A jogszabály mai napon ( 2021.12.07. ) hatályos állapota.

 

3141/1/1949. (IX. 20.) NM rendelet

a köztisztaság fenntartásáról

(Közigazgatási rendszám: 3141.)

A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. tv. 6., 7. és 167. §-ában, úgyszintén az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. tv. 39. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügy-, az építésügy-, a földművelésügyi-, a nehézipari-, a könnyűipari-, a belkereskedelmi-, a közlekedés- és postaügyi-, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem:

A köztisztaság fenntartása

1. § A köztisztaság fenntartása az ország lakosságának elsőrendű közegészségügyi érdeke, ezért annak előmozdításában mindenki hathatósan közreműködni köteles.

A háziszemét fogalma

2. § (1) Háziszemét a lakásra és tartózkodásra szolgáló épületekben, illetőleg helyiségekben, valamint a velük összefüggő helyiségekben azok rendeltetésszerű használata következtében keletkező hulladék (söpredék, salak, hamu, korom, törött vagy hibás edény, eszköz és ablaküveg, kisebb mennyiségű fal-, vakolat- és festéktörmelék stb.).

(2) Nem lehet háziszemétnek tekinteni az állati hullát, az emberi ürüléket, az állati trágyát, a jeget, a havat, a sarat, az épülettörmeléket, az épületek vagy épületrészek bontásából vagy javításából, valamint az ipar gyakorlásából keletkező hulladékot, a kerti és gazdasági hulladékot, a falombot, a nagyobb méretű elhasznált tárgyat (bútordarabot, szalmazsák tartalmát stb.) és hasonló hulladékot. A kerti és gazdasági hulladék, a falomb és a sár, valamint a kisipari termelésből származó hulladék azonban háziszemétnek minősül, ha mennyisége a naponkint keletkező háziszemét szokásos mennyiségét (súlyát és tömegét) nem haladja meg.

A háziszemét kezelése

3. § (1) Az ingatlan tisztántartásáról annak tulajdonosa (birtokosa, kezelője), a más személy használatában lévő helyiségek tisztántartásáról pedig azok használója köteles gondoskodni.

(2) A helyhatósági szabályrendelet, ilyennek hiányában pedig a helyi szokás határozza meg, hogy az ingatlanon keletkezett háziszemetet miként kell összegyűjteni.

(3) Ha az ingatlanon keletkezett háziszemét gyűjtésére közös szeméttartó szolgál, erre a célra olyan tartályt kell beállítani és azt úgy kell kezelni, hogy tartalma se a talajt, se a levegőt ne szennyezze és bűzt ne terjesszen. A szeméttartóba folyadékot önteni tilos. A háziszemét gyűjtésére szolgáló közös szeméttartó beszerzéséről az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni.

(4) Ha a háziszemét elfuvarozásáról a város (község) intézményesen gondoskodik, a gazdaságilag fel nem használt háziszemetet a szemétfuvarozó járómű személyzete az ingatlan bejárata előtt a kocsiúton veszi át és a város (község) által létesített szeméttelepre, illetőleg szemétlerakodóhelyre szállítja; azt, hogy a háziszemetet a szemétfuvarozó járómű személyzetének ki köteles átadni, a helyhatósági szabályrendelet ilyennek hiányában pedig, a helyi szokás határozza meg.

(5) Ha a háziszemét elfuvarozásáról a város (község) intézményesen nem gondoskodik, annak elszállításáról, gazdasági felhasználásáról vagy megsemmisítéséről az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni.

(6) A háziszemét tárolása, felhasználása, feldolgozása vagy megsemmisítése céljából a város (község) köteles a közegészségügyi követelményeknek megfelelő szeméttelepet vagy szemétlerakodóhelyet létesíteni, illetőleg kijelölni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a városokra (községekre), amelyekben a háziszemetet általában állati trágyához keverve gazdaságokban felhasználják; ilyen helyeken azonban a gazdaságilag fel nem használt háziszemét megsemmisítéséről (elföldelés, elégetés stb.) az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni.

(7) A szeméttelepet a város (község) külterületén, az uralkodó széljárás iránya szerint is alkalmas helyen, előzetes helyszíni szemle után kell létesíteni. A helyszíni szemlére meg kell hívni az illetékes tiszti (fő) orvost, valamint az érdekelt szomszéd városok (községek) polgármestereit (elöljáróságait), az illetékes építésügyi hatóságot, az illetékes rendőrhatóság vezetőjét, a nagybudapesti I. kerületi főkapitány hatósága területén pedig a főkapitányt. A tiszti (fő) orvos kívánságára más hivatalos szakértők közreműködését is igénybe kell venni.

(8) A szeméttelepet a közegészségügyi követelményeknek megfelelően kell kezelni. Az alkalmazottak kötelesek munka közben védőruhát viselni és munka után megfelelően tisztálkodni. A védőruha és a tisztálkodáshoz szükséges felszerelési tárgyak és anyagok beszerzéséről, karbantartásáról, valamint pótlásáról a város (község) köteles gondoskodni.

(9) A szemét szállítására szolgáló járóműveket, tartályokat, valamint a szemét szállításával kapcsolatban használt eszközöket más célra használni nem szabad.

A háziszemét fogalma alá nem tartozó szemét kezelése

4. § (1) A háziszemét fogalma alá nem tartozó szemetet [hulladékot stb.; 2. § (2) bekezdése] a szeméttartóba rakni tilos.

(2) A háziszemét fogalma alá nem tartozó szemét (hulladék stb.) elszállításáról az köteles gondoskodni, aki ennek keletkezéséért felelős; ilyennek hiányában, vagy ha, a felelős személy meg nem állapítható, az elszállításról az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ilyen szemét elszállításáról is a város (község) gondoskodjék az elszállításra kötelezett költségére.

(3) Rothadó vagy bűzös szemét (hulladék stb.) elszállításáról minden esetben sürgősen kell gondoskodni. A havat és jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon megfelelően elhelyezni nem lehet.

(4) Az elszállítás módját - amennyiben a jelen rendelet másként nem intézkedik - helyhatósági szabályrendelet, ilyennek hiányában pedig a helyi szokás határozza meg.

A közterület tisztántartása

5. § (1) A közforgalom célját szolgáló utak, utcák, közök, nyilvános lépcsők, terek és sétányok területén - a 6. § (1) bekezdésében említett gyalogjárórész kivételével -, valamint a nyilvános kertekben (parkokban), nyit piacokon és vásártereken keletkező szemét (hulladék) eltakarításáról, valamint elhordásáról, úgyszintén mindezeknek a közterületeknek tisztántartásáról, portalanításáról és száraz időben naponkint egyszeri, vagy - szükség esetén - többszöri locsolásáról általában a város (község) gondoskodik.

(2) Ha a város, (község) az (1) bekezdésben említett közterületek tisztántartásáról, portalanításáról és locsolásáról maga gondoskodni nem tud, a polgármester (községi elöljáróság) az utak, utcák, közök és nyilvános lépcsők mellet levő házak tulajdonosait (birtokosait, kezelőit) kötelezheti ezeknek a középvonalig terjedő tisztántartására és a nyári hónapokban locsolására. Házfelügyelő (házfelügyelők) alkalmazása esetében ez a tisztántartási munka a házfelügyelő (házfelügyelők) kötelessége.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem érintik a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló azokat a helyhatósági rendelkezéseket és helyi szokásokat, amelyeknek alapján az utak tisztántartását a lakosság végzi.

(4) A terek, sétányok, nyilvános kertek (parkok), nyit piacok és vásárterek mellett húzódó, valamint a be nem épített telkek előtti kocsiútrészletek tisztántartásának, portalanításának és locsolásának kötelezettségét a (2)-(3) bekezdésben említett esetekben sem lehet a házak (telkek) tulajdonosaira (birtokosaira, kezelőire) hárítani.

(5) A közterületen összegyűjtött szemétnek (hulladéknak) a 3. § (6) bekezdése szerint létesített vagy kijelölt szeméttelepre (szemétlerakodóhelyre) szállításáról vagy annak megsemmisítéséről, illetőleg gazdasági felhasználásáról minden esetben a város (község) köteles gondoskodni.

6. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles az ingatlana előtt levő gyalogjárórész állandó tisztántartásáról és a síkos járdarész behintéséről gondoskodni. Seprés előtt a gyalogjárórészt locsolással portalanítani kell.

(2) Azokban a városokban (községekben), ahol a házak kapunyitásának időpontját jogszabály (helyhatósági szabályrendelet stb.) állapítja meg, az ingatlanok előtt levő gyalogjárórészt kapunyitás előtt egy órával, egyéb helyeken pedig reggel 6 óráig kell az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tisztítani, illetőleg behinteni.

