1. § A Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott birósági szerződés a hozzátartozó jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződésnek és jegyzőkönyvnek eredeti francia * szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Török Köztársaság Elnöke áthatva a vágytól, hogy a két ország között fennálló baráti kötelékeket megerősítsék és hogy az általános béke fenntartásához hozzájáruljanak, elhatározták, hogy semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést kötnek és meghatalmazottaikat e célból kijelölték;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik bemutatása után, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy semmiféle olyan politikai vagy gazdasági természesű szövetségbe és semmiféle olyan alakulatba nem lépnek, amely egyikük ellen irányul.
Ha a Magas Szerződő Felek egyikét békés magatartása ellenére egy vagy több más hatalom megtámadja, a másik Fél az összeütközés egész tartama alatt megőrzi semlegességét.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természesű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton, megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek közt érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.
Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választottbírósági eljárás alá bocsáttassék.
A békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva.
Jelen szerződés nem nyer alkalmazást azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetközi jognak megfelelően a szuverénitás jogára vonatkoznak.
A Magas Szerződő Felek mindegyike egyoldalúlag írásbeli nyilatkozatban állapítja meg, vajjon a kérdés a szuverénitás jogának körébe tartozik-e.
A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.
A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése napján – a kicserélés a legrövidebb időn belül Angorában fog megtörténni – lép életbe.
A szerződés életbelépésétől számítandó öt év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb ötévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Budapesten, 1929. évi január hó 5. napján.
A békéltetésre három tagból álló békéltetőbizottság lesz hivatva; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki: a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha három hónapi határidőn belül attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére vonatkozó szándékát a másikkal közölte, a másik Fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.
A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.
A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon, minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak, ha a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül kell befejeznie.
Ellenkező megállapodás hiányában a békéltetőbizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. A vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag máskép nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. október 18-án kötött egyezmény III. Cikkének (Nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.
A Magas Szerződő Felek megállapodásának hiányában a békéltetőbizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.
A békéltetőbizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.
A Szerződő Feleket a békéltetőbizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden oly személytől, akiknek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.
A jelen szerződés ellenkező rendelkezése hiányában a békéltetőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltetőbizottság munkáját megkönnyítik s különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.
A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.
Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51–85. Cikkei nyernek alkalmazást.
A jelen szerződés 4. Cikkében szabályozott rendelkezések nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék, a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.
Ha a jelen jegyzőkönyv 10., illetőleg 12. Cikkében említett megállapodás a választott bírósági eljárás kérését tartalmazó hivatalos közlést követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a Szerződő Felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.
A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.
Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ebben az esetben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.
A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.
Mindegyik Szerződő Fél maga viseli saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.
Kelt Budapesten, 1929. évi január hó 5. napján.”