A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.),
b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt,
c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt,
d) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt
a 2–5. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § A Kkt.
a) 12. § (4) bekezdésétől eltérően a bírság 156 000 forinttól 780 000 forintig,
b) 14/A. § (10) bekezdésétől eltérően a bírság 780 000 forintig,
c) 18. § (7) bekezdésétől eltérően a bírság 15 600 000 forintig,
d) 18. § (17) bekezdés b) pontjától eltérően a bírság 15 600 000 forintig,
e) 20. § (4) bekezdésétől eltérően a bírság a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) és m) pontjában foglalt esetben 16 000 forinttól 468 000 forintig,
f) 21. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően a bírság 16 000 forinttól 468 000 forintig,
g) 23. § (4b) bekezdésétől eltérően a bírság 156 000 forinttól 1 560 000 forintig
terjedhet.
3. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1b) bekezdésétől eltérően a bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenöt százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tizenöt százaléka lehet. A vállalkozások társulása esetén az egyes tagvállalkozások pénzügyi felelőssége nem haladhatja meg a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételük tizenöt százalékát.
4. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C. § (4) bekezdésétől eltérően a bírság mértéke 60 000 forintig terjedhet.
5. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
a) 11/C. § (1) bekezdésétől eltérően a bírság 2 000 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet,
b) 11/G. § (10) bekezdésétől eltérően a hatóság jogellenesen elhelyezett plakátonként 400 000 forint bírságot szab ki.
6. § Ez a rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba.
7. § Ezt a rendeletet az e rendelet hatálybalépését követően megvalósított, bírságkiszabást megalapozó jogsértő magatartások esetében kell alkalmazni.