(3) Ólmos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált gyalogjárót a szükséghez képest naponkint többször kell behinteni. A behintésre megfelelő szóróanyagot (fűrészport, homokot, kőport, hamut, kisszemcséjű salakot) kell használni; tüzelés után visszamaradt darabos anyagot vagy szerves anyagot tartalmazó szemetet használni nem szabad. A behintésre szolgáló szóróanyag beszerzéséről az ingatlantulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni.

(4) A ház tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles az ingatlana előtt levő gyalogjárórész mellett elhúzódó folyókákból és a csatornanyílásról (aknafedélről) a hó, a jég vagy azokat eltorlaszoló egyéb anyag eltakarításáról gondoskodni. Házfelügyelő (házfelügyelők) alkalmazása esetében ez a munka a házfelügyelő (házfelügyelők) kötelessége.

(5) A (4) bekezdés esetén kívül a közterületen lévő árkokat, folyókákat és csatornákat a szennyvíz akadálytalan lefolyásának biztosítása végett a város (község) köteles állandóan jókarban és tisztán tartani.

(6) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, törmeléket, iszapot, pöcegödör tartalmát, ürüléket, hulladékot, papirost, gyúlékony és robbanó anyagot stb.) közcsatorna víznyelő aknájába szórni vagy önteni tilos.

(7) A közterületen állomásozó személy- és teherfuvarozó lófogatú és gépjáróművek tulajdonosai, illetőleg ezek megbízottai kötelesek állomásaikat az (1), (3) és (4) bekezdésben előírt rendelkezések szerint állandóan tisztántartani és a szemetet (hulladékot, állati ürüléket stb.) a város (község) által rendelkezésre bocsátott tartályban összegyűjteni.

(8) A (7) bekezdésben említett állomásokat a város (község) időnkint megfelelően fertőtleníti.

Köz- és magánterületek, valamint a közönség számára nyitva álló helyiségek szennyezésének tilalma

7. § (1) A közforgalom célját szolgáló utak, utcák, közök, nyilvános lépcsők, terek és sétányok, ideértve a gyalogközlekedésre szolgáló közterület (járda) is, úgyszintén nyilvános kertek (parkok) nyit piacok és vásárterek, sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területeken szemetet, hulladékot (papír, gyümölcshéj, mag stb.) elszórni vagy eldobni, vagy oda szennyes vagy az egészségre ártalmas folyadékot kiönteni nem szabad.

(2) Szemetet és hulladékot csak a város (község) által erre a célra felállított tartályokba szabad dobni.

(3) Kirakatok, ablakok és kapuk száraz porolását végezni csak a kora reggeli órákban, legfeljebb 8 óráig szabad. A háznak az (1) bekezdésben említett területre nyíló ablakában, erkélyén vagy kerítésén porolást végezni és portörlő ruhát kirázni tilos.

(4) Állati hullát, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot amely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet emberi ürülékkel beszennyezni tilos,

(5) Az (1) bekezdésben említett területen, továbbá közlekedési eszközön, valamint általában a közönség számára nyitvaálló helyiségekben és helyeken köpni csak kendőbe vagy az e célra esetleg rendelkezésre álló köpőedénybe szabad és az orrot kendő használata nélkül kifújni tilos. A köpőedényt naponkint ki kell üríteni az árnyékszékbe és tisztítás után fertőtlenítő oldattal meg kell tölteni.

Szennyező anyagok szállítása

8. § (1) Közterületen szennyezőanyagot (szemetet, trágyát, rongyot, csontot, egyéb hulladékot stb.) csak olyan módon, szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljék, por, bűz és csepegés ne keletkezzék. Ha a szállítás közben a közterület szennyeződése mégis bekövetkeznék, a szennyeződés előidézője azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni köteles.

(2) Ha bárminő szállítmány fel- vagy lerakásánál közterület beszennyeződik a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban ismét tiszta állapotba hozni.

A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek tisztántartása

9. § (1) A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek (udvar, kapubejáró, lépcsőház, folyosó, terasz, világítóudvar, felvonó, mosókonyha, pince- és padlásrész, ruhaszárító, árnyékszék előtere stb.) tisztaságáról rendszeres takarítás (portalanítás), a szemét eltávolítása és az ingatlanon esetleg előforduló kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtása útján az épület tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni. Házfelügyelő (házfelügyelők), alkalmazása esetében e munkák elvégzése a házfelügyelő (házfelügyelők) feladata.

(2) A lakás (lakás céljára használt helyiség), úgyszintén az ahhoz tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, árnyékszék, pince, padlás stb.) tisztántartásáról rendszeres takarítás (portalanítás), a szemét eltávolítása és a lakásban, valamint a benne levő bútorokban esetleg előforduló rovarok (férgek) rendszeres irtása útján a lakás használója (tulajdonosa, főbérlője, társbérlője, albérlője stb.) köteles gondoskodni.

(3) Ha alaposan föltehető, hogy a (2) bekezdésben említett valamely helyiség nem megfelelő tisztántartása a közegészségügyet veszélyezteti, az elsőfokú közegészségügyi hatóság hivatalos igazolvánnyal ellátott közege útján az illető helyiségben a nappali órákban megszemlélheti és e végből közegének a helyiségbe bebocsátását kívánhatja.

Csapadék

10. § (1) A Budapesten és városok belterületén lévő ház tulajdonosa (birtokosa, kezelője) köteles gondoskodni arról, hogy a háznak közterület fölé kinyúló részeiről az esővíz a gyalogútra (járdára) ne csurogjon.

(2) A havat és a jeget a háztetőnek a gyalogút felé eső oldaláról a reggeli órákban, legkésőbb reggel 8 óráig szabad letisztítani. A tisztítás tartamára a gyalogutat el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell a ház melletti elhaladás veszélyes voltára.

Árnyékszék (illemhely), szennyvíz

11. § (1) Minden árnyékszéket - ideértve a vizeldéket és a nyitott gödrű árnyékszékeket (latrinákat) is - állandóan használható állapotban, jókarban és tisztán, lehetőleg rovaroktól (legyektől) mentesen kell tartani.

(2) A közterületeken, középületekben, ipari üzemekben, vállalatokban, iskolákban, kisdedóvó intézetekben, hivatalokban, vendégfogadókban, étkező-, italmérő- és szórakozóhelyeken, fürdőkben, vasúti vagy hajóállomásokon, vasúti kocsin vagy hajón és minden más, nagyobb tömeg befogadására szolgáló nyilvános helyen az árnyékszék rendbentartására különös gondot kell fordítani. Ezekben az árnyékszékekben vagy előterükben olyan felhívást kell kifüggeszteni, amely a közönséget a tisztaság fenntartására és a kézmosás fontosságára figyelmezteti. Vízöblítéses árnyékszékekben vagy előterükben folyóvizes kézmosóberendezést kell a lehetőséghez képest fenntartani.

(3) Az árnyékszék pöcegödrét a szükséghez képest ki kell üríteni és tartalmát el kell szállítani.

(4) A pöcegödör tisztítását és tartalmának elszállítását október 1-től március 31-ig este 10 órától reggel 5 óráig, április 1-től szeptember 30-ig este 10 órától reggel 4 óráig szabad végezni; ez az időbeli korlátozás a tőzeggel vagy más alkalmas nedvszívó anyaggal kezelt pöcegödrökre nem vonatkozik.

(5) Az árnyékszék pöcegödrének, a csatornáknak, valamint a szennyvízgyűjtőknek és szennyvízemésztő gödröknek tisztításából kikerülő anyagot, amennyiben azt gazdasági célra nem használják fel, a közegészségügyi hatóság által kijelölt helyre kell szállítani és ott el kell földelni. A szállítás tekintetében, a 8. § rendelkezései irányadók azzal a megszorítással, hogy a szállítandó anyagot tőzeggel, vagy más alkalmas nedvszívó anyaggal (száraz föld, homok, fűrészpor stb.) legalább 5 cm vastagságban be kell fedni; ez a rendelkezés a tőzeggel vagy más alkalmas nedvszívó anyaggal kezelt pöcegödör tartalmának szállítására nem vonatkozik.

(6) A városok (községek) és ipartelepek csatornahálózatából kikerülő szennyvizet megfelelő derítés és biológiai tisztítás vagy fertőtlenítés nélkül város (község) mellett elfolyó vagy álló vizekbe bebocsátani és emberi fogyasztásra kerülő kertészeti termelvényeknek és gyümölcsöknek (földieper, szamóca, ribizke stb.) öntözésére, elárasztására vagy locsolására felhasználni nem szabad. A derítő és tisztító berendezések engedélyezésére és ellenőrzésére az 1885. évi XXIII. tv. VI. fejezetében megjelölt hatóságok hivatottak.

