A jogszabály mai napon ( 2024.03.04. ) hatályos állapota.

 

1942. évi XIV. törvénycikk

a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről * 

1. § (1) Az 1939:II. törvénycikk (a továbbiakban Hvt.) 2. §-a akként egészíttetik ki, hogy a honvédelmi kötelezettség a közérdekű munkaszolgálat (Hvt. 230. §) kötelezettségét is magában foglalja.

(2) A Hvt.-ben, valamint a jelen törvényben foglalt büntető rendelkezések alkalmazása szempontjából a közérdekű munkaszolgálat kötelezettsége a honvédelmi munkakötelezettséggel esik egy tekintet alá.

2. § A leventekötelezettség nyilvántartása végett a Hvt. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bejelentést az év augusztus hó 31. napja helyett az év január hó 31. napjáig kell megtenni.

3. § (1) Zsidók leventeképzésben nem részesülnek.

(2) Zsidó hadkötelesek sem a honvédség, sem a csendőrség kötelékében fegyveres szolgálatot nem teljesítenek.

(3) Annak a megállapításában, hogy a jelen törvény szempontjából ki a nemzsidó és ki a zsidó, az 1941:XV. törvénycikk 9. és 16. §-ának rendelkezései irányadók azzal, hogy nemzsidó az olyan személy is, aki származására és vallására nézve az említett 9. § utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel, feltéve, hogy nem kötött, illetőleg mindaddig, amíg nem köt házasságot zsidóval vagy olyan nemzsidóval, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

4. § (1) A zsidókat a leventekötelezettség helyett a kisegítő szolgálatra való előképzés kötelezettsége terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előképzésre a Hvt. 6-13. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a honvédelmi miniszter a Hvt. 9. §-ának (1) bekezdésében megállapított hetenkinti kiképzés helyett egyes községekben (városokban) lakó kötelezettekre vonatkozóan évenkint három hetet, vagy havonkint két napot meg nem haladó összefüggő kiképzést rendelhet el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott előképzés a büntető rendelkezések alkalmazása szempontjából a leventekötelezettséggel esik egy tekintet alá.

5. § (1) Zsidó hadkötelesek szolgálati kötelezettségüknek a honvédség kötelékében kisegítő szolgálat teljesítésével tesznek eleget. Erre a szolgálatra - a jelen §-ban foglalt eltérésekkel - a Hvt. Harmadik Részében és 230. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A kisegítő szolgálatra kötelezettek ezt a szolgálatot rendfokozat, illetőleg karpaszomány nélkül teljesítik még abban az esetben is, ha korábban tiszti, tiszthelyettesi (altiszti) vagy tisztesi rendfokozatuk volt, illetőleg karpaszományt viseltek; tartalékos tiszti kiképzésre nem jelentkezhetnek. A jelen bekezdés rendelkezéseit a szolgálat teljesítésének körén kívül is megfelelően alkalmazni kell.

(3) A Hvt. 42. §-a alapján papi (papjelölti) kedvezményben részesített zsidó hadkötelesek közül e 42. § (1) bekezdésében megszabott kiképzésben csak a kisegítő szolgálatra kötelezettek lelkigondozásához szükséges számú személyt kell részesíteni; a papi (papjelölti) kedvezményben részesült többi zsidó hadköteles - ideértve azt is, aki besorozása idején már alkalmazott rabbi vagy hitoktató - a póttartaléki szolgálat tartamának megfelelő szolgálatot teljesít.

(4) A több katonát adó családok kedvezményére vonatkozó rendelkezés (Hvt. 45. §) a kisegítő szolgálatra kötelezettek tekintetében nem nyer alkalmazást.

(5) A kisegítő szolgálatra kötelezettek fegyver- (szolgálat) gyakorlatot - a Hvt. 54. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli gyakorlat kivételével - nem teljesítenek.

(6) A lövészkötelezettség (Hvt. 55. §) a zsidókra nem terjed ki.

6. § (1) Az 5. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni keresztény hitfelekezethez tartozó akár tényleges, akár nyugdíjas lelkipásztorokra és papi jellegű tanárokra, továbbá azokra, akik az 1914-1918. évi háborúban hadirokkantakká lettek és rokkantságuk mértéke az ötven százalékot eléri.

