A jogszabály mai napon ( 2018.07.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1956. évi I. törvény

az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról * 

1. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek San Franciscóban, az 1945. évi június hó 26. napján kelt Alapokmányát az ország törvényei közé iktatja.

2. § Az Alapokmány hiteles magyar fordítása a következő:

„AZ EGYESÜLT NEMZETEK ALAPOKMÁNYA

Elfogadta az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezet létesítésére összehívott Értekezlete az 1945. évi június hó 26. napján San Franciscóban.

Mi, az Egyesült Nemzetek népei,

elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zudítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre,

hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett,

hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő kötelezettségek iránti tisztelet fenntartható,

hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását,

és hogy ebből a célból

türelmet gyakorolunk és egymással jó szomszédként békességben élünk együtt,

egyesítjük erőinket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására,

alapelvekben való megegyezés, valamint eljárási módszerek létesítése útján biztosítjuk azt, hogy fegyveres erő alkalmazására, ha csak közérdek nem kívánja, sor többé ne kerüljön, és

nemzetközi szervezet segítségével előmozdítjuk valamennyi nép gazdasági és szociális előrehaladását,

megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük.

Ennek folytán Kormányaink San Francisco városában összegyűlt, jó és kellő alakban talált meghatalmazással ellátott képviselőik útján elfogadták az Egyesült Nemzetek jelen Alapokmányát és ezáltal nemzetközi szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve.

I. FEJEZET

Célok és elvek

1. Cikk

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy

1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek;

2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;

3. gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása és támogatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen;

4. az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összeegyeztetésének központja legyen.

2. Cikk

Az 1. cikkben felsorolt célok elérése érdekében a Szervezet és tagjai a következő elveknek megfelelően járnak el:

1. A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik.

2. A Szervezet összes tagjai abból a célból, hogy a tagságból eredő jogokat és előnyöket mindannyiuk számára biztosítsák, kötelesek a jelen Alapokmányban vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesíteni.

3. A Szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.

4. A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell.

5. A Szervezet összes tagjai az Egyesült Nemzetek részére a jelen Alapokmánynak megfelelően folytatott bármely tevékenységéhez minden segítséget megadnak és tartózkodnak attól, hogy segítséget nyújtsanak olyan Államnak, amely ellen az Egyesült Nemzetek megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosít.

6. A Szervezet biztosítja, hogy amennyiben a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében szükséges, azok az Államok is, amelyek az Egyesült Nemzeteknek nem tagjai, ezeknek az elveknek megfelelően járjanak el.

7. A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely Állam belső joghatóságának körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen Alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák; ez az elv azonban a VII. fejezetben tárgyalt kényszerítő intézkedések alkalmazását semmiben sem érinti.

II. FEJEZET

Tagság

3. Cikk

Az Egyesült Nemzetek eredeti tagjai azok az Államok, amelyek az Egyesült Nemzeteknek a Nemzetközi Szervezet tárgyában San Franciscóban tartott értekezletén való részvétel, vagy az Egyesült Nemzetek 1942. január 1-jén kelt nyilatkozatának előzetes aláírása után a jelen Alapokmányt aláírják és a 110. Cikk rendelkezéseinek megfelelően megerősítik.

4. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek tagja lehet minden más békeszerető Állam, amely a jelen Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.

2. Államoknak az Egyesült Nemzetek tagjai közzé való felvétele a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés határozatával történik.

5. Cikk

A Szervezetnek azt a tagját, amely ellen a Biztonsági Tanács megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosított, a Közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára tagsági jogainak és kiváltságainak gyakorlásától felfüggesztheti. E jogoknak és kiváltságoknak gyakorlását a Biztonsági Tanács állíthatja helyre.

6. Cikk

A Szervezetnek azt a tagját, amely a jelen Alapokmányban foglalt elveket következetesen megsérti, a Közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára a Szervezetből kizárhatja.

III. FEJEZET

Szervek

7. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek fő szervei a következők: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és Titkárság.

2. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a jelen Alapokmánynak megfelelően segédszervek is létesíthetők.

8. Cikk

A Szervezet fő- és segédszerveinek munkájában a férfiak és a nők bármilyen minőségben egyenlő feltételek mellett való részvételére vonatkozólag semmiféle korlátozást nem állít fel.

IV. FEJEZET

Közgyűlés

Összetétel

9. Cikk

1. A Közgyűlés az Egyesült Nemzetek összes tagjaiból áll.

2. A Közgyűlésen minden tagnak legfeljebb öt képviselője lehet.

Feladatok és hatáskör

10. Cikk

A Közgyűlés a jelen Alapokmányban meghatározott célok körébe tartozó vagy a jelen Alapokmány szerint létesített valamely szerv hatáskörével és feladataival kapcsolatos minden kérdést vagy ügyet megvitathat és az ilyen kérdésekben vagy ügyekben a 12. Cikkben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind a Szervezet tagjainak, mind a Biztonsági Tanácsnak.

11. Cikk

1. A Közgyűlés megvizsgálhatja a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló együttműködés általános elveit, ideértve a lefegyverzést és a fegyverkezés szabályozását irányító elveket és ilyen elvek tekintetében ajánlásokat tehet a Szervezet tagjainak, vagy a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind a Szervezet tagjainak, mind a Biztonsági Tanácsnak.

2. A Közgyűlés minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik és amelyet az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja vagy a Biztonsági Tanács vagy a 35. Cikk 2. pontja értelmében olyan Állam terjeszt eléje, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, megvitathat és az ilyen kérdések tekintetében a 12. Cikkben foglalt eset kivételével ajánlásokat tehet az érdekelt Államnak vagy Államoknak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind az érdekelt Államnak vagy Államoknak, mind a Biztonsági Tanácsnak. Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyűlésnek a vita előtt, vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie.

3. A Közgyűlés felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek.

4. A Közgyűlésnek ebben a cikkben megállapított hatásköre nem korlátozza a 10. Cikk általános érvényét.

12. Cikk

1. Mialatt a Biztonsági Tanács valamely viszály vagy helyzet tekintetében a jelen Alapokmány által ráruházott feladatokat végzi, a Közgyűlés e viszály vagy helyzet tekintetében nem tehet ajánlásokat, ha csak a Biztonsági Tanács eziránt nem keresi meg.

2. A Főtitkár a Biztonsági Tanács hozzájárulásával minden ülésszak során közli a Közgyűléssel azokat a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó ügyeket, amelyekkel a Biztonsági Tanács foglalkozik és ugyancsak értesíti a Közgyűlést, vagy ha a Közgyűlés nem üléseznék, a Szervezet tagjait nyomban azután, amint a Biztonsági Tanács az ilyen üggyel való foglalkozást megszüntette.

13. Cikk

1. A Közgyűlés tanulmányozást kezdeményez és ajánlásokat tesz abból a célból, hogy

a) a nemzetközi együttműködést politikai téren előmozdítsa, valamint a nemzetközi jog fokozatos fejlődését és kodifikálását támogassa;

b) a nemzetközi együttműködést gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren előmozdítsa és az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő megvalósulását elősegítse.

2. A Közgyűlésnek a fenti 1. b) pontban említett ügyekre vonatkozó további kötelezettségeit, feladatait és hatáskörét a IX. és X. fejezetek sorolják fel.

14. Cikk

A Közgyűlés a 12. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett megfelelő intézkedéseket ajánlhat minden olyan helyzet békés rendezése érdekében, bárhogyan keletkezett is az, amely - véleménye szerint - a nemzetek általános jólétének vagy a közöttük fennálló baráti kapcsolatoknak gyengítésére vezethet; ideértve azokat a helyzeteket is, amelyek abból származnak, hogy a jelen Alapokmánynak az Egyesült Nemzetek céljait és elveit megállapító rendelkezéseit megsértették.

15. Cikk

1. A Közgyűlés a Biztonsági Tanácstól évenként, valamint külön alkalmakkor is jelentéseket kap, amelyeket megvizsgál. Ezek a jelentések azokról a rendszabályokról számolnak be, amelyeket a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elhatározott vagy foganatosított.

2. A Közgyűlés a Szervezet más szerveitől is kap jelentéseket, amelyeket szintén megvizsgál.

16. Cikk

A Közgyűlés a Nemzetközi Gyámsági rendszerrel kapcsolatban teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a XII. és XIII. fejezetek ráruháznak, ideértve a hadászati jelentőségűvé nem nyilvánított körzetek Gyámsága tekintetében létrejött megállapodások jóváhagyását is.

17. Cikk

1. A Közgyűlés megvizsgálja és jóváhagyja a Szervezet költségvetését.

2. A Szervezet költségeit a tagok a Közgyűlés által megállapított arányban viselik.

3. A Közgyűlés megvizsgálja és jóváhagyja az 57. Cikkben említett szakosított intézményekkel kötött pénzügyi és költségvetési megállapodásokat és megvizsgálja az ilyen szakosított intézmények igazgatásának költségvetését is abból a célból, hogy az illető intézménynek ajánlásokat tehessen.

Szavazás

18. Cikk

1. A Közgyűlés minden tagjának egy szavazata van.

2. Fontos kérdésekben a Közgyűlés határozatait a jelenlévő és szavazó tagok szavazatának kétharmad többségével hozza. Fontos kérdéseknek kell tekinteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló ajánlásokat, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak megválasztását, a Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak megválasztását, a Gyámsági Tanács tagjainak a 86. Cikk 1. c) pontja alapján történő megválasztását, új tagoknak az Egyesült Nemzetek szervezetébe való felvételét, a tagok jogainak és kiváltságainak felfüggesztését, a tagok kizárását, a Gyámsági rendszer működésére vonatkozó kérdéseket és a költségvetési kérdéseket.

3. Egyéb kérdésekben, ideértve a kétharmad többséggel eldöntendő kérdések további csoportjainak meghatározását, a jelenlévő és szavazó tagok egyszerű többsége határoz.

19. Cikk

Az Egyesült Nemzetek azon tagjának, amely a Szervezetnek járó pénzügyi hozzájárulása fizetésével hátralékban van, a Közgyűlésen nincs szavazati joga, ha hátralékának összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. A Közgyűlés mindazonáltal az ilyen tagnak is megengedheti a szavazásban való részvételt, ha meggyőződött arról, hogy a fizetés elmulasztása olyan körülményeknek tulajdonítható, amely a tag akaratán kívül esik.

Eljárás

20. Cikk

A Közgyűlés évenként rendes ülésszakot tart és ha a körülmények úgy kívánják, rendkívüli ülésszakra is összeül. A rendkívüli ülésszakot a Főtitkár hívja össze a Biztonsági Tanácsnak vagy az Egyesült Nemzetek tagjai többségének kérelmére.