Állattartás

12. § (1) A közegészségügyi érdekek érvényesítése céljából a város szabályrendelettel állapítja meg, hogy belterületén a hasznos háziállatokból háztartásonként hányat lehet tartani.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket (istállókat, ólakat, ketreceket stb.) naponként legalább egyszer ki kell takarítani és a szükséghez képest mésztejjel vagy más megfelelő szerrel fertőtleníteni kell. Az ott található kártékony állatokat (patkányokat, egereket, rovarokat stb.) rendszeresen irtani kell.

(3) Város belterületén háziállatokat a 7. § (1) bekezdésében említett közterületen legeltetni, felügyelet mellett sem szabad.

A trágya kezelése

13. § (1) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből (istállóból, ólból, ketrecből stb.) naponként ki kell hordani a trágyatelepre, hacsak annak kezelése az erre vonatkozó rendeletek értelmében más módon nem történik.

(2) A trágyatelep helyét akként kell kijelölni, hogy a telepre idegen helyről víz, valamint a telepről idegen helyre trágyalé ne folyhasson. E célból vagy vízhatlan fenekű és oldalfalas trágyatelepet kell építeni, vagy legalább a telep határvonalán peremoltást és peremárkot kell létesíteni, a homokos talajon pedig a telep fenekét agyaggal kell kidöngölni.

(3) Az udvari trágyatelepen összegyűlt trágyát évenként legalább kétszer (tavasszal és ősszel) kell rendeltetési helyére kihordani.

Ivóvíz

14. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kút vagy foglalt forrás közvetlen környékét úgy kell feltölteni, hogy az elcsurgó víz a kútba, illetőleg a forrásfoglalatba vissza ne folyhasson. Gondoskodni kell az elcsurgó víz megfelelő elvezetéséről is.

(2) Az ivóvizet szolgáltató kút vagy foglalt forrás környékén mosakodni, mosást és öblítést végezni csak olyképpen szabad, hogy ezzel a kút vagy foglalt forrás vize be ne szennyeződjék.

(3) A sárképződésnek és a víz visszafolyásának megakadályozása végett annak az ivóvizet szolgáltató kútnak vagy foglalt forrásnak környékét, amely mellett állatokat szoktak itatni, a hatályos építésügyi jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően fel kell tölteni. Az itatóvályút az ivóvizet szolgáltató kúttól vagy foglalt forrástól legalább 5 méter távolságban kell elhelyezni és annak környékét kővel vagy téglával ki kell rakni.

(4) Ivóvizet szolgáltató kút környékén istállót, ólat, árnyékszéket, pöcegödröt, trágyatelepet vagy más szennyező berendezést létesíteni vagy fenntartani csak a hatályos építésügyi jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelő távolságban szabad. Az említett berendezéseknek az ivóvizet szolgáltató foglalt forrástól számított legkisebb távolságát a közegészségügyi és építésügyi hatóság együttesen állapítja meg.

(5) Az ivóvizet szolgáltató közhasználatú kút merítővedrét a földre helyezni nem szabad és azt olyan keresztpánttal kell ellátni, amely megakadályozza, hogy abba edényt meríthessenek vagy abból állatot itathassanak.

(6) Az ivásra alkalmatlan (szennyezett, fertőzött) vizet szolgáltató közhasználatú kutat vagy forrást a város (község) köteles megfelelő figyelmeztető táblával ellátni.

Élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek tisztántartása

15. § A közfogyasztásra szánt élelmiszert (ételt), italt és élvezeti cikket - ideértve az előállításukhoz használt nyers- és segédanyagokat is - tisztán a közegészségügyi követelményeknek megfelelő módon kell kezelni és azokat mindennemű szennyezéstől és fertőzéstől meg kell óvni.

Élelmiszereket, italokat és élvezeti cikkeket előállító, kezelő, raktározó, hűtő és csomagoló üzemek

16. § (1) Az élelmiszert (ételt), italt és élvezeti cikket előállító, kezelő, raktározó, hűtő és csomagoló üzemek célját szolgáló helyiségek (a továbbiakban: üzlethelyiség) mellett szeméttelepet, szeméttárolót, pöcegödröt, trágyatelepet és egyéb olyan berendezést, amely - a helyiséget bűzzel áraszthatja el, beszennyezheti vagy megfertőzheti, legfeljebb 10 méter távolságban szabad létesíteni vagy fenntartani.

(2) Amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendelkezik, az üzemhelyiség padlóját teljesen, falait pedig legalább egy és fél méter magasságig vízhatlan anyaggal (cement, beton, kő, gumi, csempe, olajfesték stb.) kell borítani és állandón jókarban kell tartani. A falakat a szükséghez képest időnkint újra kell festeni, illetőleg meszelni. Gondoskodni kell az üzemhelyiségnek kielégítő természetes vagy mesterséges világításáról is. Az üzemet a tisztántartáshoz szükséges vízzel és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő szennyvízelvezető csatornával kell ellátni.

(3) Az üzemhelyiséget, annak falait, padlóját, ablakait, ajtóit és berendezési tárgyait állandóan tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. Az üzemhelyiséget megfelelően szellőztetni kell. Az üzemhelyiségét nem szabad lakás céljára vagy hálóhelyiségül használni, továbbá abban állatot vagy oda nem tartozó anyagot tartani, valamint dohányozni és olyan tevékenységet végezni amely a tisztaságot veszélyezteti, a forgalomba kerülő árut szennyezheti vagy amelynek következtében az a jellegétől elütő szagot vagy ízt kaphat.

(4) Élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek előállításával, kezelésével, raktározásával, hűtésével és csomagolásával foglalkozó személyek munka közben tiszta és lehetőleg világos színű munkaruhát, a nők ezenfelül még tiszta, fehér vagy világos színű sapkát, fejkendőt vagy sűrű szövésű hajhálót is kötelesek viselni. A munkaruhát a munkáltató köteles az alkalmazottak rendelkezésére bocsátani. Az említett munkákat végző személyek kezüket és körmüket állandóan tisztántartani kötelesek; kezüket a munka megkezdése előtt és mindannyiszor tisztára kell mosniok, valahányszor olyan művelet (szemét eltakarítása; árnyékszék használata stb.) végeztek, amely kezüket beszennyezhette. Kézmosás céljára - a szükséghez képest több - folyóvizes mosdót, szappant, kézmosó kefét és tiszta törülközőt kell tartani; vízvezeték hiányában a mosdó fölé csappal ellátott, kellő nagyságú, vízzel telt tartályt kell szerelni.

(5) Az alkalmazottak utcai ruhájának elhelyezésére megfelelő nagyságú külön ruhaszekrényt kell rendelkezésre bocsátani és ezeket a gyárszerűnek tekinthető üzemekben külön öltözőhelyiségben kell elhelyezni.

(6) Az élelmiszer (étel), ital vagy élvezeti cikk előállításához, kezeléséhez, tárolásához és csomagolásához használt és azokkal közvetlenül érintkező eszközöket, gépeket, edényeket és egyéb felszerelési tárgyakat állandóan tisztán kell tartani. Használat után azokat azonnal meg kell tisztítani, valamint gőzzel fertőtleníteni vagy forró vízzel kifogástalanul leöblíteni és megszárítani; amennyiben a szárítás nem forró, áramló levegővel vagy gőzzel történik, a szárítást tiszta ruhával kell végezni. A fűtéshez használt eszközök, gépek, edények és egyéb felszerelési tárgyak tisztítása és fertőtlenítése a közegészségügyi szempontokat kielégítő más módon is történhetik. Rozsdás, lepattogzott zománcú, töredezett szélű, vagy hasonlóan hibás edényt vagy eszközt használni nem szabad.

(7) Az élelmiszer (étel), ital vagy élvezeti cikk, valamint az ezek előállításához használt nyers- és segédanyag, továbbá a jég szállítására szolgáló edényeket, ládákat, tartályokat és járóműveket állandóan tisztán és közegészségügyi szempontból kifogástalan állapotban kell tartani. Ilyen edényekben, ládákban vagy tartályokban más árut vagy anyagot szállítani tilos; a járóműveket nem szabad olyan áru vagy anyag szállítására használni, amely az élelmiszerre (ételre), italra vagy élvezeti cikkre káros hatással lehet. Szállítás közben az árut minden szennyezéstől meg kell óvni.

Élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek árusítása vagy kiszolgálása üzletekben

17. § (1) Élelmiszert (ételt), italt vagy élvezeti cikket árusító vagy kiszolgáltató üzlet céljára szolgáló helyiségek mellett szeméttelepet, szeméttárolót, pöcegödröt, trágyatelepet és egyéb olyan berendezést, amely a helyiséget bűzzel áraszthatja el, beszennyezheti vagy megfertőzheti, legfeljebb 10 méter távolságban szabad létesíteni vagy fenntartani; ilyen üzletet földalatti (pince) helyiségben fenntartani csak akkor szabad, ha a helyiség száraz, kellően szellőztethető és természetes világítása kielégítő. Az üzlethelyiség padlózata nem lehet föld; a padló burkolatának lehetőleg hézag- (rés) mentesnek kell lennie. Az üzlethelyiséget nem szabad lakás céljára vagy hálóhelyül használni, közte és a lakás között nyílást létesíteni csak az idevonatkozó építésügyi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szabad.

(2) Az üzlethelyiség falait a szükséghez képest időnkint újra kell festeni, illetőleg meszelni, berendezési tárgyait könnyen tisztítható, lehetőleg világos színű anyaggal kell fedni vagy festeni.

(3) Az üzlethelyiség falait, padlóját, ablakait, ajtóit berendezési és felszerelési tárgyait állandóan jókarban és tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. Az üzlethelyiség padlóját hetenkint legalább egyszer fel kell súrolni és naponként legalább egyszer - szükség esetén többször is - tisztogatni kell; a tisztogatás történhetik porszívóval, nedves ruhával vagy nedves fűrészpor alkalmazásával. Az üzlethelyiséget naponkint nyitás előtt alaposan ki kell takarítani és szellőztetni. A nem zárt csomagolású élelmiszereket (ételeket), italokat és élvezeti cikkeket a takarítás és seprés tartama alatt különös gonddal teljesen be kell fedni.

(4) A közvetlen fogyasztásra alkalmas, nem zárt csomagolású élelmiszert (ételt), italt és élvezeti cikket úgy kell elhelyezni, illetőleg lefedni, hogy ahhoz légy, más rovar és por ne juthasson, valamint az a nap közvetlen behatásának ne legyen kitéve. Gondoskodni kell arról, hogy az ilyen élelmiszert (ételt), italt vagy élvezeti cikket a közönség össze ne fogdoshassa, illetőleg abba bele ne nyúlhasson. A nem zárt csomagolású cukrozott gyümölcsöt, kétszersültet és ehhez hasonló árut csak tiszta és fedett bádogdobozokban, üvegedényekben vagy más zárt tartályokban szabad tartani. Gyümölcsöt és főzelékféléket csak tisztán tartott állványon, ládában, kosárban vagy alápolcolt zsákban szabad tartani.

(5) Kőolajat, festékárut és más bűzös vagy mérgező anyagot az élelmiszerektől, italoktól és élvezeti cikkektől távol, jól záródó, fedett tartályban kell tartani. Az erősszagú fűszert vagy élelmiszert csak jól záródó edényben, tartályban vagy az alapjára pontosan illő üvegbúra alatt kell tartani.

(6) Az (1) bekezdésben említett helyiségekben nem szabad használhatatlan (romlott stb.) árut, állatot vagy oda nem tartozó tárgyat és anyagot tartani, valamint abban olyan tevékenységet végezni, amely a tisztaságot veszélyezteti, az árut szennyezheti vagy amelynek következtében az a jellegétől elütő szagot vagy ízt kaphat.

(7) Az üzlethez tartozó raktár- és mellékhelyiséget állandóan tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. Az üzlethelyiség, raktár vagy mellékhelyiség közelében szemetet, trágyát vagy más szennyező anyagot megtűrni nem szabad.

(8) A kiszolgáló személyek munka közben tiszta és lehetőleg világos színű munkaruhát kötelesek viselni. A munkaruhát a munkáltató köteles az alkalmazottak rendelkezésére bocsátani. A kiszolgáló személyek tisztálkodás és az ehhez szükséges mosdófelszerelés tekintetében a 16. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9) Nem zárt csomagolású cukrászsüteményt, cukorkát, cukrozott gyümölcsöt, kétszersültet és hasonló árut az árusításnál és kimérésnél kézzel megfogni nem szabad. Csomagolásra csak használatlan, tiszta papirost szabad használni, amelynek az áruval érintkező felületén írás vagy nyomtatás nincsen. Tilos a csomagolópapírt benyálazott újjal megfogni, vagy a papírzacskót befújással szétnyitni.

Élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek árusítása közterületen, valamint közhasználatú közlekedési eszközön és ezek állomásain

18. § (1) Közterületen (utcán, vásárcsarnokban, piac- és vásártéren stb.), valamint közhasználatú közlekedési eszközön (vonaton, hajón, autóbuszon, repülőgépen stb.) és ezek állomásain élelmiszert (ételt), italt vagy élvezeti cikket általában csak tiszta asztalról, állványról, tolókocsiról, tartályból vagy edényből szabad árusítani; gyümölcs, zöldség- és főzelékféle tiszta ládából, kosárból, alápolcolt zsákból vagy kocsiról, burgonya, káposzta- és répaféle, csöves tengeri, fel nem szeletelt dinnye és tök pedig a földre helyezett tiszta terítőről (gyékényről, deszkáról stb.) is árusítható.

(2) Közegészségügyi szempontból kifogásolható vizet ivóvízként árusítani nem szabad.

(3) Közterületen közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszert (ételt), italt vagy élvezeti cikket csak megfelelően tisztántartott, illetőleg elkülönített vagy zárt helyen (sátorban, bódéban stb.) szabad elkészíteni, tárolni vagy árusítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett helyen használt berendezési tárgyakat, gépeket, edényeket (fazekakat, lábosokat, tálakat, tányérokat, üvegeket, poharakat stb.), konyhai és egyéb eszközöket állandóan tisztán kell tartani. Rozsdás, lepattogzott zománcú, töredezett szélű vagy hasonlóan hibás edényt vagy eszközt használni nem szabad. A fogyasztók által használt, nem papírból készült edényeket és eszközöket minden egyes használat után, a fogyasztók által közvetlenül nem használt edényeket és eszközöket pedig naponkint legalább egyszer - de a szükséghez képest többször is - tisztára kell mosni és le kell öblíteni. Mosásra csak az ivóvíz követelményeinek megfelelő vizet, öblítésre pedig csak csapról folyó ilyen vizet szabad használni; a mosásra használt vizet a szükséghez képest időnkint ki kell cserélni. Az öblítő vizet vízvezeték hiányában megfelelő nagyságú, csappal ellátott, tisztán tartott és állandóan fedett edényben kell tartani. A mosásnál és öblítésnél elhasznált, közvetlenül szennyvízcsatornába nem kerülő vizet kellő nagyságú tartályban össze kell gyűjteni; a tartályt oly módon kell lefedni (drótháló, tölcsérszerű fedőlap stb.), hogy abba edényt vagy eszközt belemártani ne lehessen; a tartályt időnkint szennyvízcsatornába vagy a közegészségügyi hatóság által megállapított helyre ki kell üríteni és meg kell tisztítani. A fogyasztók által használt papírból készült és használat után visszahagyott edényeket és eszközöket meg kell semmisíteni és azokat újból felhasználni tilos.

(5) Közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszer (étel), ital vagy élvezeti cikk kezelésével és kiszolgálásával foglalkozó személyek munka közben tiszta és lehetőleg világos színű munkaruhát kötelesek viselni. A munkaruhát a munkáltató köteles az alkalmazottak rendelkezésére bocsátani. A szóbalévő munkát végző személyek kezüket és körmüket kötelesek állandóan tisztántartani, kezüket a munka megkezdése előtt és mindannyiszor tisztára kell mosniok, valahányszor olyan műveletet (szemét eltakarítása, árnyékszék használata stb.) végeztek, amely kezüket beszennyezhette. A munkahelyen kézmosó edényt, szappant, kézmosó kefét és tiszta törülközőt kell készenlétben tartani ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyümölcs, pattogatott- és főtt tengeri, tökmag, gesztenye, sülttök, péksütemény és cukorkaárusítókra.

(6) A 17. § (4) és (9) bekezdésének rendelkezéseit a közterületen történő árusításnál is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Az árusítók kötelesek az árusításnál keletkező szemetet megfelelő tartályban (ládában, kosárban stb.) összegyűjteni és a hatóság rendelkezéséhez képest elszállításhoz előkészíteni vagy az erre a célra felállított szeméttartóba üríteni.