(2) A honvédelmi miniszter rendelettel határozza meg, hogy az 5. § rendelkezései mennyiben nem terjednek ki azokra, akik az 1914-1918. évi háborúban katonai érdemeket (kitüntetéseket) szereztek, továbbá azokra, akik az 1918-1919. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvettek, ha ezzel életüket kockáztatták vagy emiatt szabadságvesztést szenvedtek, végül azokra, akik a visszacsatolt területen az elszakítás ideje alatt a magyarsághoz való hűségükről bizonyságot tettek és ezzel kimagasló érdemeket szereztek.

7. § (1) A Hvt. 18. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a honvédség hivatásos katonaállományú tisztjeinek kiképzésére vonatkozó rendelkezéseket a csendőrség hivatásos állományú tisztjeire is alkalmazni kell.

(2) A honvédség tisztjei, lelkészei, tisztviselői, tiszt- vagy tisztviselőjelöltjei kérhetik rendfokozatukról való lemondásuk elfogadását. E kérelem felől a honvédelmi miniszter határoz. A lemondás elfogadása csak akkor tagadható meg, ha a folyamodó ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy ha a folyamodó tiszt, lelkész, tisztviselő, tiszt- vagy tisztviselőjelölt ellen indított becsületügyi eljárás a végtárgyalás megnyitásáig, avagy a fegyelmi bizottsági eljárás - ha ilyennek helye van - a másodfokú bizottsági tárgyalás megnyitásáig jutott. A Hvt. 18. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

8. § (1) A tisztképző főiskolában vagy intézetben kiképzés alatt álló hadkötelesek mindaddig, amíg a főiskola (intézet) kötelékébe tartoznak, az állításkötelezettség alól mentesek. Ha azonban a főiskola (intézet) kötelékéből annak elvégzése előtt kiválnak, állítási kötelezettségük feléled; amennyiben pedig az állításköteles kor után válnak ki, kiválásukat követően egyízben tartoznak állítási kötelezettségüknek eleget tenni. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra, akik a felvétel előtt besorozásuk folytán szolgálatkötelessé váltak.

(2) A Hvt. 20. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

9. § (1) A Hvt. 21. §-ának (3) bekezdésében a légierőknél szolgálókra megállapított kivétel a honvédelmi miniszter által a szükséghez képest kijelölt más fegyvernemeknél, illetőleg csapatnemeknél szolgálókra is kiterjed.

(2) A póttartaléki szolgálati kötelezettség alatt álló személy katonai kiképzés céljából legalább tíz, de legfeljebb tizenhat hétig tényleges szolgálatot teljesít. A póttartalékos tényleges szolgálati kötelezettsége az első katonai kiképzésre való bevonulás napjával kezdődik. A póttartalékos szolgálati kötelezettsége annak az évnek december hó 31. napjával végződik, amelyben hatvanadik életévét betölti és I., II. és III. póttartaléki szolgálati kötelezettségre tagozódik. A Hvt. 21. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

(3) A szolgálatonkívüli viszonyba tartozó tisztek, lelkészek és tisztviselők (Hvt. 18. § (8) bek.) szolgálati kötelezettsége azonos a tartaléki szolgálati kötelezettséggel. A Hvt. 21. §-ának (10) bekezdése hatályát veszti.

(4) A honvédelmi miniszter állapítja meg, hogy a tisztképző főiskolából vagy intézetből annak elvégzése előtt kivált személynek a rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettsége szempontjából milyen mértékben kell beszámítani a főiskolán (intézetben) eltöltött időt.

10. § (1) A Hvt. 32. §-a értelmében önkéntes belépés alapján felvehetők létszámát a honvédelmi miniszter állapítja meg. A Hvt. 32. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Hvt. 32. §-ának (7) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) idején önként belépőnek tényleges szolgálati kötelezettsége a háború tartamára is kiterjed; az ilyen, valamint a háború alatt önként belépő személyt, ha belépésekor az állításköteles koron alul volt, a rendes tényleges szolgálati kötelezettség terheli.

11. § A Hvt. 34. §-ának (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy az ország területének elhagyásához és a külföldön tartózkodáshoz megkívánt engedélyt a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt katonai hatóság adja. Háború idején a Hvt. 34. §-ának a jelen §-szal módosított rendelkezését a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve valamennyi hadkötelesre kiterjesztheti.

