(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére * ,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) Fontos biztosítani, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek, és - többek között az innovatív technológiák használatának lehetővé tételével - hozzájáruljanak a polgárokat szolgáló időtálló gazdasághoz. Az Uniónak politikai érdeke a pénzügyi ágazatban áttörést hozó technológiák kutatása, fejlesztése és elterjedésük előmozdítása, beleértve a megosztott főkönyvi technológia (a továbbiakban: DLT) elterjedését is. A kriptoeszközök a megosztott főkönyvi technológia egyik fő alkalmazását jelentik a pénzügyi ágazatban.
(2) A kriptoeszközök többsége nem tartozik a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá, és kihívást jelent többek között a befektetővédelem, a piaci integritás, az energiafogyasztás és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Az ilyen kriptoeszközök ezért uniós szintű célzott szabályozási keretet kívánnak meg. Ezzel szemben más kriptoeszközök a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * értelmében pénzügyi eszközöknek minősülnek. Amennyiben a kriptoeszközök az említett irányelv értelmében pénzügyi eszközöknek minősülnek, az ilyen kriptoeszközök kibocsátóira és az ilyen kriptoeszközökhöz kapcsolódó tevékenységeket végző vállalkozásokra potenciálisan egy egész sor, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabály alkalmazandó, ideértve a 236/2012/EU * , az 596/2014/EU * , a 909/2014/EU * és az (EU) 2017/1129 * európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 98/26/EK * és a 2013/50/EU * európai parlamenti és tanácsi irányelvet.
(3) A pénzügyi eszközök úgynevezett „tokenizációja”, azaz a pénzügyi eszközök megosztott főkönyvekben való digitális reprezentációja vagy hagyományos eszközosztályok tokenizált formában történő kibocsátása annak céljából, hogy azokat megosztott főkönyvön belül lehessen kibocsátani, tárolni és átruházni, várhatóan lehetőséget teremt a hatékonyság javítására a kereskedési és kereskedés utáni folyamatban. Mivel azonban a hitelkockázat és a likviditás tekintetében az alapvető kompromisszumok egy tokenizált világban is megmaradnak, a tokenalapú rendszerek sikere attól fog függeni, hogy - legalább átmenetileg - mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel.
(4) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok kialakítása nem a megosztott főkönyvi technológiára és a kriptoeszközökre figyelemmel történt, és azok tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek potenciálisan kizárják vagy korlátozzák a megosztott főkönyvi technológia használatát a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kibocsátása, kereskedése és kiegyenlítése során. Jelenleg hiányoznak az olyan engedélyezett pénzügyi piaci infrastruktúrák is, amelyek megosztott főkönyvi technológiát használnak, hogy kereskedési vagy kiegyenlítési szolgáltatásokat vagy az ilyen szolgáltatások valamely kombinációját nyújtsák a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök számára. Az ilyen kriptoeszközök másodlagos piacának kialakítása számos előnyt hozhat, így például fokozott hatékonyságot, átláthatóságot és versenyt a kereskedési és kiegyenlítési tevékenységek tekintetében.
(5) Ugyanakkor szabályozási hiányosságok állnak fenn a megosztott főkönyvi technológia használatával és a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökkel kapcsolatos jogi, technológiai és működési sajátosságok miatt. Például a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközöket alátámasztó protokollokra és „intelligens szerződésekre” nem vonatkoznak átláthatósági, megbízhatósági és biztonsági követelmények. A mögöttes technológia néhány újszerű kockázati formákat is felvethet, amelyeket a meglévő szabályok nem kezelnek megfelelően. A pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és a kapcsolódó kereskedés utáni szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozóan több projektet is kidolgoztak az Unióban, de ezek közül egyelőre csak néhány működik, a már működő projektek mérete pedig behatárolt. Továbbá, amint azt az Európai Központi Bank (a továbbiakban: az EKB) értékpapírokkal és biztosítékokkal kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoportja, valamint az EKB kifizetésekkel kapcsolatos piaci infrastruktúrákkal foglalkozó tanácsadó csoportja is kiemelte, a megosztott főkönyvi technológia használata hasonló kihívásokkal járna, mint amelyekkel a hagyományos technológia néz szembe - például széttöredezettséggel és interoperabilitási problémákkal -, és potenciálisan új kérdéseket is felvetne, például a tokenek jogi érvényességével kapcsolatban. Tekintve a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésével és a kapcsolódó kereskedés utáni szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos korlátozott tapasztalatokat, jelenleg túl korai jelentősen módosítani a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat az ilyen kriptoeszközök és azok mögöttes technológiája teljeskörű alkalmazásának lehetővé tétele érdekében. Ugyanakkor a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök pénzügyi piaci infrastruktúrájának létrehozását jelenleg korlátozzák a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt követelmények, amelyek nem alkalmasak a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoesz-közökhöz vagy a megosztott főkönyvi technológia használatához. Például a kriptoeszköz-kereskedési platformok rendszerint közvetlen hozzáférést biztosítanak a lakossági befektetőknek, míg a hagyományos kereskedési helyszínek általában csak pénzügyi közvetítőkön keresztül biztosítanak hozzáférést a lakossági befektetők számára.
(6) A pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök fejlesztésének és a megosztott főkönyvi technológia fejlesztésének lehetővé tétele érdekében - a befektetővédelem, a piaci integritás, a pénzügyi stabilitás és az átláthatóság magas szintjének megőrzése, valamint a szabályozási arbitrázs és a joghézagok elkerülése mellett - hasznos lenne létrehozni egy kísérleti rendszert az ilyen megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák tesztelésére (a továbbiakban: a kísérleti rendszer). A kísérleti rendszernek lehetővé kell tennie, hogy bizonyos megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrákat ideiglenesen mentesítsenek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok egyes olyan konkrét követelményei alól, amelyek egyébként akadályozhatnák a működtetőket abban, hogy a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök kereskedésére és kiegyenlítésére vonatkozó megoldásokat dolgozzanak ki, a hagyományos piaci infrastruktúrákra vonatkozó meglévő követelmények vagy biztosítékok gyengítése nélkül. A megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúráknak és azok működtetőinek a befektetők hatékony védelmének biztosítása érdekében megfelelő biztosítékokkal kell rendelkezniük a megosztott főkönyvi technológia használatához kapcsolódóan, ideértve az ügyfelekkel szembeni, a működési hibákból eredő veszteségekre vonatkozó, egyértelműen meghatározott felelősségi láncokat is. A kísérleti rendszernek azt is lehetővé kell tennie, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel * létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, a továbbiakban: ESMA) és az illetékes hatóságok levonják a tanulságokat a kísérleti rendszerből és tapasztalatot szerezzenek a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökhöz és az azok mögöttes technológiáihoz kapcsolódó lehetőségeket és egyedi kockázatokat illetően. A kísérleti rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatoknak segíteniük kell a megfelelő szabályozási keretre vonatkozó lehetséges gyakorlati javaslatok meghatározását az uniós jogszabályok célzott kiigazítása érdekében a DLT-alapú pénzügyi eszközök kibocsátása, letéti őrzése és eszközkezelése, kereskedése és kiegyenlítése tekintetében.
(7) A kísérleti rendszer célkitűzéseinek teljesítése érdekében létre kell hozni a DLT-alapú piaci infrastruktúra új uniós jogállását, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió vezető szerepet játszhasson a tokenizált formájú pénzügyi eszközök tekintetében, és hozzá tudjon járulni az említett eszközök másodlagos piacának kialakításához. A DLT-alapú piaci infrastruktúra jogállásának opcionálisnak kell lennie, és az nem akadályozhatja meg a pénzügyi piaci infrastruktúrákat, például a kereskedési helyszíneket, központi értéktárakat és központi szerződő feleket (a továbbiakban: CCP-k) abban, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályok alapján kereskedési és kereskedés utáni szolgáltatásokat és tevékenységeket fejlesszenek ki a pénzügyi eszközöknek minősülő vagy a megosztott főkönyvi technológián alapuló kriptoeszközökre vonatkozóan.
(8) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák csak DLT-alapú pénzügyi eszközöket vezethetnek be kereskedésbe vagy rögzíthetnek a megosztott főkönyvön belül. A DLT-alapú pénzügyi eszközöknek olyan kriptoeszközöknek kell lenniük, amelyek pénzügyi eszközöknek minősülnek, és amelyeket megosztott főkönyvön belül bocsátanak ki, ruháznak át és tárolnak.
(9) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat semlegesnek szánják bármely konkrét technológiának egy másik technológiával szembeni használata tekintetében. Ezért kerülni kell a megosztott főkönyvi technológia egy konkrét típusára való hivatkozásokat. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek biztosítaniuk kell, hogy képesek legyenek megfelelni valamennyi alkalmazandó követelménynek, függetlenül a használt technológiától.
(10) E rendelet alkalmazásakor figyelembe kell venni a technológiasemlegesség, az arányosság, az egyenlő versenyfeltételek és az „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok” elvét annak biztosítása érdekében, hogy a piaci résztvevők rendelkezzenek az innovációhoz szükséges szabályozási környezettel, az átláthatóság, a méltányosság, a stabilitás, a befektetővédelem, az elszámoltathatóság és a piaci integritás fenntartása érdekében, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke által garantáltak szerinti biztosítása érdekében.
(11) A kísérleti rendszerhez való hozzáférés nem korlátozódhat a meglévő szereplőkre, hanem új belépők számára is nyitottnak kell lennie. A 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv alapján nem engedélyezett szervezet kérhet az említett rendelet vagy az említett irányelv szerint engedélyt és ezzel egyidejűleg az e rendelet szerinti külön engedélyt is. Ilyen esetekben az illetékes hatóság nem értékelheti, hogy egy ilyen szervezet teljesíti-e a 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv azon követelményeit, amelyek tekintetében e rendelet alapján mentességet kértek. Az ilyen szervezetek csak e rendelettel összhangban lehetnek képesek DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetésére, és engedélyüket vissza kell vonni, amint lejárt a külön engedélyük, kivéve, ha a szervezetek hiánytalan engedély iránti kérelmet nyújtanak be a 909/2014/EU rendelet alapján vagy a 2014/65/EU irányelv alapján.
(12) A DLT-alapú piaci infrastruktúra koncepciója magában foglalja a DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszereket (DLT-MTF), a DLT-alapú kiegyenlítési rendszereket (DLT-SS) és a DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszereket (DLT-TSS). A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak képeseknek kell lenniük együttműködni más piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy megosztott főkönyvi technológián alapuló innovatív megoldásokat teszteljenek a pénzügyi szolgáltatások értékláncának különböző szegmenseiben.
(13) A DLT-MTF-nek egy olyan multilaterális kereskedési rendszernek kell lennie, amelyet a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető működtet, és amely e rendelet alapján külön engedéllyel rendelkezik. A 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett olyan hitelintézet számára, amely befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez csak akkor lehet lehetővé tenni, hogy DLT-MTF-et működtessen, ha a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként vagy piacműködtetőként engedélyezték. A DLT-MTF-ekre és azok működtetőire alkalmazni kell a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * alapján, a 2014/65/EU irányelv alapján vagy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb alkalmazandó uniós jogszabály alapján a multilaterális kereskedési rendszerekre és azok működtetőire alkalmazandó valamennyi követelményt, kivéve azon követelményeket, amelyek tekintetében az illetékes hatóság e rendelettel összhangban mentességet adott.
(14) A megosztott főkönyvi technológia használata - amely által valamennyi ügylet megosztott főkönyvön belül kerül rögzítésre - közel valós idejűvé gyorsíthatja fel és kombinálhatja a kereskedést és a kiegyenlítést, és lehetővé teheti a kereskedési és a kereskedés utáni szolgáltatások és tevékenységek kombinációját. Azonban a kereskedési és kereskedés utáni tevékenységek egyetlen szervezetben való kombinációját a meglévő szabályok - a használt technológiától függetlenül - nem irányozzák elő a kockázatok specializálásával és a szétválasztással kapcsolatos, a verseny ösztönzésére irányuló szakpolitikai döntések miatt. A kísérleti rendszer nem lehet olyan precedens, amely indokolja a kereskedési és kereskedés utáni tevékenységek szétválasztásának vagy a pénzügyi piaci infrastruktúrák környezetének alapvető átalakítását. Tekintettel azonban a megosztott főkönyvi technológia potenciális előnyeire a kereskedés és a kiegyenlítés kombinálását illetően, indokolt egy célzott DLT-alapú piaci infrastruktúrát biztosítani a kísérleti rendszerben, nevezetesen a DLT-TSS-t, amely kombinálja a multilaterális kereskedési rendszerek és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek által általában végzett tevékenységeket.
(15) A DLT-TSS-nek vagy olyan DLT-MTF-nek kell lennie, amely kombinálja a DLT-MTF és a DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat, és azt olyan befektetési vállalkozásnak vagy piacműködtetőnek kell működtetnie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-TSS működtetésére, vagy pedig olyan DLT-SS-nek, amely kombinálja a DLT-MTF és a DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat, és azt olyan központi értéktárnak kell működtetnie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-TSS működtetésére. A 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett olyan hitelintézet számára, amely befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez csak akkor lehet lehetővé tenni, hogy DLT-TSS-t működtessen, ha a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként vagy piacműködtetőként engedélyezték. A DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásra vagy piacműködtetőre a DLT-MTF-re alkalmazandó valamennyi követelményt, és a DLT-TSS-t működtető központi értéktárra a DLT-SS-re alkalmazandó valamennyi követelményt alkalmazni kell. Mivel a DLT-TSS lehetővé tenné a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető számára, hogy kiegyenlítési szolgáltatásokat is nyújtson, és lehetővé tenné a központi értéktár számára, hogy kereskedési szolgáltatásokat is nyújtson, szükséges, hogy a befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők megfeleljenek a DLT-SS-re alkalmazandó követelményeknek is, és hogy a központi értéktárak megfeleljenek a DLT-MTF-re alkalmazandó követelményeknek. Mivel a központi értéktárakra nem vonatkoznak bizonyos, a 2014/65/EU irányelv szerinti engedélyezési és szervezeti követelmények, amikor a 909/2014/EU rendelettel összhangban befektetési szolgáltatásokat nyújtanak vagy befektetési tevékenységeket végeznek, a kísérleti rendszerben helyénvaló hasonló megközelítést alkalmazni mind a befektetési vállalkozásokra és a piacműködtetőkre, mind pedig a DLT-TSS-t működtető központi értéktárakra vonatkozóan. Ezért a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt mentesíteni kell a 909/2014/EU rendelet szerinti, korlátozott számú engedélyezési és szervezeti követelmény alól, mivel a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető köteles lesz megfelelni a 2014/65/EU irányelv szerinti engedélyezési és szervezeti követelményeknek. A DLT-TSS-t működtető központi értéktárat viszont a 2014/65/EU irányelv szerinti korlátozott számú engedélyezési és szervezeti követelmény alól kell mentesíteni, mivel a központi értéktár a 909/2014/EU rendelet szerinti engedélyezési és szervezeti követelményeknek lesz köteles megfelelni. Az ilyen mentességeknek ideigleneseknek kell lenniük, és azokat nem kell alkalmazni a kísérleti rendszeren kívül működő DLT-alapú piaci infrastruktúrákra. Lehetővé kell tenni, hogy az ESMA értékelje a 909/2014/EU rendelet értelmében elfogadott, a nyilvántartás vezetésére és a működési kockázatokra vonatkozó technikai standardokat annak biztosítása érdekében, hogy azokat arányosan alkalmazzák a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásokra vagy piacműködtetőkre.
(16) A DLT-TSS-ek működtetői számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon mentességeket kérhessék, mint amelyek a DLT-MTF-ek és a DLT-SS-ek működtetői számára állnak rendelkezésre, feltéve, hogy megfelelnek a mentességekhez kötött feltételeknek és az illetékes hatóságok által előírt bármely kompenzációs intézkedésnek. A DLT-TSS-ek számára rendelkezésre álló mentességekre, az említett mentességekhez kötött feltételekre és a kompenzációs intézkedésekre hasonló megfontolásokat kell alkalmazni, mint amelyek a DLT-MTF-ekre és a DLT-SS-ekre alkalmazandók.