21. Cikk

A Közgyűlés maga állapítja meg eljárási szabályzatát és elnökét ülésszakonként választja.

22. Cikk

A Közgyűlés olyan kisegítő szerveket létesíthet, amilyeneket feladatainak elvégzésére szükségesnek tart.

V. FEJEZET

Biztonsági Tanács

Összetétel

23. Cikk * 

1. A Biztonsági Tanács a Szervezet tizenöt tagjából áll. A Kínai Köztársaság, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok a Biztonsági Tanács állandó tagjai. A Szervezet tíz további tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulásra, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is.

2. A Biztonsági Tanács nem állandó tagjait két évre választják. A nem állandó tagoknak a Biztonsági Tanács tagjai számának tizenegyről tizenötre történő emelése után megejtett első választása alkalmával a négy új tag közül kettőt egy évre kell megválasztani. A lelépő tagokat nem lehet nyomban újra választani.

3. A Biztonsági Tanács mindegyik tagjának egy képviselője van a Tanácsban.

Feladatok és hatáskör

24. Cikk

1. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.

2. A Biztonsági Tanácsnak e kötelességei teljesítése során az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia. Azt a különleges hatáskört, amellyel a Biztonsági Tanács ezeknek a kötelességeknek teljesítése végett fel van ruházva, a VI., VII., VIII. és XII. fejezetek határozzák meg.

3. A Biztonsági Tanács megvizsgálás végett évenként és szükség esetében külön is jelentést terjeszt a Közgyűlés elé.

25. Cikk

A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen Alapokmánynak megfelelően elfogadják és végrehajtják.

26. Cikk

Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság megalapozása és fenntartása a világ emberi és gazdasági erőforrásainak a fegyverkezés céljára történő minél csekélyebb felhasználásával legyen előmozdítható, a Biztonsági Tanács köteles a Szervezet tagjai elé terjesztés végett a 47. Cikkben említett Vezérkari Bizottság segítésével a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére tervezetet kidolgozni.

Szavazás

27. Cikk * 

1. A Biztonsági Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van.

2. Eljárási kérdésekben a Biztonsági Tanács határozatait kilenc tagjának igenlő szavazatával hozza.

3. Minden más kérdésben a Biztonsági Tanács határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia. A VI. fejezet és az 52. cikk 3. pontja értelmében hozott határozatoknál mindazonáltal a viszályban érdekelt félnek tartózkodnia kell a szavazástól.

Eljárás

28. Cikk

1. A Biztonsági Tanácsot úgy kell megszervezni, hogy feladatait folyamatosan elláthassa. Ebből a célból a Biztonsági Tanács mindegyik tagjának a Szervezet székhelyén állandóan képviselve kell lennie.

2. A Biztonsági Tanács meghatározott időközönként üléseket tart, amelyeken a tagok, ha úgy kívánják, kormányuk egy tagja vagy más, külön kijelölt képviselő által képviseltethetik magukat.

3. A Biztonsági Tanács a Szervezet székhelyén kívül minden más olyan helyen is ülésezhet, amelyet munkájának megkönnyítésére legalkalmasabbnak ítél.

29. Cikk

A Biztonsági Tanács olyan kisegítő szerveket létesíthet, amelyeket feladatainak elvégzésére szükségesnek tart.

30. Cikk

A Biztonsági Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát, ideértve az elnök megválasztásának módját is.

31. Cikk

A Szervezet minden olyan tagja, amely nem tagja a Biztonsági Tanácsnak, szavazati jog nélkül mindannyiszor részt vehet a Biztonsági Tanács elé terjesztett bármely kérdés megvitatásában, valahányszor a Biztonsági Tanács úgy véli, hogy az ügy az illető tag érdekeit különösképpen érinti.

32. Cikk

Az Egyesült Nemzetek minden olyan tagját, amely nem tagja a Biztonsági Tanácsnak, vagy minden olyan Államot, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, ha a Biztonsági Tanács által vizsgált viszályban érdekelt fél, meg kell hívni arra, hogy a viszályra vonatkozó vitában szavazati jog nélkül részt vegyen. A Biztonsági Tanács állapítja meg azokat a feltételeket, amelyeket helyeseknek tart olyan Állam részvétele tekintetében, amely nem tagja a Szervezetnek.

VI. FEJEZET

Viszályok békés rendezése

33. Cikk

1. Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.

2. A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék.

34. Cikk

A Biztonsági Tanács minden viszályt, vagy minden olyan helyzetet, amely a nemzetek között súrlódást okozhat vagy viszályt vonhat maga után, megvizsgálhat annak megállapítása végett, vajon a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása nem vezethet-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére.

35. Cikk

1. A Szervezet bármely tagja felhívhatja a Biztonsági Tanács, vagy a Közgyűlés figyelmét a 34. Cikkben meghatározott természetű bármely viszályra vagy helyzetre.

2. Az az Állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, felhívhatja a Biztonsági Tanács vagy a Közgyűlés figyelmét minden olyan viszályra, amelyben maga is érdekelt fél, feltéve, hogy a jelen Alapokmányban a békés rendezésre vonatkozólag előírt kötelezettségeket a viszályt illetően magára nézve előre kötelezőeknek fogadja el.

3. A Közgyűlés az ennek a cikknek alapján eléje terjesztett ügyekben a 11. és 12. Cikkek rendelkezéseinek megfelelően jár el.

36. Cikk

1. A Biztonsági Tanács a 33. Cikkben meghatározott természetű viszály, vagy hasonló természetű helyzet bármely szakaszában megfelelő eljárási, vagy rendezési módokat ajánlhat.

2. A Biztonsági Tanácsnak a viszály rendezésére vonatkozó minden olyan eljárást, amelyben a felek már megállapodtak, tekintetbe kell vennie.

3. Amidőn a Biztonsági Tanács e cikk értelmében ajánlásokat tesz, tekintetbe kell vennie azt is, hogy a feleknek jogi természetű vitáikat a Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak megfelelően általában e Bíróság elé kell terjeszteniök.

37. Cikk

1. Ha a 33. Cikkben meghatározott természetű viszályt az érdekelt felek az ott felsorolt eszközök igénybevételével rendezni nem tudnák, úgy azt a Biztonsági Tanács elé terjesztik.

2. Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a viszály elhúzódása valóban a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, határoz abban a tekintetben, hogy a 36. Cikk értelmében jár-e el vagy pedig általa megfelelőnek ítélt rendezési módozatokat ajánl.

38. Cikk

A Biztonsági Tanács a 33-37. Cikkekben foglalt rendelkezések fenntartásával bármilyen viszály esetében az abban érdekelt valamennyi fél kérelmére a feleknek a viszály békés rendezése iránt ajánlásokat tehet.

VII. FEJEZET

Eljárás a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetében

39. Cikk

A Biztonsági Tanács megállapítja a béke bárminő veszélyeztetésének vagy megszegésének, vagy bárminő támadó cselekménynek fennforgását és vagy megfelelő ajánlásokat tesz, vagy határoz afelett, hogy milyen rendszabályokat kell a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében a 41. és 42. Cikkek alapján foganatosítani.

40. Cikk

A Biztonsági Tanács - a helyzet súlyosbodásának megakadályozása végett - mielőtt a 39. Cikk értelmében ajánlásokat tenne, vagy rendszabályok felől határozna, felhívhatja az érdekelt feleket, hogy alkalmazkodjanak azokhoz az ideiglenes rendszabályokhoz, amelyeket szükségesnek vagy kívánatosnak ítél. Az ilyen ideiglenes rendszabályok az érdekelt felek jogait, igényeit vagy helyzetét semmiben sem érintik. A Biztonsági Tanács az ilyen ideiglenes rendszabályok végrehajtásának elmulasztását megfelelően számon tartja.

41. Cikk

A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

42. Cikk

Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. Cikkben említett rendszabályok elégtelenek, vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségeseknek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.

43. Cikk

1. Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához hozzájáruljon, az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a Biztonsági Tanács felhívására és a kötendő külön megállapodásnak vagy megállapodásoknak megfelelően, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges fegyveres erőt rendelkezésére bocsátja és neki segítséget és könnyítéseket nyújt, ideértve a szabad átvonulás jogát is.

2. A fent említett megállapodás vagy megállapodások meghatározzák a fegyveres erők számát és nemét, készenlétük fokát és elhelyezésüket, valamint a nyújtandó könnyítések és segítség természetét.

3. A megállapodást, vagy megállapodásokat a Biztonsági Tanács kezdeményezésére minél előbb le kell tárgyalni. A megállapodásokat a Biztonsági Tanács és a Szervezet tagjai, vagy a Biztonsági Tanács és a Szervezet tagjainak csoportjai kötik és azokat az aláíró Államok alkotmányos szabályainak megfelelően meg kell erősíteni.

44. Cikk

Ha a Biztonsági Tanács fegyveres erő alkalmazását határozta el, mielőtt a 43. Cikkben vállalt kötelezettség teljesítéseképpen fegyveres erő rendelkezésre bocsátására szólítana fel olyan tagot, amely nincs képviselve a Biztonsági Tanácsban, a Tanács köteles az illető tagot felhívni arra, hogy - amennyiben kívánja - vegyen részt a Tanácsnak az illető tag fegyveres erőinek felhasználására vonatkozó határozatai meghozatalában.

45. Cikk

Abból a célból, hogy az Egyesült Nemzetek sürgős katonai intézkedések megtételére képesek legyenek, a Szervezet tagjainak nemzeti légierejük bizonyos egységeit közös nemzetközi kényszerítő eljárásra azonnal felhasználható állapotban kell tartaniok. Ezeknek az egységeknek erejét és készenlétük fokát, valamint a közös felhasználásukra vonatkozó terveket a 43. Cikkben említett külön megállapodás vagy megállapodások megszabta keretek között a Vezérkari Bizottság segítségével a Biztonsági Tanács állapítja meg.

46. Cikk

A fegyveres erő felhasználására vonatkozó terveket a Vezérkari Bizottság segítségével a Biztonsági Tanács készíti el.

47. Cikk

1. Vezérkari Bizottságot kell alakítani abból a célból, hogy tanáccsal lássa el és támogassa a Biztonsági Tanácsot minden olyan kérdésben, amely a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából szükséges katonai eszközökre, valamint a rendelkezésére bocsátott fegyveres erők felhasználására és vezényletére, a fegyverkezés szabályozására és az esetleges leszerelésre vonatkozik.