12. § (1) Tartalékos tiszti kiképzésre jelentkezhetnek mindazok a besorozott személyek, akik valamely hazai középiskolát vagy azzal tanulmányi szempontból egyenlő értékű tanintézetet sikerrel elvégeztek. A honvédelmi miniszter mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén és háború idején elfogadhatja olyan személyeknek tartalékos tiszti kiképzésére való jelentkezését is, akik a megszabott iskolai végzettséget az állításköteles kor elérése előtt történt igénybevételük folytán még nem szerezhették meg. A Hvt. 36. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Hvt. 36. §-ának (3) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a tudomány, az irodalom, a technika, a művészet vagy iparművészet terén elért eredményt a tartalékos tiszti kiképzésre jelentkezés szempontjából legkésőbb a bevonulásig kell igazolni.

(3) A Hvt. 36. §-ának (7) bekezdése akként egészíttetik ki, hogy a honvédelmi miniszter a karpaszományviselési jogot megvonhatja az olyan személytől is, aki tiszti, lelkészi, tisztviselői, tiszt- vagy tisztviselőjelölti rendfokozatát becsületügyi vagy közigazgatási úton elvesztette, úgyszintén attól is, aki a tartalékos tiszti kiképzésből a tiszti állással össze nem egyeztethető cselekmény miatt kizáratott.

(4) A Hvt. 36. §-ának (8) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a póttartalékba helyezett karpaszományosok tartalékos tiszti (tisztviselői) kiképzésre bocsátását mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén vagy háború idején a szükséghez képest kivételesen meg lehet engedni; a részletes szabályokat a honvédelmi miniszter állapítja meg.

13. § A Hvt. Harmadik Rész V. fejezete a tartalékos mérnöki kiképzésre vonatkozó alábbi rendelkezésekkel egészíttetik ki:

(1) Ha a hadköteles, akinek a tartalékos tiszti kiképzésre való jelentkezését elfogadták, valamely hazai műegyetemen mérnöki tanulmányt folytat, tartalékos mérnöki kiképzésre bocsátását kérheti. A tartalékos mérnöki kiképzésre bocsátott hadkötelesek tényleges katonai szolgálatukat több részben teljesítik. A műegyetemi tanulmányi rend figyelembevételével a szolgálatteljesítés, valamint a szolgálati beosztás szabályait a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(2) Az a karpaszományos, aki mérnöki tanulmányait abbanhagyja vagy annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben huszonnyolcadik életévét betölti, a mérnöki oklevelet el nem nyeri, tényleges szolgálatát, a már teljesített tényleges szolgálati idő beszámításával, a csapatnál vagy különleges szolgálati ágban teljesíti.

14. § (1) Az öröklött mezőgazdaság birtoka címén kedvezményben részesített személyek a kedvezmény jogcímének fennállását a bevonulásuktól számított két éven át évenkint igazolni tartoznak. A Hvt. 43. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) A családfenntartók kedvezményének alapjául szolgáló tények fennállását a bevonulástól számított két éven át évenkint annak kell igazolnia, akinek érdekében a kedvezményt megadták. A Hvt. 44. §-ának (12) bekezdése hatályát veszti.

(3) A Hvt. 45. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a több katonát adó családok kedvezményét a hadköteles maga is kérheti.

15. § A póttartalékosoknak kiképzést célzó tényleges szolgálatra (9. § (2) bek.) behívását, állománybavételét és leszerelésük után való állománykezelését a honvédelmi miniszter szabályozza. A Hvt. 50. §-a hatályát veszti.

16. § A Hvt. 53. §-ának rendelkezése a rendes tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló karpaszományosoknak (Hvt. 36. § (12) bek.) tényleges szolgálatra való behívása, illetőleg a szolgálatban való visszatartása tekintetében is irányadó.

17. § (1) A Hvt. 56. §-a (1) bekezdésének rendelkezései a II. és III. tartalékra és póttartalékra is kiterjednek.

(2) A munka- vagy szolgálatadó a Hvt. 56. §-ában meghatározott ellenőrzési szemlén vagy tiszti bemutatáson való megjelenésre kötelezettnek erre a célra elegendő szabad időt köteles engedni. A munka- vagy szolgálatadó az ellenőrzési szemlén vagy a tiszti bemutatáson való megjelenés kötelezettségének teljesítése miatt a munkást (alkalmazottat) hátránnyal nem sujthatja.

