A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában,
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kijelölő rendelet) 1. §-ában felsorolt feladatok ellátására.
2. § (1) * A földügyi igazgatási eljárásokban a beadvány postai úton történő benyújtása esetén a küldeményen fel kell tüntetni az ingatlanügyi hatáskörében eljáró illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló MvM utasítás szerinti, e rendelet alapján földügyi igazgatási, valamint telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységét. A szervezeti egység feltüntetésének hiányában a beadvány kezelésére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 38/B. §-a irányadó.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti feladatokat érintő egyes eljárásokat, valamint a küldeményen feltüntetendő szervezeti egységek nevét és címét közzé kell tenni az ingatlan-nyilvántartásért és térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), továbbá a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján.
2/A. § * A földügyi igazgatás körébe tartozó,
a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 50. § (4) és (5) bekezdése,
b) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 16. § (2) bekezdése,
c) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 62. § (1) bekezdése,
d) e rendelet 7. § (1), (2) és (4) bekezdése, 23. § (1) és (2) bekezdése, valamint
e) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 55. § (5) bekezdése
szerinti ügyekben az ingatlanügyi hatóság és a mezőgazdasági igazgatási szerv az elektronikus ingatlan- nyilvántartás rendszerében mint zárt informatikai rendszerben hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést.
3. § (1) * Az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése, az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az abból történő adatszolgáltatás – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatal, mint ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) * Ha csereszerződés alapján több kormányhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.
(3) * Fedezetcsere esetén, ha a kérelem több, különböző kormányhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik, a döntés meghozatalára valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában az a kormányhivatal jogosult, amelyiknek az illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik. Az eredeti okiratot a döntés meghozatalára jogosult kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ha a jelzálogjog bejegyzése több kormányhivatalt érint, a döntés meghozatalára az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották.
(4) * Ha az eredeti okiratot a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben ugyanazon a napon több kormányhivatalhoz is benyújtották, ezért a megelőzés alapján nem állapítható meg a döntés meghozatalára jogosult hatóság, az ügyfeleket hiánypótlás keretében közös nyilatkozattételre kell felhívni. A felhívást a kérelem szerint több ingatlannal érintett, ennek hiányában az a kormányhivatal bocsátja ki, amelyiknél a beadvány alacsonyabb iktatószámot kapott.
(5) *
(6) * Az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára a (2) és (3) bekezdés szerint jogosult kormányhivatal köteles a döntés meghozatala előtt valamennyi érintett kormányhivatal írásos véleményét kikérni a kérelem teljesíthetősége tekintetében. Az érintett kormányhivatal a megkeresésre 8 napon belül köteles válaszolni. Véleményeltérés esetén az eljárás lefolytatására jogosult kormányhivatal álláspontja az irányadó. A döntés meghozatalát követően a véleményeltérés okairól az érintett kormányhivatalokat tájékoztatni kell. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az eljáró kormányhivatal a döntés véglegessé válását követően tájékoztatja a minisztert a véleményeltérés okairól.
(7) Ha a föld bírósági végrehajtási árverésének vagy árverésen kívüli eladásának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 139. §-ában foglalt feltételei 2014. március 14. napját követően következtek be vagy már azt megelőzően bekövetkeztek, de a föld értékesítése még nem történt meg, a Vht. 306. § (2) bekezdésével összhangban a föld kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 35. §-a szerinti árverésen értékesíthető, és a tulajdonjog csak ilyen árverés alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.
(8) * Peres, illetve nemperes eljárások során az ingatlan tulajdonszerzése tárgyában hozott bírósági döntés – ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott eseteket – alapján, a bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának az ott meghatározott személy javára történő bejegyzéséhez a kormányhivatal által a 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiállított, szerzési képességet igazoló – 30 napnál nem régebbi – hatósági bizonyítvány is szükséges. Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a szerzési képességet igazoló hatósági bizonyítvány nem került becsatolásra, a bírósági döntés által jogot szerzőt a hiányosság pótlására szólítja fel.
(9) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a bíróságnak az elbirtoklásról, illetve a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezségnek a bíróság általi jóváhagyásáról szóló döntése alapján történő tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás során.
4. § * Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény bejegyzéshez szükséges igazolásokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során aláírási címpéldánynak minősül a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, valamint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban készített és a közreműködő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásminta.
5. § (1) * A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására vonatkozó tilalom betartása érdekében a kormányhivatal az ingatlan helyrajzi számát érintő telekalakítási, illetve ingatlan-nyilvántartási eljárás során ellenőrzi, hogy az adott ingatlan címében szerepel-e a megváltoztatásra kerülő helyrajzi szám.
