A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1931. évi V. törvény

a törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogokra vonatkozólag az 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezése tárgyában * 

1. § A törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogjogokra vonatkozó egyes szabályok egységesítése végett az 1926. évi április hó 10. napján, Brüsszelben kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény és aláírási jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

Nemzetközi egyezmény a törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogokra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről

A Német Birodalom Elnöke, az Argentinai Köztársaság Elnöke, Ő Felsége a Belgák Királya, a Braziliai Köztársaság Elnöke, a Chilei Köztársaság Elnöke, a Cubai Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Dánia és Izland Királya, Ő Felsége Spanyolország Királya, az Eszt Államfő, az Amerikai Egyesült-Államok Elnöke, a Finn Köztársaság Elnöke, a Francia Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Irhon Egyesült Kilysályságának és a Tengerentúli Brit Birtokoknak Királya, India Császárja, Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója, Ő Felsége Olaszország Királya, Ő Felsége Japán Császárja, a Lett Köztársaság Elnöke, a Mexikói Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Norvégia Királya, Ő Felsége Németalföld Királynője, a Lengyel Köztársaság Elnöke, a Portugál Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Románia Királya, Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya, Ő Felsége Svédország Királya, az Uruguayi Köztársaság Elnöke.

A törvényes elsőbbségek és a tengeri jelzálogjogok tárgyában némely egységes szabályok közös megegyezéssel való megállapításának hasznosságát felismervén, e célból Egyezmény kötését határozták el és Meghatalmazottaikat kinevezték, akik kellően meghatalmazva a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

A hajókra vonatkozó azokat a jelzálogjogokat, használatra jogosító zálogjogokat és egyéb zálogjogokat, amelyek annak a szerződő Államnak a törvényei szerint, amelyhez a hajó tartozik, szabályszerűen keletkeztek és amelyek valamely nyilvános lajstromba akar a lajstromozási kikötőben, akár valamely központi hivatalban be vannak vezetve, az összes többi szerződő Államokban érvényeseknek fogják tekinteni és el fogják ismerni.

2. Cikk

A hajót, annak az útnak fuvardíját, amely alatt az elsőbbségi követelés keletkezett, a hajónak és az út megkezdése óta szerzett fuvardíjnak járulékait törvényes elsőbbséggel terhelik.

1. Az Államot illető bírói eljárási költségek és a hitelezők közös érdekében a hajó karbantartása, eladása és vételárának felosztása céljából tett kiadások: a köbözési, világítási és kikötői illetékek és egyéb ugyanilyen nyilvános jellegű díjak és adók; kalauzdíjak, a hajónak az utolsó kikötőbe érkezése óta felmerült őrzési és fenntartási költségei;

2. a hajóparancsnoknak, a hajószemélyzetnek és a hajón alkalmazott más személyeknek a szolgálati szerződésből származó követelései,

3. a mentésért és segélynyujtásért járó jutalmak és közös hajókárokból a hajót terhelő hozzájárulás;

4. a hajótörésért vagy más hajózási balesetekért, valamint a kikötők, dokkok és hajózási utak műtárgyain okozott károkért járó kártérítések; az utasoknak és személyzetnek okozott testi sérülésekért járó kártérítések; a rakományt vagy málhákat ért veszteségek vagy hajókárok miatt járó kártérítések;

5. a hajó anyakikötőjén kívül a hajó karbantartásának valódi szüksége vagy az út folytatása érdekében a hajóparancsnok által törvényes hatáskörében kötött szerződésekből vagy ily célból véghezvitt műveletekből származó kötelezettségek, tekintet nélkül arra, hogy a hajóparancsnok egyszersmind a hajónak tulajdonosa-e vagy nem és hogy a követelés az övé, a szállítóké, a javítóké, a kölcsönadóké vagy más szerződő feleké-e.

3. Cikk

Az 1. Cikkben említett jelzálogjogok, használatra jogosító zálogjogok és egyéb zálogjogok rangsorban közvetlenül az előbbi cikkben említett elsőbbségi követelések után következnek.

A nemzeti törvények az idézett cikkben említett követeléseken kívül egyéb követeléseket is felruházhatnak elsőbbséggel, de nem módosíthatják a jelzáloggal, a használatra jogosító zálogjogokkal és egyéb zálogjogokkal biztosított követelések, valamint az ezeket megelőző törvényes elsőbbségek részére fenntartott rangsort.