18. § A minisztérium rendelettel állapítja meg, hogy a m. kir. honvédség és m. kir. csendőrség rangosztályba sorolt havidíjasainak és tiszthelyetteseinek illetményeiből (nyugdíjából) visszahagyások levonásának mennyiben van helye.

19. § (1) A Hvt. 71. §-a alá tartozó azt az alkalmazottat, aki háborúban teljesített katonai szolgálat tartama alatt és azzal szoros kapcsolatban szerzett sérülés, sebesülés vagy más egészségromlás következtében a nyugdíjra igénytadó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt vált a polgári szolgálatra teljesen képtelenné vagy halt meg, mind saját, mind hozzátartozóinak ellátási igénye szempontjából olyannak kell tekinteni, mint aki a nyugdíjra igénytadó legkisebb szolgálati időt már betöltötte. Az ellátást azonban csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a teljes szolgálatképtelenség a sérülés, sebesülés vagy más egészségromlás keletkezésétől számított három éven belül, illetőleg az elhalálozás egy éven belül következett be.

(2) A Hvt. 71. §-a alá tartozó és háborúban teljesített katonai szolgálat tartama alatt hadifogságba esett vagy eltűnt alkalmazottnak igényjogosult hozzátartozói részére - tekintet nélkül az alkalmazott szolgálati idejére - az alkalmazott elhalálozása esetén őket egyébként megillető ellátást kell ideiglenesen megállapítani.

(3) A Hvt. 71. §-a alá tartozó és háborúban teljesített katonai szolgálat tartama alatt meghalt, hadifogságba esett, illetőleg eltűnt alkalmazott (nyugdíjas) ellátásra igényjogosult hozzátartozói részére az elhalálozás, a hadifogságbajutás, illetőleg az eltűnés napját követő három hónapon át folytatólagosan ki kell fizetni azokat a járandóságokat, amelyek az alkalmazott részére ez alatt a három hónap alatt járnának. Az alkalmazott igényjogosult hozzátartozóit megillető ellátást az elhalálozás, a hadifogságbajutás, illetőleg az eltűnés napját követő negyedik hónap első napjától kezdődően kell folyósítani.

(4) A jelen § rendelkezéseit a Hvt. 71. §-a alá tartozó azokra az alkalmazottakra és hozzátartozóikra is megfelelően alkalmazni kell, akik háború idején közérdekű munkaszolgálatot (Hvt. 230. §) teljesítenek.

20. § (1) A Hvt. 72. §-a értelmében visszavett ipari vagy kereskedelmi munkavállaló munkaviszonyát - ha a fennálló jogszabályok vagy a szerződés a rendes felmondásra rövidebb időt állapítanak is meg - a munkaadó rendes felmondás útján nem szüntetheti meg a visszavételtől számított

a) tíz hétnél rövidebb időre, amennyiben a munkavállaló a visszavételt közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább hat hónapon át teljesített tényleges katonai szolgálatot és ez a szolgálat egészen vagy részben háború idejére esett;

b) hat hétnél rövidebb időre, amennyiben a munkavállaló a visszavételt közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül hat hónapnál kevesebb ideig, de legalább két hónapon át teljesített tényleges katonai szolgálatot és ez a szolgálat egészen vagy részben háború idejére esett;

c) négy hétnél rövidebb időre az a) vagy b) pont alá nem tartozó minden más esetben.

(2) Az előbbi bekezdés b) és c) pontja a közérdekű munkaszolgálatot (Hvt. 230. §) teljesített munkavállaló tekintetében s megfelelően irányadó. Az előbbi bekezdés alkalmazásában az ideiglenes szabadságon (Hvt. 17. § (2) bek. c) pont) töltött idő a tényleges szolgálat idejével esik egy tekintet alá.

(3) A fennálló jogszabályoknak, illetőleg a szolgálati szerződésnek a felmondási időre, valamint a végkielégítésre vonatkozó rendelkezései szempontjából a Hvt. 72. §-a értelmében visszavett munkavállalónak a katonai szolgálat előtt és a visszavétel után az ugyanannál a munkaadónál munkaviszonyban eltöltött idejét folytatólagosan össze kell számítani.