(2) Az ingatlan címadatában változást eredményező telekalakítási engedély megadására, illetve a helyrajzi szám változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (ideértve a térképi adatbázisban történő változásvezetést is) csak a választási eljárásról szóló törvény szerinti határidőt követően kerülhet sor.
(3) A telekalakítási, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás végzéssel történő felfüggesztése helyett a kérelmezőt írásban kell értesíteni az eljárás lefolytatásának törvényi akadályáról.
6. § (1) * Több, különböző, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozó beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) és a hozzá tartozó eredeti okiratokat mindegyik eljáró kormányhivatalhoz külön kell benyújtani.
(2) * Csereszerződés, valamint fedezetcsere esetén az eljárásban érintett többi kormányhivatalhoz elegendő a bejegyzéshez szükséges okiratok egyszerű másolatát becsatolni. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik kormányhivatalhoz nyújtották be.
7. § (1) * A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás hivatalból, a kormányhivatal észlelése alapján, a tulajdonos vagy vagyonkezelő bejelentésére (amennyiben ingatlanrendező földmérő jogosultsággal rendelkező személy által készített szakvéleményt mellékel), vagy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérési jogosultsággal rendelkező személy bejelentésére indul.
(2) * Az ingatlanügyi hatóság a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényét az eljárás megindításának napján a folyamatban lévő széljegyek rangsorától függetlenül az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára széljegyezi és feljegyezi.
(3) *
(4) * Törölni kell a tényfeljegyzést a kormányhivatal ügy érdemében hozott döntésének véglegessé válását követő munkanapon.
8. § (1) * A kormányhivatal az államhatár vonalában bekövetkezett változásokat – azok nemzetközi jogi hatálybalépését követően – az államhatárról szóló törvényben előírt,
a) a határokmányt kihirdető törvény, vagy
b) a kiegészítő határokmányt vagy a határjegyzőkönyvet jóváhagyó rendelet,
továbbá a határokmány – az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjéről és a változások átvezetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott – nyilvántartási példányának adattartalmával összhangban a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített és a kormányhivatal által záradékolt változási vázrajz, valamint az ahhoz tartozó egyéb munkarészek alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) * Ha az (1) bekezdésben meghatározott határvonal-változás olyan ingatlant is érint, amelyre nem kizárólagosan az állam tulajdonjoga van bejegyezve, a kormányhivatal erről értesíti a tulajdonosokat, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti államhatár vonalában bekövetkezett változást abban az esetben lehet a Magyarország részéről átadandó területekre átvezetni, ha azt megelőzően az állam tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
9–11. § *
12. § * (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.
(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.
13. § A köztársasági elnök területszervezési döntése alapján kialakított település vagy települések az ingatlan-nyilvántartás átalakítására irányuló különleges eljárás lefolytatását követően kerülnek felfektetésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek megtörténtéig a területszervezési döntést megelőző település és helyrajzi szám szerint szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban.
14. § Az eljáró szerv az általa elektronikus dokumentumként lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolatot az eljárása során, így különösen a tényállás tisztázásához felhasználhatja, kivéve, ha jogszabály hiteles tulajdonilap-másolat felhasználását írja elő.
15. § (1) * A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv egyedi megállapodásban meghatározott térítés ellenében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között:
a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.),
b) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
c) * a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: NFK),
d) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH)
megkeresésére az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a megkeresőnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatási díjának megállapításánál – az egyedi megállapodásban – a nem hiteles tulajdoni lap szolgáltatásának díjáról szóló jogszabályokban meghatározott díjat és díjmegosztást is figyelembe kell venni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum szolgáltatásának díja – törvényben vagy e kormányrendeletben meghatározott, a tulajdoni lap másolat szolgáltatásra vonatkozó díjmentesség hiányában – a megkeresőt terheli.
(4) Díjmentes adatszolgáltatásra helyrajzi számonként évente egy alkalommal kerülhet sor, a díjmentességről a megkeresőnek a vonatkozó jogszabályhely megjelölésével a megkeresésben nyilatkoznia kell.
(5) * Az MNV Zrt. és az MVH részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
b) a tulajdoni lap III. részén bejegyzett jogosult kiskorúságának ténye, gondnokság alá helyezésének ténye,
c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye.
(6) A Kincstár részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) kiegészítő szöveges bejegyzés,
b) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégnyilvántartásból történő törlésének ténye,
c) a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtásának ténye,
d) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
e) földminősítési mintatér megjelölése.
