1. § A bírósági és közigazgatási iratok, valamint a bírósági, gyámpénztári, közigazgatási és pénzügyi letétek kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában a Csehszlovák Köztársasággal létesült, Vysoké Tatry-ban az 1950. évi február hó 22. napján aláírt egyezmény és az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv az egyezmény 34. Cikkében foglalt rendelkezéshez képest az 1950. évi április hó 23. napján lépett hatályba.
2. § Az egyezménynek és az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyvnek eredeti magyar szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya
és
a Csehszlovák Köztársaság Kormánya
a két nép közötti jószomszédi viszony előmozdítása és a népi demokráciák közös érdekeinek szolgálata céljából elhatározták, hogy a bírósági és közigazgatási iratok, valamint a bírósági, gyámpénztári, közigazgatási és pénzügyi letétek kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában egymással egyezményt kötnek, és ebből a célból meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaiknak kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják és véglegesen átengedik a területükön levő és a 2–6. Cikkekben említett mindazt az iratanyagot, amely kizárólag a másik Szerződő Fél polgári, katonai, pénzügyi, igazságügyi és más természetű közigazgatására és bíráskodására vonatkozik és akár magyar, akár csehszlovák bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban volt eljárás során keletkezett.
A Magyar Népköztársaság különösen köteles a Csehszlovák Köztársaságnak kiszolgáltatni a jelen Egyezmény 1. Cikkének rendelkezései alá eső azt az 1938. évi november hó 2. napja után az 1945. évi április hó 4. napjáig keletkezett iratanyagot, amely a Magyar Köztársaság és a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban az 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés 1. Cikke 4. pontjának b) alpontjával a Csehszlovák Köztársasághoz visszacsatolt terület igazgatására vonatkozik. Viszont a Csehszlovák Köztársaság különösen köteles a Magyar Népköztársaságnak kiszolgáltatni az említett területen az 1938. évi november hó 2. napja után az 1945. évi április hó 4. napjáig keletkezett és a jelen Egyezmény 1. Cikkének rendelkezései alá eső azt az iratanyagot, amely a Magyar Népköztársaság jelenlegi területének igazgatására vonatkozik.
A Magyar Köztársaság és a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban az 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés 1. Cikke 4. pontjának c) alpontja értelmében átengedett területekkel vonatkozásban álló iratanyag kiszolgáltatása tekintetében a jelen Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kiszolgáltatási kötelezettség az 1947. évi október hó 15. napjáig keletkezett iratokra vonatkozik.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy – amennyiben az területükön van – kölcsönösen átadják azt az iratanyagot, amelyet a másik Szerződő Fél területén lévő közhatósági közhivatali és bírósági irattárakból az 1938. évi november hó 2. napja óta bármely okból elszállítottak.
(2) Ez a rendelkezés nem érinti a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy a (1) bekezdésben említett iratanyagból visszatartsák azokat az iratokat, melyek a jelen Egyezmény, vagy annak Függelékei (20. Cikk) értelmében kizárólag a kiszolgáltató Szerződő Felet illetik.
(3) Azt, hogy valamely irat az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alá esik-e, a jelen Egyezmény 14. Cikkében említett Vegyes Végrehajtó Bizottság állapítja meg.
A Magyar Királyság és a Szlovák Köztársaság között a közigazgatási iratok kiszolgáltatása tárgyában Budapesten az 1940. évi október hó 1. napján kelt Egyezmény, valamint az iratanyag kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában a Magyar Királyság és a Német Birodalom között Berlinben, az 1940. évi július hó 17. napján kelt Egyezmény alapján kicserélt iratanyagból azokat az iratokat, amelyeket a jelen Egyezmény értelmében a másik Szerződő Fél részére kell kiszolgáltatni, a Vegyes Végrehajtó Bizottság választja ki.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a 2–5. Cikkekben említett iratanyagon kívül kölcsönösen kiszolgáltatnak egymásnak területükön levő olyan iratokat is, amelyeket a közigazgatási iratok kiszolgáltatása tárgyában Budapesten, az 1927. évi június hó 3. napján kelt magyar–csehszlovák Megállapodás alapján ki kellett volna szolgáltatni, azonban kiszolgáltatásuk nem történt meg. Amennyiben az ilyen iratok tekintetében a jelen Egyezmény Függelékei másként nem rendelkeznek, a jelen cikk alapján általában azokat az iratokat kell kiszolgáltatni, amelyeknek kelte óta az 1945. évi április hó 4. napjáig 32 év még nem telt el. A régebbi keletű iratokról az őrző Fél a másik Fél megkeresésére a költségek megtérítése ellenében másolatokat köteles kiszolgáltatni.
Iratanyag alatt értendők a 2–6. Cikkek rendelkezései alá eső
1. ügyiratok (beadványok, jelentések, fogalmazványok, ügyiratokba foglalt hivatalos nyilatkozatok és vélemények, jegyzőkönyvek, esetleg még el nem intézett ügydarabok stb., ideértve bárminő természetű valamennyi mellékleteiket, tekintet nélkül arra, hogy ezek kézírással vagy más módon készültek);
2. lajstromok, nyilvánkönyvek vagy hivatalos könyvek, úgymint telekkönyvek, vízikönyvek, cégjegyzékek, bánya- és vasút telekkönyvek, tartalomjegyzékek, tárgyjegyzékek, iktatókönyvek, mutatókönyvek, számadási könyvek, számviteli segédkönyvek, statisztikai táblázatok stb.;
3. tervek, térképek, rajzok, tervezetek, felvételek, negatívok, vázlatok, dombortervek, tanulmányok, munkatervek, leírások, esetleg meglévő másolatok, oleátamatricák, alumínium-lemezek stb.;
4. hivatalos okiratok és okmányok (mindenféle okmányok, úgymint alapítólevelek, köz- vagy magánszerződések, engedélyokiratok, átvételi feltételek, bizonyítványok, számadások és számadási mellékletek stb.;
mindezek teljes egészükben és tekintet nélkül arra, hogy milyen anyagból vannak.
A Szerződő Felek a ténylegesen felmerült költségek megtérítése ellenében megkeresésre kötelesek kiszolgáltatni azokat a terveket és kivitelezésre szánt tervezetekre vonatkozó mindazt az anyagot, amelyet a saját állami, megyei, járási, városi, községi és egyéb közhivatalaik dolgoztak ki vagy szereztek be, amennyiben ezek a tervek, illetőleg tervezetek kizárólag a megkereső Szerződő Fél területén valósítandók meg.
Külön kérelemre ki kell szolgáltatni az olyan iratokat is, amelyek előiratai a 2–6. Cikkek alapján eredetiben kiszolgáltatott iratoknak.
(1) Amennyiben a Szerződő Felek – olyan a 6. Cikkben említett iratoknál régebbi keletű – iratok és okiratok eredetiben való kiszolgáltatását igénylik, amelyeknek jogokat létesítő vagy tanúsító jellegük van és az ezekből létesült jogviszonyok még fennállanak, vagy még jelentőségük van, a Szerződő Felek központi hatóságai ezeknek kiszolgáltatásában esetről-esetre fognak megegyezni.
(2) Ha az átadásra kerülő iratanyagról másolatok vagy másodlatok találhatók, azok visszatarthatók.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy egymásnak kölcsönösen egyszerű vagy hitelesített másolatokat, közigazgatási és nyilvánkönyvekből pedig kivonatokat adnak a jelen Egyezmény rendelkezései szerint kiszolgáltatandó arról az iratanyagról, amely egyszersmind a birtokban levő Szerződő Fél közigazgatására vagy bíráskodására is vonatkozik és amelyet ez a Szerződő Fél a jelen Egyezmény alapján nem köteles másik Szerződő Félnek kiszolgáltatni.
(2) Ezeket a másolatokat az igénylő Szerződő Fél kérelmére a másolási költségek megtérítése ellenében, egyebekben hitelesítési díj-, illeték- és bélyegmentesen kell kiállítani. A másolatok hitelesítését a kiszolgáltató hatóság végzi. A költségek megállapítása a Szerződő Felek egyes közigazgatási ágainak meghatalmazottai által kötendő külön megegyezés alapján fog történni. A végelszámolást az iratcsere lebonyolítása után az egyes közigazgatási ágak egymás között eszközlik.
(3) Ha másolatok készítése nem volna célszerű, a kiszolgáltató Szerződő Fél a másik Szerződő Fél megkeresésére eredetiben bocsáthatja rendelkezésre az iratanyagot, mégpedig visszaszármaztatás kötelezettségével. A visszaküldés határidejét a Szerződő Felek központi hatóságai esetenként határozzák meg.
Az előbbi cikkek értelmében kiszolgáltatandó iratanyag eltávolítása eredeti őrzési helyéről, a közigazgatási vagy bírósági irattárakból, úgyszintén besorozása vagy elhelyezése levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban stb. nem mentesít a kiszolgáltatás kötelezettsége alól, ha ez az iratanyag a kiszolgáltató Fél területén van.
(1) A 2–6. Cikkekben megjelölt iratanyag kiválasztásához a Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépése után nyomban hozzáfognak.
(2) Mindkét Szerződő Fél köteles az általa kiválasztott iratanyagról a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónap alatt a másik Fél részére jegyzéket átadni.
(3) Mindkét Szerződő Fél jegyzéket nyújthat át azokról az iratokról, amelyekre elsősorban szüksége van. Ezeket az iratokat haladéktalanul ki kell szolgáltatni.
(1) Az iratanyag kölcsönös kicserélését a Szerződő Felek érdekelt központi hatóságainak képviselőiből alakult Vegyes Végrehajtó Bizottság végzi. A Bizottság tagjainak nevét a jelen Egyezmény hatálybalépése után két hónapon belül a Szerződő Felek egymással diplomáciai úton közlik. A Bizottság tagjait saját központi hatóságaik igazolványokkal látják el, amelyeket a másik szerződő Fél külügyminisztériuma láttamoz.
(2) Az átadás a másik Szerződő Fél érdekelt központi hatóságának az (1) bekezdésben megjelölt Bizottságban helyetfoglaló képviselője kezéhez legkésőbb a jegyzékek közlésétől számított hat hónap alatt történik.
(3) Az iratanyag átadásának helyeit az (1) bekezdésben megjelölt Bizottság állapítja meg.
(1) A rendelkezésre álló iratanyagot költségmentesen és hiánytalanul kell kiszolgáltatni.
(2) Az átvett iratanyag elszállításáról az átvevő Szerződő Fél saját költségén gondoskodik. Kivitele vámtól és mindennemű illetéktől mentes. A kiszolgáltató Szerződő Fél az elszállításhoz minden lehető könnyítést megad. Az iratok behozatala, illetőleg a kivitele a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a Csehszlovák Nemzeti Bank vagy más hatóság külön engedélye nélkül történik.
(3) Az átvétellel és az ellenőrzéssel megbízott személyek költségeit az átvevő Szerződő Fél viseli.
(1) Az iratanyag átvételét az iratjegyzéknek azon a példányán kell elismerni, amely az átadónál marad. Az átvételről szóló záradékban fel kell tüntetni azoknak az iratoknak az ügyszámait is, amelyeknek átvétele bármely oknál fogva nem történt meg.
(2) Ha hiányok állapíthatók meg, a 14. Cikk (2) bekezdésében megjelölt személyek a 22. Cikk figyelembevételével a kiszolgáltatandó anyag kiegészítését kívánhatják.
A kiszolgáltatandó iratanyag átvételével és ellenőrzésével megbízott Vegyes Végrehajtó-bizottsági tagoknak és egyéb közegeknek kötelessége a legszigorúbb hivatalos titoktartás.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény és a Függelék rendelkezései értelmében kiszolgáltatandó iratanyagot az Egyezmény végleges végrehajtásáig mostani állapotában megőrzik.
Indokolt esetben egyes iratok megküldését a jelen Egyezmény végrehajtása előtt is lehet kérni. Az ilyen kérést lehetőleg soronkívül kell teljesíteni, ha az őrző Szerződő Fél a kért iratot a jelen Egyezmény és a Függelék rendelkezései szerint kiszolgáltatni köteles.
(1) A közigazgatás egyes ágainak rendelkezésére álló iratok kiszolgáltatásáról szóló I–XXII. Függelékek a jelen Egyezmény kiegészítő részét alkotják.