(8) A város (község) köteles a vásárcsarnokot, vásár- és piacteret az ivóvíz követelményeinek megfelelő vízzel ellátni. Ahol vízvezeték áll rendelkezésre, megfelelő számú vízcsap felszerelésével, másutt kút létesítésével kell a vízellátásról gondoskodni.

(9) A város (község) köteles a vásárcsarnokban, vásár- és piactéren az ott keletkező szemét tárolásához a közegészségügyi követelményeknek megfelelő, kellő számú szeméttartót fenntartani és az azokban összegyűlt szemetet a szükséghez képest, de legkésőbb az árusítás befejezését követő napon elszállíttatni.

(10) A város (község) köteles a vásárcsarnokban, vásár- és piactéren megfelelő számú, közegészségügyi szempontból kifogástalan, nemek szerint elkülönített és a férfiak számára vizeldével is ellátott árnyékszéket létesíteni. Az árnyékszéknek az élelmiszerek, italok és élvezeti cikkek árusítására szolgáló helyektől, valamint a kutaktól legfeljebb 10 méter távolságban kell lennie. Az árnyékszéket állandóan jókarban és tisztán kell tartani.

(11) Vonaton, hajón és más közhasználatú közlekedési eszközön fenntartott étkező és italmérő helyiségek tisztántartására a 19. § (3), (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Ételek, italok és élvezeti cikkek fogyasztására szolgáló nyilvános helyiségek és üzemi étkezők

19. § (1) Az ételeket, italokat és élvezeti cikkeket helyben fogyasztó vendégek részére árusító üzlet (vendéglő - ideértve a vasúti vendéglőket is - kifőző, kocsma, pálinkamérés, kávéház, kávémérés, tejivó, büffé, espresso, bár, cukrászda stb.) valamint az üzemi étkező helyiségei (a továbbiakban: üzlethelyiség), továbbá ezeknek élelmiszerek (ételek, italok és élvezeti cikkek elkészítésre, kezelésére, tárolására és hűtésére szolgáló mellékhelyiségei (konyha, éléskamra, raktár stb.) mellett szeméttelepet, szeméttárolót, pöcegödröt, trágyatelepet és egyéb olyan berendezést, amely a helyiségeket bűzzel áraszthatja el, beszennyezheti vagy megfertőzheti, legfeljebb 10 méter távolságban szabad létesíteni vagy fenntartani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a vízöblítéses árnyékszékekre.

(2) Az üzlethelyiség és mellékhelyiségeik más üzlethelyiséggel vagy lakással csak akkor lehetnek kapcsolatban, ha az idevonatkozó hatályos építésügyi jogszabályok rendelkezései erre lehetőséget nyújtanak. Az üzlethelyiségek és mellékhelyiségeik padlózata nem lehet föld, a mellékhelyiségek padlóját teljesen, falait pedig legalább egy és fél méter magasságig vízhatlan anyaggal (cement, beton, kő, gumi, csempe, olajfesték stb.) kell borítani és állandón jókarban kell tartani. A falakat szükséghez képest időnkint újra kell festeni, illetőleg meszelni. Gondoskodni kell a helyiségek kielégítő természetes vagy mesterséges világításáról is.

(3) Az üzlethelyiségeket és mellékhelyiségeiket, valamint azok falait, padlóját, ablakait és ajtóit állandóan tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. A helyiségeket nem szabad lakás céljára vagy hálóhelyül használni, továbbá azokban állatot, használhatatlan (romlott stb.) árukat vagy oda nem tartozó anyagot tartani, valamint olyan tevékenységet végezni, mely a tisztaságot veszélyezteti.

(4) Az üzlethelyiségekben és mellékhelyiségeikben használt bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, továbbá az élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek készítésére, kezelésére, tárolására és hűtésére, valamint a vendégek kiszolgálására szolgáló felszerelési tárgyakat (asztalokat, állványokat, vágódeszkákat, gépeket, hűtőszekrényeket, edényeket, tányérokat, tálakat, üvegeket, poharakat, evő- és egyéb eszközöket stb.) állandóan jókarban és tisztán kell tartani. Rozsdás, lepattogzott zománcú, töredezett szélű vagy hasonlóan hibás edényt vagy eszközt használni nem szabad.

(5) Az üzlethelyiségek padlóját - a viasszal beeresztett vagy a festett padló kivételével - minden héten legalább egyszer fertőtlenítőszert, (lúgszóda stb.) is tartalmazó vízzel kell mosni vagy súrolni, az élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek elkészítésére és kezelésére szolgáló helyiségek padlóját pedig naponkint a munka befejezése után fel kell mosni.

(6) Az üzlethelyiségeket és mellékhelyiségeket naponkint legalább egyszer, az italmérés céljára szolgáló helyiségeket naponkint legalább kétszer kell takarítani és szellőztetni. A padló tisztítása történhetik porszívóval, nedves ruhával vagy nedves fűrészpor alkalmazásával; a viasszal beeresztett vagy a festett padlót száraz tisztítóeszközök (kefe, szőrseprő, törlőruha stb.) alkalmazásával is lehet tisztítani. A takarítás tartama alatt az élelmiszereket (ételeket), italokat és élvezeti cikkeket teljesen le kell takarni.

(7) Az élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek elkészítésére és kezelésére szolgáló gépeket, edényeket és eszközöket naponkint a szükséghez képest többször, de legalább egyszer a napi munka befejezése után tisztára kell mosni, le kell öblíteni és meg kell szárítani. A vendégek által használt, nem papírból készült edényeket és eszközöket minden használat után tisztára kell mosni, le kell öblíteni és meg kell szárítani; a papírból készült és használat után visszamaradt edényeket és eszközöket meg kell semmisíteni, azokat újból felhasználni tilos. A felszerelési tárgyak, gépek, edények és eszközök mosására ivóvíz minőségű forró vizet, öblögetésre, valamint az üvegből készült edények és eszközök mosására pedig tetszés szerinti hőfokú, közvetlenül csapból folyó ivóvíz minőségű vizet kell használni; az öblítést víztartályban végezni nem szabad. Vízvezeték hiányában a víz tárolásáról és az elhasznált víz elvezetéséről a 18. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell gondoskodni. A felszerelési tárgyak, gépek, edények és eszközök megszárításához (törléséhez) - amennyiben a szárítás nem forró, áramló levegővel vagy gőzzel történik - csak tiszta, lehetőleg fehér kendőt (törlőt) szabad használni. Az asztalterítőket a szükséghez képest időnkint tisztára kell mosni és ki kell vasalni. A vendégek rendelkezésére lehetőleg papírból készült asztalkendőt kell bocsátani, amelyet azonban ismételten felhasználni nem szabad. Mosható asztalkendőt minden egyes használat után tisztára kell mosni és ki kell vasalni.

(8) A vendégeket kiszolgáló, valamint az élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek készítésével és kezelésével foglalkozó személyek munkaruhája, tisztálkodása és az ehhez szükséges mosdófelszerelés tekintetében a 16. § 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A kézmosóberendezést a vendégek részére is rendelkezésre kell bocsátani.

(9) Minden italmérés céljára szolgáló helyiségben a helyiség nagyságához képest kellő számú, fertőtlenítő oldatot tartalmazó köpőcsészét kell alkalmazni, amelyet naponkint ki kell üríteni és tisztítás után fertőtlenítő oldattal újból meg kell tölteni.

(10) Az üzlethelyiségekben és mellékhelyiségeikben keletkező szemét és hulladék tárolásához az udvarban közegészségügyi és építésrendészeti szempontból nem kifogásolható helyen megfelelő nagyságú fedett szeméttartót kell létesíteni és azt állandóan jókarban kell tartani. Ha a szennyvíz eltávolításáról a városi (községi) szennyvízcsatornahálózat útján gondoskodni nem lehet, az udvarban közegészségügyi és építésrendészeti szempontból nem kifogásolható helyen megfelelő nagyságú, gondosan lefedett szennyvízgyűjtőt vagy szennyvízemésztő gödröt kell létesíteni és azt állandóan jókarban kell tartani. A szeméttartót és a szennyvízgyűjtőt, illetőleg szennyvízemésztő gödröt a szükséghez képest időnkint ki kell üríteni.

(11) A vendégek használatára megfelelő számú, könnyen megközelíthető árnyékszéket kell létesíteni, illetőleg fenntartani. Nagyobb forgalom esetében a férfiak részére külön vizeldét és nemek szerint elkülönített árnyékszékeket kell létesíteni, illetőleg fenntartani, amelyeknek előtere nem lehet közös. A pöcegödrös árnyékszék gödrét tőzeggel vagy más megfelelő nedvszívó (száraz föld, homok, fűrészpor stb.) és fertőtlenítő (friss mészoldat, klórmészoldat stb.) anyaggal rendszeresen be kell szórni.

