A jogszabály mai napon ( 2024.11.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1928. évi XV. törvény

az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a munkahiány tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § Az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a munkahiány tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő:

A Nemzetek Szövetsége nemzetközi munkaügyi szervezetének az Amerikai Egyesült-Államok kormánya által 1919. évi október 29-ére Washingtonba egybehívott általános konferenciája

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat „a munkahiány megelőzésének és következményei leküzdésének eszközeiről”, amely kérdés a washingtoni konferencia napirendjének második pontja volt és

miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének formájába foglalja,

elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amelyet az 1919. évi június hó 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember 10-én kelt saint-germaini szerződésnek a munkáról szóló részében foglalt rendelkezések szerint a nemzetközi munkaügyi szervezet tagjai elé kell terjeszteni.

1. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal lehetőleg rövid időközökben, amelyek a három hónapot meg nem haladhatják, a munkahiányról minden rendelkezésre álló statisztikai vagy más tájékoztatásokat közölni köteles, ideértve azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkahiány leküzdése érdekében kiadattak vagy tervbe vannak véve. A tájékoztatásokat, hacsak lehetséges, olyképpen kell összegyűjteni, hogy az azokra vonatkozó jelentés annak az időnek elteltétől számított három hónapon belül kiadható legyen, amelyre a jelentés vonatkozik.

2. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, munkaközvetítő hivatalok hálózatát köteles felállítani, amely hivatalok központi hatóság ellenőrzése alatt állanak és ingyen dolgoznak. Az e hivatalok tevékenységét érintő összes ügyekben véleménynyilvánítás végett bizottságokat kell alakítani, amelyekben a munkaadóknak és munkásoknak képviselve kell lenniök.

Amennyiben ingyenes köz- és magán munkaközvetítő irodák állanak fenn egymás mellett, az országot átfogó terv szerint leendő összeműködésük érdekében rendelkezni kell.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak az érdekelt államokkal egyetértve oda kell hatni, hogy az egyes államok munkaközvetítői tervszerűen összeműködjenek.

3. Cikk. A nemzetközi munkaügyi szervezet tagjainak, amelyek a jelen egyezményt megerősítik és a munkahiány esetére biztosítást létesítettek, az érdekelt tagok által egyetértően megállapított feltételek mellett rendelkezéseket kell kiadniok, amelyek állampolgáraiknak, akik a másik állam területén dolgoznak, a biztosítási szolgáltatások tekintetében az egyenlő elbánást biztosítják.

4. Cikk. Ezen egyezmény hivatalos megerősítéseit az 1919. évi június hó 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember hó 10-én kelt saint-germaini szerződés XIII. része értelmében feljegyzés végett közölni kell a Nemzetek Szövetségének főtitkárával.

5. Cikk. A nemzetközi munkaügyi szervezet minden tagja, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy azt mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire is életbeléptetheti, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk, de:

1. kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény a helyi viszonyok miatt keresztülvihetetlen és

2. fenntartva azokat a módosításokat, amelyek az egyezménynek a helyi viszonyokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.

Ehhez képest minden tag köteles a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közölni mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire vonatkozó elhatározását, amelynek nincs teljes önkormányzatuk.

6. Cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal három tagja által történt megerősítés a titkári hivataloknál fel lett jegyezve, ezt a tényt a Nemzetek Szövetségének főtitkára a nemzetközi munkaügyi szervezet összes tagjaival közli.

7. Cikk. Jelen egyezmény azon napon lép hatályba, amelyen a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a közlést megtette; az csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek megerősítésüket a titkári hivatalban bejegyeztették. Ezt követően az egyezmény minden más tagra nézve azon a napon lép hatályba, amelyen megerősítése a titkári hivatalnál fel lett jegyezve.

8. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy az egyezmény rendelkezéseit legkésőbb 1921. évi július hó 1-ig életbe lépteti és a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket kiadja.

9. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősítette, azt attól a naptól számított tíz év eltelte után, amelyen első ízben hatályba lép, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett és az általa feljegyzendő értesítéssel felmondhatja. A felmondás csak egy évvel a titkári hivatalban történt feljegyzés után lép hatályba.

10. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa minden tíz évben legalább egyszer jelentést köteles a jelen egyezmény végrehajtásáról az általános konferencia elé terjeszteni és határozni arról, hogy annak revíziója vagy módosítása a konferencia napirendjére tűzessék-e.

11. Cikk. Ennek az egyezménynek angol és francia szövege egyformán irányadó.

3. § E törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre s a végrehajtásához részletes szabályokat rendelettel állapítják meg.