2. A Vezérkari Bizottság a Biztonsági Tanács állandó tagjainak vezérkari főnökeiből vagy azok képviselőiből áll. A Bizottság az Egyesült Nemzetek bármelyik olyan tagját, amely a Bizottságban nincs állandóan képviselve, együttműködésre hívja meg, amidőn feladatainak jó ellátása az ilyen tagnak a Bizottság munkájában való részvételét szükségessé teszi.

3. A Biztonsági Tanács rendelkezésére bocsátott minden fegyveres erő hadászati felhasználásáért a Biztonsági Tanács felügyelete alatt a Vezérkari Bizottság felelős. Az ilyen erők vezényletére vonatkozó kérdéseket később szabályozzák.

4. A Biztonsági Tanács felhatalmazásával és a megfelelő regionális szervek meghallgatása után a Vezérkari Bizottság regionális albizottságokat létesíthet.

48. Cikk

1. A Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló határozatai végrehajtásához szükséges rendszabályokban a Biztonsági Tanács megítélése szerint az Egyesült Nemzetek valamennyi tagja vagy azok közül csupán bizonyos tagok vesznek részt.

2. Az ilyen határozatokat az Egyesült Nemzetek tagjai közvetlenül és olyan nemzetközi szervezetekben kifejtett tevékenységük útján hajtják végre, amelyeknek tagjai.

49. Cikk

A Biztonsági Tanács által elhatározott rendszabályok végrehajtása során az Egyesült Nemzetek tagjai kötelesek egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtani.

50. Cikk

Ha a Biztonsági Tanács valamely Állam ellen megelőző vagy kényszerítő rendszabályokat foganatosít, minden más olyan Államnak, akár tagja az Egyesült Nemzeteknek, akár nem, amelynek az említett rendszabályok végrehajtása következtében különös gazdasági nehézségekkel kell megküzdenie, jogában áll-e nehézségek megoldása végett a Biztonsági Tanáccsal tanácskozást folytatni.

51. Cikk

A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.

VIII. FEJEZET

Regionális megállapodások

52. Cikk

1. A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem zárja ki olyan regionális megállapodások vagy szervezetek fennállását, amelyek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának regionális jellegű tevékenységre alkalmas kérdéseivel foglalkoznak, feltéve, hogy az ilyen megállapodások vagy szervezetek, valamint tevékenységük az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban állanak.

2. Az Egyesült Nemzeteknek azok a tagjai, amelyek ilyen megállapodásokat kötnek vagy ilyen szervezeteket létesítenek, minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a helyi jellegű viszályokat ilyen regionális megállapodások, vagy regionális szervezetek útján békés úton rendezzék, mielőtt még azokat a Biztonsági Tanács elé terjesztenék.

3. A Biztonsági Tanács a helyi jellegű viszályoknak akár az érdekelt Államok kezdeményezése, akár pedig a Biztonsági Tanács útmutatása alapján regionális megállapodások vagy regionális szervezetek útján történő békés rendezése kialakulását támogatni fogja.

4. A jelen cikk semmiképpen sem érinti a 34. és 35. Cikkek alkalmazását.

53. Cikk

1. A Biztonsági Tanács a regionális megállapodásokat vagy szervezeteket az általa elrendelt kényszer rendszabályok foganatosítása során megfelelő esetben fel fogja használni. Regionális megállapodások vagy regionális szervezetek útján történő kényszerítő eljárás mindazonáltal csak a Biztonsági Tanács felhatalmazásával foganatosítható, kivéve a jelen cikk 2. pontjában adott meghatározás értelmében ellenséges Állam ellen a 107. Cikk alkalmazása körében vagy a támadó politikának ilyen Állam részéről történő felújítása ellen irányuló regionális megállapodásoknak megfelelően foganatosított rendszabályokat, mindaddig, amíg a Szervezet képes lesz arra, hogy az érdekelt Kormányok kérelmére vállalja azt a kötelességet, hogy az ilyen Állam újabb támadását megakadályozza.

2. A jelen cikk 1. pontjában használt „ellenséges Állam” kifejezés minden olyan Államra vonatkozik, amely ennek az Alapokmánynak valamelyik aláírójával a második világháború alatt ellenséges viszonyban állott.

54. Cikk

A Biztonsági Tanácsot minden olyan tevékenységről állandóan és kimerítően tájékoztatni kell, amelyet a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából regionális megállapodások vagy szervezetek útján indítottak meg vagy terveznek.

IX. FEJEZET

A nemzetközi gazdasági és szociális együttműködés

55. Cikk

Abból a célból, hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek, az Egyesült Nemzetek elő fogja mozdítani:

a) az életszínvonal emelését, a teljes foglalkoztatást, valamint a gazdasági és szociális haladás és fejlődés feltételeit;

b) a gazdasági, szociális, egészségügyi téren fennálló és ezzel kapcsolatos nemzetközi feladatok megoldását, valamint a kulturális és nevelésügyi téren a nemzetközi együttműködést;

c) az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő általános tiszteletben tartását.

56. Cikk

Valamennyi tag kötelezi magát arra, hogy az 55. Cikkben felsorolt célok elérése érdekében a Szervezettel együttesen és külön együttműködik.

57. Cikk

1. Azokat a különböző szakosított intézményeket, amelyek Kormányok közötti megállapodás útján jöttek létre és szabályzatuk értelmében gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren, valamint ezekkel kapcsolatos területeken jelentős nemzetközi feladatokat látnak el, a 63. Cikk rendelkezéseinek megfelelően az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatba kell hozni.

2. Azokat az intézményeket, amelyek ily módon kapcsolatba kerülnek az Egyesült Nemzetekkel, a következőkben a „szakosított intézmény” kifejezés jelöli meg.

58. Cikk

A Szervezet a szakosított intézmények célkitűzésének és működésének összhangbahozatala iránt ajánlásokat tesz.

59. Cikk

A Szervezet megfelelő esetben, az 55. Cikkben felsorolt célok elérése érdekében szükséges újabb szakosított intézmények létesítése iránt az érdekelt államok között tárgyalásokat fog kezdeményezni.

60. Cikk

A Szervezet jelen fejezetben meghatározott feladatainak ellátása tekintetében a felelősség a Közgyűlést és ennek irányítása alatt a Gazdasági és Szociális Tanácsot terheli, amelyet erre a célra a X. fejezetben meghatározott hatáskör illeti meg.

X. FEJEZET

Gazdasági és Szociális Tanács

Összetétel

61. Cikk * 

1. A Gazdasági és Szociális Tanács az Egyesült Nemzeteknek a Közgyűlés által megválasztott ötvennégy tagjából áll.

2. A 3. pontban foglalt rendelkezésektől eltekintve, minden évben a Gazdasági és Szociális Tanács tizennyolc tagját választják meg három évi időtartamra. A lelépő tagokat nyomban újból meg lehet választani.

3. A Gazdasági és Szociális Tanács tagjai számának huszonhétről ötvennégyre történő emelése utáni első választáskor huszonhét tagot kell választani, azokon kívül, akiket annak a kilenc tagnak a helyére választanak, akinek működési ideje az év végén lejár. A huszonhét új tag közül - a Közgyűlés rendelkezéseinek megfelelően - kilencnek a működési ideje egy év elteltével, kilenc további tagé pedig két év elteltével ér véget.

4. A Gazdasági és Szociális Tanácsban mindegyik tagnak egy képviselője van.

Feladatok és hatáskör

62. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács a gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren, valamint ezekkel kapcsolatos területeken felmerülő nemzetközi kérdésekben tanulmányokat végezhet és jelentéseket tehet vagy ilyeneket kezdeményezhet, továbbá a Közgyűlésnek, az Egyesült Nemzetek tagjainak és az illetékes szakosított intézményeknek minden ilyen kérdéssel kapcsolatban ajánlásokat tehet.

2. Ajánlásokat tehet az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére történő tiszteletben tartásának biztosítása iránt.

3. A hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés elé való terjesztés végett egyezménytervezeteket készíthet elő.

4. A hatáskörébe tartozó kérdésekben a Szervezet által meghatározott szabályoknak megfelelően nemzetközi értekezleteket hívhat össze.

63. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács az 57. Cikkben említett intézményekkel oly megállapodásokat köthet, amelyek meghatározzák az illető intézmény és a Szervezet kapcsolatának feltételeit. Ezekhez a megállapodásokhoz a Közgyűlés jóváhagyására van szükség.

2. A szakosított intézmények működését az intézményekkel folytatott tanácskozások, a nekik tett ajánlások, valamint a Közgyűlésnek és az Egyesült Nemzetek tagjainak tett ajánlások révén összhangba hozhatja.

64. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács megfelelő intézkedéseket tehet abból a célból, hogy a szakosított intézményektől rendszeres jelentéseket kapjon. Megállapodhat a Szervezet tagjaival és a szakosított intézményekkel arra vonatkozólag, hogy saját ajánlásainak, valamint a hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés által tett ajánlásoknak végrehajtása érdekében foganatosított intézkedésekről jelentéseket kapjon.

2. Az ilyen jelentésekhez fűzött észrevételeit a Közgyűléssel közölheti.

65. Cikk

A Gazdasági és Szociális Tanács a Biztonsági Tanácsnak tájékoztatást adhat és annak kérelmére köteles neki támogatást nyújtani.

66. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács a Közgyűlés ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatban teljesíti a hatáskörébe tartozó feladatokat.

2. A Szervezet tagjainak, valamint a szakosított intézményeknek kérésükre a Közgyűlés jóváhagyásával szolgálatokat tehet.

3. Ellátja a jelen Alapokmány más részeinek rendelkezése folytán ráháruló feladatokat, valamint azokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza.

Szavazás

67. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács minden tagjának egy szavazata van.

2. A Gazdasági és Szociális Tanács határozatait a jelenlévő és szavazó tagok szavazatának többségével hozza.

Eljárás

68. Cikk

A Gazdasági és Szociális Tanács gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó, valamint az emberi jogok előmozdítását célzó, valamint egyéb bizottságokat is létesíthet, amelyekre feladatainak teljesítéséhez szüksége lehet.

69. Cikk

A Gazdasági és Szociális Tanács amidőn olyan kérdést vizsgál, amely a Szervezet valamelyik tagját különösen érdekli, ezt a tanácskozáson szavazati jog nélküli részvételre hívja meg.

70. Cikk

A Gazdasági és Szociális Tanács minden intézkedést megtehet abból a célból, hogy tanácskozásain és az általa szervezett bizottságok tanácskozásain a szakosított intézmények képviselői szavazati jog nélkül részt vehessenek és, hogy saját képviselői a szakosított intézmények tanácskozásain részt vehessenek.