(17) A 909/2014/EU rendelet bizonyos követelményeinek a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásokra vagy piacműködtetőkre történő alkalmazása során történő további rugalmasság nyújtása érdekében - a kísérleti rendszer keretében kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárak számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett -, a DLT-SS-t vagy DLT-TSS-t működtető központi értéktárak, valamint a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők számára bizonyos mentességeket kell biztosítani az említett rendelet követelményei alól a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését és kezelését célzó intézkedések, a részvételi követelmények és az átláthatóság, valamint a résztvevőkkel és más piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos kommunikációs eljárások alól. Az említett mentességekre az azokhoz kötött feltételeknek - ideértve bizonyos minimumkövetelményeket is -, valamint az illetékes hatóság által előírt kompenzációs intézkedéseknek kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a 909/2014/EU rendelet azon rendelkezései célkitűzéseinek, amelyek tekintetében mentességet kérnek, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást. A DLT-TSS működtetőjének bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és azt a megosztott főkönyvi technológia használata indokolja.
(18) A DLT-SS-nek a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyezett központi értéktár által működtetett olyan kiegyenlítési rendszernek kell lennie, amely e rendelet alapján külön engedélyt kapott DLT-SS működtetésére. A DLT-SS-re és az azt működtető központi értéktárra alkalmazni kell a 909/2014/EU rendelet szerinti valamennyi releváns követelményt, valamint a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely egyéb alkalmazandó uniós jogszabályt, kivéve azon követelményeket, amelyek tekintetében e rendelettel összhangban mentességet adtak.
(19) Amennyiben az EKB és a nemzeti központi bankok vagy a tagállamok által működtetett, hasonló feladatokat ellátó egyéb intézmények vagy az Unióban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő más közjogi szervek DLT-SS-t működtetnek, nem kötelezhetők arra, hogy külön engedélyt kérjenek valamely illetékes hatóságtól, hogy e rendelet alapján mentességet élvezhessenek, mivel az ilyen szervezeteknek nem kell jelentést tenniük az illetékes hatóságoknak vagy megfelelniük azok utasításainak, és rájuk a 909/2014/EU rendelet alapján korlátozott számú követelmény vonatkozik.
(20) A kísérleti rendszer létrehozása nem sértheti az EKB-nek és a Központi Bankok Európai Rendszerében részt vevő nemzeti központi bankoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvben meghatározott feladatait és felelősségi köreit a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása, valamint az Unión belüli és a harmadik országokkal fenntartott elszámolási és fizetési rendszerek hatékonyságának és megbízhatóságának biztosítása terén.
(21) Az e rendeletben előírt felügyeleti feladatok kijelölését a kísérleti rendszer sajátos jellemzői és kockázatai indokolják. Ezért a kísérleti rendszer felügyeleti struktúrája nem értelmezhető úgy, mint amely precedenst teremt a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó bármely jövőbeli uniós jogszabály tekintetében.
(22) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői felelősséggel tartoznak a pénzeszközök, biztosítékok vagy DLT-alapú pénzügyi eszközök elvesztése esetén. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője felelősségének az elveszett eszköz azon időpontban érvényes piaci értékére kell korlátozódnia, amikor a veszteség felmerült. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője nem tehető felelőssé olyan eseményekért, amelyek nem róhatók fel a működtetőnek, így különösen bármely olyan eseményért, amelynek tekintetében a működtető bizonyítja, hogy az a működésétől függetlenül következett be, beleértve az érdemleges befolyásán kívül eső külső esemény eredményeként felmerülő problémákat is.
(23) A szilárd szabályozási környezetben történő innováció és kísérletezés lehetővé tétele érdekében - a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett - a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy rögzített pénzügyi eszközök típusait olyan részvényekre, kötvényekre és kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeire kell korlátozni, amelyek a 2014/65/EU irányelv szerinti, kizárólag végrehajtásra vonatkozó mentességet élveznek. E rendeletnek értékküszöböket kell megállapítania, amelyek bizonyos helyzetekben csökkenthetők. Különösen a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok elkerülése érdekében korlátozni kell a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy rögzített pénzügyi eszközök aggregált piaci értékét.
(24) A 2014/65/EU irányelv értelmében vett hagyományos kereskedési helyszíneken kereskedésbe bevezetett pénzügyi eszközökével egyenlő versenyfeltételekhez való közelítés, valamint a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás magas szintjének biztosítása érdekében a DLT-MTF-en vagy DLT-TSS-en belül kereskedésbe bevezetett DLT-alapú pénzügyi eszközökre az 596/2014/EU rendelet piaci visszaélést tiltó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(25) Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel egy vagy több mentességet adjanak, ha a működtető megfelel az ilyen mentességekhez kötött feltételeknek és a megosztott főkönyvi technológia használata miatt felmerülő újszerű kockázati formák kezelése céljából e rendeletben meghatározott bármely további követelménynek. A DLT-MTF működtetőjének meg kell felelnie bármely kompenzációs intézkedésnek is, amelyet az illetékes hatóság írt elő annak érdekében, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amelynek tekintetében mentességet kértek, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást.
(26) Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mentességet adjanak a 2014/65/EU irányelv szerinti közvetítésre vonatkozó kötelezettség alól. A hagyományos multilaterális kereskedési rendszerek jelenleg csak befektetési vállalkozásokat, hitelintézeteket és olyan más személyeket fogadhatnak be tagként vagy résztvevőként, akik kellő szintű kereskedési képességgel és alkalmassággal rendelkeznek, és akik kielégítő szervezeti megoldásokat és erőforrásokat tartanak fenn. Ezzel szemben számos kriptoeszköz-kereskedési platform a közvetítőket kiiktató hozzáférést kínál és közvetlen hozzáférést biztosít a lakossági befektetők számára. Ennek megfelelően a DLT-alapú pénzügyi eszközök multilaterális kereskedési rendszereinek fejlesztése előtt álló egyik potenciális szabályozási akadály lehet a 2014/65/EU irányelv szerinti közvetítési kötelezettség. Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes mentességet adjon az említett közvetítési kötelezettség alól annak érdekében, hogy közvetlen hozzáférést biztosítson a lakossági befektetőknek, és lehetővé tegye számukra a saját számlára történő kereskedést, feltéve, hogy a befektetővédelem tekintetében megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre, hogy az ilyen lakossági befektetők teljesítenek bizonyos feltételeket, és hogy az említett működtető megfelel bármely esetleges, az illetékes hatóság által előírt további befektetővédelmi intézkedésnek. Azon lakossági befektetők, akik a közvetítési kötelezettség alóli mentesség alapján tagként vagy résztvevőként közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek egy DLT-MTF-hez, nem tekintendők a 2014/65/EU irányelv értelmében vett befektetési vállalkozásnak pusztán azért, mert egy DLT-MTF tagjai vagy résztvevői.
(27) Egy DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy mentességet adjanak a 600/2014/EU rendelet szerinti ügyletjelentési követelmények alól, feltéve, hogy a DLT-MTF teljesít bizonyos feltételeket.
(28) Annak érdekében, hogy jogosult legyen e rendelet alapján mentességre, a DLT-MTF működtetőjének bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és a megosztott főkönyvi technológiának az üzleti tervében leírt használatára korlátozódik, valamint hogy a kért mentesség a DLT-MTF-re korlátozódik, és nem terjed ki az ugyanazon befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett bármely egyéb multilaterális kereskedési rendszerre.
(29) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok ideiglenes jelleggel egy vagy több mentességet adhassanak, ha az említett központi értéktár megfelel az ilyen mentességekhez kötött feltételeknek és a megosztott főkönyvi technológia használata miatt felmerülő újszerű kockázati formák kezelése céljából e rendelet által meghatározott bármely további követelménynek. A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak meg kell felelnie bármely kompenzációs intézkedésnek is, amelyet az illetékes hatóság írt elő annak érdekében, hogy teljesítsék azon rendelkezés célkitűzéseit, amelynek tekintetében a mentességet kérték, vagy annak érdekében, hogy fenntartsák a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást.
(30) Lehetővé kell tenni a DLT-SS-t működtető központi értéktárak mentesítését a 909/2014/EU rendelet bizonyos olyan rendelkezései alól, amelyek valószínűleg szabályozási akadályokat gördítenek a DLT-SS-ek fejlesztése elé. Például a mentességeket annyiban kell lehetővé tenni, hogy az említett rendeletnek a központi értéktárakra alkalmazandó szabályai, amelyek a „dematerializált forma”, az „értékpapírszámla” vagy a „transzfermegbízások” kifejezésekre hivatkoznak, nem alkalmazandók a DLT-SS-t működtető központi értéktárakra, a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelmények kivételével, amelyeket értelemszerűen kell alkalmazni. Az „értékpapírszámla” kifejezés tekintetében a mentesség az értékpapírok rögzítésére, az értékpapír-nyilvántartás integritására és a számlák elkülönítésére vonatkozó szabályokra terjedne ki. Míg a központi értéktárak a résztvevőik értékpapírszámláin történő jóváírás és terhelés révén működtetik az értékpapír-kiegyenlítési rendszereket, a kettős vagy a többszörös könyvvitelű értékpapírszámlák lehet, hogy nem mindig megvalósíthatók egy DLT-SS-ben. Ezért a DLT-SS-t működtető központi értéktár számára lehetővé kell tenni a mentességet a 909/2014/EU rendeletnek a „könyvelési tételként” kifejezésre hivatkozó szabályai alól is, amennyiben az ilyen mentesség szükséges a DLT-alapú pénzügyi eszközök megosztott főkönyvön belül történő rögzítéséhez. Azonban a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak így is biztosítania kell a DLT-alapú pénzügyi eszközök megosztott főkönyvön belül történő kibocsátásának integritását és a különféle résztvevőkhöz tartozó DLT-alapú pénzügyi eszközök elkülönítését.
(31) A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak mindenkor a 909/2014/EU rendelet rendelkezéseinek hatálya alá kell tartoznia, amelynek értelmében az a központi értéktár, amely szolgáltatásokat vagy tevékenységeket harmadik félhez szervez ki, továbbra is teljes mértékben felelős marad az említett rendelet szerinti valamennyi kötelezettsége teljesítéséért, és köteles biztosítani, hogy a kiszervezés ne eredményezze a felelősségének átruházását. A 909/2014/EU rendelet csak akkor engedi meg a DLT SS-t működtető központi értéktáraknak egy alapvető szolgáltatás vagy tevékenység kiszervezését, miután engedélyt kaptak az illetékes hatóságtól. A DLT SS-t működtető központi értéktár számára ezért lehetővé kell tenni, hogy mentességet kérjen az említett engedélyezési követelmény alól, amennyiben a központi értéktár bizonyítja, hogy a követelmény összeegyeztethetetlen a megosztott főkönyvi technológiának az üzleti tervében előirányzott használatával. A DLT-SS működésével vagy a megosztott főkönyvi technológia használatával kapcsolatos feladatoknak a kiegyenlítés végrehajtása céljából történő átruházása nem tekinthető a 909/2014/EU rendelet értelmében vett kiszervezésnek.
(32) A hitelintézeten vagy befektetési vállalkozáson keresztüli közvetítés kötelezettsége, amelynek célja, hogy a lakossági befektetők ne kapjanak közvetlen hozzáférést a központi értéktár által működtetett kiegyenlítési és teljesítési rendszerekhez, szabályozási akadályt gördíthet a lakossági befektetők közvetlen hozzáférését lehetővé tevő, megosztott főkönyvi technológián alapuló alternatív kiegyenlítési modellek fejlesztése elé. Ezért a DLT-SS-t működtető központi értéktárak számára mentességet kell biztosítani abban az értelemben, hogy a 98/26/EK irányelv „résztvevő” kifejezését úgy kell tekinteni, hogy az bizonyos feltételek mellett magában foglal a hivatkozott irányelvben említettektől eltérő személyeket is. Amikor a DLT-SS-t működtető központi értéktár a 909/2014/EU rendelet közvetítési kötelezettsége alól mentességet kér, biztosítania kell, hogy a résztvevőkként felvenni tervezett személyek teljesítsenek bizonyos feltételeket. A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak biztosítania kell, hogy résztvevői kellő szintű képességgel, alkalmassággal, tapasztalattal és tudással rendelkezzenek a kereskedés utáni tevékenységekkel és a megosztott főkönyvi technológia működésével kapcsolatban.
(33) A 909/2014/EU rendelet alapján központi értéktárban részvételre jogosult szervezetek azon szervezeteknek felelnek meg, amelyek a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelölt és bejelentett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben való részvételre jogosultak, mivel a 909/2014/EU rendelet előírja a központi értéktárak által működtetett értékpapírkiegyenlítési rendszerek 98/26/EK irányelv alapján történő kijelölését és bejelentését. Ennek megfelelően egy megosztott főkönyvi technológián alapuló értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetője, amely mentességet kér a 909/2014/EU rendelet részvételi követelményei alól, ennek eredményeként nem felelne meg a 98/26/EK irányelv részvételi követelményeinek. Következésképpen az említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert nem lehet az említett irányelv alapján kijelölni és bejelenteni, ezért ezekre ez a rendelet nem „DLT-alapú értékpapír-kiegyenlítési rendszerként”, hanem DLT-SS-ként hivatkozik. E rendeletnek lehetővé kell tennie a központi értéktár számára, hogy olyan DLT-SS-t működtessen, amely nem minősül a 98/26/EK irányelv alapján kijelölt értékpapír-kiegyenlítési rendszernek, és bizonyos kompenzációs intézkedések - többek között a fizetésképtelenségből eredő kockázatok csökkentését szolgáló kompenzációs intézkedések - esetén mentesség kell, hogy rendelkezésre álljon a 909/2014/EU rendeletnek a kiegyenlítés véglegességére vonatkozó szabályai alól, mivel a 98/26/EK irányelv szerinti, a fizetésképtelenséggel szemben védelmet biztosító intézkedések nem alkalmazandók. Egy ilyen mentesség azonban nem zárná ki, hogy egy, a 98/26/EK irányelv valamennyi követelményének megfelelő DLT-SS-t az említett irányelvnek megfelelően értékpapír-kiegyenlítési rendszerként kijelöljenek és bejelentsenek.
(34) A 909/2014/EU rendelet ösztönzi az ügyletek központi banki pénzzel történő kiegyenlítését. Amennyiben a pénzeszköz-kifizetések központi banki pénzzel történő kiegyenlítése nem lehetséges és nem megvalósítható, lehetővé kell tenni, hogy a kiegyenlítés az említett rendelettel összhangban a központi értéktár saját számláin keresztül vagy egy hitelintézetnél nyitott számlákon (a továbbiakban: kereskedelmi banki pénz) keresztül történjen. Az említett szabályt azonban nehéz lehet alkalmazni egy DLT-SS-t működtető központi értéktár esetében, mivel a központi értéktárnak a megosztott főkönyvben rögzített értékpapírok leszállításával egyidejűleg kellene készpénzszámla-mozgásokat végrehajtania. A DLT-SS-t működtető központi értéktárak számára ezért lehetővé kell tenni az ideiglenes mentességet az említett rendelet készpénz-kiegyenlítésre vonatkozó rendelkezése alól annak érdekében, hogy a kísérleti rendszer keretében innovatív megoldásokat dolgozzanak ki a kereskedelmi banki pénzhez való hozzáférés vagy az „elektronikuspénz-tokenek” használatának megkönnyítésére. A központi banki pénzzel történő kiegyenlítés nem tekinthető lehetségesnek és megvalósíthatónak, ha a központi banki pénzzel történő kiegyenlítés megosztott főkönyvön belül nem megvalósítható.
(35) A megosztott főkönyvi technológia környezetében megvalósíthatatlannak bizonyult követelmények kivételével a 909/2014/EU rendelet szerinti, készpénz-kiegyenlítéshez kapcsolódó követelmények a kísérleti rendszeren kívül továbbra is alkalmazandók. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek ezért üzleti tervükben le kell írniuk, hogyan szándékoznak megfelelni a 909/2014/EU rendelet IV. címének abban az esetben, ha végül kilépnek a kísérleti rendszerből.
