1. § Az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeit a jelen törvény által meghatározott ügyekben a kir. ügyészség képviseli.
2. § A kir. ügyészséghez tartoznak:
a) a korona-ügyész, ki a kir. kuria mellé;
b) a kir. főügyészek, kik a kir. táblák mellé;
c) a kir. ügyészek, kik az első folyamodású törvényszékek mellé neveztetnek; végre
d) a koronaügyészi és kir. főügyészi helyettesek s a kir. alügyészek.
3. § A kir. ügyészség tagjait az igazságügyi minister ellenjegyzése mellett ő Felsége a király nevezi ki; a kinevezettek a hivatalos esküt azon törvényszék teljes ülésében teszik le, a mely mellé kineveztettek.
4. § A kir. ügyészségnél alkalmazandó segédszemélyzetet az igazságügyi minister – a kezelő személyzetet pedig kerületében a főügyész – nevezi ki, s a kinevezettek az esküt a főügyész, vagy az általa e czélra kirendelt ügyészségi tag előtt teszik le.
5. § Az ügyészség a biróságtól független és közvetlenül az igazságügyi ministernek van alárendelve. A kir. ügyészség tagjainak szolgálati viszonyát egymás közt és az igazságügyi minister irányában, a mennyiben a törvény nem intézkedik, az igazságügyi minister szabja meg.
6. § Az 1869:IV. törvénycikk 15. és 17. §-ainak határozatai a kir. ügyészség tagjaira is kiterjesztetnek.
Az igazságügyi minister azonban jogositva van az első folyamodásu biróságoknál alkalmazott ügyészségi tagokat ügyészi minőségben más birósághoz áthelyezni.
7. § Az igazságügyi minister a kir. ügyészség bármely tagjától az ügyészi megbizást bármikor elvonhatja, mely esetben az illető ügyészségi tag, rangjának és fizetésének megtartása mellett azon törvényszék biráinak sorába lép át, a mely mellé rendelve volt, ha pedig ezen törvényszéknél üres hely nincs, más birósághoz neveztetik ugyan ki, de ezen törvényszékhez való visszatérése, ha kérelmezi, a legelső üresedés alkalmával megengedendő.
A költözködési költségek a 6. és a jelen §-ban érintett esetekben megtérittetnek.
8. § A birói felelősségről és a nyugdijazásról szóló törvények az alábbi 28. § a) pontjában foglalt módositással, továbbá az első folyamodásu biróságok szervezéséről szóló törvény 12. §-a a kir. ügyészekre is kiterjesztetnek.
9. § Rendszerint minden első folyamodásu törvényszéknél alkalmaztatik kir. ügyész.
Azonban az igazságügyi miniszter jogositva van több törvényszékhez egy kir. ügyészt rendelni, s a kisebb törvényszék mellett a kir. ügyészt alügyész által helyettesiteni.
10. § A ki a törvényszék valamelyik tagjával fel- vagy lemenő ágban rokon, vagy avval harmadiziglen oldalrokonságban vagy másodiziglen sógorságban áll: azon törvényszéknél kir. ügyészi teendőket nem teljesitheti.
11. § A kir. ügyészség egyik tagja sem járhat el oly ügyekben:
a) a melyekben önmaga a sértett fél; vagy
b) a melyekben a vádlott vagy a sértett fél az illető ügyészségi tag jegyese vagy felesége, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli rokona vagy negyediziglen oldalrokona, vagy másodiziglen sógora, vagy fogadott szülője vagy gyermeke gyámoltja vagy gondnokoltja; vagy
c) a melyekben tanu vagy szakértő volt; végre
d) a melyekben azelőtt mint biró, meghatalmazott vagy védő működött.
12. § Mihelyt a kir. ügyészségi tagnak tudomására jut, hogy valamely ügyben a 11. §-ban érintett körülmények egyike forog fenn, köteles azt azonnal helyettesére bizni, illetőleg helyettesitése végett felebbvalójához jelentést tenni.