(12) Az árnyékszékeket és vizeldéket naponkint ki kell takarítani. A nem vízöblítéses vizeldéket a szükséghez képest időnkint, illetőleg a közegészségügyi hatóság által megszabott időközökben fertőtleníteni kell; fertőtlenítéshez friss mészoldatot, klórmészoldatot vagy más alkalmas fertőtlenítőszert kell használni.

(13) Az (1) bekezdésben említett üzlethez, illetőleg üzemi étkezőhöz tartozó melléképületeket, kocsiszíneket, raktárakat, pincéket és egyéb hasonló helyiségeket, valamint az udvart állandóan tisztán és rendben kell tartani. Gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek stb.) rendszeres irtásáról.

(14) Fertőző betegség elterjedése vagy ennek veszélye esetében az üzlethelyiség és azok mellékhelyiségei, az árnyékszékek, vizeldék és pöcegödrök, továbbá a (13) bekezdésben említett helyiségek, valamint az udvar tisztántartásáról és fertőtlenítéséről a közegészségügyi hatóság által meghatározandó időközökben és módon fokozottabb mértékben kell gondoskodni.

Szórakozóhelyek

20. § (1) Szórakozóhelyet (színházat, hangversenytermet, kabarét, mozgóképszínházat, cirkuszt, bábszínházat, más mutatványos helyet, mulatót, tánctermet stb.) zárt épületben vagy helyiségben csak abban az esetben szabad létesíteni és fenntartani, ha az épület vagy helyiség a közegészségügyi követelményeknek megfelel. A 19. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(2) A szórakozóhelyet lehetőleg természetes világítással s emellett megfelelő mesterséges világítással, ha pedig nyílás- (ajtó, ablak stb.) szellőztetése nem kielégítő, gépi szellőztető berendezéssel (csavarkerék-szellőztető, centrifugális szívó-nyomóventillátor stb.) is el kell látni.

(3) A szórakozóhelynek és mellékhelyiségeinek (elő- és várócsarnok, dohányzó, ruhatár, büffé, öltöző stb.) falait, ajtóit és ablakait állandóan jókarban kell tartani, a falakat a szükséghez képest időnkint újra kell festeni, illetőleg meszelni.

(4) A szórakozóhelyen és mellékhelyiségeiben (a továbbiakban: helyiségek) oda nem tartozó és közegészségügyi szempontból kifogásolható tárgyat vagy anyagot tartani, valamint oda állatot bevinni vagy ott megtűrni - a szórakozóhely célját szolgáló állatok kivételével - nem szabad. Gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról.

(5) A helyiségek falait, ajtóit, ablakait és padlóját, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakat (bútorokat, kályhákat, fűtőtesteket, dísztárgyakat, szőnyegeket, függönyöket stb.) állandóan tisztán kell tartani. Szőnyegek és függönyök, valamint hasonló tárgyak portalanítását - amennyiben az nem porszívóval történik - csak olyan helyen szabad végezni, ahonnan a por a helyiségbe vissza nem szállhat.

(6) A helyiségek padlóját a szükséghez képest időnkint fertőtlenítő anyagot (lúg, szóda stb.) tartalmazó vízzel fel kell mosni vagy súrolni. A viasszal beeresztett vagy a festett padlót száraz tisztító eszközök (kefe, szőrseprő, törlőruha stb.) alkalmazásával is lehet tisztítani. A cirkuszok és egyéb földes padlójú szórakozóhelyek földjének felső rétegét időnkint friss homokkal vagy száraz és tiszta földdel ki kell cserélni.

(7) A helyiségeket minden előadási napon megfelelően ki kell takarítani és minden előadás előtt gondosan ki kell szellőztetni. Egymást követő előadások között a szellőztetés foganatosítása céljából legalább tízperces szünetet kell tartani.

(8) Élelmiszerek (ételek), italok és élvezeti cikkek árusítása tekintetében a 18. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(9) A zárt épületben fenntartott szórakozóhelyeken megfelelő számú, nemek szerint elkülönített árnyékszéket, valamint a férfiak részére vizeldét kell létesíteni; illetőleg fenntartani.

(10) A szórakozóhelyek elő- és várócsarnokában, büfféjében és dohányzójában a hulladék (papír, gyümölcshéj stb.), illetőleg a cigarettavég gyűjtésére megfelelő számú külön tartályt kell elhelyezni. Hulladékot, cigarettavéget csak az e célra szolgáló. tartályba szabad dobni. A tartályokat azok tartalmának elszállítása végett minden előadási napon az utolsó előadás után ki kell üríteni.

(11) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket (istállókat, ólakat, ketreceket stb.) naponkint kell takarítani. E helyiségeket, valamint azok berendezési tárgyait állandóan jókarban, tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. Az állatok ürülékét naponkint legalább egyszer el kell távolítani. Az állati ürüléket megfelelő tartályban kell összegyűjteni és a szükséghez képest, de hetenkint legalább egyszer a város (község) által kijelölt helyre kell szállítani.

(12) A vándor-cirkuszok és más vándorló szórakoztató üzemek szállítóeszközeit és járműveit állandóan tisztán kell tartani. A 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a jelen esetben is alkalmazhatók.

Vendégfogadók (szállodák, panziók stb.)

21. § (1) Vendégfogadó (szálloda, panzió stb.) mellett szeméttelepet, szeméttárolót, pöcegödröt, trágyatelepet és egyéb olyan berendezést, amely a helyiséget bűzzel áraszthatja el, beszennyezheti vagy megfertőzheti, legfeljebb 10 méter távolságban lehet létesíteni vagy fenntartani. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a vízöblítéses árnyékszékekre.

(2) A vendégszobák, valamint a vendégek használatára szolgáló egyéb helyiségek (társalgó, írószoba stb.) és a mellékhelyiségek (fürdőszoba, árnyékszék, folyosó stb.) padlózata nem lehet föld. A helyiségek falait a szükséghez képest időnkint újra kell festeni, illetőleg meszelni. Gondoskodni kell a helyiségek kielégítő természetes vagy mesterséges világításáról is.

(3) A (2) bekezdésben említett helyiségeket, valamint azok falait, padlóját, ablakait és ajtóit állandóan tisztán kell tartani és gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról. A berendezési tárgyakat (ágyakat, egyéb bútorokat, dísztárgyakat, ágyneműt, függönyöket, szőnyegeket, fehérneműt stb.), valamint a vendégek kiszolgálásához használt edényeket, eszközöket állandóan jókarban és tisztán kell tartani.

(4) A (2) bekezdésben említett helyiségek padlóját a szükséghez képest időnkint fertőtlenítő szert (lúg, szóda stb.) is tartalmazó vízzel fel kell mosni vagy súrolni. A viasszal beeresztett vagy a festett padlót száraz tisztítóeszközök (kefe, szőrseprő, törlőruha stb.) alkalmazásával is lehet tisztítani.

(5) A (2) bekezdésben említett helyiségeket naponkint kell szellőztetni és takarítani. Szőnyegek és függönyök, valamint hasonló tárgyak portalanítását - amennyiben az nem porszívóval történik - csak olyan helyen (nyit udvar, kert, udvari erkély) szabad végezni, ahonnan a por a helyiségekbe vissza nem szállhat. A vendégek tartózkodására szolgáló kerthelyiségben porolni nem szabad.

(6) Minden új vendég fekvőhelyét tisztára mosott és vasalt lepedővel, párna- és paplan- (takaró) huzatokkal kell ellátni, továbbá mosott és vasalt törülközőt kell rendelkezésre bocsátani. Hosszabb tartózkodás esetében az ágyneműket legalább kéthetenkint, a törülközőket pedig legalább hetenkint kell váltani. A nem mosható ágyneműt (paplant, párnát, matracot, takarót stb.) állandóan tisztán kell tartani; el nem foglalt szobában az ilyen ágyneműt behozatlanul kell hagyni.

(7) A mosdókat és azok felszerelési tárgyait, valamint a fürdőszobákat és azok berendezési tárgyait naponkint tisztítani kell. A fürdőkádat minden használat előtt újból kell tisztítani és fertőtleníteni.

(8) A (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az alkalmazottak lakásául szolgáló helyiségekre is megfelelően alkalmazni kell.