(36) A 909/2014/EU rendelet előírja, hogy a központi értéktárnak megkülönböztetéstől mentes és átlátható módon kell hozzáférést adnia egy másik központi értéktár vagy más piaci infrastruktúrák számára. A DLT-SS-t működtető központi értéktárhoz való hozzáférés biztosítása technikailag nagyobb kihívást jelenthet, illetve megterhelő vagy nehéz lehet, mivel az örökölt rendszereknek a megosztott főkönyvi technológiával való interoperabilitását még nem tesztelték. Lehetséges kell, hogy legyen ezért az is, hogy a DLT-SS számára mentességet adjanak az említett követelmény alól, ha bizonyítja, hogy a követelmény alkalmazása aránytalan a DLT-SS tevékenységeinek nagyságrendjéhez képest.
(37) Függetlenül azon követelménytől, amelynek tekintetében mentességet kértek, a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak bizonyítania kell, hogy a kért mentesség arányos, és azt a megosztott főkönyvi technológia használata indokolja. A mentességnek a DLT-SS-re kell korlátozódnia, és az nem terjedhet ki az ugyanazon központi értéktár által működtetett egyéb kiegyenlítési rendszerekre.
(38) A hagyományos piaci infrastruktúrákhoz képest a DLT-alapú piaci infrastruktúrákra és működtetőikre további követelményeket is alkalmazni kell. A további követelményekre a megosztott főkönyvi technológia használatához vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra működési módjához kapcsolódó kockázatok elkerülése érdekében van szükség. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének ezért egyértelmű üzleti tervet kell kidolgoznia, amely részletezi a megosztott főkönyvi technológia használatának módját és az alkalmazandó jogi feltételeket.
(39) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek meg kell állapítaniuk vagy adott esetben dokumentálniuk kell az általuk használt megosztott főkönyvi technológia működésére vonatkozó szabályokat, beleértve a megosztott főkönyvhöz való hozzáférésre és az abban való kereskedésbe történő bevezetésre vonatkozó szabályokat, a validálási csomópontok részvételére vonatkozó szabályokat és az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kockázatkezelési intézkedéseket
(40) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára elő kell írni, hogy tájékoztassa a tagokat, résztvevőket, kibocsátókat és ügyfeleket arról, hogyan szándékozik végezni tevékenységeit, és hogy a megosztott főkönyvi technológia használata milyen eltérést fog jelenteni attól, ahogyan a hagyományos multilaterális kereskedési rendszer vagy az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár szokásosan nyújtja a szolgáltatásokat.
(41) A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak a megosztott főkönyvi technológia használatához kapcsolódó külön és megbízható információtechnológiai- és kiberszabályozással kell rendelkezniük. Az ilyen szabályozásnak arányosnak kell lennie a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének üzleti terve jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az említett szabályozásnak emellett biztosítania kell a nyújtott szolgáltatások folytonosságát és folyamatos átláthatóságát, rendelkezésre állását, megbízhatóságát és biztonságát, beleértve az alkalmazott intelligens szerződések megbízhatóságát, függetlenül attól, hogy ezeket az intelligens szerződéseket maga a DLT-alapú piaci infrastruktúra, vagy pedig kiszervezési eljárások alapján harmadik fél hozza létre. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak biztosítaniuk kell továbbá a megosztott főkönyvön tárolt adatok integritását, biztonságát, bizalmas jellegét, rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. A DLT-alapú piaci infrastruktúra illetékes hatósága számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzést kérjen annak biztosítása érdekében, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozása megfelel rendeltetési céljának. Az ellenőrzés költségeit a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének kell viselnie.
(42) Ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének üzleti terve magában foglalja ügyfelek pénzeszközeinek, például készpénznek vagy pénzeszköz-egyenértékeseknek, vagy DLT-alapú pénzügyi eszközöknek, vagy az ilyen DLT-alapú pénzügyi eszközökhöz való hozzáférési módoknak - ideértve a kriptográfiai kulcsokat - a letéti őrzését, a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megfelelő szabályozással kell rendelkeznie az említett eszközök védelmére. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői nem használhatják az ügyfelek eszközeit az említett működtetők saját számlájára, kivéve, ha ez az ügyfeleik kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulásával történik. A DLT-alapú piaci infrastruktúráknak el kell különíteniük az ügyfelek pénzeszközeit és DLT-alapú pénzügyi eszközeit, illetve az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat a saját eszközeiktől vagy az egyéb ügyfelek eszközeitől. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásának biztosítania kell, hogy az ügyfelek eszközei védettek legyenek a csalással, a kibertámadásokkal vagy egyéb súlyos működési hibákkal szemben.
(43) Egy külön engedély megadásának időpontjában a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek hiteles kilépési stratégiával is rendelkezniük kell arra az esetre, ha a kísérleti rendszer megszakítására, a külön engedély vagy a megadott mentességek némelyikének visszavonására, vagy az e rendeletben meghatározott küszöbértékek túllépésére kerül sor. Az említett stratégiának magában kell foglalnia a megosztott főkönyvi technológián alapuló műveleteik hagyományos piaci infrastruktúrákká történő át- vagy visszaalakítását is. E célból a DLT-TSS azon új belépőinek vagy működtetőinek, amelyek nem működtetnek olyan hagyományos piaci infrastruktúrát, amelybe DLT-alapú pénzügyi eszközöket tudnának áthelyezni, törekedniük kell arra, hogy megállapodásokat kössenek a hagyományos piaci infrastruktúrák működtetőivel. Ez különösen fontos a DLT-alapú pénzügyi eszközök rögzítése szempontjából. Ezért a központi értéktárak számára elő kell írni bizonyos követelményeket ilyen megállapodások bevezetése céljából. Továbbá a központi értéktáraknak az ilyen megállapodásokat megkülönböztetésmentes módon kell megkötniük, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a tényleges költségek alapján észszerű mértékű kereskedelmi díjat számítsanak fel.
(44) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének a külön engedélyt a 909/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti eljárásokkal nagyjából megegyező engedélyezési eljárások eredményeként kell megadni. A külön engedély e rendelet szerinti kérelmezésekor azonban a kérelmezőnek jeleznie kell, hogy milyen mentességeket kér. Az illetékes hatóságnak minden releváns információt át kell adnia az ESMA-nak, mielőtt külön engedélyt adna valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrának. Szükség esetén az ESMA-nak nem kötelező erejű véleményt kell kiadnia a kért mentességekről vagy a megosztott főkönyvi technológia e rendelet alkalmazásában történő megfelelőségéről. Az ilyen nem kötelező erejű véleményt nem lehet az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett véleménynek tekinteni. Az ESMA véleményének elkészítése során konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival is. A nem kötelező erejű véleményével az ESMA-nak törekednie kell a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítására. A belső piac egészén belül az egyenlő versenyfeltételek és a tisztességes verseny biztosítása érdekében az ESMA nem kötelező erejű véleményének és iránymutatásainak törekedniük kell a különböző illetékes hatóságok által az Unióban megadott mentességek következetességének és arányosságának biztosítására, többek között akkor is, amikor azok a működtetők által e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológiák különböző típusainak megfelelőségét értékelik.
(45) Az értékpapírok rögzítése, az értékpapírszámlák vezetése és a kiegyenlítési rendszerek kezelése olyan tevékenységek, amelyek a nemzeti jog nem harmonizált rendelkezései - például a társasági jog és az értékpapírjog - hatály alá is tartoznak. Ezért fontos, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői megfeleljenek valamennyi alkalmazandó szabálynak, és ezt felhasználóik számára is lehetővé tegyék.
(46) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője által benyújtott kérelmet megvizsgáló illetékes hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtagadja a külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra nem volna képes megfelelni az uniós jogban megállapított alkalmazandó rendelkezéseknek vagy az uniós jog hatályán kívül eső nemzeti rendelkezéseknek, ha okkal feltételezhető, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra veszélyeztetné a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást, vagy ha a kérelem a meglévő követelmények megkerülésére irányuló kísérletet jelent.
(47) Az illetékes hatóság által egy DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének adott külön engedélyben fel kell tüntetni a DLT-alapú piaci infrastruktúrának adott mentességeket. Az engedélynek az egész Unióban érvényesnek kell lennie, de kizárólag a kísérleti rendszer időtartamára. Az ESMA-nak weboldalán közzé kell tennie a DLT-alapú piaci infrastruktúrák jegyzékét, valamint mindegyikük esetében a megadott mentességek listáját.
(48) A külön engedélyeket és mentességeket ideiglenesen, a külön engedély megadásának időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra lehet megadni, és azok érvényessége csak a kísérleti rendszer időtartamára szólhat. Az említett hatéves időszaknak kellő időt kell biztosítania a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői számára ahhoz, hogy üzleti modelljeiket hozzáigazítsák a kísérleti rendszer esetleges módosításaihoz, és a kísérleti rendszer keretében gazdaságilag életképes módon működjenek. Az ESMA és a Bizottság számára pedig ez az időszak lehetővé tenné, hogy egy kritikus mennyiségű külön engedély és kapcsolódó mentesség megadását követően hasznos adatokat gyűjtsenek a kísérleti rendszer működéséről, és arról jelentést tegyenek. Végül pedig az említett időszak időt is biztosítana a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői számára ahhoz, hogy az ESMA és a Bizottság által kiadott jelentések nyomán megtegyék a szükséges lépéseket tevékenységük felszámolásához vagy egy új szabályozási keretre való áttéréshez.
(49) A 909/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrának megadott külön engedély vagy bármely mentesség visszavonására, amennyiben a mögöttes technológiában vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője által nyújtott szolgáltatásokban vagy végzett tevékenységekben hibát fedeztek fel, ha az említett hiba meghaladja a szóban forgó szolgáltatás és tevékenységek által biztosított előnyöket, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője az illetékes hatóság által megadott engedélyekhez vagy mentességekhez kötött bármely kötelezettséget megszegi, vagy ha a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője olyan pénzügyi eszközöket rögzített, amelyek meghaladják az e rendeletben meghatározott küszöbértékeket, vagy amelyek nem teljesítik a DLT-alapú pénzügyi eszközökre e rendelet alapján alkalmazandó egyéb feltételeket. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára tevékenysége során lehetővé kell tenni, hogy az eredeti kérelem időpontjában kérteken felül további mentességeket kérjen. Ilyen esetben a további mentességeket ugyanolyan módon kell kérni az illetékes hatóságtól, mint a DLT-alapú piaci infrastruktúra engedélyezésére irányuló eredeti kérelem idején kért mentességek esetében.
(50) mivel a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a kísérleti rendszer keretében ideiglenes mentességeket kaphatnak a meglévő uniós jogszabályok bizonyos rendelkezései alól, szorosan együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val azon időszakban, amelyben a külön engedélyük érvényes. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat az üzleti terveiket vagy kulcsfontosságú személyzetüket érintő bármely lényeges változásról, a kibertámadások vagy egyéb kiberfenyegetések, csalás vagy súlyos visszaélés bármilyen bizonyítékáról, a külön engedély iránti eredeti kérelem időpontjában rendelkezésre bocsátott információk bármely változásáról, bármely technikai vagy működési nehézségről - különösen a megosztott főkönyvi technológia használatával kapcsolatosakról -, valamint a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást érintő bármely olyan kockázatról, amely a külön engedély megadásának időpontjában nem volt előre látható. Ha az illetékes hatóság ilyen lényeges változásról kap tájékoztatást, a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni számára, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrának új külön engedélyre vagy mentességre irányuló kérelem benyújtását írja elő, vagy az illetékes hatóság által megfelelőnek ítélt korrekciós intézkedéseket hozzon. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk bármely releváns információt is. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőitől kapott információkat és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat az illetékes hatóságoknak továbbítaniuk kell az ESMA részére.
(51) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek rendszeresen jelentést kell tenniük az illetékes hatóságaiknak. Az ESMA-nak megbeszéléseket kell szerveznie ezekről a jelentésekről, hogy lehetővé tegye valamennyi illetékes hatóság számára az egész Unióban, hogy tapasztalatot szerezzenek a megosztott főkönyvi technológia hatásával kapcsolatban, és megértsék, szükséges-e a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok bármely módosítása a megosztott főkönyvi technológia nagyobb léptékű használatának lehetővé tétele érdekében.
(52) A kísérleti rendszer időtartama alatt fontos, hogy a keretrendszert és annak működését gyakori monitoringnak és értékelésnek vessék alá annak érdekében, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői a lehető legtöbb információhoz jussanak. Az ESMA-nak éves jelentéseket kell közzétennie, hogy a piaci szereplők ezáltal jobban megérthessék a piacok működését és alakulását, és hogy pontosabb tájékoztatást adjon a kísérleti rendszer alkalmazásával kapcsolatban. Az említett éves jelentéseknek naprakész tájékoztatást kell tartalmazniuk a legfontosabb tendenciákról és kockázatokról. Az említett éves jelentéseket be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(53) Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három év elteltével az ESMA-nak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, amely tartalmazza a kísérleti rendszerre vonatkozó értékelését. A Bizottság az ESMA jelentése alapján jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek értékelnie kell a kísérleti rendszer további időszakra történő meghosszabbításának, a kíséreli rendszer egyéb típusú pénzügyi eszközökre történő kiterjesztésének, a kísérleti rendszer egyéb módon történő módosításának, a kísérleti rendszernek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő módosításaira irányuló javaslat révén történő állandósításának, vagy a kísérleti rendszer megszüntetésének költségeit és hasznait. Lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a DLT-alapú és a nem DLT-alapú piaci infrastruktúrák esetében két párhuzamos rendszer működjön. Ha a kísérleti rendszer sikeres, azt állandósítani lehetne a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó releváns uniós jogszabályok módosításával egy egységes és koherens keret megteremtése érdekében.
(54) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jogszabályoknak a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközökre való alkalmazása tekintetében azonosítottak néhány potenciális hiányosságot. Így különösen a 600/2014/EU rendelet szerinti, bizonyos adatszolgáltatási követelményekre és kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok nem alkalmazhatók megfelelően a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott pénzügyi eszközökre. A megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia útján kibocsátott pénzügyi eszközök másodlagos piacai még mindig kialakulóban vannak, jellemzőik ezért potenciálisan eltérhetnek a hagyományos technológiát használó pénzügyi eszközök piacaitól. Az említett szabályozástechnikai standardokban meghatározott szabályokat a használt technológiától függetlenül minden pénzügyi eszközre alkalmazni kell. Ezért a 600/2014/EU rendeletben foglalt, szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására vonatkozó meglévő felhatalmazásokkal összhangban az ESMA-nak el kell végeznie az említett szabályozástechnikai standardok átfogó értékelését, és javaslatot kell tennie az annak biztosításához szükséges módosításokra, hogy a szabályozástechnikai standardokban foglalt szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek a DLT-alapú pénzügyi eszközökre. Az említett értékelés során az ESMA-nak figyelembe kell vennie a DLT-alapú pénzügyi eszközök sajátosságait és azt, hogy esetükben szükség van-e a standardok kiigazítására annak érdekében, hogy - a 600/2014/EU rendelet alapján elfogadott szabályozástechnikai standardokban megállapított szabályok célkitűzéseinek aláásása nélkül - lehetővé váljon az említett pénzügyi eszközök fejlesztése.
(55) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a pénzügyi eszközöknek minősülő kriptoeszközök DLT-alapú piaci infrastruktúráinak fejlesztése előtt álló, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt szabályozási akadályok miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(56) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet * . Ugyanakkor a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett szervezetek esetében a 600/2014/EU rendelet vagy a 2014/65/EU irányelv megsértésének bejelentésére szolgáló, az említett irányelv alapján létrehozott mechanizmusokat kell alkalmazni. A 909/2014/EU rendelet alapján engedélyezett szervezetek tekintetében az említett rendelet megsértésének bejelentésére szolgáló, az említett rendelet alapján létrehozott mechanizmusokat kell alkalmazni.
(57) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működése személyes adatok kezelésével járhat együtt. Ha e rendelet alkalmazása céljából személyes adatok kezelésére van szükség, az ilyen adatkezelést a személyes adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó uniós joggal összhangban kell elvégezni. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 * és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet * . Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. április 23-án véleményt nyilvánított.