(2) Amennyiben a Függelékek eltérő rendelkezéseket nem tartalmaznak, vagy valamely közigazgatási ág iratanyagának kölcsönös kicserélését valamely Függelék nem szabályozza, a jelen Egyezmény általános rendelkezései irányadók.
Amennyiben a jelen Egyezmény alapján kiszolgáltatandó iratanyag harmadik állam közigazgatására vagy bíráskodására is vonatkozik, az iratanyag az átadó Szerződő Félnél marad mindaddig, amíg az érdekelt államok az iratanyag átadásáról egyezményt nem kötnek. Az ilyen iratanyag tekintetében addig a 11. Cikk szerint kell eljárni.
A jelen Egyezmény értelmében fennálló kiszolgáltatási kötelezettség csak a meglévő iratanyagra vonatkozik. Elveszett vagy megsemmisült iratanyag pótlása vagy azért kártalanítás nem követelhető.
Ha a jelen Egyezmény végrehajtása során a Vegyes Végrehajtó Bizottság valamely kérdésben nem tud dönteni, akkor a két Szerződő Fél által az iratcsere rendezésére alakított Külön Vegyes Bizottság dönt.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak az őrizetükben lévő azokat a bírósági, gyámpénztári, közigazgatási és pénzügyi letéteket, amelyekre vonatkozó iratok a jelen Egyezmény szerint a másik Szerződő Felet illetik.
(2) Iratok hiányában is kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak azokat a letéteket, amelyekről megállapítható, hogy azokat az 1945. évi április hó 4. napja előtt olyan bíróság vagy más hatóság vagy hivatal vette letétbe, amelynek székhelye a másik Szerződő Fél területén van.
(3) A jelen Egyezmény rendelkezései szempontjából bírósági letéteken elnöki vagy bírói letétben kezelt értékeket kell érteni.
A 24. Cikk rendelkezései nem vonatkoznak azokra a közigazgatási, gyámpénztári és pénzügyi letétekre, amelyek tekintetében az igényjogosult olyan személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye annak a Szerződő Félnek területén van, amelyiknek a területén a letétet őrzik. Igényjogosult ebből a szempontból az a személy, aki a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában a letéttel rendelkezni jogosult.
A Szerződő Felek nem szolgáltatják ki a bírósági, gyámpénztári, közigazgatási vagy pénzügyi letétekben lévő
a) készpénzt, nyersaranyat, valutát és devizákat,
b) az olyan értékpapírokat, amelyeket saját maguk vagy a területükön székhellyel bíró közjogi vagy magánjogi személyek bocsátottak ki,
c) a területükön lévő pénzintézetek vagy vállalatok által kibocsátott betétkönyveket, (betétlapokat),
d) zálogleveleket, kezességi nyilatkozatokat, garancialeveleket, kezességet megtestesítő vagy egyéb okiratokat, amelyek kibocsátójának lakóhelye vagy székhelye saját területükön van.
Elveszett vagy megsemmisült letét pótlása vagy azért kártalanítás nem követelhető.
A letétek kiszolgáltatásán a jelen Egyezmény alkalmazása keretében a kormányhatóság részéről való kiszolgáltatást kell érteni. Ez a kiszolgáltatás nem érinti az érvényben lévő magánjog vagy közigazgatási jog szerint megítélendő azt a kérdést, hogy a letevőnek vagy más személynek mikor és mily feltételek mellett nyílik meg a joga arra, hogy a letét kiadását követelhesse.
A Szerződő Felek kötelesek a jelen Egyezmény alapján kiszolgáltatás alá kerülő letétekről az Egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a másik Szerződő Fél részére jegyzékeket átadni.
A 29. Cikkben említett jegyzékeken szereplő letéteknek behozatalához, illetve kiviteléhez szükséges külön engedélyt az illetékes magyar, illetve csehszlovák hatóságok vagy szervek kötelesek kiszolgáltatni. A kivitel, illetve behozatal vámtól és mindennemű illetéktől mentes.
A letétek kölcsönös átadását a jelen Egyezmény 14. Cikkében említett Vegyes Végrehajtó Bizottság végzi. A letéteket a 29. Cikkben említett jegyzékek kölcsönös kicserélésétől számított 6 hónap alatt kell átadni.
Ha a letétek átadása során a Vegyes Végrehajtó Bizottság valamely kérdésben nem tud dönteni, akkor a 23. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Szerződő Felek visszaadják egymásnak azokat a letéteket, amelyeknek kiszolgáltatása a jelen Egyezmény végrehajtása során a kiszolgáltatás alapjául szolgáló feltételek tekintetében tévedésen alapult.
A jelen Egyezmény megerősítésre nem szorul. Az Egyezmény aláírását követő hatvanadik napon lép hatályba.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak az Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Készült két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, amelyek közül mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Kelt Vysoké Tatryn, 1950. évi február hó 22. napján.
(Aláírások)
(1) A Magyar Népköztársaság kiszolgáltatja a Csehszlovák Köztársaságnak az alább felsorolt azokat az iratokat és munkarészeket, amelyek a magyar–osztrák államhatárnak arra a részére vonatkoznak, amely határrész csehszlovák–osztrák államhatárrá változott:
1. a háromszögelésre és sokszögelésre vonatkozó mérési jegyzőkönyveket,
2. a háromszögelésre és sokszögelésre vonatkozó számítási jegyzőkönyveket,
3. határtérképeket, azok másolatát, mérési vázlatokat, topográfiai határtérképeket.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt iratok és munkarészek a volt magyar–osztrák államhatárra vonatkozó munkarészek egységes egészébe tartoznak. Ezeket az iratokat és munkarészeket a IV. Függelék 2. Cikkében leírt elvek szerint kell szétosztani.
A Magyar Népköztársaság kiszolgáltatja a Csehszlovák Köztársaságnak a magyar–csehszlovák államhatárra vonatkozó alább felsorolt háromszögelési iratokat és munkarészeket:
1. a háromszögelési, sokszögelési pontok helyszínrajzi leírásait,
2. háromszögelési és sokszögelési pontok koordinátajegyzékét,
3. a háromszögelési hálózat átnézeti vázlatát.
A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen költségmegtérítés nélkül kiadják a magyar–csehszlovák államhatár közös helyreállításához és fenntartásához szükséges azoknak a munkarészeknek a másolatait (fénymásolatait), amely munkarészek a háborús események következtében az egyik Félnél elpusztultak, de a másik Félnél megvannak.
A Szerződő Felek bármelyike a másik Fél megkeresésére kiszolgáltatja azokra a személyekre vonatkozó állampolgársági és illetőségi iratokat és nyilvántartási kivonatokat, akik a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában a megkereső Szerződő Fél állampolgárai.
A Szerződő Felek kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a másik szerződő fél területén lévő népi közigazgatási testületek (magyar viszonylatban területi önkormányzatok) pénzügyi és gazdasági viszonyaira vonatkozó iratokat, okmányokat, nyilvántartásokat, illetve nyilvántartás-kivontokat. Így elsősorban:
1. költségvetéseket, zárszámadásokat és általában a számadási iratokat, okmányokat és nyilvántartásokat, illetve nyilvántartás-kivonatokat,
2. a népi közigazgatás testületeinek a Magyar Népköztársaság területén székhellyel bíró pénzintézetekkel szemben, illetve a területi önkormányzatoknak a Csehszlovák Köztársaság területén székhellyel bíró pénzintézetekkel szemben a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában ténylegesen fennálló kötelezettségeiről (terheiről) szóló iratok hiteles másolatát,
3. a népi közigazgatási testületek (magyar viszonylatban területi önkormányzatok) vagyonjogi ügyleteinek jóváhagyásáról szóló iratokat,
4. a közigazgatási letétekre vonatkozó iratokat.
A Magyar Népköztársaság kötelezi magát arra, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak kiszolgáltatja mindazt az iratanyagot, amely Dunacsun, Horváthjárfalu és Oroszvár községek közigazgatására vonatkozik, főleg azt az iratanyagot, amelyet a magyar szervek ezekből a községekből a Csehszlovák Köztársasághoz történt csatolásuk előtt elszállítottak, éspedig:
1. a községi képviselő-testületek határozatairól szóló jegyzőkönyveket 1880-ig visszamenőleg,
2. a községi költségvetéseket minden évről, kivéve az 1947/48. évit,
3. a zárszámadásokat minden évről, kivéve az 1944. évet,
4. a községi gazdálkodás számadási főkönyveit minden évről, kivéve az 1944. évet,
5. a községi fogyasztási adókról szóló 1947-es főkönyveket,
6. az ebadó kivetéséről szóló lajstromokat az 1946–1947. évről,
7. az újjáépítési közmunka főkönyveit és pénztári naplóit az 1946–1947. évről,
8. a kataszteri íveket,
9. az 1880-tól 1947-ig terjedő közigazgatási iktatókönyveket és egyéb nyilvántartásokat,
10. a postakönyveket 1880-tól 1947-ig,
11. az egész közigazgatási irattárat 1880-tól 1947-ig,
12. az említett községek készpénzeire vonatkozó okmányokat.
(1) Az anyakönyvek eredeti (első) és másodpéldányai azt a Szerződő Felet illetik, amelynek területéhez tartozik az 1945. évi április hó 4-én fennállott egész anyakönyvi kerület.
(2) Ha a Szerződő Felek államhatára az (1) bekezdésben meghatározott anyakönyvi kerületet kettészelte, az anyakönyvek eredeti (első) példányai azt a szerződő felet illetik, amelynek területén az anyakönyvi kerület székhelye van. A másodpéldányok a másik Szerződő Felet illetik.
Amennyiben az anyakönyvek eredeti (első) példányait az anyakönyvi kerület székhelyéről, vagy a másodpéldányokat az elhelyezésük helyéről (kerület, megye, thj. város stb.) a másik Szerződő Fél területére elszállították, az a Szerződő Fél, amelyiknek birtokában vannak, köteles azokat az 1. Cikk rendelkezéseinek megfelelően visszaszolgáltatni.
Ha a határ által kettészelt valamelyik anyakönyvi kerület anyakönyveinek eredeti (első) példánya, vagy másodpéldánya elveszett, illetőleg megsemmisült, az a Szerződő Fél, amely az előbbi cikk rendelkezéseinek megfelelően az eredeti, vagy másodpéldányokat őrzi, a másik Szerződő Fél kérelmére a birtokában lévő példányok szószerint egyező és hitelesített másolatait díj-, illeték- és költségmentesen kiszolgáltatja.
(1) Az előző cikkek rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az iratokra, okmányokra és jegyzékekre is, amelyek utólagos anyakönyvi bejegyzésekre és kiigazításokra vonatkoznak.
(2) A kiszolgáltatandó anyakönyvi eredeti (első) példánnyal ki kell szolgáltatni a vonatkozó betűrendes névmutatót is.
(1) A kiszolgáltatás tárgyát képezik az 1895. évi október hó 1. óta vezetett állami anyakönyvek és azokkal kapcsolatos egyéb iratok.
(2) Az 1–4. Cikkek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan egyházi (felekezeti) anyakönyvek másodpéldányainak kölcsönös kiszolgáltatására is, amelyek az 1868–1895. évekből származtak és olyan illetékes hatóságok (hivatalok) levéltárában őriztetnek, melyeknek illetékességi területét az államhatár kettészelte.
Az anyakönyvi iratanyag kiszolgáltatásának végrehajtása a Szerződő Felek belügyminisztériumainak közvetlen érintkezése útján történik.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy egymásnak kiszolgáltatják a földmérés és a földadókataszter alább felsorolt iratait és munkarészeit, ha ezek a másik Szerződő Fél területére vonatkoznak, és ha ezek a Szerződő Felek birtokában vannak.
Így különösen átadandók:
1. Felsőgeodéziai munkarészek, amelyek a Szerződő Felek területére vonatkoznak, továbbá olyan felsőgeodéziai adatok, amelyek bár az egyik Szerződő Fél területére vonatkoznak, de a két oldalon végzett geodéziai munkálatok kölcsönös összekapcsolására szükségesek.
2. Háromszögelési munkarészek, amelyek a Szerződő Felek területére vonatkoznak, továbbá azok a háromszögelési adatok (koordináták), amelyek a határsávban bármelyik oldalon végzett felmérésekhez és vetületi átszámításokhoz szükségesek.
