A TANÁCS 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 RENDELETE

az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról és az (EU) 2018/1488 rendelet hatályon kívül helyezéséről ^* 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 187. cikkére és 188. cikkének első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ^* ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ^* ,

mivel:

(1) Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  létrehozza a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot (a továbbiakban: Horizont Európa). A Horizont Európa egyes részeit végre lehet hajtani magán- és/vagy közszektorbeli partnerekkel fenntartott európai partnerségeken keresztül annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez a leghatékonyabb hozzájárulást lehessen elérni.

(2) Az (EU) 2021/695 rendelet értelmében támogatást lehet nyújtani a Horizont Európa keretében létrehozott közös vállalkozások részére. E partnerségek megvalósítására csak akkor kerülhet sor, ha a Horizont Európa más részei - ideértve az európai partnerségek egyéb formáit is - nem teljesítenék a célkitűzéseit, vagy nem váltanák ki a szükséges várt hatásokat, és ha a hosszú távú perspektíva vagy az integráció magas foka azt indokolja. E partnerségek létrehozásának feltételeit az említett rendelet állapítja meg.

(3) Az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  létrehozza a Digitális Európa programot. A Digitális Európa program támogatja az olyan közös érdekű projektek végrehajtását, amelyek célja világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum- és adatinfrastruktúra beszerzése, üzembe helyezése és működtetése, az egyesítés és az összekapcsolás, továbbá a szuper-számítástechnikai szolgáltatások használatának bővítése és a kulcsfontosságú készségek fejlesztése.

(4) Az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet ^*  létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetővé teszi a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatok szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához nyújt támogatást a közlekedési, a távközlési és az energiaágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások korszerűsítése. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozzájárul a közös érdekű digitális összeköttetési infrastruktúrák támogatásához, ezáltal jelentős tovagyűrűző társadalmi előnyökkel jár.

(5) A 2020. február 19-i„Európai adatstratégia” című bizottsági közlemény felvázolja az adatgazdaság feltételeit megteremtő szakpolitikai intézkedésekre és beruházásokra irányuló európai stratégiát az elkövetkező öt évre. Hangsúlyozza, hogy olyan európai nyilvános közös adattereket kell létrehozni, amelyek élénkítik a növekedést és értéket teremtenek. Az ilyen közös európai adatterek és az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák létrehozásának támogatása révén garantálható, hogy egyre több adatot lehessen használni a társadalomban és a gazdaságban, de az is, hogy az adatokat generáló vállalatok és magánszemélyek adatok feletti ellenőrzése megmaradjon. A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika alapvető a különböző teljesítményjellemzőkkel rendelkező számítástechnikai források gördülékeny biztosításához, amelyekre a nyilvános, ipari és tudományos alkalmazásokat szolgáló közös európai adatterek, valamint az egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrák növekedésének és kiaknázásának maximalizálásához van szükség.

(6) A 2020. február 19-i„Európa digitális jövőjének megtervezése” című bizottsági közlemény bemutatja Európa digitális stratégiáját, és néhány olyan elsődleges célkitűzésre összpontosít, amelyek garantálják, hogy a digitális megoldások Európa segítségére legyenek a saját elképzelései szerint zajló digitális átalakulásban, amely az emberek javát szolgálja. A közlemény által javasolt fő intézkedések közé tartozik az élvonalbeli közös digitális kapacitások kiépítésébe és alkalmazásába történő beruházás, többek között a szuper-számítástechnika és a kvantumtechnológiák terén, továbbá Európa szuper-számítástechnikai kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az orvostudomány, a közlekedés és a környezet számára innovatív megoldásokat fejlesszenek ki.

(7) A 2020. március 10-i„Új európai iparstratégia” című bizottsági közlemény nagyratörő ipari stratégiát határoz meg Európa számára, hogy a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás élére álljon. A közlemény hangsúlyozza többek között az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztéséhez nyújtott támogatást, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából, ideértve a nagy teljesítményű számítástechnikát és a kvantumtechnológiát is.

(8) A 2020. május 27-i, „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című bizottsági közlemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az InvestEU és a Stratégiai Beruházási Eszköz szempontjából prioritásként határozott meg egy sor digitális stratégiai kapacitást és képességet, köztük a nagy teljesítményű számítógépeket és a kvantumtechnológiát.

(9) Európa adatgazdaságban betöltött vezető szerepe, tudományos kiválósága és ipari versenyképessége nagymértékben azon múlik majd, hogy képes-e kifejleszteni kulcsfontosságú nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákat, hozzáférést biztosítani a világszínvonalú szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz és fenntartani jelenlegi vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások terén. A nagy teljesítményű számítástechnika az európai gazdaság digitális transzformációjához szükséges általános technológia, amely lehetővé teszi számos hagyományos ipari ágazat számára az értékesebb termékekkel és szolgáltatásokkal megvalósított innovációt. Más fejlett digitális technológiákkal, köztük a mesterséges intelligenciával, a nagy adathalmazokkal kapcsolatos és a felhőtechnológiákkal együtt a nagy teljesítményű számítástechnika utat nyit az innovatív társadalmi és ipari alkalmazások előtt az Európa számára kritikus területeken, például a személyre szabott orvoslás, az időjárás-előrejelzések, az éghajlatváltozás, az intelligens és környezetbarát fejlődés és közlekedés, a tiszta energiákhoz szükséges új anyagok, a gyógyszertervezés és a virtuális tesztelés, a fenntartható mezőgazdaság, valamint a mérnöki tudományok és a gyártás terén.

(10) A nagy teljesítményű számítástechnika a szakpolitikai döntéshozatal stratégiai erőforrása, mivel működteti azokat az alkalmazásokat, amelyek eszközöket biztosítanak számos összetett globális kihívás kezelését, illetve a válságkezelést szolgáló hatékony megoldások megértéséhez és kidolgozásához. A nagy teljesítményű számítástechnika hozzájárul olyan fontos szakpolitikákhoz, mint az európai zöld megállapodás, azzal, hogy olyan modelleket és eszközöket kínál, amelyek segítségével az egyre nagyobb számú összetett környezeti kihívás átalakítható a társadalmi innováció és a gazdasági növekedés lehetőségévé. Erre jó példa az Irány a Föld kezdeményezés, amelyet a Bizottság a 2019. december 11-i„Az európai zöld megállapodás” című, valamint a 2020. február 19-i, „Európai adatstratégia” és „Európa digitális jövőjének megtervezése” című közleményében jelentett be.

(11) Az olyan világméretű események, mint a Covid19-világjárvány rámutattak arra, mennyire fontos a nagy teljesítményű számítástechnikába és az egészséggel összefüggő modellezési platformokba és eszközökbe beruházni, mivel ezek kulcsszerepet játszanak a világjárvánnyal szembeni küzdelemben, gyakran más digitális technológiákkal, köztük a nagy adathalmazokkal kapcsolatos technológiákkal és a mesterséges intelligenciával együtt. A nagy teljesítményű számítástechnikát jelenleg is igénybe veszik a kezelések azonosításának és előállításának felgyorsítására - az oltóanyagokat is ideértve -, a vírus terjedésének előrejelzésére, az egészségügyi termékek és erőforrások elosztása megtervezésének elősegítésére, valamint a járvány utáni enyhítési intézkedések szimulálására, a különböző forgatókönyvek értékelése érdekében. A nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló modellezési platformok és eszközök döntő fontosságúak a jelenlegi és a jövőbeli járványok szempontjából, továbbá fontos szerepet töltenek majd be az egészségügyben és a személyre szabott orvoslásban.

(12) Az (EU) 2018/1488 tanácsi rendelet ^*  létrehozta az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozást (a továbbiakban: az EuroHPC közös vállalkozás), és küldetéseként egyrészt világszínvonalú integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrának az Unióban történő kifejlesztését, üzembe helyezését, bővítését és fenntartását, másrészt a nagy teljesítményű számítástechnika összefüggésében kiemelkedően versenyképes és innovatív ökoszisztéma kialakítását és támogatását határozta meg.

(13) A nagy teljesítményű számítástechnika terén bekövetkezett fejleményekre tekintettel szükség van az (EU) 2018/1488 rendeletnek a kezdeményezés folytonosságának biztosítását célzó felülvizsgálatára az EuroHPC közös vállalkozás új küldetésének és célkitűzéseinek meghatározása érdekében, amelynek során figyelembe kell venni a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrák, technológiák és alkalmazások jövőbeli alakulását az Unióban és világszerte érintő fő társadalmi-gazdasági és technológiai tényezők elemzését, valamint az EuroHPC közös vállalkozás jelenlegi tevékenységeiből levont tanulságokat. A felülvizsgálat révén lehetővé válna az EuroHPC közös vállalkozás szabályainak az új jogi kerettel, különösen az (EU) 2021/695 rendelettel, valamint az (EU) 2021/694 és az (EU) 2021/1153 rendelettel való összehangolása.

(14) Ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljon a kutatása és az ipari kapacitásai élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába és kvantum-számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és mind a közszektorban, mind pedig a magánszektorban elő kell segíteni, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia és a kvantum-számítástechnikai technológia az iparban és a piacon is elterjedjen. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között tényleges kapcsolatot kell teremtenie és ezáltal eredményesebben kell gondoskodnia arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek a keresletorientált és felhasználásközpontú, a legkiválóbb minőségű európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerekbe, és létre kell hoznia a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és alkalmazások egész Európára kiterjedő világszínvonalú ökoszisztémáját. Az Uniónak ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszállítóipara kiaknázza az említett beruházások előnyeit, és az említett technológiák és alkalmazások elterjedjenek különböző nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken - például a személyre szabott orvoslás, az éghajlatváltozás, az összekapcsolt és automatizált járművezetés, vagy más vezető piaci alkalmazások területén -, amelyek a mesterséges intelligencián, a blokklánc-technológiákon, a pereminformatikai alkalmazásokon vagy tágabb értelemben véve az uniós ipar digitalizációján alapulnak.

(15) Annak érdekében, hogy az Unió és tagállamai vezető szerepet töltsenek be a főbb digitális technológiák, így a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén, be kell ruházniuk a következő generációs, alacsony energiaigényű és energiahatékony szuper-számítástechnikai technológiákba, továbbá az exaszintű és az exaszintet meghaladó teljesítményű számítástechnikát és kvantum-számítástechnikát, valamint az innovatív szuper-számítástechnikai és adatalkalmazásokat szolgáló, innovatív szoftverekbe és fejlett szuper-számítástechnikai rendszerekbe. Ennek lehetővé kell tennie az európai beszállítóipar számára, hogy kiaknázza a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén túlmutató kulcsfontosságú technológiai és alkalmazási területek széles skáláját, és hosszú távon ilyen technológiákkal lássa el a szélesebb körű IKT-piacokat. Emellett támogatni fogja a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika tudományának és a felhasználóiparnak a digitális transzformációját, továbbá innovációs potenciáljának élénkítését.

(16) Ahhoz, hogy biztosítható legyen az Uniónak és tagállamainak a digitális gazdaságban betöltött vezető szereppel kapcsolatos törekvésének megvalósítása, alapvető fontosságú egy nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos közös uniós stratégiai elképzelés követése. A cél az lenne, hogy Európában létrejöjjön egy világelső, hiperkonnektív, egyesített és biztonságos nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma, és hogy Európa innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszereket tudjon gyártani egy olyan reziliensebb ellátási láncra építve, amelyben garantáltan rendelkezésre állnak az alkotóelemek, a technológiák és az ismeretek, miáltal korlátozható a zavarok kockázata.

(17) Egy közös vállalkozás a legjobb eszköz, amely képes arra, hogy az EU nagy teljesítményű számítástechnikával és kvantum-számítástechnikával kapcsolatos stratégiai elgondolását megvalósítsa, ezáltal biztosítva, hogy az Unió - gazdasági potenciáljának megfelelően - az európai felhasználók igényeit kielégítő, világszínvonalú szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatkapacitással rendelkezzen. A közös vállalkozás a legjobb eszköz a jelenlegi korlátok leküzdésére, ugyanakkor ez jár a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással, és védi leginkább az Uniónak a nagy teljesítményű számítástechnikához és kvantum-számítástechnikához fűződő érdekeit. Alkalmas arra, hogy összevonja az Unióban, a tagállamokban és a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országokban, valamint a magánszektorban rendelkezésre álló forrásokat. Beszerzési keretet vezethet be, és lehetővé teszi világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerek üzemeltetését. Lehetőséget teremt olyan kutatási és innovációs programok indítására, amelyek európai technológiák fejlesztésére és azoknak világszínvonalú szuper-számítástechnikai rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányulnak.

(18) A közös vállalkozás a Horizont Európa keretében kialakított intézményesített partnerségi portfolió része lesz, és törekednie kell az Unió tudományos kapacitásainak megerősítésére, hogy meg tudjon birkózni a kialakuló veszélyekkel és a jövőbeli kihívásokkal a megerősített Európai Kutatási Térségben, biztosítania kell a fenntarthatóság által vezérelt uniós értékláncokat és az Unió stratégiai autonómiáját, továbbá fokoznia kell az éghajlattal, a környezettel, az egészséggel kapcsolatos és más globális társadalmi kihívásokkal foglalkozó innovatív megoldások elterjedését, összhangban az Unió stratégiai prioritásaival, ideértve az Unióban a klímasemlegesség 2050-re történő elérését is.

(19) A közös vállalkozást a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe (a továbbiakban: a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret) tartozó uniós programokból kell finanszírozni. A közös vállalkozást létre kell hozni 2021-ben és annak 2033. december 31-ig kell működnie ahhoz, hogy biztosítsa az Unió számára a világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai infrastruktúrát, és hogy kifejlessze azokat a technológiákat, alkalmazásokat és készségeket, amelyek segítségével 2022-2024 körül elérhető az exaszintű teljesítmény, 2025-2027 körül pedig az exaszintet meghaladó teljesítmény, előmozdítva eközben a világszínvonalú európai nagy teljesítményű számítástechnika és kvantum-számítástechnika innovációs ökoszisztémájának a létrehozását is. Az (EU) 2021/695 rendelet 10. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően a közös vállalkozásoknak világos életciklus-alapú szemléletet kell alkalmazniuk. Az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében a közös vállalkozást a 2033. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni, lehetővé téve számára, hogy elláthassa feladatait egyrészről a támogatások végrehajtásához kapcsolódóan az utolsó megkezdett közvetett tevékenységek befejezéséig, másrészről az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek lezárásához kapcsolódóan.

(20) A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért indokolt, hogy a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok, a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok - amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kezdeményezésről -, valamint a tagszervezeteiket képviselő szövetségek és egyéb olyan szervezetek legyenek, amelyek kifejezetten és tevékenyen részt vesznek a kutatási és innovációs eredmények létrehozásában, a nagy teljesítményű számítástechnikai vagy kvantum-számítástechnikai kapacitás kifejlesztésében és üzembe helyezésében, vagy hozzájárulnak a nagy teljesítményű számítástechnikával és a kvantum-számítástechnikával összefüggő szakemberhiány kezeléséhez és a gyakorlati ismereteket Európában tartják. A közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok számára.

(21) A (EU) 2021/695 rendelet III. mellékletével összhangban, az Uniótól eltérő tagoktól származó pénzügyi hozzájárulásoknak legalább a közös vállalkozás összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 50%-át kell kitenniük, és lehetővé kell tenni, hogy elérjék az összesített költségvetési kötelezettségvállalások 75%-át. Ezzel szemben az Unió hozzájárulása - ideértve a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országoktól származó kiegészítő forrásokat is - nem haladhatja meg a közös vállalkozás összesített költségvetési kötelezettségvállalásainak 50%-át.

(22) A közös vállalkozás igazgatási költségeit az uniós hozzájárulásból kell fedezni.

(23) Az (EU) 2021/695 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a közös vállalkozásnak - koordinációs megközelítést alkalmazva - valamennyi pénzügyi hozzájárulást illetően központi irányítást kell folytatnia. Ennek megfelelően minden részt vevő államnak egy vagy több igazgatási megállapodást kell kötnie a közös vállalkozással, amely meghatározza a hozzájárulásoknak az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező pályázók részére történő kifizetésére és az azokról való jelentéstételre alkalmazandó koordinációs mechanizmust. A nemzeti stratégiai prioritásaikkal való összhang biztosítása érdekében a részt vevő államoknak vétójoggal kell rendelkezniük nemzeti pénzügyi hozzájárulásaiknak a területükön székhellyel rendelkező pályázók javára történő felhasználását illetően. A kedvezményezettek adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése, az egyszerűsítés, valamint a hatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében minden részt vevő államnak törekednie kell arra, hogy kifizetéseinek ütemezését, a jelentéstételt és az ellenőrzéseket összehangolja a közös vállalkozáséval, és hogy a költségei elszámolhatóságát összhangba hozza a Horizont Európa szabályaival. Az azon részt vevő államokban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek, amelyek a közös vállalkozást bízták meg a kifizetési tevékenységek végrehajtásával, egyetlen, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást kell aláírniuk a közös vállalkozással, a Horizont Európa szabályai szerint.

(24) Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljeskörű nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) egyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, amely világszinten versenyképes és elősegíti a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három fő alkotóeleme (technológiafejlesztés, alkalmazások és szuperszámítógépes infrastruktúra) közötti szinergiák létrejöttét. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni az ETP4HPC számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(25) Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán társulást hoztak létre az Unióval. 2020-ban a BDVA megváltoztatta nevét Data, AI and Robotics-ra (DAIRO). Figyelembe véve szakértelmét és a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni a DAIRO számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(26) Az ETP4HPC és a DAIRO írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás többéves stratégiai programjához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Indokolt tehát, hogy a szóban forgó magánegyesületek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt - jóváhagyó levél útján - elfogadják.

(27) A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és általában az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában és a kvantum-számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált és egyesített, biztonságos infrastruktúra-hálózat létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók, ezen belül a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a közszektorbeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak célul kell kitűznie a legmagasabb színvonalú technológiák és infrastruktúrák fejlesztését és használatát, hogy ezáltal eleget tudjon tenni az európai tudományos, ipari és közszektorbeli felhasználók sok magas elvárásainak.

(28) A közös vállalkozás küldetését egy adminisztratív és hat technikai pillér köré kell szervezni, amelyek az infrastrukturális tevékenységeket, a szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítését, a technológiával kapcsolatos tevékenységeket, a szuperszámítástechnikai alkalmazásokhoz kapcsolódó tevékenységeket, a felhasználás és a készségek bővítését célzó tevékenységeket, illetve a nemzetközi együttműködési tevékenységeket foglalják magukban. Az infrastrukturális pillért, a szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítésére irányuló pillér egy részét, valamint a felhasználás és a készségek bővítését célzó pillért a Digitális Európa programból kell finanszírozni. A szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítését célzó pillér fennmaradó tevékenységeit, azaz a nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatforrások összekötését, valamint az Unió közös európai adatterével és biztonságos felhőinfrastruktúráival való összekapcsolást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből kell finanszírozni. A technológiára, az alkalmazásra és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó pillért a Horizont Európából kell finanszírozni.

(29) A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködjön a „Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért” kezdeményezéssel (PRACE) azzal a céllal, hogy hozzáférést biztosítsanak egy integrált és összekapcsolt szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrához és annak szolgáltatásaihoz, kezeljék az ezekhez való hozzáférést, valamint képzési létesítményeket és készségfejlesztési lehetőségeket biztosítsanak. A közös vállalkozásnak emellett együtt kell tudnia működni a GÉANT-hálózattal is a közös vállalkozás szuperszámítógépeinek hálózati összekapcsoltsága, valamint a más európai szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrákkal való kapcsolat létrehozása céljával.

(30) A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az egész Unióban tapasztalható specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, és ennek érdekében részt kell vennie tájékoztatási tevékenységekben, illetve segítséget kell nyújtania az új tudásbázis kiépítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez. Idetartozik az is, hogy az érintett állami és magánszereplőkkel szorosan együttműködve speciális oktatási és képzési tevékenységeket alakítanak ki és támogatnak.

(31) Az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban a közös vállalkozásnak meg kell könnyítenie az Unió és a nemzetközi szereplők közötti együttműködést azáltal, hogy együttműködési stratégiát határoz meg, amelynek része a kutatás-fejlesztés és a készségfejlesztés lehetséges együttműködési területeinek azonosítása és támogatása, továbbá kölcsönös előnnyel járó tevékenységeket hajt végre, emellett hozzáférési protokollt dolgoz ki a megfelelő nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokhoz és alkalmazásokhoz, elsődlegesen viszonossági alapon.

(32) A közös vállalkozásnak törekednie kell a létrejövő nagy teljesítményű számítástechnikai technológiáknak az Unióban történő kiaknázására. Emellett védenie kell az általa beszerzett szuperszámítógépekkel kapcsolatos beruházásokat. Ennek során megfelelő intézkedéseket kell hoznia a beszerzett technológiák ellátási lánca biztonságának az e szuperszámítógépek teljes élettartamán keresztül történő garantálására.

(33) A közös vállalkozásnak le kell fektetnie egy hosszabb távú jövőkép alapjait, és ki kell építenie az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúrát, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak világszínvonalú eredményeket érhessenek el, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai kutatási eredmények és technológiák gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős tovagyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások.

(34) A nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó célkitűzésének elérése érdekében a közös vállalkozásnak - különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában - pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet éves munkaprogramokon alapuló nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, az nem szoríthatja ki a magánberuházásokat, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.

