1. § Az ipari tulajdon védelmére az 1883. évi március hó 20. napján alakult párisi Unióban részes államoknak Neuchâtelben tartott értekezletén az 1947. évi február hó 8. napján, Belgium, Brazília, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Libanon Köztársaság, Liechtenstein Fejedelemség, Luxemburg, Marokkó (francia övezet), Norvégia, Új-Zéland, Németalföld, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Svájc, Szíria, Csehszlovákia, Tunisz és Törökország meghatalmazott képviselői által aláírt Megállapodás (Arrangement concernant la conservation ou la restauration des droits de propriété industrielle atteints par la deuxičme guerre mondiale) és mellékletei, nevezetesen a Belgium, Brazília, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Görögország, Magyarország, Olaszország, Libanon Köztársaság, Liechtenstein Fejedelemség, Luxemburg, Marokkó (francia övezet), Norvégia, Új-Zéland, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc, Szíria, Csehszlovákia, Tunisz és Törökország meghatalmazott képviselői által aláírt Zárójegyzőkönyv (Protocole de cloture), valamint a Belgium, Brazília, Finnország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Görögország, Magyarország, Olaszország, Libanon Köztársaság, Liechtenstein Fejedelemség, Új-Zéland, Lengyelország, Románia, Svájc, Szíria, Csehszlovákia és Törökország meghatalmazott képviselői által aláírt Pót-Zárójegyzőkönyv (Protocole de cloture additionnel) szövege az ország törvényei közé iktattatnak.
2. § Az 1. §-ban említett Megállapodás eredeti francia szövege * és hivatalos magyar fordítása a következő:
Hivatalos magyar fordítás:
Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió tagállamai Kormányainak alulírott meghatalmazottai, avégből, hogy az ipari tulajdonjogoknak a második világháború okozta fogyatkozásai orvosoltassanak, vonatkozó – jó és kellő alakban talált – meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
Az ipari tulajdon védelmére alakult Unió párisi Egyezményének 4. Cikkében a találmányi szabadalmi bejelentések, használati minták, gyári vagy kereskedelmi védjegyek, ipari mustrák és minták benyújtására, illetőleg lajstromoztatására megszabott ama elsőbbségi határidőket, amelyek az 1939. évi szeptember hó 3. napján még nem jártak volt le, továbbá azokat, amelyek ez időpont után, de az 1947. év január hó 1. napja előtt kezdődtek, a szerződő országok mindegyike a fentemlített Egyezmény által elismert jogok tulajdonosainak vagy jogutódaiknak javára az 1947. évi december hó 31. napjáig meghosszabbítja.
Az 1948. évi június hó 30. napjáig terjedő határidő engedélyeztetik bárminő pótdíj vagy bírság nélkül a fentemlített Uniós Egyezmény által elismert jogok tulajdonosai vagy jogutódaik részére, bármely cselekmény végrehajtására, bármely alakiság kielégítésére, bármely díj megfizetésére és általában az egyes országok törvényei és szabályai szerinti minden kötelezettség teljesítésére, amely az 1939. évi szeptember hó 3. napján érvényben volt, vagy ez időpont után szerzett ipari tulajdonjogok fenntartásához vagy ama ipari tulajdonjogok megszerzéséhez szükséges, amelyek ez időpont óta – az 1947. évi június hó 30. napja előtt már benyújtott kérelemre – háború nemlétében megszerezhetők lettek volna.
A gyári vagy kereskedelmi védjegyek belajstromozásának az 1948. évi június hó 30. napja előtt történő megújítása a rendes oltalmi idő lejárati időpontjáig visszaható erejű, ha a rendes oltalmi idő az 1939. évi szeptember hó 3. napja után, de az 1947. évi június hó 30. napja előtt járt le.
Azok az országok, amelyek a jelen Megállapodáson kívül a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó madridi Megállapodásnak is részesei, ezenkívül még a következőkben is megállapodnak: a nemzetközi lajstromba bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegyek belajstromozásának az 1948. évi június hó 30. napja előtt történő megújítása a rendes oltalmi idő lejárati időpontjáig visszaható erejű, ha e védjegyeknek a szerződő országok egyike a madridi Megállapodás 1. Cikke értelmében vett származási országa.
(1) Az 1939. évi szeptember hó 3. napja és az 1947. évi június hó 30. napja közötti időszak nem számít be sem valamely szabadalom gyakorlatbavételének, gyári vagy kereskedelmi védjegyhasználatának, ipari minta vagy mustra kihasználásának megkezdésére előírt határidőbe, sem pedig az Uniós Egyezmény 6 bis Cikkének (2) bekezdésében előírt hároméves határidőbe.
(2) Ezen felül megegyezés jött létre arra nézve, hogy az 1939. évi szeptember hó 3. napján érvényben volt szabadalmak, ipari minták vagy mustrák, gyári vagy kereskedelmi védjegyek az 1949. évi június hó 30. napja előtt nem sújthatók az Uniós Egyezmény 5. Cikkében említett jogkövetkezmények egyikével sem.
(1) Harmadik személyek, ha az 1939. évi szeptember hó 3. napja után, de az 1946. évi december hó 31. napjáig valamely találmány, használati minta vagy ipari minta vagy mustra gyakorlatbavételéhez jóhiszeműen hozzáfogtak, e gyakorlást – a belső törvényhozás által előírt feltételek mellett – folytathatják.
(2) Az a feltaláló, aki alkotásának bizonyítékát adta, továbbá az 1939. évi szeptember hó 3. napja és az 1946. évi január hó 1. napja között találmányi bejelentést is tett, valamint annak jogutóda – az 1. Cikk alapján benyújtott bejelentéssel szemben – az esetben is a jóhiszemű használóval egyező elbánásban részesíthető, ha találmányát nem vette gyakorlatba, feltéve, hogy igazolja, hogy a gyakorlatbavételt a háború akadályozta.