3. Szintezési munkarészek, beleértve az elsőrendű nagyszabatosságú szintezést, a másodrendű szabatos szintezést, továbbá a harmad- és alacsonyabbrendű technikai célból végzett szintezés munkarészeit, akkor, ha azok a Szerződő Felek területére vonatkoznak. Átadják továbbá azokat a szintezési adatokat, amelyek bár csak az egyik Szerződő Fél területére vonatkoznak, de a két oldalon végzett elsőrendű nagyszabatosságú szintezési munkálatok összekapcsolására szükségesek.
4. Földmérési térképek (kataszteri térképek), beleértve az alacsonyabbrendű háromszögelés, sokszögelés mérésére, számítására vonatkozó iratokat, mérési vázlatokat, térképek nyomdai elkészítésére és sokszorosítására szolgáló oleátákat.
5. Általában minden térkép: konkrétuális felvétetek, tagosítási, úrbéri, legelő- és erdőkülönítés felosztási térképek és az ezzel kapcsolatos munkarészek.
6. Földadókataszteri alapmunkálatok, továbbá a földadó-nyilvántartás munkarészei, birtokvázlatok. Általában az ingatlankataszter elkészítésére szolgáló minden irat.
7. Légifelvételek anyaga (légi térképek, légi felvételek stb.).
8. Térképek sokszorosítására szolgáló nyomdai nyomólemezek.
(2) Az (1) bekezdés 1–6. és 8. pontjában felsorolt iratok, felmérési munkarészek és egyéb anyagok az elkészítésük időpontjára való tekintet nélkül átadandók.
(1) Az államhatár által kettészelt községek (területek) háromszögelési, felmérési és földadó-kataszteri munkarészeit a lehetőséghez képest kell megosztani (mérési vázlatokat, térképeket szelvények szerint, könyveket füzetek szerint stb.) és eredetiben kell kiszolgáltatni.
(2) A meg nem osztható munkarészek eredeti példánya azt a Szerződő Felet illeti, amelyikhez az illető munkarészben foglalt és átszelt terület nagyobbik része tartozik, a másik Szerződő Fél a munkarészek másolati (fénymásolati) példányát kapja meg. A másodlatot költségmegtérítés nélkül annak a Szerződő Félnek kell elkészítenie, amelyiknek a birtokában vannak az eredeti munkarészek.
Az államhatár által átszelt községekre (területekre) vonatkozó háromszögelési, felmérési és földadó-kataszteri munkarészeket csak akkor szabad megosztani, ha azok megosztása az eredeti munkarészek megsértése nélkül, az anyag mineműsége szerint lehetséges (térképek, mérési vázlatok, nyomdai nyomólemezek szelvények szerint, írásbeli munkarészek, füzetek, esetleg évfolyamok szerint stb. oszthatók meg).
Az olyan munkarészek esetében, amelyek harmadik állam területére is vonatkoznak, az a Szerződő Fél, amelyiknek a munkarészek birtokában vannak, költségmegtérítés nélkül kiszolgáltatja a másik Félnek a munkarészek olyan másolatát, amely a másik Szerződő Fél területére vonatkozik.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az olyan földmérési és földadó-kataszteri munkarészeket, amelyeket a háborús események folytán elhurcoltak és amelyek ezideig még nem kerültek vissza, visszaszerzésük után egymásnak az előző cikkek rendelkezéseinek megfelelően később is kiszolgáltatják.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy egymásnak kiszolgáltatják azt a pénzügyi (adóügyi) iratanyagot, amely a területükön van és a másik Szerződő Fél területére, illetve a területén lakó adózókra vonatkozik.
Ezek szerint kölcsönösen kiszolgáltatják az alább felsorolt adókra, illetékekre és egyéb közszolgáltatásokra vonatkozó összes iratanyagot:
1. földadó,
2. házadó,
3. jövedelem-, vagyon- és keresetiadó,
4. társulatiadó, társulati vagyonadó és tantiemadó,
5. alkalmazottak kereseti adója,
6. forgalmi és fényűzési adó,
7. vízszabályozási járulék,
8. a felsorolt adókra és egyéb közszolgáltatásokra vonatkozó és a pénzügyi hatóságok és hivatalok őrizetében lévő adócsalási és jövedéki kihágási iratok,
9. községi adófőkönyvek,
10. az együttesen kezelt közadók számfejtőkönyvei, II. Kerületi sommásszámlák,
11. az együttesen kezelt közadók számfejtőkönyvei, I. Községi számlák,
12. kezelési költségtérítmények és egyéb bevételek számfejtőkönyvei,
13. számadások az egyenesadókról,
14. adóbeszedési naplók,
15. az együttesen kezelt közadók kerületi alnaplói,
16. nyilvántartások a köztartozások behajtása végett indított ingatlan-végrehajtásokról,
17. nyilvántartások az adóhátralékok telekkönyvi be- és kikebelezéséről,
18. forgalmi és fényűzési adók főkönyvei,
19. forgalmi és fényűzési adók naplói,
20. nyilvántartások a forgalmi és fényűzési adóköteles vállalkozókról,
21. illetékhátralékokra vonatkozó számfejtőkönyvi kivonatok,
22. illetékkiszabási iratok,
23. illetékegyenérték-nyilvántartások vonatkozó részei,
24. az 1940–1950. évre vonatkozó illetékegyenérték előírás számfejtőkönyvi kivonatai;
25. illetékegyenértékre vonatkozó kiszabási iratok.
Amennyiben a felsorolt főkönyvek, számfejtőkönyvek és nyilvántartások stb. úgy az egyik, mint a másik Szerződő Fél területén lakó személyekre, vagy a területén lévő adótárgyakra vonatkoznak, a Szerződő Felek a könyveknek és nyilvántartásoknak csak a másik Szerződő Fél területén lakó személyekre, illetve a másik Szerződő Fél területén lévő adótárgyakra vonatkozó kivonatát (másolatát) szolgáltatják ki.
A Magyar Népköztársaság kiszolgáltatja a Csehszlovák Köztársaságnak a következő iratokat:
1. az együttesen kezelt közadók 1947. évi főkönyveit,
2. az együttesen kezelt közadók 1945–1947. évi beszedési naplóját,
3. az 1946–1947. évi búzaföldadó főkönyveit,
4. az 1946–1947. évi terménynaplókat,
5. az 1946–1947. és 1947–1948. évi búzaföldadó (pót) főkönyveit,
6. az 1946–1947. évi, a búzaföldadó (pót) főkönyvekhez tartozó terménynaplókat,
7. az illetményadó főkönyveit a hozzájuk tartozó kimutatásokkal, jegyzékekkel és iratokkal, valamint az erre az adóra vonatkozó és eddig elintézetlen fellebbezéseket, kérvényeket, panaszokat és az 1945., 1946. és 1947. évi iratokat;
8. a házadóra vonatkozó iratanyagot, az összes kivetési lajstromokat, valamint az ideiglenes és állandó házadó-mentességi jegyzékeket a megfelelő 1945., 1946. és 1947. év iratokkal,
9. az 1945., 1946. és 1947. évi összes egyenesadókra és forgalmi adókra vonatkozó bevallásokat, kivetési iratokat, fellebbezéseket, kérvényeket, panaszokat és egyéb beadványokat,
10. a forgalmi és fényűzési adók 1945., 1946, és 1947. évi számlakönyveit,
11. az illetékkiszabás alapjául szolgáló összes iratokat, beleértve a még ki nem szabott illetékekre vonatkozó iratokat is,
12. az illetékszámfejtő könyveknek az említett községekre és a kiegyenlítetlen tételekre vonatkozó kivonatait az összes iratokkal együtt,
13. haláleset-felvételi íveket és a pénzügyi hatóságokat illető hagyatéktárgyalási jegyzőkönyveket,
14. az illetékegyenértékre vonatkozó összes iratokat (illetékegyenérték-nyilvántartás, illetékegyenérték-számfejtőkönyvek kivonatait).
A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak:
1. azoknak a közszolgálati alkalmazottaknak szolgálati viszonyaira és illetményügyeire vonatkozó összes iratokat, akik a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáig az egyik Szerződő Fél közszolgálatába kerültek és megelőzően a Szerződő Felek valamelyikének közszolgálatában állottak;
2. azoknak a közszolgálati nyugdíjasoknak és kegydíjasoknak a szolgálati viszonyaira és illetményügyeire vonatkozó összes iratokat, akik az egyik Szerződő Fél részéről nyugdíjban (nyugdíjelőlegben) vagy kegydíjban részesültek s a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában nyugdíjukat (nyugdíjelőlegüket) vagy kegydíjukat a másik Szerződő Fél folyósítja;
3. az (1)–(2) bekezdésben megjelölt személyek özvegyeire, ellátási illetményekre jogosult árváira vagy egyéb hátramaradottaira vonatkozó iratokat.
Az 1. Cikk rendelkezései nem vonatkoznak az abban említett olyan személyeknek irataira, akikről a jelen Egyezmény VII. és XI. Függelékei rendelkeznek.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a birtokukban lévő mindazokat az iratokat, építési terveket, vázlatokat, adásvételi, ajándékozási és csereszerződéseket, kisajátítási határozatokat és telekkönyvi végzéseket, amelyek a másik Szerződő Fél területén lévő állami és egyéb közületi épületekre vagy más ingatlanokra vonatkoznak.