(4) Ha mozgósítás (hadiállományra való kiegészítés) esetén vagy háború idején a katonai szolgálatot teljesítő gazdasági cselédek járandóságait kivételes rendelkezések szabályozzák, a rendes fegyvergyakorlatra vagy póttartaléki kiképzésre bevonult gazdasági cselédek tekintetében is az 1907:XLV. törvénycikk 31. §-a, illetőleg a Hvt. 72. §-ának (2) bekezdése helyett az említett kivételes rendelkezések irányadók.

21. § (1) A Hvt. 71. §-ában és a jelen törvény 19. §-ában foglalt rendelkezéseket a honvédelmi munkát teljesítő közszolgálati alkalmazottakra is alkalmazni kell.

(2) A Hvt. 72. §-ának, valamint a jelen törvény 20. §-ának rendelkezéseit a következő bekezdésben foglalt eltéréssel a honvédelmi munkára igénybevett személyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy béke idején a honvédelmi munkára való bármilyen igénybevétel a rendes fegyvergyakorlattal esik egy tekintet alá.

(3) Gazdasági cselédnek honvédelmi munkára béke idején való igénybevétele esetében az 1907:XLV. törvénycikk 31. §-át nem lehet alkalmazni, hanem - hacsak helyreállítással kapcsolatban más megállapodás nem jött létre - a gazda a cseléd részére egyedül a természetbeni lakást és a szegődményes földet köteles az igénybevétel tartama alatt biztosítani.

22. § A Hvt. 98. §-ának végrehajtása körében a vízi- és légijáróművek igénybevételének, az igénybevétel előkészítésének szabályait a honvédelmi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

23. § A Hvt. 122. §-ának (5) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az ott említett rendeletet az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve bocsátja ki.

24. § A Hvt. 127. §-ának (1) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy ha a honvédelmi szolgáltatás igénybevételének foganatosítása iránt a Hvt. 125. §-ának (7) bekezdése alapján az illetékes miniszter közvetlenül intézkedik, vagy az igénybevétel végrehajtására a minisztérium kormánybiztost rendel ki, az igénybevétellel kapcsolatban felmerülő vita vagy panasz esetében az intézkedő miniszter, illetőleg a kormánybiztos működésének felügyeletére hivatott miniszter határoz.

25. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munka- vagy szolgálatadó, aki - a jelen törvény 17. §-ában foglalt rendelkezések ellenére - az ellenőrzési szemlén, illetőleg tiszti bemutatáson való megjelenésre kötelezett személyt kötelezettségének teljesítésében szándékosan megakadályozza, vagy kötelezettségének teljesítése miatt hátránnyal sujtja.

26. § (1) Az a hadköteles, aki az ország területét a Hvt. 34. §-ának (1) bekezdésében (a jelen törvény 11. §-ában) foglalt rendelkezések ellenére engedély nélkül elhagyja, vagy a kapott engedély korlátait túllépi, két évig, háború idején öt évig terjedhető fogházzal, ha pedig távolmaradásával hadkötelezettségének a megszabott időben való teljesítése alól magát kivonja, öt évig terjedhető fogházzal, háború idején pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

(2) A Hvt. 178. §-a hatályát veszti.

27. § (1) A Hvt. 181. §-ának (1) és (2) bekezdése alá eső vétség büntetése háború idején öt évig terjedhető fogház.

(2) Ha azonban a behívóparancs iránt akár béke, akár háború idején tanusított engedetlenség vétségének tettese a behívásnak utóbb önként eleget tett - amennyiben a mulasztás két napnál tovább nem tartott, - vagy ha az eset egyébként csekélyebb súlyú, büntetése hat hónapig terjedhető fogház.

(3) Ha a tettes akár tényleges, akár nemtényleges katonai személy, a behívóparancs iránt engedetlenségre csábítással katonai bűncselekményt követ el.

28. § A Hvt. alapján kibocsátott rendeletben a Hvt. 212. §-ának (7) bekezdésétől eltérően akként lehet rendelkezni, hogy az abban meghatározott kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe, illetőleg hogy a rendőrség működési területén is a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik, továbbá, hogy az 1929:XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a honvédelmi miniszter helyett más minisztert kell tekinteni.