(7) * Az NFK részére történő, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás az alábbi adatokra nem terjed ki:
a) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
b) a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja.
16. § * Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére a kormányhivatal az illetékességi területén fekvő település – fővárosban kerület – vonatkozásában az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójában az adómegállapítási eljárásához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok leválogatásával adatszolgáltatást végez, amely elektronikusan feldolgozható formában a tulajdoni lapon szereplő következő adatokat tartalmazza:
a) az ingatlan adatai (ingatlan címe, helyrajzi száma, területnagysága);
b) az ingatlan tulajdonosának, tulajdonosainak:
ba) természetes személyazonosító adatai, nem magánszemély székhelycíme,
bb) tulajdoni hányada;
c) bejegyzett – a helyi adókról szóló törvény szerinti – vagyoni értékű jogosultjainak:
ca) természetes személyazonosító adatai, nem magánszemély székhelycíme,
cb) jogosultsági hányada;
d) a telekalakítási vagy építési tilalom, mint tény feljegyzésének a napja.
17. § * A kormányhivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti földmérési földkönyvet elektronikusan szerkeszthető formában is szolgáltathatja.
17/A. § * Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70/A. §-a szerinti hatósági bizonyítvány kiállítása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint kell eljárni.
18. § * A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott eljárásokban a döntés szóban nem közölhető.
19. § *
20. § A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott, a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jogot a kormányhivatal gyakorolja.
21. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: *
a) telekalakítási engedélyezési eljárás, és
b) egyesített telekalakítási eljárás.
(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján
a) a telekalakítás engedélyezésére, és
b) * a telekalakítási engedély véglegessé válását követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: változásátvezetési eljárás)
irányuló eljárás indul meg.
(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:
a) a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet bármelyik tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló földrészlet esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,
d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,
e) a tulajdonostársaknak a földrészlet területnagyság szerinti többsége, ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, valamint
f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.
(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az – a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult – nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.
(5) * A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia: *
a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat;
b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét;
c) a telekalakítással érintett földrészlet vagy földrészletek helyrajzi számát, a földrészlet vagy földrészletek fekvése szerinti település megjelölésével;
d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését;
e) * a telekalakításnak a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 89. § (1) bekezdésében meghatározott célját,
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak is.
(6a) * Az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) esetén egyesített telekalakítási eljárásnak nincs helye.
(7) * A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, az általa irányított minisztérium, valamint a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében, továbbá a települési önkormányzatnak a Méptv. 81. § (10) bekezdése szerinti tájékoztatását az érintett ingatlanokkal kapcsolatos helyi településrendezési követelményekről.
(8) Telekalakítási dokumentációt
a) ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
készíthet.
(9) Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.
(10) Azokra az ingatlanokra, amelyek a kisajátítást kérő tulajdonában vannak és a kisajátítási tervben szerepelnek, az (1) bekezdés szerinti telekalakítási eljárás helyett a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni és e kormányrendelet szerint záradékolt változási vázrajz alapján kerül sor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére.
(11) * Egy vagy több mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő, önálló helyrajzi számú ingatlant érintő telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésekor, ha a telekalakítás következtében valamelyik tulajdonos tulajdoni hányadát képező földterület nagysága meghaladja az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot, igazolni kell, hogy a többlet terület megszerzésére vonatkozóan a Földforgalmi tv. szerinti hatósági jóváhagyás megtörtént.
22. § Telekalakítási eljárás során a birtokösszevonási cél a telekcsoport újraosztás esetén valósul meg, amennyiben az eljárást megelőzően a tulajdonos tulajdonát képező és egymástól távol elhelyezkedő földrészletek *
a) egy helyrajzi számon,
b) közvetlenül egymás mellé, vagy
c) út, árok, csatorna közbeékelődésével egymás mellé
kerülnek kialakításra.
23. § (1) * A telekalakítási eljárás megindítását az eljárás iránti kérelem benyújtását követő munkanapon valamennyi érintett tulajdoni lapon széljegyezni kell. A telekalakítási eljárás megindítása tényét a széljegyzést követő 8 napon belül hivatalból kell feljegyezni, kivéve, ha a kérelem visszautasítására kerül sor. Az erről szóló végzésben a széljegy törléséről rendelkezni kell, és annak véglegessé válását követő napon azt az ügyfelek értesítése nélkül törölni kell a tulajdoni lapról. *
(2) A telekalakítási eljárás megindítás tényét hivatalból kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból:
a) * az engedély iránti kérelem ügyében folytatott eljárást lezáró érdemi döntés vagy az azt megszüntető végzés véglegessé válását követő napon,
b) egyesített telekalakítási eljárásban a (6), illetve a (7) bekezdés szerinti széljegyzéssel egyidejűleg,
c) egyesített telekalakítási eljárás esetén az a) pontban meghatározott napon.