A megjelölt anyag kiszolgáltatása a két Szerződő Fél által erre külön meghatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni. A kiszolgáltatás megkönnyítése céljából a vonatkozó anyagról részletes jegyzékeket kell kölcsönösen közölni. Egyébként a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják és véglegesen átengedik egymásnak a jelen Egyezmény hatálybalépéséig keletkezett alább megjelölt iratanyagot, amennyiben az a területükön feltalálható és a másik Fél jelenlegi területére vagy állampolgáraira vonatkozik;
1. a községi (városi) katonai összeírási lajstromokat és az ezzel összefüggő segédleteket;
2. az állításköteles személyek lajstromait, valamint az erre vonatkozó katonai nyilvántartó könyveket és az ezekkel összefüggő segédleteket;
3. a sorozási iratokat (lajstromok, sorozási névjegyzékek, avatási jegyzőkönyvek stb.) és mindazoknak katonai személyi okmányait, akik az egyik Szerződő Fél hadseregében katonai szolgálatot teljesítettek és utóbb lettek a másik Szerződő Fél állampolgárává;
4. azokat az iratokat, amelyek a besorozottak és szolgálatot teljesítők részére a szolgálat megkezdésének bármily (tanulmányi stb.) címen engedélyezett elhalasztására, megrövidítésére (a családfenntartókat, öröklött mezőgazdaságok tulajdonosait, a lelkészeket, lelkészjelölteket illető és egyéb kedvezményekre) vonatkoznak, valamint az azokhoz tartozó mellékleteket (feljegyzéseket és nyilvántartásokat stb.);
5. a katonai szolgálatot teljesítettekről készült anyakönyvi lapokat és azok mellékleteit;
6. a törzskönyveket, illetőleg a kiképzett katonai személyekről szerkesztett katonai nyilvántartó lapokat és az azokhoz tartozó betűsoros névmutatókat;
7. a tisztek, valamint a rangosztályba besorolt vagy be nem sorolt egyéb katonai tisztviselők, tiszthelyettesek és egyéb havidíjasok minősítési okmányait;
8. a hadkiegészítő hatóságok (parancsnokságok) irat- és nyilvántartási anyagát;
9. a hadkiegészítő hatóságok (parancsnokságok) által a tartalékosokról vezetett nyilvántartási lajstromokat (jegyzőkönyveket) és a nyugállományban lévő tisztekről (tisztviselőkről), tiszthelyettesekről, egyéb havidíjasokról és bármely címen ellátásban maradt legénységi személyekről vezetett nyilvántartásokat,
10. a községek (városok) által a tartalékosok, póttartalékosok, valamint tartós szabadságon lévő katonai személyek tartózkodási helyéről vezetett nyilvántartásokat;
11. a lakosságnak katonai szolgálatot teljesítő tagjairól készült és a katonai parancsnokságok őrizetében lévő személyi lapokat, erkölcsi bizonyítványokat, úgyszintén a katonai személyi iratokat, ideértve a volt közös hadsereg és a volt honvédség tagjainak régi katonai személyi és felülvizsgálati iratait;
12. azoknak a hivatásos tiszteknek (tisztviselőknek), tiszthelyetteseknek, valamint a hivatásos és továbbszolgáló legénységnek személyi lapjait és iratait (katonai személyi, becsületügyi, fegyelmi és egyéb iratokat), valamint nyilvántartási adatait, akik a magyar, illetve csehszlovák néphadseregben szolgáltak és akik megszerezték a másik Szerződő Fél állampolgárságát;
13. azoknak a hivatásos tiszteknek (tisztviselőknek), tiszthelyetteseknek, valamint a hivatásos és továbbszolgáló legénységnek személyi lapjait és iratait (katonai személyi, becsületügyi, fegyelmi és egyéb iratokat), valamint nyilvántartási adatait, akik a magyar, illetőleg csehszlovák néphadsereg nyugállományához és szolgálaton kívüli állományához tartoztak és megszerezték a másik Szerződő Fél állampolgárságát;
14. a 11–13. pontban említett személyek hátramaradottjainak ellátási jogigényével kapcsolatos valamennyi iratot;
15. a 12–13. pontokban megjelölt személyekre vonatkozó kiszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a magyar, illetve a csehszlovák néphadsereg tartalékos állományára is;
16. a 11., 12., 13. és 15. pontokban említett személyek olyan tárgyú iratait is ki kell szolgáltatni, melyek a megjelölt személyek szolgálata alatt, vagy szolgálaton kívül munka- (kereső) képességében beállott fogyatkozásra, vagy egészségromlásra vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy az állammal szemben akár rokkantellátás, akár más címen fennálló igényük megállapíttatott-e, vagy sem;
17. a katonai kórházaknak azt az iratanyagát, amely az előbbi pontokban említett személyekre vonatkozik;
18. a Szerződő Felek jelenlegi területével kapcsolatos katonai építkezések terveit, különféle műszaki munkálatokkal kapcsolatos helyszínrajzokat, alaprajzokat, metszeteket és vázlatokat, valamint az épületek bérletére vonatkozó szerződéseket és minden más szerződést, amelyet katonai igazgatás kötött;
19. a katonai ingatlanok nyilvántartását;
20. a vasúti vonalparancsnokságok és a katonai vasúti szolgálat egyéb szerveinek iratanyagát;
21. az alább felsorolt régi térképanyagot, azaz:
a) a régi bécsi és budapesti geodéziai alapokmányokat,
b) a régi bécsi és budapesti szerkesztési okmányokat,
c) a régi bécsi és budapesti háromszögelési pontok helyszínrajzi leírását,
d) a régi bécsi és budapesti szerkesztési számításokat és egyéb adatokat,
e) a régi bécsi eredeti 1:25 000 és 1:75 000 mértékű rajzokat az összes mellékletekkel, valamint az eredeti 1:10 000 és 1:50 000 mértékű rajzokat;
22. a háromszögelési munkálatok számítási munkarészeit és eredményeit, amelyek egyrészt a Szerződő Felek jelenlegi területére (ideértve Dunacsun, Horváthjárfalu és Oroszvár községek területét is), másrészt ezzel a területtel határos terület sávjára vonatkoznak olyan szélességben, hogy az magában foglalja valamennyi környező kapcsolatos mérést, azaz:
a) a háromszögelési pontoknak a térképen való berajzolását,
b) a pontok koordinátáinak és tenger feletti magasságának jegyzékét,
c) a pontok topográfiai leírását,
d) a trigonometriai hálózat irányméréseiről készült vázlatot;
23. a Szerződő Felek katonai földrajzi, illetőleg katonai térképészeti intézete által a 22. pontban körülírt területi kiterjedésben végzett szintezési munkálatok eredményeit, azaz:
a) a szintezési vonalaknak a térképbe való berajzolását,
b) a tengerszint feletti magassági pontok és szintezési jelek jegyzékét topográfiai leírásukkal együtt;
24. a 22. pont szerinti területi terjedelemben végzett sűrítési munkálatok eredményeit, azaz:
a) a sűrítési állandósított (szilárd) pontoknak a térképbe való berajzolását,
b) azok koordinátáinak és tenger feletti magassági pontjainak jegyzékét,
c) topográfiai leírását;
25. az alapvonalmérés, valamint az asztronómiai, geofizikai és geomagnetikus mérések eredményeit a 22. pont szerinti terület terjedelmében;
26. a többi munkálatokat éspedig:
a) az új mérések eredetijét valamennyi mértékben (a kataszteri térképeket kivéve) az összes mellékletekkel,
b) mindennemű helyesbítő mérés eredetijét,
c) mindennemű légifelvételt, fototerveket;
27. a kartográfiai és reprodukciós anyagot (nyomólemezeket);
28. a 23–24. pontokban felsorolt iratanyaggal kapcsolatos valamennyi számítási munkálatokat;
29. abban az esetben, ha a 21–23. pontokban felsorolt számítási munkarészek az államhatár által osztottak, akkor a Szerződő Felek közül az kapja meg az eredeti példányt, amelyiknek területére a nagyobbik rész esik. Ellenkező esetben fénymásolatokat kell kiszolgáltatni.
1. A határőrizet iratanyag kölcsönös kiszolgáltatását illetően a XI. számú Függelék tartalmaz intézkedéseket.
2. A katonai bűnügyi iratok [ideértve a volt csendőrség tagjainak bűnügyi iratait és a tábori (harctéri) és a hátországi bíróságok katonai iratait] kiszolgáltatását illetően a VIII. számú Függeléknek a bűnügyi iratokra vonatkozó rendelkezései irányadók.
A katonai hatóságok minden egyéb iratanyagát illetően a jelen Egyezmény általános rendelkezései irányadók.
Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a másik Fél meghatározott – akár katonai, akár polgári személyeket érintő megkeresésére – kiszolgáltatja a személyazonosság megállapítására szolgáló adatokkal együtt azokat a jegyzékeket és feljegyzéseket, melyek az első és második világháború alatt történt hadiesemények következtében elhalt és mostani területén eltemetett személyekre vonatkoznak, akiknek utolsó lakhelye, vagy ha az ismeretlen, születési helye a másik Szerződő Fél területén van. Kiadják egymásnak olyan iratoknak a másolatát, amelyek azoknak az elhunytaknak a számáról és sírjuk helyéről készültek, akiket személyazonosságuk megállapítása nélkül temettek el.
A Szerződő Felek az olyan polgári peres és perenkívüli ügyekben, valamint bűnügyekben keletkezett iratokat, amelyekben az eljárás az Egyezmény hatálybalépésének napján folyamatban van, a 2–5. Cikkekben megállapított módon szolgáltatják ki.
(1) Ha mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint az eljárásra a másik Szerződő Fél bírósága kizárólagosan illetékes, az első fokú, valamint a felsőbíróságok polgári ügyiratait minden további alakiság mellőzésével a másik Szerződő Fél részére ki kell szolgáltatni; kizárólagosan illetékesnek azt a bíróságot kell tekinteni, amelynek el kellett volna járnia akkor, ha az eljárást a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján indították volna meg.
(2) Az ügyiratok kiszolgáltatása megtagadható olyan polgári ügyekben, amelyek kizárólag a belföldi bíráskodás joghatósága alá tartoznak (pl. személyi állapotot tárgyaló ügyek).
(1) Ha kizárólagos illetékesség megállapítva nincsen, a 2. Cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés épségben tartása mellett a következőképpen kell eljárni:
a) a peres felek, illetőleg az érdekeltek egybehangzó kérelmére az ügyiratot tárgyalás nélkül ki kell szolgáltatni a másik Szerződő Fél területén lévő annak a bíróságnak, amelyet az említett személyek kérelmükben megjelöltek, feltéve, hogy ez a bíróság szintén illetékes;
b) mindegyik peres fél, illetőleg érdekelt külön is kérheti a kiszolgáltatást a másik Szerződő Fél területén levő ugyanolyan fokú bíróság részére, ha az illetékes volna az eljárásra abban az esetben, ha az ügyét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján indították volna meg, a kérelem nem teljesíthető, ha a kiszolgáltatást az ellenfél ellenzi és a birtokban levő Szerződő Fél területén is van illetékes bíróság.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet írásban vagy szóban akár az eddig eljárt bíróságnál, akár annál a bíróságnál lehet előterjeszteni, amely előtt az eljárás a jelen Egyezmény értelmében folytatható. Az utóbbi esetben erről haladéktalanul értesíteni kell azt a bíróságot, amely előtt az ügy folyamatban van.
(3) Egybehangzó kérelem hiányában a peres feleket meg kell hallgatni. Ennek az eljárásnak a költségeit az ügyben felmerült költségeknek kell tekinteni.
(4) A kérelem az Egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt terjeszthető elő.
(5) Az iratok kiszolgáltatására vonatkozó kérelem tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak helye nincsen.
(1) A hagyatéki ügyekben, csődügyekben, csődönkívüli kényszeregyezségi, illetőleg egyezségi ügyekben a bírósági ügyirat kiszolgáltatása megtagadható, ha belföldön olyan hagyatéki vagyon, csődvagyon, illetőleg olyan csődönkívüli kényszeregyezség vagy egyezség alá eső vagyon van, amely tekintetében a belföldi bíróságok illetékesek eljárni.
(2) Hagyatéki iratok kiszolgáltatásának megtagadása esetében hiteles másolatot kell kiszolgáltatni a másik Szerződő Fél részére a haláleset-felvételi ívről, az esetleges leltárról és hagyatékátadó végzéséről abban az esetben, ha olyan hagyatéki vagyon is van, amely tekintetében a másik Szerződő Fél bírósága az eljárásra szintén illetékes.
(3) A hagyatéki iratokkal együtt ki kell szolgáltatni a hagyatéki bíróságnál őrzött eredeti végrendeletet, végrendeletről készült másodlatot, úgyszintén a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet és az ilyen tanúk által csatolt feljegyzést is. Hagyatéki iratok kiszolgáltatásának az (1) bekezdés értelmében való megtagadása esetében az ilyen végrendeletről, másodlatról, jegyzőkönyvről, illetőleg feljegyzésről hiteles másolatot kell kiszolgáltatni.
(1) Az első fokú, valamint felsőbíróságok bűnügyi iratait minden további alakiság nélkül ki kell szolgáltatni a másik Szerződő Félnek, ha
a) a terhelt annak az államnak a polgára, amelynek részére az iratot ki kell szolgáltatni és annak a területén tartózkodik;
b) a terhelt annak az államnak a polgára, amelynek részére az iratot ki kell szolgáltatni, valamely harmadik állam területén tartózkodik és a bűncselekményt az iratokat kiszolgáltató állam területén kívül követte el;
c) a terhelt a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára, valamely harmadik állam területén tartózkodik, a bűncselekményt pedig annak az államnak a területén követte el, amelynek részére az iratokat ki kell szolgáltatni, ez utóbbi esetben megtagadható az iratok kiszolgáltatása akkor, ha a terhelt abban az államban tartózkodik, amelynek állampolgára.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha az eljárás jogerős ítélettel ugyan befejezést nyert, azonban az ítéletet még nem hajtották végre.
(3) A bűnügyi iratok kiszolgáltatása megtagadható abban az esetben, ha nemzetközi szerződés vagy a fennálló gyakorlat értelmében kiadatásnak helye nincsen.
(4) A bűnügyi iratokkal együtt ki kell szolgáltatni a bűnjeleket is.
Ha az eljárás az Egyezmény hatálybalépésének napjáig jogerős befejezést nyert, a Szerződő Felek a kiszolgáltatás feltételeinek fennforgása esetében is az ügyiratokat csak a másik Szerződő Fél esetről-esetre előterjesztett külön kérelme alapján szolgáltatják ki.
Ha azok az ügyiratok, amelyeket az 1–6. Cikkek értelmében a másik Szerződő Fél részére ki kellene szolgáltatni, olyan ügyekre is vonatkoznak, amelyek a hazai bíróság előtt folyamatban levő üggyel tárgyilag összefüggnek, az iratok kiszolgáltatása megtagadható, azonban az iratokról a másik Szerződő Fél megkeresésére hiteles másolatokat kell kiszolgáltatni.