29. § A Hvt. 213. §-ának (9) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a katonai büntetőbíráskodás körébe tartozik az a bűncselekmény is, amelyet a behívóparancs iránt tanusított engedetlenség vagy az arra való csábítás tettese ennek a bűncselekménynek előmozdítása vagy leplezése végett követ el.

30. § A honvédség jövedéki büntető bíráskodásában (Hvt. 220. § (1) bek.) alkalmazandó anyagi jogszabályokat a pénzügyminiszter az igazságügy- és a honvédelmi miniszterrel egyetértve, az alaki jogszabályokat pedig a honvédelmi miniszter az igazságügy- és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg és ezzel a rendelettel a jövedéki büntető eljárás rendes szabályai szerint a pénzügyi hatóság hatáskörébe tartozó jövedéki kihágásokat ebben a körben is a pénzügyi hatóság hatáskörébe utalhatja.

31. § (1) Honvéd büntetőbíráskodás alatt áll az a polgári személy is:

1. aki a fegyveres erő mozgósított (hadiállományra kiegészített) csapatainak (parancsnokságainak, hatóságainak, intézeteinek) kíséretéhez tartozik, az ilyen viszony tartama alatt elkövetett bármely bűncselekmény miatt;

2. akit különleges légvédelmi szolgálatra (Hvt. 133. §) akár törvényes kötelezettség, akár önkéntes jelentkezés alapján igénybevettek, az ilyen viszony tartama alatt a szolgálat (munka) helyén vagy a szolgálattal (munkával) összefüggésben elkövetett bármely bűncselekmény miatt;

3. aki törvény vagy szerződés alapján katonai vezetés alatt teljesít valamely szolgálatot vagy munkát, az ilyen viszony tartama alatt a szolgálat (munka) helyén vagy a szolgálattal (munkával) összefüggésben elkövetett bármely bűncselekmény miatt;

4. aki - az 1-3. pontokban említett eseteken felül - a honvédelmi központi igazgatás körében, úgyszintén az is, aki katonai parancsnokságnál, katonai hatóságnál vagy katonai intézetnél a hadviselés érdekeit érintő munkakört, szolgálatot vagy munkát katonai személy vagy katonai hatóság közvetlen utasításai szerint lát el, az erre vonatkozó szolgálati kötelességének megsértésével elkövetett bűncselekmény miatt.

(2) A polgári személyeknek tudtára kell adni azt, hogy az előbbi bekezdés 1-4. pontjában megjelölt viszony tartama alatt az ugyanott meghatározott terjedelemben katonai büntető bíráskodás alá tartoznak.

(3) A Hvt. 220. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

32. § (1) A jelen törvény 31. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában megjelölt személyek - a közhivatali fegyelmi hatóság alatt álló személyek kivételével -, továbbá - a szolgálat (munka) helyén vagy a szolgálattal (munkával) összefüggésben elkövetett cselekmény tekintetében - a 3. pontban megjelölt személyek, valamint - a közhivatali fegyelmi hatóság alatt álló személyek kivételével - a hadviselés érdekét érintő szolgálati kötelezettség megsértésével elkövetett cselekmény tekintetében a 4. pontban megjelölt személyek, az említett pontokban meghatározott viszony tartama alatt katonai fegyelmi szabályok alatt állanak.

(2) A Hvt. 224. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

33. § A jelen törvényben meghatározott bűncselekményekre a Hvt. Hetedik Részének VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A Hvt. 216. §-a (1) bekezdésének 1., 2. a) és 3. pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények beállanak abban az esetben is, ha a hadkötelest a jelen törvény 26. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt ítélték el.

34. § A Hvt. 228. §-a akként módosíttatik, hogy az ott említett hozzájárulást a honvédelmi miniszter által kijelölt katonai hatóság is megadhatja.

35. § Az ország határa mentén (határsávban) fekvő s a Hvt. 228. §-a alapján kijelölt községekben (városokban) házalókereskedést csak az a személy folytathat, akinek házalási engedélye van és az 1933:VII. törvénycikk 30. §-ának (10) bekezdésében megszabott igazolvánnyal igazolt hadigondozott vagy e területen való házalásra különleges engedélyt kapott.

36. § (1) Hadiműszaki vonatkozású kérdésekben a honvédelmi miniszter tanácsadó és véleményező szerveként tanács állíttatik fel.

(2) A hadiműszaki tanács összetételére, működésére és ügyvitelére vonatkozó szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg.