(35) A közös vállalkozásnak a részt vevő államokban támogatnia kell nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok létrehozását, és mindenekelőtt hálózatuk kiépítését és koordinációjukat annak érdekében, hogy meg tudja valósítani az ipar - és különösen a kkv-k - innovációs potenciáljának növelésére irányuló célkitűzését, hozzájáruljon a specifikus szakemberhiány enyhítéséhez, támogatást nyújtson az ismeretek bővítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez, és növelje a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai kapacitásokat. Ezeknek a kompetenciaközpontoknak a feladata, hogy felkérésre nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtsanak az ipar, a tudományos élet szereplői és a közigazgatási szervek számára. Mindenekelőtt elő kell segíteniük és lehetővé kell tenniük a nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájához való hozzáférést, meg kell könnyíteniük a szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek igénybevételét, megoldást kell keresniük arra a problémára, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett műszaki szakértő, és ehhez figyelemfelkeltési, képzési és tájékoztatási tevékenységeket kell folytatniuk, továbbá az érdekelt felekkel és más, nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontokkal való kapcsolatépítés segítségével ösztönözniük kell a tágabb körű innovációt például a következők révén: a felhasználás eseteivel vagy az alkalmazási tapasztalatokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje és előmozdítása, képzési létesítményeik és tapasztalataik megosztása, a párhuzamos kódok közös kidolgozása és cseréje, valamint az állami, illetve magánfelhasználók - különösen a kkv-k - számára készített innovatív alkalmazások és eszközök megosztásának támogatása.

(36) A közös vállalkozásnak keresletorientált és felhasználóközpontú keretet kell biztosítania, és közös tervezésen alapuló megközelítést kell lehetővé tennie ahhoz, hogy integrált, világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre az Unióban, mégpedig azzal a céllal, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz a stratégiai számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyek új, innovatív megoldások fejlesztéséhez, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez szükségesek. Ezért célszerű, hogy a közös vállalkozás hozzájáruljon világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzéséhez. A közös vállalkozás szuperszámítógépeit, ideértve a kvantumszámítógépeket is, olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben tagállam is.

(37) Annak érdekében, hogy a közös vállalkozásnak a világszínvonalú szuperszámítógép-ökoszisztéma Unión belüli kifejlesztésére, üzembe helyezésére, bővítésére és üzemeltetésére irányuló küldetését költséghatékonyan lehessen végrehajtani, a közös vállalkozásnak adott esetben meg kell ragadnia a tulajdonában lévő szuperszámítógépek fejlesztésére kínálkozó lehetőséget. A fejlesztés meghosszabbítaná a szuperszámítógépek élettartamát, növelné azok működési teljesítményét, vagy a változó felhasználói igényeknek megfelelő új funkciókat biztosítana. A szuperszámítógépek fejlesztése céljából a közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy az infrastrukturális pillér részeként részvételi szándék kifejezésére való felhívást tegyen közzé. A részvételi szándék kifejezésére való felhívásokban meg kell határozni az olyan üzemeltető szervezet által teljesítendő egyedi jogosultsági feltételeket, amely már üzemeltet EuroHPC szuperszámítógépet.

(38) A közös vállalkozásnak hiperkonnektív módon össze kell kapcsolnia a legkorszerűbb hálózatépítési technológiákkal minden olyan szuperszámítógépet és adatinfrastruktúrát, amelynek tulajdonosa vagy társtulajdonosa, és széles körben hozzáférhetővé kell tennie őket az egész Unióban, továbbá egy közös platform révén össze kell kapcsolnia és egyesítenie kell szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatinfrastruktúráit, valamint a nemzeti, regionális és más számítástechnikai infrastruktúrákat. Ahhoz, hogy Európa-szerte zökkenőmentesen tudjon szolgáltatást nyújtani az állami és magánfelhasználók széles körének, a közös vállalkozásnak ezenfelül biztosítania kell az egyesített, biztonságos szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrák közös európai adatterekkel, többek között az európai nyílt tudományosadat-felhővel, valamint a 2020. február 19-i„Európai adatstratégia” című bizottsági közleményben bejelentett egyesített, biztonságos felhőinfrastruktúrákkal való összekapcsolást.

(39) A Horizont Európának és a Digitális Európa programnak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához, illetve szuper-számítástechnikai kapacitások széles skálájának üzembe helyezéséhez azáltal, hogy elősegítik szinergiák kialakítását az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal (ETHAA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az említett alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrét segítséget jelenthet a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítéséhez.

(40) A közös vállalkozásnak kedvező keretrendszert kell biztosítania a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok számára ahhoz, hogy az ERFA, az ESZA+, az ETHAA és az EMVA által társfinanszírozott programok szerinti pénzügyi hozzájárulásokat nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai, illetve adatinfrastruktúrák beszerzésére és ezek összekapcsolására fordítsák. Elengedhetetlen, hogy tevékenységei során a közös vállalkozás igénybe vegye az említett pénzügyi hozzájárulásokat a világszínvonalú integrált, egyesített, biztonságos, hiperkonnektív, nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra uniós kiépítéséhez, mivel az ilyen infrastruktúra által kínált előnyökből jóval többen részesülnek, mint a tagállamok felhasználói. Ha a tagállamok úgy határoznak, hogy ezeket a pénzügyi hozzájárulásokat a közös vállalkozás tevékenységeire fordítják, akkor e hozzájárulásokat a részt vevő államok körébe tartozó tagállamoknak a közös vállalkozás költségvetéséhez nyújtott nemzeti hozzájárulásaként kell figyelembe venni, feltéve, hogy betartják az (EU) 2021/1060 ^*  európai parlamenti és tanácsi rendelet 106. cikkét és egyéb alkalmazandó rendelkezéseit, valamint az alapspecifikus rendeletek előírásait.

(41) A közös vállalkozás előmozdíthatja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok általi igénybevételét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai kiegészíthetik a közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységeket, feltéve, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatás kiegészíti a közös vállalkozás uniós alapjai által nyújtott támogatást, és nem ugyanazokat a költségeket fedezi. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz igénybevétele nem számolható el a közös vállalkozás költségvetéséhez nyújtott nemzeti hozzájárulásként, különösen a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrák, valamint a technológia- és alkalmazásfejlesztést, illetve a készségfejlesztést célzó projektek tekintetében.

(42) A Digitális Európa program pénzeszközeiből nyújtott uniós hozzájárulásnak részben fedeznie kell a csúcskategóriás szuperszámítógépek, kvantumszámítógépek, ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépek és közepes teljesítményű szuperszámítógépek beszerzését, összhangban a közös vállalkozás azon célkitűzésével, hogy hozzájáruljon a források abból a célból történő összevonásához, hogy az Uniót ellássák a legmagasabb színvonalú szuperszámítógépekkel és kvantumszámítógépekkel. E szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek kiegészítő költségeit a részt vevő államoknak, a magánszektorbeli tagoknak, illetve a magánpartner-konzorciumoknak kell állniuk. Az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie az Unió által e szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére fordított pénzügyi hozzájárulással, és nem haladhatja meg az e szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való összes hozzáférési idő 50%-át.

(43) Indokolt, hogy a közös vállalkozás legyen az általa beszerzett csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa. Az egyes csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek üzemeltetésével egy üzemeltető szervezetet kell megbízni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen, uniós tagállamnak minősülő részt vevő államot, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra is, hogy pontos becslést készítsen és ellenőrizze a szuperszámítógép üzemeltetési költségeit, biztosítva például a közös vállalkozás tulajdonát képező csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek és az általa üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek funkcionális és - lehetőség szerint - fizikai szétválasztását. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán a közös vállalkozás irányító testületének (a továbbiakban: irányító testület) kell kiválasztania. Az üzemeltető szervezet kiválasztását követően az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorciumnak lehetőséget kell adni arra, hogy úgy döntsön, hogy más részt vevő államokat is felkér arra, hogy csatlakozzanak és vegyenek részt a kiválasztott üzemeltető szervezetnél üzembe helyezendő csúcskategóriás szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép finanszírozásában. Ha további részt vevő államok csatlakoznak a kiválasztott üzemeltetési konzorciumhoz, az nem érintheti az e szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó részt. Az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok által a szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez nyújtott hozzájárulások alapján meg kell állapítani az érintett államokra jutó, az említett szuperszámítógéphez vagy kvantumszámítógéphez való hozzáférési időt. A részt vevő államoknak meg kell állapodniuk egymás között a szuperszámítógépekhez és kvantumszámítógépekhez való, rájuk jutó hozzáférési idő elosztásáról.

(44) Indokolt, hogy mindaddig a közös vállalkozás maradjon az általa beszerzett szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek tulajdonosa, amíg azok értékét le nem írták. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közös vállalkozás e tulajdonjogot az üzemeltető szervezetre ruházza üzemen kívül helyezési, eladási vagy bármely más céllal. Ha a tulajdonjogot átruházzák az üzemeltető szervezetre, vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép vagy kvantumszámítógép maradványértékét.

(45) A közös vállalkozásnak a részt vevő államokkal közösen kell beszereznie a közepes teljesítményű szuperszámítógépeket. Az egyes közepes teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetésével egy üzemeltető szervezetet kell megbízni. Lehetővé kell tenni, hogy az üzemeltető szervezet egyetlen részt vevő államot - amely uniós tagállam -, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot képviseljen. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való, független szakértők által értékelt felhívás nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az egyes közepes teljesítményű szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett közepes teljesítményű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. Lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás átruházza tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre legkorábban öt évvel a közös vállalkozás által végzett sikeres átvételi vizsgálatot követően, vagy a végelszámolása esetén. Az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.

(46) Az EuroHPC szuperszámítógépek Unió-szerte kiegyensúlyozott és méltányos eloszlásának és az egyesített infrastruktúra-ökoszisztémán alapuló megközelítés kialakulásának előmozdítása érdekében az EuroHPC szuperszámítógéppel kapcsolatos, részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meg kell határozni az olyan részt vevő államra vonatkozó jogosultsági feltételeket, amely már üzemeltet EuroHPC szuperszámítógépet.

(47) Lehetővé kell tenni, hogy a közös vállalkozás egy magánpartner-konzorciummal közösen ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépeket szerezzen be. Az egyes szuperszámítógépek üzemeltetésével egy meglévő üzemeltető szervezetet kell megbízni. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy a szuperszámítógép beszerzése és működtetése céljából társuljon a magánpartner-konzorciummal. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a Digitális Európa program pénzeszközeiből biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértékének megfelelő tulajdonrészt kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet és az ahhoz társult magánpartner-konzorciumot a részvételi szándék kifejezésére való, független szakértők által értékelt felhívás nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. Az ilyen szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenesen arányosnak kell lennie a Digitális Európa program pénzeszközeiből az említett ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. A közös vállalkozásnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapodást kössön a magánpartner-konzorciummal az ilyen szuperszámítógép más szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről. Vagylagosan, a közös vállalkozásnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ilyen szuperszámítógép tulajdonjogát átruházza a magánpartner-konzorciumra. Ekkor, vagy a közös vállalkozás végelszámolása esetén a magánpartner-konzorciumnak vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógépben fennálló uniós részesedés maradványértékét. Ha a közös vállalkozás és a magánpartner-konzorcium úgy dönt, hogy üzemeltetésének teljes értékcsökkenését követően üzemen kívül helyezik a szuperszámítógépet, e költségeket a magánpartner-konzorciumnak kell állnia.

(48) Az ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépek esetében a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie az ipari felhasználók sajátos igényeit, mint például a hozzáférési eljárások, a szolgáltatások minősége és típusa, az adatvédelem, az ipari innováció és a szellemi tulajdon oltalma, a felhasználhatóság, a bizalom és más titoktartási és biztonsági követelmények.

(49) A közös vállalkozás által finanszírozott szuperszámítógépek tervezésénél és üzemeltetésénél figyelembe kell venni az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság szempontjait, és például alacsony energiaigényű technológiát, dinamikus energiatakarékossági és újrafelhasználási technikákat kell alkalmazni, mint amilyen a fejlett hűtés és a hővisszaforgatás.

(50) A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek használata során a polgári alkalmazásokat kell előtérbe helyezni, amelyek célközönségét a valamely tagállamban vagy valamely, a Digitális Európa programhoz vagy a Horizont Európához társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található állami vagy magánfelhasználók alkotják. A felhasználóknak a hozzáférési idő Unióra jutó részén belül az irányító testület által meghatározott hozzáférési protokoll szabályai szerint kell hozzáférési időt biztosítani. E szuperszámítógépek használata során tiszteletben kell tartani az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokat is.

(51) A közös vállalkozás szuperszámítógépeihez való hozzáférési időt az állami felhasználók számára ingyenesen kell biztosítani. E hozzáférési időt ingyenesen kell biztosítani a magánfelhasználók számára is a Horizont Európa és a Digitális Európa program által finanszírozott kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazásaik tekintetében, továbbá adott esetben a kkv-k magáncélú innovációs tevékenységei számára is. A hozzáférési időt elsődlegesen a részvételi szándék kifejezésére szolgáló, a közös vállalkozás által közzétett felhívás és független szakértők értékelése alapján kell kiosztani. A magáncélú innovációs tevékenységeket folytató kkv-felhasználók kivételével a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez ingyenes hozzáférési idővel rendelkező valamennyi felhasználónak a nyílt tudományt támogató megközelítést kell alkalmaznia, és terjesztenie kell az e hozzáférés révén szerzett ismereteket, az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban. A felhasználóknak a (rendkívüli piaci hiányosságokkal küzdő) kkv-k magáncélú innovációs tevékenységeitől eltérő gazdasági tevékenység céljára kiosztott hozzáférési időért a piaci árakon alapuló használatalapú díjat kell fizetni. Indokolt engedélyezni a hozzáférési idő e gazdasági tevékenységek céljára való kiosztását is, de azt korlátozni kell, és a fizetendő díjat az irányító testületnek kell megállapítania. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek egyedi szabályokat kell meghatároznia adott esetben a hozzáférési idő ingyenes odaítélésére, az Unió szempontjából stratégiai jelentőségűnek ítélt kezdeményezések esetében pedig a részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélküli odaítélésére vonatkozóan. Az Unió stratégiai kezdeményezéseinek reprezentatív példái többek között a következők: Irány a Föld, az emberi aggyal foglalkozó kiemelt projekt, a „1+ millió genom” kezdeményezés, a közérdekű területeken működő közös európai adatterek, különösen az egészségügyi adattér, a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központok, a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok és a digitális innovációs központok.

Az Unió kérésére a közös vállalkozásnak állandó vagy ideiglenes jelleggel közvetlen hozzáférési időt kell adnia az olyan stratégiai kezdeményezések céljára, valamint a meglévő vagy jövőbeli alkalmazásplatformok részére, amelyeket az Unió alapvetőnek ítél a köz javára működtetett, az egészségüggyel összefüggő vagy más döntő fontosságú szükséghelyzeti támogatási szolgáltatások szempontjából, a veszélyhelyzetek vagy válságkezelés esetén, valamint olyan esetekben, amelyeket az Unió a biztonsága és védelme tekintetében alapvetőnek vél. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben kereskedelmi célú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Ajánlott, hogy a valamely tagállamban vagy valamely, a Digitális Európa programhoz vagy a Horizont Európához társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók hozzáférési időt kapjanak. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia és nyomon kell követnie a hozzáférési idő Unióra jutó részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(52) Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint létrehozott EuroHPC közös vállalkozás által beszerzett exaszintű vagy petaszintű teljesítményt nyújtó szuperszámítógépek elődeihez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez továbbra is hozzáférést kell biztosítani az Unióban vagy valamely, a Horizont 2020-hoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felhasználók számára.

(53) A közös vállalkozás szuperszámítógépeit az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ^* , valamint a 2002/58/EK ^*  és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ^*  összhangban kell üzemeltetni és használni.

(54) A közös vállalkozás irányítását két testületnek: az irányító testületnek, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testületnek kell végeznie. Az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselőinek kell alkotniuk. Az irányító testületnek kell felelnie a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, többek között a közös vállalkozás közbeszerzési tevékenységeiért. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek a tudományos élet és az ipar képviselőit, mint felhasználókat és technológiaszolgáltatókat is magában kell foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási és innovációs menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységi programra, valamint az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységi programra vonatkozóan.

(55) A közös vállalkozás általános igazgatási feladatai tekintetében a szavazati jogokat egyenlően kell szétosztani a részt vevő államok között. A munkaprogram szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésére, az üzemeltető szervezet kiválasztására, valamint a közös vállalkozás egyesítési és összekapcsolási, illetve kutatási és innovációs feladataira vonatkozó részének kidolgozásával összefüggő feladatok tekintetében azok a részt vevő államok, amelyek egyben uniós tagállamok, a minősített többség elvének alapján gyakorolják szavazati jogukat. Azon részt vevő államok számára, amelyek a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok, szintén biztosítani kell a szavazati jogot azon tevékenységeket illetően, amelyeket e programok költségvetési keretéből finanszíroznak. A szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok tekintetében csak azok a részt vevő tagállamok, illetve az Unió rendelkezhetnek szavazati joggal, amelyek forrásokkal járulnak hozzá e feladatokhoz.

(56) Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ^*  meghatározott, vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárásoknak a közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályaiban indokolt meghatározni.

(57) Annak érdekében, hogy a közös vállalkozás előmozdítsa egy európai, elismerten kiváló, innovatív és versenyképes nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai ökoszisztéma létrejöttét, megfelelő módon alkalmaznia kell a beszerzési és támogatási eszközöket, köztük a közös közbeszerzést, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést. Ennek célja, hogy kapcsolatokat alakítson ki az elsősorban az Unióban kifejlesztett technológiák, a felhasználókkal való közös tervezés, valamint az úttörő jellegű, világszínvonalú szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai rendszerek beszerzése között.

(58) A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok közvetett tevékenységekbe történő beruházásait, amelyeket a tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani. A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok más tevékenységekbe történő beruházásait, amelyeket a tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és a részt vevő államok e költségekhez nyújtott hozzájárulásai vagy az e költségekhez történő bármely más uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani.

(59) A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az uniós programokból nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie az állami támogatásra vonatkozó elveknek, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, a nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását, a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását vagy a támogatástól való függés kultúrájának megteremtését.

(60) A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvételnek meg kell felelnie az (EU) 2021/695 rendeletnek. A közös vállalkozásnak ezenfelül a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján gondoskodnia kell az említett szabályok következetes alkalmazásáról. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közvetett tevékenységekhez a részt vevő államok által az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban nyújtott megfelelő társfinanszírozás, a részt vevő államoknak legalább olyan mértékű hozzájárulást kell nyújtaniuk, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet a tevékenységek végrehajtása során a kedvezményezetteknél felmerült elszámolható költségként a közös vállalkozás visszatérít. Ebből a célból a közös vállalkozás éves munkaprogramjában megállapított maximális finanszírozási arányokat az irányító testületnek az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkével összhangban kell rögzítenie.

(61) A közös vállalkozás által finanszírozott tevékenységekben az érdekelt felek megfelelő részvételi egyensúlyának biztosítása érdekében engedélyezni kell az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkétől való eltérést, lehetővé téve a visszatérítési ráták résztvevőtípusonkénti - például kkv-k - és tevékenységtípusonkénti differenciálását, és az eltérést valamennyi részt vevő állam kedvezményezettjei esetében azonos módon kell alkalmazni. A Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységeket illetően a közös vállalkozásnak lehetővé kell tennie, hogy valamennyi részt vevő állam kedvezményezettjei esetében résztvevőtípusonként - például kkv-k - és tevékenységtípusonként eltérő visszatérítési rátákat alkalmazzanak.

(62) A tevékenységekhez a Digitális Európa programból nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/694 rendeletnek. A minősített adatokkal összefüggésben a Digitális Európa programból finanszírozott tevékenységeknek meg kell felelniük az említett rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(63) A tevékenységekhez az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az (EU) 2021/1153 rendeletnek.

(64) A Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országok - amelyek részt vevő államok - kedvezményezettjei csak akkor lehetnek jogosultak a tevékenységekben való részvételre, ha a részt vevő állam az adott tevékenységhez kapcsolódó egy vagy több programhoz társult harmadik ország.

(65) Az Unió és a közös vállalkozás többi tagja pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(66) A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységei népszerűsítéséről, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(67) Az egyszerűsítés érdekében valamennyi fél adminisztratív terheit csökkenteni kell. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt.

(68) Indokolt, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatásköröket gyakoroljon a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság felett.

(69) A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.

(70) A kellően indokolt esetektől eltekintve az e rendelet keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásban és ajánlati felhívásban figyelembe kell venni a Horizont Európa, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz időtartamát. A közös vállalkozás szuperszámítógépeinek és kvantumszámítógépeinek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokat a Digitális Európa program alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell lefolytatni. Lehetővé kell tenni a közös vállalkozás számára, hogy a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretből származó fennmaradó költségvetés rendelkezésre állásával összefüggő, kellően indokolt esetekben pályázati felhívásokat vagy ajánlati felhívásokat tegyen közzé 2028. december 31-ig.

(71) A közös vállalkozás időközi és végső értékelését a Bizottságnak kell elvégeznie független szakértők segítségével. Az átláthatóság jegyében a releváns független szakértői jelentést a vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra kell hozni.

(72) mivel e rendelet céljait, nevezetesen a kutatási és innovációs kapacitások megerősítését, a szuper-számítástechnikai kapacitásépítési és -bővítési tevekénységek kidolgozását, az egyesítést, az összekapcsolást és a nemzetközi együttműködést, a világszínvonalú szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikához, a kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúrához való hozzáférés Unió-szerte egy közös vállalkozáson keresztül történő biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Létrehozás

(1) Az európai nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó kezdeményezés végrehajtása céljából a 2033. december 31-ig terjedő időszakra létrejön egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke szerinti közös vállalkozás (az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás; a továbbiakban: a közös vállalkozás).

(2) A 2021-2027-es többéves pénzügyi keret, a Horizont Európa, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz időtartamának figyelembevétele érdekében az e rendelet keretében meghirdetett pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat 2027. december 31-ig közzé kell tenni. Kellően indokolt esetekben lehetőség van a pályázati felhívások és ajánlati felhívások 2028. december 31-ig történő közzétételére.