71. Cikk

A Gazdasági és Szociális Tanács minden megfelelő intézkedést megtehet abból a célból, hogy olyan nem kormányzati szervekkel, amelyek a hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkoznak, tanácskozásokat folytasson. Ilyen intézkedést a nemzetközi szervek tekintetében és ahol helyénvaló, a Szervezet érdekelt tagjával való előzetes tanácskozás után, az országos szervek tekintetében is tehet.

72. Cikk

1. A Gazdasági és Szociális Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát, ideértve az elnök megválasztásának módját is.

2. A Gazdasági és Szociális Tanács szabályzatának megfelelően, a szükséghez képest ül össze; a szabályzatnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a Tanácsnak a többség kívánságára történő összehívására nézve is.

XI. FEJEZET

Az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó nyilatkozat

73. Cikk

Az Egyesült Nemzeteknek azok a tagjai, amelyek olyan területek igazgatásáért vállalták vagy készek vállalni a felelősséget, amely területek népei az önkormányzat teljes mértékét még nem érték el, elismerik e területek lakossága érdekei elsőbbségének alapelvét. Magasztos megbízatásnak tekintik azt a kötelességüket, hogy a nemzetközi békének és biztonságnak a jelen Alapokmánnyal létesített rendje keretében e területek lakosságának jólétét tőlük telhetőleg előmozdítsák és ebből a célból

a) az érdekelt népek kultúrája tiszteletben tartásának kötelezettségével biztosítsák azok politikai, gazdasági, szociális előrehaladását, nevelésügyük fejlesztését, az igazságos bánásmódot velük szemben és védelmüket a visszaélések ellen;

b) az egyes területek és népeik különleges viszonyainak és előrehaladottságuk különböző fokának megfelelően kifejlesszék ezek önkormányzati képességét, vegyék tekintetbe a szóban levő népek politikai törekvéseit és támogassák őket szabad politikai intézményeik fokozatos kifejlesztésében;

c) elősegítsék a nemzetközi békét és biztonságot;

d) előmozdítsák a fejlődést segítő intézkedéseket, támogassák a kutató munkát, együttműködjenek egymással és ha szükséges, a szakosított nemzetközi szervezetekkel abból a célból, hogy a jelen cikkben felsorolt szociális, gazdasági és tudományos célok a gyakorlatban is megvalósulást nyerjenek és

e) a Főtitkárnak tájékoztatás céljából, a biztonság és az alkotmányjogi meggondolások által megkívánt határokon belül, rendszeresen statisztikai és más technikai természetű tájékoztatásokat nyújtsanak azoknak a területeknek gazdasági, szociális és nevelésügyi helyzetére vonatkozóan, amelyekért külön-külön felelősek, kivéve azokat a területeket, amelyekre a XII. és XIII. fejezetek rendelkezései vonatkoznak.

74. Cikk

A Szervezet tagjai egyetértenek abban is, hogy politikájukat mind a jelen fejezet hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatban, mind anyaországuk területével kapcsolatban is a jószomszédság általános irányelvére kell alapítaniok, szociális, gazdasági és kereskedelmi téren tekintetbe véve a világ többi részének érdekeit és jólétét.

XII. FEJEZET

Nemzetközi Gyámsági rendszer

75. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennhatósága alatt Nemzetközi Gyámsági rendszert létesít azoknak a területeknek igazgatására és felügyeletére, amelyeket későbbi külön megállapodások e rendszer alá helyeznek. Ezeket a területeket a következőkben a „Gyámság alatt álló területek” kifejezés jelöli meg.

76. Cikk

A Gyámsági rendszer alapvető céljai az Egyesült Nemzeteknek a jelen Alapokmány 1. Cikkében megállapított célkitűzéseivel összhangban a következők:

a) elősegíteni a nemzetközi békét és biztonságot;

b) előmozdítani a Gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladását, valamint a nevelésügy fejlesztését; továbbá a fokozatos haladást az önkormányzati képesség vagy a függetlenség felé, tekintetbe véve az egyes területek és népeik különleges viszonyait, az érdekelt népesség szabadon nyilvánított akaratát, valamint a Gyámságra vonatkozó egyes megállapodások megfelelő rendelkezéseit;

c) támogatni az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartását és előmozdítani annak felismerését, hogy a világ népei egymásra vannak utalva;

d) a fentiekben kijelentett célkitűzések megvalósításának hátrányos befolyásolása nélkül és a 80. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett egyenlő elbánást biztosítani szociális, gazdasági és kereskedelmi téren a Szervezet minden tagjának és azok állampolgárainak, valamint egyenlő elbánást biztosítani az utóbbiaknak az igazságszolgáltatás terén is.

77. Cikk

1. A Gyámsági rendszer azokra az alábbi csoportok valamelyikéhez tartozó területekre nyer alkalmazást, amelyeket Gyámsági megállapodással e rendszer alá helyeznek:

a) a jelenleg mandátum alatt álló területek;

b) a második világháború eredményeként ellenséges államoktól elcsatolt területek;

c) az igazgatásukért felelős Államok által önként e rendszer alá helyezett területek.

2. Későbbi megállapodás határozza meg, hogy a felsorolt csoportokba tartozó területek közül melyek kerülnek a Gyámsági rendszer alá és milyen feltételek mellett.

78. Cikk

A Gyámsági rendszer olyan országokra, amelyek az Egyesült Nemzetek tagjaivá lettek, nem alkalmazható, miután az ezek közötti kapcsolatok a szuverén egyenlőség elvének tiszteletben tartásán alapulnak.

79. Cikk

Minden egyes Gyámsági rendszer alá helyezett terület Gyámságára vonatkozó szabályokat, valamint azok megváltoztatását vagy módosítását is, a közvetlenül érdekelt Államok közötti megállapodás határozza meg, az Egyesült Nemzetek egyik tagjának mandátuma alatt álló terület esetében ideértve a mandátumát gyakorló hatalmat is; a szabályok jóváhagyása a 83. és 85. Cikkek rendelkezései szerint történik.

80. Cikk

1. Eltekintve a Gyámságra vonatkozólag a 77., 79. és 81. Cikkeknek megfelelően létrejött - és egyes területeket a Gyámsági rendszer alá helyező - külön megállapodások esetleges rendelkezéseitől, mindaddig, amíg az ilyen megállapodások létre nem jönnek, ennek a fejezetnek egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy bármely módon akár közvetlenül, akár közvetve megváltoztatja valamely Állam vagy valamely nép jogát, vagy valamely olyan hatályban lévő nemzetközi okmány rendelkezéseit, amelyben a Szervezet tagjai részesek lehetnek.

2. E cikk 1. pontját nem szabad úgy értelmezni, mintha indokolná oly megállapodások letárgyalásának és megkötésének elhalasztását vagy felfüggesztését, amelyek mandátum alatt álló, vagy más területeknek a 77. Cikk rendelkezései értelmében a Gyámsági rendszer alá történő helyezését célozzák.

81. cikk

A Gyámsági megállapodásnak minden egyes esetben tartalmaznia kell a Gyámság alatt álló terület igazgatásának módozatait és meg kell jelölnie azt a hatóságot, amely az ilyen terület igazgatását gyakorolni fogja. Ez a következőkben „igazgató hatóság”-nak nevezett hatóság egy vagy több Állam vagy maga a Szervezet is lehet.

82. Cikk

A Gyámsági megállapodásban egy vagy több hadászati jelentőségű körzetet lehet kijelölni, amelyek a 43. Cikk értelmében kötött megállapodás vagy megállapodások sérelme nélkül részben vagy egészben magukban foglalhatják azt a Gyámság alatt álló területet, amelyre a megállapodás vonatkozik.

83. Cikk

1. A Szervezetnek a hadászati jelentőségű körzetekre vonatkozó összes feladatát, ideértve a Gyámsági megállapodások rendelkezéseinek és azok megváltoztatásának vagy módosításának jóváhagyását is, a Biztonsági Tanács gyakorolja.

2. A 76. Cikkben tárgyalt alapvető célkitűzések a hadászati jelentőségű körzetek lakossága tekintetében is érvényesek.

3. A Biztonsági Tanács a Gyámsági megállapodások rendelkezéseinek megfelelően és a biztonsági szempontok veszélyeztetése nélkül igénybe veheti a Gyámsági Tanács támogatását azon feladatok teljesítésében, amelyek a Szervezetre a Gyámsági rendszerrel kapcsolatban a hadászati jelentőségű körzetekben politikai, gazdasági, szociális és nevelésügyi vonatkozásban hárulnak.

84. Cikk

Az igazgató hatóság feladata annak biztosítása, hogy a Gyámság alatt álló terület a nemzetközi béke és biztonság fenntartásából kivegye a részét. Az igazgató hatóság ebből a célból a Biztonsági Tanáccsal szemben e tekintetben vállalt kötelezettségei teljesítése céljából, valamint a helyi védelem biztosítására és a Gyámság alatt álló területen a törvény és a rend fenntartására a szóban forgó terület részéről önkéntes erőket, segítséget és támogatást vehet igénybe.

85. Cikk

1. A Szervezetnek a hadászati jelentőségűnek nem nyilvánított valamennyi körzet Gyámsága tárgyában kötött megállapodásokkal kapcsolatos feladatait, ideértve a Gyámsági megállapodások rendelkezéseinek és azok megváltoztatásának vagy módosításának jóváhagyását is, a Közgyűlés gyakorolja.

2. A Gyámsági Tanács, amely a Közgyűlés fennhatósága alatt működik, a Közgyűlést ily irányú teendőinek ellátásában támogatja.

XIII. FEJEZET

Gyámsági Tanács

Összetétel

86. Cikk

1. A Gyámsági Tanács az Egyesült Nemzetek következő tagjaiból áll:

a) a Gyámság alatt álló területek igazgatásával megbízott tagok;

b) a 23. Cikkben név szerint megnevezett tagok közül azok, amelyek nem igazgatnak Gyámság alatt álló területeket;

c) a Közgyűlés által hároméves időtartamra megválasztott annyi más tag, amennyi ahhoz szükséges, hogy a Gyámsági Tanács teljes taglétszáma egyenlően oszoljék meg az Egyesült Nemzetek olyan tagjai között, amelyek Gyámság alatt álló területeket igazgatnak és amelyek ilyeneket nem igazgatnak.

2. A Gyámsági Tanács mindegyik tagja a Tanácsban való képviseletére különleges szakismeretekkel rendelkező személyt jelöl ki.