Az 1–6. Cikkekben említett iratokat abban az esetben is ki kell szolgáltatni, ha azok egészben vagy részben valamely eljárás lebonyolítása végett kiküldött vagy megkeresett bírónál, illetőleg egyéb bírói megbízatás alapján eljáró személynél, közjegyzőnél vagy más hatóságnál (hivatalnál) vannak.
(1) A Szerződő Felek kiszolgáltatják egymásnak a Magyar Királyság és a Szlovák Köztársaság között a közigazgatási iratok kiszolgáltatása tárgyában Budapesten az 1940. évi október hó 1. napján kelt Egyezmény végrehajtásának keretében a másik Szerződő Fél részére átadott büntetőlapokat (nyilvántartásokat).
(2) Az (1) bekezdésben említett eseten kívül a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó büntetőlapok (nyilvántartások) kicserélése a Szerződő Felek esetről-esetre előterjesztett kérelme alapján történik.
(3) A Szerződő Felek külön kérelem nélkül szolgáltatják ki azokat a büntetőlapokat (nyilvántartásokat), amelyek a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a lakosságcsere tárgyában Budapesten, az 1946. évi február hó 27. napján kelt Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél területére áttelepült személyekre vonatkoznak.
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainál (hatóságainál) őrzött azokat a telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket) és térképeket, amelyek egész terjedelmükben a másik Szerződő Fél területén fekvő ingatlanokra vonatkoznak, keletkezésük időpontjára való tekintet nélkül ennek a Félnek eredetiben kell kiszolgáltatni.
(2) Ha valamely telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) és térkép olyan ingatlanokra vonatkozik, amelyek mindkét Szerződő Fél területén, vagy a másik Szerződő Fél és egy harmadik állam területén feküsznek, az a Szerződő Fél, amelynek területén működő bíróság (hatóság) ennek a telekkönyvi betétnek (telekjegyzőkönyvnek) vagy térképnek őrzésére hivatva van, erről a másik Szerződő Fél részére hiteles másolatot köteles adni.
(3) A másolatok (térképmásolatok) készítéséhez olyan papírt kell használni, hogy a bejegyzéseket szakszerűen lehessen folytatni.
(1) A telekkönyvi betétekkel (telekjegyzőkönyvekkel) egyidejűleg ki kell szolgáltatni mindazokat az iratokat is, amelyek az illető telekkönyvi betétekben (telekjegyzőkönyvekben) foglalt bejegyzésekre vonatkoznak. Ki kell szolgáltatni különösen a következő iratokat és okiratokat: beadványokat és azok mellékleteit, jelentéseket, bírói határozatokat, kézbesítési bizonyítványokat, az ingatlanokra vezetett végrehajtásra vonatkozó ügyiratokat és okiratokat, telekkönyvi helyszínelésre vonatkozó iratokat, telekkönyvi betétszerkesztésre vonatkozó iratokat, telekkönyvek kiigazítására, átalakítására vagy átvitelére vonatkozó ügyiratokat, telekkönyvi póthelyszínelési munkálatokat, a telekkönyvi térképekkel együtt, telekkönyvi részletlajstromokat, a tulajdonosok névjegyzékét, névmutatót, telekkönyvi kezelési ügyiratokat, ideértve a telekkönyvi okiratgyűjteményeket, iktató- és kiadókönyveket, irattári sorkönyveket, telekkönyvi másolatok megrendeléséről vezetett könyveket és határidőnaplókat.
(2) Az okiratokat abban az esetben is eredetiben kell kiszolgáltatni, ha azokat kötetekben kezelik.
(3) Annak a Félnek azonban, akit a fent említett iratanyag kiszolgáltatásának kötelezettsége terhel, jogában áll az eredeti iratok kiszolgáltatása helyett a másik Szerződő Fél kívánságára hiteles másolatokat készíttetni, ha azok a saját területén fekvő ingatlanokra is vonatkoznak.
(4) Ha az átvevő Szerződő Fél a másolat kiszolgáltatását nem kívánja, a jelen Egyezmény 11. Cikkének (3) bekezdése szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az iratanyag átengedése és visszaszármaztatása a Szerződő Felek igazságügyminisztériumainak megegyezése alapján történik.
(1) Az előbbi 10–11. Cikkekben foglalt rendelkezéseket ugyancsak alkalmazni kell a vasutak és víziutak (csatornák) telekkönyveire, úgyszintén a bányatelekkönyvekre, valamint azokra az iratokra is, amelyek az említett telekkönyvekre vonatkoznak.
(2) Ha valamely eredetiben kiszolgáltatandó telekkönyvnek elkülönítése nehézségekbe ütköznék, a jelen Függelék 10. Cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A vasutak és víziutak telekkönyveihez tartozó térképek kiszolgáltatása tekintetében telekkönyvi birtoktestek alatt a vasút és vízi (csatorna) vonalak mentén fekvő egyes községeket kell érteni.
(4) A 10. Cikk (3)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
(1) Az előző rendelkezések értelmében eredetiben kiszolgáltatandó telekkönyvek és iratok kiválasztását a jelen Egyezmény életbelépésétől számított egy hónap alatt kell végrehajtani és azok átadását legkésőbb hat hónap alatt kell befejezni. A másolatok elkészítésének és átadásának pedig legkésőbb a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónap alatt kell megtörténnie.
(2) A telekkönyvi iratanyagról, valamint a jelen Függelék 12. Cikkében említett iratanyagról három példányban részletes jegyzéket kell készíteni, amelynek egyik példánya az illető hatóságnál marad, a másik két példányt pedig át kell adni az erre meghatalmazott képviselőnek.
(3) A kiszolgáltatandó telekkönyveket, iratokat és másolatokat az átvevő állam igazságügyminisztériuma által az átvételre meghatalmazott képviselő kezébe kell átadni azon helyen, ahol a telekkönyveket és iratokat akkor őrzik.
(4) Az átvétellel megbízott közegeknek joguk van az iktató- és kiadókönyveket, a telekkönyvi térképeket, valamint a mutatókönyveket és a telekkönyvi irattárat megtekinteni annak megállapítása céljából, hogy az átadott iratanyag teljes-e.
(5) Az iratanyag másolatainak kiszolgáltatása hitelesítési díj-, illeték- és bélyegmentesen történik. A másolatok hitelesítését az a hatóság végzi, amely azokat kiállította. A másolatok elkészítésének költsége a jelen Egyezmény 11. Cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérőleg a kiszolgáltató Szerződő Felet terheli.
(6) Az iratanyag átvételének és elszállításának költségei az átvevő Szerződő Felet terhelik.
(1) Mindazokat az iratokat, tagosítási, szétválasztási (segregatio) és arányosítási műszaki munkálatokat, valamint a tagosítás alapjául szolgáló kataszteri felvételeket, amelyek akár már befejezett, akár még folyamatban levő tagosításra vonatkoznak és a Szerződő felek bíróságainál (hatóságainál) vannak, továbbá az úrbéri birtokrendezési (legelőrendezési, felosztási) iratokat, ha kizárólag a másik Szerződő Fél területén fekvő ingatlanokra vonatkoznak, eredetiben kell kiszolgáltatni a másik Szerződő Félnek.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett iratok és műszaki munkálatok mindkét Szerződő Fél területén fekvő ingatlanokra vonatkoznak, az a Szerződő Fél, amelynek bíróságánál (hatóságánál) az említett anyag van, köteles arról a másik Szerződő Fél részére ennek megkeresésére hiteles másolatot kiszolgáltatni.
(3) Az úrbéri birtokrendezési (legelőrendezési, felosztási) iratanyagot keletkezési időpontjára való tekintet nélkül kiszolgáltatni.
(4) Az iratanyagot a 13. Cikk rendelkezéseinek megfelelően kell kiválasztani és átadni.
(1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainál vezetett kereskedelmi cégjegyzékekben foglalt azokról az 1945. évi április hó 4. napja előtt keletkezett bejegyzésekről, amelyek a másik Szerződő Fél területén teleppel, illetőleg székhellyel bíró cégre vagy ezen a területen lévő fióktelepre vonatkoznak, az átvevő Szerződő Fél részére hiteles másolatot kell adni díj-, költség-, illeték- és bélyegmentesen.
(2) Mindazokat az iratokat, amelyek az (1) bekezdésben említett bejegyzésekre vonatkozóan az abban említett határidő előtt keletkeztek, a másik Szerződő Fél részére eredetiben kell kiszolgáltatni.
(1) Az olyan ügyvédi és közjegyzői kamarai iratokat, amelyek a másik Szerződő Fél területén lakó személyre vonatkoznak, a Szerződő Felek kölcsönösen kiszolgáltatják.
(2) Az ilyen iratokat a jelen Egyezmény általános rendelkezései szerint kell kiszolgáltatni.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kiszolgáltatják egymás részére azoknak a kiskorúaknak (gyámoltaknak) és gondnokoltaknak gyámhatósági iratait, akiknek utolsó lakóhelyéül az iratokban a másik Szerződő Fél területén lévő helyiség van megjelölve. Kiszolgáltatják továbbá azokra a már önjogúakká vált kiskorúakra (gyámoltakra) és gondnokoltakra vonatkozó ügyiratokat, valamint azokat az egyéb gyámhatósági ügyiratokat is, amelyekben az eljárás folytatására vagy intézkedésére van szükség.
(2) Abban az esetben, ha az előző bekezdésben említett személyre nézve megállapítást nyer, hogy annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelyik a reá vonatkozó iratok birtokában van, a gyámhatósági iratokat nem kell kiszolgáltatni.
A gyámhatóságok iktató- és mutatókönyvei, nyilvántartásai, segédkönyvei, valamint a gyámpénztárak főkönyvei, letéti naplói, nyilvántartásai és az ezzel kapcsolatos iratanyag azt a Szerződő Felet illeti, amelyiknek területén az 1945. évi április hó 4. napja előtt működött gyámhatóság, illetve gyámpénztár egész működési területe van. Abban az esetben, ha a most említett iratanyagot 1938. évi november hó 2. napja óta bármely okból a másik Szerződő Fél területére szállították, visszaadásuk tekintetében a jelen Egyezmény általános része 4. Cikkében foglalt rendelkezések irányadók.
Abban az esetben, ha az 1945. évi április hó 4. napja előtt működött gyámhatóságok, valamint gyámpénztárak működési területét a Szerződő Felek között államhatár megosztja, akkor a jelen Függelék 2. Cikkében megjelölt iratanyag azt a Szerződő Felet illeti meg, illetve annak a részére adandó ki, amelyiknek jelenleg területén a gyámhatóság, illetve gyámpénztár székhelye volt.
Nem kell kiszolgáltatni azoknak a gyámhatósági ügyeknek az iratait, amelyekben több kiskorú (gyámolt) vagy gondnokolt közösen van érdekelve és közülük egyesek az egyik, mások pedig a másik Szerződő Fél állampolgárai.
A Szerződő Felek a jelen Függelék 3–4. Cikke értelmében őket illető iratanyagról egymás megkeresésére kölcsönösen másolatot, illetve kivonatot adnak ki. A másolat, illetve kivonat kiadása tekintetében a jelen Egyezmény általános részének 11. Cikkében foglaltak irányadók.
Csehszlovák viszonylatban gyámhatóság alatt járásbíróságot, gyámpénztár alatt pedig a volt és már felszámolt, úgyszintén a még fel nem számolt gyámpénztárat kell érteni.
(1) A iratok kicserélése a Magyar Népköztársaság belügyminisztériumának és a Csehszlovák Köztársaság igazságügyminisztériumának közvetlen érintkezése útján történik.
(2) Egyebekben a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A Szerződő Felek kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a Közigazgatási Bíróságukhoz benyújtott – elintézett vagy elintézetlen – panaszok teljes iratanyagát, amennyiben az a másik Szerződő Fél területére, állampolgáraira vagy oly ügyekre vonatkozik, melyben a másik Szerződő Fél Közigazgatási Bírósága vagy más szerve illetékes dönteni.
(1) A Magyar Népköztársaság kiszolgáltatja a Csehszlovák Köztársaság részére a Prágai Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak mindazokat az elintézett és elintézetlen iratait, melyeket az iratanyag kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában a Magyar Királyság és a Német Birodalom között Berlinben az 1940. július hó 17. napján kelt egyezmény értelmében magyar hatóságok vettek át.