(9) Az alkalmazottak munkaruhája, tisztálkodása és az ehhez szükséges mosdófelszerelés tekintetében a 16. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A vendégfogadót kellő mennyiségű, kifogástalan ivóvízzel és tisztálkodásra alkalmas vízzel kell ellátni. Amennyiben vízvezetéki víz nem áll rendelkezésre, lehetőleg fúrott kutat vagy közegészségügyi szempontból kifogástalan ivóvizet szolgáltató ásott kutat kell létesíteni.

(11) A szemét és a szennyvíz tárolása, továbbá az árnyékszékek fenntartása és ezeknek, valamint a melléképületeknek tisztántartása tekintetében a 19. § (10)-(13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Fertőző betegség elterjedése vagy ennek veszélye esetében pedig a 19. § (14) bekezdése irányadó.

Tömegszállások

22. § (1) A tanulóotthonok, üdülőszállások, turistaházak és egyéb tömegszállások (munkavállalóknak csoportos elhelyezésére szolgáló szállások, hajléktalanok menhelyei stb.) tekintetében a 21. § (1)-(5) és (7)-(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni; a 21. § (2) és (10) bekezdése a turistaházakra nem kötelező.

(2) A szállásra befogadott személyeket nemek szerint elkülönítve külön-külön helyiségekben kell elhelyezni. A 12. éven aluli gyermekeket nemre tekintet nélkül anyjukkal együtt lehet elhelyezni. A fekvőhelyeknek egymástól legalább 60 cm. távolságban kell lenniök. Fekvőhelyet csupasz padlón vagy a padlóra terített szálas növényi anyagon (szalma, széna stb.) készíteni tilos.

Az ipari- és bányaüzemek tisztántartására, valamint a munkavállalók egészségének megóvására vonatkozó általános rendelkezések

23. § (1) Az ipari- és a bányaüzem (a továbbiakban: üzem) területének tisztántartásáról az üzem felelős vezetője (a továbbiakban: üzemvezető) köteles gondoskodni.

(2) Az üzemvezető köteles gondoskodni az üzem területén keletkezett háziszemét naponkinti összegyűjtéséről.

(3) A (2) bekezdésben említett háziszemét tárolására az üzem területén a közegészségügyi hatóság által kijelölt helyen a közegészségügyi követelményeknek megfelelő szeméttárolót kell létesíteni és fenntartani.

(4) Ha a város (község) a (2) bekezdésben említett háziszemét elszállításáról intézményesen nem gondoskodik, az üzemvezető köteles a szemetet a szükséghez mért időközönkint a városi (községi) szeméttelepre (szemétlerakodó helyre) szállíttatni.

(5) Az üzem területén keletkező és a háziszemét fogalma alá nem tartozó, újabb feldolgozásra már nem alkalmas üzemi hulladékot az üzemvezető az erre a célra a közegészségügyi hatóság által kijelölt helyen köteles összegyűjteni. Az összegyűjtött hulladékot az üzemvezető köteles időnkint a város polgármestere (községi elöljáróság) által kijelölt helyre szállíttatni.

(6) Azoknál az üzemeknél (pl. konzervgyárak, bőrgyárak, amelyeknél az üzemi hulladék nagyobbára szerves természetű anyagokból áll, az üzemi hulladék a háziszeméttel együtt kezelhető.

(7) Az üzem épületeiben lévő munkahelyiségeket naponkint legalább egyszer, az első műszak kezdete előtt ki kell takarítani és gondoskodni kell rendszeres szellőztetésükről.

(8) A munkahelyiségek, valamint az öltöző- és mosdóhelyiségek falait évenkint legalább egyszer ki kell meszeltetni vagy festetni, padlózatát, ablakait és ajtóit állandóan jókarban és tisztán kell tartani.

(9) A porképződéssel és ártalmas gázok keletkezésével járó üzemek munkahelyiségeit megfelelő szellőztető és portalanító berendezéssel kell ellátni.

(10) Az üzemvezető köteles az üzemi munkavállalók részére a közegészségügyi követelményeknek és az üzem minőségének, valamint a munkavállalók számának megfelelő méretű és számú öltöző és mosdó (zuhanyozó, fürdő stb.) létesítéséről gondoskodni. A mosdóhelyiségek padlózatát vízhatlan anyagból (kő, cement, beton, gumi stb.) kell létesíteni; falait pedig egy és fél méter magasságban vízhatlan anyaggal (olajfesték, csempe stb.) kell burkolni.

(11) Az öltöző- és mosdóhelyiségeket naponkint egyszer, de szükség esetében többször is ki kell takarítani és szellőztetni; a mosdóhelyiségek padlózatát pedig naponkint fertőtlenítő anyagot (lúg, szóda stb.) tartalmazó vízzel le kell mosni.

(12) A (11) bekezdésben említett helyiségek, bútorait, berendezési és felszerelési tárgyait állandóan tisztán kell tartani. A fürdőkádakat minden használat előtt újból kell tisztítani és fertőtleníteni.

(13) Az üzem területén gondoskodni kell a kártékony állatok (patkányok, egerek, rovarok stb.) rendszeres irtásáról.

(14) Az árnyékszékek fenntartása és tisztántartása tekintetében a 19. § (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni,

(15) Az árnyékszékekben vagy előterükben olyan felírást kell kifüggeszteni, amely a tisztaság fenntartására és a kézmosás szükségességére figyelmeztet.

A fodrászipar, valamint a kéz-, láb- és bőrápoló (manikűr-, pedikűr- és kozmetikai) ipar céljára szolgáló helyiségek

24. § (1) A fodrászipar, valamint a kéz-, láb- és bőrápoló (manikür-, pedikür- és kozmetikai) ipar folytatására szolgáló helyiségek (a továbbiakban: üzlethelyiségek) elhelyezése, továbbá, ezeknek és a berendezési tárgyaknak jókarban és tisztántartása tekintetében - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 17. § (1)-(3) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az üzlethelyiség természetes világításától megfelelő villanyvilágítás esetében el lehet tekinteni.

(3) A viasszal beeresztett vagy a festett padlót száraz tisztítóeszközök (kefe, szőrseprő, törlőruha stb.) alkalmazásával is lehet tisztítani.

(4) Az üzlethelyiségben vagy abból közvetlenül nyíló helyiségben kézmosás céljára folyóvizes mosdót, szappant, kézmosókefét és tiszta törülközőt kell tartani; vízvezeték hiányában a mosdó fölé csappal ellátott, kellő nagyságú, vízzel telt és fedett tartályt kell szerelni.

(5) Az üzlethelyiségben használt összes eszközöket és edényeket állandóan tisztán kell tartani és azokat minden szennyeződéstől meg kell óvni. Rozsdás, töredezett szélű vagy hasonlóan hibás eszközt használni nem szabad. Az eszközöket és edényeket a szükséghez képest, de naponkint legalább egyszer száraz hő, gőz, kifőzés stb. által fertőtleníteni kell. Ha az eszköz használhatóságának csökkenése nélkül nem főzhető ki és egyéb megfelelő fertőtlenítő berendezés sem áll rendelkezésre, azt meleg szappanos vízzel kell tisztára mosni és tiszta ruhával szárazra törölni.

(6) A törülközőt, kendőt, hajhálót, bajuszkötőt és minden olyan fehérneműt amely a bőrrel vagy hajjal közvetlenül érintkezésbe kerül, minden egyes használat után forróvízben, szappannal ki kell mosni, csak jól mosott és vasalt fehérneműt szabad használni. A lemosható anyagból készült (gumi, nylon stb.) kendőt minden egyes használat után fertőtlenítőszert (frissen készült klórmészoldat stb.) tartalmazó vízzel le kell mosni.

(7) A vendégek kiszolgálásánál használt mindennemű szert és anyagot (szappant, rizsport, festéket stb.) állandóan tisztán kell tartani és minden szennyeződéstől, valamint fertőzéstől meg kell óvni.

(8) Porozóbojtot (púderpamacsot) használni nem szabad, helyette porfúvó készüléket, tiszta kendőt vagy állandóan fedett edényben tartott gyapotpamacsot szabad használni; utóbbit egyszeri használat után meg kell semmisíteni. Hengerkefét használni nem szabad; a timsót és a fertőtlenítő rudacskát minden használat után alaposan le kell mosni. Sérülések esetére üvegdugós edényben 5-10 köbcentiméter jódtincturát és steril gyorskötést kell készenlétben tartani.

(9) Az eszközök, edények, fehérneműek, szerek és anyagok elhelyezésére szolgáló fiókokban vagy rekeszekben csupán az illető iparban használatos tárgyakat szabad elhelyezni. A fiókokat és rekeszeket állandóan tisztán kell tartani. A halottak nyírásához és borotválásához használt eszközölhet meg kell jelölni és külön fiókban kell elhelyezni, ezeket az eszközöket minden használat után megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell.