Feladatok és hatáskör

87. Cikk

A Közgyűlés és annak fennhatósága alatt a Gyámsági Tanács feladataik teljesítése során:

a) megvizsgálhatják az igazgató hatóság által benyújtott jelentéseket;

b) panasz-beadványokat fogadhatnak el és azokat az igazgató hatóság meghallgatásával megvizsgálhatják;

c) intézkedhetnek a Gyámság alatt álló területeknek időszakos és az igazgató hatósággal egyetértésben megállapított időpontban történő meglátogatása felől;

d) a Gyámsági megállapodások rendelkezéseinek megfelelően elláthatják a felsorolt és egyéb teendőket.

88. Cikk

A Gyámsági Tanács mindegyik Gyámság alatt álló terület lakóinak politikai, gazdasági, szociális és nevelésügyi téren tett előrehaladására vonatkozólag kérdőívet szerkeszt és a Közgyűlés hatáskörébe tartozó mindegyik Gyámság alatt álló terület igazgató hatósága a kérdőív alapján évenként jelentést küld a Közgyűlésnek.

Szavazás

89. Cikk

1. A Gyámsági Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van.

2. A Gyámsági Tanács határozatait a jelenlevő és szavazó tagok szavazatának többségével hozza.

Eljárás

90. Cikk

1. A Gyámsági Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát, ideértve az elnök megválasztásának módját is.

2. A Gyámsági Tanács szabályzatának megfelelően, a szükséghez képest ül össze; a szabályzatnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a Tanácsnak a többség kívánságára történő összehívására nézve is.

91. Cikk

A Gyámsági Tanács szükség esetén igénybe veszi a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a szakosított intézmények segítségét olyan ügyekben, amelyek azok hatáskörét érintik.

XIV. FEJEZET

Nemzetközi Bíróság

92. Cikk

A Nemzetközi Bíróság az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerve. A Bíróság az Állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályain alapuló, a jelen Alapokmány kiegészítő részét képező és ahhoz mellékelt Alapszabályoknak megfelelően működik.

93. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek tagjai ipso facto részesei a Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak.

2. Olyan Állam, amely nem tagja a Szervezetnek, a Biztonsági Tanács ajánlására, a Közgyűlés által esetenként meghatározott feltételek mellett, csatlakozhatik a Nemzetközi Bíróság Alapszabályaihoz.

94. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek mindegyik tagja kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához.

2. Ha valamely jogvitában szereplő egyik fél a Bíróság által hozott ítéletből folyó kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ha szükségesnek tartja, ajánlásokat tehet, vagy határozatokat hozhat az ítélet végrehajtása céljából foganatosítandó rendszabályok felől.

95. Cikk

A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Szervezet tagjait abban, hogy az egymás közötti vitáik megoldását már érvényben levő, vagy a jövőben kötendő megállapodások értelmében más bíróságra bízzák.

96. Cikk

1. A Közgyűlés vagy a Biztonsági Tanács a Nemzetközi Bíróságtól bármely jogi kérdésben tanácsadó véleményt kérhet.

2. A Szervezet minden más szerve és a szakosított intézmények a Közgyűlés által bármikor megadható felhatalmazás alapján a tevékenységük körében felmerülő jogi kérdésekben szintén tanácsadó véleményt kérhetnek a Bíróságtól.

XV. FEJEZET

Titkárság

97. Cikk

A Titkárság főtitkárból és olyan tisztviselői karból áll, amilyet a Szervezet megkövetel. A Főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki. Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője.

98. Cikk

A Főtitkár ebben a minőségben a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács és a Gyámsági Tanács minden ülésén részt vesz és elvégez minden olyan más feladatot, amellyel ezek a szervek megbízzák. A Főtitkár a Szervezet munkájáról a Közgyűlésnek évenként jelentést tesz.

99. Cikk

A Főtitkár a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre felhívhatja, amely véleménye szerint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszélyeztetheti.

100. Cikk

1. A Főtitkár és a tisztviselői kar kötelességeik teljesítését illetően sem valamely kormánytól, sem a Szervezeten kívül álló más hatóságtól utasítást nem kérhetnek és nem kaphatnak. Tartózkodniok kell nemzetközi tisztviselői minőségükkel összeférhetetlen bármely magatartástól és kizárólag a Szervezettel szemben felelősek.

2. A Szervezet mindegyik tagja kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a Főtitkár és a tisztviselői kar feladatainak kizárólag nemzetközi jellegét és nem kísérli meg őket feladatuk gyakorlásában befolyásolni.

101. Cikk

1. A tisztviselőket a Közgyűlés által megállapított szabályok szerint a Főtitkár nevezi ki.

2. A Gazdasági és Szociális Tanács mellé és ha szükséges, az Egyesült Nemzetek más szervei mellé is, állandó jelleggel megfelelő tisztviselői kart kell beosztani. Ezek a tisztviselők a Titkársághoz tartoznak.

3. A tisztviselők kiválasztásánál és az alkalmazási feltételek megállapításánál a munkateljesítmény, a hozzáértés és az erkölcsi feddhetetlenség legmagasabb foka biztosításának szükségét kell irányadó szempontnak tekinteni. Megfelelően tekintetbe kell venni annak fontosságát, hogy a tisztviselői kar kiválogatása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.

XVI. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

102. Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek bármely tagja által a jelen Alapokmány hatálybalépése után kötött minden nemzetközi szerződést és megállapodást a Titkárságnál a lehető leghamarabb be kell iktatni és a Titkárságnak azt közzé kell tennie.

2. Olyan nemzetközi szerződésre, vagy megállapodásra, amelyeket a jelen cikk 1. pontja rendelkezéseinek megfelelően nem iktattak be, a szerződésben vagy megállapodásban részes felek az Egyesült Nemzetek egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak.

103. Cikk

Ha az Egyesült Nemzetek tagjainak a jelen Alapokmányból folyó és bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeiket illeti elsőbbség.

104. Cikk

A Szervezetet mindegyik tagjának területén megilleti a feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogképesség.

105. Cikk

1. A Szervezetet mindegyik tagjának területén megilletik a céljainak eléréséhez szükséges kiváltságok és mentességek.

2. Az Egyesült Nemzetek tagjainak képviselőit és a Szervezet tisztviselőit szintén megilletik a Szervezettel kapcsolatos feladataik független ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.

3. A Közgyűlés a jelen Cikk 1. és 2. pontjának alkalmazása tekintetében a részletek meghatározása iránt ajánlásokat tehet, vagy e célból az Egyesült Nemzetek tagjainak egyezmények kötését javasolhatja.

XVII. FEJEZET

Ideiglenes biztonsági rendelkezések

106. Cikk

Addig is, amíg a 43. Cikkben említett azok a külön megállapodások, amelyek a Biztonsági Tanács részére, véleménye szerint lehetővé teszik a 42. Cikkben foglaltak alkalmazása folytán ráháruló kötelezettségek vállalásának megkezdését, a Moszkvában, 1943. évi október hó 30-án aláírt négyhatalmi nyilatkozat részesei és Franciaország az említett nyilatkozat 5. pontja értelmében tanácskozásokat folytatnak egymással és szükség esetén a Szervezet más tagjaival is, az Egyesült Nemzetek nevében történő oly együttes fellépés céljából, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges lehet.

107. Cikk

A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti vagy tiltja azokat a műveleteket, amelyeket az ilyen műveletekért felelős Kormányok a második világháborúban a jelen Alapokmány bármely aláírójával hadban álló valamely Állam ellen a háború folyományaképpen foganatosítottak vagy engedélyeztek.

XVIII. FEJEZET

Módosítások

108. Cikk

A jelen Alapokmány módosítása az Egyesült Nemzetek összes tagjaira nézve akkor lép hatályba, ha azt a Közgyűlés tagjai kétharmad szótöbbséggel elfogadták és az Egyesült Nemzetek tagjainak kétharmada, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja, saját alkotmányos eljárásának megfelelően megerősítette.

109. Cikk

1. *  A jelen Alapokmány felülvizsgálására az Egyesült Nemzetek tagjai általános értekezletet tarthatnak, mégpedig abban az időpontban és azon a helyen, amelyet a Közgyűlés tagjainak kétharmad szótöbbségével és a Biztonsági Tanács bármely kilenc tagjának szavazatával meghatároz. Az értekezleten a szervezet mindegyik tagjának egy szavazata van.

2. A jelen Alapokmánynak az értekezlet kétharmad szótöbbséggel javasolt bármely módosítása akkor lép hatályba, ha azt az Egyesült Nemzetek tagjainak kétharmada, köztük a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja, saját alkotmányos eljárásának megfelelően megerősítette.

3. *  Ha ilyen értekezlet a Közgyűlésnek a jelen Alapokmány hatálybalépését követő tizedik évi ülésszakáig nem ült össze, az értekezlet összehívására vonatkozó javaslatot a Közgyűlés említett ülésszakának napirendjére kell tűzni és az értekezletet meg kell tartani, ha a Közgyűlés tagjainak szótöbbségével és a Biztonsági Tanács bármely kilenc tagjának szavazatával így határoz.

XIX. FEJEZET

Megerősítés és aláírás

110. Cikk

1. Az aláíró Államoknak a jelen Alapokmányt saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően meg kell erősíteniök.

2. A megerősítő okiratokat az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál kell letenni, amely minden egyes letételről értesíteni fogja az összes aláíró Államokat, valamint - kinevezése után - a Szervezet Főtitkárát.

3. A jelen Alapokmány hatályba lép, amint a Kínai Köztársaság, Franciaország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok, valamint a többi aláíró Államok többsége letette megerősítő okiratát. A megerősítő okiratok letételéről azt követőleg az Amerikai Egyesült Államok Kormánya jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek másolatát az összes aláíró Államoknak megküldi.

4. Azok az aláíró Államok, amelyek a jelen Alapokmányt annak hatálybalépése után erősítik meg, saját megerősítő okiratuk letételének időpontjában válnak az Egyesült Nemzetek eredeti tagjává.

111. Cikk

Ezt az Alapokmányt, amelynek kínai, francia, orosz, angol és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Amerikai Egyesült Államok Kormányának irattárában kell elhelyezni. Ez a Kormány a többi aláíró Állam Kormányának kellően hitelesített másolatokat fog küldeni.

ENNEK HITELÉÜL az Egyesült Nemzetek Kormányainak meghatalmazottai a jelen Alapokmányt aláírták.

KÉSZÜLT San Franciscóban, az ezerkilencszáznegyvenötödik év június havának huszonhatodik napján.”

A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG ALAPSZABÁLYAI * 

1. Cikk

A Nemzetközi Bíróságot, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerveként állított fel, ezen Alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell megalakítani és a Bíróságnak eszerint kell működnie.

I. fejezet

A BÍRÓSÁG SZERVEZETE

2. Cikk

A Bíróság független bírák testülete, akiket állampolgárságukra való tekintet nélkül, azok közül a nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személyek közül kell választani, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztség betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek, vagy akik a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok.

