A jogszabály mai napon ( 2019.08.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1945. évi VII. törvény

a népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről * 

1. § (1) Az ideiglenes nemzetgyűlés ezennel törvényerőre emeli az ideiglenes nemzeti kormánynak a népbíráskodás tárgyában kibocsátott következő rendeleteit:

81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet a népbíráskodásról; kibocsáttatott Debrecenben az 1945. évi január hó 25. napján, hatálybalépett az 1945. évi február hó 5. napján;

1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelet a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi április hó 27. napján, hatálybalépett az 1945. évi május hó 1. napján;

5900/1945. (VIII. 5.) ME számú rendelet a népbíráskodás körében a távollevő terhelt ellen folyó eljárásra, úgyszintén a közvád képviseletére vonatkozó szabályok kiegészítése tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 1. napján; hatálybalépett az 1945. évi augusztus hó 5. napján;

6750/1945. (VIII. 19.) ME számú rendelet a közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában; kibocsáttatott Budapesten, az 1945. évi augusztus hó 16. napján, hatályba lépett az 1945. évi augusztus hó 19. napján.

(2) Az előbbi bekezdésben említett rendeletek szövegét ennek a törvénynek I-IV. mellékletei tartalmazzák.

2. § Felhatalmaztatik az ideiglenes nemzeti kormány, hogy a szükséghez képest a törvényerőre emelt fenti rendeleteket az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának előzetes hozzájárulásával módosíthassa és kiegészíthesse.

3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.

I. számú melléklet az 1945. évi VII. törvényhez

81/1945. (II. 5.) ME rendelet

a népbíráskodásról

Az ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjain a Debrecenben adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket, - az esküdtbíróságnak törvényhozás útján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli:

Általános rendelkezések

1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbeléptekor már befejeztetett s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt.

2. § * 

Jelen rendelet alkalmazásában közalkalmazottnak az 1940. évi XVIII. tc. 3. §-ában felsorolt személy tekintendő.

3. § * 

4. § * 

5. § * 

6-8. § * 

9. § *  Az 1941. június 21. napja után a fegyverszünet megkötéséig elkövetett cselekményekre az elévülés a fegyverszünet megkötésének napjával (1945. január 20.) veszi kezdetét.

Az 1919. évben és azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek tényálladékát a jelen rendelet határozza meg, - és amelyek üldöztetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét. * 

10. § * 

Különös rész

11. § *  Háborús bűnös az:

1-4. * 

5. *  aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának,

6. * 

12. § *  A 11. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) *  életfogytig tartó szabadságvesztés vagy

b) * 

c) *  tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.

13. § *  Háborús bűnös az is:

1. * 

2. aki valamilyen katonai jellegű alakulatnak személy vagy vagyontárgy ellen elkövetett erőszakos cselekményhez segítséget nyujtott,

3-7. * 

14. § *  A 13. § 1-7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) *  életfogytig tartó szabadságvesztés vagy

b) * 

c) *  öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés

d) * 

15. § Népellenes bűntettben bűnös:

1. a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan résztvett.

2. aki az 1939. évi szeptember hó 1. napját követő időben közhivatali ténykedése során a nép egyes rétegei ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára előirt ténykedést túlhaladva, olyan tevékenységet fejtett ki, amely a személyes szabadságot vagy a testi épséget veszélyeztette vagy sértette, vagy egyes személyek vagyoni romlását elősegítette,

3. az a joghatósággal bíró közalkalmazott, aki következetesen népellenes, fasisztabarát hivatali működést fejtett ki,

4. *  aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és a demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje,

5. *  aki a fasiszta-, és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott,

6. *  aki a fasiszta- és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el,

7. * 

8. * 

16. § *  Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) *  öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés

b) * 

17-18. § * 

19. § * 

Hatáskör és illetékesség

20-23. § * 

Népügyészség

24-36. § * 

A népbíróságok

37-40. § * 

41. § * 

42. § * 

Népbírósági eljárás * 

43-47. § * 

48. § * 

49. § * 

50. § * 

51-52. § * 

Fellebbvitel

53. § * 

Népfőügyész

54-55. § * 

Népbíróságok Országos Tanácsa

56-61. § * 

62. § * 

Újrafelvétel

63. § * 

Vegyes határozatok

64. § * 

65. § * 

66. § * 

67. § * 

68. § Ez a rendelet kihirdetésével (1945. febr. 5.) lép hatályba.