(58) A 600/2014/EU rendelet egy átmeneti időszakról rendelkezik, amely alatt a CCP-khez vagy kereskedési helyekhez való, az említett rendelet szerinti megkülönböztetésmentes hozzáférés nem alkalmazandó azon CCP-k vagy kereskedési helyszínek vonatkozásában, amelyek kérelmezték illetékes hatóságaiktól, hogy átmeneti rendelkezésekkel élhessenek a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében. Az időszak, amely alatt egy CCP-t vagy egy kereskedési helyszínt az illetékes hatósága a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében mentesíthet a megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó szabályok alól, 2020. július 3-án lejárt. A piacok megnövekedett bizonytalansága és volatilitása kedvezőtlenül befolyásolta a CCP-k és a kereskedési helyszínek működési kockázatait, és ezért az (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 95. cikke egy évvel, 2021. július 3-ig elhalasztotta a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében kereskedési és elszámolási szolgáltatásokat nyújtó CCP-kre és kereskedési helyszínekre vonatkozó, új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazásának kezdőnapját. Azon okok, amelyek az új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazása kezdőnapjának elhalasztását indokolták, továbbra is fennállnak. Ezenkívül a nyílt hozzáférési rendszer ellentétes lehet azon párhuzamos szakpolitikai célkitűzésekkel, amelyek az Unión belüli kereskedelem és innováció előmozdítását szolgálják, tekintve, hogy visszafoghatja a tőzsdén kereskedett származtatott termékek innovációját azáltal, hogy lehetővé teszi a nyílt hozzáférés előnyeit élvező versenytársak számára, hogy a meglévő szereplők infrastruktúrájára és beruházásaira támaszkodjanak annak érdekében, hogy alacsony induló költségek mellett kínáljanak versengő termékeket. Egy olyan rendszer fenntartása, amelynek keretében vertikálisan integrált szervezeteken belül kerül sor a származtatott termékek elszámolására és kereskedésére, a régóta fennálló nemzetközi tendenciákkal is összhangban áll. Az új nyílt hozzáférési rendszer alkalmazásának kezdőnapját ezért további két évvel, 2023. július 3-ig el kell halasztani.
(59) Jelenleg a pénzügyi eszköz 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása nem foglalja magában kifejezetten a titkosított adatok megosztott rögzítését támogató technológiák kategóriájának - nevezetesen a megosztott főkönyvi technológia - útján kibocsátott pénzügyi eszközöket. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen pénzügyi eszközökkel a meglévő jogi keret alapján kereskedni lehessen a piacon, a pénzügyi eszközök 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározását módosítani kell, hogy az az említett az eszközöket is magában foglalja.
(60) Míg e rendelet határozza meg a DLT-alapú - többek között kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújtó - piaci infrastruktúrák szabályozási keretét, a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek általános szabályozási keretét a 909/2014/EU rendelet állapítja meg, amely a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A kiegyenlítési fegyelmi rendszer szabályokat tartalmaz a meghiúsult kiegyenlítések jelentésére, a pénzbírságok beszedésére és elosztására, valamint a kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozóan. A 909/2014/EU rendelet alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok értelmében a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó rendelkezések 2022. február 1-jétől alkalmazandók. Az érdekelt felek mindazonáltal bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a kötelező kényszerbeszerzések növelhetik a likviditási nyomást és a kényszerbeszerzési kockázatnak kitett értékpapírok költségeit. Ez a hatás tovább erősödhet a piac volatilitása esetén. Mindezek alapján a 909/2014/EU rendeletben megállapított kötelező kényszerbeszerzési szabályok alkalmazása kedvezőtlen hatást gyakorolhat az Unión belüli tőkepiacok hatékonyságára és versenyképességére. Az említett hatás pedig a vételi és eladási árak közötti nagyobb különbségekhez, mérsékeltebb piaci hatékonysághoz, valamint mérsékeltebb, az értékpapír-kölcsönzési és repópiaci értékpapír-kölcsönzésre, továbbá az ügyleteknek az Unióban letelepedett központi értéktárakon keresztül történő kiegyenlítésére irányuló ösztönzőkhöz vezethet. A kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozó szabályok alkalmazásának költségei ezért várhatóan meghaladják a potenciális előnyöket. Az említett potenciális kedvezőtlen hatásra tekintettel, a 909/2014/EU rendeletet módosítani kell, hogy a kötelező kényszerbeszerzési szabályok alkalmazása kezdőnapjának további elhalasztása érdekében minden egyes kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedés esetében eltérő alkalmazási kezdőnapot lehessen megállapítani. Az említett elhalasztás lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy a 909/2014/EU rendelet felülvizsgálatára irányuló jövőbeli jogalkotási javaslattal összefüggésben megvizsgálja, hogy a kiegyenlítési fegyelemi keretrendszert - különösen a kötelező kényszerbeszerzésekre vonatkozó szabályokat - hogyan kell módosítani a fent említett problémák figyelembevétele és megoldása érdekében. Emellett egy ilyen halasztás azt is biztosítaná, hogy a piaci szereplőkre - ideértve azon DLT-alapú piaci infrastruktúrákat is, amelyek a kiegyenlítési fegyelmi rendszer hatálya alá tartoznának - ne háruljanak kétszeres végrehajtási költségek abban az esetben, ha a 909/2014/EU rendelet felülvizsgálatának eredményeként az említett szabályok módosítására kerül sor.
(61) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működése nem áshatja alá a tagállamok éghajlat-politikáját. Így fontos tovább ösztönözni az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes megosztott főkönyvi technológiák fejlesztését és az azokba irányuló beruházást,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Ez a rendelet követelményeket állapít meg a DLT-alapú piaci infrastruktúrákkal és működtetőikkel kapcsolatban, a következők tekintetében:
a) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák e rendelettel összhangban történő működtetésére vonatkozó külön engedélyek megadása és visszavonása;
b) a külön engedélyekhez kapcsolódó mentességek megadása, módosítása és visszavonása;
c) a mentességekhez kötött feltételek előírása, módosítása és visszavonása, valamint a kompenzációs vagy korrekciós intézkedések előírása, módosítása és visszavonása;
d) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetése;
e) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák felügyelete; és
f) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, az illetékes hatóságok és az 1095/2010/EU rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, ESMA) közötti együttműködés.
E rendelet alkalmazásában:
1. „megosztott főkönyvi technológia” vagy „DLT”: a megosztott főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;
2. „megosztott főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;
3. „konszenzusos mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;
4. „DLT-hálózati csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;
5. „DLT-alapú piaci infrastruktúra”: DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer, DLT-alapú kiegyenlítési rendszer vagy DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszer;
6. „DLT-alapú multilaterális kereskedési rendszer” vagy „DLT-MTF”: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amely kizárólag DLT-alapú pénzügyi eszközöket vezet be kereskedésbe;
7. „DLT-alapú kiegyenlítési rendszer” vagy „DLT-SS”: olyan kiegyenlítési rendszer, amely - függetlenül attól, hogy az említett kiegyenlítési rendszert a 98/26/EK irányelvvel összhangban jelölték-e ki és jelentették-e be - DLT-alapú pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket egyenlít ki fizetés ellenében vagy szállítás ellenében, és amely lehetővé teszi a DLT-alapú pénzügyi eszközök első rögzítését, illetve lehetővé teszi a DLT-alapú pénzügyi eszközökkel kapcsolatos letéti őrzési szolgáltatások nyújtását;
8. „kiegyenlítés”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott kiegyenlítés;
9. „kiegyenlítés meghiúsulása”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kiegyenlítés meghiúsulása;
10. „DLT-alapú kereskedési és kiegyenlítési rendszer” vagy „DLT-TSS”: olyan DLT-MTF vagy DLT-SS, amely kombinálja a DLT-MTF és DLT-SS által nyújtott szolgáltatásokat;
11. „DLT-alapú pénzügyi eszköz”: megosztott főkönyvi technológia használatával kibocsátott, rögzített, átruházott és tárolt pénzügyi eszköz;
12. „pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;
13. „multilaterális kereskedési rendszer”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;
14. „központi értéktár”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;
15. „értékpapír-kiegyenlítési rendszer”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott értékpapír-kiegyenlítési rendszer;
16. „üzleti nap”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott üzleti nap;
17. „szállítás fizetés ellenében”: a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott szállítás fizetés ellenében;
18. „hitelintézet”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;
19. „befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás;
20. „piacműködtető”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott piacműködtető;
21. „illetékes hatóság”: egy vagy több illetékes hatóság, amelyet vagy amelyeket:
a) a 2014/65/EU irányelv 67. cikkével összhangban jelöltek ki;
b) a 909/2014/EU rendelet 11. cikkével összhangban jelöltek ki; vagy
c) e rendelet alkalmazásának felügyelete céljából egy tagállam egyéb módon jelölt ki.
(1) DLT-alapú pénzügyi eszközök kizárólag abban az esetben vezethetők be kereskedésbe valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül vagy rögzíthetők valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül, ha a kereskedésbe történő bevezetés pillanatában vagy a megosztott főkönyvben történő rögzítés pillanatában a DLT-alapú pénzügyi eszközök:
a) részvények, amelyek kibocsátójának piaci tőkeértéke vagy indikatív piaci tőkeértéke 500 millió EUR-nál kevesebb;
b) kötvények, az értékpapírosított adósság egyéb formái, beleértve az ilyen értékpapírok tekintetében kiadott letéti igazolásokat is, vagy pénzpiaci eszközök, 1 milliárd EUR-nál kisebb kibocsátási nagysággal, kivéve azokat, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítik a fennálló kockázatok felmérését; vagy
c) a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontja iv. alpontjának hatálya alá tartozó kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, amelyek kezelt eszközállományának piaci értéke nem éri el az 500 millió EUR-t.
Az első albekezdés b) pontjában említett küszöbérték számításából ki kell zárni az olyan kibocsátók által kibocsátott vállalati kötvényeket, amelyek piaci kapitalizációja a kibocsátásuk időpontjában nem haladta meg a 200 millió EUR-t.
(2) Valamennyi, valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül rögzített DLT-alapú pénzügyi eszköz aggregált piaci értéke nem haladhatja meg a 6 milliárd EUR-t egy új DLT-alapú pénzügyi eszköz kereskedésbe történő bevezetésének vagy első rögzítésének pillanatában.
Amennyiben egy új DLT-alapú pénzügyi eszköz kereskedésbe történő bevezetésének vagy első rögzítésének eredményeként az első albekezdésben említett aggregált piaci érték elérné a 6 milliárd EUR-t, a DLT-alapú piaci infrastruktúra nem vezetheti be kereskedésbe az említett DLT-alapú pénzügyi eszközt, vagy nem rögzítheti azt.
(3) Amennyiben valamennyi, valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy valamely DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül rögzített DLT-alapú pénzügyi eszköz aggregált piaci értéke elérte a 9 milliárd EUR-t, a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője aktiválja a 7. cikk (7) bekezdésében említett átállási stratégiát. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője az (5) bekezdésben előírt havi jelentésben értesíti az illetékes hatóságot átállási stratégiájának aktiválásáról és az átállás időzítéséről.
(4) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője kiszámítja az említett DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedett vagy rögzített DLT-alapú pénzügyi eszközök havi átlagos aggregált piaci értékét. Az említett havi átlagot az egyes DLT-alapú pénzügyi eszközök napi záróárainak átlagaként kell kiszámítani, megszorozva az említett DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül ugyanazon nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN azonosító számmal) kereskedett vagy rögzített DLT-alapú pénzügyi eszközök számával.
A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője az említett havi átlagot használja:
a) annak értékelésekor, hogy egy új DLT-alapú pénzügyi eszköznek a következő hónapban sorra kerülő kereskedésbe történő bevezetése vagy rögzítése eredményeként a DLT-alapú pénzügyi eszközök aggregált piaci értéke elérné-e az e cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket; és
b) annak eldöntésekor, hogy aktiválja-e a 7. cikk (7) bekezdésében említett átállási stratégiát.
(5) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője havonta jelentést nyújt be az illetékes hatóságához, bizonyítva, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül kereskedésbe bevezetett vagy rögzített DLT-alapú pénzügyi eszközök egyike sem haladja meg a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott küszöbértékeket..
(6) Egy illetékes hatóság megállapíthat az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottaknál alacsonyabb küszöbértékeket. Ha az illetékes hatóság csökkenti a (2) bekezdésben említett küszöbértéket, a (3) bekezdésben meghatározott értéket arányosan csökkentettnek kell tekinteni.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a szolgáltatások és tevékenységek teljesítési helye szerinti tagállamokban a kereskedési platformokra bevezetett, adott típusú DLT-alapú pénzügyi eszközök piaci méretét és átlagos kapitalizációját, valamint figyelembe kell vennie a kibocsátókhoz, a használt megosztott főkönyvi technológia típusához és a DLT-alapú piaci infrastruktúra szolgáltatásaihoz és tevékenységeihez kapcsolódó kockázatokat.
(7) Az 596/2014/EU rendelet alkalmazandó valamely DLT-MTF-en belül vagy valamely DLT TSS-en belül kereskedésbe bevezetett DLT-alapú pénzügyi eszközökre.
(1) A DLT-MTF-re alkalmazandók a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alapján valamely multilterális kereskedési rendszerre alkalmazandó követelmények.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azon követelmények tekintetében, amelyek alól a DLT-MTF-et működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt e cikk (2) és (3) bekezdése alapján mentesítették, feltéve, hogy az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető megfelel:
a) a 7. cikknek;
b) e cikk (2), (3) és (4) bekezdésének; és
c) minden olyan kompenzációs intézkedésnek, amelyet az illetékes hatóság megfelelőnek tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek alól mentességet kértek, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.
(2) Ha valamely DLT-MTF működtetője kéri, a 2014/65/EU irányelv 53. cikkének (3) bekezdésében meghatározott személyek mellett az illetékes hatóság megengedheti az említett működtetőnek, hogy tagként vagy résztvevőként befogadjon saját számlára történő kereskedés céljából természetes és jogi személyeket, feltéve, hogy e személyek teljesítik a következő követelményeket:
a) kellően jó hírnévvel rendelkeznek;
b) kellő szintű kereskedési képességgel, alkalmassággal és tapasztalattal rendelkeznek, ideértve a megosztott főkönyvi technológia működésével kapcsolatos ismereteket is;
c) nem árjegyzők a DLT-MTF-en belül;
d) nem használnak nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát a DLT-MTF-en belül;
e) más személyek számára nem biztosítanak közvetlen elektronikus hozzáférést a DLT-MTF-hez;
f) az ügyfélmegbízások végrehajtásakor nem kereskednek saját számlára a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül; és
g) megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulásukat adták a DLT-MTF-en belül tagként vagy résztvevőként történő kereskedéshez, és a DLT-MTF tájékoztatta őket a DLT-alapú pénzügyi eszközökkel való kereskedésre szolgáló rendszereinek használatával kapcsolatos potenciális kockázatokról.
Amennyiben az illetékes hatóság megadja az e bekezdés első albekezdésében említett mentességet, további intézkedéseket írhat elő a DLT-MTF-be tagokként vagy résztvevőkként befogadott természetes személyek védelme érdekében. Az ilyen intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük az említett tagok vagy résztvevők kockázati profiljával.
(3) Valamely DLT-MTF működtetőjének kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett működtetőt vagy annak tagjait vagy résztvevőit a 600/2014/EU rendelet 26. cikke alól.
Amennyiben az illetékes hatóság az e bekezdés első albekezdésben említettek szerinti mentességet ad, a DLT-MTF-nek nyilvántartást kell vezetnie a rendszerein keresztül végrehajtott valamennyi ügyletről. Az említett nyilvántartásnak tartalmaznia kell a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében meghatározott valamennyi olyan adatot, amely releváns a DLT-MTF és az ügyletet végrehajtó tag vagy résztvevő által használt rendszer tekintetében. A DLT-MTF-nek biztosítania kell azt is, hogy az illetékes hatóságok, amelyek az említett rendelet 26. cikkével összhangban közvetlenül a multilaterális kereskedési rendszerből jogosultak megkapni az adatokat, közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek az említett adatokhoz. Az említett nyilvántartáshoz való hozzáférés érdekében az ilyen illetékes hatóságot szabályozói megfigyelői résztvevőként fel kell venni a DLT-MTF-be.
Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül az ESMA rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyhez e cikkel összhangban hozzájutott.