A jelen Megállapodás rendelkezései a védelemnek csak a legkisebb mértékét foglalják magukban; nem akadályozzák azonban valamely szerződő ország belső törvényhozása által netán előírt messzebbmenő szabályok alkalmazásának igénylését az ipari tulajdonjogok tulajdonosai javára; nem gátolja kedvezőbb és a fentiekkel nem ellentétes, a szerződő országok Kormányai között létrejött vagy kötendő megállapodások és szerződések érvényesülését sem.
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik az egymás ellen háborút viselt országok között kötött vagy kötendő békeegyezmények és szerződések rendelkezéseinek alkalmazását.
(1) Az ipari tulajdon védelmére alakult Unió tagországai számára nyitvaálló jelen Megállapodás a lehető legrövidebb időn belül megerősítendő. A megerősítő okmányokat a Svájci Szövetség Kormányánál kell letenni, amely erről az érdekelt Kormányok mindegyikét értesíti. A jelen Megállapodás a megerősítő országok között azonnal hatályba lép.
(2) A jelen Megállapodás aláírásában részt nem vevő országok ahhoz, kérelemre, csatlakozhatnak. A csatlakozások a Svájci Szövetség Kormányával közlendők, amely erről az érdekelt Kormányok mindegyikét értesíti. A csatlakozással a csatlakozó országok, teljes joggal és haladéktalanul, hozzájárulnak a jelen Megállapodásban foglalt minden kikötéshez és részesülnek annak minden előnyében.
Bármelyik szerződő ország, a Svájci Szövetség Kormányánál tett egyszerű közlés útján, kiterjesztheti a jelen Megállapodást gyarmatainak, védnökségeinek, megbízás folytán általa igazgatott, vagy gyámságára bízott területeknek vagy bármely más, fennhatósága vagy szuverenitása alatti területnek egészére vagy egy részére. A Svájci Szövetség Kormánya e közlést a többi Kormányokhoz továbbítja.
A jelen – egyetlen példányban aláírt – Megállapodás a Svájci Szövetségi Állam Kormányának levéltárában helyeztetik el. Erről a Svájci Szövetség Kormánya minden aláíró és csatlakozó ország Kormányának hitelesített másolatot bocsát rendelkezésére.
Kelt Neuchâtelben, az 1947. évi február hó 8. napján.
3. § Az 1. §-ban említett Zárójegyzőkönyv eredeti francia szövege * és hivatalos magyar fordítása a következő:
Hivatalos magyar fordítás:
Az alulírott Meghatalmazottak összegyűlvén a mai napon a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartására, illetőleg visszaállítására vonatkozó Megállapodás aláírása céljából, a következőkben egyeztek meg:
Ha az 1939. évi szeptember hó 3. napja és az 1947. évi június hó 30. napja közötti időszakban a szerződő országok egyikében belajstromozott védjegyet utánzó vagy ahhoz hasonló védjeggyel ellátott termékeket hoztak be a Kormány számlájára az illető országba, a háború hathatós folytatása céljából vagy a közösség életéhez szükséges ellátás és szolgáltatások fenntartására, vagy a háború okozta szenvedések és szerencsétlenségek enyhítésére: a védjegy ilyetén használata nem tekinthető olyannak, mint amely a védjegytulajdonos jogait sérti.
Az 1. Cikk rendelkezései a csehszlovák honosságú személyeknek a berlini német Szabadalmi Hivatalnál az 1940. évi augusztus hó 1. napja és az 1945. évi május hó 4. napja között bezárólag benyújtott szabadalmi bejelentéseire is vonatkoznak, hacsak a találmány nem Németországban jött létre.
Ennek hiteléül az alulírott Meghatalmazottak a jelen Jegyzőkönyvet elfogadták.
Kelt Neuchâtelben, az 1947. évi február hó 8. napján.
4. § Az 1. §-ban említett Pót-zárójegyzőkönyv eredeti francia szövege * és hivatalos magyar fordítása a következő:
Hivatalos magyar fordítás:
Az alulírott Meghatalmazottak, összegyűlvén a mai napon a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartására, illetőleg visszaállítására vonatkozó Megállapodás aláírása céljából, a következőkben egyeztek meg:
A Zárójegyzőkönyv I. száma alatt foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók a szabadalmak tekintetében is, amennyiben a behozatal a Szövetséges és Társult Nemzeteknek, vagy valamely ezekkel ellenséges országnak területére a háború folyamán történt.
Ennek hiteléül az alulírott Meghatalmazottak a jelen jegyzőkönyvet elfogadták.
Kelt Neuchâtelben, az 1947. évi február hó 8. napján
5. § A jelen törvényben biztosított kedvezmények a magyar állampolgárokat is megilletik. Az ipari tulajdon védelmére Hágában, az 1925. évi november hó 6. napján aláírt nemzetközi megegyezések becikkelyezéséről szóló 1929. évi XVIII. tc. 2. §-ában I. alatt felvett Egyezmény 3. Cikkének rendelkezése a jelen törvényben biztosított kedvezményekre nézve is megfelelően alkalmazandó.
6. § (1) Az e törvény alkalmazása körében felmerülő jogviták tárgyában a Szabadalmi Bíróság jár el. *
(2) *
(3) * Abban a kérdésben, hogy a Megállapodásban és mellékleteiben biztosított kedvezmények mely államok honosait illetik meg, kétség esetében az iparügyekért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.
(4) * A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról az iparügyekért felelős miniszter gondoskodik. *