(3) A hadiműszaki tanács összes költségeit a honvédelmi tárca költségvetésében kell előirányozni.

37. § (1) Az 1938:IV. törvénycikk 1. §-ában megállapított tűzharcos minőség megilleti azt a magyar állampolgárt is, aki saját érdemei alapján a kardos és koszorús tűzkereszt igazolt tulajdonosa. A tűzharcosok részére törvényben, rendeletben vagy egyéb jogszabályban megállapított jogok vagy kedvezmények, továbbá az 1938:IV. törvénycikk 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt adómérséklések megilletik azt a személyt is, aki az előbbi rendelkezés alapján minősül tűzharcosnak. Ugyanezek a jogok vagy kedvezmények, továbbá adómérséklések megilletik azt a személyt is, aki mint az ellenség előtt hősi halált halt honvéd (csendőr vagy más fegyveres testületbeli) egyén legközelebbi hozzátartozója az idevágó szabályok értelmében a kardos és koszorús tűzkeresztre igényjogosult; a közszolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokra és kedvezményekre azonban - a közszolgálatban való alkalmaztatás tekintetében biztosított előnyt kivéve - ez a rendelkezés nem vonatkozik. Az említett jogok vagy kedvezmények, továbbá adómérséklések nem illetik meg a kardos és koszorús tűzkeresztre igényjogosult nőt, ha férjhez megy.

(2) A fennálló ellátási jogszabályoknak (1912:LXV. törvénycikk 17. § stb.) rendelkezései akként módosulnak, hogy az állami szolgálatban vagy a viszonosság alapján ezzel egy tekintet alá eső más közszolgálatban álló tűzharcosnak kizárólag háborúban teljesített katonai szolgálati idejét - tekintet nélkül a két szolgálat közé eső megszakítás időtartamára - a hadiév számítására vonatkozó rendelkezéseknek is a figyelembevételével az ellátás szempontjából az érdekelt kérelmére figyelembe kell venni. Ezt a rendelkezést a jelen törvény hatálybalépte előtt nyugalombahelyezett (nyugbérrel ellátott) közszolgálati alkalmazottak ellátási díjainak megállapításánál is alkalmazni kell. Az 1938:IV. törvénycikk 7. §-a hatályát veszti.

(3) Az 1914-1918. évi világháborúban vitézségi éremmel kitüntetett személyeket a fennálló jogszabályok értelmében megillető jogok és kedvezmények a haza védelmében bármikor szerzett érdemek alapján vitézségi éremmel kitüntetetteket is megilletik.

(4) Azt a tűzharcost és tűzkeresztest, aki a jelen törvény hatálybalépése után lép állami szolgálatba vagy az állammal ez ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, hivatal vagy egyéb intézmény szolgálatába, a nemhivatásos állományban háború idején teljesített tényleges katonai (csendőrségi) szolgálati idejének a polgári közszolgálatban való figyelembevétele szempontjából - függetlenül attól, hogy karpaszományosként és hogy mennyi időn át s milyen rendfokozatban teljesített szolgálatot - a Hvt. 73. §-a (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ugyanolyan kedvezmény illeti meg, mint a kétévi tényleges szolgálat tekintetében a karpaszományosokat. Az, akit a Hvt. 73. §-ának (3) bekezdése és a jelen bekezdés rendelkezése alapján is kedvezmény illet, mindkét kedvezményre való igényét együttesen és csak ugyanegy alkalommal érvényesítheti. Azt a szolgálati időt, amely mind a Hvt. 73. §-ának (3) bekezdése alapján, mind a jelen § értelmében figyelembe jön, csak egyszeresen lehet a kedvezmény alkalmazása szempontjából érvényesíteni.

(5) Az állami és egyéb közszolgálatban álló alkalmazottak hadipótléka a jelen törvény hatálybalépését követő hó 1. napjától kezdődően az alábbi bekezdések rendelkezései szerint újonnan állapíttatik meg.

(6) Hadipótlék illeti meg az eddigi rendelkezések szerint erre igényjogosult csoportokba nem tartozó azokat a tűzharcos állami, államvasúti, állami vas-, acél- és gépgyári, állami kőszénbányászati és egyéb közszolgálati alkalmazottakat is, akik szolgálatukból, illetőleg alkalmazásukból kifolyólag nyugdíjintézeti vagy nyugbérpénztári ellátásra a fennálló rendelkezések értelmében igényt szerezhetnek.