(2) Ugyancsak kiszolgáltatja a Magyar Népköztársaság az 1. Cikkben meghatározott olyan iratanyagot, mely Dunacsun, Horváthjárfalu és Oroszvár községek területével, illetve a jelen Egyezmény hatálybalépésekor csehszlovák állampolgárságú olyan személyekkel kapcsolatos, akik az 1947. évi október hó 17-én az említett községek területén laktak, vagy olyan ügyekre vonatkozik, melyekben a Csehszlovák Köztársaság Közigazgatási Bírósága illetékes dönteni.
A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak azokra a személyekre vonatkozó összes szolgálati-, személyi-, nyugdíj- és kegydíjiratokat, okmányokat és nyilvántartásokat, illetve nyilvántartás-kivonatokat, akik valamelyik Szerződő Fél biztonsági szolgálatában állottak és a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában a másik Szerződő Fél állampolgárai.
A jelen Függelék szempontjából biztonsági szerv alatt a volt rendőrséget, a volt csendőrséget, a volt pénzügyőrséget, továbbá fegyőrséget és tűzoltóságot (magyar viszonylatban a rendőrséget, a volt csendőrséget, továbbá pénzügyőrséget, fegyőrséget és tűzoltóságot) kell érteni.
(1) A Szerződő Felek megkeresésre kiszolgáltatják egymásnak az olyan személyekre vonatkozó közigazgatási rendészeti iratokat, akik a megkereső Fél állampolgárai.
(2) A megkeresett Fél kiszolgáltathatja az (1) bekezdésben megjelölt iratokat, ha azok a megkereső Fél területén tartózkodó, de annak állampolgárságával nem rendelkező személlyel kapcsolatosak.
A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a gépkocsi nyilvántartási adatokat, ha a Szerződő Felek bármelyike azokat olyan gépkocsikra vonatkozólag kéri, amelyek az 1945. évi április hó 4-e előtt a megkeresett Fél területéről kerültek át a megkereső Fél területére.
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kiszolgáltatják egymásnak az oktatásügyi, vallásügyi és alapítványügyi igazgatásra vonatkozó mindazt az iratanyagot, amely birtokukban van és a másik Szerződő Fél területének oktatásügyi, vallásügyi és alapítványügyi igazgatására vonatkozik.
Mindkét Szerződő Fél részéről kölcsönösen átadandók a másik Szerződő Fél területén működő bármely jellegű vagy fokozatú összes tanintézetek iratai, a tanintézetek alapító iratai, építési tervei, továbbá a tanügyi igazgatási szerveknek a másik Szerződő Fél területére vonatkozó iratai.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy megkeresésre, a másolási költségek megtérítése ellenében, hiteles másolatban elkészítik és egymásnak kiszolgáltatják egyes középfokú tanintézeteknek (középiskoláknak, tanítóképző intézeteknek, szakiskoláknak) az 1938/1939–1944/1945. tanévekre vonatkozó anyakönyveit (osztálykivonatait) és érettségi törzskönyveit. A másolatok hitelesítése bélyeg-, díj- és illetékmentesen történik.
(2) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy egymás állampolgárai részére a területükön működő tanintézetek anyakönyvei (osztálykivonatai, törzskönyvei) alapján kérelemre, a szabályszerű díjak lefizetése ellenében oklevél- vagy bizonyítványmásodlatokat állítanak ki.
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kiszolgáltatják egymásnak mindazt az iratanyagot, amely birtokukban van és a másik Szerződő Fél területén székhellyel bíró alapítványokra, vonatkozik. Az alapítvány székhelyének e rendelkezés szempontjából azt a helyet kell tekinteni, ahol az alapítvány intéző szervének székhelye van.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kiadják egymásnak a területükön székhellyel bíró alapítványoknak a másik Szerződő Fél területén fekvő olyan vagyonára vonatkozó iratokat, amely vagyon a másik Szerződő Fél jogszabályai vagy azoknak értelmében hozott hatósági rendelkezés alapján a másik Szerződő Félre vagy valamely ottani közületre vagy intézményre szállott át.
(2) A Magyar Népköztársaság különösen köteles kiszolgáltatni a magyar Közalapítványi Ügyigazgatóságnak azokat az iratait (ingatlanátruházási, bérleti szerződéseket, erdőgazdasági terveket stb.), amelyek
a) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tulajdonában álló Egyetemi Alap volt vágsellyei, vágkirályfai, vághosszúfalui, peredi és királyrévi ingatlanaival,
b) a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap volt alsómislyei, felsőmislyei és ósvai ingatlanaival,
c) a Magyar Katolikus Vallásalap volt lóti és belegi ingatlanaival kapcsolatosak.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében egymásnak kölcsönösen kiszolgáltatják a társadalombiztosításra, hadigondozásra és gyermekvédelemre vonatkozó iratanyagot az alábbi rendelkezések szerint:
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítási teherviselőik a másik Szerződő Fél illetékes biztosítási teherviselőjének megkeresésére esetenként kiszolgáltatják azokat a nyilvántartási iratokat, melyek a megkereső biztosítási teherviselőnél előterjesztett társadalombiztosítási igény elbírálásához szükségesek.
A Magyar Népköztársaság a Csehszlovák Köztársaságnak kiszolgáltatja a társadalombiztosításra vonatkozó alábbi iratokat:
a) a társadalombiztosítási járadékokra (az általános, valamint a kiegészítő járadékokra) vonatkozó azt a nyilvántartási anyagot, amelyet a hosszúlejáratú biztosítás csehszlovák teherviselői a jelen Egyezmény 5. Cikkében említett egyezmények alapján kiszolgáltattak, kivéve azokra a személyekre vonatkozó nyilvántartási anyagot, akiknek a járadékot a biztosítás magyar teherviselői fizetik;
b) mindazt a jelen Egyezmény 5. Cikkében említett egyezmények alapján az illetékes csehszlovák biztosítási teherviselők által átadott anyagot, mely az összes hosszúlejáratú biztosítások (általános és kiegészítő biztosítás, rokkantsági biztosítás, öregségi biztosítás, balesetbiztosítás) járadékosaira vonatkozik, kivéve azokra a személyekre vonatkozó iratanyagot, akiknek a járadékait a biztosítás magyar teherviselői fizetik;
c) a társadalombiztosítás csehszlovák teherviselői által nyújtott kölcsönökre, továbbá az ingókra és ingatlanokra, valamint egyéb vagyoni jogokra és kötelezettségekre vonatkozó összes iratokat (szerződéseket, számviteli és nyilvántartási feljegyzéseket stb., amennyiben azok a jelen Egyezmény 5. Cikkében említett egyezmények alapján a biztosítás magyar teherviselőinek átadattak;
d) a biztosítás magyar teherviselőjének a jelen Egyezmény 2. Cikkében említett területen az ugyanott említett idő alatt keletkezett iratait, amennyiben azok olyan személyek járadékaira vonatkoznak, akik a Csehszlovák Köztársaság területén laknak és akiknek részére a járadékot a társadalombiztosítás magyar teherviselőjével szemben szerzett igény alapján a biztosítás csehszlovák teherviselője fizeti. A jelen pontban említett iratok kiszolgáltatása csak esetenkénti megkeresésre történik;
e) a jelen Egyezmény 2. Cikkében említett területen és az ugyanott említett idő alatt keletkezett és nyújtott kölcsönökre, valamint a társadalombiztosítás teherviselőit illető vagyoni jogokra és kötelezettségekre, különösen az azokat illető ingatlanokra és ingóságokra vonatkozó összes iratokat, szerződéseket, számviteli és nyilvántartási feljegyzéseket stb.
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy esetenkénti megkeresésre kiszolgáltatják a hadigondozottakra vonatkozó azt az iratanyagot, amely a másik Szerződő Fél területén lakó személyekre vonatkozik, éspedig
a) hadigondozottak (hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, hadigondozott családtagok, háborús polgári rokkantak, háborús polgári özvegyek, háborús polgári árvák és háborús polgári családtagok), úgy a hivatásos, mind pedig nem hivatásos állományúak és ezek hozzátartozói hadigondozási igényének megállapítására vonatkozó iratokat, tekintet nélkül arra, hogy igényük az állammal szemben megállapítást nyert-e;
b) a hadisegélyre igényjogosult személyek és hozzátartozóik (özvegyeik, árváik és egyéb hozzátartozóik) igényének megállapítására vonatkozó iratokat, tekintet nélkül arra, hogy hadisegélyük az állammal szemben megállapítást nyert-e.
(1) A Csehszlovák Köztársaság a Magyar Népköztársaságnak kiszolgáltatja a kosicei és Rimavska sobotai állami gyermekmenhelyek iratanyagának azt a részét, amely az említett menhelyek gondozásában állott és Magyarország jelenlegi területére kihelyezett magyar állampolgárságú vagy ilyennek vélelmezhető gyermekek ügyében keletkezett és ezidőszerint az említett két gyermekmenhely valamelyikének birtokában van.
(2) Esetenkénti megkeresésre ki kell szolgáltatni továbbá a Magyar Népköztársaság részére a Csehszlovákia területén gondozott azoknak a magyar állampolgárságú, vagy annak vélelmezhető gyermekmenhelyi kiskorúaknak az iratait is, akiket a Csehszlovák Köztársaság az időközben lebonyolított kölcsönös gyermekcsere keretében Magyarországnak átadott.
(3) Esetenkénti megkeresésre ki kell szolgáltatni a Csehszlovák Köztársaság részére a Magyarország területén gondozott azoknak a csehszlovák állampolgárságú vagy annak vélelmezhető gyermekmenhelyi kiskorúaknak iratait, akiket Magyarország az időközben lebonyolított kölcsönös gyermekcsere keretében a Csehszlovák Köztársaságnak átadott.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében egymásnak kölcsönösen kiszolgáltatják az őrizetükben levő azt az iratanyagot, amely a másik Szerződő Fél területének egészségügyi igazgatására vonatkozik.
(2) Így különösen kölcsönösen ki fogják szolgáltatni a kórházakra és egyéb egészségügyi intézetekre, valamint az egészségügyi szolgálatra vonatkozó adatokat, a tuberkulózis halálozási adatait, a tüdő- és nemibeteg-gondozó intézetek forgalmi adatait, a csecsemőhalandóságokra vonatkozó halálozási kimutatásokat, az artézi kutak fúrására és az ivóvíz elemzésére vonatkozó feljegyzéseket, a természetes gyógyforrásokra (gyógyvizek, gyógyiszap, gyógygázok) vonatkozó geológiai, hydrológiai, fizikai és vegytani elemzési eredményekre, a fürdők klimatikai helyzetére vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket és hivatalos feljegyzéseket.