4. Cikk

A hajónak és fuvardíjnak a 2. Cikkben említett járulékai alatt érteni kell:

1. a tulajdonosnak a hajó helyre nem hozott anyagkárai vagy fuvardíjveszteségek miatt járó kártérítéseket;

2. a tulajdonosnak közös hajókárok miatt járó kártérítéseket, amennyiben azok akár a hajónak helyre nem hozott anyagkárából, akár fuvardíjveszteségekből erednek;

3. a hajózás végéig nyujtott segélyért vagy addig végzett mentésért a tulajdonosnak járó jutalmakat, levonva a hajóparancsnoknak vagy a hajón alkalmazott más személyeknek engedélyezett összegeket.

A viteldíj és esetleg a hajótulajdonosok felelősségének korlátozásáról szóló Egyezmény 4. Cikke alapján járó összegek a fuvardíjjal egyenlő elbánás alá esnek.

Nem tekinthetők a hajó és a fuvardíj járulékainak a hajótulajdonosnak biztosítási szerződések alapján járó kártérítések, valamint jutalmak, támogatások vagy egyéb nemzeti segélyek.

A 2. Cikk 1 bekezdésenek ellenére a hajón alkalmazott személyek javára szóló elsőbbség kiterjed az ugyanazon szolgálati szerződés tartama alatt végzett összes utakért járó fuvardíjakra.

5. Cikk

Az ugyanarra az útra vonatkozó követelések elsőbbségét a 2. Cikkben foglalt sorrend határozza meg. Az egyes pontokban felsorolt követelések együttesen és az érték elégtelensége esetében arányosan kerülnek kielégítésre.

A 3. és 5. pontban említett követelések, ezeknek a csoportoknak mindegyikében, keletkezésük időpontjának fordított sorrendjében nyernek kielégítést.

Az ugyanahhoz az eseményhez fűződő követeléseket egy időpontban keletkezetteknek kell tekinteni.

6. Cikk

Az utolsó utazással kapcsolatos elsőbbségi követelések megelőzik azokat, amelyek az előző utakkal vannak kapcsolatban.

Mindazonáltal az egységes szolgálati szerződésből származó, több utazásra vonatkozó követelések mind az utolsó utazással kapcsolatos követelések ranghelyére kerülnek.

7. Cikk

Az elsőbbségi joggal terhelt tárgyak eladásából származó vételár szétosztásának céljára az elsőbbséget élvező hitelezőknek jogukban van követeléseiket a felelősség korlátozására vonatkozó szabályoknak megfelelő levonás mellőzésével teljes összegben kimutatni, de a nélkül, hogy a rájuk eső jutalékok meghaladhatnák az említett szabályok értelmében nekik járó összeget.

8. Cikk

A törvényes elsőbbséggel felruházott követelések terhelik a hajót bárkinek a tulajdonába kerül is az.

9. Cikk

Az elsőbbségek megszűnnek - a nemzeti törvényekben, szabályozott egyéb eseteken kívül - egy év elteltével, de a szállításokból származó, a 2. Cikk 5. pontjában említett követeléseknek a határidő hat hónapot nem haladhat meg.

A határidő a mentésért és segélynyujtásért járó jutalmakat biztosító elsőbbség esetében a műveletek befejezésének napjától, a hajótörés és más balesetek, valamint testi sértések miatt járó kártérítéseket biztosító elsőbbség esetében a károkozás napjától, a szállítmányt vagy málhákat ért hajókárok vagy veszteségek alkalmából járó elsőbbségek esetében a szállitmány vagy málhák kiszolgáltatásának napjától vagy attól a naptól számít, amikor azokat ki kellett volna szolgáltatni; javítások és szállítások alkalmából, valamint a 2. Cikk 5. pontjában említett egyéb esetekben a követelés keletkezésének napjától kezd a határidő folyni. Minden más esetben a határidő akkor kezdődik, amikor a követelés érvényesíthetővé vált.

Az előlegek vagy részletfizetések követelésének joga nem vonja maga után a hajón alkalmazott személyeket megillető, a 2. Cikk 2. pontjában említett követelések érvényesítésének lehetőségét.

A nemzeti törvényekben megállapított megszűnési okok közül az eladás csak akkor szünteti meg az elsőbbségi jogokat, ha az a nemzeti törvényekben megszabott, a nyilvánosságot szolgáló alakiságok mellett történik. Ezek az alakiságok magukban foglalják ennek az Egyezménynek 1. Cikkében említett lajstromok vezetésével megbízott hatóság előzetes értesítését is abban az alakban és határidőben, amint azt a szóbanlévő törvények megállapítják.

A fentemlített határidők félbeszakításának okait az eljáró bíróság törvényei állapítják meg.