13. § Ügyészségi tag ellen a 10. és 11. § esetein kivül aggályossági kifogásnak nincs helye.
14. § A kir. ügyészi és alügyészi állomások pályázat utján töltetnek be.
15. § A királyi ügyészséghez csak az nevezhető ki, a ki az 1869:IV. tc. 6. és 7-ik §-aiban foglalt képesitési kellékekkel bir.
Királyi ügyésznek, főügyésznek, vagy koronaügyésznek azonban csak az alkalmazható, a ki a fennebbi általános képesitvényen felül, legalább három évi birói alügyészi, vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazol.
16. § Az 1869:IV. tc. 8–13. §-ainak rendeletei az ügyészség tagjaira is kiterjesztetnek.
17. § Az ügyészek mindazon bűnvádi ügyekben, melyek azon törvényszék hatásköre és illetősége alá tartoznak, a mely mellé rendeltettek, a közvádlói teendőket végezik.
E tekintetben különösen hivatvák:
a) oly büntetendő cselekvények esetében, melyek hivatalból vétetnek vizsgálat alá, a büntető eljárás meginditását eszközölni;
b) a bűnvizsgálat törvényes és czélszerű vezetése iránt a szükséges inditványokat megtenni;
c) a bűnvizsgálat befejezte után az eljárás megszüntetése vagy a perbefogatás iránt inditványt tenni;
d) a büntető perben közvádlókép eljárni;
e) a büntető igazságszolgáltatás érdekében perorvoslattal élni akkor is, ha az a vádlott javára szolgálna:
f) a jogerejüleg kiszabott büntetés végrehajtását eszközöltetni s arra felügyelni.
18. § Az ügyészségnek joga van a bűnvizsgálati iratokat a vizsgálat bármely szakában megtekinteni, s e czélból az iratok közlését kivánhatja.
Az ügyész és a vizsgáló biró egymással közvetlenül érintkeznek s a vizsgáló biró köteles minden feljelentést 24 óra alatt az ügyészszel közölni.
19. § Az ügyész a bűnvizsgálat minden szakában inditványt tehet. Ha a vizsgáló biró ezt el nem fogadná: a törvényszék határoz és határozatát a kir. ügyészszel rövid uton közli.
A törvényszék a bűnvizsgálat tárgyában döntő határozatot nem hozhat az ügyész meghallgatása nélkül.
Az ügyész a törvényszék tanácskozásánál és szavazásánál jelen nem lehet.
20. § Az ügyész a vádlott kihallgatásán kivül minden más bűnvizsgálati cselekvénynél jelen lehet; birói szemlék határnapjáról, a mennyire lehetséges, mindig jó korán értesitendő és fel van jogositva, azon ténykörülményeket és tárgyakat kijelölni, melyekre a vizsgálatot kiterjesztetni kivánja.
21. § Az ügyész feljelentéseket elfogadhat, azonban sem tanukat nem hallgathat ki, sem más bűnvizsgálati cselekvényt nem teljesithet.
Előnyomozások megtételére, ugy a birói, mint a törvényhatósági és községi, közigazgatási és közbiztonsági közegeket megkeresheti, kik megkereséseit a birói felelősségi törvény 66. és 67. §-ban körülirt felelősség terhe alatt teljesiteni kötelesek.
22. § A járásbiróság köteles az általa teljesitett bünvizsgálatokról az ügyészséghez havi kimutatást beküldeni.
Ezenfelül az ügyészek jogában áll: a vizsgálat folyamában tapasztalt hiányokat s szabályellenes eljárást a törvényszéknek intézkedés végett feljelenteni, a vizsgálatok viteléről személyes megtekintés alapján meggyőződni, s fontosabb bűnesetek vizsgálatának a törvényszéki vizsgáló biróhoz való áttételét inditványozni a törvényszéknél.