3. Cikk

1. A Bíróság 15 tagból áll, akik közül kettő ugyanannak az Államnak állampolgára nem lehet.

2. Azt a személyt, aki a bírósági tagság szempontjából több Állam állampolgárának volna tartható, azon Állam állampolgárának kell tekinteni, amelyben polgári és politikai jogait rendszeresen gyakorolja.

4. Cikk

1. A Bíróság tagjait, az Állandó Választottbíróság nemzeti csoportjai által jelölt személyek jegyzékéből a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács az alábbi rendelkezések szerint választja meg.

2. Az Egyesült Nemzeteknek az Állandó Választottbíróságban nem képviselt tagjait illetően, a jelölteket olyan nemzeti csoportok választják ki, amelyeket kormányaik e célból az Állandó Választott Bíróság tagjaira nézve a nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló 1907. évi hágai Egyezmény 44. cikkében megállapított feltételekkel megegyező módon alakítanak meg.

3. Azokat a feltételeket, amelyek mellett olyan Állam, amely a jelen Alapszabályoknak részese ugyan, de az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, a Bíróság tagjainak megválasztásában részt vehet, külön megegyezés hiányában a Biztonsági Tanács javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

5. Cikk

1. Legalább három hónappal a választás időpontja előtt az Egyesült Nemzetek Főtitkára írásban felkéri az Állandó Választottbíróságnak azokat a tagjait, akik a jelen Alapszabályokban részes Államok állampolgárai, valamint a 4. cikk 2. pontja értelmében alakított nemzeti csoportok tagjait, hogy meghatározott időn belül nemzeti csoportonként jelöljenek ki a bírósági tagsággal járó tisztség betöltésére alkalmas személyeket.

2. Egy csoport sem jelölhet négynél több személyt, akik közül legfeljebb kettő lehet saját állampolgáruk. Az egy-egy csoport által jelölt személyek száma semmi esetre sem lehet a betöltendő helyek kétszeresénél több.

6. Cikk

Ajánlatos, hogy a nemzeti csoportok a jelölések megtétele előtt legfelső bíróságuknak, egyetemeik jogi karának és jogakadémiáiknak, valamint jogtudománnyal foglalkozó nemzeti akadémiáiknak és nemzetközi akadémiák nemzeti tagozatainak véleményét kérjék ki.

7. Cikk

1. A Főtitkár az ekként kijelölt összes személyekről betűsoros jegyzéket állít össze. A 12. cikk 2. pontjában említett esetek kivételével csak ezek a személyek választhatók meg.

2. A Főtitkár ezt a jegyzéket a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé terjeszti.

8. Cikk

A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács a Bíróság tagjainak megválasztását egymástól függetlenül foganatosítja.

9. Cikk

A választóknak minden választás során nemcsak arra kell ügyelniök, hogy a megválasztandó személyek a megkívánt követelményeknek egyénenként megfeleljenek, hanem arra is, hogy a testületben, mint egészben, a civilizáció főbb formáinak és a világ fő jogrendszereinek képviselete biztosítva legyen.

10. Cikk

1. Azokat a jelölteket, akik a Közgyűlésben és a Biztonsági Tanácsban a szavazatok abszolút többségét elnyerik, megválasztottnak kell tekinteni.

2. A Biztonsági Tanácsnak a bírák megválasztására vagy a 12. cikkben említett Bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szavazását olyképpen kell megtartani, hogy a Biztonsági Tanács állandó és nem állandó tagjai között semmiféle megkülönböztetés se legyen.

3. Abban az esetben, ha mind a Közgyűlésen, mind pedig a Biztonsági Tanácsban ugyanannak az Államnak több állampolgára nyerné el a szavazatok abszolút többségét, közülük csak a legidősebbet kell megválasztottnak tekinteni.

11. Cikk

Ha az első szavazó ülés után egy vagy több hely még betöltésre vár, második és ha szükséges, harmadik ülést kell tartani.

12. Cikk

1. Ha a harmadik ülés után egy vagy több hely még mindig betöltetlen marad, akár a Közgyűlés, akár pedig a Biztonsági Tanács kívánságára bármikor egy hat tagból álló közvetítő Bizottságot kell alakítani, amelynek három tagját a Közgyűlés, három tagját pedig a Biztonsági Tanács jelöli ki. Ennek a Bizottságnak az a célja, hogy minden még betöltetlen helyre abszolút szótöbbséggel egy-egy nevet hozzon javaslatba és azt elfogadás végett a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé terjessze.

2. Ha a közvetítő Bizottság egyhangúan megállapodik olyan személyben, aki a kívánt feltételeknek megfelel, ezt a személyt akkor is felveheti a jegyzékbe, ha a neve a 7. cikkben említett jelölési jegyzékben nem szerepelt.

3. Ha a közvetítő Bizottság arra a megállapodásra jut, hogy a választást nem lehet sikerrel megtartani, a Bíróságnak már megválasztott tagjai fogják a Biztonsági Tanács által megállapított határidőn belül az üres helyeket betölteni, azok közül a jelöltek közül történő választás útján, akik akár a Közgyűlésben, akár a Biztonsági Tanácsban szavazatot kaptak.

4. Abban az esetben, ha a bírák szavazatai egyenlően oszlanak meg, a legidősebb bíró szavazata dönt.

13. Cikk

1. A bíróság tagjait kilenc évre választják és azok újra választhatók; mindazonáltal az első választás során megválasztott bírák közül ötnek működési ideje három év után, további öté pedig hat év után véget ér.

2. Azokat a bírákat, akiknek működési ideje a fent említett hároméves, illetve hatéves kezdeti időszakkal véget ér, közvetlenül az első választás befejeztével, a Főtitkár sorshúzás útján jelöli ki.

3. A Bíróság tagjai tisztségük gyakorlását mindaddig folytatják, amíg a helyüket be nem töltik. Leváltásuk után is be kell fejezniök azokat az ügyeket, amelyeknek elintézését megkezdték.

4. A Bíróság valamelyik tagjának lemondása esetén a lemondást a Főtitkárhoz való továbbítás végett a Bíróság Elnökéhez kell intézni. A bírói széket a lemondásnak a Főtitkárral való közlésével kell megüresedettnek tekinteni.

14. Cikk

A megüresedő helyeket az első választásra megszabott módon a következők szem előtt tartásával kell betölteni: a Főtitkárnak a megüresedéstől számított egy hónapon belül kell az 5. cikkben előírt felkéréseket továbbítania és a választás időpontját a Biztonsági Tanács állapítja meg.

15. Cikk

A Bíróságnak az a tagja, akit olyan tag helyére választottak meg, akinek működési ideje még nem telt le, tisztségét elődjének még hátralevő működési idejére viseli.

16. Cikk

1. A Bíróság tagjai semmiféle politikai vagy államigazgatási tevékenységet sem folytathatnak és semmiféle más hivatásos jellegű foglalkozást nem vállalhatnak.

2. Az e cikkel kapcsolatos bármely kétség esetén a Bíróság határoz.

17. Cikk

1. A Bíróság tagjai semmilyen ügyben nem léphetnek fel mint kormánymegbízottak, tanácsadók vagy ügyvédek.

2. A Bíróság egy tagja sem vehet részt olyan ügy elbírálásában, amelyben előzőleg, mint a felek egyikének kormánymegbízottja, tanácsadója, vagy ügyvédje, vagy valamelyik nemzeti vagy nemzetközi bíróságnak, vagy vizsgálóbizottságnak tagjaként, vagy bármilyen más minőségben már közreműködött.

3. Az e cikkel kapcsolatos bármely kétség esetén a Bíróság határoz.

18. Cikk

1. A Bíróság tagjai tisztségükből csak akkor mozdíthatók el, ha a többi tag egyhangú véleménye szerint a megkívánt feltételeknek többé nem felelnek meg.

2. Erről a Jegyző a Főtitkárt hivatalosan értesíti.

3. A bírói széket ezzel a közléssel megüresedettnek kell tekinteni.

19. Cikk

A Bíróság tagjai bírói tisztségük gyakorlása tekintetében diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élveznek.

20. Cikk

Működésének megkezdése előtt a Bíróság minden tagja nyilvános ülésen ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra nézve, hogy tisztét pártatlanul és lelkiismeretesen fogja ellátni.

21. Cikk

1. A Bíróság Elnökét és Alelnökét három évre választja; ezek újraválaszthatók.

2. A Bíróság Jegyzőt nevez ki és a szükséghez képest gondoskodhatik egyéb tisztviselők kinevezéséről is.

22. Cikk

1. A Bíróság székhelye Hága. Ez azonban nem akadályozhatja meg a Bíróságot abban, hogy amennyiben azt kívánatosnak tartja, máshol is ülésezhessék és teendőit máshol is elláthassa.

2. Az Elnöknek és a Jegyzőnek a Bíróság székhelyén kell laknia.

23. Cikk

1. A Bíróság a törvénykezési szünet kivételével, amelynek idejét és tartamát a Bíróság állapítja meg, állandóan ülésezik.

2. A Bíróság tagjainak rendszeresen visszatérő időközökben szabadsághoz van joguk, amelynek időpontját és tartamát, Hága és az egyes bírák otthona közötti távolság figyelembevételével, a Bíróság állapítja meg.

3. A Bíróság tagjainak, ha csak nincsenek szabadságon, vagy ha őket megjelenésükben betegség, vagy az Elnökkel kellő módon közölt más komoly ok nem gátolja, állandóan a Bíróság rendelkezésére kell állniok.

24. Cikk

1. Ha valamilyen különös ok folytán a Bíróság tagja úgy véli, hogy valamely meghatározott ügy elbírálásában nem vehet részt, ezt a körülményt az Elnökkel közölni köteles.

2. Ha az Elnök úgy véli, hogy a Bíróság egy tagja, valamilyen különös ok folytán valamely meghatározott ügy elbírálásában nem vehet részt, erről őt ennek megfelelően értesíti.

3. Ha ilyen esetben a Bíróság tagjának és az Elnöknek véleménye nem egyezik, az ügyben a Bíróság dönt.

25. Cikk

1. A Bíróság, hacsak az Alapszabályok kifejezetten másként nem rendelkeznek, teljes ülésben jár el.

2. Azzal a feltétellel, hogy a Bíróság megalakítása céljából rendelkezésre álló bírák száma ezáltal tizenegy alá ne csökkenjen, a Bíróság Ügyviteli Szabályai megengedhetik, hogy egy vagy több bíró, a körülményeknek megfelelően és váltakozva az üléseken való részvétel alól felmentést nyerjen.

3. A Bíróság megalakításához kilenc bíró jelenléte elegendő.

26. Cikk

1. A Bíróság időről időre saját rendelkezése szerint három vagy több bíróból álló egy vagy több tanácsot alakíthat, bizonyos meghatározott ügycsoportok, mint például munkaügyek vagy az átmenő forgalomra és közlekedésre vonatkozó ügyek letárgyalása végett.

2. A Bíróság bármikor alakíthat tanácsot valamely meghatározott ügy letárgyalása végett. Az ilyen tanács bíráinak számát a Bíróság a felekkel egyetértésben határozza meg.

3. Ha a felek kérik, ügyeiket az e cikk rendelkezései szerint alakított tanácsok tárgyalják és döntik el.

27. Cikk

A 26. és 29. cikk értelmében megalakított tanácsok bármelyike által hozott ítéletet úgy kell tekinteni, mintha azt a Bíróság hozta volna.

28. Cikk

A 26. és 29. cikk értelmében megalakított tanácsok a felek beleegyezésével Hágán kívül is ülésezhetnek és láthatják el teendőiket.

29. Cikk

Az ügyek gyors elintézése érdekében a Bíróság évenként egy öt tagból álló tanácsot alakít, amely a felek kérelmére sommás eljárásban tárgyal és bírál el ügyeket. A Bíróság az ülésen való részvételben akadályozott bírák helyettesítésére az öt tagon felül további két bírót jelöl ki.

30. Cikk

1. Teendőinek ellátása céljából a Bíróság Ügyviteli Szabályokat állapít meg. Különösen az eljárásra vonatkozó szabályokat kell leszögeznie.

2. A Bíróság Ügyviteli Szabályai megengedhetik, hogy a Bíróságnak vagy bármelyik tanácsának ülésein szavazati jog nélkül ülnökök vegyenek részt.

31. Cikk

1. Azok a bírák, akik a peres felek valamelyikének állampolgárai, megtartják a jogukat ahhoz, hogy a Bíróság elé terjesztett ügy elbírálásában közreműködjenek.

2. Ha a Bíróság eljáró tagjai között olyan bíró szerepel, aki a felek egyikének állampolgára, bármelyik másik fél is jelölhet bíróként egy személyt. Az ilyen személyt elsősorban azok közül a személyek közül kell kijelölni, akik a 4. és 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően mint jelöltek szerepelnek.

3. Ha a Bíróság eljáró tagjai között nincs olyan személy, aki valamelyik fél állampolgára volna, az e cikk 2. pontjának rendelkezései szerint mindegyik fél jelölhet ki bírót.

4. Ennek a cikknek a rendelkezéseit a 26. és 29. cikk esetében is alkalmazni kell. Ilyen esetben a Bíróság Elnöke a Bíróságnak a tanácsot alkotó tagjai közül egyet, vagy ha szükséges, kettőt felkér arra, hogy helyét a Bíróság olyan tagjának adja át, aki az érdekelt felek állampolgára, illetve ilyennek hiányában, vagy ha az megjelenésében akadályoztatva volna, annak, akit a felek erre a célra külön kijelölnek.

5. Ha ugyanabban az ügyben több fél van együttesen érdekelve, ezek az előző rendelkezések alkalmazása szempontjából csupán egy félnek számítanak. Ez e pontra vonatkozó bármely kétség esetében a Bíróság dönt.

6. A jelen cikk 2., 3. és 4. pontjai értelmében kijelölt bíráknak az Alapszabályok 2. cikkében, 17. cikkének 2. pontjában, valamint 20. és 24. cikkeiben előírt feltételeknek meg kell felelniök. Ezek a bírák az ügy eldöntésében bírótársaikkal a teljes egyenlőség alapján vesznek részt.

32. Cikk

1. A Bíróság minden tagja évi illetményben részesül.

2. Az Elnök külön évi járandóságban részesül.

3. Az Alelnök minden olyan napra, amelyen mint Elnök működik, külön járandóságban részesül.

4. A 31. cikk értelmében kijelölt bírák, akik a Bíróságnak nem tagjai, azokra a napokra, amelyeken teendőiket ellátják, térítésben részesülnek.

5. Ezeknek az illetményeknek, járandóságoknak és térítéseknek az összegét a Közgyűlés állapítja meg. A működés idejének tartama alatt ezeket az összegeket nem lehet leszállítani.

6. A Jegyző illetményét a Bíróság javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

7. A Közgyűlés által hozott szabályozás állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjai és a Jegyző részére nyugdíjat lehet biztosítani, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bíróság tagjai és a Jegyző utazási költségeit meg kell téríteni.

8. A fenti illetmények, járandóságok és térítések mindennemű adótól mentesek.

33. Cikk

A Bíróság költségeit az Egyesült Nemzetek a Közgyűlés által meghatározott módon viselik.

II. fejezet

A BÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA

34. Cikk

1. A Bíróság előtt félként csak Állam léphet fel.

2. A Bíróság az Ügyviteli Szabályai értelmében és azoknak megfelelően, az eléje terjesztett ügyekre vonatkozó tájékoztatást kérhet nemzetközi szervezetektől és e szervezetek saját kezdeményezésükből is adhatnak tájékoztatást.

3. Valahányszor a Bíróság elé terjesztett valamely ügyben nemzetközi szervezet alapító okirata vagy ezzel kapcsolatban elfogadott nemzetközi egyezmény értelmezésének kérdése merül fel, arról a Jegyző a nemzetközi szervezetet értesíti és megküldi számára a per összes iratainak másolatát.

35. Cikk

1. A Bírósághoz az ezekben az Alapszabályokban részes Államok fordulhatnak.

2. Azokat a feltételeket, amelyek mellett más Államok is fordulhatnak a Bírósághoz, a hatályban levő nemzetközi szerződésekben foglalt külön rendelkezések fenntartásával a Biztonsági Tanács állapítja meg mindenesetre oly módon, hogy abból a felek a Bíróság előtt semmiféle vonatkozásban se kerüljenek egyenlőtlen helyzetbe.

3. Ha valamely ügyben olyan Állam van félként érdekelve, amely az Egyesült Nemzeteknek nem tagja, a Bíróság állapítja meg azt az összeget, amellyel ez a fél a Bíróság költségeihez hozzájárulni köteles. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az ilyen Állam a Bíróság költségeinek viselésében egyébként is részt vesz.

36. Cikk

1. A Bíróság joghatósága kiterjed minden ügyre, amelyet a felek eléje terjesztenek és minden olyan kérdésre, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya vagy a hatályban levő nemzetközi szerződések és egyezmények elébe utalnak.

2. Az Alapszabályokban részes Államok bármikor kijelenthetik, hogy ipso facto (önmagában) és külön megegyezés nélkül, minden olyan Állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezőnek ismerik el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya:

a) nemzetközi szerződés értelmezése,

b) a nemzetközi jog bármely kérdése,

c) olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti,

d) nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme.

3. A fent említett nyilatkozatok feltétel nélkül, vagy több Állammal vagy bizonyos Államokkal szemben a viszonosság kikötésével, avagy bizonyos időre korlátozva tehetők.

4. Az ilyen nyilatkozatokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letenni, aki azokról másolatokat küld az Alapszabályokban részes Államoknak és a Bíróság Jegyzőjének.

5. Az állandó Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak 36. cikke értelmében tett nyilatkozatokat, amennyiben azok még hatályban vannak, az Alapszabályokban részes Államok között arra az időre, amelyre hatályuk még fennáll és rendelkezéseiknek megfelelően a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságának elfogadása gyanánt kell tekinteni.

6. Ha abban a kérdésben, hogy a Bíróságnak van-e az eljárásra joghatósága, vita támad, a Bíróság dönt.

37. Cikk

Ha valamely hatályban levő nemzetközi szerződés vagy egyezmény a Nemzetek Szövetsége által megállapítandó valamely bíróság vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatóságát írja elő, a joghatóság az Alapszabályokban részes felek közötti viszonylatban a Nemzetközi Bíróságra száll.

38. Cikk

1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza:

a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;

b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;

c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket;

d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.

2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetén valamely ügyet ex aequo et bono (méltányosság alapján) döntsön el.

III. fejezet

ELJÁRÁS

39. Cikk

1. A Bíróság hivatalos nyelve a francia és az angol. Ha a felek megegyeznek abban, hogy a tárgyalási nyelv a francia legyen, az ítéletet francia nyelven kell meghozni. Ha a felek abban egyeznek meg, hogy a tárgyalási nyelv az angol legyen, az ítéletet angol nyelven kell meghozni.

2. Ha a felek között az alkalmazandó nyelv tekintetében megegyezés nem jött létre, a felek előterjesztéseikben tetszésük szerint használhatják a két nyelv bármelyikét, a Bíróság határozatát pedig francia és angol nyelven kell megszövegezni. Ilyenkor a Bíróság egyúttal azt is meghatározza, hogy a két szöveg közül melyiket kell hitelesnek tekinteni.

3. A Bíróságnak bármelyik fél kérésére meg kell engednie, hogy az a francia vagy angol helyett más nyelvet használhasson.

40. Cikk

1. Az ügyeket az eset körülményeihez képest, vagy a vonatkozó külön megegyezés közlésével, vagy írásbeli keresettel kell a Bíróság elé terjeszteni; mindkettőt a Jegyzőhöz kell intézni. Mindkét esetben meg kell jelölni a vita tárgyát és a feleket.

2. A Jegyző a keresetet az összes érdekeltekkel haladéktalanul közli.

3. A Jegyző a Főtitkár útján az Egyesült Nemzetek tagjait is értesíti; úgyszintén értesíti mindazokat az Államokat, amelyek jogosultak a Bíróság előtt megjelenni.

41. Cikk

1. A Bíróságnak, ha úgy véli, hogy a körülmények ezt megkívánják, jogában áll megjelölni azokat az ideiglenes rendszabályokat, amelyek alkalmazása szükséges bármelyik fél jogainak biztosítása céljából.

2. A végleges határozat meghozataláig a javasolt rendszabályokról a feleket és a Biztonsági Tanácsot haladéktalanul értesíteni kell.

42. Cikk

1. A feleket a kormánymegbízottak képviselik.

2. Ezek a Bíróság előtt igénybe vehetik tanácsadók és ügyvédek közreműködését.

3. A peres felek kormánymegbízottait, tanácsadóit és ügyvédjeit a teendőik független ellátásához szükséges minden kiváltság és mentesség megilleti.