(4) Amennyiben valamely DLT-MTF működtetője a (2) vagy a (3) bekezdés alapján mentességet kér, bizonyítania kell, hogy a kért mentesség:
a) a megosztott főkönyvi technológia használatával arányos és általa indokolt; és
b) a DLT-MTF-re korlátozódik, és nem terjed ki az említett működtető által működtetett bármely egyéb multilaterális kereskedési rendszerre.
(5) E cikk (2), (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban egy DLT-TSS-t működtető központi értéktárra.
(6) Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontjában említett kompenzációs intézkedésekre vonatkozóan.
(1) A 909/2014/EU rendelet alapján az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárra alkalmazandó követelmények a DLT-SS-t működtető központi értéktárra is alkalmazandók.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azon követelmények tekintetében, amelyek alól a DLT-SS-et működtető központi értéktárat e cikk (2)-(9) bekezdése alapján mentesítették, feltéve, hogy az említett központi értéktár megfelel:
a) a 7. cikknek;
b) e cikk (2)-(10) bekezdésének; és
c) minden olyan kompenzációs intézkedésnek, amelyet az illetékes hatóság megfelelőnek tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek tekintetében mentességet kértek, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.
(2) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 4., 9. vagy 28. pontja, vagy 3., 37. vagy 38. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár:
a) bizonyítja, hogy az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott „értékpapírszámla” használata vagy az említett rendelet 3. cikkében előírt könyvelésitétel-forma használata összeegyeztethetetlen a konkrét megosztott főkönyvi technológia használatával;
b) kompenzációs intézkedéseket javasol azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek tekintetében mentességet kért, és biztosítja legalább a következőket:
i. a DLT-alapú pénzügyi eszközöket a megosztott főkönyvben rögzítik;
ii. a DLT-SS-t működtető központi értéktár által rögzített, egy kibocsátáshoz vagy egy kibocsátásrészhez tartozó DLT-alapú pénzügyi eszközök száma egyenlő a megosztott főkönyvön belül bármely adott időpontban rögzített, az említett kibocsátást vagy kibocsátásrészt alkotó DLT-alapú pénzügyi eszközök teljes számával;
iii. olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi a DLT-SS-t működtető központi értéktár számára, hogy bármely adott időpontban késedelem nélkül elkülönítse valamely tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél DLT-alapú pénzügyi eszközeit bármely egyéb tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél DLT-alapú pénzügyi eszközeitől; és
iv. nem enged meg értékpapírszámla-hiteleket, tartozik egyenlegeket vagy nem megfelelő értékpapír-előállítást, illetve -törlést.
(3) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 6. vagy 7. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár - megbízható eljárásokkal és intézkedésekkel - biztosítja legalább azt, hogy a DLT-SS:
a) lehetővé teszi a DLT-alapú pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek részleteinek egyértelmű, pontos és időben történő megerősítését, ideértve a DLT-alapú pénzügyi eszközök tekintetében teljesített minden kifizetést, valamint az említett eszközök tekintetében minden biztosíték teljesítését vagy a DLT-alapú pénzügyi eszközök tekintetében a biztosítékok lehívását; és
b) vagy megakadályozza a kiegyenlítés meghiúsulását, vagy kezeli a kiegyenlítés meghiúsulását, ha annak megakadályozása nem lehetséges.
(4) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 19. cikke alól, de kizárólag az alapvető szolgáltatás harmadik félhez történő kiszervezésével kapcsolatban, feltéve, hogy az említett cikk alkalmazása összeegyeztethetetlen a megosztott főkönyvi technológiának az említett központi értéktár által működtetett DLT-SS által előirányzott használatával.
(5) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság engedélyezheti az említett központi értéktár számára, hogy a 98/26/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában felsoroltakon túl, további természetes és jogi személyeket fogadjon be résztvevőkként a DLT-SS-be, feltéve, hogy az ilyen személyek:
a) kellően jó hírnévvel rendelkeznek;
b) kellő szintű képességekkel, alkalmassággal, tapasztalattal és tudással rendelkeznek a kiegyenlítés, a megosztott főkönyvi technológia működése és a kockázatértékelés tekintetében; és
c) megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulásukat adták az e rendeletben előírt kísérleti rendszerben való részvételükhöz, valamint megfelelő tájékoztatást kaptak annak kísérleti jellegéről és az ahhoz kapcsolódó kockázatokról.
(6) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 33., 34. vagy 35. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár kompenzációs intézkedéseket javasol az említett cikkek célkitűzéseinek teljesítése érdekében, valamint biztosítja legalább azt, hogy:
a) a DLT-SS nyilvánosságra hozza a résztvevővé válni szándékozó valamennyi személy számára tisztességes és nyílt csatlakozást lehetővé tevő részvételi kritériumokat, valamint hogy az említett kritériumok átláthatók, objektívek és megkülönböztetésmentesek; és
b) a DLT-SS nyilvánosságra hozza az általa nyújtott kiegyenlítési szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat.
(7) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 39. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár kompenzációs intézkedéseket javasol az említett cikk célkitűzéseinek teljesítése érdekében, valamint - megbízható eljárásokkal és intézkedésekkel - biztosítja legalább azt, hogy:
a) a DLT-SS valós időhöz közel vagy napon belül kiegyenlíti a DLT-alapú pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteket, de mindenképpen legkésőbb az ügylet megkötését követő második munkanapon;
b) a DLT-SS nyilvánosságra hozza a kiegyenlítési rendszerre irányadó szabályokat; és
c) a DLT-SS csökkenti a 98/26/EK irányelv alkalmazásában a DLT-SS rendszerként történő kijelölésének elmaradásából eredő valamennyi kockázatot, különösen a fizetésképtelenségi eljárások tekintetében.
A DLT-SS működtetése céljából a központi értéktár 909/2014/EU rendelet szerinti fogalommeghatározása, amely a központi értéktárat értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személyként határozza meg, nem eredményezheti azt, hogy a tagállamok kötelesek legyenek valamely DLT-SS-t a 98/26/EK irányelv szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszernek kijelölni és akként bejelenteni. A tagállamokat azonban nem lehet kizárni abból, hogy valamely DLT-SS-t a 98/26/EK irányelv szerinti értékpapír-kiegyenlítési rendszernek kijelöljenek és akként bejelentsenek, amennyiben a DLT-SS teljesíti az említett irányelv követelményeit.
Amennyiben egy DLT-SS-t nem jelölnek ki a 98/26/EK irányelv szerinti rendszernek és nem jelentenek be akként, az említett DLT-SS-t működtető központi értéktárnak kompenzációs intézkedéseket kell javasolnia a fizetésképtelenségből eredő kockázatok csökkentése érdekében.
(8) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 40. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár a kiegyenlítést szállítás fizetés ellenében alapon végzi.
Amennyiben lehetséges és megvalósítható, a fizetések kiegyenlítését - többek között tokenizált formában is - központi banki pénz útján kell elvégezni, vagy ha nem lehetséges és nem megvalósítható, a 909/2014/EU rendelet IV. címével összhangban a központi értéktár számláján keresztül vagy az említett címmel összhangban - többek között tokenizált formában is - kereskedelmi banki pénz útján vagy „elektronikuspénz-tokenek” felhasználásával.
E bekezdés második albekezdésétől eltérve, a 909/2014/EU rendelet IV. címe nem alkalmazandó valamely hitelintézetre, amikor a fizetések kereskedelmi banki pénz felhasználásával történő kiegyenlítését olyan DLT-alapú pénzügyi eszközöket rögzítő DLT-alapú piaci infrastruktúra számára biztosítja, amelyeknek az e rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban kiszámított aggregált piaci értéke - egy új DLT-alapú pénzügyi eszköz első rögzítésekor - nem haladja meg a 6 milliárd EUR-t.
Amennyiben a kiegyenlítés olyan hitelintézet által biztosított kereskedelmi banki pénz felhasználásával történik, amelyre a 909/2014/EU rendelet IV. címe e bekezdés harmadik albekezdése értelmében nem alkalmazandó, vagy amennyiben a fizetések kiegyenlítése „elektronikuspénz-tokenek” felhasználásával történik, a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak azonosítania, mérnie, nyomon követnie, kezelnie és minimalizálnia kell az ilyen eszközök felhasználásából eredő bármely kockázatot.
Az „elektronikuspénz-tokenekkel” kapcsolatos, a 909/2014/EU rendelet melléklete C. szakaszának b) és c) pontjában felsorolt szolgáltatásokkal egyenértékű szolgáltatásokat a 909/2014/EU rendelet IV. címével összhangban a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak vagy egy hitelintézetnek kell nyújtania.
(9) A DLT-SS-t működtető központi értéktár kérésére az illetékes hatóság mentesítheti az említett központi értéktárat a 909/2014/EU rendelet 50., 51. vagy 53. cikke alól, feltéve, hogy az említett központi értéktár bizonyítja, hogy a megosztott főkönyvi technológia használata összeegyeztethetetlen más központi értéktárak vagy más piaci infrastruktúrák örökölt rendszereivel, vagy hogy egy másik központi értéktárhoz való hozzáférés vagy egy másik, örökölt rendszereket használó piaci infrastruktúrához való hozzáférés megadása aránytalan költségekkel járna, tekintve a DLT-SS tevékenységeinek nagyságrendjét.
Amennyiben valamely DLT-SS-t működtető központi értéktárat e bekezdés első albekezdésével összhangban mentesítettek, a DLT-SS-ek egyéb működtetői vagy a DLT-TSS-ek egyéb működtetői számára hozzáférést kell biztosítania a saját DLT-SS-éhez. A DLT-SS-t működtető központi értéktárnak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot azon szándékáról, hogy ilyen hozzáférést biztosítson. Az illetékes hatóság megtilthatja az ilyen hozzáférést annyiban, amennyiben az ilyen hozzáférés káros volna az uniós pénzügyi rendszernek vagy az érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására nézve.
(10) Amennyiben valamely DLT-SS-t működtető központi értéktár a (2)-(9) bekezdés alapján mentességet kér, bizonyítania kell, hogy a kért mentesség:
a) a megosztott főkönyvi technológia használatával arányos és általa indokolt; és
b) a DLT-SS-re korlátozódik, és nem terjed ki az ugyanazon központi értéktár által működtetett valamely értékpapírkiegyenlítési rendszerre.
(11) E cikk (2)-(10) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban valamely DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásra vagy piacműködtetőre.
(12) Az ESMA iránymutatásokat dolgoz ki az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett kompenzációs intézkedésekre vonatkozóan.
(1) A DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozásra vagy piacműködtetőre a következők vonatkoznak:
a) a multilaterális kereskedési rendszerre a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alapján alkalmazandó követelmények; és
b) értelemszerűen, a 909/2014/EU rendelet alapján a központi értéktárra alkalmazandó követelmények, az említett rendelet 9., 16., 17., 18., 20., 26., 27., 28., 31., 42., 43., 44., 46. és 47. cikkének kivételével.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azon követelmények tekintetében, amelyek alól a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint az 5. cikk (2)-(9) bekezdése alapján mentesítették, feltéve, hogy az említett befektetési vállalkozás vagy piacműködtető megfelel:
a) a 7. cikknek;
b) a 4. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, valamint az 5. cikk (2)-(10) bekezdésének; és
c) minden olyan kompenzációs intézkedésnek, amelyet az illetékes hatóság megfelelőnek tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek tekintetében mentességet kértek, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.
(2) A DLT-TSS-t működtető központi értéktárra a következők vonatkoznak:
a) a 909/2014/EU rendelet alapján a központi értéktárra alkalmazandó követelmények; és
b) értelemszerűen, a 600/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv alapján a multilaterális kereskedési rendszerre alkalmazandó követelmények, az említett irányelv 5-13. cikkének kivételével.
Az első albekezdés nem alkalmazandó azon követelmények tekintetében, amelyek alól a DLT-TSS-t működtető központi értéktárat a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint az 5. cikk (2)-(9) bekezdése alapján mentesítették, feltéve, hogy az említett központi értéktár megfelel:
a) a 7. cikknek;
b) a 4. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének, valamint az 5. cikk (2)-(10) bekezdésének; és
c) minden olyan kompenzációs intézkedésnek, amelyet az illetékes hatóság megfelelőnek tart azon rendelkezések célkitűzéseinek teljesítése érdekében, amelyek tekintetében mentességet kértek, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.
(1) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek egyértelmű és részletes üzleti terveket kell készíteniük, amelyek leírják, hogyan tervezik szolgáltatásaikat nyújtani és tevékenységeiket végezni, és amelyek tartalmazzák a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozó munkatársaik leírását, a megosztott főkönyvi technológia technikai szempontjait és használatát, valamint a (3) bekezdésben előírt információkat.
A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek emellett nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük egy naprakész, egyértelmű és részletes írásos dokumentációt, amely meghatározza a DLT-alapú piaci infrastruktúrák és üzemeltetőik működésének jogi feltételeit, beleértve a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői, valamint az ő DLT-alapú piaci infrastruktúrájukat használó tagok, résztvevők, kibocsátók és ügyfelek jogait, kötelezettségeit, feladatait és felelősségét meghatározó jogi feltételeket. Az ilyen jogi feltételeknek meg kell határozniuk az irányadó jogot, a peres eljárást megelőző vitarendezési mechanizmusokat, a 98/26/EK irányelv szerinti, a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet biztosító intézkedéseket és azon joghatóságokat, ahol kereset indítható. A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői írásosos dokumentációjukat elektronikus úton is hozzáférhetővé tehetik.
(2) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek meg kell állapítaniuk vagy adott esetben dokumentálniuk kell az általuk használt megosztott főkönyvi technológia működésére vonatkozó szabályokat, ideértve a megosztott főkönyvhöz való hozzáférésre, a validálási csomópontok részvételére, a potenciális összeférhetetlenségek kezelésére és a kockázatmenedzsmentre - beleértve bármely csökkentést célzó intézkedést is - vonatkozó szabályokat a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.
(3) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek weboldalukon világos és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk tagjaik, résztvevőik, kibocsátóik és ügyfeleik számára arról, hogy a működtetők hogyan végzik feladataikat, szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, és hogy e feladatok, szolgáltatások és tevékenységek általuk történő megvalósítása hogyan tér el a nem megosztott főkönyvi technológián alapuló multilaterális kereskedési rendszerek vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszerek által végzett feladatok, szolgáltatások és tevékenységek megvalósításától. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie a használt megosztott főkönyvi technológia típusára is.
(4) A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek biztosítaniuk kell, hogy a megosztott főkönyvi technológiájuk használatához kapcsolódó átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozás arányos legyen üzleti tevékenységeik jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az említett szabályozásnak biztosítania kell szolgáltatásaik és tevékenységeik folytonosságát és folyamatos átláthatóságát, rendelkezésre állását, megbízhatóságát és biztonságát, beleértve a DLT-alapú piaci infrastruktúrán belül használt intelligens szerződések megbízhatóságát is. Az említett szabályozásnak az említett működtetők által tárolt adatok integritását, biztonságát és bizalmas jellegét, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét is biztosítania kell.
A DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek külön működésikockázat-kezelési eljárásokkal kell rendelkezniük a megosztott főkönyvi technológia és a kriptoeszközök használatával előidézett kockázatokra, valamint arra vonatkozóan, hogyan kezeljék az említett kockázatokat, ha bekövetkeznek.
Egy DLT-alapú piaci infrastruktúrára vonatkozó átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozás megbízhatóságának értékelése céljából az illetékes hatóság előírhatja az említett szabályozás ellenőrzését. Ha az illetékes hatóság ellenőrzést ír elő, annak elvégzésére független ellenőrt kell kijelölnie. Az ellenőrzés költségeit a DLT-alapú piaci infrastruktúra viseli.
(5) Amennyiben egy DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője biztosítja a tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeinek, biztosítékainak vagy DLT-alapú pénzügyi eszközeinek letéti őrzését, valamint biztosítja - többek között kriptográfiai kulcsok formájában - az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat, az említett működtetőnek megfelelő szabályozással kell rendelkeznie, hogy megakadályozza az említett eszközöknek a működtető saját számláján történő felhasználását az érintett tag, résztvevő, kibocsátó vagy ügyfél előzetes kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül, amely elektronikus úton is megadható.