A Magas Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy törvényhozásuk útján a fent megállapított határidő meghosszabbításának ismerjék el azt a tényt, hogy a terhelt hajó nem volt lefoglalható annak az Államnak területi vizein, amelyben a folyamodónak lakása vagy főtelepe van, a nélkül, hogy ez a hátáridő a követelések keletkezésétől számított három évet meghaladhatna.

10. Cikk

A fuvardíjra vonatkozó elsőbbség a fuvardíj megfizetéséig vagy addig érvényesíthető, amíg annak összege a, hajóparancsnoknak vagy a tulajdonos megbízottjának kezében van. Ugyanez áll a járulékokra vonatkozó elsőbbségre is.

11. Cikk

Az előző rendelkezésekben megállapított elsőbbségek ebben az Egyezményben foglaltakon kívül nincsenek alávetve semmiféle alakiságnak vagy pedig a bizonyítás tekintetében valamely különös feltételnek.

Ez a rendelkezés nem érinti a mindegyik Államot megillető azt a jogot, hogy saját törvényhozásában oly rendelkezéseket tartson fenn, amelyek a hajóparancsnokoktól különös alakiságok teljesítését kívánják akár egyes hajókölcsönök, akár a rakomány eladása tekintetében.

12. Cikk

A nemzeti törvényeknek meg kell állapítaniok a hajón lévő azoknak az okmányoknak a természetét és alakját, amelyeknek tartalmazniok kell az 1. Cikkben jogosító zálogjogokat és egyéb zálogjogokat, az a hitelező azonban, aki ezt a feljegyzést a megszabott alakban kérte, nem felelős az ilyen okmányok tekintetében a mulasztásokért, tévedésekért vagy bejegyzési késedelmekért.

13. Cikk

Az előző rendelkezéseket alkalmazni kell a nem tulajdonos hajóvállalkozó vagy valamely főbérlő által üzemben tartott hajókra, kivéve ha a tulajdonost valamely tiltott cselekménnyel fosztották meg hajójától vagy egyébként is, ha a hitelező nem jóhiszemű.

14. Cikk

Ennek az Egyezménynek rendelkezései minden szerződő Államban alkalmazást nyernek, ha a terhelt hajó valamelyik szerződő Államhoz tartozik, úgyszintén a nemzeti törvényekben megállapított egyéb esetekben.

Mindazonáltal az előbbi bekezdésben foglalt szabály nem érinti a szerződő Államoknak azt a jogát, hogy ennek az Egyezménynek rendelkezéseit ne alkalmazzák nem szerződő Állam polgárai javára.

15. Cikk

Ez az Egyezmény nem nyer alkalmazást hadihajókra és kizárólag közszolgálatra használt állami hajókra.

16. Cikk

Az előző rendelkezések semmiben sem érintik az egyes nemzeti törvények által megállapított bírói illetékességet, eljárási szabályokat és végrehajtási módozatokat.

17. Cikk

Legkésőbb az Egyezmény aláírásának napjától számított két évi határidő elteltével a belga Kormány érintkezésbe fog lépni azon Magas Szerződő Felek Kormányával, amelyek készeknek nyilatkoztak az Egyezmény megerősítésére, annak eldöntése céljából, hogy életbeléptetésének helye van-e. A megerősítő okmányokat Brüsszelben fogják letenni az említett Karmányok részéről közös megegyezéssel megállapítandó időpontban. A megerősítő okiratok első letételét az abban résztvevő Államok képviselői és a belga Külügyminiszter által aláírt jegyzőkönyvben fogják megállapítani.

A későbbi letételek a belga Kormányhoz intézett és a megerősítő okiratot kísérő írásbeli értesítés útján fognak történni.

A megerősítő okiratok első letételéről készült jegyzőkönyvnek, az előbbi bekezdésben említett értesítéseknek, valamint az ezeket kísérő megerősítő okmányoknak hiteles másolatát a belga Kormány diplomáciai úton haladéktalanul ki fogja szolgáltatni ezt az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó Államok részére. Az előbbi bekezdésben említett esetekben a nevezett Kormány egyidejűleg közölni fogja azt a napot, amikor az értesítést megkapta.

18. Cikk

Azok az Államok, amelyek ezt az Egyezményt nem írták alá, csatlakozhatnak hozzá, akár képviselve voltak a brüsszeli nemzetközi Értekezleten, akár nem.

A csatlakozni kívánó állam írásban közli szándekát a belga Kormánnyal a csatlakozási okirat átnyujtása mellett, amelyet a nevezett Kormány levéltárában kell majd elhelyezni.

A belga Kormány haladéktalanul megküldi az összes aláíró vagy csatlakozó Államoknak az értesítésnek, valamint a csatlakozási okiratnak hiteles másolatát, megjelölve azt a napot, amikor az értesítést megkapta.