II. számú melléklet az 1945. évi VII. törvényhez

1440/1945. (V. 1.) ME rendelet

a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:

1. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 3. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbíráskodás körében a büntetések nemei a következők:

1. halál;

2. kényszermunka;

3. fegyház;

4. börtön;

5. pénzbüntetés;

6. vagyonelkobzás;

7. állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás;

8. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.

Az előbbi bekezdés 1-4. pontjában felsorolt büntetési nemek főbüntetések. Az 5-8. pontban felsorolt büntetési nemek mellékbüntetések; ezek alkalmazásának helye van abban az esetben is, ha alkalmazásukat a bűncselekményre vonatkozó jogszabály nem rendeli. A 8. pontban megjelölt mellékbüntetés alkalmazása az elítélés minden esetében kötelező. Ugyanazon elítélttel szemben többféle mellékbüntetést is ki lehet szabni.

A halálbüntetést kötél vagy golyó által zárt helyen, de a nyilvánosság kizárása nélkül kell végrehajtani.

A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben az időtartam és a szabadulás feltételei tekintetében a szigorított dologházra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A kényszermunka munkatáborokban hajtandó végre. A végrehajtás részletes szabályait az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg.

A pénzbüntetés kiszabására, átváltoztatására és behajtására vonatkozóan az 1928:X. törvénycikk rendelkezései megfelelően irányadók.

A népbíróság teljes vagyonelkobzás helyett a vagyon meghatározott hányadának vagy egyes vagyontárgyaknak elkobzását is kimondhatja.

A vagyonelkobzást kimondó ítéletet végrehajtás végett közölni kell a területileg illetékes pénzügyigazgatósággal, amely a pénzügyminiszter rendelete szerint jár el.

Az állásvesztésre ítélt elveszti közszolgálati állását. Nyugdíjigényét, nyug- és kegydíját csak akkor veszti el, ha ezt a népbíróság ítéletében kifejezetten kimondja. Az elítélt ellátatlan családtagjait megillető nyugdíjigényét a népbíróság fenntarthatja; ebben az esetben a nyugdíjigény megállapításánál az elítéltet úgy kell tekinteni, mintha az ítélet jogerőre emelkedésének napján elhalálozott volna. Az állásvesztés vezető állásban lévő magánalkalmazottal szemben is kimondható. Ennek kimondása nem akadálya annak, hogy az elítélt a jövőben a magánalkalmazás körében nem vezető jellegű állást tölthessen be.

Azt, akit állásvesztésre ítéltek, utóbb - a bíróság ítéletében kimondandó rendelkezéshez képest - közhivatalra vagy a magánalkalmazás körében vezető állásra egyáltalában nem, illetőleg meghatározott idő tartamára nem lehet alkalmazni.

A foglalkozástól eltiltott foglalkozását öt évig nem folytathatja abban a helységben, vagy helységekben, amelyekre nézve ezt a népbíróság ítéletében kimondja.

Az állásvesztésnek vagy a foglalkozástól való eltiltásnak kimondása maga után vonja a Btk. 65. §-ának 3. és 4. pontjában meghatározott következményeket is; ezeknek tartamát a bíróság az ítéletben határozza meg.

