A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a)–b), e)–j), m), p), s)–t) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzést érintő kérdések tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed
a) * a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)–j) pontjában foglalt nevelési-oktatási intézményekre,
b) a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra,
c) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a nevelési-oktatási intézményben nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),
d) a gyermekek, tanulók szüleire, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),
e) * a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokra (a továbbiakban: kormányhivatal),
f) * a köznevelésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a Kormány rendeletében kijelölt központi hivatalára (a továbbiakban: hivatal),
g) a köznevelési intézmények intézményfenntartóira,
h) a pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott szakértői bizottsági tevékenységre,
i) a névhasználatra vonatkozó rendelkezések tekintetében a pedagógiai szakszolgálati intézményekre, a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekre és a többcélú köznevelési intézményekre is,
j) * az Nkt. 93/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott természetes és jogi személyekre.
2. § (1) * Az iskolai évfolyamok számozása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás feladatait ellátó iskola első évfolyamától és az alapfokú művészeti iskolában az első alapfokú évfolyamtól folyamatos.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) *
b) a nyelvi előkészítő évfolyammal szervezett nevelés-oktatás évfolyamának nyolc évfolyamos gimnázium esetében 5/Ny, hat évfolyamos gimnázium esetében 7/Ny, egyéb esetben 9/Ny,
c) a két tanítási nyelvű középiskola által szervezett nevelés-oktatás előkészítő évfolyamának esetében 9/Kny,
d) a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató középiskola nemzetiségi előkészítő évfolyamának nyolc évfolyamos gimnázium esetén 5/N, hat évfolyamos gimnázium esetén7/N, egyéb esetben 9/N,
e) * az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évfolyamának 9/AJTP,
f) * az Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyamának 9/AJKP,
g) * az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának 9/E,
h) * a kizárólag érettségit követő szakmai nevelést-oktatást folytató szakgimnáziumi – kerettantervben foglalt követelmények szerinti – 13–14. évfolyamnak Ksz/13, Ksz/14
i) *
az elnevezése.
3. § (1) * Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az igazgató kikéri a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.
(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni
a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
b) * az iskolai szünetek időtartamát,
c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját,
d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,
e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,
f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját,
g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját,
h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést,
i) * az iskolai kórus időpontjait, amely foglalkozás ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység a kórustagok számára nem folytatható,
j) * az iskolai sportkör szakmai programját,
k) * az általános iskolák 1–8. évfolyamán, a tanítási év során tervezett színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, valamint az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásának előre tervezhető időszakát.
(2a) * Az iskola munkatervében kell meghatározni azoknak a tanulmányi versenyeknek az időpontját, amelyekben az iskola a tanulóival részt kíván venni. Ha a tanulmányi versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, az iskola a felkészítést a munkatervben való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, ahhoz a fenntartó egyetértése szükséges.
(2b) * Az iskolai nevelés-oktatás mellett
a) az Nkt. 6. §-a szerinti érettségi vizsga,
b) az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett tanulmányi versenyek,
c) az Nkt. 80. §-a szerinti országos mérés,
d) a 29. § (1) bekezdése alapján a középfokú iskolába történő felvételi eljárás keretében a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga,
e) a 183. § alapján szervezett országos tanulmányi versenyek
a kerettantervek végrehajtását szolgálják. Az a)–e) pont szerinti események tartalmi követelményeinek alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi, közműveltségi tartalom.
(3) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóját és szervezőjét, valamint a vele kapcsolatban álló alapfokú művészeti iskolát tájékoztatja. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók vonatkozásában kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.
(4) Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló tanulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóit és szervezőit lehetőség szerint legalább hét nappal korábban írásban tájékoztatni kell.
(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha az iskola az Nkt. 30. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges időt megteremti.
(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.
(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
(8) *
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,
d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,
e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
f) * az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i) * a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,
l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
m) az intézményi védő, óvó előírásokat,
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,
o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,
q) * a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,
r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,
t) * az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,
b) a felnőttoktatás formáit,
c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),
d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
e) * szakiskola és szakgimnázium esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,
f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét
tartalmazza.
(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.
(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.
(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.
(6) * A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.
5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,
b) * az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények kivételével a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,
c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,
d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,
h) * a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét,
i) * a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg
a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,
b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,
c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,
d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,
e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,
f) * az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, figyelembe véve a környezettudatos használatra vonatkozó szabályokat,
g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást,
h) * a mobiltelefon és egyéb digitális, infokommunikációs eszköz tanórai és egyéb foglalkozásokon való használatának szabályait,
i) * büntetőjogi és fegyelmi eljárás hatálya alá nem tartozó, pedagógus vagy a köznevelési intézmény egyéb alkalmazottja ellen irányuló, a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló tanuló részéről elkövetett közösségellenes vagy azzal fenyegető cselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, elbírálásának elveit és az alkalmazandó intézkedéseket.
6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.
(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) * azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,
g) * az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
ai) * a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,
aj) * az érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határidejét,
ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
ba) * a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, a miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését,
bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,
bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,
be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,
bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,
bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
bl) *
bm) * az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,
bq) * középiskola esetében a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat alapján,
c) *
d) * amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, a miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.
(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.
(3) * Az Nkt.-ban nevesített iskolák pedagógiai programja meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.
(4) * A nevelőtestület és az igazgató döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.
(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni
a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,
b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,
c) * a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit.
(6) * Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakgimnázium képesítő vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon.
(7) * Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) * A közlekedési ismeretekkel kapcsolatos tananyagrész oktatása, a tanulók értékelése, minősítése során a miniszter által jóváhagyott elektronikus tanulmányi rendszerben e célra kifejlesztett program is használható.
(9) * A két tanítási nyelvű iskola a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve alapján készíti el helyi tantervét.
7/A. § * (1) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti azt az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzése, valamint a tanulási eredmények arányos elsajátítása megvalósuljon.
(2) Az iskola és a pedagógus az adott tanulócsoportra igazítva határozza meg a témakörök tananyagának feldolgozásához, az ismétlésre és a gyakorlásra fordított időkeretet.
(3) Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.
(4) Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyakra bonthatja.
(5) Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat nemzetiségi nyelv, valamint irodalom tantárgyakra bonthatja.
(6) A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményei alapján.
7/B. § * (1) * A szakiskolában olyan képzés folytatható, amelyre a miniszter a kerettantervet kiadta.
(2) A sajátos nevelési igényű tanulók számára kidolgozott szakiskolai kerettanterv szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén 3482 óra.
8. § (1) * Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény, a szakképzési centrum és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.
(2) * Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként működik.
9. § (1) * Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás alapprogramja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.
(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,
b) az iskola helyi tantervén belül
ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,
bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.
10. § A kollégium pedagógiai programja
a) * a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,
c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,
e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,
f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,
g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,
h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,
i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,
j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,
k) * egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket
tartalmazza.
11. § (1) * A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet,
b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot
is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakra. *
(2) * A helyi tanterv az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt, sajátos nevelési igényű tanulókra adaptált kerettanterv az egyes tantárgyak tekintetében a Nat-tól eltérő megnevezést és óraszámot is megjelölhet.
(3) * A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb – az e bekezdésben foglalt kivétellel – a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.
12. § * Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(1a) * Idegen nyelv tantárgyból az iskola – helyi tantervében – az osztálykerettől eltérő nyelvi csoportok kialakítása érdekében nyelvi szintfelmérő megírását is kötelezővé teheti.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
13/A. § * (1) * Az óvodai, iskolai, kollégiumi foglalkozásokat az óvoda, a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.
(2) * Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az igazgató a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. *
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni
a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,
b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról.
14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni.
(5) * Az iskolának – az alapfokú művészeti iskola kivételével – minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.
(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
(7) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolában vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.
15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is.
(2) * A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal.
(3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását.
(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.
16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt – az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.
(2) * Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.
(3) * A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.
17. § * (1) A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a köznevelési intézmény pedagógiai programjában szereplő, intézményen kívül szervezett programok alkalmával, valamint
b) ha a használat
ba) a pedagógus vagy más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély elhárítása érdekében,
bb) szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének elhárítása vagy elkövetése miatti segítségkérés érdekében vagy
bc) a pedagógus vagy a gyermek, tanuló egészségügyi állapotára tekintettel
szükséges.
17/A. § * A 9. melléklet a szakgimnáziumban oktatható szakképesítéseket tartalmazza.
18. § * (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében – vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen – igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet.
(2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy – előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő – foglalkozás együttes időtartama
a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is,
b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc,
c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.
(3) * Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény igazgatója köteles a szülőtől a 107. § f) pontjában előírt nyilatkozatot beszerezni.
19. § (1) * Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.
(2) *
(3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani
a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,
c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.
(4) * A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az igazgató közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.
(5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.
20. § (1) * Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.
(1a) * A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza
a) * az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről,
b) az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról,
c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges közokiratokról, dokumentumokról,
d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményekről,
e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről,
f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,
g) az óvoda felvételi körzetéről
szóló tájékoztatást,
h) * az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő 30. nap, valamint
i) a jogorvoslati eljárás szabályait.
(1b) *
(1c) * A hivatal az Nkt. 45. § (8) bekezdése szerinti adatokat a tárgyév március elsejéig küldi meg a kötelező felvételt biztosító óvodák fenntartói számára. A hivatal április 16-áig értesítést küld azon gyermek lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási kötelezettsége megkezdődik.
(1d) * A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.
(2) * A szülő – a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek kivételével – az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodaigazgatót.
(2a) *
(2b) *
(2c) * A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett, három éves kort betöltött, valamint az Nkt. 8. § (1) bekezdése szerinti harmadik életévét be nem töltött gyermek szülője a nevelési év közben kérheti felvételét az óvoda igazgatójánál, annak érdekében, hogy a gyermek részt vehessen az óvodai foglalkozásokon.
(3) * Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, továbbá a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
(4) * Az óvoda igazgatója
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban,
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozati formában
– a szülő hozzájárulása esetén elektronikus úton – közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda igazgatója a döntésről értesíti az előző óvoda igazgatóját.
(5)–(6b) *
(7) * A kijelölt óvoda igazgatója a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.
(8) * Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.
(9) * Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodaigazgató, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodaigazgató vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
(10) * Ha az óvodaigazgató, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodaigazgató, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodaigazgató, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
(11) * Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban – az óvodaigazgató dönt.
21. § * A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez szükséges szintet.
22. § (1) * A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a fenntartó közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal, amelyet megküld az illetékességi területén működő települési önkormányzatok részére.
(2) * Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben * meghatározott, a fenntartó által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés véglegessé válását követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.
(3) * Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a tankerületi központ végleges határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.
(4) * Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat.
(5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése.
(6) *
(7) * Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanuló a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében található ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a tanuló lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az iskolai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a tanuló a nyilvántartásban szereplő lakóhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, akkor az iskola igazgatója jogosult felszólítani az iskolába jelentkező tanuló szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
(8) * Ha az iskola igazgatója felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, akkor az iskola igazgatója, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az iskola igazgatója az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább két időpont közül a tanuló szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, akkor vélelmezni kell, hogy a tanuló nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében, és ennek alapján az iskolai felvétel megtagadható.
23. § (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján.
(3) * Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. A jelentkező részére – kiskorú tanuló esetén a szülő – hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére – kiskorú jelentkező esetén a szülő – hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek. Az iskola igazgatója a tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt.
(4) * A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a hivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.
(5) * Az iskola igazgatója értesíti a hivatalt és a kötelező felvételt biztosító iskola igazgatóját, ha olyan tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény körzetében van.
(6) A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni.
(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.
(8) * Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve az egyéni munkarenddel rendelkezőt is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja.
(9) * Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, vagy nem nyert felvételt középfokú iskolába, az általános iskola igazgatója értesíti a hivatalt. A hivatal kijelöli azt a középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.
(10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.
24. § (1) * A felvételi körzetek megállapításához az illetékes tankerületi központ minden év október 15. napjáig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hátrányos helyzetű, általános iskolába járó gyermekek létszámát intézményi és tagintézményi bontásban. Az illetékes tankerületi központ december 1-jéig tájékoztatja a települési önkormányzatokat, az illetékességi területén működő általános iskolákat, az egyházi és a magánintézmények fenntartóit, valamint az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzatot a kijelölt körzetek tervezetéről.
(1a) * A települési önkormányzat, az egyházi és a magánintézmények fenntartója a véleményéről, az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzat az egyetértéséről vagy körzethatár módosítását kezdeményező javaslatáról február 15. napjáig tájékoztatja az illetékes tankerületi központot.
(1b) * Az illetékes tankerületi központ az (1a) bekezdés szerinti vélemény és egyetértés figyelembevételével kijelölt körzetekről február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat, az illetékességi területén működő általános iskolákat, az egyházi és magánintézmények fenntartóit, valamint az Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzatot. Egyetértés hiányában vagy körzethatár-módosítást kezdeményező javaslattétel esetén a tankerületi központ az egyeztetést követően jelöli ki a felvételi körzeteket február utolsó napjáig.
(2) * Ha a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. A hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó gyermek létszámával. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). Ha a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni.
(3) * Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve hogy a hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.
(4) * A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt – ha a felvételi követelményeknek megfelel – a nemzetiség nyelvén vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel vagy át kell venni.
(5) * Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a (2) bekezdésben foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.
(6) * Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
25. § A 24. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.
26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel.
(2) * A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket a miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.
(3) *
27. § (1) * A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban együtt: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani papír alapon vagy elektronikus úton a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.
(2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről
a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy
b) * gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy
c) * gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei
alapján dönthet.
(3) * A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló, az elektronikus nyilvántartásban rögzített osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.
(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat.
(5) * Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekezdésben meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja.
28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek.
(2) *
(3) *
(4) * A szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakértői vélemény alapján történhet.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet.
(6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át.
29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
b) a hat évfolyamos gimnáziumba,
c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára
jelentkeznek.
(2) * A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét a miniszter, tagjait a hivatal kéri fel.
(3) A bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért.
(4) * Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.
(5) * A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan gimnázium, szakgimnázium köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.
30. § (1) * A középfokú felvételi eljárást az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet III. pontjában meghatározott, a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.
(2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a hivatal feladata.
31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.
(2) * Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők, vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a gyámhatósági döntés szerint kell továbbítania.
32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.
(2) * A középfokú iskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti közlemény alapján állapítja meg, és október 20-áig rögzíti a KIFIR rendszerben.
(2a) * Az igazgató október 10-ig jóváhagyás céljából megküldi a fenntartónak a középfokú iskola által meghirdetendő tanulmányi területek tervezett létszámadatait. Ha a fenntartó öt munkanapon belül nem nyilatkozik, akkor hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(3) * A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 20-áig elhelyezi.
(4) A felvételi tájékoztató tartalmazza
a) * a középfokú iskola OM azonosítóját, feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait,
d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat,
e) * ha az iskola szóbeli vizsgát vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,
f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
g) * ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai évfolyamokra.
33. § (1) * A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a hivatal által szervezett központi írásbeli vizsga tartható.
(2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe.
(3) * Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.
(4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait.
34. § (1) A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlen vagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) * A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatójának biztosítania kell a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni.
(3) * A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól.
(4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszervező iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga során – a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben meghatározott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.
35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi.
(2) * Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét, a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását, hitelesítését.
(3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni.
(4) A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő.
(5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.
(6) * Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, az Nkt. 38. § (9) bekezdése szerinti fellebbezést a hivatalnak címezve, a vizsgát szervező iskolában kell benyújtani. Az iskola a fellebbezést az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak.
(7) *
36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.
(2) * A gimnázium, szakgimnázium a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető.
(3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb.
(4) * Ha a gimnázium, szakgimnázium a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani.
37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba.
(2) * Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető gimnáziumba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását.
(3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagy tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokú iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba küldi meg.
(4) * A felvételi kérelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell benyújtani. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá.
(6) * Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
(7) *
38. § (1) * Az általános iskola által előállított és a 37. § (5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az általános iskola további bejegyzést nem tehet. Indokolt esetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiányzó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. A jelentkezési lapnak az általános iskolai tanulmányi eredményekre vonatkozó részét – a 37. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az általános iskola rögzíti.
(2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni.
(3) * A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkező számára jelentkezési lapjai számától függetlenül tanulói adatlapot kell előállítani. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a kiállított jelentkezési lapok számát, több tanulmányi terület esetén feltüntetve azoknak a jelentkező által meghatározott rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni.
(4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg.
(5) * Az általános iskola a felvételi lapok 37. § (1) bekezdése szerinti elküldése mellett azok egy kinyomtatott, a 37. § (5) bekezdése szerinti aláírásokkal, valamint intézményi hitelesítéssel ellátott példányát borítékba zárja, és a tanév végéig megőrzi oly módon, hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott módosítási lehetőségen kívül – ne lehessen hozzáférni.
(6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során új középfokú iskola nem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható. Új tanulmányi terület csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a módosító tanulói adatlapot a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő küldheti meg a Felvételi Központnak.
(7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi kérelmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről.
39. § (1) * Ha a gimnázium, szakgimnázium szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a gimnázium, szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek.
(2) * A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerülhet sor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásokat ugyanezen időszak végéig le kell zárni. A szóbeli vizsgákra a gimnázium, szakgimnázium legalább három napot köteles kijelölni.
(3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több.
(4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola igazgatója indokolt esetben korlátozhat.
40. § (1) * A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel.
(2) * A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi, az adott tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező (1) bekezdésben meghatározott azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.
(3) * A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye, feladatellátási helye szerinti járás területén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.
(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területeken a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket.
41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi.
(2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is.
(3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját.
(4) * A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát.
(5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van.
(6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket.
42. § (1) * A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. A jelentkező részére – kiskorú tanuló esetén a szülő – hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére – kiskorú jelentkező esetén a szülő – hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek.
(2) * Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni, továbbá a 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló középfokú iskolába felvételt nyert. A jelentkező részére – kiskorú tanuló esetén a szülő – hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére – kiskorú jelentkező esetén a szülő – hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek.
(3) * A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert.
(4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.
43. § (1) A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.
(2) * Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi.
(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.
44. § (1) * A Felvételi Központ legkésőbb a felvételi eljárás lezárását követő szeptember 15-éig a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti.
(2) *
45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.
(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.
(4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.
45/A. § * A középfokú iskolába történő beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosító igazolványt, valamint az általános iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványt.
46. § * Az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után a jelentkezési lapjukat elküldik abba az „Arany János” programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola „Arany János” tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tanulmányi területet megjelölni, valamint a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza.
47. § (1) *
(2) *
(3) * Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette.
48. § (1) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés iránt külön kérelmet kell benyújtani.
(2) A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejéről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte.
(4) Az externátusi elhelyezés keretében – a lakhatási feltételek kivételével – a tanuló jogai és kötelességei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak kell gondoskodnia, ennek költségeit az iskola, a kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.
(5) A kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető a kollégiumi felvételi kérelem, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíti. Amennyiben a felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a határozatot a gyámhatóság számára is meg kell küldeni.
49. § (1) * A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
(2) * Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény igazgatója engedélyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa. Az e bekezdésben foglalt esetekben a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola alatt az egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben nevelést-oktatást biztosító nevelési-oktatási intézményt kell érteni.
(2a) * Ha a gyermek, a tanuló a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján krízisközpontban vagy titkos menedékházban vagy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján biztosítandó védett szálláshelyen kerül elhelyezésre, az elhelyezés időtartamára a krízisközpont, a titkos menedékház vagy a védett szálláshely székhelyén lévő, ennek hiányában a székhelyhez legközelebbi településen lévő, a gyermek neveléséhez, a tanuló tanulmányai folytatásához megfelelő típusú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: fogadó intézmény) – a krízisközponti, a titkos menedékházban vagy a védett szálláshelyen történő elhelyezést koordináló Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (a továbbiakban: OKIT) megkeresése alapján – a gyermeknek ideiglenes óvodai elhelyezést biztosít, a tanulóval ideiglenes vendégtanulói jogviszonyt létesít.
(2b) * A krízisközpontban, a titkos menedékházban vagy a védett szálláshelyen történő elhelyezés tényéről az OKIT haladéktalanul tájékoztatja azt a nevelési-oktatási intézményt, amellyel a gyermek óvodai nevelési, a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az ideiglenes vendégtanulói jogviszony létesítésekor az (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az ideiglenes óvodai jogviszony, az ideiglenes vendégtanulói jogviszony megszüntetésének időpontjában a megszűnt jogviszony tényéről és időtartamáról, továbbá a tanuló tanulmányi eredményéről, a gyermek, a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásáról a fogadó intézmény igazolást állít ki.
(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja.
(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)–(3) bekezdések egyikében meghatározott tanulmányokat folytató tanulót kell érteni.
(5) * A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, továbbá a (2) bekezdésben foglalt kérelem esetében az egészségügyi intézmény vagy a rehabilitációs intézmény javaslatát.
(6) * A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az (1)–(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, továbbá a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében az egészségügyi intézmény vagy a rehabilitációs intézmény vezetőjét.
(7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.
50. § (1) *
(2) * A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a hivatalt.
(3) *
(4) * A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.
(5) *
(6) * Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény igazgatója a véglegessé vált döntésről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.
(7) * Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya – az áthelyezést kivéve – tanév közben szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásával.
(8) * A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a kollégium igazgatója írásban értesíti a tanulót – kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét – és az iskola igazgatóját.
(9) *
51. § (1) * Ha a gyermek, tanuló beteg, az orvos határozza meg, mely időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a gyermek, tanuló betegsége okán a nevelési-oktatási intézményben előírt megjelenési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, azt a (2) bekezdés szerint lehet igazolni. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos vagy – ha az orvosi igazolás a betegség befejezését megelőzően került kiállításra – várható időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.
(1a) * Ha a nevelési-oktatási intézmény kérésére a gyermek, tanuló betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálaton vesz részt, a szülő vagy a tanuló kérésére ennek megtörténtét, valamint – ha a gyermek, tanuló esetében az (1) bekezdés szerintiek nem állnak fent – azt, hogy a gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményt látogathatja, az orvos igazolja.
(2) * Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) * a gyermek, illetve a tanuló beteg volt, és azt az (1), valamint a (2a)–(2e) bekezdés szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) * a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,
e) * az általános iskola 7–8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10–12. évfolyamos tanulója – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.
f) * azt az orvos az (1a) bekezdés szerint igazolja.
(2a) * Az (1) és az (1a) bekezdésben foglalt esetben a mulasztást a gyermek, illetve a tanuló kezelőorvosa, ennek hiányában a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (9) bekezdésében megjelölt orvos igazolja.
(2b) * Ha jogszabály orvos igazolását követeli meg arról, hogy a gyermek, illetve a tanuló betegségét követően ismét egészséges, és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, az igazolást a gyermek, illetve a tanuló kezelőorvosa, ennek hiányában jogszabályban megjelölt orvos igazolja.
(2c) * A (2a) bekezdés szerinti orvos dönt arról, hogy az orvosi igazolást a betegség milyen stádiumában állítja ki. Ha az (1) bekezdés szerinti igazolás várható időtartamra szól, úgy a mulasztást ezen időpontig kell igazoltnak tekinteni. Ha a gyermek, illetve a tanuló az igazolásban foglalt záró időpontot követően beteg, úgy az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(2d) * A házirend eltérő rendelkezése hiányában a háziorvos vagy házi gyermekorvos az orvosi igazolást nem hiteles elektronikus formában is továbbíthatja a szülő vagy a tanuló részére. Kétség esetén a nevelési-oktatási intézmény felhívja a szülőt vagy a tanulót a hiteles igazolás bemutatására.
(2e) * A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti duális képzésben részt vevő tanuló betegség miatt bekövetkezett távollétének igazolására vonatkozó rendelkezéseket a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
(4) * Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda igazgatója, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti
a) * óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot,
b) * tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.
(4a) * Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
(4b) * Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda igazgatója a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
(4c) * Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda igazgatója haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(5) * Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen *
a) * az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap
b) * tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás.
(7) Ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen *
a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,
b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
c)–d) *
e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,
f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,
és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
(9) *
(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
52. § *
53. § (1) * A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.
(2) * A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
(3) * Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője – figyelmét a tanulmányi rendszeren keresztül és postai úton írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a postai értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.
(2) * Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad.
55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.
(2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen.
(3) * Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola vagy a szakiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb
a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,
b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.
(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.
56. § (1) * Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti.
(2) * A fegyelmi eljárás megindításáról – a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével – a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt postai úton és a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. A postai értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(2a) * A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni.
(3) * A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.
(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.
(6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.
57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.
(3) * A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
(4) * Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény igazgatója jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is.
(5) * A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.
(2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
(3) * A fegyelmi határozatról a kihirdetést követően a tanulmányi rendszeren keresztül haladéktalanul értesíteni kell a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, azzal a tájékoztatással, hogy a tanulmányi rendszeren keresztül továbbított értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül postai úton is meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.
(4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.
(6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.
(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.
59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.
(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.
60. § (1) * A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.
(2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.
(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását.
61. § (1) * Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium igazgatója köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.
62. § (1) * Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.
(2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(3) * A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az igazgató kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható.
(4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel.
(5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat.
(6) A közvetítő nem járhat el, ha
a) valamelyik felet képviseli,
b) * a felek bármelyikének a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,
c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt,
d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
(7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni.
(8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.
(9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.
(10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként
a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,
b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,
c) a kötelességszegés rövid összefoglalását,
d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét,
e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik),
f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat,
g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását
írásban kell rögzíteni.
(11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait.
(12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.
(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse.
(14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta,
c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy
d) megállapodás született.
63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) * Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda igazgatója tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.
(3) * Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda igazgatója az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
(4) * Az óvoda a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább nevelési évenként kétszer – a 93/A. § szerinti dokumentációban rögzíti.
64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
(1a) * Az Nkt. 54. § (1) bekezdése szerinti érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határidejét a pedagógiai programban kell szabályozni.
(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a) * felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanuló kivételével)
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) * az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
(3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
(4) * Osztályozó vizsgának számít a szakgimnáziumban, szakiskolában szervezett beszámoltató vizsga is.
(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
(6) * A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
65. § (1) * A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
(2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
(3) * Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes kormányhivatal vezetője a vizsgázó – kiskorú vizsgázó esetén a törvényes képviselő – írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
(5) * A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.
(6) * A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmányi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.
66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében
a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,
c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
(2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.
(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során
a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
(4) * A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.
67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.
(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.
(3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.
(4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.
(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
(2) * A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában maximum, középiskolában minimum hatvan perc.
(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
(4) * A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakértői véleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
d) *
(5) *
69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.
(2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
(3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.
(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
(5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
(6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.
(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.
(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.
(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.
(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
(7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.
(8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
(2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.
(3) * A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakértői véleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
c) *
(4) * Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
(4a) * Ha a vizsgázó a (3) bekezdés b) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
(5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
(6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.
(2) *
(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
(6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
(7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.
73. § (1) * A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.
(2) * A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
(3) * A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
(4) * A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll.
74. § (1) * A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt a tanulmányi rendszeren keresztül kell tájékoztatni. A szülőt a tanuló félévi osztályzatáról – a tanulmányi rendszeren keresztül történő értesítés mellett – papíralapú értesítőben is lehet, a szülő kérésére pedig papíralapú értesítőben is kell tájékoztatni.
(2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni.
(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.
(4) * Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat a tanulmányi rendszerben történő rögzítés mellett valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni, és rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben is. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel.
(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni.
74/A. § * A tanuló ismereteinek a vizsgának nem minősülő évközi számonkérésekor a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató engedélyezi az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében biztosítani kell az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt.
75. § * (1) Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt.
(2) * Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend keretében folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról, a felkészítést végző pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a pedagógiai szakszolgálati intézménynek,
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak
kell gondoskodni.
(3) * Ha a tanuló az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. § szerinti általános járóbeteg szakellátásban, vagy az Eütv. 91. § szerinti általános fekvőbeteg szakellátásban résztvevő szakorvos által kiadott vélemény szerint tartós gyógykezelésben részesül és emiatt a mindennapos iskolába járási kötelezettségét nem tudja teljesíteni, egyéni munkarend keretében folytatja tanulmányait. A tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítéséről, osztályzatának megállapításáról az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(4) * A tartós gyógykezelés miatt vendégtanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló nevelése, oktatása, illetve a tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítése az egészségügyi intézményben vagy a rehabilitációs intézményben, otthoni ellátás keretében vagy tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezhető meg. A fentieken túl az iskola a szülő részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.
(5) * Ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket az Nkt. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a felmentést engedélyező szerv az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmentette, az óvoda a szülő részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez.
(6) * A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló nevelés-oktatásához szükséges eszközöket az iskola vagy az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény, a speciális eszközöket az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény vagy a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése tevékenység keretében az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény biztosítja.
76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti.
77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
(3)–(4) *
78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
79. § (1) * Az országos pedagógiai mérések – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az iskolák igazgatói és pedagógusai kötelesek közreműködni.
(2) * Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A mérésben részt vevő pedagógusnak a mérés napján a méréssel összefüggő feladatok végrehajtásával eltöltött ideje a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben kerül elszámolásra. A mérésen való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a közös felelőssége.
(4) * Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére. Az informatikai rendszerben szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola igazgatója felelős.
(5) * Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola igazgatója a felelős. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel.
(6) *
80. § (1) *
(2) * A hivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely feladatellátási helyére és bármely képzési típusára vonatkozóan
a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet,
b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet,
c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet.
(3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak.
(4) * A hivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés eredményei alapján az adott feladatellátási helyen, az adott évfolyamon és képzési típusban a (2) bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is fennállnak.
(5) * A fenntartó a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervet a hivatalnak. Az intézkedési terv a hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.
(6) A képességszinteket az adott tanévben az országos mérési feladatok keretében felmért tanulók teljesítményértékei alapján kell meghatározni pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján.
(7) *
(8) * A hivatal vizsgálja a (2)–(5) bekezdésben szabályozott intézkedéseknek az intézmények eredményes működésére gyakorolt hatását.
81. § * (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés)
a) – a b)–d) pontban foglalt kivétellel – az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa,
b) ha a tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelést tartó pedagógusa együttműködésben,
c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést ellátó pedagógus,
d) ha a tanuló sem testnevelésórán, sem gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely strukturált mozgásfejlesztésben igen, a mozgásfejlesztést végző pedagógus,
e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a)–c) pontban meghatározott pedagógus és a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,
f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt testnevelés- vagy mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve mozgásnevelést tanító pedagógus
végzi el.
(2) A fizikai fittségi mérés eredményeit az (1) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti esetben a mérést végző pedagógus, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa rögzíti az Nkt. 44/B. § (1) bekezdése szerinti rendszerbe.
(3) * A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az érintett pedagógusok, továbbá köznevelési intézmények igazgatói tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelés tantárgy, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint a gyógytestnevelés keretei között – szükséges intézkedéseket.
(4) * A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.
(2) * Az óvoda, iskola, kollégium igazgatója vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
(3) * Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai programot és magán fenntartású nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó szervezet hatályos alapító vagy létesítő okiratát a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.
(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja.
(2) A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni
a) minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és
c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.
(3) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kollégium írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából.
(4) A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.
(5) A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti.
(6) * A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
(7) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
84. § (1) * Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.
(2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.
(3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.
(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven – a nemzetiség által használt és magyar nyelven – kell iktatni és tárgymutatózni.
(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.
(6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.
(7) * Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelen lévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.
85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell
a) a nevelési-oktatási intézmény
aa) nevét,
ab) székhelyét,
b) az iktatószámot,
c) az ügyintéző megnevezését,
d) az ügyintézés helyét és idejét,
e) az irat aláírójának nevét, beosztását és
f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.
(3) * Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény igazgatója elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.
(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.
86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.
(2) * Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény igazgatója rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.
87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet
a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány,
b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,
c) elektronikus okirat,
d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.
(2) * Az elektronikus okirat a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.
88. § Az óvoda által használt nyomtatvány
a) a felvételi előjegyzési napló,
b) a felvételi és mulasztási napló,
c) az óvodai csoportnapló,
d) az óvodai törzskönyv,
e) *
f) * a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.
89. § (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál.
(2) * A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodaigazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.
(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza
a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,
b) * a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja nevét, nem magyar állampolgárság esetén a tartózkodás jogcímét,
c) a kijelölt óvoda megnevezését,
d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,
e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban,
f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,
g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,
h) * az óvodaigazgató javaslatát,
i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,
j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,
k) a felvétel időpontját.
90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál.
(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését.
(3) A felvételi és mulasztási napló
a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét,
b) a felvétel időpontját,
c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését,
d) a szülők napközbeni telefonszámát,
e) a megjegyzés rovatot,
f) *
tartalmazza.
(4) * Amennyiben az óvoda beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakértői vélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.
(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.
(6) * Az óvoda az (4) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon gyermekek nevét – a szakértői véleményt kiállító intézmény és a szakértői vélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes.
91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.
(2) * Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodaigazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.
(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza
a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,
b) * a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődei ellátásban részesültek,
c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,
d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,
e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,
f) nevelési éven belüli időszakonként
fa) a nevelési feladatokat,
fb) a szervezési feladatokat,
fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,
fd) * a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,
fe) az értékeléseket,
g) *
h) * a feljegyzést a csoport életéről.
92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.
(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza
a) * a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodaigazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,
b) az óvoda nevét és címét,
c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,
d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),
e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,
f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,
g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,
h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe),
i) az óvoda épületeinek adatait (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),
j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),
k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként,
l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját.
93. § *
93/A. § * (1) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.
(2) A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza
a) a gyermek anamnézisét,
b) * a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének mutatóit,
c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,
e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
94. § * Az iskola által használt nyomtatvány
1. a beírási napló,
2. a bizonyítvány,
3. a nemzetiségi bizonyítvány,
4. az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,
5. * a szakmai vizsga, képesítő vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,
6. a törzslap külíve, belíve,
7. a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,
8. a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata,
9. * törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, képesítő vizsgához,
10. az értesítő (ellenőrző),
11. az osztálynapló,
12. a csoportnapló,
13. az egyéb foglalkozási napló,
14. a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,
15. az osztályozóív a tanulmányok alatti vizsgához,
16. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok,
17. az órarend,
18. a tantárgyfelosztás,
19. a továbbtanulók nyilvántartása,
20. az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában,
21. * az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakgimnáziumban,
22. az étkeztetési nyilvántartás,
23. a közösségi szolgálati jelentkezési lap,
24. a tanulói jogviszony igazoló lapja,
25–28. *
95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.
(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.
(3) * A beírási naplót az iskola igazgatója által kijelölt – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti.
(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.
(5) * Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakértői vélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.
(6) * Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét – a szakértői véleményt kiállító intézmény és a szakértői vélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.
(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában.
(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(9) A beírási napló tartalmazza
a) a tanuló
aa) naplóbeli sorszámát,
ab) felvételének időpontját,
ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
ad) anyja születéskori nevét,
ae) állampolgárságát,
af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola kivételével,
ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették,
ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,
ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,
b) az egyéb megjegyzéseket.
96. § (1) A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani.
(2) * A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola, többcélú köznevelési intézmény esetén a tagintézmény nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A bizonyítvány tartalmazza
a) a sorszámát,
b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát,
c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,
d) a tanuló törzslapjának számát,
e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,
f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,
g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését,
h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését,
i) a szükséges záradékot,
j) a nevelőtestület határozatát,
k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát,
l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.
(4) A nemzetiségi bizonyítvány a (3) bekezdésben felsorolt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven is tartalmazza.
(5) A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételének tényét.
(6) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.
(7) Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.
(8) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.
97. § Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozza meg.
98. § *
99. § (1) A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki.
(2) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzetiség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell hitelesként elfogadni.
(3) Az egyéni törzslap tartalmazza
a) a törzslap sorszámát,
b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,
c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát,
d) * a tanévet és a tanuló által elvégzett évfolyamot,
e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését,
f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését,
g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,
h) az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,
i) a nevelőtestület határozatát,
j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat,
k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat.
(4) * Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakértői vélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
(5) Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat és a középfokú iskolai tanulmányok befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni.
(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
(7) A törzslap külíve tartalmazza
a) az osztály megnevezését,
b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,
c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását,
d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével).
(8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.
100. § (1) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az alapfokú művészeti iskolai értesítőben a tanuló magatartását nem kell értékelni.
(2) * Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését.
(3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza
a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát,
b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,
c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését,
d) a félévi osztályzatokat,
e) a mulasztások igazolását.
(4) A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni.
101. § (1) A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet.
(2) * Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály megnevezését, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni.
(4) Az osztálynapló
a) haladási és mulasztási, valamint
b) értékelő
naplórészt tartalmaz.
(5) A haladási és mulasztási naplórész
a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,
b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát,
c) a tanítási óra anyagát,
d) az órát megtartó pedagógus aláírását,
e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,
f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását
tartalmazza heti és napi bontásban.
(6) Az értékelő naplórész
a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,
b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,
c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait,
d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat
tartalmazza.
102. § (1) Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet.
(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A csoportnapló
a) a csoport megnevezését,
b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását,
c) a csoport tanulóinak névsorát,
d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait,
e) a tanuló értékelését,
f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot,
g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
(4) * A csoportnaplóba a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó, továbbá a gyermek, tanuló speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakértői vélemények, fejlesztési és rehabilitációs tervek, pedagógiai vélemények, feljegyzések, szakorvosi és iskolaorvosi diagnózisok tölthetőek fel.
103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet.
(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) Az egyéb foglalkozási napló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,
b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,
c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,
d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,
e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,
f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.
(2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét.
(3) A jegyzőkönyv
a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll,
b) a vizsgatárgy megnevezése mellett
ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,
bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,
bc) a végleges osztályzatot,
c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,
d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását
tartalmazza.
105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít.
(2) * A tantárgyfelosztás
a) a tanév évszámát,
b) az iskola nevét,
c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, egyéb foglalkozásokat,
d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát,
e) a pedagógus által ellátott óratervi órák és egyéb foglalkozások számát osztályonként és tantárgyanként, egyéb foglalkozásonként,
f) az egyes pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszámát,
g) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,
h) az e)–f) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, valamint
i) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát
tartalmazza.
(3) * A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak.
(4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével.
(5) * Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti szakgimnáziumban a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az eltéréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdés tartalma megállapítható legyen.
106. § (1) Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét.
(3) A nyilvántartás
a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,
b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét,
c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát
tartalmazza.
107. § Az alapfokú művészeti iskolák által használt további és speciális nyomtatvány
a) * a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet, cirkuszművészet – szerint),
b) * a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti iskola művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet, cirkuszművészet – szerint),
c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíj befizetéséről,
d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,
e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,
f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti iskolában folytatott tanulmányokhoz.
108. § A kollégium által használt nyomtatvány
a) a kollégiumi csoportnapló,
b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),
c) a kollégiumi törzskönyv.
109. § (1) A kollégium által évenként kialakított csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi csoportnaplót vezet.
(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi körbélyegző lenyomatát is.
(3) A kollégiumi csoportnapló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyét és idejét,
b) a foglalkozás megnevezését,
c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,
d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti és osztályonkénti megoszlását,
e) a csoport tanulóinak névsorát,
f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a foglalkozás témáját,
g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt és igazolatlan hiányzásait,
h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatos bejegyzéseket
tartalmazza.
110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként külön is vezethető.
(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A kollégiumi napló
a) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,
b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolája nevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának időpontját, anyja születéskori nevét,
c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, a vezetett csoport nevét,
d) a létszámnyilvántartást, ennek részeként
ea) a kitöltés napját,
eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár nevét,
ec) az ügyeletes tanuló nevét,
ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az igazoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,
ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a járóbetegek számát, a kórházban, a kollégiumban és az egyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, az összes beteg létszámát,
ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,
eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírását
tartalmazza.
(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell vezetni.
111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására szolgál. A törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell vezetni.
(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az intézményi körbélyegző lenyomatát.
(3) A kollégiumi törzskönyv
a) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,
b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,
c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,
d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,
e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, osztályát,
f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésének időpontját,
g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, záradékokat
tartalmazza.
112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.
(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.
(3) * Az alapfokú művészeti iskolában a hangszeres vagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár – az igazgató megbízása alapján – vezeti az egyéni és a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot, valamint kiállítja a bizonyítványt.
(4) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza.
113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.
(2) * Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai és képesítő vizsgáról kiállított bizonyítványt, tanúsítványt (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) is – bizonyítványmásodlatot, tanúsítványmásodlatot (a továbbiakban együtt: bizonyítványmásodlatot) kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának.
(3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes.
114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat.
(2) * A bizonyítványmásodlatnak – a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével –szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával.
(3) * Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. Amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakmai bizonyítvány, képesítő bizonyítvány szerepel a hivatal által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.
(4) A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani.
115. § (1) * Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat, tanúsítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá.
(2) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.
(3) Az iskola
a) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,
b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,
c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról
nyilvántartást vezet.
116. § * (1) Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját.
(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett közleményt a miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.
117. § (1) * A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni
a) * az óvodaigazgató, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető,
b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának,
c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat
kezdeményezésére.
(3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.
(4) A nevelőtestület véleményét
a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt,
c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,
d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben
ki kell kérni.
(5) * A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer, valamint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer (a továbbiakban: NETFIT) szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését, értékelését.
118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
(2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.
(3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően –
a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,
b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni.
(4) * A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
(5) * A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.
(6) * Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben.
(7) * A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre.
119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet).
(2) A szülői szervezet, közösség
a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról
szótöbbséggel dönt.
(3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben.
(4) * Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény igazgatójától, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).
(2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt
a) saját működéséről,
b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
c) hatáskörei gyakorlásáról,
d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint
f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
(4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl –
a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
d) * az iskolai sportkör – a munkaterv részét képező – szakmai programjának megállapításához,
e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,
h) * az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek minőségéről, az iskola házirendjében szabályozott módon
ki kell kérni.
(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését.
(8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
(9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
(10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
121. § (1) * Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka,
d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó,
e) * az intézmény székhelye szerinti egyházi jogi személyek képviselői,
f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat,
g) * a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén – amennyiben nem az iskola fenntartója – az országos nemzetiségi önkormányzat [ezen alcím tekintetében az a)–g) pont alattiak a továbbiakban együtt: érdekeltek].
h) *
(2)–(4) *
(5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez.
(5a) * Az Nkt. 73. § (4) bekezdése alapján létrehozott intézményi tanácsban – amennyiben a nevelési, oktatási intézmény kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja – a szülők delegáltjai helyett az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt.
(5b) * Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza:
a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait,
b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat,
c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá
d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.
(6) Az intézményi tanács dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.
(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
(8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
(9) *
122. § (1) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)–c) pont alattiak együtt: érdekeltek).
(2) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását és részt vesznek a munkájában.
(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt
a) fenntartó,
b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,
c) *
(4) Az iskolaszékbe
a) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,
b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók
választják.
(5) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.
(6) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.
(7) Az iskolaszék dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza.
(8) * Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.
(10) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék, az általános művelődési központban (a továbbiakban: ÁMK) az ÁMK-szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK-szék tevékenysége pedig kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé – az érdekeltek megállapodása alapján – a (3) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.
123. § (1) * A köznevelési intézmény a működése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve – szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában.
(2) A köznevelési intézmény
a) hivatalos nevet,
b) * többcélú köznevelési intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet,
c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet,
d) * az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven,
e) rövidített nevet
használhat.
(3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták.
(4) * A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése
1. * óvoda, óvoda-bölcsőde, kiegészítő nemzetiségi óvoda,
2. általános iskola,
3. gimnázium,
4. szakgimnázium,
5. *
6. szakiskola,
7. készségfejlesztő iskola,
8. alapfokú művészeti iskola,
9. * kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
10. kollégium,
11. pedagógiai szakszolgálat,
12. fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola,
13. pedagógiai intézet,
14. egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény,
15. egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény, valamint
16. *
lehet.
(5) * A magyar oktatástörténetben jelentős hagyományokkal rendelkező köznevelési intézmények esetében – a miniszter egyetértésével – a (4) bekezdésétől eltérő megnevezés is alkalmazható.
(6) * A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.
(7) * A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, az egységes iskola és az összetett iskola, valamint e feladatokra létrehozott intézményegységek esetében a (4) bekezdés szerinti megnevezéssel kell a hivatalos nevet megállapítani.
124. § (1) * A köznevelési intézmény hivatalos elnevezésekor
a) *
b) * a gimnázium, a szakgimnázium a középiskola
megnevezés is alkalmazható.
(2) * Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet továbbá
a) * a 123. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott megnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra történő utalás,
b) kizárólag zeneművészeti ágban folyó felkészítés esetén zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,
c) más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.
(3) * Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény vagy az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hivatalos nevében az intézményben működő nevelési-oktatási feladatot ellátó szervezeti egység tekintetében a 123. § (4) bekezdés 1–9. pontja szerint kell a nevelési-oktatási alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését feltüntetni.
(4) Ha a köznevelési intézmény a nevelő-oktató munkához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet is alapfeladatként ellát, a köznevelési intézmény hivatalos nevében a 123. § (4) bekezdésében meghatározott jogszabály szerinti megnevezés mellett fel kell tüntetni a nem köznevelési alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését vagy annak a közismert elnevezését. Kulturális, közművelődési feladat ellátása esetén az intézmény megnevezésként az általános művelődési központ megnevezés is alkalmazható.
125. § (1) * Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését.
(2) Egyedi elnevezésként
a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve,
b) tárgynév,
c) földrajzi név,
d) feladatellátási hely szerinti település neve,
e) közterület neve,
f) fenntartó neve,
g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,
h) * kifejezés vagy mozaikszó
adható.
(3) Az alternatív nevelési-oktatási intézményként működő köznevelési intézmény esetén az egyedi elnevezés részeként fel kell tüntetni a nevelési, oktatási módszer nevét.
(4) A gyakorló nevelési-oktatási intézmény és gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézmény nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a gyakorló elnevezés.
(5) A felsőoktatási intézmény nevelési-oktatási intézményének a nevében fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény hivatalos nevét vagy annak elfogadott rövidítését.
(6) *
126. § (1) A rövid név a többcélú köznevelési intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi elnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és
a) azokat a jogszabály szerinti megnevezéseket, amelyek leginkább meghatározzák a köznevelési intézmény alapfeladatát, vagy
b) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló szakképesítést, végzettséget szerez.
(1a) *
(2) A tagintézmény neve két vagy három részből áll. Az első részben előtagként az intézmény hivatalos nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a megkülönböztető megjelölést az előtaggal birtokviszonyban. A megkülönböztető megjelölés kifejezhető az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés közbeiktatásával meg kell különböztetni.
(3) * Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven, vagy magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni.
(4) A rövidített név a hivatalos névből képzett, legfeljebb harminckét karakter hosszúságú megnevezés, amelyet a diákigazolványon és a pedagógusigazolványon lehet használni.
127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a nyomtatványokon és a bélyegzőkön. A címtáblát jól látható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben több különböző köznevelési intézmény található, minden köznevelési intézmény esetén önálló címtáblát kell elhelyezni.
(2) Ha a köznevelési intézmény nevének nem része, a köznevelési intézmény címtábláján és bélyegzőjén fel kell tüntetni a feladatellátási hely településének a nevét. A nemzetiségi nevelést, oktatást ellátó köznevelési intézmény feladatellátási helyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a településnek van ilyen neve.
(3) * A köznevelési intézmény a hivatalos és a rövid nevét, beleértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagy idegen nevet is, kizárólag a székhelycímmel együtt használhatja.
(4) Ha a rövid névben, a tagintézményi névben két vagy több iskolai alapfeladat szerepel, a tanuló bizonyítványában aláhúzással kell jelölni azt az iskolai alapfeladatot, amelyben az irat keletkezett.
128. § (1) * A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki-szellemi jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
(3) * A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen
a) az egészséges táplálkozásra nevelés,
b) * az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás, iskolai sporttevékenység,
c) * a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
d) * az egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése,
e) *
területére terjednek ki.
(4) * A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, amely beépül a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló pedagógiai munkába.
(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
(6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el.
(7) * A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A (3) bekezdés d) pontja szerinti egészségfejlesztési feladatok ellátásába az iskolaorvos ajánlásával külső egészségügyi szakembert is be lehet vonni.
(8) * A nevelési-oktatási intézmény igazgatója a (7) bekezdés szerinti külső egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi
a) az intézményben dolgozó óvoda- vagy iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá
c) * amennyiben működik és szükséges, a helyi vagy vármegyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
véleményét.
(9) * A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.
(10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(11) * A nevelési-oktatási intézményben elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott tanítási órán, egyéb foglalkozáson, valamint a nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelési-oktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus hangosítású rendezvényen (a továbbiakban: elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen gyermekek, tanulók is részt vesznek, a gyermekek, tanulók zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani. Az olyan elektroakusztikus hangosítású rendezvényen, amelyen
a) 0–6 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 75 dB értéket,
b) 6 és 14 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 80 dB értéket,
c) 14 és 18 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30 90 dB értéket.
(12) * Az Laeq M30 75–90 dB hangnyomásszint közötti elektroakusztikus hangosítású rendezvényen biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3 méteren belül ne tudja megközelíteni.
129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.
(2) * A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.
(4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.
(5) * Az óvoda, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással.
(2) * Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény igazgatója – amennyiben erre az intézmény szervezeti és működési szabályzata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.
(3) * A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, igazgatója nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja.
(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározottakat a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell.
(5) * Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény igazgatója beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését.
131. § (1) * A nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka által elérhető lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott lelki fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiségfejlődésre.
(2) * Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a viselkedési és kémiai függőségek, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő erőszak megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.
(3) * Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy más deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.
(4) * Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény igazgatója értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.
132. § (1) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése.
(2) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához.
(3) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá
a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek,
b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén,
c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat,
d) * megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi, egészségügyi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint
e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így
a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek,
b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók.
(5) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a (3) bekezdés b), c), e) pontjában foglalt feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is.
(6) * A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.
(7) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus
a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását,
b) kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal,
c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában,
d) * az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart a miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel,
e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában,
(8) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
133. § (1) * A középiskola feladata és az intézmény igazgatójának felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
(2) * A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.
(2a) * A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.
(2b) * A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.
(3) * A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.
(4) * A gimnázium, a szakgimnázium a 9–13. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.
(5) * A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) * A közösségi szolgálat helyszínén a tanuló tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezheti a tevékenységet.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,
b) * az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,
c) * az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
e) * az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.
134. § * (1) * Hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás abban a nevelési-oktatási intézményben, többcélú köznevelési intézmény esetén a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelést-oktatást folytató intézményegységben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
a) * a nevelés-oktatás a miniszter által az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember 1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alapján kerül megszervezésre,
b) * a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az országos pedagógiai mérések központilag feldolgozott országos és intézményi adatai alapján az érintett nevelési-oktatási intézményben, az adott telephelyen, az adott képzési típusban a legutóbbi három tanév adatai alapján, a matematika és a szövegértés átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév esetében a telephelyi összefoglaló jelentés szerint szignifikánsan meghaladja a tizedik évfolyamra számított országos átlagot,
c) a gimnázium fenntartója a többcélú köznevelési intézménye keretében működő kollégiumában, vagy önálló, vagy más köznevelési intézmény részeként működő kollégiumban ilyen igény esetén meg tudja szervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói jogviszonyban álló, és annak székhelyétől számítva huszonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulójának a kollégiumi elhelyezését,
d) * a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az e § szerinti gimnáziumi nevelés-oktatásra jelentkezők száma minden meghirdetett tanulmányi területre vonatkozóan minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja az Nkt.-ben az intézménytípusra meghatározott minimális osztálylétszámot,
e) * a kilenc–tizenkettedik évfolyamon a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők töltik be, ide nem értve az adott iskolában az idegen nyelv, testnevelés és a művészeti műveltségi terület tantárgyainak oktatásában alkalmazott pedagógusokat, és
f) az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanító pedagógusoknak is legalább a fele a tantárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.
(2) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt csak a fenntartóváltást követő évtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.
135. § (1) * Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel
a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és
b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg az érintett iskolában.
(3) *
136. § * (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás adott célnyelvből abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett gimnáziumi tanulók kilencven százaléka, a szakgimnáziumi tanulók nyolcvan százaléka a célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.
(2) * Amennyiben a gimnázium, a szakgimnázium az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új két tanítási nyelvű nevelés-oktatásra az érettségi vizsgaidőszak befejezését követően kezdődő második tanévben a kezdő évfolyamára nem hirdethet felvételt.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján kell vizsgálni.
(4) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az intézményben indítható, amelyben az (1) bekezdés szerinti feltételt az idegen nyelv tekintetében teljesítik.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a fenntartónak kell évente vizsgálnia, és a feltétel nem teljesülése esetén a (2) bekezdés szerinti intézkedést megtennie.
(6) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől, felmenő rendszerben kell alkalmazni.
136/A. § * (1) Ha az iskola két tanítási nyelvű oktatást szervez, akkor a két tanítási nyelven történő oktatást és a célnyelv oktatását az első, de legkésőbb a harmadik évfolyamon meg kell kezdenie. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető meg az iskolában, ha attól az évfolyamtól kezdve, amelyen megkezdik a két tanítási nyelven történő oktatást és a célnyelv oktatását, minden évfolyamra kiterjed a két tanítási nyelven történő oktatás és a célnyelv oktatása.
(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatást úgy szervezi meg, hogy a célnyelv mellett az 1–2. évfolyamon legalább kettő, a 3–12. évfolyamon legalább három tantárgyat célnyelven tanít, vagy a célnyelv és a célnyelven oktatott tantárgyak óraszáma a tanuló heti kötelező óraszámának legalább harminc százaléka.
(3) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül határozza meg:
a) az 1–2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, technika és tervezés, etika vagy hit- és erkölcstan,
b) a 3–4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, környezetismeret, technika és tervezés, digitális kultúra, etika vagy hit- és erkölcstan,
c) az 5–6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, természettudomány, célnyelvi civilizáció, matematika, technika és tervezés, digitális kultúra, történelem, etika vagy hit- és erkölcstan, dráma és színház,
d) a 7–8. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, technika és tervezés, biológia, földrajz, fizika, kémia, természettudomány, célnyelvi civilizáció, matematika, digitális kultúra, történelem, etika vagy hit- és erkölcstan, állampolgári ismeretek, dráma és színház,
e) a 9–12. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, matematika, digitális kultúra, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, természettudomány, célnyelvi civilizáció, továbbá bármely szakgimnáziumban választható még a helyi tanterv alapján tanított szakmai tantárgy, állampolgári ismeretek, dráma és színház, mozgóképkultúra és médiaismeret,
f) jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által fenntartott iskolában a hittan.
(4) Ha az iskola a (3) bekezdés c)–e) pontja alapján a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven is köteles tanítani.
(5) A két tanítási nyelvű középiskola legalább két évig célnyelven biztosítja azoknak a tantárgyaknak a tanítását, amelyekből az iskola helyi tanterve alapján, továbbá a jogszabályban meghatározottak szerint célnyelven érettségi vizsgát lehet tenni.
(6) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt, a két tanítási nyelvű középiskola a felvételi eljárás során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi tájékoztatójában tájékoztatja a szülőket és a jelentkezőket.
(7) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás megszervezhető célnyelvi előkészítést nem igénylő és célnyelvi előkészítést igénylő formában.
(8) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás lehet
a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás,
b) a kilencedik évfolyamtól kezdődő oktatás, amely a célnyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 nyelvtudási szintről indul.
(9) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatást a középiskola abból a célból szervezheti meg, hogy annak során az érintett tanulók legalább a célnyelvi tudás KER szerinti B1 szintjére eljussanak.
(10) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű oktatásban a középiskola a kilencedik évfolyamot megelőzően nyelvi előkészítő évfolyamot szervez.
136/B. § * A két tanítási nyelvű középiskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a célnyelvből emelt szinten és a célnyelven tanított tantárgyakból az iskola helyi tanterve alapján az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek.
136/C. § * A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni.
136/D. § * (1) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.
(2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás a nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1 célnyelvi tudásszinten fejeződik be.
(3) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatásban a célnyelv oktatása az 1–3. évfolyamon legalább heti négy, a 4–8. évfolyamon legalább heti öt órában folyik.
136/E. § * (1) A célnyelvi előkészítést nem igénylő négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.
(2) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban a célnyelv oktatása legalább heti öt órában folyik.
137. § * (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában megfelel annak a feltételnek, hogy a nyelvi előkészítő nevelés-oktatásban részt vett és a kilencedik évfolyamot megkezdő, továbbá érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók hetvenöt százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.
(2) A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a második idegen nyelvből a pedagógiai programjában meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók számára biztosítsa az emelt szintű érettségire való felkészítés feltételeit.
(3) Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új nyelvi előkészítő évfolyamra az érettségi vizsgaeredmények kihirdetését követő évben kezdődő tanévre nem hirdethet felvételt.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését egy intézményben idegen nyelvenként, az adott idegen nyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a fenntartónak évente vizsgálnia kell.
(5) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől, felmenő rendszerben kell alkalmazni.
137/A. § * E fejezet alkalmazásában foglalkozási csoport: az Nkt. 4. mellékletében foglalt létszámok alapján megszervezett kollégiumi csoportok tanulóiból a kollégium pedagógiai programja alapján a kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő eltöltéséhez szervezett legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a kollégium igazgatója által megbízott személy által irányított tanulóközösség.
137/B. § * (1) A kollégium – a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez.
(2) Az Nkt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet
a) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás,
b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás,
c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül
ca) szakkör,
cb) érdeklődési kör,
cc) önképzőkör,
cd) énekkar,
ce) művészeti csoport,
cf) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny vagy bajnokság, diáknap,
d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás,
e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás,
f) egyházi fenntartású kollégiumok esetében hitéleti foglalkozás.
137/C. § * (1) A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet
a) kötelező vagy
b) szabadon választható.
(2) A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a 137/B. § (2) bekezdés a) pontjában, heti egy órában a 137/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A 137/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat.
(3) A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető, szabadon választható foglalkozásokat.
(4) A kollégiumnak az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni.
(5) * Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium igazgatója készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet az elfogadást követő három munkanapon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium igazgatójának, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni.
137/D. § * A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő kollégium pedagógiai programjának megalkotása során a miniszter által kiadott és közzétett, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiben meghatározott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat is alkalmazni kell.
137/A. § *
138. § (1) Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell biztosítani.
(2) Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.
(3) Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell figyelembe venni.
(4) Összevont osztályban az osztály legmagasabb évfolyamára járó tanuló évfolyamára az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott óraszámokat kell alkalmazni.
(5) Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.
138/A. § * Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok.
139. § * (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez, valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.
(2) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztését végző intézmény a gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon vagy helyben szokásos módon dokumentálja.
140. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban
a) * az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti,
b) a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti.
(2) * A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény igazgatója dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt.
(3) * A fejlesztő nevelés-oktatás a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve súlyos és halmozottan fogyatékos tanulókra vonatkozó része alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.
(5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet.
(6) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.
141. § * (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, – az Nkt. 27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel – testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.
(2) Ha a tanuló választása alapján a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai sportkör feladatait – a testnevelő tanár közreműködésével – az iskolával kötött megállapodás alapján a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet, ellenszolgáltatást nem kérhet.
141/A. § * (1) Ha az iskolában iskolai sportkör működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv részét képező, egy tanévre szóló szakmai program szerint kell megtervezni és megszervezni.
(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is megszervezhetőek.
(3) * Az igazgató a tanulók iskolai sportköri foglalkozásokra vonatkozó igényének felmérése, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján − minden év május 31-ig − tesz javaslatot a következő tanévi szakmai program tartalmára.
(4) Ha az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a szakmai program elkészítésébe a sportszervezet képviselőjét is be kell vonni.
(5) Ha az iskola nem rendelkezik tornateremmel vagy tornaszobával, az iskola fenntartója a helyi települési adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően biztosítja a mindennapos testneveléshez, az egészségfejlesztő testmozgáshoz és az iskolai sporttevékenységhez szükséges feltételeket.
(6) A tornaszobával, tornateremmel nem rendelkező iskola részére annak igazgatója kérelmére az iskola fenntartója a fenntartásában működő másik iskola, kollégium tornatermét, tornaszobáját köteles a mindennapos testnevelés céljaira rendelkezésre bocsátani, amennyiben ennek a feltételei rendelkezésre állnak, van szabad kapacitás és nem akadályozza az érintett ingatlanban működő intézmény alapfeladatának az ellátását. A következő tanítási évre vonatkozó kérelmet a tanítási év utolsó tanítási napjáig kell az iskola fenntartójának átadni.
(7) Az iskola fenntartójának fenntartásában működő iskola, kollégium tornaterme, tornaszobája csak a (6) bekezdés szerinti igénybevételen kívüli időtartamban hasznosítható más célra.
142. § (1) * A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.
(2) * A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.
(3) * A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot.
(4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
(5) * E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a tanuló
a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,
b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt
végzi.
143. § (1) A felnőttoktatásban a 26–36. és a 39–45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti.
(2) * A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény igazgatója – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összhangban – a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe.
(3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
(4) * A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványokat, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt.
(5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.
(6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében az e rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) * a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén vizsgán kell értékelni,
b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok alapján módosíthatók,
c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat.
(7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya.
(8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire.
(9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.
(10) * Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.
(11) * Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény igazgatója a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a kormányhivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri. A vizsgabiztos kirendelésének kérésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt vizsgabiztos közreműködése nélkül lebonyolított osztályozó vizsga eredménye érvénytelen.
(12) * Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat.
(13) * A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.
(14) * A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó kormányhivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény igazgatójának.
(15) * A vizsgabiztosi feladatok ellátásáért díjazás jár, amelyet a kirendelést kérő intézmény visel. A vizsgabiztos díja szóbeli vizsgán a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázónként 3600 forint. A vizsgabiztos díja írásbeli vizsgacsoportonként 9000 forint.
144. § *
145. § * (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.
(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három – a jogszabályi feltételek szerint kijelölt – köznevelési szakértőből álló bizottság végzi. A szakértői bizottság intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki, és – a miniszter jóváhagyását követően – a honlapján közzéteszi.
(4) Az intézményi önértékelés keretében ötévente az intézmény teljeskörűen értékeli saját pedagógiai munkáját.
146. § * Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:
a) az intézményellenőrzés és
b) a komplex ellenőrzés.
147. § * (1) A hivatal minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv) készít. A hivatal az ellenőrzési tervet úgy állítja össze, hogy az intézményellenőrzés ötévente minden intézményre kiterjedjen. A hivatal július 31-ig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő intézményeket.
(2) A munkáltató, az intézmény igazgatója köteles az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Az ellenőrzés által érintett időt az ellenőrzött személy tekintetében munkaidőként kell figyelembe venni.
(3) A hivatal az intézménytípus és az ellenőrzés helyszínének figyelembevételével választja ki az ellenőrzésekben részt vevő szakértőket.
(4) A hivatal a kiválasztásról, valamint az ellenőrzési tervben foglalt szervezési szabályokról július 31-ig az informatikai támogató rendszer útján értesíti a kiválasztott szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények igazgatóit.
(5) Az intézmény igazgatója szeptember 1-jéig a kiválasztott szakértők tekintetében az informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amelyen a szakértőt a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.
(6) A hivatal november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető szakértőt, majd az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett szakértőket, valamint az érintett intézmények igazgatóit.
(7) Az ellenőrzésben érintett szakértő, valamint az érintett intézmény igazgatója haladéktalanul köteles értesíteni a hivatalt minden olyan körülményről, amely az ellenőrzés lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. Az időpontot és a szakértők kijelölését az érintettek kezdeményezésére a hivatal módosíthatja, amelyről haladéktalanul értesíti az érintetteket. Ha a pedagógus, az igazgató neki fel nem róható okból nem tud részt venni a rá vonatkozó ellenőrzésben, a hivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában az intézmény igazgatójának fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza az intézmény igazgatójának szándékos vagy gondatlan magatartására.
(8) Az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény igazgatójával, és egyeztetést folytatnak az ellenőrzés ütemezésével, tartalmával kapcsolatos részletekről.
(9) Az ellenőrzést vezető szakértő a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően, az ellenőrzést követő tizenöt napon belül elkészíti az ellenőrzés tapasztalatait tartalmazó szakértői értékelést az informatikai támogató rendszerben.
(10) Az intézményellenőrzés esetén az intézmény igazgatója számára az ellenőrzés eredménye a (9) bekezdés szerinti határidő elteltét követően az informatikai támogató rendszer útján elérhető válik.
(11) Az intézményi látogatást követően a (9) bekezdés szerinti szakértői értékelés rögzítése határidejének időtartama alatt az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény igazgatója a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértők számára.
(12) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.
(13) Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki és a miniszter hagyja jóvá.
(14) A hivatal minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.
148. § * (1) Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a köznevelési intézmény hogyan valósította meg a pedagógiai programjában és a munkatervében, valamint a 149. § (3) bekezdése szerinti intézkedési tervben foglaltakat. Az intézményellenőrzés módszere az interjúkészítés és dokumentumelemzés, a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata, valamint az intézmény feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.
(2) Az intézményellenőrzés a következő területekre terjed ki:
a) pedagógiai folyamatok,
b) személyiség- és közösségfejlesztés,
c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,
d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,
e) az intézmény külső kapcsolatai,
f) a pedagógiai működés feltételei, valamint
g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak.
149. § * (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény igazgatója legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe
a) az ellenőrzés évét megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját,
b) a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint
c) az intézményi eredményeket, ideértve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat.
(2) A köznevelési intézményt egyidejűleg az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által ellátott feladatok számától függően legalább három, legfeljebb öt szakértő látogatja meg.
(3) A szakértői értékelés alapján az intézmény igazgatója az intézményellenőrzés lezárását követő negyvenöt napon belül öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés szakértői értékelésének 147. § (9) bekezdése szerinti rögzítésétől számított hatvan napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet az érintett intézmény igazgatója a jóváhagyást követően haladéktalanul feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Az intézkedési tervet az intézmény igazgatója küldi meg a fenntartó számára.
(4) Ha az óvodai intézményellenőrzést lefolytató szakértő szerint hatósági ellenőrzés keretén belül indokolt vizsgálni, hogy a köznevelési intézmény rendelkezésére álló eszközök és felszerelések megfelelnek-e a 2. mellékletben foglaltaknak és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett eszközjegyzéknek, illetve elégségesek-e a pedagógiai program végrehajtásához, a szakértő indokolással ellátott megállapítását a szakértői értékelésében fel kell tüntetni. A szakértői értékelés alapján a hivatal felhívja az illetékes kormányhivatalt hatósági ellenőrzés lefolytatására.
150. § * A hivatal által működtetett informatikai támogató rendszer biztosítja a benne rögzített ellenőrzési jegyzőkönyvek és szakértői értékelések ellenőrzést követő ötödik év december 31-éig történő elektronikus tárolását, valamint az ellenőrzött személyek, intézmények számára az azokhoz való hozzáférés lehetőségét. Az intézményi ellenőrzések tekintetében az intézmény igazgatója a 147. § (9) bekezdésében foglalt értékelés elérhetővé válásától számított nyolc napon belül megküldi a szakértői értékeléseket az érintett fenntartó számára, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.
151. § * (1) A komplex ellenőrzés során – az ötévente megvalósuló intézményellenőrzéstől eltérően – egyes köznevelési intézmények tevékenységének átfogó, célzott vizsgálata valósul meg a miniszter által kijelölt intézmények tekintetében.
(2) A komplex ellenőrzés során indokolt esetben az igazgató és az intézmény pedagógusának tevékenysége is vizsgálható.
(3) A komplex ellenőrzés
a) a köznevelési intézmény és annak tagintézménye, az intézmény szervezetének, és a pedagógiai folyamatoknak a stratégiai és operatív vezetésére és irányítására, a vezetői kompetenciák fejlesztésére terjed ki,
b) általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történik,
c) az igazgató pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az igazgató munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az igazgató saját céljaihoz képest elért eredményei alapján valósul meg,
d) módszertana az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt és egyéb, az intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés igazgatóra vonatkozó dokumentumainak elemzése,
e) a teljesítményértékelés mutatóinak a vizsgálatára is kiterjed.
(4) A komplex ellenőrzés során a pedagógus ellenőrzése
a) általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja a pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése,
b) a tanulás támogatásának, pedagógiai módszertani felkészültségének – ha a pedagógus munkakörének részét képezi – a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültségének elemzése,
c) a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálatára, elemzésére is kiterjed.
152. § * A komplex ellenőrzésbe az intézmények a következő szempontok alapján kerülnek kiválasztásra:
a) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése alapján
aa) legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy
ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,
b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,
c) a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított vármegyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy
d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.
153. § * (1) A miniszter – a hivatal javaslata alapján – kijelöli az ellenőrzés alá vont intézményeket.
(2) A hivatal az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer útján értesíti az intézmény igazgatóját a tervezett ellenőrzés tényéről.
(3) Az intézmény igazgatója a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő három napon belül értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről.
(4) Az érintettek az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai támogató rendszerbe
a) az intézmény igazgatójának vezetői programját,
b) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját és
c) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.
(5) A komplex ellenőrzés során
a) a 147. § (1), (4) és (6) bekezdése,
b) a 149. § (1) bekezdése szerinti feltöltési határidőkre vonatkozó rendelkezés
nem alkalmazható.
(6) A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző szakértővel szemben támasztott feltételeknek megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal által szervezett képzést elvégzett szakértők közül kiválasztott vezető szakértő és legalább egy, legfeljebb három szakértő. A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt is bevonhat.
(7) A komplex ellenőrzés során a szakértők kijelölésének feltételei eltérhetnek az 59. és 59/A. alcímben meghatározottaktól, az alábbiak szerint:
a) a 155. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható,
b) a 156. § (8) bekezdése nem alkalmazható.
(8) A 147. § (9) bekezdésétől eltérően a vezetőszakértő az ellenőrzést követő harminc napon belül készíti el a komplex szakértői értékelését az informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt az intézményt fenntartó számára.
(9) A szakértői értékelés alapján az intézmény igazgatója az intézmény fenntartójával együttműködve, annak jóváhagyásával az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül intézkedési tervet készít, majd azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe.
(10) Az intézkedési terv végrehajtását a hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi.
(11) Az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést készít a miniszter számára, amely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, külön megjelölve azt az intézményt, amely az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.
(12) Az intézmény igazgatója az intézkedési tervben a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő a pedagógus számára.
154. § * (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki
a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint
b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal honlapján a mesterpedagógus fokozatot megcélzó pedagógusok számára meghirdetett, a hivatal által szervezett hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította.
(2) Az intézményellenőrzést az adott intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő végzi.
155. § * (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértőt a hivatal jelöli ki. Nem jelölhető ki a szakértő az ellenőrzésre abba az intézménybe, ahol őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták.
(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő tekintetében – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a vármegyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A vármegyei pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem befolyásolhatja.
(3) Ha az egyházi intézményfenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor az általa fenntartott intézményekben az ellenőrzéseket végző szakértőket az egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény javaslatára a hivatal kéri fel és jelöli ki.
(4) A felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmények, valamint ezek igazgatóinak ellenőrzésébe be kell vonni gyakorló nevelési-oktatási intézményben töltött ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőt.
156. § * (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény igazgatójával, valamint az ellenőrzést kezdeményezővel a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá azt, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést kivéve a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait tartalmazó dokumentumot meg kell küldeni az ellenőrzéssel érintett, az ellenőrzést kezdeményező, a fenntartó, valamint – ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik – az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat részére.
(3) A miniszter által az Nkt. 77. § (2) bekezdés d) pontja szerint szervezett szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, azzal a tájékoztatással, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.
(4) A köznevelési intézményben a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzésnél az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés szerinti előzetes egyeztetést nem kell lefolytatni, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával, anonimizált módon kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést kezdeményező honlapján nyilvánosságra hozni.
(6) A köznevelési intézményben a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést végző személynek és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.
(7) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében – a (8) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – köznevelési szakértő vehet részt. Szakiskolában, szakgimnáziumban, többcélú köznevelési intézmény szakképzést folytató intézményegységében folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
(8) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,
a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvodában, illetve magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően folyik,
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről a hivatal értesíti az országos nemzetiségi önkormányzatot, és tájékoztatja, hogy a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője.
157. § * (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az adott nemzetiséghez tartozó szülő, törvényes képviselő – ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő, a törvényes képviselő és a tanuló együttesen – kezdeményezheti a gyermek, tanuló számára. A kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a feladatellátás kötelezettjéhez.
(2) * A nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy – a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás és a kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés kivételével – legalább nyolc gyermek, tanuló beiratkozik az óvodába, iskolába.
(3) A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban való részvételt a szülő, törvényes képviselő – ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülő, a törvényes képviselő és a tanuló együttesen – önkéntes – teljes körű, befolyásmentes tájékoztatáson alapuló –, a választásuk kinyilvánítását tükröző nyilatkozat megtételével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig érvényes.
(4) * A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezése, valamint az abban való részvétel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatvánnyal vagy nyilatkozattal kezdeményezhető.
(5) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban kell bejelentenie
a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek, törvényes képviselőnek, hogy a gyermek a következő nevelési évtől nem vesz részt a nemzetiségi nevelésben,
b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a szülőnek, törvényes képviselőnek, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a tanulónak együttesen, hogy a tanuló a következő tanítási évtől nem vesz részt a nemzetiségi nevelésben-oktatásban.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják, hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási intézményben folytatja tanulmányait, és nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve iskolai nevelése-oktatása a nevelési év, tanév közben is biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év, tanév közben a szülők által szabadon megválasztott időpontban is hatályosulhat.
158. § * (1) Az iskolai nemzetiségi nevelést-oktatást a kezdő évfolyamtól kell megszervezni. A nemzetiségi népismeret tanítása önálló vagy integrált tantárgyként az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma vagy cigány és az örmény nemzetiség esetében a nemzetiségi népismeret oktatása magyar nyelven is folyhat.
(2) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei nem a kezdő évfolyamra történő beiratkozás során kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret tanítását, vagy osztályozó vizsgával nem teremthető meg a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezése az érintett tanuló számára, az iskola a választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.
(3) A nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az Nkt. szerinti intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással kell megszervezni.
(4) A nemzetiségi nevelésben-oktatásban a kilencedik évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy felkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A tanuló a nemzetiségi előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására fordítja.
(5) Ha a nemzetiségi anyanyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő évfolyam az ötödik vagy a hetedik évfolyamot megelőzően szervezhető meg. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozásainak legalább harminc százalékát fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődik.
(6) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő nevelési formák szerint valósítható meg:
a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés: az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezik meg, amely lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek;
b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai nevelés: az óvodai élet tevékenységi formáiban a nemzetiségi és a magyar nyelv használata is érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv fejlesztésén van;
c) magyar nyelvű roma vagy cigány kulturális nevelést folytató óvodai nevelés;
d) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést folytató óvoda: az életkori sajátosságoknak megfelelő nemzetiségi nyelvhasználat elsajátítását biztosító óvoda, amely többcélú intézmény vagy önálló kiegészítő nemzetiségi óvoda létrehozásával szervezhető meg; a nevelés a nemzetiség nyelvének fejlesztését szolgálja.
(7) A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű nevelés-oktatás: a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével az oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik;
b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás: az anyanyelv és irodalom mellett a pedagógiai program által meghatározott legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell oktatni összesen a heti kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább ötven százalékában;
c) * nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás: a hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom és a népismeret tantárgyak oktatása folyik nemzetiségi nyelven; a bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelésben-oktatásban legalább három tantárgyat a nemzetiség nyelvén kell tanítani, a nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv óraszámával csökkentett számának legalább harmincöt százalékát teszik ki;
d) magyar nyelvű roma vagy cigány nemzetiségi nevelés-oktatás: biztosítja a roma vagy cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák vagy cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását;
e) * kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás: a nemzetiségi nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi népismeret elsajátítását biztosító iskola, amely egy adott iskola szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával szervezhető meg; tartalmára és időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás előírásai érvényesek.
(8) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámokból évi harminchét óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.
159. § * (1) * A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás megszervezése előtt a tankerületi központ beszerzi az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, annak nemleges válasza esetén az érintett területi nemzetiségi önkormányzat, annak nemleges válasza esetén az érintett települési nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását arról, hogy kíván-e a kiegészítő nemzetiségi oktatási feladatok ellátására iskolát létesíteni és fenntartani.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nemzetiségi önkormányzatok egyike sem kíván iskolát létesíteni, a tankerületi központ szervezi meg a nemzetiségi anyanyelv és a nemzetiségi népismeret oktatását.
(3) * Az érintett nemzetiségi önkormányzatok az (1) bekezdésben meghatározott sorrendben dönthetnek úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás feladatait iskola létesítésével, az általuk fenntartott iskola tagintézményeként vagy utazó pedagógusi hálózat működtetésével szervezik meg. Ha a nevelés-oktatás nem nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő iskolában működik, a nemzetiségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést.
(4) * A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony
a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,
b) * kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony
lehet.
(5) * Az iskola a tankötelezettségét nála teljesítő kiskorú tanuló szülője, a tanuló tizennegyedik életévétől a szülő és a tanuló közös kérelme alapján nem tagadhatja meg, hogy a tanuló vendégtanulóként másik iskolában kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban vegyen részt.
(6) * A tanuló kérheti a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban szerzett osztályzatainak rögzítését a törzslapon és a bizonyítványban, abban az iskolában, ahol tankötelezettségét teljesíti, vagy a tankötelezettség megszűnését követően nappali rendszerben a tanulmányait folytatja, feltéve, ha a vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ebben az esetben alkalmazni kell az e rendelet vendégtanulókkal kapcsolatos rendelkezéseit, és a tanulót – kérelemre – fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól.
(7) * Ha a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban részt vevő tanuló nem áll tanulói jogviszonyban másik iskolával, vagy osztályzatainak iskolai tanulmányaiba való beszámítását nem kéri, részére a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.
(8) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok keretében befejezte
a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt – záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi iskola igazolása alapján – rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,
b) a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből érettségi vizsgát tegyen.
(9) * A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben való részvétel céljából a szülő írásos nyilatkozata alapján az intézmény kiegészítő nemzetiségi óvodai jogviszonyt létesít a gyermek számára. E jogviszony létesítéséről az intézmény írásban értesíti azt az óvodát, amely óvodai jogviszony keretében a gyermeket neveli, vagy amelybe felvételt nyert.
159/A. § * (1) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre, első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a feladatellátás kötelezettje – az érintett helyi települési nemzetiségi önkormányzattal együttműködve – méri fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy országos nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A tájékoztatót az óvodai, általános iskolai beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal megegyező módon kell a nemzetiségi feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.
(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési, nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma bemutatását, valamint a nemzetiségi nevelésben-oktatásban való részvétel kérelmének adattartalmát.
(3) A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozattal érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás megszervezéséért felelős települési önkormányzatot, iskolai nevelés-oktatás esetében a tankerületi központot. A települési önkormányzat és a tankerületi központ nemzetiségenként, nevelési, nevelési-oktatási formánként, intézményenként és településenként összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi területén működő, a nemzetiségi nevelésben, oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.
160. § * Az eljáró hatóság az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy *
a) van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatásához,
b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program,
c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében milyen intézkedéseket tettek,
d) * a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a 161. § (2) bekezdése szerinti kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a 161. § (3) bekezdése szerinti kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,
e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok ellátását,
f) az Nkt. 23. § (3) bekezdése szerinti ütemtervben foglaltak teljesülnek-e,
g) * egyházi nevelési-oktatási intézmény fenntartója esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e,
h) * a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának alkalmazása törvényes-e,
i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét,
j) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.
161. § * (1) A gyermekek, tanulók részére kialakított helyiségek akkor megfelelőek, ha – rendeltetésüktől függően – alapterületük lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, valamint munkavédelmi követelményeknek.
(2) A kötelező (minimális) helyiségeket és az egészség- és munkavédelmi eszközöket [a továbbiakban: kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzék] a 2. melléklet tartalmazza.
(3) * Azokat a kötelező eszközöket és felszereléseket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban meghatározott tevékenységhez, továbbá egyházi és magánintézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottak alapján rendelkezniük kell, így különösen
a) az óvodai helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a tisztálkodási és egyéb felszereléseket, a foglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges eszközöket, a nevelőmunkát segítő játékokat és egyéb eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének további speciális eszközeit;
b) az iskolai helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, a nevelőmunkát segítő eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának további eszközeit;
c) a kollégiumi helyiségek bútorzatát és egyéb berendezési tárgyait, valamint a nevelő- és oktatómunkát segítő eszközöket
a miniszter által meghatározott kötelező (minimális) felszerelési jegyzék tartalmazza, amelyet a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tesz közzé azzal, hogy biztosítja a módosítások visszakereshetőségét. A kötelező (minimális) felszerelési jegyzék módosítása, továbbá új felszerelés bevezetése esetén, a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.
(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy – a nevelő és oktató munka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak.
(5) *
(6) A szakképzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.
162. § * (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a gyermekek, tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.
(2) A kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.
(3) A kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására előírt követelmények teljesülnek, ha a nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos vagy azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak megfelel az épület, azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2,0 m2/fő. Ha a 2. melléklet a nemzeti szabványhoz vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előíráshoz képest enyhébb követelményt határoz meg, akkor a kötelező (minimális) helyiség- és eszközjegyzékben meghatározottakat kell alkalmazni.
163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.
(3) *
(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.
(5) * Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve kell kezelni és gyűjteni, ennek sajátos rendjét a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.
(6) *
164. § (1) * Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata, szakmai alapdokumentuma lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium igazgatójának kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe.
(2) * A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtárostanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye
a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,
b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,
c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.
(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.
(4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.
166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata
a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata
a) az Nkt. 4. § 5. pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása,
b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,
c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,
f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,
g) * muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása.
(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni.
(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
(3) * A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár
a) könyvtárhasználóinak körét,
b) esetén a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját,
c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,
d) gyűjtőköri szabályzatát,
e) használatának szabályait,
f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és idejét,
g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat,
h) katalógusszerkesztési szabályzatát.
(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni.
168. § (1) * Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény igazgatóinak, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).
(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben
a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,
b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,
c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.
169. § (1) * A nevelési-oktatási intézmény kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.
(2) * A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket a miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.
(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,
c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását
okozza.
(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.
(7) *
(8) *
(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
170. § *
171. § (1) * Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Mindkét felkészítés alapelve az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése, a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek, a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, a tanulói közösségfejlesztés, a család bevonása és támogatása, valamint az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás révén. Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer magában foglalja az elvárt eredmények intézményi szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges beavatkozások tervezését, a tanulási és tanítási folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív tanulásszervezést, az önálló tanulási képesség kialakítását, a tanulók kreatív tevékenységére épülő foglalkozásait, a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket, a tanulmányi előrehaladást segítő képességfejlesztő programokat, az átmenetek segítését a tanulói előrehaladás, valamint az intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény rendszeres értékelését.
(2) * Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.
(2a) * A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.
(2b) * A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszernek megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.
(2c) * A képességkibontakoztató felkészítés keretében az igazgató feladata az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, valamint az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszer megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése.
(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.
(4) * A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése a miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.
(5) * A képességkibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a Gyvt. 67/A. §-a alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra, hátrányos helyzetűnek minősül. A hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.
(6) * Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók létszámának harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.
172. § (1) * A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – a miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.
(2) * A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény a pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatásával szervezi meg, figyelemmel a tankerületi köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltakra is. A pedagógiai szakmai szolgáltatás minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanuló programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.
(3) * Nem nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pont bn) alpontja szerinti további intézkedést és a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervben intézkedést kell meghatározni, ha
a) az általános iskola székhelye és tagintézménye, tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi kerületben működnek, és ezek között az adott székhelyre, tagintézménybe járó hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két tagintézmény, továbbá bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot, azzal, hogy a különböző településen lévő székhely és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni;
b) az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot, azzal, hogy tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni, valamint amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály osztályon belüli arányát az összevonásban érintett évfolyamok osztályon belüli arányának átlagával kell összehasonlítani;
c) a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók iskolán belüli aránya a településen vagy az adott kerületben működő összes iskolában a hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban: települési arány) képest – tört létszám esetében felfelé kerekítve – több mint huszonöt százalékponttal eltér.
(4) * A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a települési arány megállapításához az egyházi, magán és a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha köznevelési szerződés alapján vagy az Nkt. 32. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve az Nkt. 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Az egyházi, magán és a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.
(5) * A képességkibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.
(6) * E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélú köznevelési intézmény esetén az általános iskolai intézményegységet kell érteni.
173. § (1) * Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek számára a miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda igazgatója felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.
(2) Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva – biztosítja az óvoda
a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet,
c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak.
(2a) * A fejlesztő program keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő képességfejlesztés, együttműködést támogató, szociális képességeket fejlesztő módszerek alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek fejlődését segítő más szakemberekkel történő együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő értékelése, a családjaikkal történő rendszeres kapcsolattartás.
(3) * Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a hátrányos helyzetű gyermekek aránya – tört létszám esetén felfelé kerekítve – eléri a tíz százalékot.
(4) * Amennyiben az óvodában, az adott feladatellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladatellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot.
(5) * Az óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermek – a miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, valamint a nevelési tanácsadást végző pedagógiai szakszolgálat képviselőjét.
(6) * Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben erre kijelölt szervezet szakmai támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a szerinti helyi esélyegyenlőségi program és a köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési terv céljai összhangjának támogatására is. A szervezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában a 172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt szakmai támogatást.
174. § * (1) * Az Arany János Kollégiumi Programban részt vehet az a kollégium és gimnázium vagy szakgimnázium, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmi hátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, végzettséget szerezhessenek, továbbá javuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében.
(2) * Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása a miniszter által vezetett minisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot a miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.
(3) * A pályázatokat az e célra létrehozott döntés-előkészítő bizottság bírálja el a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül, majd a támogatásról javaslatot tesz a miniszternek. A javaslattételtől számított tizenöt napon belül a győztes pályázók nevét a miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(4) * A döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe a miniszter delegál egy tagot, az Arany János Kollégiumi Program mentori tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Kollégiumi Program tanácsadó testülete egy tagját. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(5) A pályázathoz csatolni kell
a) az Arany János Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat, szakmai alapdokumentum ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartónak a pályázaton való részvételt támogató nyilatkozatát,
c) * a kollégium – a miniszter által kiadott és közzétett, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában az Arany János Kollégiumi Programot megvalósító köznevelési intézmények számára meghatározott követelmények szerint elkészített – pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,
d) * az Arany János Kollégiumi Programban partnerként közreműködő gimnázium vagy szakgimnázium nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középfokú tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja a miniszter által kiadott és közzétett Arany János Kollégiumi Program kerettanterv előírása szerint.
(6) * Fenntartóváltás esetén az Arany János Kollégiumi Program további működtetésének feltételeként a jogutódnak köznevelési szakértői véleménnyel kell rendelkeznie arról, hogy az Arany János Programban zajló tevékenységekről, szolgáltatásokról továbbra is megfelelő színvonalon tud gondoskodni oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. A szakértői véleményt a miniszter számára meg kell küldeni, aki a szakértői vélemény függvényében dönt az Arany János Kollégiumi Program folytatásáról.
(7) * Az Arany János Kollégiumi Program működtetésének feltételeiről a részt vevő köznevelési intézmények, azok fenntartói évente megállapodást kötnek.
(8) * Az Arany János Kollégiumi Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az kapcsolódhat be, aki abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül,
a) tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik, és
b) a ba)–bi) alpontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
ba) a jelentkezés időpontjában a Gyvt. 67/A. §-a szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete fennáll,
bb) a programba történő jelentkezés időpontjában a Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,
bc) a Gyvt. 53. §-a szerinti otthont nyújtó ellátásban részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
bd) törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,
be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,
bf) árva és a család- és gyermekjóléti szolgálat az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített javaslata alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,
bg) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a programba történő jelentkezés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
bh) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,
bi) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesült.
(9) Az intézmény tájékoztatja a tanulót az Arany János Kollégiumi Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.
(2) *
(3) *
176. § * (1) * Az Arany János Tehetséggondozó Programban azok a gimnáziumok, szakgimnáziumok és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.
(2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)–(5) bekezdésben foglalt eljárással történik. A pedagógiai program tervezetét az Arany János Tehetséggondozó Program követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) * A (2) bekezdésben foglalt eljárásba bevont döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe a miniszter delegál egy tagot, az Arany János Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét.
(4) Az Arany János Tehetséggondozó Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint bekapcsolódhat, aki
a) * tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és
b) * a ba)–bf) alpontokban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
bb) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
bc) a család- és gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített javaslat alapján rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,
bd) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a pályázat benyújtása időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a pályázat benyújtásának időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
be) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett településen található,
bf) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó lakosságszámmal rendelkező településen található és a programba történő jelentkezés időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban részesül.
(5) * A 174. § (8) bekezdésében és a (4) bekezdésben foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a hivatal hatósági ellenőrzést végez.
(6) * Az Arany János Kollégiumi Programban és az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégiumok köréből felmenő rendszerben kikerülhet az az intézmény, amely *
a) * a miniszter által kiadott és közzétett, A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában az Arany János Tehetséggondozó Programot, az Arany János Kollégiumi Programot megvalósító köznevelési intézmények számára meghatározott követelményeknek nem tesz eleget,
b) vonatkozásában a hatóság a programok megvalósításával összefüggő súlyos szabálytalanságot állapít meg vagy
c) jogutód nélkül megszűnik.
(7) * A (6) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak tekintetében az Arany János Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagja, az Arany János Kollégiumi Program mentori tanácsadó testületének tagja és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség tagja külön-külön tesz javaslatot a miniszternek, aki a javaslat kézhezvételét vagy a még szükséges adatok tíz napon belül történő beszerzését követően tizenöt napon belül döntést hoz a programokból történő kikerülésről. A miniszter a szakképzésért felelős miniszter és a felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével dönthet továbbá arról, hogy a programból kikerült intézmény feladatát a vármegye más nevelési-oktatási intézménye számára pályázati úton lehetővé teszi.
(8) * A fenntartó illetménypótlékot állapít meg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdésében foglaltak alapján
a) * az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program esetében az Arany János Programok megvalósítását szolgáló támogatás és ösztöndíjtámogatás rendjéről és feltételeiről szóló kormányrendeletben, a miniszter által kiadott és közzétett, A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában, valamint a Kerettanterv az Arany János Tehetséggondozó Programhoz, a Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programhoz dokumentumokban,
b) *
foglalt követelmények megvalósítását végző pedagógusok számára.
177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: köznevelési típusú sportiskola) feladatait, ha jogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott és közzétett kerettanterveket, továbbá eleget tesz az alábbi feltételeknek: *
a) * az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által a köznevelési típusú sportiskolák részére kiadott és közzétett kerettantervet és,
b) * az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel legyen az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire,
c) *
d) *
e) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek.
(2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a fenntartója egyetértésével kialakította az infrastrukturális feltételeket, és együttműködési megállapodást kötött
a) * a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportszervezettel,
b) a szakszövetséggel és
c) * a központi sportigazgatásért felelős szervvel, vagy a sportiskolai program végrehajtásában közreműködő a központi sportigazgatásért felelős szerv által együttműködési megállapodás alapján kijelölt szakmai szervezettel
az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére.
(3) * A köznevelési típusú sportiskola – a köznevelési típusú sportiskolai feladatai tekintetében – nem láthat el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályok alapján végzett sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt.
(4) * A köznevelési típusú sportiskolára – a köznevelési típusú feladatellátása tekintetében – alkalmazott kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikaiképesség-felmérési vizsgálat követelményeinek.
(5) * A köznevelési típusú sportiskola működéséhez szükséges – a sportszervezettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak, állami fenntartó esetében a miniszter javaslata alapján a központi költségvetésnek kell biztosítania.
178–179. § *
180–182. § *
182/A. § * (1) * Az állami általános iskolában az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó bevett egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével, hogy azt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja. *
(2) * Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék.
(3) * Az igazgató március 16. és március 31. között a bevett egyháztól vagy annak belső egyházi jogi személyétől kapott tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti a bevett egyházat vagy annak belső egyházi jogi személyét. *
(4) * Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstan oktatás munkamódszerét.
(5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy *
a) * valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy
b) * az etika oktatást
igényli a gyermeke számára.
(6) * Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye hit- és erkölcstan oktatását is, amely bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjét.
(7) * Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára etika oktatást szervez. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye vagy a (6) bekezdés szerint megkeresett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstan oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy *
a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy
b) * az etika oktatást
igényli a gyermeke számára.
(8) * Amennyiben a szülő a (5) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti hit- és erkölcstan oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett bevett egyháznak vagy annak belső egyházi jogi személyének átadja.
(9) * A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését a következő tanévben a (3) bekezdés szerint vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője is jelen lehet, a szülőnek – igénye esetén – hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok megismerhetőségét.
182/B. § * (1) * A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8) bekezdése szerinti adatait.
(2) * Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei képviselőivel, amelyek által szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak és amelyek a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállalták.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy
a) * a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximum osztály- és csoportlétszám mértékéig összevonhatók,
b) * az etika helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az etika órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.
(4) * Amennyiben a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye az etika órával azonos időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.
(5) A hit- és erkölcstan oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót.
(6) * Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az érintett szülők 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjével a (2) bekezdés alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit- és erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást.
(7) * Ha a szülő a következő tanévre vonatkozóan az etika vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselőjével. A 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti választása megismétlésére a szülő nem kötelezhető.
(8) * Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második-nyolcadik évfolyamokon etika helyett hit- és erkölcstan vagy más bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által tartott hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye határozza meg.
(9) * Ha az iskola az Nkt. 35. § (3) bekezdése által előírt együttműködési kötelezettségét vagy az Nkt. 35. § (4) bekezdésében a hit- és erkölcstan oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozóan előírt kötelezettségét nem teljesíti, a fenntartó a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról és a feltételek biztosításáról.
(10) * A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3) vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Etika/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.
(11) * A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által az Nkt. 35. § (4) bekezdése szerint foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el.
(12) * Amennyiben a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.
183. § (1) Országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny
a) * a miniszter által meghirdetett és finanszírozott
aa) Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (a továbbiakban: OKTV),
ab) *
b) * a miniszter által meghirdetett és anyagilag támogatott
ba) országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi verseny,
bb) országos szervezésű diáksportverseny, diákolimpia,
bc) sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezett országos tanulmányi verseny,
bd) * országos szervezésű művészeti tanulmányi verseny,
c) * a miniszter által szakmailag támogatott verseny,
d) *
(2) Országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) magyarországi nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény,
b) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
c) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény,
d) a köznevelésben a tanulók érdekében, sporttevékenységük szervezésére létrehozott országos diáksportszövetség,
e) a köznevelésben a tanulók tehetséggondozása érdekében a művészeti tevékenység szervezésére és támogatására létrehozott országos művészetoktatási szervezet,
f) * az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma szerint nevelési-oktatási tevékenység végzésre jogosult, továbbá nevelési-oktatási intézményt fenntartó, Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyű jogi személy
hirdethet meg.
184. § (1) Az országos tanulmányi és tehetséggondozó verseny versenykiírása és szabályzata
a) a verseny megnevezését,
b) a verseny pedagógiai célját,
c) a verseny kategóriáit, az évfolyamok vagy korcsoportok születési dátum szerinti megjelölését,
d) a verseny jellegét, részeit, így elsősorban azt, hogy írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy pályázati rendszerű-e,
e) a verseny fordulóit, amely
ea) iskolai forduló,
eb) * vármegyei, és ha szerveznek, akkor területi válogató,
ec) országos döntő
lehet,
f) * a vármegyei, és – ha szerveznek – területi válogatókról történő továbbjutás feltételeit, a továbbjutott versenyzők értesítésének módját, határidejét,
g) az országos döntőben részt vevő versenyzők maximális létszámát,
h) a nevezés módját, a nevezési lapot,
i) * a versenyző vagy intézménye által fizetendő díjakat, úgymint a nevezési díjat, a vármegyei és – ha szerveznek – a területi fordulón való részvétel díját, a részvételi díjat (szállás, ellátás) a döntő fordulóra, valamint ezek mértékét, továbbá annak megjelölését, hogy a fizetés tanulónként vagy csapatonként, iskolánként értendő-e, valamint a díjak fizetésének módját,
j) a verseny témáját, ismeretanyagát, felkészüléshez felhasználható irodalmat,
k) a fordulók feladatainak rövid ismertetését,
l) a verseny díjait,
m) a versenyrendező nevét, címét, elérhetőségét
tartalmazza.
(2) A verseny lebonyolítását érintő rendkívüli események bekövetkezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
184/A. § * (1) A Szakmai Tankönyv Bizottság legalább öt főből áll, tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. Működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, ügyrendjét az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) * A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács (a továbbiakban: SZTTT) legalább 15, legfeljebb 20 főből áll. Tagjait és a tagok javaslatai alapján az elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.
(3) * Az SZTTT működésének feltételeit a szakképzésért felelős miniszter biztosítja.
(4) * Az SZTTT ügyrendjét a szakképzésért felelős miniszter hagyja jóvá. Az SZTTT ügyrendje a tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére módosítható.
(5) Az SZTTT szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik.
(6) Az SZTTT ülését az SZTTT elnöke hívja össze és vezeti le. Az SZTTT ülése akkor határozatképes, ha azon az SZTTT tagjainak több mint fele jelen van.
(7) Az SZTTT javaslatait egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(8) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik, ha egy naptári évben három alkalommal nem vesz részt az SZTTT ülésén.
184/B. § *
184/C. § *
184/D. § * A könyvtárellátó a közfeladata körébe tartozó tankönyv kiadótól történő rendelésének és az ezzel összefüggő tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében az 5. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti.
184/E. § * (1) A könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a.
(2) A könyvtárellátó nem tagadhatja meg a tankerületi központtól vagy a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláktól érkező, a tankönyvellátási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a tankerületi központnak és a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláknak
a) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez és
b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9/T. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez.
184/F. § * (1) Az iskolai tankönyveket az iskola a fenntartó egyetértésének beszerzését követően rendeli meg azzal, hogy a tanévenkénti
a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,
b) * tankönyvrendelés módosításának határideje június 30.,
c) pótrendelés határideje szeptember 15.
(2) *
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell teljesíteni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulóknak és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak a feltüntetésével.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendeléstől.
(5) Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka
a) az osztálylétszám változása, vagy
b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidőt követően újabb tankönyvvel egészült ki és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott.
(6) A tankönyvrendeléseket a könyvtárellátó – az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított – tíz napon belül összesíti és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.
(7) A kiadó a könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a könyvtárellátó a rendelést leadó iskolát értesíti.
(8) Amennyiben a kiadó a könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását.
(9) A tankönyvrendelés leadására jogosult iskola a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a könyvtárellátó teljesít.
(10) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a könyvtárellátó részére. A könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.
184/G. § * (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani.
(3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.
(4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
184/H. § * (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét
a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség),
b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona,
[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel a Korm. rendelet 8. §-ára.
(2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a közreműködőt kér az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőnek kell megküldeni. A közreműködő megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a közreműködő rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni.
(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének a másolatát. A közreműködő az elektronikus úton megküldött tankönyvet a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza és a beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldi az iskolának. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködő az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezet.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.
184/I. § * (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.
(2) Az iskola a tankönyveket a könyvtárellátótól a tanulók részére átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.
(3) *
(4) *
(5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek és az 1–2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével – az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1–2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.
(6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.
(7) * Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.
(8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.
184/J. § * (1) A 6. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben felsorolt fizetési számlákra kell befizetni, azzal, hogy
a) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a 7. melléklet 8. pontja,
b) * a szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban, a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban az illetékes szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az Nkt. 93/B. § (2) bekezdése szerint kijelölt szerv 7. melléklet 2–9. pontja,
c) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban a 7. melléklet 8. pontja
szerinti fizetési számlára kell a befizetést teljesíteni.
(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az (1) bekezdésben meghatározott szerv bevétele.
(3) A szakképesítésekhez alkalmazott szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvjegyzékre kerülésnek, a hibajavítás bejelentésének, a tankönyvvé nyilvánításnak, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, a tankönyv felhasználási jogai átengedésének díját az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségvetési szerv számlájára kell befizetni.
(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására, személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén – a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve – vissza kell fizetni a befizetőnek.
(6) Ha a kérelmező az előírt igazgatási szolgáltatási díjnál többet fizetett meg, a többletet az eljáró hatóság visszatéríti. A visszatérítést hivatalból, a többletbefizetés megállapítását követő nyolc napon belül, ha a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő nyolc napon belül kell elrendelni és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő harminc napon belül intézkedni kell.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és b) pontját és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség keletkezése és fennállása, 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy illetéken az igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
(8) Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és elszámolására az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
(9) HTML-alapú online digitális tananyag esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a 6. mellékletben foglalt táblázat 1., 2., 5., 7., 8., 11., 13., 14. és 17. sora szerint kell megfizetni, a hivatal honlapján közzétett számítás alapján.
184/K. § * A Korm. rendelet 9/T. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás esetén
a) a szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 10%-a;
b) az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.
184/L. § * A tankönyvvé nyilvánítási eljárás keretében kirendelt szakértő díjazását a 8. melléklet tartalmazza.
184/M. § * (1) * A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodás megkötése a fenntartó kérelmével indul, a megállapodást a fenntartó a miniszterrel köti meg.
(2) A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési megállapodás tartalmazza
a) a képzési kimenet megnevezését,
b) a szakképesítés azonosítószámát,
c) a beiskolázható tanulói létszámot.
(3) A fenntartó a beiskolázási létszámot szabadon felhasználhatja a nappali rendszerű vagy felnőttoktatás keretei között, amennyiben a megállapodás erre vonatkozó korlátozó döntést nem tartalmaz. A megállapodás három évre szól, a megállapodás hatálya alatt induló, támogatott oktatás tekintetében az adott képzés jogszabályban meghatározott befejezéséig tart.
(4) * A fenntartó a megállapodásban rögzített szakképesítések keretszámainak felhasználásáról minden tanévre vonatkozóan adatot szolgáltat. Amennyiben beiskolázás nem történt, a szakképesítés a következő időszakra szóló megállapodásban törlésre kerül.
184/N. § * (1) A képesítővizsga a programkövetelményben meghatározott írásbeli, illetve interaktív, valamint gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységeket magába foglaló projektfeladatból állhat.
(2) Képesítővizsgát február–március, május–június és október–november hónapban lehet tartani (a továbbiakban együtt: vizsgaidőszak).
(3) Az írásbeli, illetve interaktív tételek, valamint a gyakorlati vizsgafeladatok a minősítési szintjüknek megfelelő titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával őrizendők, és kizárólag a képesítővizsga kezdésének időpontjában bonthatóak ki.
184/O. § * (1) A képesítővizsga letétele alól kizárólag a programkövetelményben foglaltak alapján adható felmentés.
(2) A vizsgatevékenység során a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanuló és a képzésben részt vevő fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát vagy segédszemély igénybevételét. A szakgimnázium vagy a szakiskola (a továbbiakban együtt: vizsgaközpont) a hallási fogyatékos vizsgázó kérelmére a vizsgatevékenység szóbeli részének idejére jelnyelvi tolmácsot biztosít.
(3) Ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a fogyatékosság jellege indokolja, a vizsgázó kérelmére – a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján – a vizsgaközpont engedélyezheti
a) a vizsgázó mentesítését a vizsgatevékenység idegen nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól, ha a vizsgázót a képzés során is mentesítették az idegen nyelv értékelése és minősítése alól,
b) az írásbeli, interaktív vizsgatevékenység szóban történő vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli, interaktív vizsgatevékenységgel történő felváltását,
c) az adott vizsgatevékenységnek az arra meghatározott időnél hosszabb idő alatt történő teljesítését azzal, hogy a projektfeladat esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a projektfeladatra előírt időtartam ötven százalékát, kivéve, ha a programkövetelmény másként rendelkezik.
(4) Mentesül a hivatal által a honlapján nyilvánosságra hozott beszámítási szabályok alapján az adott vizsgarészben, illetve tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos (szakmai, illetve tantárgyi) tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.
(5) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaközpont a kérelem alapján javaslatot készít elő a vizsgabizottság részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.
184/P. § * (1) Képesítővizsgára írásban kell jelentkezni a vizsgaközpont honlapján közzétett jelentkezési lap benyújtásával.
(2) * A képesítővizsgára történő jelentkezést követő vizsgabejelentés
a) a február–márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának 15. napja,
b) a május–júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának 15. napja,
c) az október–novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának 15. napja,
d) az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében az első vizsgatevékenységet megelőző harminc nap, a vizsgacsoportokra vonatkozó maximális létszámot az Nkt. szakgimnáziumi létszámkeretei szerint kell meghatározni.
(3) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor csatolni kell a vizsgával kapcsolatos kérelmet és az ilyen kérelem alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
(4) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni
a) a személyi igazolványt (a tanulói jogviszonyban állók kivételével),
b) a programkövetelményben előírt iskolai végzettséget vagy szakmai előképzettséget igazoló eredeti okiratot (vagy a képző intézmény, illetve a vizsgaszervező által hitelesített másolatát), valamint a programkövetelményekben meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló dokumentumot, továbbá
c) a szakmai képzés befejezését igazoló bizonyítványt.
(5) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi elektronikus rendszerből kinyomtatott, a vizsgaközpont által hitelesített törzslapkivonatot is.
(6) A vizsgaközpont a jelentkezési lap aláírásával nyilatkozik arról, hogy a vizsgázó megfelel a programkövetelményben előírt vizsgára bocsátás feltételeinek.
184/Q. § * A vizsgaközpont a vizsgák bejelentését a 184/P. § (2) bekezdésében meghatározott határidővel elektronikusan teszi meg. A vizsgabejelentés módosítására a vizsga megkezdése előtti tizenötödik napig van lehetőség egy alkalommal. A módosításról a vizsgaközpont értesíti a vizsgabizottságot, a vizsgázókat, illetve a vizsga valamennyi résztvevőjét.
184/R. § * (1) * A képesítővizsga vizsgabizottsága egy elnökből és három értékelést, mérést végző szakértőből áll. Egy értékelést, mérést végző tagra a szakgimnázium, a szakiskola vagy a képző intézmény tesz javaslatot. A vizsgabizottság elnökének kiválasztása szakértői pályázat útján történik.
(2) * A szakértői pályázat részletes szabályait a miniszter a hivatal honlapján teszi közzé.
(3) A szakértői pályázatot elbíráló bizottságot a hivatal működteti, a bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik.
(4) * A vizsgabizottság tagjait a miniszter bízza meg.
(5) * A képesítővizsga vizsgabizottsága két-két fővel osztottan működik.
184/S. § * (1) Az elnök a vizsga megkezdése előtt a programkövetelmény és a kerettanterv alapján ellenőrzi a vizsga megkezdésének feltételeit. Ha az ellenőrzés során hiányosságot vagy szabálytalanságot észlel, az elnök tájékoztatja a vizsgaközpontot, amely köteles a vizsga feltételeit biztosítani. A vizsga csak ezt követően kezdhető meg.
(2) A mérést és értékelést végző vizsgabizottsági tagok szakmai felügyeletet látnak el, figyelemmel kísérik a vizsgatevékenységek lebonyolítása során nyújtott vizsgázói teljesítményt. Ha a vizsgabizottsági tagok között véleménykülönbség alakul ki, az elnök dönt.
(3) Az írásbeli vizsgán az elnök van jelen, akadályoztatása esetén az elnök más vizsgabizottsági tagot is kijelölhet.
(4) * Az írásbeli vizsgafeladatot a szakgimnázium, szakiskola, képző intézmény által megbízott javító tanár a feladatlapok javításához, értékeléséhez kiadott útmutató (a továbbiakban: javítási útmutató) alapján javítja és értékeli. A javító tanár a kijavított vizsgafeladatokat a javasolt érdemjeggyel legkésőbb a szóbeli vizsga megkezdése előtt átadja a vizsgabizottságnak.
(5) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgafeladat javítási útmutatójától eltérően történt az értékelés, akkor a vizsgadolgozat eredményét saját hatáskörében, a javítási útmutató szerint állapítja meg.
184/T. § * A miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megfeleltetését a 10. melléklet határozza meg.
184/U. § * Az Nkt. 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglaltak szerint kijelölt akkreditált vizsgaközpontokkal a miniszter megállapodást köt.
184/V. § * A szakgimnázium tanulója a közismereti nevelés-oktatás utolsó évfolyama első félévének befejezésekor nyilatkozik arról, hogy az adott évfolyam eredményes befejezése esetén tanulmányait a szakképző évfolyamon folytatni kívánja-e.
185. § (1) Ha Magyarország területén élő, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről ki gondoskodik.
(2) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, valamint közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.
(3) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója – a szülő egyetértésével – az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.
186. § (1) E rendelet alkalmazásában az Nkt. 4. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) *
187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) az SZMSZ-ben meg kell határozni
aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást,
ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait,
ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,
b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat.
188. § (1) * A nevelési-oktatási intézmény, a többcélú köznevelési intézmény igazgatója, továbbá a tagintézmény, az intézményegység vezetője – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén az igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.
(2) * Ha a nevelési-oktatási intézménynek, többcélú köznevelési intézménynek – bármely oknál fogva – nincs igazgatója vagy az igazgató a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.
189. § * Sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság szakértői véleményét a tankötelezettség megkezdésekor az óvoda az iskola számára, intézményváltáskor a gyermek, tanuló előző óvodája, iskolája az új óvoda, iskola számára megküldi.
190. § * A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló nevelése-oktatása esetében a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásbeli kérelmére, az Nkt. 65. § (5b) bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a pedagógus részére a nevelési-oktatási tevékenységnek az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény számára történő ellátására, ha a pedagógus a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény szakmai vezetése alatt, az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény alkalmazottaira vonatkozó szabályok betartásával végzi. A célfeladat megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a célfeladat ellátásával megegyező feladat-ellátási helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásban kezdeményezi.
191. § *
191/A. § * (1) * A miniszter, a sportpolitikáért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák megalakulását és működését.
(2) * A miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program megvalósulását.
(3) * A miniszter, a kultúráért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti az iskolai könyvtárak és a közgyűjtemények nevelési-oktatási feladatainak végrehajtását.
(4) * A miniszter, a honvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok végrehajtását.
(5) * A miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó mezőgazdasági, agrárszakképzési feladatok végrehajtását.
192. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 194. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 180–182. § 2013. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 131–132. § és a 138. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
193. § (1) *
(2) *
(3)–(17) *
(18) *
(19) * A 2020. évre kiadott országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet nem kell alkalmazni, a 2020. évben nem teljesített pedagógiai szakmai ellenőrzéseket a 2021. évi országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervben kell szerepeltetni. Az Oktatási Hivatal a 2021. évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet a 2019/2020. tanév végéig készíti el.
(20) * A 2020. évről a 2021. évre halasztott országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések közül a pedagógus ellenőrzések a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvénnyel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) miatt nem kerülnek megszervezésre.
(21) * Azokat az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket, amelyeket a 146. § (6) és (9) bekezdése és 147. § (1) bekezdése alapján 2021-ben le kellett volna folytatni, de a veszélyhelyzet miatt elhalasztásra kerültek, a 2022/2023. tanítási év végéig kell lefolytatni.
(22) * Azon igazgató esetében, akinek a 2021. évben kinevezése negyedik évében került volna sor az ellenőrzésére, de arra a veszélyhelyzet miatt nem került sor, a 146. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
(23) * A 147. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési tervet a hivatal 2023. október 31. napjáig módosítja, azzal, hogy a 2023. évre vonatkozó ellenőrzési tervben szereplő, 2023. szeptember 1. napját követően esedékes pedagógus-ellenőrzéseket, valamint az intézményvezetői ellenőrzéseket nem kell lefolytatni.
(24)–(25) *
(26) *
(27) *
193/A. § *
194. § * E rendelet
a) 184/B–184/L. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 49. § (2a) és (2b) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
194. § (1) *
(2) *
(3)–(4) *
| Irattári tételszám | Ügykör megnevezése | Őrzési idő (év) | |
| Vezetési, igazgatási és személyi ügyek | |||
| 1. | Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés | nem selejtezhető | |
| 2. | Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek | nem selejtezhető | |
| 3. | Személyzeti, bér- és munkaügy | 50 | |
| 4. | Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, | 10 | |
| 5. | Fenntartói irányítás | 10 | |
| 6. * | Szakmai ellenőrzés | 20 | |
| 7. | Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek | 10 | |
| 8. | Belső szabályzatok | 10 | |
| 9. | Polgári védelem | 10 | |
| 10. | Munkatervek, jelentések, Statisztikák | 5 | |
| 11. | Panaszügyek | 5 | |
| Nevelési-oktatási ügyek | |||
| 12. | Nevelési-oktatási kísérletek, újítások | 10 | |
| 13. | Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók | nem selejtezhető | |
| 14. | Felvétel, átvétel | 20 | |
| 15. | Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek | 5 | |
| 16. | Naplók | 5 | |
| 17. | Diákönkormányzat szervezése, működése | 5 | |
| 18. | Pedagógiai szakszolgálat | 5 | |
| 19. | Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése | 5 | |
| 20. | Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások | 5 | |
| 21. | Gyakorlati képzés szervezése | 5 | |
| 22. | Vizsgajegyzőkönyvek | 5 | |
| 23. | Tantárgyfelosztás | 5 | |
| 24. | Gyermek- és ifjúságvédelem | 3 | |
| 25. | Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai | 1 | |
| 26. * | Az érettségi vizsga, szakmai vizsga, képesítő vizsga | 1 | |
| 27. | Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum | 5 | |
| Gazdasági ügyek | |||
| 27. | Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek | ||
| 28. | Társadalombiztosítás | 50 | |
| 29. | Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés | 10 | |
| 30. | Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok | 5 | |
| 31. | A tanműhely üzemeltetése | 5 | |
| 32. | A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak | 5 | |
| 33. | Szakértői bizottság szakértői véleménye | 20 | |
| 34. * | Költségvetési támogatási dokumentumok | 5 | |
| Záradék | Dokumentumok | |||
| 1. | Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) ....................iskolába. | Bn., N., Tl., B. | ||
| 2. | A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. | Bn., Tl. | ||
| 3. | Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. | Bn., Tl., N. | ||
| 4. | Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja. | Bn., Tl., N. | ||
| 5 | ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. | N., Tl., B. | ||
| 6. | Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól | N., Tl., B. | ||
| 7. | ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: .... | N., Tl., B. | ||
| 8. | Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni | N., Tl., B. | ||
| 9. * | Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) egyéni munkarend keretében folytatja. | N., Tl. | ||
| 10. | Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. | N., Tl., B. | ||
| 11. | Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. | N., Tl. | ||
| 12. | A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. | N., Tl., B. | ||
| 13. | A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve ....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. | N. | ||
| 14. | Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. | N., Tl. | ||
| 15. | A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. | N., Tl., B. | ||
| 16. | A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. | N., Tl. | ||
| 17. | A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet. | N., Tl.,B., Tl., B. | ||
| 18. | A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie. | N., Tl., B. | ||
| 19. | A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. | Tl., B. | ||
| 20. | A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. | N., Tl. | ||
| 21. | Osztályozó vizsgát tett. | Tl., B. | ||
| 22. | A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. | Tl., B. | ||
| 23. | A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. | Tl., B. | ||
| 24. | Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. | Tl., B. | ||
| 25. | Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. | Tl., B. | ||
| 26. | A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. | Tl., B., N. | ||
| 27. | Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. | Bn., Tl. | ||
| 28. | A tanuló jogviszonya | Bn., Tl., B., N. | ||
| a) kimaradással, | ||||
| b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, | ||||
| c) egészségügyi alkalmasság miatt, | ||||
| d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, | ||||
| e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. | ||||
| 29. | ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. | N. | ||
| 30. | ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. | Tl. | ||
| 31. | Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra. | Bn., Tl., N. | ||
| 32. | Tankötelezettsége megszűnt. | Bn. | ||
| 33. | A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. | Tl., B. | ||
| 34. | A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. | B. | ||
| 35. | Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. | Pót. Tl. | ||
| 36. | Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. | Pót. Tl. | ||
| 37. | A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. | Tl., B. | ||
| 38. | Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. | Pót. B. | ||
| 39. | Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. | |||
| 40. | Érettségi vizsgát tehet. | Tl., B. | ||
| 41. | Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. | Tl., B., N. | ||
| 42. | Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. | |||
| 43. | Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. | N. | ||
| 44. * | ||||
| 45. | Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam. | N. | ||
| 46. * | Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. | N., Tl., B. | ||
| 47. * | A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot. | N., Tl., B. | ||
| 48. | ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte | Tl., B. | ||
| 49. * | A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének tanulmányi követelményeit teljesítette | N, Tl. | ||
| Beírási napló | Bn. | |||
| Osztálynapló | N. | |||
| Törzslap | Tl. | |||
| Bizonyítvány | B. | |||
A kollégiumok által alkalmazható záradékok
| Záradék | Dokumentumok | |
| 1. Feltéve a ................................................. kollégiumba (externátusi elhelyezésre) a(z) .......................... tanévre. | Kt. | |
| 2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése) .................................................. miatt megszűnt. | Kt., Kn., Csn. | |
| 3. ............................................ fegyelmező intézkedésben részesült. | Csn. | |
| 4. ............................................ fegyelmi büntetésben részesült. | Kt., Csn. | |
| Alkalmazott rövidítések: Csoportnapló Kollégiumi napló Kollégiumi törzskönyv | Csn. Kn. Kt. |
| A | B | C | ||
| 1 | 1. ÓVODA | |||
| 2 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 3 | csoportszoba | gyermekcsoportonként 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő. | |
| 4 | gyermekágy/fektető tároló | óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas csoportonként 1 | ||
| 5 | tornaszoba, sportszertárral | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. | |
| 6 | logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani. | |
| 7 | óvodapszichológusi helyiség | ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, helyben alakítandó ki. | |
| 8 | játszóudvar | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Az óvodai játszóudvar akkor megfelelő, ha alapterülete lehetővé teszi az intézmény alapító okirata vagy működési engedélye szerinti maximális létszám szerint a gyermekek egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását. Közterületen is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. | |
| 9 * | igazgatói iroda | óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az igazgatóhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1 | ||
| 10 * | igazgatóhelyettesi iroda | ha az óvodában igazgatóhelyettes alkalmazása kötelező (székhelyen, telephelyen) 1 | ||
| 11 | tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda | ha az óvodában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen, telephelyen) 1 | ||
| 12 | óvodatitkári iroda | ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1 | Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges hely a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. | |
| 13 | nevelőtestületi és könyvtárszoba | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. | |
| 14 | általános szertár/raktár | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 15 | többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség) | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 16 | orvosi szoba, elkülönítő szoba | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül – a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. | |
| 17 | gyermeköltöző | gyermekcsoportonként 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda kivételével másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. | |
| 18 | gyermekmosdó, WC helyiség | gyermekcsoportonként 1 WC (fiú, lány) | Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen, és ott, ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. | |
| 19 | gyermekmosdó, WC helyiség | gyermekcsoportonként 1 fiú, 1 lány (a helyiségben 7 gyermekenként 1 WC csésze) | Új óvoda építése esetén alkalmazandó. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen, és ott, ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentes WC kialakítása is kötelező. | |
| 20 | felnőtt öltöző | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha az óvodai csoportok száma több mint hat, akkor 2 | A kialakításnál figyelemmel kell lenni mindkét nemre. | |
| 21 | felnőtt mosdó | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a feladatellátási helyen az óvodai csoportok száma több mint hat vagy az óvoda épülete emeletes, akkor 2, szintenként 1 | A kialakításnál figyelemmel kell lenni mindkét nemre. | |
| 22 | felnőtt WC helyiség | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a feladatellátási helyen az óvodai csoportok száma több mint hat vagy az óvoda épülete emeletes, akkor 2, szintenként 1 | Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni mindkét nemre. | |
| 23 | felnőtt WC helyiség | óvodánként (székhelyen és telephelyen férfi és női) 1, ha az óvodai csoportok száma több mint hat vagy az óvoda épülete emeletes, akkor szintenként 1-1 férfi és női | Új óvoda építése esetén alkalmazandó. Alkalmazotti létszám figyelembevételével, továbbá az újonnan épülő óvodákban látogatói, szülői mosdó, WC helyiség férfi és női 1-1. A kialakításnál figyelemmel kell lenni mindkét nemre. | |
| 24 | felnőtt zuhanyzó | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A kialakításnál figyelemmel kell lenni mindkét nemre. | |
| 25 | mosó-, vasalóhelyiség | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A mosó-, vasalóhelyiséggel együtt kialakítható a szárítóhelyiség, ebben az esetben nem szükséges külön szárítóhelyiség biztosítása. | |
| 26 | szárítóhelyiség | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A mosó-, vasalóhelyiséggel együtt kialakítható a szárítóhelyiség, ebben az esetben nem szükséges külön szárítóhelyiség biztosítása. | |
| 27 | felnőtt étkező | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 28 | főzőkonyha | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ott, ahol a tervezési program szerint helyben főznek. | |
| 29 | melegítő konyha | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 30 | tálaló-mosogató | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 31 | szárazáru raktár | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ott, ahol a tervezési program szerint helyben főznek. | |
| 32 | földesáru raktár | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ott, ahol a tervezési program szerint helyben főznek. | |
| 33 | éléskamra | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ott, ahol a tervezési program szerint helyben főznek. | |
| 34 | karbantartó műhely | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is. | |
| 35 | kerekesszék-tároló | óvodánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. | |
| 36 | ételhulladék-tároló | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 37 | 1.1. KIEGÉSZÍTŐ NEMZETISÉGI ÓVODA | |||
| 38 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 39 | csoportszoba | gyermekcsoportonként 1 (Amennyiben a nemzetiségi óvodai nevelés többcélú intézmény intézményegységeként kerül megszervezésre, úgy az óvodai csoportszoba a többcélú intézmény egyéb helyiségeivel azonos épületben is lehet.) | ||
| 40 * | igazgatói és -helyettesi iroda | kiegészítő nemzetiségi óvoda székhelyén 1 (Amennyiben a nemzetiségi óvodai nevelés többcélú intézmény intézményegységeként kerül megszervezésre, úgy a többi intézményegységgel közös igazgatói és -helyettesi iroda is lehet.) | ||
| 41 | nevelőtestületi szoba | kiegészítő nemzetiségi óvoda székhelyén 1 (Amennyiben a nemzetiségi óvodai nevelés többcélú intézmény intézményegységeként kerül megszervezésre, úgy a többi intézményegységgel közös nevelőtestületi szoba is lehet.) | ||
| 42 | mosdó, WC | gyermekcsoportonként 1 fiú, 1 lány, 1 személyzeti (Amennyiben a nemzetiségi óvodai nevelés többcélú intézmény intézményegységeként kerül megszervezésre, úgy a tanulói fiú, illetve lány mosdó és WC is használható e célból.) | Kivéve, ha rendelkezésre áll. | |
| 43 | gyermeköltöző | gyermekenként 1 fogas és cipőtároló | ||
| A | B | C | ||
| 1 | 2. ISKOLA | |||
| 2 | I. HELYISÉGEK | |||
| 3 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 4 | tanterem | iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1 | Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb mint 1,5 m2/fő. | |
| 5 | tanterem | iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1 | Új iskola építése esetén alkalmazandó. Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb mint 2 m2/fő. | |
| 6 | csoportterem | legfeljebb nyolc osztállyal működő általános iskolában 4; 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8; gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakiskolában osztályonként 0,5 csoportterem | A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb mint 2 m2/fő. | |
| 7 | szaktanterem a hozzá tartozó szertárral | a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1 | ||
| 8 | laboratórium a hozzá kapcsolódó szertárral | iskolánként (székhelyen és telephelyen) | Általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakiskola intézményben. | |
| 9 | műhely a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel | iskolánként (székhelyen és telephelyen) | Szakgimnázium, szakiskola intézményben a képzés szerinti műhely. | |
| 10 | logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba | ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1 | ||
| 11 | iskolapszichológusi szoba | ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 12 | tornaterem (fiú és lányöltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, WC helyiséggel) | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakgimnáziumban, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van. Az Nkt. 27. § (11) bekezdésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni. | |
| 13 | tornaszoba vagy féltornaterem (fiú és lányöltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, WC helyiséggel) | iskolánként (székhelyen, telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1 | Szakgimnáziumban, szakiskolában, ha a tornaterem nem kötelező vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség, továbbá a mozgáskorlátozott tanuló esetén helyben, akadálymentes WC helyiséggel, zuhanyzó kialakításával. | |
| 14 | gyógytestnevelési, erőnléti terem | iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában ott, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak helyben. | |
| 15 | sportudvar | iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | Helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. | |
| 16 * | igazgatói iroda | iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az igazgatóhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1 | ||
| 17 * | igazgatóhelyettesi iroda | ha az iskolában az igazgatóhelyettes alkalmazása kötelező, (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 18 | tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi iroda | ha az iskolában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 19 | iskolatitkári iroda | iskola székhelyén 1 | ||
| 20 | könyvtár | iskolánként 1 | Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakgimnáziumban, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. | |
| 21 | könyvtárszoba | tagintézményenként 1 | Ha nem kötelező az iskolai könyvtár vagy a telephelyen nem működik könyvtár (ha nem működik legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható). | |
| 22 | könyv- és tankönyvraktár | iskolánként 1 | Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakgimnáziumban, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. Olyan raktár kialakítása szükséges, amely alkalmas a tartós tankönyvek tárolására is. | |
| 23 | orvosi szoba, elkülönítővel | iskolánként 1 | Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül – a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben kell biztosítani. | |
| 24 | II. Kiszolgálóhelyiségek | |||
| 25 | sportszertár | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 26 | általános szertár | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 27 | karbantartó műhely, raktárhelyiséggel | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 28 | kerekesszék-tároló | iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2 | Ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak. | |
| 29 | aula (előtér, közösségi tér) | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál. | |
| 30 | porta | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakgimnáziumban, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van. | |
| 31 | ebédlő | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg. | |
| 32 | főzőkonyha | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 33 | melegítőkonyha | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ha helyben étkeznek. | |
| 34 | tálaló-mosogató | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Ha helyben étkeznek. | |
| 35 | szárazáru raktár | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 36 | földesáru raktár | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek, továbbá új iskola építése esetén. | |
| 37 | éléskamra | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek, továbbá új iskola építése esetén. | |
| 38 | felnőtt étkező | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg. | |
| 39 | teakonyha | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 40 | személyzeti öltöző | iskolánként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | ||
| 41 | személyzeti mosdó-zuhanyzó | iskolánként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén férfi és női 2-2 | ||
| 42 | személyzeti WC helyiség | iskolánként (székhelyen és telephelyen) férfi és női 1 | Alkalmazotti létszám figyelembevételével. | |
| 43 | tanulói WC helyiség | iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként fiú és lány 1-1 | A tanulói létszám figyelembevételével. | |
| 44 | technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség | iskolánként (székhelyen, telephelyen) férfi és női 1 | ||
| 45 | élelmiszerhulladék-tároló | iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | Ha helyben étkeznek. | |
| 46 | egyéb raktár | iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | ||
| 47 | WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve | tanulói létszám szerint | ||
| A | B | C | ||
| 1 | 3. KOLLÉGIUM | |||
| 2 | I. HELYISÉGEK | |||
| 3 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 4 | tanulószoba (felkészülő szoba) | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, illetve, ha a hálószobák ilyen célra nem alakíthatók ki, a tanulói létszám figyelembevételével | Az utóbbi esetben célszerűen tanulócsoportonként 1. | |
| 5 | szakköri, diákköri szoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | A tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához. | |
| 6 | számítástechnikai terem | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 7 | testedző szoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | Létesítése nem kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható a testedzésre alkalmas helyiség használata. | |
| 8 | könyvtár | kollégiumonként 1 | A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztálylétszám egyidejű foglalkoztatására. | |
| 9 | könyvraktár | kollégiumonként 1 | Amennyiben a feladatot nem nyilvános könyvtár látja el. | |
| 10 | hálószoba, hálóterem | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) négy–hét tanulónként 1 | ||
| 11 | stúdió | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | Tanulószobában is kialakítható. | |
| 12 | sportudvar | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | Helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel. | |
| 13 * | igazgatói iroda | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 14 | nevelőtestületi szoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 15 | kollégiumi titkári iroda | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1, amennyiben a kollégiumi titkár alkalmazása kötelező | ||
| 16 | ügyeletes nevelői szoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 17 | éjszakai gyermekfelügyelői szoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként a tanulók elhelyezése szerint 1 | ||
| 18 | tanári pihenő | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | 100 tanulónként 1. | |
| 19 | rendezvényterem | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | A kollégium épületének közelében található közösségi térben is kialakítható, amennyiben a funkciók, amelyekre a rendezvényterem szolgál biztosíthatók. | |
| 20 | orvosi szoba | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül – a közelben működő egészségügyi intézményben megoldható. | |
| 21 | betegszoba, elkülönítővel | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) fiú és lány 1-1 | 100 tanulónként, fiú és lány 1-1. | |
| 22 | nővérszoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) a tanulók elhelyezése szerinti szintenként 1 | Sajátos nevelési igényű tanuló kollégiumi nevelése esetén. | |
| 23 | vendégszoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 24 | II. Kiszolgálóhelyiségek | |||
| 25 | társalgó (látogatófogadó) | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) szintenként 1 | Rendezvényteremként is használható, ha a helyiség alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának egyidejű befogadására. | |
| 26 | porta | székhelyen és telephelyen 1 | Folyosón, előtérben is kialakítható. | |
| 27 | ebédlő | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Kivéve, ha az étkeztetést kollégiumon kívül szervezik meg. | |
| 28 | főzőkonyha | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 29 | melegítő konyha | Ha helyben étkeznek. | ||
| 30 | tálaló-mosogató | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben étkeznek. | |
| 31 | szárazáru raktár | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 32 | földesáru raktár | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 33 | éléskamra | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Ha helyben főznek. | |
| 34 | felnőtt étkező | kollégiumonként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | Kivéve, ha az étkezést kollégiumon kívül szervezik meg. | |
| 35 | teakonyha | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként 1 | A tanulók 15%-ának egyidejű befogadására. | |
| 36 | tanulói vizesblokk, fürdőszoba | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, fiú és lány 1 | ||
| 37 | tanulói WC helyiség | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), szintenként, fiú és lány1-1 | A tanulói létszám figyelembevételével. | |
| 38 | személyzeti WC helyiség | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | Az alkalmazotti létszám figyelembevételével. | |
| 39 | személyzeti öltöző | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | ||
| 40 | személyzeti mosdó-zuhanyzó | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | ||
| 41 | technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | ||
| 42 | élelmiszerhulladék-tároló | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 43 | karbantartó műhely | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 44 | tisztítószer, takarítóeszközök és gépek tárolója | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 45 | ágyneműraktár | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 46 | karbantartó műhely | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban. | |
| 47 | kerekesszék-tároló | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai diákotthonban, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. | |
| 48 | mosókonyha (tanulói) | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 49 | szárítóhelyiség (tanulói) | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 50 | vasalóhelyiség (tanulói) | (székhelyen és telephelyen) 1 | ||
| 51 | szeméttároló | kollégiumonként (székhelyen és telephelyen) szobánként 1 | ||
| A | B | C | ||
| 1 | 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA | |||
| 2 | I. HELYISÉGEK | |||
| 3 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 4 | tanterem | székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes művészeti ágaknál meghatározottak szerint | ||
| 5 * | igazgatói iroda | iskola székhelyén, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | ||
| 6 * | igazgatóhelyettesi iroda | ha az iskolában az igazgatóhelyettes alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1 | Az igazgatói irodával együtt is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. | |
| 7 | tagintézmény- intézményegységvezető- helyettesi iroda | ha az iskolában a tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása | ||
| kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | ||||
| 8 | iskolatitkári iroda | ha az iskolában az iskolatitkár alkalmazása kötelező, 1 iskolánként (székhelyen) 1 | ||
| 9 | nevelőtestületi szoba | iskolánként (székhelyen) 1 | ||
| 10 | könyvtár (adattár) | iskolánként (székhelyen) 1 | a művészeti könyvek, segédkönyvek, kották, hanglemezek és egyéb hangzó anyagok, diafilmek, valamint további módszertani eszközök és taneszközök elhelyezésére – saját épülettel rendelkező intézmény esetében. | |
| 11 | II. Kiszolgálóhelyiségek | |||
| 12 | szertár, raktár (hangszertár, jelmeztár) | iskolánként 1 | Művészeti áganként biztonsági felszereléssel, a hangszerfajtáknak, jelmezeknek, díszleteknek, színpadi és cirkuszművészeti kellékeknek, rekviziteknek, képző- és iparművészeti tárgyaknak, anyagoknak biztonságos tárolására. | |
| 13 | saját épülettel rendelkező intézmény esetében, amennyiben az kialakítható aula (előtér, várakozó) | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Porta, várakozóhelyiség és a ruhatár funkcióját is betöltheti. | |
| 14 | saját épülettel rendelkező intézmény esetében, amennyiben az kialakítható porta | iskolánként (székhelyen) 1 | Szükség esetén az előtérben is kialakítható. | |
| 15 | személyzeti WC helyiség | iskolánként (székhelyen és telephelyen), férfi és női 1-1 | Alkalmazotti létszám figyelembevételével. | |
| 16 | tanulói WC helyiség | iskolánként (székhelyen és telephelyen), szintenként, fiú és lány 1-1 | Tanulói létszám figyelembevételével. | |
| 17 | öltöző, zuhanyzó | iskolánként (székhelyen és telephelyen) fiú és lány 1-1 | Saját épülettel rendelkező intézmény esetében. | |
| 18 | saját épülettel rendelkező intézmény esetében, amennyiben az kialakítható elsősegély helyiség | iskolánként 1 | Lehetőség szerint külön helyiségként. | |
| 19 | 4.1 AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK | |||
| 20 | 4.1.1. ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK) | |||
| 21 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 22 | egyéni és kiscsoportos órák tanterme | létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | a fúvós és az ütőhangszerek, a jazz-zene és az elektroakusztikus oktatására használt helyiségek hangszigetelése, valamint az alapvető akusztikai szempontok figyelembevétele szükséges; 100 tanulónként min. 4 terem | |
| 23 | csoportos órák, együttesek tanterme, próbaterme | a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | a zenekar, kamarazene, énekkar helyiségei közös hasznosításúak is lehetnek; 100 tanulónként min. 2 terem | |
| 24 | hangversenyterem csatlakozó helyiségekkel | iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1 | figyelembe vehető más célra létesített (többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított), nagyméretű terem is, amennyiben a hangversenyterem funkciójának megfelel | |
| 25 | 4.1.2. TÁNCMŰVÉSZET (balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társastánc tanszak) | |||
| 26 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 27 | tanterem | a csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi | |
| 28 | táncterem | iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 | figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is | |
| 29 | tanári öltöző, tusoló | iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 | ||
| 30 | tanulói öltöző, tusoló | iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 | ||
| 31 | kellék- és jelmeztár vagy kellék- és jelmeztároló | iskolánként 1 | jelmezek, viseletek számára | |
| 32 | 4.1.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET | |||
| 33 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 34 | Műhely (a vizuális alapozó gyakorlatok, vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai és a tanszaki műhelygyakorlat termei) | a vizuális alapozó gyakorlatok, a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, a rajz-festés-mintázás tantárgyak és a tanszaki műhelygyakorlat azonos teremben is megtarthatók. | szellőztethető, fűthető, megfelelő természetes és mesterséges fényviszonyt biztosító, sötétíthető, amelynek alapterülete tanulónként legalább 1,5–2 m2 | |
| 35 | 4.1.4. SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET | |||
| 36 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 37 | próbaterem | a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően, tanulónként legalább 3 m2. A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, sötétíthető, fa- vagy műanyag burkolatú padlózattal | |
| 38 | gyakorlati műhely | a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint, az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | bábművészeti tanszaknál | |
| 39 | jelmez-, kellék- és díszlettár | tanszakonként 1 | tanszakok közös helyiségeként is kialakítható | |
| 40 | 4.1.5. CIRKUSZMŰVÉSZET | |||
| 41 | Helyiségek | Mennyiségi mutató | Megjegyzés | |
| 42 | próbaterem | a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott egyéni és csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban | Akadálymentes, függesztési pontokkal rendelkező szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően, tanulónként legalább 9 m2. A terem legyen jól szellőztethető, fűthető, fa- vagy műanyag sport burkolatú padlózattal. | |
| 43 | jelmez-, kellék-, rekvizit-, szőnyeg, bála díszlettár | tanszakonként 1 | tanszakok közös helyiségeként is kialakítható | |
| 44 | tanári öltöző, tusoló | iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 | ||
| 45 | tanulói öltöző, tusoló | iskolánként (székhelyen és telephelyen) nemenként 1 | ||
| A | B | C | ||
| 1 | 5. ÓVODA, ISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZEI | |||
| 2 | étel-mintavétel készlet | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | Amennyiben étel kiosztása folyik. | |
| 3 | elsősegélyláda | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A közegészségügyi előírások szerint. | |
| 4 | gyógyszerszekrény (zárható) | óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 | A közegészségügyi előírások szerint. | |
| 5 | amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt vagy javasolt, munkaruha | külön jogszabályban meghatározottak szerint | ||
| 6 | tűzoltó készülék | az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint | ||
1. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai
1.1. Testtömeg mérése
1.2. Testmagasság mérése
1.3. BMI (az előző két érték alapján számítva)
1.4. Testzsírszázalék mérése
1.5. A gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében alternatív mérésként a haskörfogat mérése
2. A tanulók aerobkapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések
2.1. Ütemezett hasizom teszt
2.2. Törzsemelés teszt
2.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt
2.4. Kéziszorító erő mérése
2.5. Helyből távolugrás teszt
2.6. Hajlékonysági teszt
2.7. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, illetve 20 m
3. Gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében a 2. pontban meghatározott mérések az alábbi alternatív tesztekkel egészülnek ki:
3.1. Módosított ütemezett hasizom teszt
3.2. Függés hajlított karral teszt
3.3. Ülésből feltolás teszt
3.4. Fekvenyomás teszt
3.5. Súlykitolás egy kézzel teszt
3.6. Módosított Thomas-teszt
3.7. Módosított Apley-teszt
3.8. Egymérföldes gyalogló teszt
3.9. YMCA fellépő teszt
3.10. 10 méteres ingafutás teszt
3.11. Célpulzuszóna teszt
3.12. Egyensúlyi teszt
1. A kiadó köteles az e rendeletben foglalt határidőben a tankönyvrendelést, pótrendelést visszaigazolni és a tankönyveket a vállalt könyvszakmai feltételekkel előállítani.
2. A kiadó a tankönyvrendelésben és pótrendelésben foglaltak visszautasítása, nem teljesítése esetén a fedezeti vétel esetleges többletköltségeit fedező kötbér fizetésére köteles.
3. A kiadó köteles a megrendelt tankönyveket a könyvtárellátó által megjelölt országos gyűjtőraktárakba saját költségén a könyvtárellátó által meghatározott időpontig eljuttatni.
4. A könyvtárellátó a terjesztésre átvett tankönyvek ellenértékével folyó év október 31-éig, a pótrendelések és a később igazolt kedvezmények tekintetében folyó év december 31-éig számol el a kiadó felé.
5. A kiadó a tárgyév december 15-éig köteles a visszáru átvételére, amelynek mennyisége a megvásárolt mennyiség legfeljebb tíz százalékáig terjedhet.