(3) A telekalakítási eljárás megindítás ténye (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti feljegyzésének, illetve törlésének ingatlan-nyilvántartási foganatosításáról az ügyfeleket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön értesíteni nem kell.
(3a) * Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve, akkor a telekalakítási kérelmet vissza kell utasítani.
(3b) * A honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítás engedélyezésére irányuló eljárásban a széljegyzés és a széljegy törlése az engedélyező hatóság megkeresése alapján történik.
(4) * A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat véglegessé válásától számított egy évig hatályos. A telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a kormányhivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – újra záradékolja.
(5) * Abban az esetben, ha a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg, az ügyfél kérelmére a kormányhivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja. A kérelemhez a bíróság által érkeztetett keresetlevelet csatolni kell.
(6) * Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével a telekalakítási engedély véglegessé válását követő munkanapon indul meg.
(7) *
(8) Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.
(9) * Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem elutasításra kerül, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (4) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a földrészlet adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.
(10) * A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás vasútként nyilvántartott földrészletet érint, akkor a kérelemhez szükséges mellékelni a vasút – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti – pályahálózat-működtetőjének a hozzájárulását.
(11) * A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában meghatározott villamos berendezések elhelyezését biztosító használati joggal, vezetékjoggal vagy vízvezetési és bányaszolgalmi joggal, továbbá vasúti használati joggal, illetve államhatárjelek elhelyezését biztosító közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a kérelemhez mellékelni szükséges ezen bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.
(12) * A (11) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell kiadni. Ha a kérelmező igazolja, hogy a jog jogosultját 15 nap kitűzésével nyilatkozattételre felhívta, és nyilatkozik arról, hogy a jog jogosultja a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozott, abban az esetben a nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni.
(13) * Ha a (11) bekezdésben meghatározott jognak a telekalakítás céljára készült változási vázrajzon történő feltüntetése megfelel a jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapjául szolgáló okiratnak, akkor a (11) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem lehet megtagadni.
(14) * Ha a telekalakítással érintett ingatlan tekintetében a (11) bekezdésben meghatározott jog változására vonatkozó kérelmet nyújtanak be az ingatlanügyi hatósághoz, az érintett jogot a telekalakítás ingatlan- nyilvántartási átvezetése során a jog változására irányuló eljárás alapját képező változási vázrajz szerint kell továbbvezetni.
(15) * Ha a telekalakítás meglévő közút területét érinti, akkor a kérelemhez szükséges mellékelni a közút kezelőjének hozzájárulását.
(16) * Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti, akkor a kérelemhez szükséges mellékelni a repülőtér üzemeltetőjének hozzájárulását.
23/A. § * (1) * A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a 23/B–23/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell. *
(2) * A fővárosi és vármegyei kormányhivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának alapját.
23/B. § * (1) * A telekalakítási engedélyezési eljárásokban vizsgálni kell – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve –, hogy a telekalakítás *
a) * a Méptv. valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény telekalakításra és telekméretre vonatkozó előírásainak,
b) * a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a 23/E–23/J. §-ban foglaltaknak, valamint
c) * a telekméretre, telekmélységre, telekszélességre, telek megengedett legnagyobb beépítettségére, a telken elhelyezhető épületek számára, valamint az épületek tervezett telekhatártól való távolságára vonatkozó helyi településrendezési és építési követelményeknek
megfelel-e.
(2) Nem kell vizsgálni a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek birtokösszevonási céllal történő telekalakításánál 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat.
(3) A telekalakítási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett telekalakítás az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.
23/C. § * (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma *
a) a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
b) műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális és örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.
(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) Ha a műemlék ingatlant érintő telekalakítási engedélyezési eljárásban az együttes vagy összetartozó védett érték megállapítása az örökségvédelmi hatósági nyilvántartástól eltérő tény vagy körülmény megítélésétől függ, a szakkérdés vizsgálatához szakértőként a nyilvántartást vezető hatóság rendelhető ki.