A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek biztonságos, pontos, megbízható és visszakereshető nyilvántartást kell vezetniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrájuk által a tagjaik, résztvevőik, kibocsátóik vagy ügyfeleik számára tartott pénzeszközökről, biztosítékokról és DLT-alapú pénzügyi eszközökről, valamint az említett pénzeszközökhöz, biztosítékokhoz és DLT-alapú pénzügyi eszközökhöz való hozzáférési módokról.
A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek el kell különíteniük a DLT-alapú piaci infrastruktúrát használó tagok, résztvevők, kibocsátók vagy ügyfelek pénzeszközeit, biztosítékait és DLT-alapú pénzügyi eszközeit, illetve az ilyen eszközökhöz való hozzáférési módokat a működtető saját, valamint az egyéb tagok, résztvevők, kibocsátók és ügyfelek pénzeszközeitől, biztosítékaitól és DLT-alapú pénzügyi eszközeitől.
A (4) bekezdésben említett átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásnak biztosítania kell, hogy a DLT-alapú piaci infrastruktúra által a tagjai, résztvevői, kibocsátói vagy ügyfelei számára tartott említett pénzeszközök, biztosítékok és DLT-alapú pénzügyi eszközök, valamint az azokhoz való hozzáférési módok védve legyenek a jogosulatlan hozzáférés, a feltörés, a rongálódás, a veszteség, a kibertámadás, a lopás, a csalás, a gondatlanság és egyéb súlyos működési hibák kockázataival szemben.
(6) Pénzeszközök elvesztése, biztosíték elvesztése vagy DLT-alapú pénzügyi eszköz elvesztése esetén a veszteségért a pénzeszközöket, biztosítékot vagy DLT-alapú pénzügyi eszközt elveszítő DLT-alapú piaci infrastruktúra-működtető felelős a veszteségért, az elveszett eszköz piaci értékének mértékéig. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője nem felelős a veszteségért, amennyiben bizonyítja, hogy a veszteség egy érdemleges befolyásán kívül eső külső esemény eredményeként merült fel, amelynek következményei minden ellenkező irányú észszerű erőfeszítés ellenére elkerülhetetlenek voltak.
A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőinek átlátható és megfelelő szabályozást kell létrehozniuk a befektetővédelem biztosítása érdekében, és mechanizmusokat kell létrehozniuk az ügyfelek panaszainak kezelésére, valamint kártalanítási vagy jogorvoslati eljárásokat az olyan befektetői veszteség eseteire, amely az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként vagy a tevékenységnek a 8. cikk (13) bekezdésében, a 9. cikk (11) bekezdésében és a 10. cikk (10) bekezdésében említett körülmények bármelyike miatti megszüntetése eredményeként merül fel.
Valamely illetékes hatóság - eseti alapon, a befektetők védelmének biztosítása érdekében - határozhat úgy, hogy további prudenciális biztosítékokat követel meg a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjétől szavatolótőke vagy biztosítási kötvény formájában, ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett körülmények bármelyikének eredményeként a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője ügyfeleinek okozott károkért fennálló potenciális felelősségre nem terjednek ki megfelelően a 909/2014/EU rendeletben, az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben * , a 2014/65/EU irányelvben vagy az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvben * előírt prudenciális követelmények.
(7) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének egyértelmű és részletes stratégiát kell kialakítania, valamint közzétennie egy adott DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének csökkentésére vagy egy adott DLT-alapú piaci infrastruktúrából való átállásra vagy annak működése beszüntetésére vonatkozóan (a továbbiakban: átállási stratégia), ideértve a megosztott főkönyvi technológia műveleteinek hagyományos piaci infrastruktúrákra való áttérését vagy visszatérését is, a következő esetekben:
a) a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket túllépték;
b) az e rendelet alapján megadott külön engedélyt vagy mentességet vissza kell vonni, vagy más módon meg kell szakítani, beleértve azt is, amikor a külön engedélyt vagy mentességet a 14. cikk (2) bekezdése alapján tervezett események következtében szakítják meg; vagy
c) a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének bármely önkéntes vagy önkéntelen megszüntetése.
Az átállási stratégiának készen kell állnia a megfelelő időben történő alkalmazásra.
Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogy a külön engedély visszavonásának vagy megszakításának, vagy a tevékenység megszüntetésének az e bekezdés első albekezdésében említett szerinti esetében hogyan kezelendők a tagok, a résztvevők, a kibocsátók és az ügyfelek. Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogyan kell megvédeni az ügyfeleket, különösen a lakossági befektetőket valamely külön engedély visszavonásának vagy megszakításának, vagy a tevékenység megszüntetésének bármely aránytalan hatásával szemben. Az átállási stratégiát az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásával folyamatosan frissíteni kell.
Az átállási stratégiának meg kell határoznia, hogy mi a teendő a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbérték túllépése esetén.
(8) Azon befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők, amelyek e rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján kizárólag DLT-MTF működtetésére kaptak engedélyt, és amelyek átállási stratégiáikban nem jelzik, hogy a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt szándékoznak szerezni multilaterális kereskedési rendszer működtetésére, valamint a DLT-TSS-t működtető központi értéktárak minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megállapodásokat kössenek a 2014/65/EU irányelv alapján multilaterális kereskedési rendszereket működtető befektetési vállalkozásokkal vagy piacműködtetőkkel a műveleteik átvételéről, és átállási stratégiáikban részletezik az említett megállapodásokat.
(9) A DLT-SS-t működtető azon központi értéktárak, amelyek e rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján kizárólag DLT-SS működtetésére kaptak engedélyt, és amelyek átállási stratégiáikban nem jelzik, hogy a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyt szándékoznak szerezni értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetésére, valamint a DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megállapodásokat kössenek az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárakkal műveleteik átvételéről, és átállási stratégiáikban részletezik e megállapodásokat.
Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktáraknak, amelyek az e bekezdés első albekezdésében említett megállapodások megkötésére irányuló kérelmet kapnak, a kérelem kézhezvételének időpontjától számított három hónapon belül válaszolniuk kell. Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktárnak a megállapodásokat megkülönböztetésmentes módon kell megkötnie, és a tényleges költségek alapján észszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel. Egy ilyen kérelmet csak akkor utasíthat el, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodások befolyásolnák a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, vagy rendszerszintű kockázatokat jelentenének. Nem utasíthat el egy kérelmet a piaci részesedés elvesztésére alapozva. Ha elutasít egy kérelmet, annak indokairól írásban tájékoztatnia kell a kérelmet benyújtó DLT-alapú piaci infrastruktúra-működtetőt.
(10) A (8) és a (9) bekezdésben említett megállapodásokat legkésőbb a külön engedély megadásának időpontjától számított öt éven belül életbe kell léptetni, vagy annál korábbi időpontban kell életbe léptetni, ha az illetékes hatóság ezt előírja a külön engedély idő előtti megszüntetésével kapcsolatos bármely kockázat kezelése érdekében.
(1) DLT-MTF e rendelet alapján történő működtetésére vonatkozó külön engedélyt a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként engedélyezett vagy szabályozott piac működtetésére engedéllyel rendelkező jogi személy kérelmezhet.
(2) Amennyiben egy jogi személy a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt kér befektetési vállalkozásként, vagy engedélyt kér egy szabályozott piac működtetésére, és ezzel egyidejűleg e cikk alapján külön engedélyt is kér kizárólag DLT-MTF működtetése céljából, az illetékes hatóság nem értékeli, hogy a kérelmező teljesíti-e a 2014/65/EU irányelv azon követelményeit, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 4. cikkével összhangban mentességet kért.
(3) Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említettek szerint egy jogi személy engedélyt kér befektetési vállalkozásként, vagy engedélyt kér egy szabályozott piac működtetésére, és ezzel egyidejűleg külön engedélyt is kér, kérelmében be kell nyújtania a 2014/65/EU irányelv 7. cikke szerinti információkat, azon információk kivételével, amelyek azon követelményeknek való megfelelés bizonyításához volnának szükségesek, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 4. cikkével összhangban mentességet kért.
(4) Az e rendelet szerinti, valamely DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a 7. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a kérelmező üzleti terve, a DLT-MTF szabályai és a jogi feltételek, valamint a 7. cikk (3) bekezdésében említettek szerint a DLT-MTF működésére, szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk;
b) a 7. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a használt megosztott főkönyvi technológia működésének leírása;
c) a 7. cikk (4) bekezdésben említettek szerint a kérelmező átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásának leírása;
d) annak bizonyítéka, hogy a kérelmező a 7. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint kielégítő prudenciális biztosítékokkal rendelkezik a felelősségének való megfeleléshez és az ügyfelei kártérítéséhez;
e) adott esetben a 7. cikk (5) bekezdésében említett, az ügyfelek DLT-alapú pénzügyi eszközeire vonatkozó letéti őrzési szabályozás leírása;
f) a 7. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett, a befektetők védelmét biztosító szabályozás leírása, valamint az ügyfélpanaszok kezelésére és a jogorvoslatra vonatkozó mechanizmusok leírása;
g) a kérelmező átállási stratégiája; és
h) a kérelmező által a 4. cikk alapján kért mentességek, minden egyes kért mentesség és bármely javasolt kompenzációs intézkedés indokolása, valamint az említett mentességekhez kötött feltételeknek való megfelelés szándékolt módja.
(5) Az ESMA 2023. március 23-ig iránymutatásokat dolgoz ki egységes formanyomtatványoknak, formátumoknak és mintadokumentumoknak a (4) bekezdés alkalmazásában történő megállapításához.
(6) Az illetékes hatóságnak a DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelem kézhezvételének időpontját követő 30 munkanapon belül értékelnie kell, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak meg kell állapítania egy határidőt, ameddig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó vagy bármely további információt. Az illetékes hatóság tájékoztatja a kérelmezőt, amikor az illetékes hatóság hiánytalannak ítéli meg a kérelmet.
Amint az illetékes hatóság hiánytalannak ítéli meg a kérelmet, az említett kérelem másolatát megküldi az ESMA-nak.
(7) Amennyiben a mentességek következetességének és arányosságának előmozdítása érdekében szükséges, vagy a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges, az ESMA az említett kérelem másolatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül nem kötelező erejű véleményt ad az illetékes hatóságnak a kért mentességekről vagy az e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológia típusának megfelelőségéről.
Egy nem kötelező erejű vélemény kiadását megelőzően az ESMA konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival, és véleményének kiadásakor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi álláspontjukat.
Amennyiben az ESMA nem kötelező erejű véleményt ad ki, az illetékes hatóságnak kellő figyelmet kell fordítania az említett véleményre, és az ESMA kérésére nyilatkozatot kell tennie az ESMA számára az említett véleménytől való jelentős eltérésekről. Az ESMA véleménye és az illetékes hatóság nyilatkozata nem hozható nyilvánosságra.
(8) Az ESMA 2025. március 24-ig iránymutatásokat dolgoz ki a következők következetességének és arányosságának előmozdítása érdekében:
a) a DLT-MTF-ek működtetőinek az egész Unióban biztosított mentességek, többek között a DLT-MTF-ek működtetői által e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológiák különböző típusai megfelelőségének értékelésével összefüggésben; és
b) a 3. cikk (6) bekezdésében előírt opció gyakorlása.
Az említett iránymutatásoknak biztosítaniuk kell a befektetők védelmét, a piac integritását és a pénzügyi stabilitást. Az ESMA rendszeresen frissíti az említett iránymutatásokat.
(9) Az illetékes hatóság a DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély iránti hiánytalan kérelem kézhezvételének időpontját követő 90 munkanapon belül értékeli a kérelmet, és határoz arról, hogy megadja-e a külön engedélyt. Amennyiben a kérelmező egyidejűleg kér a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt és e rendelet alapján külön engedélyt is, az értékelési időszak egy további időszakkal meghosszabbítható a 2014/65/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartamig.
(10) A 2014/65/EU irányelv 7. cikkének és 44. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság elutasítja a DLT-MTF működtetésére vonatkozó külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy:
a) a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást fenyegető jelentős kockázatok állnak fenn, amelyeket a kérelmező nem kezel megfelelően és nem csökkent;
b) a DLT-MTF működtetésére vonatkozóan kért külön engedélyt és mentességeket jogi vagy szabályozási követelmények megkerülése céljából kérelmezik; vagy
c) a DLT-MTF működtetője nem lesz képes megfelelni, vagy nem fogja lehetővé tenni felhasználói számára, hogy megfeleljenek az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek vagy az uniós jog hatályán kívül eső nemzeti jogi rendelkezéseknek.
(11) A külön engedély a kiadás időpontjától számított hat évig érvényes az egész Unióban. A külön engedélyben fel kell tüntetni a 4. cikkel összhangban megadott mentességeket, bármely kompenzációs intézkedést és az illetékes hatóság által a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott bármely alacsonyabb küszöbértéket.
Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t a külön engedély e cikk szerinti megadásáról, elutasításáról vagy visszavonásáról, ideértve az e bekezdés első albekezdése szerinti bármely információt is.
Az ESMA weboldalán közzéteszi a következőket:
a) a DLT-MTF-ek jegyzéke, azok külön engedélyeinek kezdő és záró dátumai, az egyes DLT-MTF-ek számára megadott mentességek listája, valamint az illetékes hatóságok által az egyes DLT-MTF-ek számára meghatározott bármely alacsonyabb küszöbérték; és
b) a 4. cikk alapján benyújtott mentesség iránti kérelmek teljes száma, feltüntetve az megadott vagy elutasított mentességek számát és típusát, valamint az elutasítások indokolását.
A harmadik albekezdés b) pontjában említett információkat név megjelölése nélkül kell közzétenni.
(12) A 2014/65/EU irányelv 8. cikkének és 44. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság visszavonja a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket, amennyiben:
a) olyan hibát fedeztek fel a használt megosztott főkönyvi technológia típusának működésében vagy a DLT-MTF működtetője által nyújtott szolgáltatásokban és tevékenységekben, amely kockázatot jelent a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából, és a kockázat meghaladja a kísérleti rendszerhez tartozó szolgáltatások és tevékenységek előnyeit;
b) a DLT-MTF működtetője megszegte a mentességekhez kötött feltételeket;
c) a DLT-MTF működtetője olyan pénzügyi eszközöket vezetett be kereskedésbe, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket;
d) a DLT-MTF működtetője túllépte a 3. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket;
e) a DLT-MTF működtetője túllépte a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket, és nem aktiválta az átállási stratégiát; vagy
f) a DLT-MTF működtetője megtévesztő információk vagy valamely lényeges kihagyás alapján kapta meg a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket.
(13) Amennyiben a DLT-MTF működtetője lényeges változtatást szándékozik bevezetni a használt megosztott főkönyvi technológia működésében vagy az említett működtető szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben, és az említett lényeges változtatáshoz új külön engedélyre, új mentességre, vagy a működtető egy vagy több meglévő mentességének vagy valamely mentességhez kötött bármely feltételnek a módosítására van szükség, a DLT-MTF működtetőjének új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kell kérnie.
Amennyiben a DLT-MTF működtetője új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kér, a 4. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az illetékes hatóság az említett kérelmet e cikkel összhangban dolgozza fel.
(1) DLT-SS e rendelet alapján történő működtetésére vonatkozó külön engedélyt a 909/2014/EU rendelet alapján központi értéktárként engedélyezett jogi személy kérelmezhet.
(2) Amennyiben egy jogi személy a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyt kér központi értéktárként, és ezzel egyidejűleg e cikk alapján külön engedélyt is kér kizárólag DLT-SS működtetése céljából, az illetékes hatóság nem értékeli, hogy a kérelmező teljesíti-e a 909/2014/EU rendelet azon követelményeit, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 5. cikkével összhangban mentességet kért.
(3) Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említettek szerint egy jogi személy egyidejűleg kér engedélyt központi értéktárként és külön engedélyt is, kérelmében be kell nyújtania a 909/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében említett információkat, azon információk kivételével, amelyek azon követelményeknek való megfelelés bizonyításához volnának szükségesek, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 5. cikkével összhangban mentességet kért.