(3) A közös vállalkozás jogi személyiséggel rendelkezik. A közös vállalkozás minden egyes tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ennek keretében ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(4) A közös vállalkozás székhelye Luxembourg.

(5) A közös vállalkozás alapokmányát (a továbbiakban: alapokmány) a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „átvételi vizsgálat”: annak meghatározására irányuló vizsgálat, hogy valamely EuroHPC szuperszámítógép teljesíti-e a rendszerleírásban foglalt követelményeket;

2. „hozzáférési idő”: a felhasználók, illetve a felhasználók egy csoportja számára a számítógépes programjaik végrehajtása céljából valamely szuperszámítógépen rendelkezésre bocsátott számítási idő;

3. „kapcsolódó szervezet”: az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 187. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szervezet;

3a. ^*  „MI-re optimalizált szuperszámítógép”: olyan szuperszámítógép, amelyet elsősorban nagy léptékű, általános célú mesterségesintelligencia-modellek és újonnan megjelenő, a mesterséges intelligencián (MI) alapuló alkalmazások (MI-alkalmazások) tanítására terveztek;

3b. ^*  „MI-gyár”: olyan, MI-vel kapcsolatos szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúrát biztosító, központosított vagy decentralizált szervezet, amely MI-re optimalizált szuperszámítógépből vagy egy szuperszámítógép MI-partíciójából, ehhez kapcsolódó adatközpontból, valamint dedikált hozzáférésű és MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatásokból áll, valamint amely vonzza és összefogja a tehetségeket a szuperszámítógépek MI-célú használatához szükséges kompetenciák biztosítása érdekében;

4. „nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központ”: olyan, nyílt versenyfelhívás keretében kiválasztott kollaboratív projekt, amelynek célja az olyan, hamarosan kialakítandó, rendkívüli teljesítményű számítástechnikai kapacitások használatának előmozdítása, amelyek lehetővé teszik a felhasználói közösségek számára, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó egyéb érdekelt felekkel együttműködve a meglévő párhuzamos kódokat továbbfejlesszék az exaszintű teljesítmény és a rendkívüli skálázhatóság irányában;

5. „közös tervezés”: az új technológiák, alkalmazások és rendszerek fejlesztésére irányuló kollaboratív és iteratív tervezési folyamatban részt vevő technológiaszolgáltatók és felhasználók közötti kollektív megközelítés;

6. „összeférhetetlenség”: pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében említettek szerinti helyzet;

7. „tagszervezet”: olyan szervezet, amely a közös vállalkozás valamely magánszektorbeli tagjának részét képezi, az érintett magánszektorbeli tag alapokmányának megfelelően;

8. „magánpartner-konzorcium”: olyan uniós jogi személyek társulása, amelyek azért szövetkeznek, hogy a közös vállalkozással együtt ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépet szerezzenek be; e magánpartnerek közül egy vagy több a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak részét képezheti;

9. ^*  „EuroHPC-szuperszámítógép”: olyan számítástechnikai rendszer, amely teljes egészében a közös vállalkozás tulajdonát képezi, vagy amely egyéb részt vevő államokkal vagy egy magánpartner-konzorciummal közös tulajdonban van, továbbá amely hagyományos szuperszámítógép (csúcskategóriás szuperszámítógép, ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép, MI-re optimalizált szuperszámítógép vagy közepes teljesítményű szuperszámítógép), hagyományos és kvantumszámítógépet ötvöző hibrid számítógép, kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor;

10. „exaszint”: olyan teljesítményszint, amely másodpercenként tíz a tizennyolcadikon művelet (1 exaflop) végrehajtására képes;

11. „csúcskategóriás szuperszámítógép”: olyan világszínvonalú számítástechnikai rendszer, amelyet az adott időpontban rendelkezésre álló legfejlettebb technológiával fejlesztettek ki, és amely legalább exaszintű vagy annál nagyobb (exaszintet meghaladó) teljesítményre képes az összetettebb problémákat kezelő alkalmazások működtetése céljából;

12. „üzemeltető konzorcium”: olyan részt vevő államok - illetve az őket képviselő szervezetek - csoportja, illetve olyan magánpartner-konzorcium, amelyek vállalták, hogy hozzájárulnak egy EuroHPC szuperszámítógép beszerzéséhez és üzemeltetéséhez;

13. „üzemeltető szervezet”: valamely részt vevő államban - amely uniós tagállam - székhellyel rendelkező olyan jogi személy, amely rendelkezik EuroHPC szuperszámítógép fogadásához és üzemeltetéséhez szükséges létesítményekkel;

14. „hiperkonnektív”: legalább tíz a tizenkettediken bit/másodperc (1 terabit/másodperc) mennyiségű adatot továbbítani képes kommunikációs kapcsolat;

15. „ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógép”: olyan, legalább közepes teljesítményű szuperszámítógép, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy megfeleljen bizonyos, a biztonságra, a titkosságra és az adatok integritására vonatkozó, az ipari felhasználók által támasztott követelményeknek, amelyek szigorúbbak, mint a tudományos felhasználás esetében;

16. a Horizont Európa által finanszírozott „közvetett tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezeteinek vagy kapcsolódó szervezeteinek azon hozzájárulása, amelyet a közvetett tevékenységek végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és annak részt vevő államai által e költségekhez nyújtott hozzájárulások, illetve az e költségekhez nyújtott bármely egyéb uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

17. a Digitális Európa program vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz által finanszírozott „tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások”: a közös vállalkozás részt vevő államainak vagy magánszektorbeli tagjainak, illetve ezek tagszervezeteinek vagy kapcsolódó szervezeteinek azon hozzájárulása, amelyet a közös vállalkozás tevékenységei egy részének végrehajtása során felmerült elszámolható költségeik és a közös vállalkozás és annak részt vevő államai által e költségekhez nyújtott hozzájárulások, illetve az e költségekhez nyújtott bármely egyéb uniós hozzájárulás különbségeként kell kiszámítani;

18. „közepes teljesítményű szuperszámítógép”: olyan világszínvonalú szuperszámítógép, amelynek teljesítményszintje legfeljebb egy nagyságrenddel alacsonyabb a csúcskategóriás szuperszámítógépekénél;

19. „nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpont”: valamely részt vevő államban székhellyel rendelkező, az adott állam egy szuper-számítástechnikai központjához társult olyan jogi személy, illetve jogi személyek alkotta konzorcium, amely az ipari felhasználók - ideértve a kkv-kat is -, a tudományos körök és a közigazgatási szervek számára igény szerint hozzáférést nyújt a szuperszámítógépekhez, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikával kapcsolatos legújabb technológiákhoz, eszközökhöz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz, ezenfelül pedig szakértelmet, készségeket, képzést, kapcsolatépítési lehetőségeket és tájékoztatást biztosít;

20. „megfigyelő állam”: a közös vállalkozásnak a Horizont Európa, illetve a Digitális Európa program által finanszírozott tevékenységeiben való részvételre jogosult olyan ország, amely nem részt vevő állam;

21. „részt vevő állam”: a közös vállalkozás tagjai közé tartozó ország;

22. „teljesítményszint”: a lebegőpontos műveletek másodpercenkénti száma (flops), amelyet a szuperszámítógép végre tud hajtani;

23. „magánszektorbeli tag”: a közös vállalkozás olyan tagja, amely nem az Unió vagy valamely részt vevő állam;

24. „kvantumszámítógép”: olyan számítástechnikai eszköz, amely a kvantummechanika törvényeit kihasználva a hagyományos számítógépekhez képest kevesebb számítástechnikai erőforrás igénybevételével képes bizonyos fajta feladatok végrehajtására;

25. „kvantumszimulátor”: nagymértékben szabályozható kvantumeszköz, amely lehetővé teszi az összetett kvantumrendszerek tulajdonságaiba való betekintést, illetve a hagyományos számítógépek számára nem megoldható számítástechnikai problémák megoldását;

26. „az ellátási lánc biztonsága”: az EuroHPC szuperszámítógépek esetében azok az intézkedések, amelyeket be kell építeni a szuperszámítógép beszállítóinak kiválasztásába annak érdekében, hogy garantálni lehessen a szuperszámítógépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez szükséges alkotóelemek, technológiák, rendszerek és szakértelem rendelkezésre állását; ide tartoznak az ezen alkotóelemek, technológiák és rendszerek beszállításának esetleges zavaraival - például árváltozással, alacsonyabb teljesítménnyel vagy alternatív beszerzési forrásokkal - kapcsolatos kockázatok enyhítését célzó intézkedések is; az ellátási lánc biztonsága az EuroHPC szuperszámítógép teljes élettartamára vonatkozik;

27. „stratégiai kutatási és innovációs menetrend”: a Horizont Európa időtartamára kiterjedő dokumentum, amely meghatározza a közös vállalkozás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges kulcsfontosságú prioritásokat, valamint alapvető technológiákat és innovációt;

28. „többéves stratégiai program”: a közös vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozó stratégiát meghatározó dokumentum;

29. „szuper-számítástechnika”: olyan teljesítményszintű számítástechnika, amelyhez a számítástechnikai alkotóelemek - beleértve a kvantum-alkotóelemeket is - tömeges integrálására van szükség olyan problémák megoldása érdekében, amelyeket a szabványos számítástechnikai rendszerek nem képesek kezelni;

30. „teljes tulajdonlási költség”: az EuroHPC szuperszámítógép beszerzési költsége és üzemeltetési költségei, ideértve a karbantartási költségeket is, addig az időpontig, amíg a szuperszámítógép tulajdonjogát át nem ruházzák az üzemeltető szervezetre vagy el nem adják, illetve amíg a szuperszámítógépet a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik;

31. „munkaprogram”: az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 25. pontjában említett dokumentum, illetve adott esetben az (EU) 2021/694 rendelet 24. cikkében vagy az (EU) 2021/1153 rendelet 19. cikkében említett munkaprogram funkcióját is betöltő dokumentum.

3. cikk

Küldetés és célkitűzések

(1) A közös vállalkozás küldetése egy világszínvonalú, egyesített, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása az Unióban; keresletorientált és felhasználóközpontú, innovatív és versenyképes szuper-számítástechnikai rendszerek kifejlesztésének és használatának előmozdítása egy olyan ellátási lánc mentén, amely biztosítani fogja, hogy a rendelkezésre álló alkotóelemek, technológiák és ismeretek csökkentsék a zavarok kockázatát, továbbá amely biztosítani fogja az ilyen rendszerekre optimalizált alkalmazások széles skálájának kifejlesztését; emellett e szuper-számítástechnikai infrastruktúra használatának kiterjesztése nagy számú állami és magánfelhasználóra, a kettős átállás előmozdítása, valamint a kulcsfontosságú készségek európai tudomány és ipar számára történő fejlesztésének támogatása.

(2) A közös vállalkozás általános céljai:

a) hozzájárulás az (EU) 2021/695 rendelet és különösen annak 3. cikke végrehajtásához, az uniós kutatási és innovációs beruházások tudományos, gazdasági, környezetvédelmi, technológiai és társadalmi hatásainak előidézése, hogy ezáltal erősíteni lehessen az Unió tudományos és technológiai bázisát, az Unió stratégiai prioritásainak teljesítése, valamint hozzájárulás az Unió célkitűzéseinek és szakpolitikáinak megvalósításához és hozzájárulás a globális kihívások kezeléséhez - beleértve a fenntartható fejlődési célokat is -, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás ^*  elveinek betartásával;

b) szoros együttműködés kialakítása más európai partnerségekkel és a velük való koordináció biztosítása, többek között közös pályázati felhívásokon keresztül, valamint szinergiák kialakítása a releváns uniós, nemzeti és regionális szintű tevékenységekkel és programokkal, különösen - adott esetben - az innovatív megoldások bevezetését, az oktatást és a regionális fejlődést támogató tevékenységekkel és programokkal;

c) az Unióban egy világszínvonalú, integrált, keresletorientált, felhasználóközpontú és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra kifejlesztése, üzembe helyezése, bővítése és fenntartása;

d) a hiperkonnektív szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra egyesítése és összekötése az európai adatterekkel és felhő-ökoszisztémával, hogy számítástechnikai és adatszolgáltatásokat lehessen nyújtani az állami és magánfelhasználók széles körének Európában;

e) a tudományos kiválóság előmozdítása, valamint az Unióban létrehozott kutatási és innovációs eredmények hasznosításának és szisztematikus felhasználásának támogatása;

f) egy nagymértékben versenyképes és innovatív, Európa-szerte jelen lévő szuper-számítástechnikai és adatökoszisztéma továbbfejlesztése és támogatása, hozzájárulva ezáltal az Unió tudományok és digitalizáció terén betöltött vezető szerepéhez, amelynek révén az Unió képes önállóan előállítani számítástechnikai technológiákat és architektúrákat, azokat élenjáró számítástechnikai rendszerekké integrálni, valamint e rendszerekre optimalizált fejlett alkalmazásokat gyártani;

g) a szuper-számítástechnikai szolgáltatások használatának kiterjesztése, valamint kulcsfontosságú készségek fejlesztése az európai tudomány és ipar számára;

h) ^*  MI-gyárak létrehozása és üzemeltetése egy rendkívül versenyképes és innovatív uniós MI-ökoszisztéma továbbfejlesztésének támogatása érdekében.

(3) A közös vállalkozásnak a szuperszámítógépek beszerzésekor hozzá kell járulnia az Unió érdekeinek megóvásához, valamint támogatnia kell a nagy teljesítményű számítástechnika körébe tartozó technológiák, rendszerek és alkalmazások fejlesztését és hasznosítását. A közös vállalkozásnak lehetővé kell tennie a világszínvonalú szuperszámítógépek kooperatív tervezésen alapuló beszerzését, egyúttal szavatolnia kell a beszerzett technológiák és rendszerek ellátási láncának biztonságát. A közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia az Unió stratégiai autonómiájához, támogatnia kell az európai nagy teljesítményű számítástechnikai ellátási láncot erősítő technológiák és alkalmazások fejlesztését, valamint elő kell mozdítania ezek olyan szuper-számítástechnikai rendszerekbe való beépítését, amelyek számos tudományos, társadalmi, környezetvédelmi és ipari igényt kielégítenek.

4. cikk

Tevékenységi pillérek

(1) A közös vállalkozásnak a 3. cikkben említett küldetését a következő pillérek köré szervezett tevékenységek révén kell megvalósítania:

a) adminisztratív pillér, amelybe a közös vállalkozás működtetését és irányítását célzó általános tevékenységek tartoznak;

b) infrastrukturális pillér, amely a világszínvonalú, biztonságos és hiperkonnektív szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúra beszerzésével, üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki, ideértve az Unióban létrehozott kutatási és innovációs eredmények hasznosításának és szisztematikus felhasználásának előmozdítását is;

c) a szuper-számítástechnikai szolgáltatások egyesítésének pillére, amely mindazon tevékenységeket felöleli, amelyek Unió-szerte hozzáférést biztosítanak egyesített és biztonságos szuper-számítástechnikai és adatforrásokhoz és szolgáltatásokhoz a kutatási és tudományos közösség, az ipar, ezen belül többek között a kkv-k, és a közszektor számára, különösen a PRACE kezdeményezéssel és a GÉANT-hálózattal együttműködésben; az említett tevékenységeknek magukban kell foglalniuk a következőket:

i. a teljes egészében vagy részben a közös vállalkozás tulajdonában álló vagy a részt vevő államok által önkéntesen rendelkezésre bocsátott, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika körébe tartozó erőforrások, illetve adaterőforrások összekötésének támogatása;

ii. a szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai adatinfrastruktúráknak az Unió közös európai adattereivel, valamint egyesített és biztonságos felhő- és adatinfrastruktúrákkal való összekötésének támogatása;

iii. a szuper-számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra zökkenőmentes egyesítését és az általuk nyújtott szolgáltatások biztonságosságát célzó platform fejlesztésének, beszerzésének és üzemeltetésének támogatása a közös vállalkozás által kezelt valamennyi szuper-számítástechnikai és adatszolgáltatás tekintetében egyablakos hozzáférési pont létrehozásával, minden felhasználó számára egyetlen belépési pontot biztosítva;

d) technológiai pillér, amely olyan ambiciózus kutatási és innovációs tevékenységeket foglal magában, amelyek egy világszínvonalú, versenyképes és innovatív szuper-számítástechnikai ökoszisztéma Európa-szerte történő kialakítását célozzák és ennek érdekében a hardver- és szoftvertechnológiákra és ezek számítástechnikai rendszerekbe történő beépítésére irányulnak, és amelyek a teljes tudományos és ipari értékláncot lefedik, hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához; kiemelten kell foglalkozni az energiahatékony nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákkal is, hozzájárulva ezáltal a környezeti fenntarthatósághoz; az említett tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a következőkre:

i. alacsony energiaigényű mikroprocesszor-alkotóelemek, összekötő alkotóelemek, rendszerarchitektúra és a kapcsolódó technológiák, például új algoritmusok, szoftverkódok, eszközök és környezetek;

ii. újonnan megjelenő számítástechnikai paradigmák és ezek kooperatív tervezésen alapuló beépítése élenjáró szuper-számítástechnikai rendszerekbe; e technológiákat össze kell kapcsolni a csúcskategóriás szuperszámítógépek - ideértve a kvantumszámítógépeket is - és infrastruktúrák fejlesztésével, beszerzésével és üzembe helyezésével;

iii. a hagyományos szuper-számítástechnikai rendszerek más, gyakran kiegészítő számítástechnikai technológiákkal - például kvantum-számítástechnikai technológiákkal vagy más, kialakulóban lévő számítástechnikai technológiákkal - való összekapcsolásához és üzemeltetéséhez szükséges technológiák és rendszerek, valamint azok hatékony üzemeltetésének biztosítása;

iv. jelentős teljesítménynövekedést biztosító új algoritmusok és szoftvertechnológiák;

e) az alkalmazások pillére, amelynek tevékenységei az európai kiválóság elérésére és fenntartására irányulnak a tudomány, az ipar, beleértve a kkv-kat, és a közszektor számára kulcsfontosságú számítástechnikai és adatalkalmazások és kódok terén; az említett tevékenységeknek ki kell terjedniük többek között a következőkre:

i. köz- és magánfelhasználók számára nyújtott alkalmazások - beleértve az algoritmusokat és a szoftverfejlesztést -, amelyek egyrészt a csúcskategóriás szuperszámítógépek erőforrásainak és képességeinek kiaknázásán, másrészt azon alapulnak, hogy e szuperszámítógépek alkalmazása egyre inkább összefonódik a fejlett digitális technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával, a nagy teljesítményű adatelemzéssel, a felhőtechnológiákkal stb. a nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló, nagy léptékű és kialakulóban lévő, vezető piacon alkalmazásra kerülő kódok és alkalmazások közös tervezése, fejlesztése és optimalizálása révén;

ii. támogatás nyújtása többek között a nagy teljesítményű számítástechnika körébe tartozó alkalmazásokkal foglalkozó kiválósági központoknak, valamint a nagy adathalmazokat kezelő alkalmazások és fejlett digitális szolgáltatások kifejlesztését szolgáló, nagy teljesítményű számítástechnikán alapuló, nagy léptékű kísérleti demonstrációknak és tesztkörnyezeteknek a tudományos, közszektorbeli és ipari ágazatok széles körében;

f) a felhasználás és a készségek bővítésének pillére, amelynek célja a szuper-számítástechnika, a kvantum-számítástechnika és az adatfelhasználás terén a kiválóságot előmozdító képességek és készségek kialakítása az egyéb programokkal és eszközökkel - különösen a Digitális Európa programmal - fennálló szinergiák figyelembevételével, bővítve a szuper-számítástechnikai erőforrások és adatalkalmazások tudományos és ipari felhasználását, továbbá előmozdítva a szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúrákhoz való ipari hozzáférést, illetve ezek ipari felhasználását az ipari igényekhez igazodó innováció érdekében, valamint Európa ellátása megfelelő tudással rendelkező, vezető tudományos közösséggel és képzett munkaerővel a tudományos vezető szerep biztosítása, valamint az ipar és a közigazgatás digitális transzformációja érdekében, beleértve a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok és a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó kiválósági központok támogatását és hálózatba szervezését is;

g) a nemzetközi együttműködés pillére, a globális tudományos és társadalmi kihívások kezelése céljából a szuper-számítástechnika terén folytatott nemzetközi együttműködés előmozdítása szempontjából releváns tevékenységek meghatározása, végrehajtása és az azokban való részvétel, összhangban az Unió külpolitikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival, előmozdítva egyúttal az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó ellátási és felhasználói ökoszisztéma versenyképességét;

h) ^*  az MI-gyáraknak a megbízható és etikus MI-t támogató pillére, amely egy olyan MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatási infrastruktúra biztosítására irányuló tevékenységekre terjed ki, amely az MI-ökoszisztéma kutatási és innovációs képességeinek, kompetenciáinak és készségeinek továbbfejlesztését célozza; e pillérnek a következő tevékenységeket kell magában foglalnia:

i. adatközpontokkal közös elhelyezésű vagy adatközpontokhoz rendkívül nagy sebességű hálózatokon keresztül kapcsolódó, MI-re optimalizált szuperszámítógépek beszerzése és üzemeltetése;

ii. a meglévő EuroHPC-szuperszámítógépek MI-képességekkel való korszerűsítése;

iii. hozzáférés és méltányos hozzáférési lehetőségek biztosítása az MI-re optimalizált szuperszámítógépekhez vagy az MI-képességekkel korszerűsített EuroHPC-szuperszámítógépekhez, beleértve használatuk kiterjesztését nagy számú köz- és magánfelhasználóra, köztük induló vállalkozásokra, valamint kis- és középvállalkozásokra is;

iv. központosított vagy decentralizált, MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatási központok üzemeltetése az MI-vel foglalkozó induló vállalkozások ökoszisztémájának, valamint az algoritmikus támogatást biztosító kutatási és innovációs ökoszisztémának a támogatására, tanító MI-modellek és -rendszerek továbbfejlesztésének, tanításának, tesztelésének, értékelésének és validálásának a támogatása, továbbá újonnan megjelenő, nagy léptékű MI-alkalmazások fejlesztésének a támogatása olyan stratégiai területeken, mint például az egészségügy és az ápolás-gondozás, az éghajlatváltozás, a robotika vagy az összekapcsolt és automatizált mobilitás;

v. szuperszámítógép-barát programozási létesítmények üzemeltetése, többek között az MI-alkalmazások arra irányuló párhuzamosítása céljából, hogy optimalizálni lehessen a szuper-számítástechnikai képességek használatát;

vi. az MI igénybevételét lehetővé tevő egyéb szuper-számítástechnikai szolgáltatások üzemeltetése;

vii. tehetségek vonzása, összefogása és képzése az EuroHPC-szuperszámítógépek MI-vonatkozású használatával kapcsolatos kompetenciáik és készségeik fejlesztése érdekében;

viii. interakció a többi MI-gyárral, szolgáltatásaik hozzáférhetővé tétele Európa-szerte, továbbá együttműködés az EuroHPC-kompetenciaközpontokkal és az EuroHPC kiválósági központokkal, valamint az olyan vonatkozó uniós MI-kezdeményezésekkel, mint például a mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások központjai, a mesterségesintelligencia- és adatökoszisztémák, a mesterségesintelligencia-tesztelési és -kísérleti létesítmények, az európai központi mesterségesintelligencia-platform, az MI-orientált digitális innovációs központok, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos és innovációs társulásai, a vonatkozó európai kutatási infrastruktúrák és egyéb kapcsolódó kezdeményezések.