23/D. § * (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a (2) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell, amennyiben a telekalakítás víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti. *
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul a polgári célú vízi közlekedést, valamint a hajózási létesítmények működését. Ha a szakkérdés elbírálására a telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként Budapest Főváros Kormányhivatala rendelhető ki.
23/E. § * (1) * A telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése, erdő művelés ág esetén a telekfelosztás és telekcsoport újraosztása, valamint a vízgazdálkodási terület övezetbe eső telkek kivételével – úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló telkek közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, vagy hídon illetve átereszen keresztül megközelíthetőek legyenek. *
(2) Magánút és közmű műtárgy elhelyezésének céljára szolgáló telek kialakítása esetében a helyi építési szabályzatban előírt építési övezet, övezet szerinti rendeltetés céljára szolgáló telek méretére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. A magánút kialakítása a szomszédos telek beépíthetőségét nem korlátozhatja, a magánút közúti csatlakozását biztosítani szükséges, és a helyi építési szabályzat magánútra vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni kell.
(3) * Meglévő telkek esetében a telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége a korábbiakhoz képest a településrendezési és építési követelményeknek jobban megfelel.
(4) * Meglévő telkek esetében a telekegyesítés – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete, beépítettsége nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(5) Ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt vagy annak a telekalakítással egy telekre eső részét elbontják, áthelyezik, vagy ha az épületet, melléképítményt a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és a villamosenergia-hálózat, a közmű-becsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakítják át. Amennyiben a telekalakítási engedély iránti kérelem benyújtásakor az elbontás, áthelyezés vagy külön-külön építménnyé alakítás követelménye nem teljesül, az engedély iránti kérelmet el kell utasítani.
(6) * Telekalakítással érintett beépített vagy a 23/H. § szerint beépítésre tervezett telek esetében a helyi építési szabályzat részét képező szabályozási terven jelölt építési övezethatár és övezethatár – a műemlék telke, az erdőterületek, a mezőgazdasági területek, a vízgazdálkodási területek, a honvédelmi és katonai célú, valamint a természetközeli területek határa kivételével – kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl.
23/F. § * (1) A tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. *
(2) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább
a) az épületet,
b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát,
c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint
d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért – a tömbtelken belüli – 1 méteres területsávot.
(3) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.
23/G. § * Nyúlványos telek a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint alakítható ki.
23/H. § * (1) A telekalakítási eljárásban a kérelem részeként nyilatkozni kell a telekalakítással érintett földrészleten történő tervezett épületelhelyezésről és a folyamatban lévő építési tevékenységről. Ha folyamatban van vagy tervezett az építési tevékenység, a kérelemhez mellékelni kell – ha rendelkezésre áll – a végleges építési engedélyhez tartozó, záradékolt építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot vagy az egyszerű bejelentési dokumentáció részét képező helyszínrajzot. *
(2) Ha kormányrendeletben meghatározott honvédelmi és katonai célú ingatlant érintő telekalakítási eljárásban a kijelölt eljáró hatóság nem rendelkezik a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdések elbírálásához szükséges információkkal, adatokkal vagy szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára az eljárással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal ingyenesen szakértőként rendelhető ki.
23/I. § * (1) Amennyiben a Méptv. 88. § (1) bekezdése szerinti jogszabályi vizsgálat során megállapításra kerül, hogy a telekalakítással érintett területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat – vagy ha a helyi építési szabályzat a telekalakítási követelményeket nem tartalmazza teljeskörűen –, telket alakítani csak úgy lehet, ha *
a) * teljesülnek a Méptv. 88. és 89. §-ában, valamint a IV. Fejezetben foglalt előírások, és
b) * érvényesülnek a kialakult állapothoz illeszkedés Méptv. 83. §-ában foglalt követelményei.
(2) A (3) bekezdésben foglalt esetben településrendezési szakkérdésként vizsgálni kell a telekalakítással érintett telek kialakult állapothoz történő illeszkedését.
(3) *
(4) * Az illeszkedésnél az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban már feltüntetett vagy jogszerűnek tekintendő épületeket kell figyelembe venni.
(5) A helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül a kialakult állapotra vonatkozó (1)–(4) bekezdés szerinti szabályok közvetlen érvényesítése érdekében.
23/J. § * (1) A Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósulását követően, a megvalósult állapotot rögzítő térképi adatváltozás során a beruházással érintett földrészletek telekalakítása, telekcsoport újraosztása esetében a helyi építési szabályzatnak való megfelelést nem kell vizsgálni.