(3) A Magyar Népköztársaság különösen ki fogja szolgáltatni a Csehszlovák Köztársaságnak azokat az iratokat, amelyek a jelen Egyezmény 5. Cikkében említett területen a Zöldkereszt megszervezésére és működésére vonatkoznak.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a vasútügyi igazgatásra vonatkozó alább megjelölt iratanyagot, amennyiben azok a másik Szerződő Fél jelenlegi területével kapcsolatosak:
1. a vasúti berendezések létesítésére vonatkozó valamennyi engedélyokiratot, valamint az engedélyezéssel és létesítéssel kapcsolatos minden okiratot, ideértve a kisajátítási terveket, valamint a vontatási, csatlakozási és szállítási megállapodásokat is;
2. mindazokra a műszaki munkálatokra vonatkozó iratanyagot, amely a közigazgatási bejárás, illetve a műszaki felülvizsgálási eljárás alapjául szolgált;
3. az állomásoknak, valamint a vasútvonalaknak a legutóbbi tényleges állapotát feltüntető helyszínrajzait;
4. a hidak, átereszek és egyéb műtárgyak terveit, a törzskönyveket és az egyéb műszaki vonatkozású iratokat;
5. az állomások és a vasútvonalak távközlési és biztosító berendezéseinek létesítésére és felszerelésére vonatkozó okiratokat és terveket;
6. a műhelyek és egyéb oly művek és berendezések terveit, amelyek nem esnek a 2. pontban felsorolt műszaki művek fogalma alá;
7. a vasúti épületek, valamint az összes pályavonalak létesítésével és berendezésével kapcsolatos művek (alépítmények, felépítmény, vízállomások és a hozzájuk tartozó hálózat berendezése) terveinek teljes gyűjteményét;
8. a vasúti területeken létesített magánépületek építkezési engedélyeit;
9. a vasúti tűztávlatban létesített magánépítmények építtetői részéről adott azokat a nyilatkozatokat, amelyek a vasút okozta tűzkár címén támasztható kártérítési igényekről való lemondást tartalmazzák;
10. a vasúti telekkönyvi tulajdon telekkönyvezéséhez és nyilvántartásához szükséges tervezési és földmérési munkálatokra vonatkozó iratanyagot, eredeti határkitűzési terveket, azoknak a kataszteri területeknek kataszteri térképeit, amelyekben a vasútvonal áthalad, a határleírásokat, telkek utólagos vételére vonatkozó terveket, a földmérési munkálatokkal kapcsolatos valamennyi matricát, terepvázlatot, a sokszögelési pontok és parcellák számítási adatait, a vasúi telektulajdonnal kapcsolatos telekkönyvi betétívek másolatait és a mérnöki szolgálat valamennyi iratait, amennyiben a VIII. számú Függelék 12. Cikke értelmében nem kerülnének kiszolgáltatásra;
11. az átadott mozdonyokra és vasúti kocsikra, valamint az azok alkotórészeire vonatkozó terveket, okmányokat, iratokat;
12. a tervbevett, azonban még fel nem épített vasútvonalakra vonatkozó terveket és egyéb okmányokat a jelen Egyezmény 8. Cikkében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával;
13. az egész vasúti hálózatra vonatkozó műtanrendőri bejárásokról, az üzem megkezdéséről és felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyveket;
14. bizonyos szakaszokra vonatkozó iratokat és okmányokat, amelyeknek kiszolgáltatását kérni fogják;
15. az iparvasutak és vontatóvágányok terveit, iratait és okmányait;
16. a másik Szerződő Fél vasúti szolgálatában álló alkalmazottak és azok hátramaradottainak társadalombiztosításával és ellátásával kapcsolatos iratanyagot (különösen ún. kék lapokat);
17. a mozdonyvezető és fűtőszemélyzet szakképzésére és vizsgáztatására vonatkozó iratanyagot;
18. a magánvasutak felett gyakorolt pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos és az államosítás végrehajtásához szükséges iratanyagot (engedélyezési okmányokat, engedélyezési jegyzőkönyveket, üzleti mérlegeket, vállalati alapszabályokat, szállítási szabályzatokat, számlákat, valamint általában a könyvelési és pénzügyi anyagot, a szállítási bevételek elkönyvelésével és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat).
(2) Az (1) bekezdés 7–9. pontjaiban említett iratanyagot akkor is ki kell szolgáltatni, ha 1945. évi április 4. napján azok keletkezése óta 32 év már eltelt. 1886. január 1-jénél régebbi keletű iratokat azonban ezeknek a rendelkezéseknek alapján nem lehet igényelni.
(3) A fentemlített anyagot ki kell szolgáltatni a másik Szerződő Félnek, amennyiben az azokra a vonalakra vonatkozik, amelyek teljes hosszúságukban a másik Szerződő Fél területén vannak.
(4) Azokra a vasútvonalakra vonatkozó terveket, iratokat és okiratokat, amely vonalakat az államhatár átszel, amennyiben megoszthatók, eredetiben kell kiszolgáltatni, ha pedig nem oszthatók meg, a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával hiteles másolatban.
(5) Esetleges kívánatra ki kell cserélni a felszámoláshoz szükséges azokat a terveket, iratokat és okmányokat, amelyek a már kiadott megrendelésekre vagy a másik Szerződő Fél területén végrehajtott munkálatokra vonatkoznak.
(1) A megjelölt anyag kiszolgáltatása a két Fél által erre külön meghatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni.
(2) A kiszolgáltatás megkönnyítése céljából a vonatkozó anyagról kölcsönösen részletes jegyzékeket kell közölni. Az 1. Cikk 16. pontjában említett anyagra vonatkozó jegyzékekben az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) tényleges alkalmazottaknál a tényleges alkalmazott nevét, hivatali állását, azt a szolgálati főnökséget, amelynek létszámában az egyik Szerződő Fél vasúti szolgálatában álló személy a másik szerződő fél vasúti szolgálatában utoljára állott;
b) a nyugdíjasoknál a nyugdíjas nevét, hivatali állását, annak megjelölését, hogy milyen ellátásban részesült, a vonatkozó okmány számát, a szolgálati helyet, ahonnan utoljára részesült ellátásban és lehetőleg a számfejtési betűt és számot;
c) a baleseti járadékosoknál a b) pontban feltüntetett adatokon kívül a baleset helyét és idejét, valamint annak megjelölését, hogy a járadékot határozat, egyesség vagy bírói ítélet állapította-e meg és a baleseti iratok számát.
(3) Egyebekben a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében a Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a postára és távközlésre vonatozó alább megjelölt iratanyagot, amennyiben azok a másik Szerződő Fél területével kapcsolatosak:
(1) a postahivatalok törzskönyveit, illetőleg törzslapjait, a postai és távközlési szolgálati helyiségekre és berendezésekre vonatkozó leltárakat, nemkülönben a postai és távközlési szolgálat zavartalan továbbfolytatásához szükséges okiratokat, ügyiratokat, számlákat és egyéb ilynemű iratanyagot,
(2) a postai és távközlési szolgálati helyiségek elhelyezésével kapcsolatos iratokat,
(3) a másik Szerződő Fél postai szolgálatában álló alkalmazottak és azok hátramaradottainak társadalombiztosításával és ellátásával kapcsolatos iratanyagot.
Az államhatár által átszelt távközlési vezetékekre, valamint a határon fekvő berendezésekre és építményekre vonatkozó ügyiratokat, terveket és okiratokat kölcsönösen ki kell cserélni, mégpedig amennyiben megoszthatók, úgy eredetiben, ha nem oszthatók meg, úgy a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával, hiteles másolatban.
(1) A megjelölt anyag kiszolgáltatása a két Fél által erre külön meghatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni.
(2) A kiszolgáltatás megkönnyítése céljából a vonatkozó anyagról kölcsönösen részletes jegyzéket kell közölni. Az 1. Cikk (3) bekezdésében említett anyagra vonatkozó jegyzékekben az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a) a tényleges alkalmazottaknál a tényleges alkalmazottaknak a nevét, hivatali állását és azt a szolgálati főnökséget, amelynek létszámában a jelenleg az egyik Szerződő Fél postai szolgálatában álló személy a másik Szerződő Fél postai szolgálatában utoljára állott és lehetőleg az ezt megelőző beosztás helyét,
b) nyugdíjasoknál a nyugdíjas nevét, hivatali állását, annak megjelölését, hogy milyen ellátásban részesült, a vonatozó okmány számát, a szolgálati helyet, ahonnan utoljára részesült ellátásban és lehetőleg a számfejtési jelet,
c) baleseti járadékosoknál a b) pontban feltüntetett adatokon kívül a baleset helyét és idejét, valamint annak megjelölését, hogy a járadékot határozat, egyesség vagy bírói ítélet állapította-e meg és a baleseti iratok számát.
(3) Egyebekben a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak mindazokat az iratokat, terveket, vázlatokat, statikai számításokat, törzskönyveket, adásvételi szerződéseket és egyéb okiratokat, amelyek teljes egészükben kizárólag a másik Szerződő Fél területén lévő közutakra, víziutakra, valamint az azokhoz tartozó hidakra, átereszekre, műtárgyakra és egyéb építményekre, valamint repülőterekre és azokhoz tartozó építményekre és műtárgyakra vonatkoznak és ezidőszerint a másik Szerződő Fél birtokában vannak.
Az államhatár által átszelt közutakra és víziutakra, valamint a határon fekvő berendezésekre és építményekre vonatkozó iratokat, terveket, vázlatokat, adásvételi szerződéseket és egyéb okmányokat kölcsönösen ki kell cserélni, mégpedig amennyiben megoszthatók, úgy eredetiben, ha pedig nem oszthatók, úgy a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával hiteles másolatban.
A megjelölt anyag kiszolgáltatása a két Fél által erre külön meghatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni. A kiszolgáltatás megkönnyítése céljából a vonatkozó anyagról részletes jegyzékeket kell kölcsönösen közölni. Egyébként a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
Az egyik Szerződő Fél kereskedelmi és iparkamaráinál vagy más illetékes szervnél vezetett védjegylajstromokban és mintalajstromokban foglalt azokról az 1938. évi november hó 2. napja és az 1945. évi április hó 4. napja között keletkezett bejegyzésekről, amelyek a másik Szerződő Fél területén lakó természetes személyek vagy ott székhellyel bíró jogi személyek védjegyeire vagy ipari mintáira vonatkoznak, a másik Szerződő Fél részére megkeresésre a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt általános rendelkezések alkalmazásával másolatot kell kiszolgáltatni.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kereskedelmi és iparkamaráiknál vagy más illetékes szervüknél vezetett védjegy és minta lajstromokhoz tartozó iratokról és azok mellékleteiről egymásnak megkeresésre a költségek megtérítése ellenében illetékmentesen hitelesített másolatokat, az árumintákról hitelesített fényképeket fognak kiszolgáltatni.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak az iparosokra és kereskedőkre vonatkozó, birtokukban lévő azokat az ipari lajstromokat, amelyek kizárólag a másik Szerződő Fél területére vonatkoznak.
(2) Abban az esetben, ha az 1945. évi április hó 4. napja előtt működött iparhatóságok működési területét a Szerződő Felek közötti államhatár átszeli, akkor az (1) bekezdésben megjelölt iparlajstrom azt a Szerződő Felet illeti meg, illetve annak részére adandó ki, amelyiknek jelenlegi területén az ipartársulat székhelye volt; a másik Szerződő Fél részére ebben az esetben megkeresésre a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt általános rendelkezések szerint másolatokat (kivonatokat) kell kiszolgáltatni.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak az iparhatóságoknak, az ipartársulatoknak (ipartestületeknek) az őrizetükben lévő azt az iratanyagát (a kereskedő vagy iparos tanoncszerződések hivatalos példányait, tanonc- és segédlajstromokat, nyilvántartásokat), amely kizárólag a másik Szerződő Fél területére vonatkozik.
(2) Ha az államhatár az iparhatóság, illetőleg az ipartársulat illetékességi területét átszeli, az iratanyag azt a Szerződő Felet illeti meg, illetőleg azt annak a Félnek a részére kell kiszolgáltatni, amelyiknek a jelenlegi területén az 1945. évi április hó 4. napján az iparhatóság, illetőleg ipartársulat (ipartestület) székhelye volt, a másik Szerződő Fél részére ebben az esetben a területén lakó (székhellyel bíró) személyeket érdeklő iratokról megkeresésre másolatokat (kivonatokat) kell kiszolgáltatni. A másolatok (kivonatok) kiadására nézve a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések irányadók.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kiszolgáltatják egymásnak az őrizetükben lévő azokat az iratokat, amelyek a másik Szerződő Fél területén gyakorolt reáljogosítványokra (gyógyszertári és kéményseprői reáljogosítványokra) vonatkoznak, ideértve az ezeknek a jogosítványoknak az eredetére és a tulajdonosok személyében bekövetkezett változásokra, valamint a jogosítványok áthelyezésére vonatkozó iratokat is.
A Szerződő Felek az általuk igényelt anyagról kölcsönösen részletes jegyzékeket fognak egymásnak közölni. Egyebekben a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak az őrizetükben lévő azokat az iratokat, amelyek kizárólag a másik Szerződő Fél területének iparügyi és építésügyi igazgatására vonatkoznak, így különösen:
a) az ipari üzemek felügyeletére és ellenőrzésére (gőzkazánok vizsgálatára, az üzemek biztonsági berendezésére, a baleset elhárítására, az üzemi egészségvédelemre) vonatkozó iratanyagot,
b) energiatelepek, ezek berendezései és vezetékei létesítésével és üzembehelyezésével kapcsolatos engedélyeket, terveket és műszaki leírásokat,
c) a gőzgépek, nyersolajmotorok, magánjáró munkagépek vizsgázott vezetőinek és fűtőinek, valamint a kazánkezelőknek nyilvántartását,
d) az építési közigazgatással kapcsolatos iratanyagot, különösen építési és használati engedélyeket tervekkel és számadásokkal együtt,
e) a gépi berendezések létesítésével kapcsolatos engedélyeket tervekkel és számadásokkal együtt.