Ha a bűncselekmény következtében a sértett vagy jogutódja válságos helyzetbe jutott, a népbíróság ítéletében a megfelelő vagyonú vagy jövedelmű elítéltet a nem vitás kárnak vagy hányadának megtérítésére kötelezheti; az ezt meghaladó magánjogi igény a törvény rendes útján érvényesíthető.

2. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 6. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek.

A büntetés kiszabása tekintetében az alábbi szabályok irányadók:

Halálbüntetés kiszabásának akkor van helye, ha a cselekményre a büntető törvények vagy a jelen rendelet halálbüntetést állapítanak meg és ha a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott alanyi bűnösségének fokával egyedül a halálbüntetés áll arányban. A Bn. 32. §-a alkalmazásának a népbíróság előtti eljárásban nincs helye.

Ahol valamely cselekményre a jelen rendelet többféle szabadságvesztés büntetési nemet állapít meg, a cselekményre megállapított legsúlyosabb szabadságvesztés büntetési nem legmagasabb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha a súlyosító körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak (Btk. 90. §);

a cselekményre megállapított legenyhébb szabadságvesztés büntetési nemnek a jelen rendeletben megállapított legkisebb tartamát kell alkalmazni vagy megközelíteni, ha az enyhítő körülmények számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomóak (Btk. 91. §).

Ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményre meghatározott legenyhébb büntetési nemnek a cselekményre meghatározott legkisebb tartama is aránytalanul súlyos lenne, a cselekményre megállapított legkisebb büntetési nemnek a Btk.-ban megállapított legkisebb tartama alkalmazható. Enyhébb büntetési nem alkalmazásának a Btk. 92. §-ának felhívásával sincs helye.

Kényszermunka helyett fegyházbüntetést csak akkor lehet kiszabni, ha a vádlott koránál vagy egészségi állapotánál fogva kényszermunkára alkalmatlan.

3. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

Kegyelmezési jog gyakorlásának - a közkegyelem esetét kivéve - csak halálbüntetés esetében és csak az elítéltnek vagy védőjének kérelmére van helye.

A halálbüntetés kegyelem útján életfogytig tartó kényszermunkára vagy testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyházra változtatható át.

A kegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti.

A Nemzeti Főtanács határozatát az igazságügyminiszter javaslatára hozza meg. Az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyben javaslatát az iratoknak hozzá érkezésétől számított két nap alatt teszi meg a Nemzeti Főtanács a kegyelmi kérvény felett érkezésétől számított öt nap alatt határoz.

Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a halálraítéltet egyhangúlag nem találja kegyelemre javaslatba hozhatónak, a kegyelmi kérvényt s továbbterjesztés mellőzésével saját hatáskörében maga utasítja el.

4. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 8. §-a hatályát veszti és helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának elhalasztása tekintetében a Bp. 507. §-át és 508. §-ának első bekezdését kell alkalmazni. A Bp. 508. §-ának második bekezdése és 509. §-a nem alkalmazható. Az elhalasztás felől az igazságügyminiszter határoz.

A szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának félbeszakítását csak újrafelvétel esetében (Bp. 453. §) és csak a népbíróság rendelheti el. A Bp. 468. és 513. §-át nem lehet alkalmazni.

5. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 9. §-ának második bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Az 1919. évben és azt követően elkövetett azoknak a politikai bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek emberélet esett áldozatul, úgyszintén a sajtó útján elkövetett azoknak a bűncselekményeknek elévülése, amelyeknek tényálladékát a jelen rendelet határozza meg, - és amelyek üldözhetését az uralmon volt hatalom megakadályozta, az 1944. évi december hó 21. napján veszi kezdetét.

6. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. §-ának 5. pontja helyébe az a rendelkezés lép, hogy háborús bűnös az is,

5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette vagy a visszacsatolt területek lakosságával, a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki általában akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának.

A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. §-a azzal a 6. ponttal egészíttetik ki, hogy háborús bűnös az is,

6. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy az ország háborúba lépése, illetőleg a háboru fokozottabb mértékben való folytatása érdekében a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje.

7. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 12. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 11. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) halál vagy

b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy

c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama tíz évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

8. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 13. §-ának 1. pontja azzal egészíttetik ki, hogy az e pont alá eső háborús bűnös az is, aki az ott meghatározott módon a háborúba lépésre izgatott.

A 81/1945. ME számú rendelet 13. §-a azzal a 7. ponttal egészíttetik ki, hogy háborús bűnös az is,

7. aki bármilyen formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háború utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására, avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas.

9. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 14. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 13. § 1-7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) halál vagy

b) életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház vagy

c) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház vagy

d) öt évtől tíz évig terjedhető börtön.

10. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 15. §-a azzal a 4., 5. és 6. ponttal egészíttetik ki, hogy népellenes bűntettben bűnös az is,

4. aki nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt elmondott beszédben vagy rádió útján huzamosabb időn át olyan állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és a demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetőleg ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja és az országra káros irányba terelje;

5. aki a fasiszta és a demokráciaellenes törekvéseknek vagy a társadalom egyes rétegei üldözésének célját szolgáló hivatalos szerv, párt vagy társadalmi szervezet besúgójaként működött vagy annak számára adatokat szolgáltatott;

6. aki a fasiszta és a demokráciaellenes uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljaira való felhasználásával szemérem, vagyon vagy személyes szabadság elleni bűncselekményt követett el.

11. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 16. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 15. § 1-6. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként a következő büntetéseket lehet alkalmazni:

a) kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tíz évig terjedhető fegyház vagy

b) öt évtől tíz évig terjedhető börtön.

12. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 17. §-a hatályát veszti s helyébe a következő rendelkezések lépnek.

Népellenes bűntettben bűnös az is:

1. aki a 15. § 2. pontjában meghatározott cselekmények elkövetését megakadályozni nem igyekezett, bár ez törvényes hatáskörében módjában állott volna;

2. aki anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, a németek által Magyarországon szervezett Volksbundba tagként belépett, vagy fasiszta, illetőleg demokráciaellenes pártban, szervezetben vagy alakulatban tisztséget vállalt, avagy tagként tevékeny működést fejtett ki;

3. aki - a 11. § 6. pontjának, illetőleg a 15. § 4. pontjának esetét ide nem értve - nyomtatványban (bármilyen módon sokszorosított iratban), gyülekezet előtt, rádió útján vagy egyébként nyilvánosan népellenes vagy demokráciaellenes intézkedések meghozatalát sürgette vagy a meghozottakat feldícsérte;

4. aki kényszerű szükség nélkül a nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött;

5. aki magatartásával fasiszta- (nyilas-, német-, háború-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta;

6. aki a 11., 13., 15. §-ban vagy a jelen §-ban felsorolt cselekmények valamelyikére nézve - a Btk. 378. §-ának esetét kivéve - a Btk. 374. vagy 375. §-ában meghatározott bűnpártolást követ el;

7. aki tudomással bír arról, hogy valaki a 11. § 5. pontja alá eső cselekménnyel kapcsolatos kivégzésnek vagy kínzásnak tettese vagy részese és ezt a hatóságnak haladéktalanul fel nem jelenti.

13. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 18. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Amennyiben más jogszabály a cselekményre súlyosabb büntetést nem rendel, a 17. § 1-7. pontjaiban felsorolt cselekményekre főbüntetésként két évtől öt évig terjedhető börtönbüntetést lehet kiszabni.

14. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 21. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A 20. § utolsó bekezdésében felsorolt bűncselekményekben az ott megjelölt összefüggés nélkül a népbíróság csak abban az esetben bír hatáskörrel, ha a cselekmény politikai jellegű.

Ha a tekintetben, hogy a cselekmény politikai jellegű-e, a Bp. szerint illetékes ügyészségnek és a népügyészségnek álláspontja eltérő, a főügyész dönt.

15. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 22. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A népbíróság a fiatalkorúak bűnügyében is eljár.

Ha a fiatalkorú a cselekményt élete tizenötödik évének betöltése után követte el, a Bn. II. fejezetének IV. Cikkében meghatározott intézkedéseken felül a 3. §-ban felsorolt büntetések alkalmazásának is helye van. Halálbüntetést mégis csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét már betöltötte.

A 3. § 5-7. pontjaiban felsorolt mellékbüntetéseket a tizenötödik életévét még be nem töltött fiatalkorúval szemben is alkalmazni lehet.

A népbíróság előtti eljárásban fiatalkorúval szemben dorgálásnak és próbárabocsátásnak nincs helye.

16. § A jelen rendeletnek az előző §-okban foglalt rendelkezéseit visszaható erővel kell alkalmazni, még pedig a folyamatban levő azokban az ügyekben is, amelyekben az eljárást a jelen rendelet hatálybalépéséig jogerősen nem fejezték be. * 

17. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 33. §-a akként egészíttetik ki, hogy az előzetes letartóztatást a népbíróság is elrendelheti, továbbá, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbításának több ízben is helye lehet.

18. § Budapesten csak egy népbíróság működik, amelynek illetékessége a budapesti büntető és a pestvidéki törvényszék területére terjed ki.

19. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 39. és 41. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbírósági tanács hat tagból áll.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunistapárt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokratapárt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei, úgyszintén az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt annyiszor egy-egy rendes és két-két póttagot jelölnek ki, ahány tanács szervezését az igazságügyminiszter elrendelte. A népbírósági tanács a kijelölt rendes tagokból alakul meg. A tanács valamelyik rendes tagjának akadályoztatása esetében a vezető bíró annak a pártnak (szakszervezetnek) az első póttagját hívja be, amely pártnak (szakszervezetnek) tagja az akadályozott személy. A póttag akadályoztatása esetében a második póttag behívására kerül a sor; ha pedig ez is akadályozott, új beküldésnek van helye.

Nem járhat el népbíróként az, akit bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség vagy fasiszta jellegű cselekmény miatt elítéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem lehet büntetett előéletűnek tekinteni azt, akit fasisztaellenes cselekmény vagy az úgynevezett zsidótörvényben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltek el.

A beküldés alkalmával be kell mutatni a tagok és póttagok írásbeli nyilatkozatát, amelyben büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy az előbbi bekezdés értelmében büntetlen előéletűek.

Ha a népbíróság székhelyén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közül valamelyik működést nem fejt ki, a hiányzó tagot és póttagokat a vezető bíró sorsolja ki a működő pártok által ajánlott öt-öt személy közül.

A kijelölt tag és póttag a megbízást nem utasíthatja vissza.

A népbíróság tagjainak és póttagjainak megbízása három hónapig tart, a megbízás azonban megismételhető.

20. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 49. §-a akként módosíttatik, hogy a vezető bíró a bűncselekmény elkövetésének bizonyított voltára nézve csak akkor nyilvánít véleményt, ha erre nézve a tanácsnak legalább egy tagja felkéri, továbbá, hogy szavazategyenlőség esetében a vezető bíró is szavaz.

21. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 53. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.

A népbíróság ítélete ellen a népügyész az elítélt terhére fellebbezéssel élhet. A népügyész által bejelentett fellebbezés alapján az ítélet az elítélt javára is megváltoztatható.

Az elítélt abban az esetben, ha a 11. § 1-6. pontja alá eső cselekmények valamelyikében mondták ki bűnösnek, a népbíróság ítélete ellen egyáltalán nem, egyéb esetekben pedig csak a halált vagy az öt évet meghaladó szabadságvesztésbüntetést kimondó ítélet ellen élhet fellebbezéssel. Az elítélt által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat fellebbezésnek tekintendő.