(10) A vendégek kiszolgálására használt fejtámlás szék fejtámlájára tiszta papírtömböt kell ráerősíteni és abból minden vendég kiszolgálása után a használt lapot le kell szakítani és meg kell semmisíteni. A fejtámlára papírtömb helyett vendégenként váltott tiszta kendőt is szabad alkalmazni. Könnyen tisztítható anyagból készült vagy ilyen anyaggal borított fejtámla használata esetében a papírtömb vagy kendő alkalmazásától el lehet tekinteni; ebben az esetben a fejtámlát minden használat után fertőtlenítőszert (frissen készült klórmészoldat stb.) tartalmazó vízzel le kell mosni.

(11) A vendégek kiszolgálásával foglalkozó személyek munka közben fehér és állandóan tisztántartott munkaruhát (munkaköpenyt) kötelesek viselni; sötét színű munkaruhát (munkaköpenyt) csak a hajfestésnél szabad használniok. A munkaruhát a munkáltató köteles a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A kiszolgáló személyek kötelesek kezüket minden vendég kiszolgálása előtt megfelelően megmosni és körmüket állandóan tisztán tartani. Olyan vendéget, aki bőr-, szakáll- vagy hajbetegségben szenved, illetőleg arra gyanús, csak a magával hozott eszközökkel és kendőkkel szabad kiszolgálni; ezeket a vendég használat után köteles magával vinni. Az ilyen vendég kiszolgálása után a kiszolgáló személy köteles kezét azonnal szappannal és kézmosókefével megmosni és fertőtlenítőszert (frissen készült klórmészoldat stb.) tartalmazó vízzel leöblíteni.

(12) Az edényekben vagy tégelyekben használt fertőtlenítőfolyadékot az edények, illetőleg tégelyek gondos kitisztítása után naponként legalább egyszer ki kell cserélni.

(13) A haj- és egyéb hulladékot haladéktalanul össze kell szedni (seperni) és eltávolításáig vagy elégetéséig fedett ládában kell tárolni.

(14) A jelen §-nak a tisztántartásra és fertőtlenítésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kiszolgálás a vendég lakásán történik. Az üzlethelyiségen kívül használt eszközöket, edényeket, fehérneműeket, szereket és anyagokat, valamint az ezek hordozására szolgáló eszközt (táskát, dobozt stb.) a hatósági orvos kívánságára ellenőrzés végett meg kell mutatni.

Hatóságok és ellenőrzés

25. § (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések foganatosításának, illetőleg megtartásának rendszeres ellenőrzéséről a hatósági orvosok útján a közegészségügyi hatóságok gondoskodnak.

(2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában szükséges intézkedések megtétele ugyancsak a közegészségügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

(3) A jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a közhasználatú vasutak üzemterületéről való végrehajtása, illetőleg végrehajtásának ellenőrzése tekintetében a 47300/1945. (171) NM rendelet rendelkezései az irányadók.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a rendőrségnek általános feladat köréből folyó ellenőrzési és intézkedési kötelességét. Különösképpen feladata a rendőrségnek, hogy a jelen rendelet rendelkezéseinek megtartását közterületeken és a közönség számára nyitvaálló helyeken ellenőrizze, valamint a szabálytalanságok megszüntetése céljából szükséges intézkedéseket megtegye.

Büntető rendelkezések

26. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen rendelet 3. §-ának (1) és (3)-(6) bekezdésében, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ának (2) bekezdésében, 6. §-ának (1)-(4), (6) és (7) bekezdésében, 7-13. §-aiban, 14. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 15-17. §-aiban, 18. §-ának (1)-(7) bekezdésében és 19-24. §-aiban foglalt rendelkezések valamelyikét megszegi vagy kijátssza.

(2) A jelen rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 11. §-ának (2), (3) és (5) bekezdésében, 12. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 14. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében, 16. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében, 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 19. §-ának (1), (2), (10) és (11) bekezdésében, 20. §-ának (1), (2), (3) és (9) bekezdésében, 21. §-ának (1), (2) és (10) bekezdésében, 23. §-ának (3), (8), (9) és (10) bekezdésében, valamint 24. §-ának (4) bekezdésében meghatározott cselekmény, illetőleg mulasztás azonban csak abban az esetben valósít meg kihágást, ha a kötelezett a hatóságnak a jelen rendelet alapján kiadott határozatában foglalt rendelkezését a megszabott határidő alatt nem teljesíti.

(3) A 17-19. §-okban foglalt rendelkezések valamelyikének megszegése vagy kijátszása akkor is a jelen § rendelkezései szerint büntetendő, ha a kihágást italmérési üzlettel kapcsolatban akár az engedélyes (iparűző, illetőleg üzletvezető), akár más személy követi el.

(4) Az ingatlan tulajdonosát (birtokosát, kezelőjét) kötelező rendelkezések megtartásáért házfelügyelő (házfelügyelők) alkalmazása esetében tennivalói körében a büntetőjogi felelősség is a házfelügyelőt (házfelügyelőket) terheli.

(5) A pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvény és az ezt módosító és kiegészítő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A jelen §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárást az 5. § (2) bekezdésébe, a 6. § (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 7. § (1), (4) és (5) bekezdésébe, a 8. és 10. §-ba a 12. § (3) bekezdésébe és a 20. § (10) bekezdésébe ütköző cselekmény, illetőleg mulasztás esetében a rendőrségnek, egyéb esetekben pedig a közigazgatási hatóságnak, mind rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. tv. 59. §-a (1) bekezdése 3. pontjának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

Helyhatósági szabályrendeletek

27. § A köztisztaság fenntartásának a jelen rendelettel történt szabályozása nem zárja ki, hogy az önkormányzati testületek szabályrendeletalkotási jogkörükben olyan jogszabályokat alkothassanak, amelyek a helyi viszonyoknak megfelelően a köztisztaság fenntartása érdekében a jelen rendelet rendelkezésein túlmenő követelményeket támasztanak.

Hatályukat vesztő rendelkezések

28. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a belügyminiszternek, valamint a volt népjóléti és munkaügyi miniszternek a jelen rendelet tárgykörében kibocsátott korábbi rendeletei és körrendeletei.

(2) Hatályukat vesztik különösen:

a köztisztaság fenntartásáról szóló 76796/1918. BM körrendelet (Rendeletek Tára 1078. o.);

az italmérésnél és italelárusításánál követendő egészségügyi rendszabályokról, az ezek áthágására kiszabandó büntetésekről és az orvosrendőri felügyelet gyakorlásáról szóló 502/1922. NMM rendelet (Rendeletek Tára 386. o.) 4. §-ának 1-4. és 6. pontja, továbbá 11. §-a első bekezdésének 3. és 5. pontja, valamint 2. pontjának a 4. §-ra utaló rendelkezései, úgyszintén második bekezdésének azok a rendelkezései, amelyek az első bekezdésnek hatályukat vesztett pontjaira utalnak;

a közúti közlekedés rendjének és a közutakon a közrend fenntartásának egységes szabályozásáról szóló 250000/1929. BM rendelet (Rendeletek Tára 1278. o.) 51. §-a és 54. §-ának (1)-(5) bekezdése;

a járdák seprési (takarítási) idejének megállapításáról szóló 120247/1930. BM rendelet (Rendeletek Tára 113. o.).

(3) A helyhatósági szabályrendeleteknek a jelen rendelet tárgykörében alkotott és a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(4) A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a 100000/1932. FM (Rendeletek Tára 1933. évf. 8. o.), a 13000/1934. KM (Rendeletek Tára 288. o.), a 159000/1941. FM (Rendeletek Tára 2230. o.) és a 212000/1948. (156) FM rendelet, valamint az e rendeleteket kiegészítő és módosító rendeletek hatályát; amennyiben azonban a jelen rendelet a most említett rendeletek rendelkezésein túlmenő követelményeket állít fel, a jelen rendelet rendelkezései az irányadók.

Hatálybalépés

29. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; a 16. §-a (4) bekezdésének első és második mondatában, 17. §-a (8) bekezdésének első és második mondatában és 18. §-a (5) bekezdésének első és második mondatában foglalt rendelkezéseket, továbbá 19. §-a (8) bekezdésének és 21. §-a (9) bekezdésének a munkaruhára vonatkozó rendelkezését, valamint 24. §-a (6) bekezdésének első mondatában és (11) bekezdésének első és második mondatában foglalt rendelkezéseket azonban az 1950. évi július hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére