(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál 1952. január 7-én megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti:
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
(Hivatalos magyar fordítás)
„A Szerződő Felek,
tekintetbevéve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1946. december 11-én kelt 96/I/ számú határozatában kinyilvánította, hogy a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének és céljainak ellentmondó bűncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli;
elismerve, hogy a népírtás a történelem mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek;
meggyőződve arról, hogy az emberiségnek ettől a gyűlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttműködés szükséges;
megegyeztek az alábbiakban:
A Szerződő Felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütköző bűncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelőző rendszabályokat foganatosítsanak, elkövetését pedig megbüntetik.
A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:
a) a csoport tagjainak megölése;
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
Büntetés alá esnek a következő cselekmények:
a) népirtás;
b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés;
c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére;
d) népirtás elkövetésének kísérlete;
e) népirtásban való bűnrészesség.
A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy magánszemélyek.
A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései alkalmazásának biztosítására alkotmányuknak megfelelően minden szükséges törvényhozási intézkedést megtesznek, nevezetesen hathatós büntető megtorlást állapítanak meg a népirtás, illetve a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésében bűnös személyekkel szemben.
A népirtással, vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésével vádolt személyek felett azon állam illetékes bírósága ítélkezik, melynek területén a cselekményt elkövették, vagy a Nemzetközi Büntető Bíróság azon Szerződő Felek viszonylatában, amelyek annak joghatóságát magukra nézve elismerték.
A népirtás és a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények kiadatás szempontjából nem tekinthetők politikai bűncselekménynek.
A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ilyen esetekben a kiadatást hazai jogszabályaiknak és hatályos szerződéseiknek megfelelően engedélyezik.
Bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveihez fordulhat annak érdekében, hogy ezek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelően olyan rendszabályokat foganatosítsanak, amelyek véleményük szerint alkalmasak a népirtás, vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének megelőzésére és megszüntetésére.
A Szerződő Felek közötti, a jelen Egyezmény értelmezéséből, alkalmazásából vagy végrehajtásából adódó vitákat, ideértve azokat is, amelyek valamely államnak a népirtásért vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikéért való felelősségére vonatkoznak, a vitában résztvevő bármely Fél kérelmére a Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani.
A jelen Egyezmény, melynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az 1948. december 9-i keltezést viseli.
A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezete bármely tagállama, valamint minden olyan nem tagállam részére, amelyet a közgyűlés az Egyezmény aláírására meghív, 1949. december 31-ig aláírásra nyitva áll.
A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letenni.
1950. január 1-jétől az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagja és minden olyan nem tagállam, amely megkapja a fentemlített meghívást, csatlakozhat a jelen Egyezményhez.
A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letenni.
Mindegyik Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának küldött közlés útján a jelen Egyezmény alkalmazását bármikor kiterjesztheti mindazokra a területekre vagy a területek egyikére, amelyek külkapcsolatainak viteléért felelős.
Mihelyt a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okiratot a Főtitkárnál letették, a Főtitkár arról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv másolatát megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamának és a XI. Cikkben említett nem tagállamoknak.
A jelen Egyezmény a huszadik megerősítő vagy csatlakozási okirat letételétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.
A fenti határidő után eszközölt megerősítések vagy csatlakozások a megerősítő vagy csatlakozási okiratok letételétől számított kilencvenedik napon lépnek hatályba.
A jelen Egyezmény a hatálybalépéstől számított tíz éven át marad érvényben.
További öt éven át érvényben marad azon Szerződő Felek viszonylatában, amelyek a határidő letelte előtt legalább hat hónappal nem mondják fel.
A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának küldött írásbeli közléssel történik.
Ha a jelen Egyezmény résztvevőinek száma felmondásuk folytán tizenhatnál kevesebbre csökken, úgy az Egyezmény az utolsó felmondás érvénybelépésének időpontjában hatályát veszti.
Bármely Szerződő Fél a jelen Egyezmény felülvizsgálására irányuló kérelmét a Főtitkárnak küldött írásbeli közlés útján bármikor előterjesztheti.
A kérelem alapján teendő intézkedésekről – ha ilyeneket szükségesnek tart – a Közgyűlés határoz.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamát és a XI. Cikkben említett nem tagállamokat értesíti:
a) a XI. Cikk szerint történő minden aláírásról, megerősítésről és csatlakozásról;
b) a XII. Cikk értelmében kapott közlésekről;
c) a jelen Egyezmény – XIII. Cikk értelmében történő – hatálybalépésének napjáról;
d) a XIV. Cikk értelmében kapott felmondásokról;
e) az Egyezménynek – a XV. Cikk értelmében történő megszűnéséről;
f) a XVI. Cikk értelmében kapott közlésekről.
A jelen Egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezetének irattárában kell elhelyezni.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállama és a XI. Cikkben említett nem tagállamok az Egyezményről hitelesített másolatot kapnak.
A jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Főtitkára hatálybalépésének napján iktatja be.
Aláírások”
A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez az alábbi fenntartásokkal csatlakozott:
„A Magyar Népköztársaság fenntartással él az Egyezmény IX. Cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, amelyek a hágai Nemzetközi Bíróság részére biztosítanak széles körű ellenőrző jogkört, valamint az Egyezmény XII. Cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, amelyek nem határozzák meg a gyarmatokkal rendelkező államok kötelezettségeit a gyarmatokon űzött kizsákmányolás és a népirtásnak minősíthető cselekmények tekintetében.”
3. § Az említett nemzetközi egyezmény a Magyar Népköztársaságra nézve 1952. április 6-án lépett hatályba.