A védő - a 6. §-ban megjelölt eljárás kivételével - csak az elítélt hozzájárulásával jelenthet be fellebbezést. A védő egyébként ugyanolyan korlátok között élhet fellebbezéssel, mint az elítélt.

A népfőügyész az elítélt által bejelentett fellebbezéshez az elítélt terhére csatlakozhatik (1928:X. tc. 29. §).

A népbíróság előtti eljárásban a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdése nem alkalmazható.

Halálbüntetést kiszabó ítélet ellen bejelentett fellebbezés esetében a népbíróság az ügyet az ítélethozataltól számított nyolc nap alatt köteles a Népbíróságok Országos Tanácsához felterjeszteni. Az ilyen ítélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmával részletesen ki kell fejteni és az ítéletet három nap alatt írásba kell foglalni. A Népbíróságok Országos Tanácsa az ügyben az iratoknak hozzá érkezésétől számított három nap alatt köteles a lehetőség szerint minél közelebbi tárgyalási határnapot kitűzni, illetőleg a bizonyítás kiegészítése tárgyában intézkedni.

Ha a jelen § a halálbüntetést kimondó ítélet ellen a fellebbezést kizárja és a népbíróság a Bp. 497. §-ának megfelelő eljárásban akként határozott, hogy az elítélt kegyelemre nem méltó, a halálbüntetést ettől számított két órán belül végre kell hajtani.

Az előbbi bekezdés esetében az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni.

22. § A 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 20. és 21. §-a értelmében a népbíróság hatáskörébe vont azoknak a szándékos bűncselekményeknek a büntetése, amelyekre a büntető törvények fogházbüntetést állapítanak meg, ugyanolyan tartamú börtön, mint amilyen tartamú a törvényben megszabott fogházbüntetés.

23. § Ha alaposan tartani lehet attól, hogy az, akit a népbíróság hatáskörébe tartozó bűntett nyomatékos gyanuja terhel, vagyonának vagy vagyonához tartozó dolognak elidegenítése vagy elrejtése által a vagyonelkobzás foganatosítását meghiúsítja: a népügyészség ingóságaira bűnügyi zárlatot, illetőleg mind ingó; mind ingatlan vagyonára biztosítási végrehajtást rendel el.

A bűnügyi zárlat, illetőleg a biztosítási végrehajtás elrendelése ellen felfolyamodásnak helye nincs.

A bűnvádi eljárás megindítása után szerzett jogot nem lehet az államkincstárral szemben érvényesíteni olyan vagyonra, illetőleg olyan vagyontárgyra, melyre a bűnügyi zárlatot vagy a biztosítási végrehajtást elrendelték, feltéve, hogy a népbíróság utóbb a vagyont, illetőleg a vagyontárgyat elkobozta.

Egyebekben a bűnügyi zárlat, illetőleg a biztosítási végrehajtás tekintetében a Bp. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

24. § A népbírósági vezetőbírák és népügyészek az igazságügyminiszter által megállapítandó pótdíjban részesülnek.

25. § A jelen rendelet hatálybalépése előtt megalakult népbíróságok működésének érvényét nem érinti az a körülmény, hogy megalakításuk a 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 39. §-ának nem felelt meg; a már működő tanácsok tagjainak számát azonban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a 19. § értelmében hatra ki kell egészíteni.

26. § A népbíróság az 1080/1945. M. E. számú rendelet hatálybalépése előtt az igazolóbizottságnak a népbíróság elé utaló határozatával a népbírósághoz áttett ügyet haladéktalanul visszaküldi az igazolóbizottság elnökének.

A budapesti népbíróság előtt igazolófellebbezési eljárásban a törvényszéki eljárás szabályai irányadók

27. § A jelen rendelet az 1945. évi május hó 1. napján lép hatályba.

III. számú melléklet az 1945. évi VII. törvényhez * 

IV. számú melléklet az 1945. évi VII. törvényhez * 


  Vissza az oldal tetejére