(2) Abban az esetben, ha az államhatár az illetékes hatóságnak az 1945. évi április hó 4. napján fennállott működési területét átszeli, a meg nem osztható iratok azt a Szerződő Felet illetik, illetőleg azokat annak a Szerződő Félnek a részére kell kiszolgáltatni, amelyiknek jelenlegi területén a hatóság székhelye volt. A másik Szerződő Fél részére ebben az esetben megkeresésre a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések szerint másolatot (kivonatokat) kell kiszolgáltatni. Azok az iratok azonban, amelyek meghatározott ipartelepre vagy építményre vonatkoznak, azt a Szerződő Felet illetik, amelyiknek a területén az ipartelep vagy építmény van.
A megjelölt iratanyag átadása mindkét Szerződő Fél által külön felhatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni. Az átadás megkönnyítése céljából az igényelt iratanyagról kölcsönösen részletes jegyzéket kell közölni. Egyébként a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében egymásnak kiszolgáltatják az őrizetükben lévő alább felsorolt iratokat, amennyiben azok kizárólag a másik Szerződő Fél területére vonatkoznak:
1. a vízrajzzal, a vízügyi és a vízgazdasági munkálatokkal kapcsolatos minden iratot, okmányt, tervet, adatot és tanulmányt, nevezetesen
a) a vízitársulatok, vízhasznosító és ármentesítési társulatok minden iratanyagát és terveit,
b) a vízitársulatok vízszabályozási járulékainak kivetésére, nyilvántartására, lerovására, valamint a hátralékok kimutatására vonatkozó iratokat,
c) a vízgazdasági törzsvagyon nyilvántartását (telekkönyveket, kisajátítási iratokat), amennyiben a VIII. Függelék 12. Cikke értelmében nem kerülnek kiszolgáltatásra,
d) a Duna, Tisza, Ipoly folyók, valamint mellékfolyóik és egyéb folyóvizek szabályozására, karbantartására, nyilvántartására és hajózhatóvátételére vonatkozó terveket, oleátákat, iratokat, mérési munkálatokat, építési naplókat és észlelési adatokat, valamint tanulmányokat,
e) a folyószabályozási és mederjavítási munkálatokkal kapcsolatos iratokat, műszaki terveket, ideértve a rossz gázlók megszüntetésére irányuló munkálatokkal kapcsolatos iratokat és műszaki terveket, valamint építési naplókat,
f) a köz- és magánvízi munkálatok hatósági engedélyezésére és felülvizsgálatára vonatkozó iratokat, ideértve a vízikönyveket, azok okmánygyűjteményével, tervekkel és egyéb mellékletekkel együtt,
g) a vízrendőri kihágások iratait,
h) a vízügyi műszaki igazgatással kapcsolatos iratokat, ideértve a folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatalok működésére vonatkozó iratokat,
i) a vízrajzi nyilvántartásra és a hajózó út kitűzésére vonatkozó terveket,
j) a folyamszabályozási munkálatokkal kapcsolatos állami és magánkotrásokra vonatkozó iratokat és terveket,
k) az ármentesítő társulatoknak a közúti műtárgyakkal kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire vonatkozó iratokat,
l) a hajómalmokra és egyéb vízimalmokra vonatkozó iratokat,
m) a talajjavítási (alagcsövezési stb.) munkálatokra vonatkozó terveket és iratokat;
2. a geológiai és geofizikai kutatásokkal kapcsolatos iratokat, így különösen
a) a geológiai és geofizikai kutatások eredményeit,
b) egyes területek földtani szerkezetéről készült tanulmányokat,
c) egyes területekről készült geológiai és hidrológiai tanulmányokat;
d) egyes bányaterületekre vonatkozó geológiai munkálatokat és térképeket, terveket, tanulmányokat és geológiai felvételi adatokat;
e) mélyfúrások geológiai szelvényeit;
3. a magasabbrendű szintezési munkálatok eredményeit (a magassági fixpontok jegyzékeit);
4. a meteorológiai, csapadékmérő, vízállásmérő és limnigráfiai állomások valamennyi iratanyagát;
5. valamennyi mező- és erdőgazdasági kutatóintézet iratanyagát, amennyiben az a XII. Függelék alapján nem kerül kiszolgáltatásra, ideértve ezeknek iskolai anyakönyveit és törzskönyveit. Kutatóintézeten az összes mező- és erdőgazdasági kísérletügyi intézeteket (a gyümölcs, zöldség, facsemete, gyógynövény, kosárfűz termesztéssel, kertészettel és tejgazdasággal kapcsolatos kísérleti állomások) is érteni kell;
6. az erdőigazgatási hatóságok (erdőfelügyelőségek és erdőigazgatóságok) erdőigazgatási vállalatok és intézetek, valamint egyéb erdőigazgatási és erdőgazdasági szervek teljes iratanyagát, különösen:
a) az erdőbirtokok vagyonállagára vonatkozó iratokat, okiratokat, szerződéseket az idevonatkozó műszaki munkarészekkel, értékszámításokkal és kimutatásokkal,
b) erdőgazdasági tervezeteket, általános és részletes terveket, erdőnyilvántartásokat, erdőgazdasági térképeket, valamint az ezek összeállításánál felhasznált iratanyagot (vázlatokat, feljegyzéseket),
c) az erdőgazdasággal kapcsolatos építmények, közlekedési berendezések műszaki terveit, a vonatkozó engedélyokiratokkal, jegyzőkönyvekkel együtt;
d) általános erdőgazdasági fontossággal bíró gazdasági feljegyzéseket, iratokat és egyéb irattári anyagot,
e) a kopár, futóhomokos vagy vízmosásos területek kijelölésére és kötelező befásítására vonatkozó összes iratanyagot,
7. az igazolt halászati jogokra vonatkozó okiratokat és iratokat,
8. a szőlészettel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel kapcsolatos összes iratanyagot,
9. a lótenyésztésre vonatkozó összes iratanyagot,
10. az állategészségügyre vonatkozó iratokat, nyilvántartásokat, időszaki kimutatásokat,
11. az agrárpedológiai kimutatásokra vonatkozó iratanyagot és térképeket,
12. az ornithológiai kutatásokra vonatkozó iratanyagot,
13. a vízitársulatok alkalmazottaira, nyugdíjasaira, valamint özvegyeikre, ellátási illetményre jogosult árváikra vagy egyéb hátramaradottaikra vonatkozó iratokat.
(1) Az olyan vízitársulatoknak meg nem osztható iratanyaga, amelyeknek területét az államhatár átszeli, azt a Felet illeti, illetőleg azt annak a Félnek a részére kell kiszolgáltatni, amelyik a nagyobb kiterjedésű műszaki területtel van érdekelve; a kisebb műszaki területtel érdekelt vízitársulat anyagáról a másik Szerződő Félnek megkeresésre másolatokat kell kiszolgáltatni. A másolatok kiadása tekintetében a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglaltak irányadók.
(2) Az 1. Cikkben említett többi iratanyag meg nem osztható részére vonatkozólag a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
(1) A megjelölt iratanyag kiszolgáltatása a két Szerződő Fél által meghatalmazott közegek közreműködésével közvetlenül fog történni.
(2) A kiszolgáltatás megkönnyítése céljából az igényelt iratanyagról kölcsönösen részletes jegyzékeket kell közölni.
(3) Egyebekben a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen Egyezmény általános rendelkezései keretében kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak az őrizetükben lévő azt az iratanyagot, amely a másik Szerződő Fél területén fekvő mező- és erdőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos földbirtokrendezésre vonatkozik.
(2) A Magyar Népköztársaság különösen kiszolgáltatja a Csehszlovák Köztársaságnak:
a) a földbirtokrendezésre vonatkozó azt az iratanyagot, amelyet a magyar hatóságok a jelen Egyezmény 5. Cikkében említett egyezmények alapján vettek át,
b) azt az iratanyagot, amely a jelen Egyezmény 2. Cikkében említett területen az ugyanott említett idő alatt eszközölt földbirtokrendezésre, illetve a csehszlovák hatóságok által korábban végrehajtott földbirtokrendezésnek az említett idő alatt a magyar hatóságok részéről foganatosított felülvizsgálatára vonatkozik,
c) azt az iratanyagot, amely Dunacsun, Horváthjárfalu és Oroszvár községek területén a magyar földbirtok-rendezési törvények vagy a földtulajdont érintő egyéb jogszabályok alapján foganatosított földbirtokrendezésre vonatkozik.
Az államhatár által átszelt földbirtokokra vonatkozó iratokat és okmányokat, amennyiben megoszthatók, eredetiben, amennyiben nem oszthatók meg, hiteles másolatban kell kiszolgáltatni. A másolatok kiadása tekintetében a jelen Egyezmény 11. Cikkében foglalt rendelkezések az irányadók.
A megjelölt iratanyag átadása mindkét Szerződő Fél által külön felhatalmazott közegek közreműködésével fog történni. Az átadás megkönnyítése céljából az igényelt iratanyagról kölcsönösen részletes jegyzékeket kell közölni. Egyébként a jelen Egyezmény általános rendelkezései nyernek alkalmazást.
A bírósági és közigazgatási iratok, valamint a bírósági, gyámpénztári, közigazgatási, pénzügyi letétek kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között Vysoké Tatryban a mai napon létesült Egyezmény aláírása alkalmával a meghatalmazottak között egyetértés jött létre az alábbiakra nézve:
Mindazokban az esetekben, amikor az iratkiszolgáltatási kötelezettség az állampolgárságon alapul, az állampolgárság tisztázásához szükséges adatokat az igénylő Fél köteles közölni:
a 26. Cikk b) pontjához: értékpapírokon különösképpen a részvényeket, adósleveleket, járadékkötelezvényeket, kuxákat és élvezeti jegyeket kell érteni;
a III. Függelék 1. Cikkének (1) bekezdéséhez: az 1945. évi április hó 4. napján fennállott anyakönyvi kerületen azt az anyakönyvi kerületet kell érteni, amely a jelen Egyezmény 2. Cikkében meghatározott időpontban állott fenn;
a III. Függelék 1. Cikkének (2) bekezdéséhez: ez a rendelkezés akként értelmezendő, hogy a Szerződő Feleket feltétlenül megilleti az anyakönyvnek vagy az első vagy a másodpéldánya;
az V. Függelékhez: ennek a Függeléknek az alkalmazása szempontjából közszolgálati alkalmazottakon az állam, a törvényhatóságok, a községek, a közalapok, közalapítványok, közintézetek, a posta, az államvasutak, valamint a társadalombiztosítás teherviselőinek alkalmazottait kell érteni, kivéve a VII. és XI. Függelékekben említett személyeket;
a VI. Függelékhez: ennek a Függeléknek az alkalmazása szempontjából állami és más közületi épületeken, illetőleg ingatlanokon az állam, a törvényhatóságok, a községek, a közalapok, közalapítványok, közintézetek, valamint a társadalombiztosítás teherviselőinek tulajdonában álló épületeket, illetőleg ingatlanokat kell érteni, amennyiben azok egyéb Függelékek rendelkezései alá nem esnek;
VII. Függelék 21. pontjához: régi térképanyagon a Bécsi Katonai Földrajzi Intézet által az 1853. év óta készített térképanyagot kell érteni azoknak a jegyzékeknek a figyelembevételével, amelyek mindkét Szerződő Fél birtokában vannak.
Ez a Zárójegyzőkönyv a fent megjelölt tárgyban a mai napon kelt Egyezmény kiegészítő része és azzal egyidejűleg lép hatályba.
Aminek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Zárójegyzőkönyvet aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Készült két eredeti példányban magyar és szlovák nyelven, amelyek közül mindkét szöveg egyaránt hiteles.
Kelt Vysoké Tatryban, 1950. év február hó 22. napján.
(Aláírások)”
3. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak.