(2) Az (1) bekezdésben említetteken felül a közös vállalkozás további feladatok végrehajtásával is megbízható, kumulált, kiegészítő vagy az uniós programok közötti kombinált finanszírozás mellett, összhangban a Bizottság vonatkozó munkaprogramjával.

5. cikk

Az Unió pénzügyi hozzájárulása

(1) A közös vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás - beleértve az EGT-előirányzatokat is - legfeljebb 3 081 300 000 EUR, amelyből legfeljebb 92 000 000 EUR különíthető el igazgatási költségekre, azzal a feltétellel, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának fent említett összege legalább megegyezik a részt vevő államok hozzájárulásának összegével; az említett hozzájárulás a következőképpen oszlik meg:

a) legfeljebb 900 000 000 EUR a Horizont Európából;

b) legfeljebb 1 981 300 000 EUR a Digitális Európa programból;

c) legfeljebb 200 000 000 EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós pénzügyi hozzájárulást az Unió általános költségvetésének az egyes egyedi programokhoz rendelt előirányzataiból kell kifizetni.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulást kiegészítő további uniós pénzeszközöket lehet a közös vállalkozásnak kiosztani a 4. cikkben említett tevékenységek pilléreinek támogatására, a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek kivételével.

(4) A közös vállalkozásra bízott további tevékenységeknek megfelelő, a (3) bekezdéssel összhangban az uniós programokból folyósított hozzájárulásokat nem kell figyelembe venni az Unió maximális pénzügyi hozzájárulásának kiszámításakor.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulást kiegészítő további uniós pénzeszközöket lehet a közös vállalkozásnak kiosztani a Horizont Európához, a Digitális Európa programhoz vagy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz társult harmadik országoktól, a vonatkozó társulási megállapodásaiknak megfelelően. E kiegészítő uniós pénzeszközök nem érintik a részt vevő államok 7. cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulását, kivéve, ha a részt vevő államok másként állapodnak meg.

(6) Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást arra kell felhasználni, hogy a közös vállalkozás pénzügyi támogatást nyújtson az (EU) 2021/695 rendelet 2. cikkének 43. pontjában meghatározott, a közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeinek megfelelő közvetett tevékenységekhez.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást uniós szintű kapacitásépítésre kell felhasználni, ideértve a nagy teljesítményű számítógépek, kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok beszerzését, fejlesztését és üzemeltetését, a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai szolgáltatás- és adatinfrastruktúra egyesítését, használatának bővítését, továbbá a magasabb szintű készségek fejlesztését és a képzést.

(8) Az (1) bekezdés c) pontjában említett uniós pénzügyi hozzájárulást a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatforrások összekötésére, továbbá egy integrált páneurópai, hiperkonnektív, nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra létrehozására kell fordítani.

6. cikk

Más uniós hozzájárulások

Az 5. cikkben említett maximális uniós pénzügyi hozzájárulás kiszámításakor nem vehetők figyelembe az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós programokon kívüli olyan uniós programokból származó hozzájárulások, amelyek a részt vevő államok és egyben tagállamok valamelyike által végrehajtott programhoz nyújtott uniós társfinanszírozás részét képezik.

7. cikk

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulásai

(1) A részt vevő államok teljes hozzájárulásának arányosnak kell lennie az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós hozzájárulás összegével. A részt vevő államok megegyeznek maguk között kollektív hozzájárulásaikról, és arról, hogy miként teljesítik azokat. Ez nem érinti az egyes részt vevő államok azon képességét, hogy a 8. cikkel összhangban meghatározzák nemzeti pénzügyi hozzájárulásukat.

(2) A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak legalább 900 000 000 EUR összeggel kell hozzájárulniuk a közös vállalkozáshoz, vagy pedig gondoskodniuk kell arról, hogy tagszervezeteik és társult szervezeteik tegyék meg e hozzájárulást.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulások az alapokmány 15. cikke szerinti hozzájárulásokból tevődnek össze.

(4) Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett hozzájárulásokat az egyes részt vevő államok a területükön székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek juttathatják. A részt vevő államok kiegészíthetik a közös vállalkozás hozzájárulását az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkében, az (EU) 2021/694 rendelet 14. cikkében vagy az (EU) 2021/1153 rendelet 14. cikkében meghatározott, alkalmazandó maximális visszatérítési rátán belül. Az ilyen hozzájárulások nem érinthetik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat.

(5) A közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai minden év január 31-ig jelentést nyújtanak be az alapokmány 15. cikkében meghatározott irányító testülethez az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, az előző pénzügyi évben nyújtott hozzájárulások értékéről.

(6) Az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének b)-g) pontjában említett hozzájárulások értékének megállapításához ^*  a költségeket az érintett szervezetek szokásos költségelszámolási gyakorlatának, a székhelyük szerinti országban alkalmazandó számviteli standardoknak, valamint a hatályos nemzetközi számviteli standardoknak és nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak megfelelően kell megállapítani. A költségeket az érintett szervezet által kijelölt független külső könyvvizsgálónak vagy a részt vevő államok ellenőrző hatóságainak kell igazolnia. Fennmaradó bizonytalanságok esetén a közös vállalkozás ellenőrizheti az értékmegállapítás céljára alkalmazott módszert. Ha a bizonytalanság ezt követően is fennáll, a közös vállalkozás auditálhatja az értékmegállapítási módszert.

(7) A Bizottság a közös vállalkozásnak juttatott uniós pénzügyi hozzájárulást megszüntetheti, arányosan csökkentheti vagy felfüggesztheti, illetve megindíthatja az alapokmány 23. cikke szerinti végelszámolási eljárást a következő esetekben:

a) ha a közös vállalkozás nem teljesíti az uniós hozzájárulás feltételeit, vagy

b) az Uniótól eltérő tagok - ideértve azok tagszervezeteit és kapcsolódó szervezeteit is - nem vagy csak részben biztosítják az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat, vagy nem tartják be az e hozzájárulásokra irányadó határidőket; vagy

c) a 24. cikkben említett értékelések eredményeként.

A Bizottságnak az uniós hozzájárulás megszüntetéséről, arányos csökkentéséről vagy felfüggesztéséről szóló határozata nem akadályozza meg a közös vállalkozásnak a határozatról való értesítése előtt az Uniótól eltérő tagoknál felmerült elszámolható költségek megtérítését.

8. cikk

A részt vevő államok hozzájárulásainak kezelése

(1) Minden részt vevő állam indikatív kötelezettséget vállal a közvetett tevékenységek keretében a közös vállalkozásnak nyújtandó nemzeti pénzügyi hozzájárulásainak összegére. Ezt a kötelezettségvállalást évente kell megtenni a közös vállalkozás tekintetében, a munkaprogram elfogadása előtt.

Az (EU) 2021/695 rendelet 22. cikkében, az (EU) 2021/694 rendelet 18. cikkében és az (EU) 2021/1153 rendelet 11. cikkében foglalt kritériumokon túlmenően a munkaprogram mellékletként tartalmazhat a nemzeti jogalanyok részvételére vonatkozó támogathatósági kritériumokat is.

Az egyes részt vevő államok megbízzák a közös vállalkozást a pályázatoknak a Horizont Európa szabályai szerinti értékelésével.

A pályázatok kiválasztása az értékelő bizottság által rendelkezésre bocsátott rangsor alapján történik. Az irányító testület a munkaprogramban meghatározottak szerint, kellően indokolt esetekben eltérhet ettől a listától a portfólióalapú megközelítés általános következetességének biztosítása érdekében.

Minden részt vevő államnak a nemzeti stratégiai prioritások alapján vétójoga van minden olyan kérdésben, amely a közös vállalkozásnak nyújtott saját nemzeti hozzájárulásának az adott részt vevő államokban székhellyel rendelkező pályázók javára történő felhasználására vonatkozik.

(2) Minden részt vevő állam egy vagy több igazgatási megállapodást köt a közös vállalkozással, amely meghatározza a hozzájárulásoknak az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező pályázók részére történő kifizetésére és az azokról való jelentéstételre alkalmazandó koordinációs mechanizmust. Az ilyen megállapodásnak tartalmaznia kell az ütemezést, a kifizetési feltételeket, a jelentéstételi és az ellenőrzési követelményeket.

Minden részt vevő államnak törekednie kell arra, hogy a kifizetéseinek ütemezését, a jelentéstételt és az ellenőrzéseket összehangolja a közös vállalkozáséval, és hogy a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályait összhangba hozza a Horizont Európa szabályaival.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodásban minden részt vevő állam megbízhatja a közös vállalkozást a hozzájárulásának a kedvezményezettjei részére történő kifizetésével. A pályázatok kiválasztását követően a részt vevő állam kötelezettséget vállal a kifizetésekhez szükséges összegre. A részt vevő állam ellenőrző hatóságai ellenőrizhetik saját nemzeti hozzájárulásaikat.

9. cikk

Üzemeltető szervezet

(1) Az EuroHPC szuperszámítógépeket olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben tagállam. Amennyiben egy részt vevő állam már üzemeltet egy csúcskategóriás vagy közepes teljesítményű szuperszámítógépnek minősülő EuroHPC szuperszámítógépet, akkor a részvételi szándék kifejezésére való korábbi felhívást követő kiválasztási időponttól számított legalább öt éven belül nem vehet részt az ilyen szuperszámítógépek következő generációjára vonatkozó részvételi szándék kifejezésére való új felhívásban. Kvantum-számítógépek és kvantumszimulátorok beszerzése, illetve az EuroHPC szuperszámítógép kvantumgyorsítókkal való korszerűsítése esetén ez az időszak két évre csökken.

(2) A 11., 12. és 14. cikkben említett EuroHPC szuperszámítógépek tekintetében az üzemeltető szervezet képviselhet egy részt vevő államot, amely tagállam, vagy képviselhet egy üzemeltetési konzorciumot. Az üzemeltető szervezet és a részt vevő állam illetékes hatóságai vagy az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok illetékes hatóságai erre vonatkozó megállapodást kötnek.

(3) A közös vállalkozás üzemeltető szervezetet bíz meg a teljeskörűen a tulajdonában álló, vagy a 11., 12. és 14. cikknek megfelelően közös tulajdonban álló minden egyes EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetésével.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében említett üzemeltető szervezeteket az e cikk (5) bekezdésének és a közös vállalkozás a 19. cikkben említett pénzügyi szabályainak megfelelően kell kiválasztani.

(5) ^*  Az e cikk (2) bekezdésében említett üzemeltető szervezetet és az üzemeltető szervezet székhelye szerinti érintett részt vevő államot, illetve az érintett üzemeltetési konzorciumot az irányító testület választja ki részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően, tisztességes és átlátható eljárás keretében, többek között az alábbi szempontok alapján:

a) a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban meghatározott általános rendszerkövetelményeknek való megfelelés;

b) az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költsége, ideértve egy pontos becslést és az e szuperszámítógép teljes élettartamára vetített üzemeltetési költségek ellenőrzésének módját;

c) az üzemeltető szervezet tapasztalata hasonló rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése terén;

d) a fogadó létesítmény fizikai és informatikai infrastruktúrájának minősége, biztonságossága és az Unió többi részével való összekapcsoltsága;

e) a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, azaz a kiválasztási eljárást kísérő dokumentumokkal benyújtott, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak való megfelelés képessége;

f) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti tagállamnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy - addig, ameddig a közös vállalkozás át nem ruházza az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogát az említett üzemeltető szervezetre, vagy pedig ameddig a szuperszámítógépet el nem adják vagy a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik - fedezik az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének azt a részét, amelyet nem fedez az 5. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy a 6. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás.

Az MI-re optimalizált szuperszámítógépek esetében az üzemeltető szervezetekre a következő további kiválasztási szempontok alkalmazandók:

a. meglévő adatközpont közelsége vagy az ahhoz való, rendkívül nagy sávszélességű hálózatokon keresztüli kapcsolódás;

b. az üzemeltető szervezet jövőképe, tervei és képessége az MI-vel foglalkozó induló vállalkozások ökoszisztémáját, a kutatási és innovációs ökoszisztémát, valamint az MI-felhasználói közösséget illetően felmerülő kihívások kezelésével, továbbá központosított vagy decentralizált támogató MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban;

c. a támogató MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatási környezetért várhatóan felelős csapatban rendelkezésre álló tapasztalatok és know-how minősége és helytállósága;

d. más MI-gyárakkal, az EuroHPC-kompetenciaközpontokkal és EuroHPC kiválósági központokkal, valamint az MI-vel kapcsolatos releváns kezdeményezésekkel - így például a mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások központjaival, a mesterségesintelligencia- és adatökoszisztémákkal, a mesterségesintelligencia-tesztelési és -kísérleti létesítményekkel, az európai központi mesterségesintelligencia-platformmal, az MI-orientált digitális innovációs központokkal és más kapcsolódó kezdeményezésekkel - való interakcióra és együttműködésre irányuló tervek;

e. az üzemeltető szervezetnek a tehetségbázis fejlesztéséhez való hozzájárulásra irányuló meglévő képességei és jövőbeli tervei.

(5a) ^*  A meglévő üzemeltető szervezetek MI-gyár címre pályázhatnak. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően az irányító testület tisztességes és áltátható, többek között a 9. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében bemutatott kiválasztási szempontokon alapuló eljárással kiválaszt valamely meglévő üzemeltető szervezetet, feltéve, hogy az adott üzemeltető szervezet igazolni tudja, hogy EuroHPC-szuperszámítógépe elegendő számítástechnikai erőforrással rendelkezik a nagy léptékű, általános célú MI-modellek és az újonnan megjelenő MI-alkalmazások tanításához.

(6) A 13. cikkben említett, ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek esetében az üzemeltető szervezet megállapodást köt a magánpartner-konzorciummal az ilyen szuperszámítógépek vagy az EuroHPC szuperszámítógépek partíciói beszerzésének és működtetésének előkészítése érdekében.

Az ipari felhasználásra alkalmas szuperszámítógépek üzemeltetése tekintetében a következő feltételeknek kell megfelelni:

a) a közös vállalkozás az üzemeltető szervezetet bízza meg minden egyes, a 13. cikknek megfelelően közös tulajdonban lévő, ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetésével;

b) az üzemeltető szervezeteket az e cikk (5) bekezdésének és a közös vállalkozás 19. cikkben említett pénzügyi szabályainak megfelelően kell kiválasztani;

c) az üzemeltető szervezetet és az üzemeltető szervezethez társult magánpartner-konzorciumot az irányító testület választja ki részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően, tisztességes és átlátható eljárás keretében, többek között a következők alapján:

i. az e cikk (5) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott szempontok; és

ii. a magánpartner-konzorciumnak az arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy fedezi az EuroHPC szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének azt a részét, amelyet nem fedez az 5. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy a 6. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás.

(6a) ^*  A 12a. cikkben említett, MI-re optimalizált szuperszámítógépek esetében az üzemeltető szervezet a támogató szolgáltatásaihoz való hozzáférés megkönnyítése céljából egyablakos rendszert hoz létre a felhasználók - többek között az induló vállalkozások, a kis- és középvállalkozások és a tudományos felhasználók - számára.

(7) A kiválasztott üzemeltető szervezet a Bizottság előzetes beleegyezésével dönthet további részt vevő államoknak vagy magánpartner-konzorciumnak az üzemeltető konzorciumba való meghívásáról. A csatlakozó részt vevő államok vagy magánszektorbeli tagok pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulása vagy bármely más kötelezettségvállalása nem érinti a 11., 12., 13. és 14. cikkben meghatározott, az említett EuroHPC szuperszámítógéppel kapcsolatos uniós pénzügyi hozzájárulást, az annak megfelelő tulajdonosi jogokat és a hozzáférési idő Unióra jutó százalékos arányát.

10. cikk

Üzemeltetési megállapodás

(1) A közös vállalkozás az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére vonatkozó eljárás megindítása előtt minden kiválasztott üzemeltető szervezettel üzemeltetési megállapodást köt.

(2) Az üzemeltetési megállapodásnak különösen a következőkre kell kiterjednie az EuroHPC szuperszámítógépek tekintetében:

a) jogok és kötelezettségek a szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárás során, beleértve a szuperszámítógép átvételi vizsgálatát is;

b) a felelősségre vonatkozó feltételek a szuperszámítógép üzemeltetése során;

c) a szuperszámítógép üzemeltetése során a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint;

d) a szuperszámítógép energiahatékonyságára és környezeti fenntarthatóságára vonatkozó tervek;

e) a szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési időből az Unióra jutó részhez való hozzáférés feltételei, az irányító testület 17. cikkel összhangban hozott döntésének megfelelően;

f) a hozzáférési idők elszámolásának részletes szabályai;

g) a teljes tulajdonlási költségből az a rész, amelynek vonatkozásában az üzemeltető szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy azt a székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezzék;

h) a tulajdonjognak a 11. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (7) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében és a 14. cikk (6) bekezdésében említett átruházására vonatkozó feltételek, ideértve az EuroHPC szuperszámítógépek esetében a maradványértékük kiszámítására és az üzemen kívül helyezésükre vonatkozó rendelkezéseket is;

i) az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy hozzáférést biztosítson az EuroHPC szuperszámítógépekhez, miközben biztosítja a szuperszámítógépek biztonságát, továbbá a személyes adatok védelmét az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban, az elektronikus hírközlés területén a magánélet védelmét a 2002/58/EK irányelvvel összhangban, az üzleti titkok védelmét az (EU) 2016/943 irányelvvel összhangban, valamint a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó egyéb adatok titkosságának védelmét;

j) az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy az EuroHPC szuperszámítógép üzemeltetési költségeire és a felhasználók hozzáférési idejére kiterjedő tanúsított ellenőrzési eljárást vezessen be;

k) az üzemeltető szervezet azon kötelezettsége, hogy minden év január 31-ig ellenőrzési jelentést és adatokat nyújtson be az irányító testülethez az előző pénzügyi évre vonatkozó hozzáférési idő felhasználásáról;

l) ^*  az arra az esetre alkalmazandó különös feltételek, amikor az üzemeltető szervezet ipari használatra üzemeltet EuroHPC-szuperszámítógépet vagy MI-re optimalizált szuperszámítógépet.

(3) Az üzemeltetési megállapodásra az uniós jog az irányadó, amelyet az olyan kérdések tekintetében, amelyekről ez a rendelet vagy más uniós jogi aktusok nem rendelkeznek, kiegészít annak a tagállamnak a joga, amelyben az üzemeltető szervezet székhellyel rendelkezik.

(4) Az üzemeltetési megállapodásba az EUMSZ 272. cikkével összhangban választott bírósági kikötést kell beilleszteni, amely szerint az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az üzemeltetési megállapodás hatálya alá tartozó minden kérdésben.

(5) Az üzemeltetési megállapodás megkötését követően, és e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a közös vállalkozás - a kiválasztott üzemeltető szervezet támogatásával - a közös vállalkozás 19. cikkben említett pénzügyi szabályaival összhangban megindítja az EuroHPC szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

(6) A közepes teljesítményű szuperszámítógépek esetében az üzemeltetési megállapodás megkötését követően a közös vállalkozás vagy az üzemeltető szervezet a közös vállalkozás 19. cikkben említett pénzügyi szabályaival összhangban megindítja mindkét szerződő fél nevében az EuroHPC szuperszámítógép beszerzésére vonatkozó eljárásokat.

11. cikk

A csúcskategóriás szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1) A közös vállalkozás szerzi be a csúcskategóriás szuperszámítógépeket, valamint ő rendelkezik azok tulajdonjogával.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás a csúcskategóriás szuperszámítógép beszerzési költségének legfeljebb 50%-át és üzemeltetési költségének legfeljebb 50%-át fedezi.

A csúcskategóriás szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, adott esetben kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3) A csúcskategóriás szuperszámítógép beszállítójának kiválasztásához használt kiírási feltételek meghatározásánál figyelembe kell venni a felhasználói igényeket és a kiválasztott üzemeltető szervezet által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázatban megadott általános rendszerjellemzőket. A kiválasztásnál tekintetbe kell venni az ellátási lánc biztonságát is.