Általában az ügyészt a járásbiróságok hatáskörébe eső vizsgálatok tekintetében is a 18–20. §-ban érintett jogok illetik, azon különbséggel, hogy az ügyész a feljelentésekről és birói szemlék határidejéről csak fontosabb esetekben értesitendő.
23. § Azon bűnügyekre nézve, melyekben a járásbiró birói hatósággal bir, a kir. ügyészt ellenőrzési jog illeti. E czélból a járásbiróság köteles ezen ügyek állásáról a kir. ügyészhez rendes havi kimutatást küldeni.
A kir. ügyészt egyébiránt mindazon büntetendő cselekvényekre nézve, melyek hivatalból veendők vizsgálat alá, a 18–20. §-ban érintett jogok illetik, s jogában áll, bármely esetben az iratok és az itélet közlését az ügy befejezte után is kivánni, az eljárás körül tapasztalt hiányokra a járásbirót figyelmeztetni, s szükség esetén a törvényszék intézkedését kikérni.
24. § A kir. ügyész hatásköre a fegyelmi eljárás eseteiben a birói felelősségről szóló törvényben van meghatározva.
Ezenfelül a kir. ügyész köteles azon fegyelmi eseteket, melyek miatt az eljárás meginditása hatásköréhez nem tartozik, a kir. főügyésznek feljelenteni.
25. § Az ügyész a törvényszéki fogház fölött felügyel, és őrködik különösen, hogy a foglyokkal való bánásmód, azok őrizete, élelmezése, ruházata, a fogházak tisztán tartása, és egyáltalában a fogházi házrend és fegyelem iránt fennálló törvényes rendeletek pontosan végrehajtassanak, és e végett a fogházakat havonként legalább egyszer megvizsgálja.
26. § A kir. főügyész azon kir. itélő tábla területén, a mely mellé rendeltetett, minden ügyészségi teendőt bármely törvényszék előtt vagy maga személyesen végezhet, vagy e czélra akár helyettesét, akár az alája rendelt ügyészek egyikét kiküldheti.
Az illető kir. itélő tábla területén alkalmazott összes ügyészségi tagok a főügyésznek vannak alárendelve.
27. § A kir. főügyész hatásköre különösen kiterjed a következőkre:
a) a kerületében létező ügyészségi tagokra, s az ügyészségnél alkalmazott segéd- és kezelőszemélyzetre felügyel: e személyzet irányában őt illetvén azon jogok, a melyek a birói felelősségi törvény 28. és 63. §-ban az elnökre ruházvák;
b) az alárendelt ügyészségekhez a hatáskörükbe eső ügyek tekintetében kötelező utasitást bocsát;
c) fegyelmi eljárásban a birói felelősségi törvényben részére fentartott közvádlói teendőket végezi;
d) a törvényszéki fogházak fölött a főfelügyeletet gyakorolja;
e) minden év végén a büntető törvénykezés és a fogházak állapotáról jelentést tesz az igazságügyministerhez, és a szükséges javitásokat inditványozza;
f) a bűnvádi ügykimutatásokat az ügyészek minden év végével ő hozzá küldik be.
28. § A szóbeli büntető és polgári eljárás behozataláig a korona-ügyészi állomás nem töltetik be, s azon közvádlói teendőket, melyek a birák és a birói hivatalnokok felelősségét tárgyazó törvényben a korona-ügyészhez utalvák – a pesti kir. főügyész akadályoztatása esetén a kir. ügyészségnek az igazságügyminister által kiküldendő tagja teljesiti.
29. § Ezen törvény az első folyamodásu biróságok rendezését tárgyazó törvénynyel együtt lép hatályba.
30. § Az átmeneti intézkedéseket az igazságügyi minister határozza meg.
Oly ügyekben, melyekben a tiszti ügyészek hivatalból rendeltettek védőkül, a védelem folytatását a kir. ügyészség tagjai át nem vehetik, hanem a mennyiben intézkedés szüksége merül fel, a törvényszék védőt nevez.
31. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.