(2) A telekalakítási eljárásban érintett földrészletek változás utáni művelési ágát – kivett területnél megnevezését – a terület rendeltetésével összhangban kell megválasztani és bejegyezni.
(3) A telekalakítás nem irányulhat új beépítésre szánt terület kijelölésére.
24. § *
25. § (1) * Nem minősül telekalakítási eljárásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló NFK kérelmére induló olyan megosztási eljárás, amely a Nemzeti Földalapba tartozó, kizárólagos állami tulajdonban lévő földrészlet árverés útján történő értékesítése céljából az erdő művelési ágú alrészlet önálló ingatlanná alakítására és a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányul.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti eljárást a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes telekalakítási hatóságként eljáró kormányhivatal folytatja le.
(3) * A megosztáshoz szükséges földmérési munkarészeket az NFK által az árverési értékesítés során közzétett hirdetményben is szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell elkészíteni, és a változást az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajz alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni azzal, hogy a változási vázrajz elkészítéséhez helyszíni felmérés nem szükséges.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, az ahhoz kapcsolódó művelési ág változási, valamint a változás átvezetésére irányuló eljárást rangsorban megelőző kérelmek elbírálására irányuló valamennyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
26. § (1) A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás tervezett megvalósítása érdekében lefolytatott egyesített telekalakítási eljárás telekalakítási engedélyezési eljárási szakaszának ügyintézési határideje 15 nap, a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 5 nap.
(2) *
(3) A Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás megvalósulását követően a beruházónak gondoskodnia kell a megvalósult állapotot rögzítő térképi adatváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetéséről.
27. § (1) * A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére, valamint a bíróság vagy közjegyző megkeresésére hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül vagy a Földforgalmi tv. 10. §-a alapján a föld tulajdonjogát megszerezheti, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és nem állnak fenn a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt elutasítási feltételek. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak
a) * a kérelemben megjelölt földnek a végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárással összefüggő árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását;
b) a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény alapján a beruházót, illetve a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlásához szükséges szerzési képességet; vagy
c) a 3. § (8) bekezdésében meghatározott bírósági döntésben szereplő föld tulajdonjogának a bírósági döntésben szereplő fél javára történő bejegyzéséhez szükséges szerzési képességet igazolja.
(1a) * A kormányhivatal az ügyfél erre irányuló kérelmére a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet értékesítésére irányuló árverezésén való részvétel céljából hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az ügyfél földművesnek minősül, továbbá megfelel a Földforgalmi tv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A hatósági bizonyítvány a föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosít, az csak a kérelemben megjelölt Nemzeti Földalapba tartozó föld árverezésén való részvételhez szükséges vonatkozó feltétel fennállását igazolja.
(2) * Az (1) bekezdés a) pontja és az (1a) bekezdés alapján az árverésen történő részvételhez kiállított hatósági bizonyítvány igazolja a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek való megfelelést is.
(3) * A hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, továbbá az árverezésre kerülő vagy a bírósági döntés alapján történő tulajdonjog bejegyzéssel, illetve a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 7. § (4) bekezdése vagy a 8. § (1) bekezdése szerinti vételi joggal érintett föld fekvésének települését és helyrajzi számát, valamint a szerzéssel érintett tulajdoni hányadot.
(4) * A hatósági bizonyítvány kiállítása során a kormányhivatal az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.
28. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
29. § Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályban lévő jogszabályokat kell alkalmazni.
30. § * Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályait az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a 2018. január 1-jén vagy azt követően ellenjegyzett okiratokra kell alkalmazni. E rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
31. § * (1) E rendeletnek a telekalakítási eljárást érintően egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 23/B. §-át a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
32. § * E rendeletnek az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 23/B. § (1) bekezdését, valamint 23/E–23/I. §-át a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:
1.1. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz,
1.2. a telekalakítási helyszínrajz,
1.3. a digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.
2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza:
2.1. a méretarány-tényezőt,
2.2. a telekalakítással érintett földrészleteket,
2.3. a telekalakítás utáni állapotot,
2.4. a telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket,
2.5. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal és egyéb joggal terhelt területek határvonalát,
2.6. a bontás alatt álló épületek vonatkozásában „bontás alatt” megjegyzést,
2.7. a telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól,
2.8. * a létrejövő földrészlet méreteit, nyúlványos telek esetén a földrészlet nyúlvány nélküli méretét,
2.9. a beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát.
3. * A telekalakítási záradék:
A kormányhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot az »A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat véglegessé válásától számított egy évig hatályos.« záradékszöveggel látja el.