(4) A közös vállalkozás első felhasználóként járhat el, és beszerezhet olyan csúcskategóriás szuperszámítógépeket, amelyek integrálják az elsősorban az Unióban kifejlesztett keresletorientált, felhasználó-központú és versenyképes technológiákat.

(5) Az irányító testület a munkaprogramban - biztonsági okokból kellően indokolt esetben - határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdésével összhangban feltételekhez köti a beszállítók csúcskategóriás szuperszámítógépek beszerzésében való részvételét, vagy pedig biztonsági okokból vagy az Unió stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek miatt az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátozza részvételüket.

(6) A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti végelszámolása sérelme nélkül legkorábban öt évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett, csúcskategóriás szuperszámítógép megfelelt a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a csúcskategóriás szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve a szuperszámítógépet el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. A csúcskategóriás szuperszámítógép tulajdonjogának átruházása esetén az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem az üzemen kívül helyezés mellett döntenek, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel a csúcskategóriás szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, a szuperszámítógépek eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

12. cikk

Kvantumszámítógépek és kvantumszimulátorok beszerzése és tulajdonjoga

(1) A közös vállalkozás kvantumszámítógépeket és kvantumszimulátorokat szerez be, amelyek a kísérleti rendszerektől a prototípusokig és operációs rendszerekig terjedhetnek és önálló gépekként, illetve csúcskategóriás vagy közepes teljesítményű nagy teljesítményű számítógépekkel hibrid, felhőn keresztül elérhető rendszerben működnek, és rendelkezik ezek tulajdonjogával.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás a kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok beszerzési költségének legfeljebb 50%-át és üzemeltetési költségének legfeljebb 50%-át fedezi.

A kvantumszámítógépek vagy kvantumszimulátorok teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, adott esetben kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3) A csúcskategóriás szuperszámítógépek és kvantumszimulátorok beszállítójának kiválasztásához használt kiírási feltételek meghatározásánál figyelembe kell venni a felhasználói igényeket és a kiválasztott üzemeltető szervezet által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázatban megadott általános rendszerjellemzőket. A kiválasztásnál tekintetbe kell venni az ellátási lánc biztonságát is.

(4) A közös vállalkozás első felhasználóként járhat el, és beszerezhet olyan kvantumszámítógépeket és kvantumszimulátorokat, amelyek integrálják az elsősorban az Unióban kifejlesztett technológiákat.

(5) Az irányító testület a munkaprogramban - biztonsági okokból kellően indokolt esetben - határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdésével összhangban feltételekhez köti a beszállítók kvantumszámítógépek és kvantumszimulátorok beszerzésében való részvételét, vagy pedig biztonsági okokból vagy az Unió stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek miatt az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátozza részvételüket.

(6) A kvantumszámítógépeket vagy kvantumszimulátorokat egy EuroHPC szuperszámítógép üzemeltető szervezeténél vagy az Unióban található szuper-számítástechnikai központban kell elhelyezni.

(7) A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említett végelszámolása sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor megfelelt az átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve a kvantumszámítógépet vagy a kvantumszimulátort el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. A kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogának átruházása esetén az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem az üzemen kívül helyezés mellett döntenek, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor tulajdonjogának átruházását, a kvantumszámítógép vagy kvantumszimulátor eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

12a. cikk ^* 

MI-re optimalizált szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1) A közös vállalkozás MI-re optimalizált szuperszámítógépeket szerez be, és rendelkezik azok tulajdonjogával.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás az MI-re optimalizált szuperszámítógépek beszerzési költségének legfeljebb 50%-át és üzemeltetési költségének legfeljebb 50%-át fedezheti. Az üzemeltetési költségekbe az MI-orientált szuper-számítástechnikai szolgáltatások költségei is beletartoznak.

Az MI-re optimalizált szuperszámítógépek teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok fedezik, adott esetben kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3) Az MI-re optimalizált szuperszámítógépek beszállítójának kiválasztásakor tekintetbe kell venni az ellátási lánc biztonságát. A kiválasztást olyan kiírási feltételekre kell alapozni, amelyek keresletvezéreltek, és amelyek figyelembe veszik a felhasználói igényeket és a kiválasztott üzemeltető szervezet által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázatban megadott általános rendszerjellemzőket.

(4) A közös vállalkozás eljárhat olyan MI-re optimalizált szuperszámítógépek első felhasználójaként, amelyek elsősorban az Unióban kifejlesztett technológiákat integrálnak.

(5) Az irányító testület a munkaprogramban - biztonsági okokból kellően indokolt esetben - határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdésével összhangban feltételekhez köti a beszállítóknak az MI-re optimalizált szuperszámítógépek beszerzésében való részvételét, vagy az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátozza részvételüket biztonsági okokból vagy ha a tevékenységek közvetlenül kapcsolódnak az Unió stratégiai autonómiájához.

(6) Az MI-re optimalizált szuperszámítógépeket egy EuroHPC-szuperszámítógép üzemeltető szervezeténél vagy egy Unióban található szuper-számítástechnikai központban kell elhelyezni.

(7) A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említett végelszámolása sérelme nélkül, legkorábban öt évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett, MI-re optimalizált szuperszámítógép megfelelt az átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és az üzemeltetési megállapodásban foglaltaknak megfelelően az MI-re optimalizált szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni az említett üzemeltető szervezetre, illetve az MI-re optimalizált szuperszámítógépet el lehet adni egy másik szervezetnek, vagy üzemen kívül lehet helyezni. Egy MI-re optimalizált szuperszámítógép tulajdonjogának átruházása esetén az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházásra kerülő szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak az üzemeltető szervezetre történő átruházására, hanem az MI-re optimalizált szuperszámítógép üzemen kívül helyezés mellett döntenek, a vonatkozó költségeket egyenlően kell megosztani a közös vállalkozás és az üzemeltető szervezet között. A közös vállalkozás nem felel az MI-re optimalizált szuperszámítógép tulajdonjogának átruházását, vagy az MI-re optimalizált szuperszámítógép eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

13. cikk

Ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1) A közös vállalkozás a magánpartner-konzorciummal közösen olyan legalább közepes teljesítményű szuperszámítógépeket vagy EuroHPC szuperszámítógép-partíciókat szerez be, amelyeket elsődlegesen ipari használatra szánnak, és önállóan vagy magánpartner-konzorciummal közösen rendelkezik a tulajdonjogokkal.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás az EuroHPC szuperszámítógépek vagy az EuroHPC szuperszámítógépek partíciói beszerzési költségének legfeljebb 35%-át fedezi. Az EuroHPC szuperszámítógépek vagy az EuroHPC szuperszámítógépek partíciói teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét a magánpartner-konzorcium fedezi.

(3) Az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógép beszállítójának kiválasztásához használt kiírási feltételek meghatározásánál figyelembe kell venni a felhasználói igényeket és a kiválasztott üzemeltető szervezet által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázatban megadott általános rendszerjellemzőket. A kiválasztásnál tekintetbe kell venni az ellátási lánc biztonságát is.

(4) Az irányító testület a munkaprogramban - biztonsági okokból kellően indokolt esetben - határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdésével összhangban feltételekhez köti a beszállítók ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésében való részvételét, vagy pedig biztonsági okokból vagy az Unió stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek miatt az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátozza részvételüket.

(5) Az ipari használatra szánt EuroHPC szuperszámítógépeket vagy EuroHPC szuperszámítógépek partícióit EuroHPC szuperszámítógépet üzemeltető szervezetnél kell elhelyezni.

(6) A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említett végelszámolása sérelme nélkül legkorábban négy évvel azt követően, hogy egy üzemeltető szervezetnél üzembe helyezett EuroHPC szuperszámítógép megfelelt a közös vállalkozás által végzett átvételi vizsgálaton, az irányító testület döntése alapján és a magánpartner-konzorciummal egyetértésben az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogát át lehet ruházni a magánpartner-konzorciumra, illetve a szuperszámítógépet el lehet adni egy másik szervezetnek vagy üzemen kívül lehet helyezni. Az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogának átruházása esetén a magánpartner-konzorcium visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó EuroHPC szuperszámítógép maradványértékét. Ha nem kerül sor a tulajdonjognak a magánpartner-konzorciumra történő átruházására, hanem az üzemen kívül helyezés mellett döntenek, a vonatkozó költségeket a magánpartner-konzorcium viseli. A közös vállalkozás nem felel az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, a szuperszámítógépek eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért.

14. cikk

Közepes teljesítményű szuperszámítógépek beszerzése és tulajdonjoga

(1) A közös vállalkozás az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam ajánlatkérő szerveivel vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államainak ajánlatkérő szerveivel közösen közepes teljesítményű szuperszámítógépeket szerez be, és közösen rendelkeznek a tulajdonjogokkal.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás a közepes teljesítményű szuperszámítógépek beszerzési költségének legfeljebb 35%-át és üzemeltetési költségének legfeljebb 35%-át fedezi. A közepes teljesítményű szuperszámítógépek teljes tulajdonlási költségének fennmaradó részét az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai fedezik, adott esetben kiegészítve a 6. cikkben említett hozzájárulásokkal.

(3) A közepes teljesítményű szuperszámítógép beszállítójának kiválasztásához használt kiírási feltételek meghatározásánál figyelembe kell venni a felhasználói igényeket és a kiválasztott üzemeltető szervezet által a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázatban megadott általános rendszerjellemzőket. A kiválasztásnál tekintetbe kell venni az ellátási lánc biztonságát is.

(4) A közös vállalkozás első felhasználóként járhat el, és beszerezhet olyan közepes teljesítményű szuperszámítógépeket, amelyek integrálják az elsősorban az Unióban kifejlesztett keresletorientált, felhasználó-központú és versenyképes technológiákat.

(5) Az irányító testület a munkaprogramban - biztonsági okokból kellően indokolt esetben - határozhat úgy, hogy az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdésével összhangban feltételekhez köti a beszállítók közepes teljesítményű szuperszámítógépek beszerzésében való részvételét, vagy pedig biztonsági okokból vagy az Unió stratégiai autonómiájához közvetlenül kapcsolódó tevékenységek miatt az említett rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban korlátozza részvételüket.

(6) A közös vállalkozásnak az alapokmány 23. cikkének (4) bekezdésében említett végelszámolása sérelme nélkül a közepes teljesítményű szuperszámítógép tulajdonjoga azon részét, amellyel a közös vállalkozás rendelkezik, a szuperszámítógép teljes értékcsökkenését követően át kell ruházni az említett üzemeltető szervezetre. Az üzemeltető szervezet visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógép maradványértékét. A közös vállalkozás nem felel a közepes teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását követően felmerülő költségekért.

15. cikk

A szuperszámítógépek fejlesztése

(1) ^*  A közös vállalkozás részvételi szándék kifejezésére való felhívást tehet közzé a tulajdonában vagy társtulajdonában lévő EuroHPC-szuperszámítógépek fejlesztése, a szuperszámítógép teljesítményszintjének az exaszinthez közeli szintre történő emelése vagy a szuperszámítógép MI-képességeinek növelése, vagy a szuperszámítógép működési teljesítményének bármilyen más módon - többek között kvantumgyorsítók révén - történő növelése érdekében.

(2) ^* 

(3) Az üzemeltető szervezetet az irányító testület választja ki tisztességes és átlátható, többek között a következő kritériumokon alapuló eljárás keretében:

a) a fejlesztés indokoltsága;

b) kompatibilitás az eredeti EuroHPC szuperszámítógéppel;

c) az EuroHPC szuperszámítógép működési teljesítményének növekedése;

d) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti tagállamnak vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai illetékes hatóságainak arra vonatkozó kötelezettségvállalását bizonyító megfelelő dokumentum rendelkezésre bocsátása, hogy - addig, ameddig a közös vállalkozás át nem ruházza az EuroHPC szuperszámítógép tulajdonjogát az említett üzemeltető szervezetre, vagy pedig ameddig a szuperszámítógépet el nem adják vagy a tulajdonjog átruházása nélkül üzemen kívül nem helyezik - fedezi az EuroHPC szuperszámítógép fejlesztési költségének azt a részét, amelyet nem fedez az 5. cikkben meghatározottak szerinti uniós hozzájárulás vagy a 6. cikkben meghatározottak szerinti bármely más uniós hozzájárulás.

(4) A közös vállalkozás a kiválasztott üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam ajánlatkérő szerveivel vagy a kiválasztott üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok ajánlatkérő szerveivel közösen beszerzi a szuperszámítógéphez a fejlesztést, amelynek tulajdonjogára az eredeti EuroHPC szuperszámítógépre vonatkozó tulajdonjogi feltételek vonatkoznak.

(5) ^*  A fejlesztéssel kapcsolatos beszerzési költségekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás százalékos arányának meg kell egyeznie az eredeti EuroHPC-szuperszámítógéphez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás százalékos arányával, amelynek értékcsökkenését az eredeti szuperszámítógép várható hátralévő élettartama alatt kell elszámolni. A fejlesztés üzemeltetési többletköltségeihez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás százalékos arányának meg kell egyeznie az eredeti EuroHPC-szuperszámítógéphez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás százalékos arányával. Az (EU) 2018/1488 rendelet alkalmazásának időtartama alatt beszerzett, petaszintű szuperszámítógépek esetében a fejlesztéshez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás az üzemeltetési többletköltségek legfeljebb 35%-át fedezheti.

(6) A fejlesztett EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési időből az Unióra jutó rész változatlan marad a gép teljes élettartama alatt. Amennyiben a fejlesztés kapacitásnövekedéssel jár, az újabb hozzáférési időnek közvetlenül arányosnak kell lennie az Unió hozzájárulásával.

16. cikk

Az EuroHPC szuperszámítógépek használata

(1) A 17. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül, az EuroHPC szuperszámítógépek használata nyitva áll köz- és magánszektorbeli felhasználók előtt, és elsősorban polgári alkalmazásokra irányul. Az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépek kivételével, e szuperszámítógépek használata elsősorban a közfinanszírozású programok kutatási és innovációs céljait, a közszektorbeli alkalmazásokat, valamint adott esetben a kkv-k magáncélú innovációs tevékenységeit szolgálja.

(1a) ^*  Az MI-re optimalizált szuperszámítógépeket és az MI-képességek tekintetében korszerűsített EuroHPC-szuperszámítógépeket elsősorban nagy léptékű, általános célú, tanító MI-modellek és újonnan megjelenő MI-alkalmazások fejlesztésére, tesztelésére, értékelésére és validálására, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikát igénylő uniós MI-megoldások továbbfejlesztésére, továbbá a tudományos problémák megoldását célzó nagy léptékű MI-algoritmusok végrehajtására kell felhasználni.

(2) Az irányító testület a 17. cikknek megfelelően meghatározza az EuroHPC szuperszámítógépek használatához való hozzáférés általános feltételeit, ezenkívül pedig egyedi hozzáférési feltételeket határozhat meg a különböző felhasználó-, illetve alkalmazástípusok tekintetében. A szolgáltatás biztonsága és minősége ugyanaz kell, hogy legyen az egyes felhasználói kategóriák minden felhasználója számára, az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépeket kivéve, amelyek biztonságának és minőségének meg kell felelnie az ipari követelményeknek a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2a) ^*  Az irányító testület a 17. cikkel összhangban meghatározza az MI-re optimalizált szuperszámítógépekhez és az MI-képességek tekintetében korszerűsített EuroHPC-szuperszámítógépekhez való hozzáférés különös feltételeit, figyelembe véve az MI-vel foglalkozó induló vállalkozások ökoszisztémájának, valamint a kutatási és innovációs ökoszisztémának a sajátos szükségleteit. Idetartozik az induló vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások részére biztosított külön hozzáférés is. Kizárólag az uniós értékekkel összhangban lévő, megbízható és etikus MI-modellek, -rendszerek és -alkalmazások fejlesztésére irányuló javaslatok esetében biztosítható hozzáférési jogosultság.

(3) A valamely tagállamban vagy valamely, a Horizont 2020-hoz társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók hozzáférhetnek az (EU) 2018/1488 rendelettel létrehozott az EuroHPC közös vállalkozás által beszerzett szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez.

(4) A valamely tagállamban vagy valamely, a Digitális Európa programhoz vagy a Horizont Európához társult harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található felhasználók hozzáférhetnek a 2020 után beszerzett EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez.

(5) Kellően indokolt esetben és az Unió érdekeinek figyelembevételével az irányító testület dönthet úgy, hogy valamely harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, vagy ott található szervezeteknek vagy nemzetközi szervezeteknek hozzáférési időt ad EuroHPC szuperszámítógépekhez.

17. cikk

Az Unió EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési idejének kiosztása

(1) ^*  Az egyes csúcskategóriás szuperszámítógépekhez, kvantumszámítógépekhez és MI-re optimalizált EuroHPC-szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó résznek egyenes arányban kell állnia az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak az EuroHPC-szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségéhez viszonyított arányával, és így nem haladhatja meg az EuroHPC-szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idő 50%-át.

(2) Az egyes közepes teljesítményű EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban áll az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak a szuperszámítógép beszerzési és üzemeltetési költségéhez viszonyított arányával, és nem haladhatja meg a szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idő 35%-át.

(3) Az egyes ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépekhez való hozzáférési időből az Unióra jutó rész egyenes arányban áll az 5. cikk (1) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulásnak a szuperszámítógép beszerzési költségéhez viszonyított arányával, és nem haladhatja meg a szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idő 35%-át.

(4) Az üzemeltető szervezet székhelye szerinti minden egyes részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium minden egyes részt vevő állama számára ki kell osztani minden egyes EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt fennmaradó hozzáférési időt. Az üzemeltetési konzorciumok esetében a részt vevő államok egymás között megállapodnak a szuperszámítógép hozzáférési idejének elosztásáról.

(5) Az irányító testület meghatározza az EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(6) A 16. cikk (4) bekezdésében említett közszektorbeli felhasználók ingyenesen vehetik igénybe az EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részét. E hozzáférési időt az ipari felhasználók számára is ingyenesen kell biztosítani a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program által finanszírozott, valamint a Horizont Európa vagy a Digitális Európa program keretében kiválósági pecsétet elnyert kutatási és innovációs tevekénységekkel összefüggő alkalmazások, továbbá adott esetben a kkv-k magáncélú innovációs tevékenységek esetében. Vezérelvként az ilyen tevékenységekhez az irányító testület által meghatározott, tisztességes és átlátható konzultatív szakértői vizsgálat alapján kell hozzáférési időt kiosztani, a közös vállalkozás által indított, a részvételi szándék kifejezésére való folyamatos felhívásokat követően.

(7) A magáncélú innovációs tevékenységeket végző kkv-k kivételével a többi felhasználónak a nyílt tudományt támogató megközelítést kell alkalmaznia a közös vállalkozás szuperszámítógépeihez való hozzáférés révén szerzett ismeretek terjesztése tekintetében, összhangban az (EU) 2021/695 rendelet 14. cikkével. Az irányító testület tovább pontosítja a nyílt tudományra vonatkozó, alkalmazandó szabályokat.

(8) Az irányító testület meghatározza a hozzáférési feltételek azon különös szabályait, amelyek eltérnek a (6) bekezdésben említett vezérelvektől. E különös szabályok a hozzáférési időnek az Unió szempontjából stratégiainak ítélt projektek és tevékenységek részére történő kiosztásra vonatkoznak.

(9) Az Unió kérése alapján az ügyvezető igazgató közvetlen hozzáférést ad az EuroHPC szuperszámítógépekhez azon kezdeményezések számára, amelyekről az Unió úgy véli, hogy alapvetőek a köz javára működtetett, az egészségüggyel vagy az éghajlattal összefüggő vagy más döntő fontosságú szükséghelyzeti támogatási szolgáltatások nyújtása szempontjából, valamint veszélyhelyzetek vagy válságkezelés esetén, továbbá olyan esetekben, amelyeket az Unió a biztonsága és védelme tekintetében alapvetőnek vél. Az ilyen hozzáférés megvalósításának szabályait és feltételeit az irányító testület által elfogadott hozzáférési feltételekben kell meghatározni.

(10) Az irányító testület meghatározza azokat a feltételeket, amelyek az ipari felhasználás esetén alkalmazandók a biztonságos nagy teljesítményű számítástechnikai és adatforrásokhoz való hozzáférési idő Unióra jutó részéhez történő hozzáférésnek a (6) bekezdésben meghatározottaktól eltérő alkalmazásoknak történő biztosítására.

(11) Az irányító testület rendszeresen nyomon követi a hozzáférési idő Unióra jutó részének kiosztását, mégpedig részt vevő államonkénti, valamint felhasználói kategóriánkénti bontásban, ideértve a kereskedelmi célú felhasználást is. Határozhat többek között a következőkről:

a) tevékenységi kategóriák vagy felhasználók szerint átalakítja a hozzáférési időket annak érdekében, hogy optimalizálja az EuroHPC szuperszámítógépek kihasználtságát;

b) annak érdekében, hogy tisztességes hozzáférési lehetőségeket biztosítson a felhasználóknak, olyan további támogatási intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek javítják a felhasználók nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekkel kapcsolatos készségeit és szakértelmét.

18. cikk

Az Unió EuroHPC szuperszámítógépekhez való, kereskedelmi célokra szolgáló hozzáférési ideje

(1) Az Unióra jutó, kereskedelmi célokra szolgáló hozzáférési idő tekintetében minden ipari felhasználóra egyedi feltételek vonatkoznak. Ez a kereskedelmi felhasználásra vonatkozó szolgáltatás piaci árakon alapuló, használatalapú díj fizetése ellenében megvalósuló szolgáltatás. A díj mértékét az irányító testület állapítja meg.

(2) A hozzáférési idő Unióra jutó részének kereskedelmi felhasználásából keletkező bevételeket a közös vállalkozás saját költségvetése részét képező bevételnek kell tekinteni, és azokat a közös vállalkozás működési költségeinek fedezésére kell fordítani.