(4) Az e rendelet szerinti, DLT-SS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a 7. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a kérelmező üzleti terve, a DLT-SS szabályai és a jogi feltételek, valamint a 7. cikk (3) bekezdésében említettek szerint a DLT-SS működésére, szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk;
b) a 7. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a használt megosztott főkönyvi technológia működésének leírása;
c) a 7. cikk (4) bekezdésében említettek szerint a kérelmező átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásának leírása;
d) annak bizonyítéka, hogy a kérelmező a 7. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint kielégítő prudenciális biztosítékokkal rendelkezik a felelősségének való megfeleléshez és az ügyfelei kártérítéséhez;
e) adott esetben a 7. cikk (5) bekezdésében említettek szerint az ügyfelek DLT-alapú pénzügyi eszközeire vonatkozó letéti őrzési szabályozás leírása;
f) a 7. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint a befektetők védelmét biztosító szabályozás leírása, valamint az ügyfélpanaszok kezelésére és a jogorvoslatra vonatkozó mechanizmusok leírása;
g) a kérelmező átállási stratégiája; és
h) a kérelmező által az 5. cikk alapján kért mentességek, minden egyes kért mentesség és bármely javasolt kompenzációs intézkedés indokolása, valamint az említett mentességekhez kötött feltételeknek való megfelelés szándékolt módja.
(5) Az ESMA 2023. március 23-ig ESMA iránymutatásokat dolgoz ki egységes formanyomtatványoknak, formátumoknak és mintadokumentumoknak a (4) bekezdés alkalmazásában történő megállapításához.
(6) Az illetékes hatóságnak a DLT-SS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelem kézhezvételének időpontját követő 30 munkanapon belül értékelnie kell, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak meg kell állapítania egy a határidőt, amelyen belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó vagy bármely további információt. Amennyiben a kérelmet az illetékes hatóság hiánytalannak ítéli meg, az illetékes hatóságnak erről a kérelmezőt tájékoztatnia kell.
Amint az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem hiánytalan, a kérelem másolatát megküldi:
a) az ESMA-nak; és
b) a 909/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott releváns hatóságoknak.
(7) Amennyiben a mentességek következetességének és arányosságának előmozdítása érdekében vagy a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges, az ESMA az említett kérelem másolatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül nem kötelező erejű véleményt ad az illetékes hatóságnak a kért mentességekről vagy az e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológia típusának megfelelőségéről.
A nem kötelező erejű vélemény kiadását megelőzően az ESMA konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival, és véleményének kiadásakor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi álláspontjukat.
Amennyiben az ESMA nem kötelező erejű véleményt ad ki, az illetékes hatóságnak kellő figyelmet kell fordítania az említett véleményre, és az ESMA kérésére nyilatkozatot kell tennie az ESMA számára az említett véleménytől való jelentős eltérésekről. Az ESMA véleménye és az illetékes hatóság nyilatkozata nem hozható nyilvánosságra.
A 909/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott releváns hatóságok az említett kérelem másolatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül nem kötelező erejű véleményt adnak az illetékes hatóságnak a kérelmező által működtetett DLT-SS jellemzőiről.
(8) Az ESMA 2025. március 24-ig iránymutatásokat dolgoz ki a következők következetességének és arányosságának előmozdítása érdekében:
a) a DLT-SS-eket működtető központi értéktáraknak az egész Unióban biztosított mentességek, többek között annak értékelésével összefüggésben, hogy a piacműködtetők által használt megosztott főkönyvi technológiák különböző típusai megfelelnek-e e rendelet céljainak; és
b) a 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott opció alkalmazása.
Az említett iránymutatásoknak biztosítaniuk kell a befektetők védelmét, a piac integritását és a pénzügyi stabilitást. Az ESMA rendszeresen frissíti az említett iránymutatásokat.
(9) Az illetékes hatóság a DLT-SS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti hiánytalan kérelem kézhezvételének időpontját követő 90 munkanapon belül értékeli a kérelmet, és határoz arról, hogy megadja-e a külön engedélyt. Amennyiben a kérelmező egyidejűleg kér a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyt központi értéktárként és e rendelet alapján külön engedélyt is, az értékelési időszak egy további időszakkal meghosszabbítható a 909/2014/EU rendelet 17. cikkének (8) bekezdésében meghatározott időtartamig.
(10) A 909/2014/EU rendelet 17. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság elutasítja a DLT-SS működtetésére vonatkozó külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy:
a) a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást fenyegető jelentős kockázatok állnak fenn, amelyeket a kérelmező nem kezel megfelelően és nem csökkent;
b) a DLT-SS működtetésére vonatkozóan kért külön engedélyt és mentességeket jogi vagy szabályozási követelmények megkerülése céljából kérelmezik; vagy
c) a központi értéktár nem lesz képes megfelelni, vagy nem fogja lehetővé tenni felhasználói számára, hogy megfeleljenek az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek vagy az uniós jog hatályán kívül eső nemzeti jogi rendelkezéseknek.
(11) A külön engedély a kiadás napjától számított hat évig érvényes az egész Unióban. A külön engedélyben fel kell tüntetni az 5. cikkel összhangban megadott mentességeket, bármely kompenzációs intézkedést és az illetékes hatóság által a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott alacsonyabb küszöbértékeket.
Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és az e cikk (7) bekezdésében meghatározott releváns hatóságokat a külön engedély e cikk szerinti megadásáról, elutasításáról vagy visszavonásáról, ideértve az e bekezdés első albekezdése szerinti bármely információt is.
Az ESMA weboldalán közzéteszi a következőket:
a) a DLT-SS-ek jegyzéke, azok külön engedélyeinek kezdő és záró dátumai, az egyes DLT-SS-ek számára megadott mentességek listája, valamint az illetékes hatóságok által az egyes DLT-SS-ek számára meghatározott bármely alacsonyabb küszöbérték; és
b) az 5. cikk alapján benyújtott mentességi kérelmek teljes száma, feltüntetve a megadott vagy elutasított mentességek számát és típusát, valamint az elutasítások indokolását.
A harmadik albekezdés b) pontjában említett információkat név megjelölése nélkül kell közzétenni.
(12) A 909/2014/EU irányelv 20. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság visszavonja a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket, amennyiben:
a) olyan hibát fedeztek fel a használt megosztott főkönyvi technológia típusának működésében vagy a DLT-SS-t működtető központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokban és tevékenységekben, amely kockázatot jelent a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából, és a kockázat meghaladja a kísérleti rendszerhez tartozó szolgáltatások és tevékenységek előnyeit;
b) a DLT-SS-t működtető központi értéktár megszegte a mentességekhez kötött feltételeket;
c) a DLT-SS-t működtető központi értéktár olyan pénzügyi eszközöket rögzített, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket;
d) a DLT-SS-t működtető központi értéktár túllépte a 3. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket;
e) a DLT-SS-t működtető központi értéktár túllépte a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket, és nem aktiválta az átállási stratégiát; vagy
f) a DLT-SS-t működtető központi értéktár megtévesztő információk vagy valamely lényeges kihagyás alapján kapta meg a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket.
(13) Amennyiben a DLT-SS-t működtető központi értéktár lényeges változtatást szándékozik bevezetni a használt megosztott főkönyvi technológia működésében vagy az említett központi értéktár szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben, és az említett lényeges változtatáshoz új külön engedélyre, új mentességre, vagy az említett központi értéktár egy vagy több meglévő mentességének vagy valamely mentességhez kötött bármely feltételnek a módosítására van szükség, a DLT-SS-t működtető központi értéktárnak új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kell kérnie.
Amennyiben a DLT-SS-t működtető központi értéktár új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kér, az 5. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az illetékes hatóság az említett kérelmet e cikkel összhangban dolgozza fel.
(1) A DLT-TSS e rendelet alapján történő működtetésére vonatkozó külön engedélyt a 2014/65/EU irányelv alapján befektetési vállalkozásként engedélyezett vagy szabályozott piac működtetésére engedéllyel rendelkező jogi személy, vagy a 909/2014/EU rendelet alapján központi értéktárként engedélyezett jogi személy kérelmezhet.
(2) Amennyiben egy jogi személy a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyt kér befektetési vállalkozásként, vagy engedélyt kér egy szabályozott piac működtetésére, vagy a 909/2014/EU rendelet alapján központi értéktárként, és ezzel egyidejűleg e cikk alapján külön engedélyt is kér kizárólag DLT-TSS működtetése céljából, az illetékes hatóság nem értékeli, hogy a kérelmező teljesíti-e a 2014/65/EU irányelv vagy a 909/2014/EU rendelet azon követelményeit, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 6. cikkével összhangban mentességet kért.
(3) Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említettek szerint egy jogi személy egyidejűleg kér engedélyt befektetési vállalkozásként, vagy engedélyt egy szabályozott piac működtetésére, vagy engedélyt központi értéktárként, és külön engedélyt is kér, kérelmében be kell nyújtania a 2014/65/EU irányelv 7. cikke, illetve a 909/2014/EU rendelet 17. cikke alapján előírt információkat, azon információk kivételével, amelyek azon követelményeknek való megfelelés bizonyításához volnának szükségesek, amelyek tekintetében a kérelmező e rendelet 6. cikkével összhangban mentességet kért.
(4) Az e rendelet szerinti, DLT-TSS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő információkat:
a) a 7. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a kérelmező üzleti terve, a DLT-TSS szabályai és bármely jogi feltétel, valamint a 7. cikk (3) bekezdésében említettek szerint a DLT-TSS működésére, szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó információk;
b) a 7. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a használt megosztott főkönyvi technológia működésének leírása;
c) a 7. cikk (4) bekezdésében említettek szerint a kérelmező átfogó információtechnológiai- és kiberszabályozásának leírása;
d) annak bizonyítéka, hogy a kérelmező a 7. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említettek szerint kielégítő prudenciális biztosítékokkal rendelkezik a felelősségének való megfeleléshez és az ügyfelei kártérítéséhez;
e) adott esetben a 7. cikk (5) bekezdésében említett, az ügyfelek DLT-alapú pénzügyi eszközeire vonatkozó letéti őrzési szabályozás leírása;
f) a 7. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett, a befektetők védelmét biztosító szabályozás leírása, valamint az ügyfélpanaszok kezelésére és a jogorvoslatra vonatkozó mechanizmusok leírása;
g) a kérelmező átállási stratégiája; és
h) a kérelmező által a 6. cikk alapján kért mentességek, minden egyes kért mentesség és bármely javasolt kompenzációs intézkedés indokolása, valamint az említett mentességekhez kötött feltételeknek való megfelelés szándékolt módja.
(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett információk mellett azon kérelmezőnek, amely befektetési vállalkozásként vagy piacműködtetőként szándékozik DLT-TSS-t működtetni, be kell nyújtania az arra vonatkozó információkat, hogyan szándékozik megfelelni a 909/2014/EU rendelet - e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett - alkalmazandó követelményeinek, azon információk kivételével, amelyek azon követelményeknek való megfelelés bizonyításához volnának szükségesek, amelyek tekintetében a kérelmező az említett cikkel összhangban mentességet kért.
Az e cikk (4) bekezdésében említett információk mellett azon kérelmezőnek, amely központi értéktárként szándékozik DLT-TSS-t működtetni, be kell nyújtania az arra vonatkozó információkat, hogyan szándékozik megfelelni a 2014/65/EU irányelv - e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett - alkalmazandó követelményeinek, azon információk kivételével, amelyek azon követelményeknek való megfelelés bizonyításához volnának szükségesek, amelyek tekintetében a kérelmező az említett cikkel összhangban mentességet kért.
(6) Az ESMA 2023. március 23-ig iránymutatásokat dolgoz ki egységes formanyomtatványoknak, formátumoknak és mintadokumentumoknak a (4) bekezdés alkalmazásában történő megállapításához.
(7) Az illetékes hatóság a DLT-TSS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti kérelem kézhezvételének időpontjától számított 30 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóság megállapít egy határidőt, ameddig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó vagy bármely további információt. Amennyiben a kérelmet az illetékes hatóság hiánytalannak ítéli meg, az illetékes hatóság erről tájékoztatja a kérelmezőt.
Amint az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem hiánytalan, a kérelem másolatát megküldi a következőknek:
a) az ESMA; és
b) a 909/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott releváns hatóságok.
(8) Amennyiben a mentességek következetességének és arányosságának előmozdításához szükséges, vagy amennyiben a befektetővédelem, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges, az ESMA az említett kérelem másolatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül nem kötelező erejű véleményt ad az illetékes hatóságnak a kért mentességekről vagy az e rendelet alkalmazásában használt megosztott főkönyvi technológia típusának megfelelőségéről.
A nem kötelező erejű vélemény kiadását megelőzően az ESMA konzultál a többi tagállam illetékes hatóságaival, és véleményének kiadásakor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi álláspontjukat.
Amennyiben az ESMA nem kötelező erejű véleményt ad ki, az illetékes hatóságnak kellő figyelmet kell fordítania az említett véleményre, és az ESMA kérésére nyilatkozatot kell tennie az ESMA számára az említett véleménytől való jelentős eltérésekről. Az ESMA véleménye és az illetékes hatóság nyilatkozata nem hozható nyilvánosságra.
A 909/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott releváns hatóságok az említett kérelem másolatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül nem kötelező erejű véleményt adnak az illetékes hatóságnak a kérelmező által működtetett DLT-TSS jellemzőiről.
(9) Az illetékes hatóság a DLT-TSS működtetésére vonatkozó külön engedély iránti hiánytalan kérelem kézhezvételének időpontjától számított 90 munkanapon belül értékeli a kérelmet, és határoz arról, hogy megadja-e a külön engedélyt. Amennyiben a kérelmező egyidejűleg kér a 2014/65/EU irányelv vagy a 909/2014/EU rendelet alapján engedélyt és e cikk alapján külön engedélyt is, az értékelési időszak egy további időszakkal meghosszabbítható a 2014/65/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdésében vagy a 909/2014/EU rendelet 17. cikkének (8) bekezdésében meghatározott időtartamig.
(10) A 2014/65/EU irányelv 7. és 44. cikkének, valamint a 909/2014/EU rendelet 17. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság elutasítja a DLT-TSS működtetésére vonatkozó külön engedély megadását, ha okkal feltételezhető, hogy:
a) a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást fenyegető jelentős kockázatok állnak fenn, amelyeket a kérelmező nem kezel megfelelően és nem csökkent;
b) a DLT-TSS működtetésére vonatkozó külön engedélyt és a kért mentességeket jogi vagy szabályozási követelmények megkerülése céljából kérelmezik; vagy
c) a DLT-TSS működtetője nem lesz képes megfelelni, vagy nem fogja lehetővé tenni felhasználói számára, hogy megfeleljenek az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseinek vagy az uniós jog hatályán kívül eső nemzeti jogi rendelkezéseknek.
(11) A külön engedély a kiadás napjától számított hat évig érvényes az egész Unióban. A külön engedélyben fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban megadott mentességeket, bármely kompenzációs intézkedést és az illetékes hatóság által a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott bármely alacsonyabb küszöbértéket.
Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és a 909/2014/EU rendelet 12. cikkében meghatározott releváns hatóságokat a külön engedély e cikk alapján történő megadásáról, elutasításáról vagy visszavonásáról, ideértve az e bekezdés első albekezdésében meghatározott bármely információt is.
Az ESMA weboldalán közzéteszi a következőket:
a) a DLT-TSS-ek jegyzéke, azok külön engedélyeinek kezdő és záró dátumai, az egyes DLT-TSS-ek számára megadott mentességek listája, valamint az illetékes hatóságok által az egyes DLT-TSS-ek számára meghatározott bármely alacsonyabb küszöbérték; és
b) a 6. cikk alapján benyújtott mentességi kérelmek teljes száma, feltüntetve a megadott vagy elutasított mentességek számát és típusát, bármely elutasítás indokolásával együtt.
A harmadik albekezdés b) pontjában említett információkat név megjelölése nélkül kell közzétenni.
(12) A 2014/65/EU irányelv 8. és 44. cikkének, valamint a 909/2014/EU rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az illetékes hatóság visszavonja a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket, amennyiben:
a) olyan hibát fedeztek fel a használt megosztott főkönyvi technológia típusának működésében vagy a DLT-TSS működtetője által nyújtott szolgáltatásokban és tevékenységekben, amely kockázatot jelent a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás szempontjából, és a kockázat meghaladja a kísérleti rendszerhez tartozó szolgáltatások és tevékenységek előnyeit;
b) a DLT-TSS működtetője megszegte a mentességekhez kötött feltételeket;
c) a DLT-TSS működtetője olyan pénzügyi eszközöket vezetett be kereskedésbe vagy rögzített, amelyek nem teljesítik a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket;
d) a DLT-TSS működtetője túllépte a 3. cikk (2) bekezdésében említett küszöbértéket;
e) a DLT-TSS működtetője túllépte a 3. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket, és nem aktiválta az átállási stratégiát; vagy
f) a DLT-TSS működtetője megtévesztő információk vagy valamely lényeges kihagyás alapján kapta meg a külön engedélyt vagy a kapcsolódó mentességeket.
