A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1940. évi XXXII. törvény

az Ankarában, 1938. évi november hó 2-án kelt magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről * 

1. § Az Ankarában, 1938. évi november hó 2-án kelt magyar-iraki barátsági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés eredeti magyar és eredeti francia *  szövege a következő:

Barátsági szerződés a Magyar Királyság és Irak Királyság között

Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója egyrészről és

Ő Felsége Irak Királya másrészről,

egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy a két ország közötti hagyományos barátsági kapcsolatokat megszilárdítsák, elhatározták, hogy barátsági Szerződést kötnek és ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:

Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója:

Máriássy Zoltán Úr Ő Nagyméltóságát,

Magyarország Rendkívüli Követét és Meghatalmazott Miniszterét Bagdadba, Ankara székellyel;

Ő Felsége Irak Királya:

Nadji Chawket Úr Ő Nagyméltóságát,

Irak Rendkívüli Követét és Meghatalmazott Miniszterét Ankarában; akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk. A Magyar Királyság és Irak Királyság között, úgyszintén a két Állam állampolgárai között zavartalan béke, valamint őszinte és állandó barátság fog fennállani.

II. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy diplomáciai és konzuli összeköttetésüket az általános nemzetközi jogi elveknek és gyakorlatnak megfelelően fogják folytatni. Megállapodnak, hogy Mindegyikük diplomáciai és konzuli képviselői a Másik területén az általános nemzetközi jogi elvek és gyakorlat által megállapított bánásmódban fognak részesülni, amely minden esetben és ugyancsak a viszonyosság feltétele alatt nem lehet kevésbbé kedvező, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet diplomáciai és konzuli képviselőinek nyujtott bánásmód.

III. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy országaik konzuli, kereskedelmi, vámügyi és hajózási összeköttetését, valamint állampolgáraiknak vonatkozó területeiken való letelepülésének és tartózkodásának feltételeit külön egyezmények útján rendezik.

IV. Cikk. a) A Szerződő Államok megállapodnak, hogy bármely vitás kérdést, amely közöttük a jelen Szerződés, vagy más megkötött vagy kötendő Szerződések vagy Egyezmények értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülhet, ha ezt a vitás kérdést a rendes diplomáciai eljárás útján megfelelő időn belül barátságosan megoldani nem lehetett, a Szerződő Államok között az ilyen kérdések rendezésére vonatkozólag érvényben levő rendelkezéseknek megfelelően fogják rendezni. Abban az esetben, ha ilyen rendelkezések nem volnának, a vitás kérdés választott bíróság elé fog terjesztetni.

Ez a választott bíráskodás ugyancsak alkalmazást nyer szükség esetén arra az előzetes kérdésre is, hogy a vitás kérdés az említett Szerződések és Egyezmények értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik-e.

A választott bíróság határozata a Felekre kötelező lesz.

A választott bíróság minden egyes vitás ügyre az egyik Szerződő Állam kívánságára és a következő módon fog megalakíttatni: a kérelem közlésétől számított három hónapon belül mindegyik állam kijelöli választott bíráját, aki harmadik Állam polgárai közül is választható. Ha a két Állam nem állapodik meg a kérelem közlésétől számított három hónap alatt abban a határidőben, amely alatt a két választott bírónak meg kell hoznia határozatát, vagy ha a két választott bíró a részükre megszabott idő alatt a vitás kérdést rendezni nem tudja, a két Állam harmadik választott bírót választ egy harmadik Állam polgárai közül. Ha az Államok a harmadik választott bírói kinevezése iránti kérelem közlésétől számított két hónap alatt nem egyeznek meg a harmadik választott bíró választása tekintetében, közösen felkérik, vagy amennyiben ily közös kérelmet újabb két hónapi határidő alatt nem terjesztenek elő, közülük az, amelyik a kezdeményezést magára vállalja, felkéri az Állandó Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy a harmadik választott bírót harmadik Állam állampolgárai közül nevezze ki. Nevezettnek a Felek közös megegyezésével át lehet adni azoknak a harmadik Államoknak a jegyzékét, amelyekre választását korlátoznia kell. A Felek fenntartják Maguknak a jogot, hogy meghatározott időszakra a harmadik választott bíró személye tekintetében előre megegyezhessenek.

A két választott bíró által követendő eljárást, ha az a két Állam között külön megállapodással legkésőbb a választott bírák kijelöléséig nem nyer szabályozást, maguk a választott bírák fogják szabályozni.

Harmadik választott bíró kijelölése iránti eljárás szükségessé válása esetében és a két Szerződő Állam között az e kijelölés utáni eljárást meghatározó választott bírósági megállapodás hiányában, a harmadik választott bíró csatlakozik a két első választott bíróhoz és az így megalakult választott bíróság állapítja meg az eljárás szabályokat és rendezi a vitás kérdést. A választott bíróság összes határozatait szótöbbséggel hozza.

b) A Szerződő Államok mindegyikének jogában áll, a jelen Szerződés életbelépésétől számított tíz év elteltével, ennek a Cikknek rendelkezéseit felmondani vagy azoknak felülvizsgálatát javasolni.

V. Cikk. A jelen Szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, ki fognak cseréltetni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép életbe.

Ennek hiteléül az erre kellőkép feljogosított meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták és azt pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Ankarában, 1938. november 2-án két példányban, magyar, arab és francia nyelven, amelyek közül eltérés esetén a francia szöveg irányadó.

[Aláírások]

3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépéstől kezdődő hatállyal lép életbe.


  Vissza az oldal tetejére