19. Cikk

A Magas Szerződő Felek az aláírás, a megerősítő okiratok letétele vagy a csatlakozás időpontjában kijelenthetik, hogy ennek az Egyezménynek elfogadása nem terjed ki a szuverenitásuk vagy fennhatóságuk alá tartozó önkormányzatú Dominiumok, gyarmatok, birtokok, védnökségek vagy tengerentúli területek némelyikére, vagy azoknak egyikre sem. Következésképpen utólag külön-külön csatlakozhatnak ezen önkormányzatú Dominiumok, gyarmatok, birtokok, védnökségek vagy tengerentúli területek egyike vagy másika nevében ha azokat eredeti nylatkozatukban kizárták. Ezeknek a rendelkezéseknek megfelelően fel is mondhatják ezt az Egyezményt külön-külön a szuverénitásuk vagy fennhatóságuk alá tartozó egy vagy több önkormányzatú Dominium, gyarmat, birtok, védnökség vagy tengerentuli területre vonatkozólag.

20. Cikk

Azokkal az államokkal szemben, amelyek a megerősítő okiratok első telében résztvettek, ez az Egyezmény a letételről készült jegyzőkönyv keltétől számított egy év mulva válik hatályossá. Azokra az Államokra nézve, amelyek azt utólag erősítik meg vagy utólag csatlakoznak hozzá, úgyszintén azokban az esetekben, amikor az életbelépés utólag és a 19. Cikk szerint történik az Egyezmény hat hó mulva válik hatályossá azután, hogy a 17. Cikk 2. bekezdésében és a 18. Cikk 2. bekezdésében említett értesítéseket a belga Kormány megkapta.

21. Cikk

Ha a szerződő Államok valamelyike ezt az Egyezményt fel akarná mondani, a felmondásról írásban kell a belga Kormányt értesítenie, amely az értesítés hiteles másolatát haladéktalanul közölni fogja az összes többi Államokkal, tudatva, velük azt a napot, amikor az értesítést megkapta.

A felmondás hatása csak arra az egy Államra terjed ki, amelytől származik és egy év mulva kezdődik attól számítva, amidőn az értesítés a belga Kormányhoz érkezett.

22. Cikk

Minden Államnak szabadságában van a keresztülviendő javítások megvitatása céljából újabb értekezletet kezdeményezni.

Az az Állam, amely ezt a jogot gyakorolni kívánja, köteles ezt a szándékát a többi Állammal egy évvel előbb közölni a belga Kormány közvetítésével, amely intézkedik az Értekezlet összehívásáról.

Aláírási jegyzőkönyv

A törvényes elsőbbségekre és a tengeri jelzálogjogokra vonatkozó egyes szabályok egységesítéséről szóló Nemzetközi Egyezmény aláírása alkalmával az alulírott Meghatalmazottak elfogadták ezt a Jegyzőkönyvet, amelynek ugyanolyan ereje es hatálya lesz, mintha ezek a rendelkezések annak az Egyezménynek szövegébe volnának felvéve, amelyre vonatkoznak:

I. „Megállapodás áll fenn arra nézve, hogy mindegyik Állam törvényhozásának szabad:

„1. a kincstár érdekeiről való gondoskodás céljából meghatározni a sorrendet a 2. Cikk 1. pontjában említett követelések között:

„2. az olyan kikötők, dokkok, világítótornyok és hajózási utak igazgatásai, részére, amelyek valamely hajóroncsot vagy a hajózást akadályozó más tárgyat kiemeltettek, vagy amelyeknek kikötői illeték vagy valamely hajó hibájából okozott károk címén követelésük van, megadni a jogot, hogy nemfizetés esetében a hajót, hajóroncsot vagy más tárgyakat visszatarthassák és eladhassák, a vételárból pedig magukat más hitelezők megelőzésével kielégíthessék; és

„3. a műtárgyakon okozott károk miatt fellépő hitelezők rangsorát az 5. és 6. Cikkben meghatározott módtól eltérően megállapítani.”

II. „Érintetlenül maradnak a szerződő Államok nemzeti törvényeinek azok a rendelkezései, amelyek elsőbbséget biztosítanak közcélú biztosítóintézetek részére a hajószemélyzet biztosításából eredő követelésekre nézve.”

Kelt Brüsszelben, egy példányban, 1926. évi április hó 10. napján.

(Aláírások)

3. § Ezt a törvényt a kereskedelemügyi miniszter és az igazságügyminiszter hajtják végre.


  Vissza az oldal tetejére