43. Cikk

1. Az eljárás két részből áll, az egyik az írásbeli, a másik a szóbeli rész.

2. Az írásbeli eljárás a periratoknak és elleniratoknak, valamint, ha szükséges, a válasziratoknak, továbbá minden bizonyítékul szolgáló ügydarabnak és okiratnak a Bírósággal és a felekkel történő közléséből áll.

3. Ezek a közlések a Bíróság által meghatározott rendben és időben a Jegyző útján történnek.

4. A felek valamelyike által benyújtott minden okiratot hiteles másolatban közölni kell a másik féllel.

5. A szóbeli eljárás a tanúknak, szakértőknek, kormánymegbízottaknak, tanácsadóknak és ügyvédeknek a Bíróság által történő meghallgatásából áll.

44. Cikk

1. A Bíróság az értesítéseknek a kormánymegbízottak, tanácsadók és ügyvédek kivételével bárki más részére történő kézbesítése céljából közvetlenül annak az Államnak a kormányához fordul, amelynek területén a kézbesítést foganatosítani kell.

2. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha a bizonyításfelvételt a helyszínen kell foganatosítani.

45. Cikk

A tárgyalást az Elnök, ennek akadályoztatása esetén az Alelnök vezeti, ha mind a kettő akadályozva van, a rangidős bíró elnököl.

46. Cikk

A tárgyalás nyilvános, hacsak a Bíróság másként nem határoz, vagy ha a felek a nyilvánosság kizárását nem kérik.

47. Cikk

1. Minden ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Jegyző és az Elnök írnak alá.

2. Ez a jegyzőkönyv az egyedül hiteles.

48. Cikk

A Bíróság előírja a pervezetés szabályait, megállapítja a felek perbeli érvelésének előterjesztése tekintetében irányadó alakszerűségeket és határidőket, továbbá megtesz a bizonyítás felvételéhez szükséges minden intézkedést.

49. Cikk

A Bíróság még a tárgyalás megkezdése előtt felhívhatja a kormánymegbízottakat, valamely okirat felmutatására, vagy valamely felvilágosítás megadására. A felhívás visszautasítását hivatalos okiratban kell tudomásul venni.

50. Cikk

A Bíróság bármikor megbízhat bármely általa választott személyt, testületet, hivatalt, bizottságot vagy más szervezetet vizsgálat lefolytatásával, vagy szakértői vélemény adásával.

51. Cikk

A tárgyalás során a 30. cikkben említett Ügyviteli Szabályokban a Bíróság által megállapított feltételek mellett, a tanúknak és a szakértőknek minden lényeges kérdés feltehető.

52. Cikk

Ha a Bíróság a bizonyítékokat és tanúvallomásokat az e célra megállapított időn belül már felvette, az egyik fél által előterjeszteni kívánt további szóbeli vagy írásbeli bizonyíték átvételét megtagadhatja, kivéve, ha a másik fél az előterjesztéshez hozzájárul.

53. Cikk

1. Amennyiben az egyik fél nem jelenik meg a Bíróság előtt, vagy ügyében nem terjeszt elő kérelmet, a másik fél indítványozhatja, hogy a Bíróság kérelme értelmében határozzon.

2. A Bíróság, mielőtt így határozna, nemcsak arról tartozik meggyőződni, hogy joghatósága a 36. és 37. cikkek értelmében fennáll, hanem arról is, hogy a kérelem ténybelileg és jogilag megalapozott.

54. Cikk

1. Miután a kormánymegbízottak, tanácsadók és ügyvédek a Bíróság vezetése alatt az ügyre vonatkozó előadásaikat befejezték, az Elnök a tárgyalást berekeszti.

2. Ezután a Bíróság ítélethozatalra visszavonul.

3. A Bíróságnak az ítélethozatallal kapcsolatos tanácskozásai titkosak és azok később sem hozhatók nyilvánosságra.

55. Cikk

1. Minden kérdést a jelenlevő bírák szavazatának többségével kell eldönteni.

2. Szavazategyenlőség esetében az Elnök, vagy az őt helyettesítő bíró szavazata dönt.

56. Cikk

1. Az ítéletet indokolni kell.

2. Az ítéletnek tartalmaznia kell a határozat meghozatalában részt vett bírák nevét.

57. Cikk

Ha az ítélet egészben vagy részben nem a bírák egyhangú véleményét fejezi ki, bármelyik bírónak joga van különvéleményt benyújtani.

58. Cikk

Az ítéletet az Elnök és a Jegyző írja alá, s azt a kormánymegbízottak előzetes értesítése után nyilvános ülésen fel kell olvasni.

59. Cikk

A Bíróság határozata csak a perben álló felekre és csak az eldöntött ügyben kötelező.

60. Cikk

Az ítélet végleges és vele szemben fellebbezésnek nincs helye. Ha az ítélet értelme vagy alkalmazási köre tekintetében vita támad, a Bíróság, bármelyik fél kérelmére, hiteles magyarázatot ad.

61. Cikk

1. Újrafelvétel iránti kérelmet csak abban az esetben lehet előterjeszteni, ha az olyan döntő jelentőségű tény felmerülésén alapul, amely az ítélet meghozatalakor mind a Bíróság, mind pedig az újrafelvételt kérő fél előtt ismeretlen volt, feltéve mindig, hogy a tény nem ismerése nem az újrafelvételt kérő fél gondatlanságának a következménye.

2. Az újrafelvételi eljárást a Bíróság ítélete vezeti be, amely az új tény fennforgását kifejezetten megállapítja, valamint elismeri, hogy az olyan természetű, amely az újrafelvételt lehetővé teszi és kijelenti, hogy az újrafelvételi kérelemnek ennek alapján helye van.

3. A Bíróság, mielőtt az újrafelvételi kérelemnek helyt adna, megkívánhatja az ítélet rendelkezéseinek előzetes végrehajtását.

4. Az újrafelvétel iránti kérelmet legkésőbb az új tény felmerülésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani.

5. Az ítélet meghozatalától számított tíz év után újrafelvételi kérelmet előterjeszteni nem lehet.

62. Cikk

1. Ha valamely Állam úgy véli, hogy az ügyben hozott ítélet jogi természetű érdekeit érinti, a beavatkozás iránt a Bíróságnál kérelmet terjeszthet elő.

2. E kérelem tárgyában a Bíróság dönt.

63. Cikk

1. Valahányszor oly egyezmény értelmezéséről van szó, amelynek az ügyben érdekelt Államokon kívül más Államok is részesei, a Jegyző ezeket az Államokat haladéktalanul értesíti.

2. Minden így értesített Államnak jogában áll a perbe beavatkoznia; de ha él ezzel a jogával, úgy az ítéletben foglalt értelmezés reánézve hasonlóképpen kötelező lesz.

64. Cikk

Ha csak a Bíróság másképp nem határoz, saját költségeit mindegyik fél maga viseli.

IV. fejezet

TANÁCSADÓ VÉLEMÉNY

65. Cikk

1. A Bíróság bármilyen jogi kérdésben tanácsadó véleményt nyilváníthat bármely olyan szerv megkeresésére, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmánya által, vagy annak értelmében ilyen megkeresés előterjesztésére jogosult.

2. Azokat a kérdéseket, amelyekre nézve a Bíróság tanácsadó véleményét kérik, írásbeli megkeresés alakjában kell a Bíróság elé terjeszteni. A megkeresésben szabatosan meg kell határozni azt a kérdést, amelyre nézve a véleményt kérik és csatolni kell hozzá minden, a kérdés megvilágítására alkalmasnak látszó iratot.

66. Cikk

1. A Jegyző a tanácsadó vélemény nyújtására vonatkozó megkeresés előterjesztéséről haladéktalanul értesíti mindazokat az Államokat, amelyek jogosultak a Bírósághoz fordulni.

2. A Jegyző ezenkívül külön és közvetlen értesítés útján tudatja mindazokkal az Államokkal, amelyek jogosultak a Bírósághoz fordulni, valamint minden olyan nemzetközi szervezettel, amely a Bíróság, vagy ha ez nem ülésezik, az Elnök véleménye szerint a kérdésre vonatkozóan valószínűleg tájékoztatást tud adni, hogy a Bíróság kész a kérdésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatokat az Elnök által megállapítandó határidőn belül átvenni, illetőleg szóbeli nyilatkozataikat e célra összehívandó nyilvános ülésen meghallgatni.

3. Ha oly Állam, amely jogosult a Bírósághoz fordulni, az e cikk 2. pontjában említett külön értesítést nem kapta meg, kifejezheti óhaját az iránt, hogy írásbeli nyilatkozatot terjeszthessen elő vagy hogy meghallgassák; e kérelem felett a Bíróság dönt.

4. Azoknak az Államoknak és szervezeteknek, amelyek írásban vagy szóban, vagy mindkét módon nyilatkozatot tettek, meg kell engedni, hogy a más Államok, vagy szervezetek által tett nyilatkozatokhoz megjegyzéseket fűzhessenek abban az alakban, olyan terjedelemben és addig az időpontig, ahogyan azt a Bíróság, vagy ha az nem ülésezik, az Elnök, minden egyes esetben meghatározza. Ennek megfelelően a Jegyző köteles az ilyen írásbeli nyilatkozatot kellő időben közölni azokkal az Államokkal és szervezetekkel, amelyek nyilatkozatokat tettek.

67. Cikk

A Bíróság tanácsadó véleményét nyilvános ülésen hirdeti ki, miután erről előzetesen értesítette a Főtitkárt, valamint az Egyesült Nemzetek azon tagjainak, illetőleg az olyan többi Államnak és nemzetközi szervezeteknek a képviselőit, amelyek közvetlenül érdekeltek.

68. Cikk

A Bíróságnak tanácsadó tevékenységének gyakorlása során a fenti rendelkezéseken kívül abban a mértékben, amelyben azokat alkalmazhatónak találja, ezen Alapszabályoknak a peres eljárásra vonatkozó szabályait szem előtt kell tartania.

V. fejezet

MÓDOSÍTÁS

69. Cikk

Az Alapszabályok módosítása tekintetében az Egyesült Nemzetek Alapokmányának módosítására meghatározott eljárás az irányadó, azon rendelkezések figyelembevételével, amelyeket a Közgyűlés a Biztonsági Tanács ajánlására azon Államoknak az eljárásban való részvételére vonatkozóan megállapít, amelyek a jelen Alapszabályoknak részesei ugyan, de az Egyesült Nemzeteknek nem tagjai.

70. Cikk

A Bíróság jogosult a jelen Alapszabályoknak az általa szükségesnek tartott módosítása iránt a 69. cikk rendelkezései értelmében történő megfontolás céljából, a Főtitkárhoz intézett írásbeli közlés útján javaslatot tenni.

3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1955. évi december hó 15-én kezdődő érvénnyel lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére