A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) adós, adóstárs: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 1. és 5. pontja szerinti természetes személyek;
b) fél lakószoba: a lakószobának megfelelő ismérvekkel rendelkező helyiség azzal, hogy hasznos alapterülete meghaladja a hat négyzetmétert, tizenkét négyzetméternél azonban nem lehet nagyobb; kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni;
c) félkomfortos lakóingatlan: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő ingatlan;
d) hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter;
e) közeli hozzátartozó: az Are. tv. 5. § 30. pontja szerinti természetes személy;
f) lakásbérleti (lakáshasználati) díj: az adós által a lakóingatlan használatáért a bérbeadó, használatba adó számára a szerződésben meghatározott rendszerességgel fizetendő díj;
g) lakásbérleti szerződés: a bérlő és a bérbeadó között a bérlő elhelyezésére szolgáló lakóingatlan bérbeadására megkötött szerződés;
h) lakáshasználati szerződés: lakáshasználatot biztosító egyéb visszterhes szerződés;
i) lakóingatlan: lakóház, lakás, lakáscélra igazoltan használt üdülőépület zártkerti épület vagy tanya;
j) lakószoba: olyan fűthető, melegpadlóval, ablakkal rendelkező helyiség, amelynek legalább egy két méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete van, hasznos alapterülete legalább tizenkét, legfeljebb azonban huszonöt négyzetméter; a huszonöt négyzetméter feletti hasznos alapterületet, ha az meghaladja a tizenkét négyzetmétert, akkor további lakószobaként, ha pedig meghaladja a hat négyzetmétert, akkor további fél lakószobaként kell figyelembe venni;
k) méltányolható lakásigény: az Are. tv. 5. § 40. pontja és az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jellemzőkkel rendelkező, legalább félkomfortos lakóingatlan;
l) nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.
2. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan lakószobáinak száma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke a 3. §-ban és az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.
3. § (1) A méltányolható lakásigény mértéke az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján a következő:
a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba;
b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba;
c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba;
d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba.
(2) Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
(3) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.
(4) * Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két – egy gyermekes házaspár esetén további egy – születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással, a családok otthonteremtési kedvezményével, a családi otthonteremtési kedvezménnyel vagy a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.
(5) * A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan meghatározása érdekében az 1. mellékletben meghatározott forgalmi értéktől legfeljebb 8%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós,
a) ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják, vagy
b) ha az ingatlan a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen vagy a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt településen van.
4. § Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítására vonatkozóan olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.
5. § (1) A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az ingatlan állapota és a települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a 2. melléklet szerinti összeggel kell figyelembe venni és az adósságrendezési eljárás során elszámolni. Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.
(2) * Az e §-ban meghatározott mértékektől felfelé eltérést akkor kezdeményezhet az adós,
a) ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják, és az eltérés mértéke nem haladhatja meg a 8%-ot, vagy
b) ha az ingatlan a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településen vagy a turisztikai térségek meghatározásáról szóló 429/2020. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt valamelyik településen van.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
7. § * (1) E rendelet 3. § (5) bekezdésének, 5. § (2) bekezdésének, 8. §-ának, 1. mellékletének és 2. mellékletének a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet] megállapított rendelkezéseit – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban már elkészült az egyezségi javaslat, de az nem felel meg a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak, a családi vagyonfelügyelő az egyezségi javaslatot átdolgozza, és a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül szavazásra bocsátja.
(3) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezség a bírósághoz már benyújtásra került, de annak jóváhagyása tárgyában a bíróság még nem hozott végzést, – az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján benyújtott kérelmére – a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végzés kézbesítésétől számított 30 napos határidő tűzésével elrendeli az adósságrendezési egyezség 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő átdolgozását és ismételt szavazásra bocsátását.
(4) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezséget a bíróság már jóváhagyta, de a végzés még nem jogerős, – az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján benyújtott kérelmére – a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül, a végzés kézbesítésétől számított 30 napos határidő tűzésével elrendeli az adósságrendezési egyezség 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő átdolgozását és ismételt szavazásra bocsátását, valamint a korábbi végzését hatályon kívül helyezi.
(5) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő már benyújtotta a bíróságnak az adósságtörlesztési tervet, de az nem felel meg a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak, a bíróság soron kívül, a végzés kézbesítésétől számított 15 napos határidő tűzésével elrendeli annak átdolgozását.
(6) Ha a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság már jóváhagyta az adósságtörlesztési tervet, de a végzés még nem jogerős, – az adósnak a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a családi vagyonfelügyelő útján előterjesztett kérelmére – a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül végzést hoz az adósságtörlesztési végzés e rendeletben foglaltaknak megfelelő módosításáról, és a korábbi végzését ebben a részében hatályon kívül helyezi.
(7) Ha bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzése vagy adósságtörlesztési végzése a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően már jogerőre emelkedett, vagy a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését követően emelkedik jogerőre, az adós az Are. tv. 64. § (2) bekezdésében, illetve 82. § (3) bekezdésében felsorolt okokon kívül is kérelmezheti az egyezségnek, illetve az adósságtörlesztési végzésnek a 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő módosítását.
(8) A 8. § (2) bekezdésében foglaltakat 2024. május 1-jétől kell alkalmazni.
(9) A 8. §-ban meghatározott összeghatárok emelkedése esetén azok 8. § (2) bekezdése szerinti közzétételének napján folyamatban lévő eljárásokban az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
8. § * (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott összeghatárok évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos hónapjához viszonyított árindex mértékével megegyező mértékben növekednek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, megnövelt összeghatárokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján a naptári év május 20-áig közzéteszi, és azokat a naptári év június 1-jétől kell alkalmazni.
| A | B | C | ||
| 1. | Főváros/vármegye/régió | Vármegyén belüli elhelyezkedés | Méltányolható négyzetméterár (ezer forint) | |
| 2. | Budapest | 830 | ||
| 3. | Pest vármegye | város | 648 | |
| 4. | Pest vármegye | község | 408 | |
| 5. | Közép-Dunántúl Székesfehérvár | megyei jogú város | 586 | |
| 6. | Közép-Dunántúl Tatabánya | megyei jogú város | 464 | |
| 7. | Közép-Dunántúl Veszprém | megyei jogú város | 651 | |
| 8. | Közép-Dunántúl | város | 392 | |
| 9. | Közép-Dunántúl | község | 213 | |
| 10. | Nyugat-Dunántúl Győr | megyei jogú város | 584 | |
| 11. | Nyugat-Dunántúl Szombathely | megyei jogú város | 450 | |
| 12. | Nyugat-Dunántúl Zalaegerszeg | megyei jogú város | 410 | |
| 13. | Nyugat-Dunántúl | város | 408 | |
| 14. | Nyugat-Dunántúl | község | 181 | |
| 15. | Dél-Dunántúl Pécs | megyei jogú város | 447 | |
| 16. | Dél-Dunántúl Kaposvár | megyei jogú város | 350 | |
| 17. | Dél-Dunántúl Szekszárd | megyei jogú város | 386 | |
| 18. | Dél-Dunántúl | város | 332 | |
| 19. | Dél-Dunántúl | község | 106 | |
| 20. | Észak-Magyarország Miskolc | megyei jogú város | 349 | |
| 21. | Észak-Magyarország Eger | megyei jogú város | 481 | |
| 22. | Észak-Magyarország Salgótarján | megyei jogú város | 193 | |
| 23. | Észak-Magyarország | város | 205 | |
| 24. | Észak-Magyarország | község | 89 | |
| 25. | Észak-Alföld Debrecen | megyei jogú város | 613 | |
| 26. | Észak-Alföld Szolnok | megyei jogú város | 362 | |
| 27. | Észak-Alföld Nyíregyháza | megyei jogú város | 419 | |
| 28. | Észak-Alföld | város | 183 | |
| 29. | Észak-Alföld | község | 73 | |
| 30. | Dél-Alföld Kecskemét | megyei jogú város | 459 | |
| 31. | Dél-Alföld Békéscsaba | megyei jogú város | 296 | |
| 32. | Dél-Alföld Szeged | megyei jogú város | 524 | |
| 33. | Dél-Alföld | város | 197 | |
| 34. | Dél-Alföld | község | 87 | |
| A | B | ||
| 1. | Főváros/vármegye/régió | Méltányolható lakbér-négyzetméterár közműdíjak nélkül (forint) | |
| 2. | Budapest | 3 790 | |
| 3. | Pest vármegye | 2 850 | |
| 4. | Közép-Dunántúl | 2 620 | |
| 5. | Nyugat-Dunántúl | 2 490 | |
| 6. | Dél-Dunántúl | 2 460 | |
| 7. | Észak-Magyarország | 2 130 | |
| 8. | Észak-Alföld | 2 560 | |
| 9. | Dél-Alföld | 2 250 | |
