miniszteri biztos kinevezéséről szóló normatív utasítás a miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (6) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.
39. § * A miniszter a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.
39/A. § *
40. § * A miniszterelnök politikai igazgatója, valamint a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.
41. § *
42–46. § *
47. § *
48. § *
49–50. § *
51. § * Az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.
52. § * A miniszterelnök a 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti díjazás, valamint a 39. §, a 40. § és az 51. § szerint illetmény összegét minden év július 1. napjával állapítja meg. Az így megállapított díjazásra vagy illetményre az érintett – a díjazásra, illetve illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – a következő év június 30. napjáig jogosult.
53–58. § *
59. § *
60–68. § *
69. § *
70–73/B. § *
74. § *
75. § (1)–(4a) *
(4b) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § szerinti átadás-átvétel eseteit, módját, időpontját és eljárási szabályait, valamint az átadás-átvétel felelősét rendeletben állapítsa meg. *
(5) *
76. § (1) Ez a törvény az országgyűlési képviselők 2010. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg lép hatályba * .
(2) E törvény 77. §-a 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
77–83. § *
84. § *
85. § *
86–90. § *
91. § * (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/A. §-t 2022. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Módtv. hatálybalépésekor a tisztséget betöltő miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és államtitkár, valamint a Módtv. hatálybalépésekor érvényes megbízással rendelkező miniszterelnöki megbízott e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 31. §-a, 33. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a és 51. §-a szerinti díjazásra, illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
(3) Az érintett személy díjazásának, illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre, díjazásra jogosult.
(4) Ahol jogszabály miniszteri vagy államtitkári illetményt, illetve annak hányadát vagy szorzatát állapítja meg illetményként vagy díjazásként valamely tisztségviselő számára, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni az illetmény vagy a díjazás összegének megállapítása során.
92. § * E törvénynek az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel megállapított 25/B. §-a és 52. §-a alapján az illetményt és a díjazást első alkalommal 2024. július 1. napjával kell megállapítani.
93. § * Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