6. Azon tankönyvvé nyilvánított digitális tananyagra vonatkozóan, amely internetről tölthető le, vagy interneten keresztül interaktív módon használható, a tananyag elérésének biztosítása tárgyában a kiadó köteles a könyvtárellátóval a terjesztés, illetve elérés feltételeiről és a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazásról legkésőbb június 30-áig külön megállapodást kötni.
7. Azon nyomtatott tankönyvhöz nem kapcsolt digitális tananyag esetében, amely fizikai adathordozón kerül kiadásra és tankönyvjegyzéken feltüntetett ára 0 forint, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.
8. Azon nyomtatott tankönyvhöz kapcsolt digitális tananyag, amely fizikai adathordozón, de a kiadó által a tankönyvtől külön csomagolva kerül a könyvtárellátónak átadásra, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.
| A | B | C | D | ||
| 1 | Új eljárás esetén | Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített | címenként | 60 000 Ft | |
| 2 | vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként | 18 000 Ft | ||
| 3 | Nem online digitális tananyag | címenként | 45 000 Ft | ||
| 4 | ezenfelül 10 MB-onként | 25 000 Ft | |||
| 5 | Hangzó anyag és videó percenként | 1 860 Ft | |||
| 6 | Online digitális tananyag címenként | 375 000 Ft | |||
| 7 | Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet 9/L. § (1) bekezdés b) | Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített | címenként | 25 000 Ft | |
| 8 | és c) pontjában foglalt kivétellel | vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként | 9 000 Ft | |
| 9 | Nem online digitális tananyag | címenként | 23 000 Ft | ||
| 10 | ezenfelül 10 MB-onként | 12 500 Ft | |||
| 11 | Hangzó anyag és videó percenként | 930 Ft | |||
| 12 | Online digitális tananyag | 122 500 Ft | |||
| 13 | Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet 9/L. § (1) bekezdés b) | Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített | címenként | 12 700 Ft | |
| 14 | és c) pontjában foglalt eljárások esetében | vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | ezenfelül nyomdai (A/5) ívenként | 4 500 Ft | |
| 15 | Nem online digitális tananyag | címenként | 12 700 Ft | ||
| 16 | ezenfelül 10 MB-onként | 7 750 Ft | |||
| 17 | Hangzó anyag és videó percenként | 465 Ft | |||
| 18 | Online digitális tananyag | 95 500 Ft | |||
| 19 | Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként | 30 000 Ft | |||
| 20 | Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, valamint különböző kötésmódú változata esetén címenként | 30 000 Ft | |||
| 21 | A tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén | 15 000 Ft | |||
| 22 | Hibajavítás, valamint tartós tankönyv jelölés bejelentése esetén | 7 500 Ft | |||
| 23 | A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése esetén | 25 000 Ft | |||
| 24 | Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem benyújtása címenként | 5 500 Ft | |||
1. *
2. Agrárminisztérium 10032000–01494549–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
3. Pénzügyminisztérium 10032000–01460658–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
4. Honvédelmi Minisztérium 10023002–01780499–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
5. Igazságügyi Minisztérium 10032000–01397136–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
6. Belügyminisztérium 10032000–01483305–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
7. Innovációs és Technológiai Minisztérium 10032000–00290713–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
8. Oktatási Hivatal 10032000–00282637–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
9. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 10032000–00334789–00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
| A | B | C | D | ||
| 1 | Új eljárás esetén | Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | Pedagógiai szakértő | 6 000 Ft (A/5) ívenként | |
| 2 | Technológiai szakértő | 20 000 Ft címenként | |||
| 3 | Bírálati szakértő | 3 500 Ft (A/5) ívenként | |||
| 4 | Nem online digitális tananyag | Pedagógiai szakértő | 9 000 Ft 10 MB-onként | ||
| 5 | Technológiai szakértő | 4 500 Ft 10 MB-onként | |||
| 6 | Bírálati szakértő | 5 250 Ft 10 MB-onként | |||
| 7 | Hangzó anyag és videó | Pedagógiai szakértő | 400 Ft percenként | ||
| 8 | Technológiai szakértő | 170 Ft percenként | |||
| 9 | Bírálati szakértő | 235 Ft percenként | |||
| 10 | Online digitális tananyag | Pedagógiai szakértő | 160 000 Ft tananyagonként | ||
| 11 | Technológiai szakértő | 80 000 Ft tananyagonként | |||
| 12 | Bírálati szakértő | 86 000 Ft tananyagonként | |||
| 13 | Hosszabbítás esetén | Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | 3 000 Ft (A/5) ívenként | ||
| 14 | Nem online digitális tananyag | 4 500 Ft 10 MB-onként | |||
| 15 | Hangzó anyag és videó | 200 Ft percenként | |||
| 16 | Online digitális tananyag | 80 000 Ft tananyagonként | |||
| 17 | Különböző kötésmódú megjelenés, tankönyv borítójának, | Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | 10 000 Ft címenként | ||
| 18 | kötésmódjának megváltoztatása, valamint hibajavítás ellenőrzése | Nem online digitális tananyag | 10 000 Ft címenként | ||
| 19 | esetén | Hangzó anyag és videó | 670 Ft percenként | ||
| 20 | Online digitális tananyag | 10 000 Ft címenként | |||
| 21 | Különböző nyelvű megjelenés esetén | Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online digitális tananyag) | 3 000 Ft (A/5) ívenként | ||
| 22 | Nem online digitális tananyag | 4 500 Ft 10 MB-onként | |||
| 23 | Hangzó anyag és videó | 200 Ft percenként | |||
| 24 | Online digitális tananyag | 80 000 Ft címenként | |||
| Szakgimnáziumban oktatható szakképesítések | ||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1. | Szakképesítés | |||||||
| 2. | Magyar Képesítési Keret- rendszer szint | Képzési terület | Sorszám | megnevezése | szakirányai | Program- követelmény száma | Tanulmányi terület | |
| 3. | 4 | 0215 | 01 | Artista II. | Akrobata | 02154001 | Művészet | |
| 4. | Légtornász | 02154004 | ||||||
| 5. | Zsonglőr | 02154006 | ||||||
| 6. | Egyensúlyozó | 02154003 | ||||||
| 7. | Bohóc | 02154002 | ||||||
| 8. | Társulati artista | 02154005 | ||||||
| 9. | 5 | 0215 | 01 | Artista I. | Akrobata | 02155007 | Művészet | |
| 10. | Légtornász | 02155010 | ||||||
| 11. | Zsonglőr | 02155012 | ||||||
| 12. | Egyensúlyozó | 02155009 | ||||||
| 13. | Bohóc | 02155008 | ||||||
| 14. | Társulati artista | 02155011 | ||||||
| 15. | 4 | 0215 | 02 | Egyházzenész II. | Kántor-énekvezető | 02154013 | Művészet | |
| 16. | Kántor-kórusvezető | 02154015 | ||||||
| 17. | Kántor-orgonista | 02154016 | ||||||
| 18. | Kántor-gitáros | 02154014 | ||||||
| 19. | 5 | 0215 | 02 | Egyházzenész I. | Kántor-énekvezető | 02155017 | Művészet | |
| 20. | Kántor-kórusvezető | 02155019 | ||||||
| 21. | Kántor-orgonista | 02155020 | ||||||
| 22. | Kántor-gitáros | 02155018 | ||||||
| 23. | 4 | 0214 | 03 | Hangszerkészítő és -javító II. | Fafúvós | 02144024 | Művészet | |
| 24. | Rézfúvós | 02144025 | ||||||
| 25. | Vonós | 02144026 | ||||||
| 26. | Pengetős | 02144027 | ||||||
| 27. | Orgonaépítő | 02144029 | ||||||
| 28. | Zongora | 02144030 | ||||||
| 29. | Cimbalom | 02144032 | ||||||
| 30. | 5 | 0214 | 03 | Hangszerkészítő és -javító I. | Fafúvós | 02145033 | Művészet | |
| 31. | Rézfúvós | 02145034 | ||||||
| 32. | Vonós | 02145035 | ||||||
| 33. | Pengetős | 02145036 | ||||||
| 34. | Orgonaépítő | 02145038 | ||||||
| 35. | Zongora | 02145039 | ||||||
| 36. | Cimbalom | 02145041 | ||||||
| 37. | 4 | 0215 | 04 | Jazz-zenész II. | Jazz-énekes | 02154024 | Művészet | |
| 38. | Jazz-zenész (Fafúvós) | 02154022 | ||||||
| 39. | Jazz-zenész (Rézfúvós) | 02154025 | ||||||
| 40. | Jazz-zenész (Húros/vonós) | 02154023 | ||||||
| 41. | Jazz-zenész (Billentyűs) | 02154021 | ||||||
| 42. | Jazz-zenész (Ütős) | 02154026 | ||||||
| 43. | 5 | 0215 | 04 | Jazz-zenész I. | Jazz-énekes | 02155030 | Művészet | |
| 44. | Jazz-zenész (Fafúvós) | 02155028 | ||||||
| 45. | Jazz-zenész (Rézfúvós) | 02155031 | ||||||
| 46. | Jazz-zenész (Húros/vonós) | 02155029 | ||||||
| 47. | Jazz-zenész (Billentyűs) | 02155027 | ||||||
| 48. | Jazz-zenész (Ütős) | 02155032 | ||||||
| 49. | 4 | 0213 | 01 | Képző- és iparművészeti munkatárs | Divatstílus- és jelmeztervező | 02134001 | Művészet | |
| 50. | Festő | 02134002 | ||||||
| 51. | Szobrász | 02134008 | ||||||
| 52. | Kerámiaműves | 02134003 | ||||||
| 53. | Művészeti grafikus | 02134006 | ||||||
| 54. | Művészeti és médiafotográfus | 02134005 | ||||||
| 55. | Mozgókép és animációtervező | 02134004 | ||||||
| 56. | Ötvös | 02134007 | ||||||
| 57. | Textilműves | 02134009 | ||||||
| 58. | Üvegműves | 02134010 | ||||||
| 59. | Fa- és bútor szépmíves | 02134014 | ||||||
| 60. | Fém szépmíves | 02134015 | ||||||
| 61. | Festő szépmíves | 02134016 | ||||||
| 62. | Szobrász szépmíves | 02134017 | ||||||
| 63. | Üveg szépmíves | 02134018 | ||||||
| 64. | 5 | 0214 | 01 | Aranyműves | 02145022 | Művészet | ||
| 65. | 5 | 0214 | 02 | Bronzműves és szoboröntő | 02145042 | Művészet | ||
| 66. | 5 | 0214 | 03 | Díszítő festő | 02145043 | Művészet | ||
| 67. | 5 | 0214 | 04 | Ezüstműves | 02145021 | Művészet | ||
| 68. | 5 | 0214 | 05 | Vésnök | 02145020 | Művészet | ||
| 69. | 4 | 0215 | 05 | Klasszikus zenész II. | Hangkultúra | 02154035 | Művészet | |
| 70. | Klasszikus zenész (Fafúvós) | 02154034 | ||||||
| 71. | Klasszikus zenész (Rézfúvós) | 02154038 | ||||||
| 72. | Klasszikus zenész (Húros-vonós) | 02154036 | ||||||
| 73. | Klasszikus zenész (Billentyűs) | 02154033 | ||||||
| 74. | Klasszikus zenész (Ütős) | 02154039 | ||||||
| 75. | Magánénekes | 02154037 | ||||||
| 76. | Zeneelmélet-szolfézs | 02154040 | ||||||
| 77. | Zeneszerzés | 02154041 | ||||||
| 78. | 5 | 0215 | 05 | Klasszikus zenész I. | Hangkultúra | 02155044 | Művészet | |
| 79. | Klasszikus zenész (Fafúvós) | 02155043 | ||||||
| 80. | Klasszikus zenész (Rézfúvós) | 02155047 | ||||||
| 81. | Klasszikus zenész (Húros-vonós) | 02155045 | ||||||
| 82. | Klasszikus zenész (Billentyűs) | 02155042 | ||||||
| 83. | Klasszikus zenész (Ütős) | 02155048 | ||||||
| 84. | Magánénekes | 02155046 | ||||||
| 85. | Zeneelmélet-szolfézs | 02155049 | ||||||
| 86. | Zeneszerzés | 02155050 | ||||||
| 87. | 4 | 0413 | 01 | Közművelődési munkatárs | 04134001 | Közművelődés | ||
| 88. | 3 | 0214 | 01 | Népi kézműves | Csipkekészítő | 02143002 | Művészet | |
| 89. | Faműves, fajátékkészítő | 02143004 | ||||||
| 90. | Fazekas | 02143008 | ||||||
| 91. | Gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő | 02143005 | ||||||
| 92. | Fonottbútor készítő | 02143009 | ||||||
| 93. | Kézi és gépi hímző | 02143011 | ||||||
| 94. | Szőnyegszövő | 02143014 | ||||||
| 95. | Takács | 02143015 | ||||||
| 96. | Nemezkészítő | 02143006 | ||||||
| 97. | Szíjgyártó-nyerges | 02143007 | ||||||
| 98. | Mézeskalács díszítő | 02143003 | ||||||
| 99. | Kékfestő | 02143010 | ||||||
| 100. | Népi bőrműves | 02143012 | ||||||
| 101. | Papucskészítő | 02143013 | ||||||
| 102. | 4 | 0215 | 06 | Népzenész II. | Népi énekes | 02154054 | Művészet | |
| 103. | Népzenész (Fafúvós) | 02154052 | ||||||
| 104. | Népzenész (Húros/vonós) | 02154053 | ||||||
| 105. | Népzenész (Billentyűs) | 02154051 | ||||||
| 106. | Népzenész (Ütős) | 02154055 | ||||||
| 107. | 5 | 0215 | 06 | Népzenész I. | Népi énekes | 02155059 | Művészet | |
| 108. | Népzenész (Fafúvós) | 02155057 | ||||||
| 109. | Népzenész (Húros/vonós) | 02155058 | ||||||
| 110. | Népzenész (Billentyűs) | 02155056 | ||||||
| 111. | Népzenész (Ütős) | 02155060 | ||||||
| 112. | 4 | 0119 | 01 | Pedagógiai munkatárs | Pedagógiai asszisztens | 01194002 | Pedagógia | |
| 113. | Gyógypedagógiai asszisztens | 01194001 | ||||||
| 114. | 4 | 0215 | 07 | Színész II. | Bábszínész | 02154061 | Művészet | |
| 115. | Színházi- és filmszínész | 02154062 | ||||||
| 116. | Pantomimes | 02154090 | ||||||
| 117. | 5 | 0215 | 07 | Színész I. | Bábszínész | 02155063 | Művészet | |
| 118. | Színházi- és filmszínész | 02155064 | ||||||
| 119. | Pantomimes | 02155091 | ||||||
| 120. | 4 | 0215 | 08 | Szórakoztató zenész II. | Énekes szólista | 02154067 | Művészet | |
| 121. | Szórakoztató zenész (Fafúvós) | 02154068 | ||||||
| 122. | Szórakoztató zenész (Rézfúvós) | 02154070 | ||||||
| 123. | Szórakoztató zenész (Húros/vonós) | 02154069 | ||||||
| 124. | Szórakoztató zenész (Billentyűs) | 02154066 | ||||||
| 125. | Szórakoztató zenész (Ütős) | 02154065 | ||||||
| 126. | 5 | 0215 | 08 | Szórakoztató zenész I. | Énekes szólista | 02155073 | Művészet | |
| 127. | Szórakoztató zenész (Fafúvós) | 02155074 | ||||||
| 128. | Szórakoztató zenész (Rézfúvós) | 02155076 | ||||||
| 129. | Szórakoztató zenész (Húros/vonós) | 02155075 | ||||||
| 130. | Szórakoztató zenész (Billentyűs) | 02155072 | ||||||
| 131. | Szórakoztató zenész (Ütős) | 02155071 | ||||||
| 132. | 4 | 0215 | 09 | Táncos II. | Klasszikus balett-táncos | 02154077 | Művészet | |
| 133. | Kortárs-, modern táncos | 02154078 | ||||||
| 134. | Néptáncos | 02154079 | ||||||
| 135. | Színházi táncos | 02154080 | ||||||
| 136. | 5 | 0215 | 09 | Táncos I. | Klasszikus balett-táncos | 02155081 | Művészet | |
| 137. | Kortárs-, modern táncos | 02155082 | ||||||
| 138. | Néptáncos | 02155083 | ||||||
| 139. | Színházi táncos | 02155084 | ||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1. | 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben kiadott szakképesítések | A szakképesítés 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben szereplő adatai (2016. március 4-től) azonosítószáma és megnevezése | A szakképesítés 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet szerinti szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 2016. március 3-ig | A 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet szerinti szakképesítés, azonosító száma és megnevezése | Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti szakképesítés azonosító száma és megnevezése | A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakképesítés azonosító száma és megnevezése | |||
| Szakképesítések megnevezése | Szakképesítések Szakirányai | Program-követelmény száma | |||||||
| 2. | 4 0215 01 Artista II. | Akrobata | 02154001 | 54 212 01 Artista II. (a szakmairány megnevezésével) | 54 212 01 Artista | 54 212 01 Artista | 54 212 01 Artista | 33 1899 01 Artista (a tevékenység megjelölésével) | |
| Légtornász | 02154004 | ||||||||
| Zsonglőr | 02154006 | ||||||||
| Egyensúlyozó | 02154003 | ||||||||
| Bohóc | 02154002 | ||||||||
| Társulati artista | 02154005 | ||||||||
| 3. | 5 0215 01 Artista I. | Akrobata | 02155007 | 55 212 02 Artista I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 01 Artista | 54 212 01 Artista | 54 212 01 Artista | 33 1899 01 Artista (a tevékenység megjelölésével) | |
| Légtornász | 02155010 | ||||||||
| Zsonglőr | 02155012 | ||||||||
| Egyensúlyozó | 02155009 | ||||||||
| Bohóc | 02155008 | ||||||||
| Társulati artista | 02155011 | ||||||||
| 4. | 4 0215 02 Egyházzenész II. | Kántor-énekvezető | 02154013 | 54 212 02 Egyházzenész II. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 02 Egyházzenész (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 02 Egyházzenész | 54 212 02 Egyházzenész | 52 1822 01 Egyházzenész (a tevékenység megjelölésével) | |
| Kántor-kórusvezető | 02154015 | ||||||||
| Kántor-orgonista | 02154016 | ||||||||
| Kántor-gitáros | 02154014 | ||||||||
| 5. | 5 0215 02 Egyházzenész I. | Kántor-énekvezető | 02155017 | 55 212 03 Egyházzenész I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 02 Egyházzenész (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 02 Egyházzenész | 54 212 02 Egyházzenész | 52 1822 01 Egyházzenész (a tevékenység megjelölésével) | |
| Kántor-kórusvezető | 02155019 | ||||||||
| Kántor-orgonista | 02155020 | ||||||||
| Kántor-gitáros | 02155018 | ||||||||
| 6. | 4 0214 03 Hangszerkészítő és -javító II. | Fafúvós | 02144024 | 54 215 01 Gyakorló hangszerkészítő és -javító (a hangszercsoport megjelölésével) | 52 215 01 Gyakorló hangszerkészítő és -javító (hangszercsoport megjelölésével) | – | – | – | |
| Rézfúvós | 02144025 | ||||||||
| Vonós | 02144026 | ||||||||
| Pengetős | 02144027 | ||||||||
| Orgonaépítő | 02144029 | ||||||||
| Zongora | 02144030 | ||||||||
| Cimbalom | 02144032 | ||||||||
| 7. | 5 0214 03 Hangszerkészítő és -javító I. | Fafúvós | 02145033 | 55 215 01 Hangszerkészítő és -javító (a hangszercsoport megjelölésével) | 55 215 01 Hangszerkészítő és -javító (hangszercsoport megjelölésével) | 54 215 01 Hangszerkészítő és -javító | 54 215 01 Hangszerkészítő és -javító | 52 5293 08 Hangszerkészítő és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) | |
| Rézfúvós | 02145034 | ||||||||
| Vonós | 02145035 | ||||||||
| Pengetős | 02145036 | ||||||||
| Orgonaépítő | 02145038 | ||||||||
| Zongora | 02145039 | ||||||||
| Cimbalom | 02145041 | ||||||||
| 8. | 4 0215 04 Jazz-zenész II | Jazz-énekes | 02154024 | 54 212 04 Jazz-zenész II. (szakmairány megjelölésével) | 54 212 04 Jazz-zenész (szakmairány megjelölésével) | 54 212 03 Jazz-zenész | – | 52 1822 02 Énekes (a műfaj megjelölésével) 52 1822 04 Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) | |
| Jazz-zenész (Fafúvós) | 02154022 | ||||||||
| Jazz-zenész (Rézfúvós) | 02154025 | ||||||||
| Jazz-zenész (Húros/vonós) | 02154023 | ||||||||
| Jazz-zenész (Billentyűs) | 02154021 | ||||||||
| Jazz-zenész (Ütős) | 02154026 | ||||||||
| 9. | 5 0215 04 Jazz-zenész I. | Jazz-énekes | 02155030 | 55 212 04 Jazz-zenész I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 04 Jazz-zenész (szakmairány megjelölésével) | 54 212 03 Jazz-zenész | – | 52 1822 02 Énekes (a műfaj megjelölésével) 52 1822 04 Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) | |
| Jazz-zenész (Fafúvós) | 02155028 | ||||||||
| Jazz-zenész (Rézfúvós) | 02155031 | ||||||||
| Jazz-zenész (Húros/vonós) | 02155029 | ||||||||
| Jazz-zenész (Billentyűs) | 02155027 | ||||||||
| Jazz-zenész (Ütős) | 02155032 | ||||||||
| 10. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Divatstílus- és jelmeztervező | 02134001 | 54 211 02 Divat- és stílustervező | 54 211 02 Divat- és stílustervező | 54 211 07 0000 00 00 Divat- és stílustervező | 54 211 07 0000 00 00 Divat- és stílustervező | 52 1812 17 Divat-stílustervező asszisztens | |
| 11. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Divatstílus- és jelmeztervező | 02134001 | 55 211 05 Jelmeztervező | 55 21105 Jelmeztervező | 54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | 54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | 52 1811 05 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | |
| 12. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Festő | 02134002 | 54 211 03 Festő | 54 211 03 Festő | 54 211 08 Festő | 54 211 08 Festő | 52 1811 01 Festő (a tevékenység megjelölésével) | |
| 13. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Szobrász | 02134008 | 54 211 07 Szobrász | 54 211 07 Szobrász | 54 211 15 Szobrász | 54 211 15 Szobrász | 52 1811 03 Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével) | |
| 14. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Kerámiaműves | 02134003 | 54 211 05 Kerámiaműves | 54 211 05 Kerámiaműves | 54 211 10 0000 00 00 Keramikus | 54 211 10 0000 00 00 Keramikus | 52 1812 08 Keramikus | |
| 15. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Művészeti grafikus | 02134006 | 54 211 04 Grafikus | 54 211 04 Grafikus | 54 211 09 Grafikus | 54 211 09 Grafikus | 52 1811 02 Grafikus (a tevékenység megjelölésével) | |
| 16. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Művészeti és médiafotográfus | 02134005 | 54 211 10 Művészeti és médiafotográfus | 54 810 01 Fotográfus és fotótermék-kereskedő | 54 211 01 Alkalmazott fotográfus | 54 211 01 Alkalmazott fotográfus | 52 1842 01 Alkalmazott fotográfus | |