(3) A kereskedelmi szolgáltatások számára kiosztott hozzáférési idő nem haladhatja meg az Unió minden egyes EuroHPC szuperszámítógéphez rendelt teljes hozzáférési idejének 20%-át. Az irányító testület dönt az Unió hozzáférési idejének a kereskedelmi szolgáltatások felhasználói számára történő kiosztásáról, figyelemmel a 17. cikk (11) bekezdésében említett nyomon követés eredményére.

(4) A kereskedelmi szolgáltatások minőségének minden felhasználó számára azonosnak kell lennie.

19. cikk

Pénzügyi szabályok

(1) A közös vállalkozás külön pénzügyi szabályokat fogad el az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 71. cikkében foglaltaknak megfelelően.

(2) A pénzügyi szabályokat közzé kell tenni a közös vállalkozás honlapján.

20. cikk

Személyi állomány

(1) A közös vállalkozás személyi állományára egyrészt a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben ^*  megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: alkalmazási feltételek), másrészt pedig a személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) A közös vállalkozás személyi állományának vonatkozásában az irányító testület gyakorolja a személyzeti szabályzat értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, valamint az alkalmazási feltételek értelmében a szerződéskötési jogosultsággal rendelkező hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei).

(3) A személyzeti szabályzat 110. cikke szerint az irányító testület határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza az említett átruházás felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(4) Rendkívüli körülmények esetén az irányító testület határozhat úgy, hogy ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, illetve ezen hatásköröknek az ügyvezető igazgató általi további átruházását. Ilyen esetben az irányító testület maga gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét, vagy azt az ügyvezető igazgatótól eltérő, valamely más tagjára vagy a közös vállalkozás személyi állományának valamely más tagjára ruházza.

(5) Az irányító testület a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek érvényre juttatásához szükséges megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el.

(6) A személyi erőforrásokat a közös vállalkozás létszámtervében kell meghatározni, az éves költségvetésnek megfelelően, besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban feltüntetve az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát.

(7) A közös vállalkozás személyi állománya ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll.

(8) A személyi állománnyal kapcsolatos minden költséget a közös vállalkozás visel.

21. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és gyakornokok

(1) A közös vállalkozás foglalkoztathat olyan kirendelt nemzeti szakértőket és gyakornokokat, akik nem állnak az alkalmazásában. A kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát az éves költségvetésnek megfelelően fel kell tüntetni a 20. cikk (6) bekezdésében említettek szerinti, a személyi állományra vonatkozó információk között.

(2) Az irányító testület határozatot fogad el a nemzeti szakértőknek a közös vállalkozáshoz történő kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályok megállapításáról.

22. cikk

Kiváltságok és mentességek

A közös vállalkozásra és annak személyi állományára az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

23. cikk

A közös vállalkozás felelőssége

(1) A közös vállalkozás szerződéses felelősségére a vonatkozó szerződéses előírások és az adott megállapodásra, határozatra vagy szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) Szerződésen kívüli felelősség esetén a közös vállalkozás a tagállamok jogrendjében közös, általános elveknek megfelelően megtérít minden olyan kárt, amelyet feladatai teljesítése során a személyzete okozott.

(3) A közös vállalkozás által az (1) és (2) bekezdésben említett felelősség alapján teljesített kifizetések, és az azokkal kapcsolatban felmerülő költségek és ráfordítások a közös vállalkozás kiadásának minősülnek, és azokat annak forrásaiból kell fedezni.

(4) A közös vállalkozás kizárólagos felelősséggel tartozik kötelezettségei teljesítéséért.

(5) A közös vállalkozás nem felel az EuroHPC közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek üzemeltető szervezet általi üzemeltetésével összefüggésben az üzemeltető szervezet tevékenységeiből eredő kárért.

24. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban folyamatosan nyomon kell követni és rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak tevékenységeit annak érdekében, hogy azok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki és kiváló teljesítményt nyújtsanak, továbbá biztosítani lehessen az erőforrások legeredményesebb és leghatékonyabb felhasználását. A nyomon követés és az időszakos felülvizsgálatok eredményeit be kell építeni az európai partnerségek nyomon követésébe és a Horizont Európával kapcsolatos, az (EU) 2021/695 rendelet 50. és 52. cikkében említett értékelések részeként végzett, a közös vállalkozásra vonatkozó értékelésekbe.

(2) A közös vállalkozásnak meg kell szerveznie irányítási és végrehajtási tevékenységeinek folyamatos nyomon követését, továbbá az (EU) 2021/695 rendelet 50. cikkével és III. mellékletével összhangban végrehajtott projektek kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak időszakos felülvizsgálatát.

(3) A közös vállalkozás tevékenységeinek értékelését időben kell elvégezni, hogy annak eredményét be lehessen építeni a Horizont Európának az (EU) 2021/695 rendelet 52. cikke szerinti időközi értékelésébe és végső értékelésébe, valamint a kapcsolódó döntéshozatali folyamatba.

(4) A Bizottság a közös vállalkozás tekintetében időközi és végső értékelést végez a Horizont Európával kapcsolatos, a (EU) 2021/695 rendelet 52. cikkében említett értékelések részeként. Az időközi értékelést átlátható folyamat keretében, független szakértők segítségével kell elvégezni, amint elegendő információ áll rendelkezésre a Horizont Európa végrehajtásáról, de legkésőbb négy évvel a Horizont Európa végrehajtásának kezdetét követően. Az értékelés keretében meg kell vizsgálni, hogy a közös vállalkozás a gazdasági, technológiai, tudományos, társadalmi és szakpolitikai - így többek között éghajlatpolitikai - célkitűzéseivel összhangban miként teljesíti küldetését, és értékelni kell a közös vállalkozás által a Horizont Európa részeként végzett tevékenységek hatékonyságát, eredményességét, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét, a közös vállalkozás szinergiáit és kiegészítő jellegét a releváns európai, nemzeti és adott esetben regionális kezdeményezésekkel, ideértve a Horizont Európa más részeivel, például küldetésekkel, klaszterekkel, tematikus vagy egyedi programokkal való szinergiákat is. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét mind európai, mind nemzeti szinten, és adott esetben fel kell mérni a közös vállalkozás hosszú távú tudományos, társadalmi, gazdasági és szakpolitikai vonatkozású hatásait. Emellett meg kell vizsgálni, hogy a jövőbeli tevékenységek tekintetében melyek a leghatékonyabb szakpolitikai beavatkozási módok, továbbá értékelni kell a közös vállalkozás esetleges megújításának relevanciáját és koherenciáját az európai partnerségek és a szakpolitikai prioritások általános összefüggésében.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett időközi értékelés megállapításai alapján a Bizottság eljárhat a 7. cikk (7) bekezdése szerint, vagy más megfelelő intézkedést hozhat.

(6) A Bizottság továbbá átlátható eljárás keretében kiválasztott, független külső szakértők segítségével értékelhet stratégiai szempontból releváns témákat annak érdekében, hogy megvizsgálja, mennyire haladt előre a közös vállalkozás a kitűzött célok elérésében és mely tényezők járultak hozzá a tevékenységek végrehajtásához, valamint hogy azonosítsa a bevált gyakorlatokat. E további értékelések elvégzése során a Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a közös vállalkozásra gyakorolt adminisztratív hatást.

(7) A közös vállalkozásnak rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia tevékenységeit, hogy e felülvizsgálatok eredményét be lehessen építeni a Horizont Európával kapcsolatos, az (EU) 2021/695 rendelet 52. cikkében említett értékelések részeként végzett, a közös vállalkozásra vonatkozó időközi értékelésbe és végső értékelésbe.

(8) Az (EU) 2021/695 rendelet III. mellékletével összhangban az időszakos felülvizsgálatok és értékelések eredményeit fel kell használni a közös vállalkozás végelszámolásához vagy esetleges megújításához. A közös vállalkozás végelszámolásától számított hat hónapon belül, de legkésőbb két évvel az alapokmány 23. cikkében említett végelszámolási eljárás megindítását követően a Bizottság elvégzi a közös vállalkozás végső értékelését. E végső értékelés eredményeit az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

(9) A Bizottság az értékelés következtetéseivel és a Bizottság észrevételeivel együtt közzéteszi a közös vállalkozás értékelésének eredményeit, és azokat közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával, az (EU) 2021/695 rendelet 52. cikkében említett értékelések részeként.

25. cikk

Az Európai Unió Bíróságának joghatósága és az alkalmazandó jog

(1) Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az alábbi esetekben áll fenn:

a) a közös vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választott bírósági kikötés esetén;

b) a közös vállalkozás személyzete által a feladatai ellátása során okozott károkra vonatkozó kártérítéssel kapcsolatos jogviták esetén;

c) a közös vállalkozás és annak személyzete közötti jogviták esetén, a személyzeti szabályzatban, illetve az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet vagy más uniós jogi aktus nem rendelkezik, azon tagállam joga alkalmazandó, amelyben a közös vállalkozás székhelye található.

26. cikk

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszok

A közös vállalkozás által e rendelet végrehajtásával összefüggésben hozott határozatokkal szemben panaszt lehet benyújtani az ombudsmanhoz az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

27. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1) A Horizont Európa költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzését az (EU) 2021/695 rendelet 53. cikkével összhangban kell elvégezni, a Horizont Európa közvetett tevékenységeinek részeként, különösen az említett rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében szereplő ellenőrzési stratégiával összhangban.

(2) A Digitális Európa program költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzését a közös vállalkozásnak az (EU) 2021/694 rendelet 27. cikkével összhangban kell elvégeznie.

(3) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetéséből finanszírozott tevékenységek kiadásainak utólagos ellenőrzését a közös vállalkozásnak az (EU) 2021/1153 rendelet 26. cikkével összhangban kell elvégeznie, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében végzett tevékenységek részeként.

28. cikk

A tagok pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A közös vállalkozás köteles a Bizottság alkalmazottainak, a közös vállalkozás vagy a Bizottság által felhatalmazott egyéb személyeknek, valamint a Számvevőszéknek, illetve - a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés céljára - a részt vevő államok ellenőrző hatóságainak hozzáférést biztosítani a telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan, többek között elektronikus formában tárolt - információhoz, amelyre az említetteknek az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükségük van.

(2) Az OLAF és az EPPO a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ^* , valamint a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ^*  meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott megállapodásokkal, határozatokkal vagy szerződésekkel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(3) Az e cikk (1) és a (2) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, az e rendelet végrehajtásának eredményeként létrejövő szerződéseknek, megállapodásoknak és határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a közös vállalkozást, a Számvevőszéket, az EPPO-t és az OLAF-ot, valamint - a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés céljára - a részt vevő államok ellenőrző hatóságait arra, hogy hatásköreiknek megfelelően elvégezzék az ilyen ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(4) A közös vállalkozásnak megfelelő belső és külső ellenőrzések elvégzése vagy elvégeztetése révén gondoskodnia kell arról, hogy tagjainak pénzügyi érdekei kellő védelemben részesüljenek.

(5) A közös vállalkozásnak csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között 1999. május 25-én létrejött, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodáshoz ^* . A közös vállalkozásnak meg kell hoznia az OLAF által végzett belső vizsgálatok megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

29. cikk

Az információk bizalmas kezelése

A közös vállalkozásnak gondoskodnia kell azon bizalmas információk védelméről, amelyeknek a hozzáférhetővé tétele sértené a közös vállalkozás tagjainak vagy a tevékenységeiben részt vevő feleknek az érdekeit.

30. cikk

Átláthatóság

A közös vállalkozás birtokában lévő dokumentumok vonatkozásában az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ^*  kell alkalmazni.

31. cikk

A személyes adatok kezelése

Az e rendelet végrehajtása céljából végzett személyesadat-kezelésre az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ^*  kell alkalmazni.

32. cikk

Az eredményekhez való hozzáférés és a pályázatokkal kapcsolatos információk

(1) A közös vállalkozásnak hozzáférést kell biztosítania az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a részt vevő államok hatóságai számára az általa finanszírozott közvetett tevékenységekkel kapcsolatos minden információhoz. Ezen információk magukban foglalják a közös vállalkozás közvetett tevékenységeiben részt vevő kedvezményezettek eredményeit, illetve minden olyan egyéb információt, amely szükségesnek bizonyul az uniós szakpolitikák vagy programok kidolgozásához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez. E hozzáférési jogoknak a nem kereskedelmi és nem versenyalapú használatra kell korlátozódniuk, és összhangban kell lenniük az alkalmazandó titoktartási szabályokkal.

(2) A közös vállalkozásnak az uniós szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása, nyomon követése és értékelése céljából a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a benyújtott pályázatokban szereplő információkat. Ez - a nem kereskedelmi és nem versenyjellegű felhasználásra korlátozottan, valamint az alkalmazandó titoktartási szabályokkal összhangban - értelemszerűen alkalmazandó a részt vevő államokra azon pályázatok tekintetében, amelyekben a területükön székhellyel rendelkező pályázók is részt vesznek.

33. cikk

A Horizont Európa keretében finanszírozott közvetett tevékenységekre vonatkozó részvételi és terjesztési szabályok

(1) A közös vállalkozás által a Horizont Európa keretében finanszírozott közvetett tevékenységekre az (EU) 2021/695 rendeletet kell alkalmazni. Az említett rendelettel összhangban a közös vállalkozás támogató szervnek minősül, és az alapokmány 1. cikkével összhangban pénzügyi támogatást kell nyújtania meghatározott közvetett tevékenységekhez.

(2) Az (EU) 2021/695 rendeletet alkalmazni kell azokra a közvetett tevékenységekre is, amelyeket az alapokmány 15. cikke (3) bekezdésének f) pontjában említett, a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulásokból finanszíroznak.

34. cikk

Visszatérítési ráták

Az (EU) 2021/695 rendelet 34. cikkétől eltérve, a Horizont Európa keretében finanszírozott közvetett tevékenységek tekintetében, valamint a Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységek tekintetében a közös vállalkozás az uniós finanszírozásra résztvevőtípusonként - különösen a kkv-k esetében -, illetve tevékenységtípusonként eltérő visszatérítési rátákat alkalmazhat egy tevékenységen belül. A visszatérítési rátákat fel kell tüntetni a munkaprogramban.

35. cikk

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

Az (EU) 2021/1153 rendeletet kell alkalmazni a közös vállalkozás által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében finanszírozott tevékenységekre.

36. cikk

A Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységekre alkalmazandó szabályok

Az (EU) 2021/694 rendeletet kell alkalmazni a közös vállalkozás által a Digitális Európa program keretében finanszírozott tevékenységekre.

37. cikk

A fogadó tagállam által nyújtott támogatás

A közös vállalkozás és az annak székhelye szerinti tagállam között igazgatási megállapodás jöhet létre, amelyben az adott állam kiváltságokat és mentességeket, valamint egyéb támogatást biztosíthat a közös vállalkozás részére.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az (EU) 2018/1488 rendelet szerint megkezdett tevékenységek sérelme nélkül, ideértve az e tevékenységekkel összefüggő éves végrehajtási terveket és pénzügyi kötelezettségeket, az (EU) 2018/1488 rendelet hatályát veszti.

Az (EU) 2018/1488 rendelet 10., 11., 13. és 14. cikke, valamint az említett rendelethez mellékelt alapokmány 6. és 7. cikke alapján megkezdett tevékenységek tekintetében az említett rendeletet - e tevékenységek lezárultáig és a szükséges mértékben - továbbra is alkalmazni kell.

Az (EU) 2018/1488 rendelet alapján elfogadott éves végrehajtási tervekben előírt pályázati felhívások és ajánlati felhívások nyomán megvalósuló tevékenységeket az említett rendelet alapján megkezdett tevékenységeknek kell tekinteni.

(2) Az (EU) 2018/1488 rendeletre történő valamennyi hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

39. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2018/1488 rendelet alapján alkalmazott személyi állomány jogait és kötelezettségeit. Ennek megfelelően a személyi állomány munkaszerződései e rendelet alapján is hatályban maradnak, összhangban a személyzeti szabályzattal és az alkalmazási feltételekkel.

(2) Az (EU) 2018/1488 rendelet alapján kijelölt ügyvezető igazgatóra a hivatali idejének fennmaradó idejére e rendelet hatálybalépésével rá kell ruházni az ügyvezető igazgató e rendeletben előírt feladatait. Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.

(3) A tagok eltérő megállapodásának hiányában az (EU) 2018/1488 rendelet értelmében a tagokat illető jogok, illetve őket terhelő kötelezettségek, beleértve az eszközöket, a tartozásokat és a forrásokat, az e rendelet értelmében vett tagokra szállnak át.

(4) Az e rendelet hatálybalépését követő első ülésén az irányító testületnek el kell fogadnia az (EU) 2018/1488 rendelet szerinti azon határozatok listáját, amelyek e rendelet alapján továbbra is alkalmazandók. Az (EU) 2018/1488 rendelet szerinti, fel nem használt előirányzatok az e rendelettel létrehozott közös vállalkozásra szállnak át.

(5) A közös vállalkozás (EU) 2018/1488 rendelet szerinti valamennyi joga és kötelezettsége, beleértve az eszközöket, a tartozásokat és a forrásokat, átszáll az e rendelettel létrehozott közös vállalkozásra.

40. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. ŠIRCELJ

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁMÍTÁSTECHNIKÁVAL FOGLALKOZÓ KÖZÖS VÁLLALKOZÁS ALAPOKMÁNYA

1. cikk

Feladatok

A közös vállalkozás az alábbi feladatokat látja el:

a) köz- és magánszektorbeli pénzeszközöket mozgósít a közös vállalkozás tevékenységeinek finanszírozására;

b) támogatja a közös vállalkozás e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott küldetésének, célkitűzéseinek és pillérek köré szervezett tevékenységeinek végrehajtását; az említett tevékenységeket - a vonatkozó rendeletek hatálya szerint - a Horizont Európa létrehozásáról szóló (EU) 2021/695 rendeletből, a Digitális Európa program létrehozásáról szóló (EU) 2021/694 rendeletből és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/1153 rendeletből eredő uniós költségvetésből, továbbá a közös vállalkozás érintett részt vevő államainak a hozzájárulásaiból finanszírozzák; ebből a célból a közös vállalkozás pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat tesz közzé, illetve a Horizont Európa, a Digitális Európa program és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz tekintetében előírt egyéb eszközöket vagy eljárásokat alkalmazza;

c) kezdeményezi és kezeli az EuroHPC szuperszámítógépek elhelyezésére vagy fejlesztésére irányuló, részvételi szándék kifejezésére való felhívásokat, valamint független külső szakértők támogatásával értékeli a beérkezett ajánlatokat;

d) tisztességes, nyitott és átlátható módon, e rendelet 9. cikkével összhangban kiválasztja az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltető szervezetét;

e) e rendelet 10. cikkével összhangban üzemeltetési megállapodást köt az üzemeltető szervezettel az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetésére és karbantartására vonatkozóan, valamint ellenőrzi az üzemeltetési megállapodásban foglalt szerződéses rendelkezések betartását, ideértve a beszerzett szuperszámítógépek átvételi vizsgálatát is;

f) e rendelet 17. cikkével összhangban általános és egyedi feltételeket határoz meg az EuroHPC szuperszámítógépekhez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részének kiosztására vonatkozóan, és nyomon követi az említett szuperszámítógépekhez való hozzáférést;

g) biztosítja, hogy tevékenységei hozzájáruljanak a Horizont Európa program célkitűzéseinek megvalósításához, valamint az e programhoz kapcsolódó többéves stratégiai tervezés, jelentéstétel, nyomon követés, értékelés és egyéb követelmények - például a közös szakpolitikai visszajelzési keret - megvalósításához;

h) az (EU) 2021/695 rendeletnek megfelelően nyílt pályázati felhívásokat kezdeményez, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül támogatást ítél oda közvetett tevékenységek céljára, főként vissza nem térítendő támogatások formájában;

i) az (EU) 2021/694 rendeletnek, valamint az (EU) 2021/1153 rendeletnek megfelelően nyílt pályázati felhívásokat és ajánlati felhívásokat kezdeményez, valamint a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül támogatást ítél oda;

j) nyomon követi a tevékenységek végrehajtását, és kezeli a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokat, valamint a közbeszerzési szerződéseket;

k) megfelelő intézkedések alapján biztosítja az európai nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó kezdeményezés hatékonyságát;

l) nyomon követi a közös vállalkozás által kitűzött célok elérése terén tett általános előrelépést;

m) szoros együttműködést alakít ki és biztosítja a koordinációt az uniós és nemzeti tevékenységekkel, szervekkel és érdekelt felekkel, szinergiákat kialakítva, valamint javítva a kutatási és innovációs eredmények hasznosítását a nagy teljesítményű számítástechnika területén;

n) szoros együttműködést alakít ki más európai partnerségekkel és biztosítja a velük való koordinációt, továbbá gondoskodik operatív szinergiákról a más közös vállalkozásokkal közös háttérirodai funkciók tekintetében;

o) meghatározza a többéves stratégiai programot, valamint kidolgozza és végrehajtja az annak megvalósításához szükséges éves munkaprogramokat, továbbá elvégez a többéves stratégiai program tekintetében esetlegesen szükséges minden kiigazítást;

p) a (EU) 2021/695 rendelet 51. cikkét értelemszerűen alkalmazva tájékoztatási, kommunikációs, hasznosítási és terjesztési tevékenységeket folytat, ideértve azt is, hogy a Horizont Európa közös e-adatbázisában rendelkezésre bocsátja és hozzáférhetővé teszi a pályázati felhívások eredményeire vonatkozó részletes információkat;

q) elvégzi az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges egyéb feladatokat.