(13) Amennyiben a DLT-TSS működtetője lényeges változtatást szándékozik bevezetni a használt megosztott főkönyvi technológia működésében vagy az említett működtető szolgáltatásaiban vagy tevékenységeiben, és az említett lényeges változtatáshoz új külön engedélyre, új mentességre, vagy a működtető egy vagy több meglévő mentességének vagy valamely mentességhez kötött bármely feltételnek a módosítására van szükség, a DLT-TSS működtetőjének új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kell kérnie.
Amennyiben a DLT-TSS működtetője új külön engedélyt, mentességet vagy módosítást kér, a 6. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az illetékes hatóság az említett kérelmet e cikkel összhangban dolgozza fel.
(1) A 909/2014/EU rendelet és a 2014/65/EU irányelv sérelme nélkül a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői együttműködnek az illetékes hatóságokkal.
Így különösen, a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetői késedelem nélkül értesítik az illetékes hatóságaikat, amint tudomást szereznek a következő ügyek bármelyikéről:
a) üzleti tervük bármely javasolt lényeges változtatása, ideértve a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozó munkatársakkal, a DLT-alapú piaci infrastruktúra szabályaival és a jogi feltételekkel kapcsolatos változtatásokat;
b) jogosulatlan hozzáférés, lényeges hibás működés, veszteség, kibertámadás vagy egyéb kiberfenyegetés, csalás, lopás vagy a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője által elszenvedett egyéb súlyos visszaélés bizonyítéka;
c) az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott információk bármely lényeges változása;
d) a külön engedély hatálya alá tartozó tevékenységek végzése vagy szolgáltatások nyújtása terén fennálló technikai vagy működési nehézségek, többek között a használt megosztott főkönyvi technológia és a DLT-alapú pénzügyi eszközök kialakításával vagy használatával kapcsolatos nehézségek; vagy
e) a befektetővédelmet, a piaci integritást vagy a pénzügyi stabilitást érintő olyan kockázatok, amelyek felmerültek, és amelyekre nem számítottak a külön engedélyre irányuló kérelemben, vagy amelyekre nem számítottak a külön engedély megadásának időpontjában.
A második albekezdés a) pontjában említett változásokat legalább négy hónappal a tervezett változtatás előtt be kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a javasolt lényeges változtatás szükségessé teszi-e a 8., a 9. vagy a 10. cikkel összhangban a külön engedély vagy a kapcsolódó mentességek vagy az említett mentességekhez kötött feltételek megváltoztatását.
Amennyiben az illetékes hatóságot értesítik a második albekezdés a)-e) pontjában felsorolt ügyekről, előírhatja a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára, hogy a 8. cikk (13) bekezdésével, a 9. cikk (13) bekezdésével vagy a 10. cikk (13) bekezdésével összhangban nyújtson be kérelmet, vagy előírhatja a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője számára, hogy hozzon az e cikk (3) bekezdésében említettek szerinti korrekciós intézkedéseket.
(2) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője az illetékes hatóság rendelkezésére bocsát minden általa kért releváns információt.
(3) Az illetékes hatóság a befektetővédelem, a piaci integritás vagy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében korrekciós intézkedéseket írhat elő a DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetőjének üzleti terve, a DLT-alapú piaci infrastruktúra szabályai és a jogi feltételek tekintetében. A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője a (4) bekezdésben említett jelentéseiben beszámol az illetékes hatóság által előírt bármely korrekciós intézkedés végrehajtásáról.
(4) A DLT-alapú piaci infrastruktúra működtetője a külön engedély időpontjától számítva hathavonta jelentést nyújt be az illetékes hatóságnak. Az említett jelentés a következőket tartalmazza:
a) az (1) bekezdés második albekezdésében felsorolt információk összefoglalása;
b) a DLT-MTF-en vagy DLT-TSS-en belül kereskedésbe bevezetett DLT-alapú pénzügyi eszközök száma és értéke, és a DLT-SS vagy DLT-TSS működtetője által rögzített DLT-alapú pénzügyi eszközök száma és értéke;
c) a DLT-MTF-en vagy DLT-TSS-en kötött és a DLT-SS vagy DLT-TSS működtetője által kiegyenlített ügyletek száma és értéke;
d) a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok vagy a nemzeti jog alkalmazása során felmerülő nehézségek indokolással ellátott értékelése; és
e) a mentességekhez kötött feltételek végrehajtása vagy az illetékes hatóság által előírt bármely kompenzációs vagy korrekciós intézkedés végrehajtása érdekében hozott intézkedések.
(5) Az ESMA koordinációs szerepet tölt be az illetékes hatóságok tekintetében a megosztott főkönyvi technológia és a DLT-alapú piaci infrastruktúra közös értelmezésének kialakítása, a közös felügyeleti kultúrának és a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának létrehozása, valamint a következetes megközelítéseknek és a felügyeleti eredmények konvergenciájának biztosítása érdekében.
Az illetékes hatóságok megfelelő időben továbbítják az ESMA-nak a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőitől e cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján kapott információkat és jelentéseket, továbbá tájékoztatják az ESMA-t az e cikk (3) bekezdése értelmében hozott bármely intézkedésről.
Az ESMA rendszeresen tájékoztatja az illetékes hatóságokat a következőkről:
a) az e cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott jelentések;
b) az e rendelet alapján megadott külön engedélyek és mentességek, valamint az említett mentességekhez kötött feltételek;
c) külön engedély vagy mentesség megadásának illetékes hatóság általi elutasítása, külön engedély vagy mentesség visszavonása, valamint a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének megszüntetése.
(6) Az ESMA nyomon követi a külön engedélyek, továbbá bármely kapcsolódó mentességek és az említett mentességekhez kötött feltételek, valamint az illetékes hatóságok által előírt kompenzációs vagy korrekciós intézkedések alkalmazását. Az ESMA éves jelentést nyújt be a Bizottságnak arról, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban az ilyen külön engedélyeket, mentességeket, feltételeket és kompenzációs vagy korrekciós intézkedéseket.
(1) DLT-MTF-et vagy DLT-TSS-t működtető befektetési vállalkozás esetében az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 55. pontja a) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban meghatározott tagállam által kijelölt illetékes hatóság.
(2) DLT-MTF-et vagy DLT-TSS-t működtető piacműködtető esetében az illetékes hatóság azon tagállam által kijelölt illetékes hatóság, ahol a DLT-MTF-et vagy DLT-TSS-t működtető piacműködtetőnek a létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy, ha az említett tagállam jogával összhangban a piacműködtetőnek nincs létesítő okirat szerinti székhelye, azon tagállam, ahol a DLT-MTF-et vagy DLT-TSS-t működtető piacműködtetőnek a központi ügyviteli helye található.
(3) DT-SS-t vagy DLT-TSS-t működtető központi értéktár esetében az illetékes hatóság a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontjával összhangban meghatározott tagállam által kijelölt illetékes hatóság.
A tagállamok értesítik az ESMA-t és a Bizottságot a 2. cikk 21. pontjának c) pontja értelmében vett illetékes hatóságokról. Az ESMA a weboldalán közzéteszi az említett illetékes hatóságok jegyzékét.
(1) Az ESMA 2026. március 24-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak a következőkről:
a) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működése az egész Unióban;
b) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák száma;
c) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák által kért mentességtípusok és a megadott mentességtípusok;
d) a DLT-alapú piaci infrastruktúrákon belül kereskedésbe bevezetett és rögzített DLT-alapú pénzügyi eszközök száma és értéke;
e) a DLT-alapú piaci infrastruktúrákon kötött vagy kiegyenlített ügyletek száma és értéke;
f) a használt megosztott főkönyvi technológia típusai és a megosztott főkönyvi technológia használatával kapcsolatos technikai kérdések, ideértve a 11. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában felsorolt ügyeket, valamint a megosztott főkönyvi technológia használata által az Unió éghajlatpolitikai célkitűzéseire gyakorolt hatás;
g) a DLT-SS-ek vagy a DLT-TSS-ek működtetői által az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban bevezetett eljárások;
h) a megosztott főkönyvi technológia használata által a befektetővédelemre, a piaci integritásra vagy a pénzügyi stabilitásra nézve előidézett kockázatok, sebezhetőségek vagy hiányosságok - ideértve a jogi, rendszerszintű és működési kockázatok olyan újszerű típusait, amelyeket a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok nem kielégítően kezelnek -, valamint a likviditásra, a volatilitásra, a befektetővédelemre, a piac integritására vagy a pénzügyi stabilitásra gyakorolt bármely egyéb nem kívánt hatás;
i) az e rendeletben előírt kísérleti rendszeren belüli DLT-alapú piaci infrastruktúrák között, valamint a DLT-alapú piaci infrastruktúrák és az örökölt rendszereket használó egyéb piaci infrastruktúrák között a szabályozási arbitrázs kockázatai vagy az egyenlő versenyfeltételeket érintő kérdések;
j) a DLT-alapú piaci infrastruktúrák és az örökölt rendszereket használó egyéb infrastruktúrák közötti interoperabilitással kapcsolatos kérdések;
k) a megosztott főkönyvi technológia használatából származó bármely előnyök és költségek az induló vállalkozások és a kis- és középvállalkozások további likviditása és finanszírozása, a teljes kereskedési és kereskedés utáni lánc egészében a biztonság- és hatékonyságnövelés, energiafogyasztás és kockázatcsökkentés tekintetében, ideértve a DLT-alapú pénzügyi eszközök rögzítését és letéti őrzését, az ügyletek nyomon követhetőségét, valamint az „ismerd az ügyfeledet” és a pénzmosás elleni folyamatoknak való fokozott megfelelést, a vállalati eseményeket, valamint a befektetői jogok intelligens szerződések útján történő közvetlen gyakorlását, továbbá a jelentéstételi és felügyeleti funkciókat a DLT-alapú piaci infrastruktúra szintjén;
l) külön engedélyek vagy mentességek megadásának elutasítása, az ilyen külön engedélyek vagy mentességek bármely módosítása vagy visszavonása, valamint bármely kompenzációs vagy korrekciós intézkedés;
m) a DLT-alapú piaci infrastruktúra tevékenységének megszüntetése és e tevékenység-megszüntetés okai;
n) a 3. cikkben és az 5. cikk (8) bekezdésében említett küszöbértékek megfelelősége, ideértve az említett küszöbértékek emeléséből fakadó lehetséges következményeket, figyelembe véve különösen a rendszerszintű megfontolásokat és a megosztott főkönyvi technológia különböző típusait; és
o) az e rendeletben előírt kísérleti rendszer költségeinek és előnyeinek átfogó értékelése, valamint ajánlás arra vonatkozóan, hogy e kísérleti rendszert folytassák-e, és milyen feltételek mellett.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés alapján a Bizottság az említett jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek tartalmaznia kell egy költség-haszon elemzést arról, hogy az e rendeletben előírt kísérleti rendszert:
a) ki kell-e terjeszteni egy további, legfeljebb hároméves időszakra;
b) ki kell-e terjeszteni egyéb pénzügyieszköz-típusokra, amelyek megosztott főkönyvi technológia használatával kibocsáthatók, rögzíthetők, átruházhatók vagy tárolhatók;
c) kell-e módosítani;
d) állandóvá kell-e tenni a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó releváns uniós jogszabályok megfelelő módosítása révén; vagy
e) meg kell-e szüntetni, beleértve az e rendelet alapján megadott valamennyi külön engedélyt is.
A Bizottság a jelentésében javaslatot tehet a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok olyan megfelelő módosítására vagy a nemzeti jogszabályok olyan harmonizációjára, amely megkönnyítené a megosztott főkönyvi technológia használatát a pénzügyi ágazatban, valamint olyan intézkedésekre, amelyekre szükség van a DLT-alapú piaci infrastruktúráknak az e rendeletben előírt kísérleti rendszerről való átállásához.
Abban az esetben, ha e kísérleti rendszert az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában előírtak szerint egy további időszakra meghosszabbítják, a Bizottság felkéri az ESMA-t, hogy legkésőbb három hónappal a meghosszabbítási időszak vége előtt nyújtson be kiegészítő jelentést az (1) bekezdéssel összhangban. E jelentés kézhezvételét követően a Bizottság e bekezdéssel összhangban kiegészítő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az ESMA éves időközi jelentéseket tesz közzé, hogy tájékoztassa a piaci résztvevőket a piacok működéséről, kezelje a DLT-alapú piaci infrastruktúrák működtetőinek helytelen magatartását, felvilágosítást adjon e rendelet alkalmazásáról, és a megosztott főkönyvi technológia fejlődése alapján frissítse a korábbi mutatókat. Az említett jelentéseknek biztosítaniuk kell az e rendeletben előírt kísérleti rendszer alkalmazásának átfogó leírását is, a tendenciákra és a felmerülő kockázatokra összpontosítva, és azokat be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Az első ilyen jelentést 2024. március 24-ig kell közzétenni.
A 600/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nincs szükség az 52. cikk (12) bekezdésével összhangban a tőzsdén kereskedett származtatott termékek kizárására a 35. és a 36. cikk hatálya alól, valamely CCP vagy kereskedési helyszín 2022. június 22. előtt engedélyt kérhet az illetékes hatóságától, hogy átmeneti rendelkezésekhez folyamodjon. Az illetékes hatóság - figyelembe véve a 35. vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogok tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében történő alkalmazásából eredő kockázatokat a releváns CCP vagy kereskedési helyszín rendezett működésére nézve - határozhat úgy, hogy egy 2023. július 3-ig tartó átmeneti időszakban a 35. vagy a 36. cikk nem alkalmazandó a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében a releváns CCP-re vagy kereskedési helyszínre. Amennyiben az illetékes hatóság ilyen átmeneti időszak jóváhagyásáról dönt, a CCP vagy a kereskedési helyszín a tőzsdén kereskedett származtatott termékek tekintetében az átmeneti időszak során nem részesül a 35. cikk vagy a 36. cikk szerinti hozzáférési jogokból. Az illetékes hatóság értesíti az ESMA-t, és - CCP esetén - az említett CCP tekintetében illetékes hatóságok testületét, valahányszor egy átmeneti időszakot jóváhagy.”
A 909/2014/EU rendelet 76. cikke (5) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Minden egyes, a 7. cikk (1)-(13) bekezdésében említett, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedést a Bizottság által a 7. cikk (15) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban az egyes kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedésekre vonatkozóan meghatározott alkalmazási kezdőnaptól kell alkalmazni.”
A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:
1. A 4. cikk (1) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„15. „»pénzügyi eszköz«: az I. melléklet C. szakaszában meghatározott eszközök, ideértve a megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott ilyen eszközöket;”
2. A 93. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) „A tagállamok 2023. március 23-ig elfogadják és kihirdetik azon rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdése 15. pontjának megfeleljenek, és azokról tájékoztatják a Bizottságot. Az említett rendelkezéseket a tagállamok 2023. március 23-tól alkalmazzák.
Az első albekezdéstől eltérve, azon tagállamok, amelyek 2023. március 23-ig nem tudják azon rendelkezéseket elfogadni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdése 15. pontjának megfeleljenek, mert jogalkotási eljárásaik kilenc hónapnál hosszabb időt vesznek igénybe, 2023. március 23-tól számított legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítást kapnak, feltéve, hogy 2023. március 23-ig értesítik a Bizottságot arról, hogy az említett hosszabbítás igénybe vételére szükségük van.”
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ezt a rendeletet 2023. március 23-tól kell alkalmazni, kivéve a következőket:
a) a 8. cikk (5) bekezdése, a 9. cikk (5), a 10. cikk (6) bekezdése és a 17. cikk, amelyeket 2022. június 22-től kell alkalmazni; és
b) a 16. cikk, amelyet 2021. július 4-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| R. METSOLA | B. LE MAIRE |