| 17. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Mozgókép és animációtervező | 02134004 | 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő | 54 213 03 Mozgókép- és animációkészítő | 54 213 03 0000 00 00 Mozgóképi animációkészítő | 54 213 03 0000 00 00 Mozgóképi animációkészítő | 52 1812 07 Játék- és animációsfilm készítő | |
| 18. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Ötvös | 02134007 | 54 211 06 Ötvös | 54 211 06 Ötvös, fémműves | 54 211 13 Ötvös 54 211 13 0010 54 05 Fémműves | 54 211 13 Ötvös 54 211 13 0010 54 05 Fémműves | 52 1812 10 Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével) | |
| 19. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Textilműves | 02134009 | 54 211 08 Textilműves | 54 211 08 Textilműves | 54 211 16 Textilműves | 54 211 16 Textilműves | 52 1812 12 Textilműves (a tevékenység megjelölésével) | |
| 20. | 4 0213 01 Képző- és iparművészeti munkatárs | Üvegműves | 02134010 | 54 211 09 Üvegműves | 54 211 09 Üvegműves | 54 211 17 Üvegműves | 54 211 17 Üvegműves | 52 1812 15 Üvegműves 32 5292 02 Üvegfestő és ólmozottüveg készítő | |
| 21. | 5 0214 01 Aranyműves | – | 02145022 | 55 211 01 Aranyműves | 55 211 01 Aranyműves | 54 211 13 0010 54 01 Aranyműves | 54 211 13 0010 54 01 Aranyműves | 52 1812 10 Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével) | |
| 22. | 5 0214 02 Bronzműves és szoboröntő | – | 02145042 | 55 211 02 Bronzműves és szoboröntő | 55 211 02 Bronzműves és szoboröntő | 54 211 15 0010 54 01 Bronzműves és szoboröntő | 54 211 15 0010 54 01 Bronzműves és szoboröntő | 52 1812 03 Bronzműves és szoboröntő | |
| 23. | 5 0214 03 Díszítő festő | – | 02145043 | 55 211 03 Díszítő festő | 55 211 03 Díszítő festő | 54 211 08 0010 54 02 Díszítő festő | 54 211 08 0010 54 02 Díszítő festő | 52 1811 01 Festő (a tevékenység megjelölésével) | |
| 24. | 5 0214 04 Ezüstműves | – | 02145021 | 55 211 01 Ezüstműves | – | – | – | – | |
| 25. | 5 0214 05 Vésnök | – | 02145020 | 55 211 08 Vésnök | – | – | – | – | |
| 26. | 4 0215 05 Klasszikus zenész II | Hangkultúra | 02154035 | 54 212 05 Klasszikus zenész II. (szakmairány megnevezésével) | 54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével) | 54 212 04 Klasszikus zenész | 54 212 04 Klasszikus zenész | 52 1822 04 Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) 52 1822 02 Énekes (a műfaj megjelölésével) | |
| Klasszikus zenész (Fafúvós) | 02154034 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Rézfúvós) | 02154038 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Húros-vonós) | 02154036 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Billentyűs) | 02154033 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Ütős) | 02154039 | ||||||||
| Magánénekes | 02154037 | ||||||||
| Zeneelmélet-szolfézs | 02154040 | ||||||||
| Zeneszerzés | 02154041 | ||||||||
| 27. | 5 0215 05 Klasszikus zenész I. | Hangkultúra | 02155044 | 55 212 05 Klasszikus zenész I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 05 Klasszikus zenész (szakmairány megnevezésével) | 54 212 04 Klasszikus zenész | 54 212 04 Klasszikus zenész | 52 1822 04 Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével) 52 1822 02 Énekes (a műfaj megjelölésével) | |
| Klasszikus zenész (Fafúvós) | 02155043 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Rézfúvós) | 02155047 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Húros-vonós) | 02155045 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Billentyűs) | 02155042 | ||||||||
| Klasszikus zenész (Ütős) | 02155048 | ||||||||
| Magánénekes | 02155046 | ||||||||
| Zeneelmélet-szolfézs | 02155049 | ||||||||
| Zeneszerzés | 02155050 | ||||||||
| 28. | 4 0413 01 Közművelődési munkatárs | – | 04134001 | 54 345 02 Közművelődési és közönségkapcsolati szakember (a szakmairány megnevezésével) (Közművelődési szakember II.) | 52 345 02 Közművelődési szakember II. | 52 345 02 Közművelődési szakember II. | 52 345 02 Közművelődési szakember II. | 52 8407 01 Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) | |
| 29. | 3 0214 01 Népi kézműves | Csipkekészítő | 02143002 | 34 215 01 Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével) | 34 215 01 Népi kézműves (a szakmairány megjelölésével) | 31 215 02 Népi kézműves | 31 215 02 Népi kézműves | ||
| Faműves, fajátékkészítő | 02143004 | ||||||||
| Fazekas | 02143008 | ||||||||
| Gyékény-, szalma- és csuhétárgykészítő | 02143005 | ||||||||
| Fonottbútor készítő | 02143009 | ||||||||
| Kézi és gépi hímző | 02143011 | ||||||||
| Szőnyegszövő | 02143014 | ||||||||
| Takács | 02143015 | ||||||||
| Nemezkészítő | 02143006 | ||||||||
| Szíjgyártó-nyerges | 02143007 | ||||||||
| Mézeskalács díszítő | 02143003 | ||||||||
| Kékfestő | 02143010 | ||||||||
| Népi bőrműves | 02143012 | ||||||||
| Papucskészítő | 02143013 | ||||||||
| 30. | 4 0215 06 Népzenész II. | Népi énekes | 02154054 | 54 212 06 Népzenész II. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével) | 54 212 05 Népzenész | 54 212 05 Népzenész | 52 1822 03 Népzenész (a hangszer és szak megjelölésével) | |
| Népzenész (Fafúvós) | 02154052 | ||||||||
| Népzenész (Húros/vonós) | 02154053 | ||||||||
| Népzenész (Billentyűs) | 02154051 | ||||||||
| Népzenész (Ütős) | 02154055 | ||||||||
| 31. | 5 0215 06 Népzenész I. | Népi énekes | 02155059 | 55 212 06 Népzenész I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 06 Népzenész (szakmairány megjelölésével) | 54 212 05 Népzenész | 54 212 05 Népzenész | 52 1822 03 Népzenész (a hangszer és szak megjelölésével) | |
| Népzenész (Fafúvós) | 02155057 | ||||||||
| Népzenész (Húros/vonós) | 02155058 | ||||||||
| Népzenész (Billentyűs) | 02155056 | ||||||||
| Népzenész (Ütős) | 02155060 | ||||||||
| 32. | 4 0119 01 Pedagógiai munkatárs | Pedagógiai asszisztens | 01194002 | 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs | 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs | 52 140 01 0000 00 00 Pedagógiai asszisztens 54 761 010000 Családpedagógiai mentor | 52 140 01 0000 00 00 Pedagógiai asszisztens 54 761 01 0000 Családpedagógiai mentor | 52 1499 03 Pedagógiai asszisztens | |
| 33. | 4 0119 01 Pedagógiai munkatárs | Gyógypedagógiai asszisztens | 01194001 | 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs | 54 140 01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs | 54 140 01 Gyógypedagógiai asszisztens | 54 140 01 Gyógypedagógiai asszisztens | 54 1499 01 Gyógypedagógiai asszisztens | |
| 34. | 4 0215 07 Színész II. | Bábszínész | 02154061 | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 52 212 02 0010 52 01 Bábszínész | 52 212 02 Színész II. | 52 1832 03 Színész II. (segédszínész) | |
| 35. | 4 0215 07 Színész II. | Színházi- és filmszínész | 02154062 | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 52 212 02 0010 52 02 Színházi és filmszínész | 52 212 02 Színész II. | 52 1832 03 Színész II. (segédszínész) | |
| 36. | 4 0215 07 Színész II. | Színházi- és filmszínész | 02154062 | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 03 Gyakorlatos színész (a szakmairány megjelölésével) | 52 212 02 0010 52 03 Vers- és prózamondó előadóművész | 52 212 02 Színész II. | 52 1832 03 Színész II. (segédszínész) | |
| 37. | 4 0215 07 Színész II. | Pantomimes | 02154090 | 54 212 07 Pantomimes | 54 212 07 Pantomimes | 52 212 03 Pantomimes | 52 212 03 Pantomimes | 52 1832 02 Pantomimes | |
| 38. | 5 0215 07 Színész I. | Bábszínész | 02154061 | 55 212 01 Színész | 55 212 01 Színész II. | 52 212 02 0001 54 01 Színész I. | 52 212 02 0001 54 01 Színész I. | 54 1832 03 Színész I. | |
| Színházi- és filmszínész | 02155064 | ||||||||
| 39. | 4 0215 08 Szórakoztató zenész II. | Énekes szólista | 02154067 | 54 212 08 Szórakoztató zenész II. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 08 Szórakoztató zenész (a szakmairány megjelölésével) | 31 212 01 Szórakoztató zenész II. | 31 212 01 Szórakoztató zenész II. | 33 1822 01 Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével) | |
| Szórakoztató zenész (Fafúvós) | 02154068 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Rézfúvós) | 02154070 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Húros/vonós) | 02154069 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Billentyűs) | 02154066 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Ütős) | 02154065 | ||||||||
| 40. | 5 0215 08 Szórakoztató zenész I. | Énekes szólista | 02155073 | 55 212 07 Szórakoztató zenész I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 08 Szórakoztató zenész (a szakmairány megjelölésével) | 31 212 01 0001 54 01 Szórakoztató zenész I. | 31 212 01 0001 54 01 Szórakoztató zenész I. | 54 1822 01 Szórakoztató zenész I. (a műfaj megjelölésével | |
| Szórakoztató zenész (Fafúvós) | 02155074 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Rézfúvós) | 02155076 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Húros/vonós) | 02155075 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Billentyűs) | 02155072 | ||||||||
| Szórakoztató zenész (Ütős) | 02155071 | ||||||||
| 41. | 4 0215 09 Táncos II. | Klasszikus balett-táncos | 02154077 | 54 212 09 Táncos II. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 09 Táncos (szakmairány megjelölésével) | 54 212 07 Táncos | 54 212 07 Táncos | 52 1833 02 Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével) 54 1833 01 Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével) | |
| Kortárs-, modern táncos | 02154078 | ||||||||
| Néptáncos | 02154079 | ||||||||
| Színházi táncos | 02154080 | ||||||||
| 42. | 5 0215 09 Táncos I. | Klasszikus balett-táncos | 02155081 | 55 212 08 Táncos I. (a szakmairány megjelölésével) | 54 212 09 Táncos (szakmairány megjelölésével) | 54 212 07 Táncos | 54 212 07 Táncos | 52 1833 02 Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével) 54 1833 01 Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével) | |
| Kortárs-, modern táncos | 02155082 | ||||||||
| Néptáncos | 02155083 | ||||||||
| Színházi táncos | 02155084 | ||||||||
| 43. | – | – | – | 31 212 01 Bábkészítő | 31 212 01 Bábkészítő | 52 212 02 0100 33 01 Bábkészítő | 52 212 02 0100 33 01 Bábkészítő | 52 1812 01 Bábkészítő | |
| 44. | Dajka | – | 01193003 | 32 140 01 Óvodai dajka | 32 140 01 Óvodai dajka | 31 140 01 0000 00 00 Óvodai dajka | 31 140 01 0000 00 00 Óvodai dajka | 31 8999 01 Dajka | |
| 45. | – | – | – | 54 211 01 Dekoratőr | 54 211 01 Dekoratőr | 54 211 01 0000 00 00 Dekoratőr | 54 211 01 0000 00 00 Dekoratőr | 52 7899 04 Dekoratőr, kirakatrendező | |
| 46. | Digitális képalkotó | – | 02115003 | – | – | – | – | – | |
| 47. | Díszműkovács | – | 02144023 | 3421101 Díszműkovács | 3421101 Díszműkovács | 54 211 06 0000 00 00 Díszműkovács | 54 211 06 0000 00 00 Díszműkovács | 52 1812 06 Díszműkovács | |
| 48. | – | – | – | 55 211 04 Díszlettervező | 55 211 04 Díszlettervező | 54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | 54 211 05 0000 00 00 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | 52 1811 05 Díszlet- és jelmeztervező asszisztens | |
| 49. | – | – | – | 53 213 02 Fővilágosító | 53 213 02 Fővilágosító | 52 213 02 0001 54 01 Fővilágosító | 52 213 02 0001 54 01 Fővilágosító | Nem feleltethető meg | |
| 50. | – | – | – | 53 213 03 Gyártásvezető | 53 213 03 Gyártásvezető | 52 213 02 0001 54 02 Gyártásvezető | 52 213 02 0001 54 02 Gyártásvezető | – | |
| 51. | – | – | – | 52 345 01 Hanglemez-bemutató | 52 345 01 Hanglemez-bemutató | 52 345 04 0010 52 01 Hanglemez-bemutató | 52 345 04 0010 52 01 Hanglemez-bemutató | 52 8419 01 Hanglemez-bemutató | |
| 52. | – | – | – | 54 213 01 Hangmester | 54 213 01 Hangmester | 54 212 02 0100 51 01 Hangmester | 54 212 02 0100 51 01 Hangmester | 52 1899 01 Hangmester/ Hangtechnikus | |
| 53. | – | – | – | – | 53 213 04 Hangosítórendszer tervező technikus | 54 213 02 0001 54 02 Hang-művész stúdiómester | 54 213 02 0001 54 02 Hangművész stúdiómester | – | |
| 54. | – | – | – | 51 521 01 Hangosító | 51 521 01 Hangosító | 54 521 04 0100 52 01 Hangosító | 54 521 04 0100 52 01 Hangosító | 34 7882 01 Hangosító | |
| 55. | – | – | – | 55 213 01 Hangtárvezető | 55 213 01 Hangtárvezető | 54 213 02 0001 54 04 Hangtárvezető | 54 213 02 0001 54 04 Hangtárvezető | – | |
| 56. | – | – | – | 55 213 01 Hangtárvezető | 53 213 01 Filmhangtervező | 54 213 02 0001 54 01 Filmhangtervező | 54 213 02 0001 54 01 Filmhangtervező | – | |
| 57. | Kaszkadőr | Autós | 02154087 | 32 212 01 Kaszkadőr (a tevékenység megjelölésével) | 32 212 01 Kaszkadőr (a tevékenység megjelölésével) | 33 212 01 0000 00 00 Kaszkadőr (a tevékenységi kör megjelölésével) | 33 212 01 0000 00 00 Kaszkadőr (a tevékenységi kör megjelölésével) | 33 1899 02 Kaszkadőr (a tevékenység megjelölésével) | |
| Gyalogos | 02154085 | ||||||||
| Lovas | 02154088 | ||||||||
| Motoros | 02154086 | ||||||||
| 58. | Kaszkadőr szakértő | – | 02154089 | 52 212 01 Kaszkadőr szakértő | – | – | – | – | |
| 59. | – | – | – | 34 211 02 Kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével) | 34 211 02 Kerámia, porcelán készítő (a szakmairány megjelölésével) | 33 215 01 Porcelánkészítő és -festő | 33 215 01 Porcelánkészítő és -festő | 31 5292 09 Porcelánkészítő 33 1812 01 Porcelánfestő 31 5220 01 Gipszmintakészítő | |
| 3121501 Gipszmintakészítő | 3121501 Gipszmintakészítő | ||||||||
| 60. | – | – | – | 54 213 06 Kiadványszerkesztő technikus | 54 213 02 Kiadványszerkesztő | 52 213 01 0000 00 00 Kiadványszerkesztő | 52 213 01 0000 00 00 Kiadványszerkesztő | 52 8429 01 Kiadványszerkesztő 52 5278 02 Nyomdai kiadvány- és képszerkesztő | |
| 61. | – | – | – | 55 213 03 Korrektor | 55 213 03 Korrektor | 52 213 01 0001 52 01 Korrektor | 52 213 01 0001 52 01 Korrektor | 52 8429 03 Korrektor | |
| 62. | Kosárfonó | – | 02142001 | 21 215 01 Kosárfonó | 21 215 01 Kosárfonó | 31 215 02 0100 21 01 Kosárfonó | 31 215 02 0100 21 01 Kosárfonó | 21 5291 07 Kosárfonó és fonottbútor-készítő | |
| 63. | – | – | – | 52 341 03 Könyvesbolti és antikváriumi kereskedő | 52 341 03 Könyvesbolti és antikváriumi kereskedő | 52 341 06 0000 00 00 Könyvesbolti eladó 52 341 06 0001 52 01 Antikváriumi kereskedő | 52 341 06 0000 00 00 Könyvesbolti eladó 52 341 06 0001 52 01 Antikváriumi kereskedő | 52 7882 03 Könyvesbolti eladó 52 7882 01 Antikváriumi szakeladó | |
| 64. * | Közművelődési szakember | – | 04136003 | 62 345 01 Közművelődési szakember I. | 62 345 01 Közművelődési szakember I. | 61 345 01 Közművelődési szakember I. | 61 345 01 Közművelődési szakember I. | 71 8407 01 Közművelődési szakember I. (a tevékenység megjelölésével) | |
| 65. | – | – | – | 55 345 02 Közösségfejlesztő animátor | 53 345 01 Közösségfejlesztő animátor | 52 345 02 0001 54 01 Közösségfejlesztő | 52 345 02 0001 54 01 Közösségfejlesztő | – | |
| 66. | Kulturális rendezvényszervező | – | 03145001 | 51 345 01 Kulturális rendezvényszervező | 51 345 01 Kulturális rendezvényszervező | 52 345 02 0100 52 01 Kulturális rendezvényszervező | 52 345 02 0100 52 01 Kulturális rendezvényszervező | – | |
| 67. | – | – | – | 52 211 02 Lakberendező | 55 211 06 Lakberendező | 52 214 01 0000 00 00 Lakberendező | 52 214 01 0000 00 00 Lakberendező | 52 7899 02 Lakberendező | |
| 68. | – | – | – | 52 213 01 Mozgóképgyártó | 52 213 01 Mozgóképgyártó | 52 213 02 Mozgóképgyártó | 52 213 02 Mozgóképgyártó | 52 1842 02 Mozgóképgyártó (a tevékenység megjelölésével) | |
| 69. | – | – | – | 53 213 05 Mozgóképgyártó hangtechnikus | 53 213 05 Mozgóképgyártó hangtechnikus | 52 213 02 0001 54 03 Mozgóképgyártó hangtechnikus | – | – | |
| 70. | Mozgókép-készítő | – | 02115004 | 51 213 04 Mozgóképkészítő | – | – | – | – | |
| 71. | – | – | – | 52 341 04 Mozgóképterjesztő és -üzemeltető | 52 341 04 Mozgóképterjesztő és -üzemeltető | 52 341 08 0000 00 00 Mozgóképterjesztő és -üzemeltető | 52 341 08 0000 00 00 Mozgóképterjesztő és -üzemeltető | 52 7882 02 Mozgókép-forgalmazó és -üzemeltető II. | |
| 72. | – | – | – | 51 341 04 Mozigépész | 51 341 04 Mozigépész | 52 341 08 0100 52 01 Mozigépész | 52 341 08 0100 52 02 Mozigépész | – | |
| 73. | Műtárgyvédelmi munkatárs | Múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő | 02135012 | 52 211 01 Műtárgyvédelmi munkatárs | 52 211 01 Műtárgyvédelmi munkatárs | 54 211 12 Műtárgyvédelmi munkatárs | 54 211 12 Műtárgyvédelmi munkatárs | 52 8425 02 Múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő 52 8425 03 Múzeumi preparátor 52 8425 01 Műtárgyvédelmi asszisztens | |
| Műtárgyvédelmi asszisztens | 02135011 | ||||||||
| 74. | Népi játék és kismesterségek oktatója | – | 02145018 | 53 215 01 Népi játék és kismesterségek oktatója | 53 215 01 Népi játék és kismesterségek oktatója | 31 215 02 0001 54 01 Népi játék és kismesterségek oktatója (a tevékenységi kör megjelölésével) | 31 215 02 0001 54 01 Népi játék és kismesterségek oktatója (a tevékenységi kör megjelölésével) | 54 8407 01 Népi játék és kismesterségek oktatója | |
| 75. | Produkciós asszisztens | – | 02115005 | 51 213 01 Produkciós asszisztens | 51 213 01 Produkciós asszisztens | – | – | – | |
| 76. | – | – | – | – | 52 213 02 Rendezvénytechnikus | 52 213 04 0000 00 00 Rendezvénytechnikus | 52 213 04 0000 00 00 Rendezvénytechnikus | – | |
| 77. | Rögzítéstechnikus | – | 02115006 | 51 213 02 Rögzítésvezető | 51 213 02 Rögzítésvezető | – | – | – | |
| 78. | Segédkönyvtáros | – | 03225002 | 52 322 02 Segédkönyvtáros | 52 322 01 Segédkönyvtáros | 54 322 01 0000 00 00 Segédkönyvtáros | 54 322 01 0000 00 00 Segédkönyvtáros | – | |
| 79. | Levéltári asszisztens, ügykezelő irattáros | – | 03225001 | 52 322 02 Segédlevéltáros és ügykezelő | 52 322 02 Segédlevéltáros és ügykezelő | 54 322 02 Segédlevéltáros | 54 322 02 Segédlevéltáros | 54 3452 01 Segédlevéltáros | |
| 80. | Levéltári asszisztens, ügykezelő irattáros | – | 03225001 | 52 322 02 Segédlevéltáros és ügykezelő | 52 322 02 Segédlevéltáros és ügykezelő | 54 322 02 0100 52 01 Levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros | 54 322 02 0100 52 01 Levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros | 52 3452 03 Levéltári kezelő/iratkezelő-irattáros (a tevékenység megjelölésével) | |
| 81. | Könyv- és papírrestaurátor | – | 02135013 | 53 211 01 Segédrestaurátor (Papír- és könyrestaurálási szakmairány) | 53 211 01 Segédrestaurátor (Papír- és könyrestaurálási szakmairány) | 54 211 12 0001 54 01 Restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével) | 54 211 12 0001 54 01 Restaurátor technikus (a szakirány megjelölésével) | 54 8425 01 Könyv- és papírrestaurátor 54 8425 02 Szakrestaurátor (a szak megjelölésével) | |
| 82. | – | – | – | 53 213 06 Stúdióvezető | 53 213 06 Stúdióvezető | – | – | – | |
| 83. | – | – | – | 53 213 07 Szerkesztő műsorvezető | 53 213 07 Szerkesztő műsorvezető | 52 213 02 0001 54 04 Műsorvezető riporter | 52 213 02 0001 54 04 Műsorvezető riporter | – | |
| 84. | – | – | – | 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus | 54 521 07 Színháztechnikus, szcenikus | 54 521 04 0000 00 00 Színháztechnikus, szcenikus | 54 521 04 0000 00 00 Színháztechnikus, szcenikus | 54 1899 03 Színházi műszaki vezető, szcenikus | |
| 85. | – | – | – | 51 521 02 Színpadmester | 51 521 02 Színpadmester | 54 521 04 0100 52 02 Színpadmester | 54 521 04 0100 52 02 Színpadmester | 53 5499 03 Színpadtechnikus | |
| 86. | – | – | – | 53 213 08 Televíziós kameraman | 53 213 08 Televíziós kameraman | 52 213 02 0001 54 07 Televíziós kameraman | 52 213 02 0001 54 07 Televíziós kameraman | – | |
| 87. | – | – | – | 53 213 09 Utómunka szakasszisztens | 53 213 09 Utómunka szakasszisztens | 52 213 02 0001 54 08 Utómunka szakasszisztens | 52 213 02 0001 54 08 Utómunka szakasszisztens | – | |
| 88. | – | – | – | 51 521 03 Világítástechnikus | 51 521 03 Világítástechnikus | 54 521 04 0100 52 03 Világítástechnikus | 54 521 04 0100 52 03 Világítástechnikus | 53 5499 04 Világítástechnikus | |