2. cikk

Tagok

(1) A közös vállalkozás tagjai:

a) az Unió, amelyet a Bizottság képvisel;

b) Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia;

c) Montenegró, Észak-Macedónia, Svájc és Törökország, azzal a feltétellel, hogy ezek a harmadik országok az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó programok legalább egyikéhez társultak;

d) ezen alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása esetén a holland jog alapján bejegyzett, amszterdami (Hollandia) székhelyű, a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (European Technology Platform for High Performance Computing, ETP4HPC) elnevezésű szervezet, valamint a belga jog alapján bejegyzett, brüsszeli (Belgium) székhelyű Data, AI and Robotics (DAIRO).

(2) Minden részt vevő állam kijelöli az irányító testületben őt képviselő személyeket, és megnevezi az(oka)t a nemzeti szervezete(ke)t, amely(ek) az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségek teljesítéséért felelős(ek).

3. cikk

A tagságban bekövetkező változások

(1) Azok a tagállamok és azon, a Horizont Európához vagy a Digitális Európa programhoz társult harmadik országok, amelyek nem szerepelnek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felsorolásban, kérelmezhetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvételüket, feltéve, hogy e rendelet 7. cikkével összhangban hozzájárulást fizetnek vagy az ezen alapokmány 15. cikkében említett finanszírozáshoz hozzájárulnak annak érdekében, hogy a közös vállalkozás az e rendelet 3. cikkében maghatározott küldetését teljesítése és céljait elérje.

(2) A tagállamok és a Horizont Európához vagy a Digitális Európa programhoz társult harmadik országok a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmüket az irányító testületnek nyújtják be. A jelentkező országok írásban elfogadják az alapokmányt és a közös vállalkozás működésére irányadó bármely más rendelkezést. Emellett ismertetik a közös vállalkozás tagjai közé való felvételi kérelmük indokait, és jelzik, hogy nemzeti szuper-számítástechnikai stratégiájukat miként hangolják össze a közös vállalkozás célkitűzéseivel. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a jelentkező ország mennyire érintett és milyen potenciális hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése tekintetében, és a kérelem jóváhagyása előtt további pontosításokat kérhet a pályázattal kapcsolatban.

(3) Az ezen alapokmány 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában fel nem sorolt, valamely tagállamban székhellyel rendelkező bármely olyan jogi személy, amely közvetlenül vagy közvetve támogatja a kutatást és az innovációt valamely tagállamban, e cikk (4) bekezdésével összhangban kérelmezheti felvételét a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai közé, feltéve, hogy elfogadja ezt az alapokmányt és hozzájárul az ezen alapokmány 15. cikkében említett finanszírozáshoz annak érdekében, hogy a közös vállalkozás teljesítse az e rendelet 3. cikkében meghatározott küldetését és célkitűzéseit. ^* 

(4) A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjaként való felvétel iránti, a (3) bekezdés szerinti kérelmeket az irányító testülethez kell benyújtani. Az irányító testület a kérelem elbírálásakor értékeli, hogy a kérelmező mennyire érintett és milyen potenciális hozzáadott értéket képvisel a közös vállalkozás küldetésének teljesítése és céljainak elérése tekintetében, és ezt követően dönt a kérelemről.

(5) Bármely tag megszüntetheti a közös vállalkozásban való tagságát. A tagság megszűnése az ügyvezető igazgatónak küldött értesítéstől számított hat hónap elteltével válik hatályossá és visszavonhatatlanná, és az ügyvezető igazgató tájékoztatja arról az irányító testület többi tagját és a magánszektorbeli tagokat. A tagság megszűnésének időpontjától kezdve a korábbi tag a közös vállalkozás által a tagság megszűnéséről történt értesítést megelőzően jóváhagyott vagy rá vonatkozóan keletkezett kötelezettségek kivételével minden kötelezettsége alól mentesül.

(6) Minden magánszektorbeli tag évente egyszer tájékoztatja a közös vállalkozást az összetételében bekövetkezett jelentős változásokról. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az összetételben bekövetkezett változás biztonsági okokból valószínűleg érinti az Unió vagy a közös vállalkozás érdekeit, javasolhatja, hogy az irányító testület szüntesse meg az érintett magánszektorbeli tag tagságát. A tagság megszűnése az irányító testület határozatától számított hat hónap elteltével vagy - ha az a korábbi időpont - a határozatban megadott napon válik hatályossá és visszavonhatatlanná.

(7) A közös vállalkozásban fennálló tagság csak az irányító testület előzetes hozzájárulásával ruházható át harmadik félre.

(8) Az e cikk alapján a tagságban bekövetkezett bármely változást követően a közös vállalkozás a honlapján haladéktalanul közzéteszi tagjainak frissített jegyzékét és a változás időpontját.

4. cikk

A közös vállalkozás szervei

(1) A közös vállalkozás szervei a következők:

a) az irányító testület;

b) az ügyvezető igazgató;

c) a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból álló ipari és tudományos tanácsadó testület.

(2) Feladatainak ellátásakor a közös vállalkozás minden szerve csak az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérésére törekszik, és kizárólag a közös vállalkozás tevékenységi körén belül jár el, abból a célból, amiért a közös vállalkozást létrehozták.

5. cikk

Az irányító testület összetétele

(1) Az irányító testületet a Bizottság képviselői - az Unió részéről - és a részt vevő államok képviselői alkotják.

(2) A Bizottság és minden részt vevő állam kinevez egy-egy képviselőt az irányító testületbe.

6. cikk

Az irányító testület működése

(1) Az irányító testületet alkotó tagok képviselőinek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a konszenzus kialakítása érdekében. Konszenzus hiányában szavazást kell tartani.

(2) Az Unió a szavazati jogok 50%-ával rendelkezik. Az Unió szavazatai jogai oszthatatlanok.

(3) Az ezen alapokmány 7. cikkének (3) bekezdésében említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50%-át egyenlő mértékben kell elosztani a részt vevő államok között.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait szavazattöbbséggel kell meghoznia; ez a többség az Unió szavazatából és a részt vevő államok összes szavazatának legalább 50%-ából áll, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

(4) Az ezen alapokmány 7. cikkének (4) bekezdésében - az f), a g) és a h) pont kivételével - említett feladatok tekintetében a szavazati jogok fennmaradó 50%-ával azok a részt vevő államok rendelkeznek, amelyek egyúttal uniós tagállamok is.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait minősített többséggel kell meghoznia. Minősített többség akkor jön létre, ha az magában foglalja az Unió szavazatát és a részt vevő államok körébe tartozó uniós tagállamok legalább 55%-ának szavazatát, és egyúttal képviseli ezen államok teljes népességének legalább 65%-át. A népesség meghatározására a 2009/937/EU tanácsi határozat ^*  III. mellékletében foglalt adatokat kell használni.

(5) Az ezen alapokmány 7. cikke (4) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett feladatok és az egyes EuroHPC szuperszámítógépek tekintetében a részt vevő államok szavazati jogait a következők arányában kell elosztani: azon pénzügyi hozzájárulások, amelyre kötelezettséget vállaltak, illetve az adott szuperszámítógéphez - tulajdonjogának e rendelet 9. cikke (3) bekezdésével összhangban az üzemeltető szervezetre való átruházásáig, illetve a szuperszámítógép eladásáig vagy üzemen kívül helyezéséig - nyújtott természetbeni hozzájárulásaik; a természetbeni hozzájárulások csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat egy független szakértő vagy könyvvizsgáló előzetesen igazolta.

E bekezdés alkalmazása során az irányító testületnek a határozatait az összes szavazat legalább 75%-os többségével kell meghoznia, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

(6) Az ezen alapokmány 7. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében említett feladatok tekintetében az irányító testület a határozatait két szakaszban hozza meg.

Az első szakaszban a szavazati jogok fennmaradó 50%-át egyenlő mértékben el kell osztani a részt vevő államok között. Az irányító testületnek a határozatait szavazattöbbséggel kell meghoznia; ez a többség az Unió szavazatából és a részt vevő államok összes szavazatának legalább 55%-ából áll, a távollévő tagok szavazatait is beleértve.

A második szakaszban az irányító testület az e cikk (4) bekezdésében említett minősített többséggel határoz.

(7) Az előző bekezdések sérelme nélkül, azok az országok, amelyek az (EU) 2018/1488 rendelet szerinti közös vállalkozás tagjai voltak és hozzájárultak az említett rendelet alapján létrehozott EuroHPC közös vállalkozás által beszerzett szuperszámítógépek beszerzéséhez vagy üzemeltetéséhez, de amelyek már nem tagjai az EuroHPC közös vállalkozásnak, kizárólag az említett szuperszámítógépeket érintő határozatok vonatkozásában megtartják szavazati jogukat az EuroHPC közös vállalkozás (EU) 2018/1488 rendelethez mellékelt alapokmánya 6. cikkének (5) bekezdése és 7. cikkének (5) bekezdése szerint.

(8) Az irányító testület elnököt választ, akinek a megbízatása két évre szól. Az elnök megbízatását csak egy alkalommal, az irányító testület erre vonatkozó határozatát követően lehet meghosszabbítani.

(9) Az irányító testület alelnöke a bizottság képviselője, aki szükség esetén helyettesíti az elnököt.

(10) Az irányító testület évente legalább kétszer rendes ülést tart. Az irányító testület ezen alapokmány 15. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendkívüli üléseket is tarthat a Bizottság kérésére, a részt vevő államok képviselői többségének a kérésére, az elnök kérésére, vagy az ügyvezető igazgató kérésére. Az irányító testület üléseit az elnöke hívja össze, és azokat fő szabály szerint a közös vállalkozás székhelyén kell tartani.

Az ügyvezető igazgatónak joga van az üléseken és a tanácskozásokon részt venni, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az irányító testület eseti alapon meghívhat más személyeket, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

Minden megfigyelő állam kinevezhet egy küldöttet az irányító testületbe, akinek a rendelkezésére kell bocsátani minden kapcsolódó dokumentumot, és aki részt vehet az irányító testület tanácskozásain, az irányító testület eseti alapon hozott eltérő határozatának hiányában. E küldöttek nem rendelkeznek szavazati joggal, és biztosítaniuk kell az érzékeny információk bizalmas kezelését e rendelet 29. cikkével összhangban, továbbá összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk.

(11) A tagok képviselői nem viselnek személyes felelősséget az irányító testületben képviselőként tett lépéseikért.

(12) Az irányító testület elfogadja és közzéteszi saját eljárási szabályzatát. Ez a szabályzat konkrét eljárásokat tartalmaz az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére, valamint az érzékeny információk bizalmas kezelésének biztosítására.

(13) A közös vállalkozás kutatási és innovációs tanácsadó csoportjának elnökét és infrastrukturális tanácsadó csoportjának elnökét meghívják, hogy megfigyelőként részt vegyen az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokban, amennyiben azok a feladatkörébe tartozó kérdésekről szólnak, szavazati joguk azonban nincs. Emellett biztosítaniuk kell az érzékeny információk bizalmas kezelését e rendelet 29. cikkével összhangban, továbbá összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk.

(14) A közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak az elnökeit meghívják, hogy megfigyelőként részt vegyenek az irányító testület ülésein és az ott zajló tanácskozásokban, szavazati joguk azonban nincs. Emellett biztosítaniuk kell az érzékeny információk bizalmas kezelését e rendelet 29. cikkével összhangban, továbbá összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk.

7. cikk

Az irányító testület feladatai

(1) Az irányító testület általános felelősséget visel a közös vállalkozás stratégiai irányáért és működéséért, és felügyeletet gyakorol a közös vállalkozás tevékenységeinek végrehajtása felett. Biztosítania kell, hogy a méltányosság és az átláthatóság elvét megfelelően alkalmazzák a közfinanszírozási források elosztása során.

(2) A Bizottság az irányító testületen belül betöltött szerepében igyekszik biztosítani a koordinációt a közös vállalkozás tevékenységei és az uniós finanszírozási programok vonatkozó tevékenységei között azzal a céllal, hogy előmozdítsa a szinergiákat az integrált szuper-számítástechnikai és adatinfrastruktúra-ökoszisztéma kialakítása és az együttműködésen alapuló kutatások tárgyát képező prioritások meghatározása során.

(3) Az irányító testület különösen a közös vállalkozás alábbi általános adminisztratív feladatait végzi el:

a) ezen alapokmány 3. cikke (2) bekezdésével összhangban elbírálja, elfogadja vagy elutasítja a tagság iránti kérelmeket;

b) dönt a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagok közös vállalkozásban való tagságának megszüntetéséről;

c) e rendelet 19. cikkével összhangban megvitatja és elfogadja a közös vállalkozás pénzügyi szabályait;

d) megvitatja és elfogadja a közös vállalkozás éves igazgatási költségvetését, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amelyben besorolási csoportok és besorolási fokozatok szerinti bontásban fel kell tüntetni az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

e) kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, meghosszabbítja annak kinevezését, valamint útmutatást nyújt számára és figyelemmel kíséri teljesítményét;

f) megvitatja és elfogadja az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett konszolidált éves tevékenységi jelentést és a kapcsolódó költségeket;

g) e rendelet 20. cikkével összhangban gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört a személyi állomány felett;

h) e rendelet 20. cikkének (3) bekezdésével összhangban adott esetben megállapítja a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtására vonatkozó szabályokat;

i) e rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott esetben megállapítja a nemzeti szakértők közös vállalkozáshoz való kirendelésére és a gyakornokok igénybevételére vonatkozó szabályokat;

j) adott esetben a közös vállalkozás ezen alapokmány 4. cikkében említett szervein kívüli tanácsadó csoportokat hoz létre;

k) meghatározza a j) ponttal összhangban létrehozott tanácsadó csoportok tagjainak kiválasztására, kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat és konkrét kritériumokat, beleértve a nemek és a földrajzi sokféleség szempontjait érintő megfontolásokat is, valamint jóváhagyja az említett tanácsadó csoportok által önállóan megállapított eljárási szabályokat;

l) az ügyvezető igazgató ajánlása alapján megvitatja és jóváhagyja a programiroda szervezeti felépítését;

m) adott esetben kérést nyújt be a Bizottsághoz e rendeletnek a közös vállalkozás tagjai által javasolt módosítására vonatkozóan;

n) e rendelet 17. cikkével összhangban meghatározza az EuroHPC szuperszámítógépekhez rendelt hozzáférési idő Unióra jutó részének igénybevételére vonatkozó általános és egyedi hozzáférési feltételeket;

o) megállapítja az e rendelet 18. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjszintjét, és dönt az e díjköteles szolgáltatások céljára biztosított hozzáférési idő kiosztásáról;

p) az ügyvezető igazgató ajánlása alapján megvitatja és jóváhagyja a közös vállalkozás kommunikációs politikáját;

q) felel azon feladatok ellátásáért, amelyek nem tartoznak kifejezetten a közös vállalkozás egyik szervének hatáskörébe sem; az ilyen feladatokkal megbízhatja a közös vállalkozás bármely szervét.

(4) Az irányító testület különösen az alábbi feladatokat látja el az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével, valamint az e rendelet 16. cikkében említett bevételekkel kapcsolatban:

a) megvitatja és elfogadja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzéséhez kapcsolódó részét;

b) megvitatja és elfogadja az éves munkaprogram azon részét, amely az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzéséhez, valamint az üzemeltető szervezetek kiválasztásához és az ezen alapokmány 18. cikkének (4) bekezdésében említett kapcsolódó költségbecslésekhez kapcsolódik;

c) az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételét;

d) jóváhagyja az EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltető szervezeteinek e rendelet 9. cikkével összhangban, tisztességes, nyitott és átlátható eljárás keretében történő kiválasztását;

e) évente döntést hoz az e rendelet 18. cikkében említett kereskedelmi szolgáltatások díjaiból származó bevételek felhasználásáról;

f) az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja az ajánlati felhívások közzétételét;

g) jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott ajánlatokat;

h) e rendelet 11. cikkének (5) bekezdésével, 12. cikkének (7) bekezdésével és 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban dönt az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának egy üzemeltető szervezetre történő esetleges átruházásáról vagy a szuperszámítógépek más szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről;

i) e rendelet 13. cikkének (6) bekezdésével összhangban dönt az EuroHPC szuperszámítógépek tulajdonjogának egy magánpartner-konzorciumra történő esetleges átruházásáról, a szuperszámítógép másik szervezetnek történő értékesítéséről vagy üzemen kívül helyezéséről.

(5) Az irányító testület a közös vállalkozás kutatási és innovációs tevékenységeihez, valamint adathasználati és készségekkel összefüggő tevékenységeihez kapcsolódóan különösen a következő feladatokat látja el:

a) a kezdeményezés kezdetekor megvitatja és elfogadja, továbbá a Horizont Európa időtartama alatt szükség esetén módosítja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett kutatási és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó részét; a többéves stratégiai program meghatározza többek között azokat az egyéb európai partnerségeket, amelyekkel a közös vállalkozás hivatalos és rendszeres együttműködést alakít ki, továbbá feltárja a közös vállalkozás tevékenységei és a nemzeti vagy regionális kezdeményezések és szakpolitikák közötti szinergiák lehetőségeit, a részt vevő államok által kapott információk alapján;

b) megvitatja és elfogadja az éves munkaprogram kutatási és innovációs tevékenységekhez kapcsolódó részét, és az ezen alapokmány 18. cikkének (4) bekezdésében említett vonatkozó költségbecsléseket a többéves stratégiai program végrehajtása érdekében, ideértve a pályázati felhívások tartalmát, az alkalmazandó finanszírozási arányt a felhívások témája szerint, továbbá a benyújtási, értékelési, kiválasztási, odaítélési és felülvizsgálati eljárások kapcsolódó szabályait;

c) az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a pályázati felhívások közzétételét;

d) e rendelet 8. cikkével összhangban, az ügyvezető igazgató ajánlása alapján jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek jegyzékét;

e) szorosan és időben figyelemmel kíséri, hogy a közös vállalkozás kutatási és innovációs programja és az egyedi tevékenységek terén milyen mértékű az előrehaladás a Bizottság prioritásaihoz és a többéves stratégiai programhoz viszonyítva, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás teljesítse célkitűzéseit.

(6) Az irányító testület a közös vállalkozás kapacitásépítési és -bővítési tevékenységeihez kapcsolódóan különösen a következő feladatokat látja el:

a) megvitatja és elfogadja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett kapacitásépítési és -bővítési tevékenységekhez kapcsolódó részeit;

b) megvitatja és elfogadja az éves munkaprogramnak az ezen alapokmány 18. cikkének (4) bekezdésében említett kapacitásépítési és -bővítési tevékenységekhez és a vonatkozó költségbecslésekhez kapcsolódó részét;

c) az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a pályázati felhívások és az ajánlati felhívások közzétételét;

d) az ügyvezető igazgató ajánlása alapján jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek jegyzékét.

(7) Az irányító testület a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra-tevékenységek egyesítésével és összekapcsolásával, továbbá a közös vállalkozás nemzetközi együttműködési tevékenységeivel összefüggésben különösen a következő feladatokat látja el:

a) megvitatja és elfogadja a többéves stratégiai programnak az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett, a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra-tevékenységek egyesítéséhez és összekapcsolásához, valamint a nemzetközi együttműködési tevékenységekhez kapcsolódó részét;

b) megvitatja és elfogadja az éves munkaprogramnak az ezen alapokmány 18. cikkének (4) bekezdésében említett, a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúra-tevékenységek egyesítéséhez és összekapcsolásához, a nemzetközi együttműködési tevékenységekhez és a vonatkozó költségbecslésekhez kapcsolódó részét;

c) az éves munkaprogrammal összhangban jóváhagyja a pályázati felhívások és az ajánlati felhívások közzétételét;

d) az ügyvezető igazgató ajánlása alapján jóváhagyja a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek jegyzékét.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése, felmentése, illetve megbízatásának meghosszabbítása

(1) A Bizottság a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjaival folytatott konzultációt követően javaslatot tesz az ügyvezető igazgatói pozíció jelöltjeinek listájára. E konzultáció céljából a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjai közös megegyezéssel kijelölik képviselőiket és egy megfigyelőt az irányító testület részéről.

Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően az irányító testület nevezi ki a Bizottság által összeállított jelöltlistáról.

(2) Az ügyvezető igazgató a személyi állomány tagja és a közös vállalkozás ideiglenes alkalmazottja, aki az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának a hatálya alá tartozik.

Az ügyvezető igazgatói szerződés megkötése céljából a közös vállalkozást az irányító testület elnöke képviseli.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak végén a Bizottság - adott esetben a közös vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak a folyamatba való bevonása mellett - értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint a közös vállalkozás előtt álló feladatokat és kihívásokat.

(4) Az irányító testület a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével készült bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal - legfeljebb négyéves időtartamra - meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

(5) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanezen munkakör betöltésére irányuló új kiválasztási eljárásban.

(6) Az ügyvezető igazgatót csak az irányító testület határozatával lehet felmenteni, amelyet az irányító testület ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében, a Bizottság által - az Uniótól eltérő tagok szükség szerinti bevonásával - tett javaslat alapján eljárva hoz meg.

(7) A Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, hogy ideiglenes ügyvezető igazgatóként járjon el és ellássa az ügyvezető igazgatói feladatokat bármilyen olyan időszakban, amikor az ügyvezető igazgató posztja betöltetlen.

9. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1) Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozásnak az irányító testület döntéseivel összhangban végzett napi szintű működtetéséért felelős legfelsőbb vezetője.

(2) Az ügyvezető igazgató a közös vállalkozás jogi képviselője. Az ügyvezető igazgató az irányító testületnek tartozik elszámolással, és a rá ruházott hatáskörön belül teljes mértékben független módon végzi feladatát.

(3) Az ügyvezető igazgató végrehajtja a közös vállalkozás költségvetését.