(7) A hadipótlék összege:

a) tisztviselőknél és gyakornokoknál havi húsz pengő,

b) kezelőknél, díjnokoknál, altiszteknél, kisegítő szolgáknál és ezekkel egytekintet alá eső egyéb alkalmazottaknál havi tíz pengő,

c) a jelen § (6) bekezdésében említett személyeknél havi öt pengő.

(8) A hadipótlékra igényjogosult csoportokba tartozó alkalmazottakat a hadipótlék 50%-a nyugdíjazott állapotban (nyugdíjintézeti, nyugbérpénztári ellátásuk alatt) is megilleti. A hadipótlékra igényjogosult csoportokba tartozó alkalmazottaknak ellátásban részesülő özvegyét megilleti a meghalt férjre a (7) bekezdéshez képest irányadó hadipótléknak 25%-a.

(9) A hadipótlék azt a közületet terheli, amelyik az alkalmazott illetményeit, illetőleg az ellátást viseli.

(10) A (6)-(9) bekezdés rendelkezéseit az önkormányzati testületek által fenntartott intézetek, közintézmények, közművek és üzemek alkalmazottaira (nyugdíjasaira, stb.) is megfelelően alkalmazni kell. Az 1928:XL. törvénycikk alapján járó járadékot a megfelelő alkalmazás körében sem lehet nyugdíjintézeti vagy nyugbérpénztári ellátásnak tekinteni. Ha kétség merül fel abban a kérdésben, hogy az alkalmazottak valamely csoportjára a jelen bekezdés hatálya kiterjed-e és mennyiben terjed ki, az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel egyetértve határoz.

38. § (1) A Hvt.-nek, valamint az azt módosító és kiegészítő törvényi rendelkezéseknek, úgyszintén az ezekben foglalt felhatalmazás értelmében kibocsátott rendeleteknek a leventekötelezettségre (kisegítőszolgálatra való előképzés kötelezettségére), a hadkötelezettségre, a honvédelmi szolgáltatásokra és a honvédelmi érdekű gazdasági korlátozásokra, a légvédelmi kötelezettségre, végül a közérdekű munkaszolgálat kötelezettségére vonatkozó rendelkezései alapján a bírósághoz vagy más hatósághoz benyujtott beadvány, fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat és az ezeket pótló jegyzőkönyv, valamint az azok alapján hozott határozat illetékmentes. Az az okirat, amelyet az említett illetékmentes beadványhoz, fellebbezéshez vagy egyéb jogorvoslathoz vagy az azokat pótló jegyzőkönyvhöz kell csatolni, illetékmentes mindaddig, amíg azt más célra nem használják.

(2) Az olyan orvosi vagy helyhatósági bizonyítvány, amelyet valamely állapotnak vagy ténynek a Hvt.-ben és az azt módosító és kiegészítő törvényi rendelkezésekben, úgyszintén az ezekben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletekben előírt igazolás céljára állítanak ki, illetékmentes mindaddig, amíg azt más célra nem használják.

(3) A Hvt., valamint az azt módosító és kiegészítő törvényi rendelkezések, úgyszintén az azokban foglalt felhatalmazás értelmében kibocsátott rendeletek alapján járó segély, továbbá honvédelmi szolgáltatásokért és gazdasági (forgalmi) korlátozásokért fizetett térítés (kártérítés) felvételéről kiállított nyugta illetékmentes.

(4) Az (1)-(3) bekezdés értelmében illetékmentes okirat a kiállítási díj alól is mentes.

(5) A Hvt. 227. §-a hatályát veszti.

39. § (1) A Hvt. 195. §-a - az 1940:XVIII. törvénycikk 3. §-ában foglalt rendelkezések folytán - hatályát vesztette.

(2) A Hvt. 231. §-a (1) bekezdésének harmadik albekezdése akként egészíttetik ki, hogy az 1922:VIII. törvénycikk-nek a Hvt. 231. §-ában nem említett egyéb rendelkezései is hatályukat vesztik.

(3) A csendőrségi állomány kiegészítéséről szóló 1893:XXXVI. törvénycikk hatályon kívül helyeztetik.

40. § A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a honvédelmi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve gondoskodik.