(4) Az ügyvezető igazgató különösen a következő feladatokat látja el, függetlenül eljárva:

a) megvitatás és elfogadás céljából benyújtja az irányító testületnek az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetét;

b) elkészíti, majd megvitatásra és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves költségvetés tervezetét, ideértve a vonatkozó létszámtervet is, amelyben besorolási fokozatok és csoportok szerinti bontásban feltünteti az ideiglenes álláshelyek számát, valamint a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámát;

c) elkészíti, majd megvitatásra és elfogadásra az irányító testület elé terjeszti az éves munkaprogram tervezetét; a munkaprogramban ki kell térni mindazon pályázati felhívások, részvételi szándék kifejezésére való felhívások és ajánlati felhívások hatókörére is, amelyek az ipari és tudományos tanácsadó testület által javasolt kutatási és innovációs tevékenységi program, közbeszerzési program, kapacitásépítési és -bővítési tevékenységi program, valamint egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységi program végrehajtásához szükségesek, csakúgy, mint a részt vevő államok és a Bizottság által javasolt vonatkozó költségbecslésekre;

d) véleményezésre az irányító testület elé terjeszti az éves beszámolót;

e) elkészíti és jóváhagyásra az irányító testület elé terjeszti a konszolidált éves tevékenységi jelentést, a hozzá tartozó kiadásokra vonatkozó információkkal együtt;

f) a feladatkörén belül egyedi támogatási megállapodásokat, szerződéseket és határozatokat ír alá a közös vállalkozás nevében;

g) aláírja a közbeszerzési szerződéseket;

h) figyelemmel kíséri a közös vállalkozás tulajdonában lévő vagy általa finanszírozott EuroHPC szuperszámítógépek üzemeltetését, ideértve a hozzáférési időből az Unióra jutó rész kiosztását, a tudományos és az ipari felhasználók hozzáférési jogainak tiszteletben tartását, valamint a nyújtott szolgáltatások minőségét;

i) javaslatot tesz az irányító testület számára a közös vállalkozás kommunikációs politikájára;

j) megszervezi, irányítja és felügyeli a közös vállalkozás működését és személyzetét az azon hatáskör által szabott kereteken belül, amelyet az irányító testület e rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint ráruházott;

k) eredményes és hatékony belső ellenőrzési rendszert alakít ki, és gondoskodik annak működtetéséről, valamint tájékoztatja az irányító testületet az ellenőrzési rendszert érintő jelentős változásokról;

l) gondoskodik kockázatértékelések elvégzéséről és a kockázatkezelés végrehajtásáról;

m) szükség esetén lépéseket tesz a közös vállalkozás belső ellenőrzési részlegének létrehozására;

n) hozzáférési időt oszt ki veszélyhelyzet és válságkezelés esetén, az irányító testület által meghatározott hozzáférési politikával összhangban;

o) meghoz minden egyéb olyan intézkedést, amely a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében megfogalmazott céljainak elérése érdekében tett előrelépés értékeléséhez szükséges;

p) ellátja az irányító testület által az ügyvezető igazgatóra bízott vagy átruházott egyéb feladatokat.

(5) Az ügyvezető igazgató az ebből a rendeletből eredő támogatási feladatok saját felelősségi körében történő végrehajtása céljából programirodát hoz létre. A programiroda személyzetét a közös vállalkozás személyzete alkotja, és a programiroda különösen a következő feladatokat látja el:

a) támogatást nyújt egy megfelelő számviteli rendszernek az e rendelet 19. cikkében említett pénzügyi szabályokkal összhangban történő létrehozásához és működtetéséhez;

b) kezeli az ajánlati felhívásokat az éves munkaprogramban leírtak szerint, valamint ellátja a támogatási megállapodásokhoz és határozatokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;

c) kezeli a pályázati felhívásokat az éves munkaprogramban leírtak szerint, valamint ellátja a szerződésekhez kapcsolódó adminisztratív teendőket;

d) irányítja az üzemeltető szervezetek kiválasztásának folyamatát, és ellátja az üzemeltetési megállapodásokhoz kapcsolódó adminisztratív teendőket;

e) biztosítja a közös vállalkozás tagjai és egyéb szervei számára a feladataik ellátásához szükséges információkat és támogatást, valamint eleget tesz konkrét kéréseiknek;

f) a közös vállalkozás szerveit kiszolgáló titkárságként működik, és támogatja az irányító testület által létrehozott tanácsadó csoportok munkáját.

10. cikk

Az ipari és tudományos tanácsadó testület összetétele

(1) Az ipari és tudományos tanácsadó testület a kutatási és innovációs tanácsadó csoportból és az infrastrukturális tanácsadó csoportból áll.

(2) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport legfeljebb tizenkét tagból állhat, akik közül legfeljebb hat tagot - a közös vállalkozás tekintetében tett kötelezettségvállalásaik figyelembevételével - a magánszektorbeli tagok neveznek ki, legfeljebb hatot pedig az irányító testület nevez ki az ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének k) pontjával összhangban.

(3) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport munkájában részt vehet legfeljebb hat, a részt vevő államok által javasolt és az irányító testület által kinevezett megfigyelő.

(4) Az infrastrukturális tanácsadó csoport tizenkét tagból állhat. Az infrastrukturális tanácsadó csoport tagjait az irányító testület nevezi ki az ezen alapokmány 7. cikke (3) bekezdésének k) pontjával összhangban.

(5) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport és az infrastrukturális tanácsadó csoport tagjainak kinevezése legfeljebb kétéves időtartamra szól, amely időtartam egyszer megújítható.

(6) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport, valamint az infrastrukturális tanácsadó csoport évente legalább egy együttes ülést tart, hogy tevékenységeiket összehangolják.

11. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport működése

(1) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

12. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport működése

(1) Az infrastrukturális tanácsadó csoport évente legalább két alkalommal ülésezik.

(2) Az infrastrukturális tanácsadó csoport szükség esetén munkacsoportokat hozhat létre egy vagy több tag átfogó koordinálása mellett.

(3) Az infrastrukturális tanácsadó csoport megválasztja elnökét.

(4) Az infrastrukturális tanácsadó csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát, beleértve a tanácsadó csoportot képviselő tagszervezetek kinevezését és kinevezésük időtartamát is.

13. cikk

A kutatási és innovációs tanácsadó csoport feladatai

(1) A kutatási és innovációs tanácsadó csoport:

a) elkészíti az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetéhez a kutatási és innovációs tevékenységeket illetően nyújtandó hozzájárulását, és azt a tudományos és iparági igények változásával összhangban rendszeresen aktualizálja;

b) nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket a többéves stratégiai program tervezetéről, valamint a kutatási és innovációs munkaprogramban az adott évre tervezett kapcsolódó tevékenységekről, és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük ezekkel kapcsolatban.

(2) A többéves stratégiai program tervezetéhez nyújtandó, az (1) bekezdésben említett hozzájárulás a következőket foglalja magában:

a) a stratégiai kutatási és innovációs menetrend, amely meghatározza a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák és végfelhasználói alkalmazások fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges kutatási és innovációs prioritásokat a különböző alkalmazási területeken annak érdekében, hogy támogatni lehessen egy integrált nagy teljesítményű számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatökoszisztéma fejlesztését az Unióban, növelni lehessen az Unió rezilienciáját és segíteni lehessen új piacok és társadalmi alkalmazások létrehozását, valamint az európai technológia fejlesztését és elterjedését előmozdító intézkedéseket;

b) potenciális nemzetközi együttműködési tevékenységek a kutatás és innováció terén, amelyek hozzáadott értéket és közös érdeket képviselnek;

c) képzési és oktatási prioritások a nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantum-számítástechnikai technológiák és alkalmazások terén meglévő kulcskompetencia- és készséghiány kezelése érdekében, elsődlegesen az ipar számára.

14. cikk

Az infrastrukturális tanácsadó csoport feladatai

(1) Az infrastrukturális tanácsadó csoport tanácsot ad az irányító testület részére az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez. E célból:

a) elkészíti az ezen alapokmány 18. cikkének (1) bekezdésében említett többéves stratégiai program tervezetéhez az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzését, valamint a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységeket illetően nyújtandó hozzájárulását, és azt a tudományos és iparági igények változásával összhangban rendszeresen aktualizálja;

b) nyilvános konzultációkat szervez, amelyek nyitva állnak minden, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantum-számítástechnika területén aktív magán- és közszektorbeli érdekelt fél előtt, azzal a céllal, hogy tájékoztassa ezeket a feleket az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére irányuló többéves stratégiai program tervezetéről, valamint a munkaprogramban az adott évre tervezett kapcsolódó tevékenységekről, és visszajelzéseket gyűjtsön tőlük ezekkel kapcsolatban.

(2) A többéves stratégiai program tervezetéhez nyújtandó, az (1) bekezdésben említett hozzájárulás a következőket foglalja magában:

a) az EuroHPC szuperszámítógépek beszerzése, figyelembe véve többek között a beszerzések tervezését, a szükséges kapacitásnövelést, az alkalmazástípusokat és a megszólítandó felhasználói közösségeket, a vonatkozó felhasználói követelményeket és a megfelelő rendszerarchitektúrákat, a felhasználói követelményeket és az infrastruktúra architektúráját;

b) ezen infrastruktúra egyesítése és összekapcsolása, figyelembe véve többek között a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai vagy kvantum-számítástechnikai infrastruktúrával való integrációt, továbbá a hiperkonnektív és egyesített infrastruktúra architektúráját; és

c) kapacitásépítés, ideértve a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontokat, emellett kapacitásbővítési és képzési tevékenységek végfelhasználók számára, továbbá lehetőségek az európai technológiai megoldások különösen a nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó nemzeti kompetenciaközpontok általi igénybevételének és használatának előmozdítására.

15. cikk

Finanszírozási források

(1) A közös vállalkozást a tagjai a (2) és (3) bekezdés szerinti, részletekben fizetett pénzügyi hozzájárulásokkal és természetbeni hozzájárulásokkal közösen finanszírozzák.

(2) A közös vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 92 000 000 EUR-t, és azokat az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásokkal kell fedezni.

Amennyiben az igazgatási költségekre szánt uniós hozzájárulás egy része nem kerül felhasználásra, az a közös vállalkozás működési költségeire fordítható.

(3) A közös vállalkozás működési költségeit az alábbiakkal kell fedezni:

a) az Unió pénzügyi hozzájárulása;

b) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által a közös vállalkozás részére nyújtott pénzügyi hozzájárulások - beleértve az Unió által nyújtott, az (EU) 2021/695 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint a részt vevő állam által nyújtott hozzájárulásnak tekintett hozzájárulásokat is - a csúcskategóriás EuroHPC szuperszámítógépek vagy kvantumgépek beszerzéséhez és üzemeltetéséhez azok tulajdonjogának az üzemeltető szervezetre való átruházásáig, illetve eladásukig vagy üzemen kívül helyezésükig e rendelet 11. cikke (5) bekezdésének és 12. cikke (7) bekezdésének megfelelően, levonva azokból a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokat vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulást;

c) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott természetbeni hozzájárulások - beleértve az Unió által nyújtott, az (EU) 2021/695 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint a részt vevő állam által nyújtott hozzájárulásnak tekintett hozzájárulásokat is - a közös vállalkozás tulajdonában lévő EuroHPC szuperszámítógépeknek az üzemeltető szervezeteknél felmerült üzemeltetési költségei formájában, levonva azokból az e költségekhez a közös vállalkozás által nyújtott hozzájárulásokat vagy bármilyen más uniós hozzájárulást;

d) az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő állam vagy az üzemeltetési konzorcium részt vevő államai által nyújtott pénzügyi hozzájárulások - beleértve az Unió által nyújtott, az (EU) 2021/695 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint a részt vevő állam által nyújtott hozzájárulásnak tekintett hozzájárulásokat is - a közepes teljesítményű EuroHPC szuperszámítógépeknek a közös vállalkozással közösen történő beszerzése tekintetében felmerült költségek formájában, levonva azokból a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokat vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulást;

e) a magánpartner-konzorciumok által nyújtott pénzügyi hozzájárulások az ipari felhasználásra alkalmas EuroHPC szuperszámítógépeknek a közös vállalkozással közösen történő beszerzése és üzemeltetése tekintetében felmerült költségek formájában, azok tulajdonjogának az üzemeltető szervezetre való átruházásáig, illetve eladásukig vagy üzemen kívül helyezésükig e rendelet 13. cikke (6) bekezdésének megfelelően, levonva azokból a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokat vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulást;

f) a részt vevő államok által az adott részt vevő államban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknél a kutatási és innovációs menetrendhez kapcsolódó közvetett tevékenységek végrehajtása tekintetében felmerült elszámolható költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások - beleértve az Unió által nyújtott, az (EU) 2021/695 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerint a részt vevő állam által nyújtott hozzájárulásnak tekintett hozzájárulásokat is -, amelyek kiegészítik e költségeknek a közös vállalkozás általi megtérítését, levonva azokból a közös vállalkozás által az e költségekhez nyújtott hozzájárulásokat vagy az e költségekhez történő bármilyen más uniós hozzájárulást. Az ilyen hozzájárulások nem érinthetik az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat;

g) a magánszektorbeli tagok vagy tagszervezeteik és kapcsolódó szervezeteik e rendelet 2. cikke 16. és .17. pontjában meghatározott természetbeni hozzájárulásai. ^* 

(4) A közös vállalkozás költségvetésébe bevitt források az alábbi hozzájárulásokból állnak:

a) az Unió pénzügyi hozzájárulása az igazgatási költségekhez;

b) a tagok pénzügyi hozzájárulásai a működési költségekhez;

c) a közös vállalkozás által generált bevételek;

d) egyéb pénzügyi hozzájárulások, források és bevételek;

e) a közös vállalkozásnak fizetett hozzájárulások kamatait a közös vállalkozás bevételének kell tekinteni.

(5) Amennyiben a közös vállalkozás valamely tagja nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az ügyvezető igazgatónak erről írásban kell értesítenie a tagot, és észszerű határidőt kell megállapítania a mulasztás pótlására. Amennyiben a mulasztás pótlására a megadott határidőn belül nem kerül sor, az ügyvezető igazgató összehívja az irányító testületet annak eldöntésére, hogy a mulasztást elkövető tag tagságát felfüggesszék-e, vagy egyéb intézkedésre kerüljön-e sor, amíg a kötelezettségei teljesítése meg nem történik. A nemteljesítő tag szavazati jogát a kötelezettségvállalások teljesítésének megtörténtéig fel kell függeszteni. A közös vállalkozás vagy annak tagjai nem kötelezhetők a nemteljesítő tagok pénzügyi hozzájárulásának fedezésére.

(6) A közös vállalkozás minden erőforrásának és tevékenységének az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére kell irányulnia.

(7) Az általa létrehozott, vagy az e rendelet 3. cikkében számára meghatározott célok teljesítése céljából rá átruházott minden eszköz a közös vállalkozás tulajdonát képezi. Ez nem vonatkozik azokra az EuroHPC szuperszámítógépekre, amelyek tulajdonjogát a közös vállalkozás e rendelet 11. cikke (5) bekezdésének, 12. cikke (7) bekezdésének, 13. cikke (6) bekezdésének és 14. cikke (6) bekezdésének megfelelően adott esetben átruházta az üzemeltető szervezetre.

(8) A közös vállalkozás végelszámolásának az esetét kivéve a bevétel kiadásokat meghaladó részét nem lehet kifizetni a közös vállalkozás tagjai részére.

16. cikk

Pénzügyi kötelezettségvállalások

A közös vállalkozás pénzügyi kötelezettségvállalásai nem haladhatják meg a rendelkezésre álló vagy a költségvetése számára a tagjai által lekötött pénzügyi források összegét. A Bizottság többéves kötelezettségvállalásokat tehet.

17. cikk

Pénzügyi év

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

18. cikk

Operatív és pénzügyi tervezés

(1) A többéves stratégiai programban meg kell határozni a közös vállalkozás e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérésére irányuló stratégiát és terveket. A programnak tartalmaznia kell a következőket: a szuperszámítógépek beszerzése; a kutatási és innovációs tevékenységek, a stratégiai kutatási és innovációs menetrendet is beleértve; a kapacitásépítési és - bővítési tevékenységek; valamint az egyesítési, összekapcsolási és nemzetközi együttműködési tevékenységek. Emellett tartalmaznia kell a részt vevő államoktól és a Bizottságtól kapott többéves pénzügyi tervet is.

(2) A magánszektorbeli tagok elkészítik a stratégiai kutatási és innovációs menetrend tervezetét és benyújtják a kutatási és innovációs tanácsadó csoportnak.

(3) Az ipari és tudományos tanácsadó testület egységes szerkezetbe foglalja a többéves stratégiai programot és benyújtja az ügyvezető igazgatónak. E program alapul szolgál az ügyvezető igazgató számára az éves munkaprogram tervezetének elkészítéséhez.

(4) Az éves munkaprogram tervezetében szerepelnie kell a kutatási és innovációs tevékenységeknek, a közbeszerzési tevékenységeknek, a kapacitásépítési és -bővítési tevékenységeknek, az egyesítési és összekapcsolási tevékenységeknek, a nemzetközi együttműködési tevékenységeknek, az igazgatási tevékenységeknek, valamint a következő évre vonatkozó megfelelő költségbecsléseknek.

(5) Az ügyvezető igazgató benyújtja az irányító testületnek az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett, a költségbecsléseket alátámasztó igazgatási megállapodásokat.

(6) Az éves munkaprogramot a végrehajtását megelőző év végéig kell elfogadni. Az éves munkaprogramot nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(7) Az ügyvezető igazgató elkészíti és benyújtja az irányító testületnek elfogadásra a következő évre vonatkozó éves költségvetés tervezetét.

(8) Az irányító testület a költségvetés végrehajtását megelőző év végéig elfogadja az éves költségvetést.

(9) Az éves költségvetést az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az Unió általános költségvetésében megállapított összege figyelembevétele céljából ki kell igazítani.

19. cikk

Operatív és pénzügyi beszámolás

(1) Az ügyvezető igazgató évente beszámol az irányító testületnek a feladatai teljesítéséről a közös vállalkozás e rendelet 19. cikkében említett pénzügyi szabályaival összhangban. A konszolidált éves tevékenységi jelentésnek többek között a következőkről kell tájékoztatást nyújtania:

a) a végrehajtott kutatási, innovációs és egyéb tevékenységek, valamint az azokkal összefüggő kiadások;

b) infrastruktúrák beszerzése és üzemeltetése, beleértve az infrastruktúrák használatát és az azokhoz való hozzáférést, ezen belül az egyes részt vevő államok által ténylegesen igénybe vett hozzáférési időt;

c) a benyújtott pályázatok és ajánlatok a résztvevők típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban;

d) a finanszírozásra kiválasztott közvetett tevékenységek a résztvevők típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás által az egyes résztvevők és tevékenységek számára juttatott hozzájárulást;

e) a finanszírozásra kiválasztott ajánlatok a vállalkozó típusa - a kkv-kat is beleértve - és országok szerinti bontásban, feltüntetve a közös vállalkozás által az egyes vállalkozók és közbeszerzési tevékenységek számára juttatott hozzájárulást;

f) a közbeszerzési tevékenységek eredménye;

g) előrelépés az e rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzések elérése terén, és az említett célkitűzések eléréséhez szükséges további munkára vonatkozó javaslatok.

(2) A közös vállalkozás számvitelért felelős tisztviselője megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(3) Az ügyvezető igazgató megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban.

(4) A mentesítési eljárásra a közös vállalkozás pénzügyi szabályaival összhangban kerül sor.

20. cikk

Belső ellenőrzés

(1) A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolhatja a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság tekintetében.

(2) A közös vállalkozásnak képesnek kell lennie saját belső ellenőrzésének elvégzésére.

21. cikk

A tagok felelőssége és biztosítás

(1) A közös vállalkozás tagjainak a közös vállalkozás adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége a közös vállalkozásnak nyújtott hozzájárulásaikra korlátozódik.

(2) A közös vállalkozásnak megfelelő biztosítást kell kötnie és fenntartania.

22. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A közös vállalkozásnak, valamint szerveinek és személyzetének a tevékenységeik végrehajtása során mindennemű összeférhetetlenséget kerülniük kell.

(2) Az irányító testület szabályokat fogad el az irányító testületben, valamint a közös vállalkozás más szerveiben vagy csoportjaiban dolgozó személyekre vonatkozóan az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából.

23. cikk

Végelszámolás

(1) A közös vállalkozás végelszámolására az e rendelet 1. cikkében meghatározott időszak végén kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a végelszámolási eljárást automatikusan meg kell indítani, ha az Unió vagy az Uniótól eltérő minden tag kilép a közös vállalkozásból.

(3) A közös vállalkozás végelszámolását célzó eljárás lebonyolítására az irányító testület egy vagy több végelszámolót nevez ki, aki(k) eleget tesz(nek) az irányító testület döntéseinek.

(4) A közös vállalkozás végelszámolásakor a közös vállalkozás vagyonát kell felhasználni a kötelezettségei és a végelszámolási költségek fedezeteként. A közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépeket az irányító testület határozata alapján és az üzemeltetési megállapodásnak megfelelően át kell ruházni az adott üzemeltető szervezetekre vagy magánpartner-konzorciumokra, el kell adni vagy üzemen kívül kell helyezni. A közös vállalkozás tagjai nem felelnek a szuperszámítógépek tulajdonjogának átruházását, illetve a szuperszámítógép eladását vagy üzemen kívül helyezését követően felmerülő költségekért. A tulajdonjog átruházása esetén az üzemeltető szervezet vagy a magánpartner-konzorcium visszatéríti a közös vállalkozás számára az átruházandó szuperszámítógépek maradványértékét. Az esetleges fennmaradó részt a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulásuk arányában fel kell osztani a végelszámoláskor meglévő tagok között. A felosztás során az Uniónak jutó részt vissza kell juttatni az Unió általános költségvetésébe.

(5) A közös vállalkozás által kötött megállapodások, illetve elfogadott határozatok, valamint a közös vállalkozás élettartamát meghaladó időtartamú beszerzési szerződések megfelelő kezelésének a biztosítása céljából eseti eljárást kell meghatározni.

---